Egészségfejlesztési terv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egészségfejlesztési terv"

Átírás

1 Egészségfejlesztési terv Fráter György Gimnáziumért Alapítvány január

2 Tartalom 1. Előszó Az egészségfejlesztés indokoltsága, értékei Népegészségügyi indokoltság Szakmai indokoltság Uniós indokoltság Az egészségterv, mint a célzott, tervezett célcsoportos egészségfejlesztés eszköze (alkalmazott módszertan) Indokoltság Az egészségfejlesztési terv jellemzői Összefoglalva a legjellemzőbb, s egyben alkalmazott módszertani elvárások az alábbiak Helyzetelemzés Az iskola és az Alapítvány működését befogadó, annak hátteret adó város - Miskolc - bemutatása Az Alapítvány bemutatása A Fráter György Katolikus Gimnázium bemutatása A Fráter György Katolikus Gimnázium egészségfejlesztési tevékenységének bemutatása Célcsoport bemutatása Partnerkapcsolatok, az iskola együttműködései az egészségvédő szervekkel Problématérkép Egészségfejlesztési stratégia Stratégiai célok Rövidtávon ( ) Középtávon ( ) Hosszú távon ( ) Egészségfejlesztési stratégia alapelvei Beavatkozási javaslatok Programjavaslatok a rendszeres mozgásért Programjavaslatok az egészséges táplálkozásért, energiaegyensúlyért Mindennapi élet-stresszek kezelése Egyéni egészségtervek készítése... 37

3 6.5 Megerőltetés okozta ártalmak lehetséges kezelése, kivédése munkavállalói célcsoporttagok körében Alacsony egészség-ismeret szint (elégtelen mennyiségű és minőség információ) kezelése A motiváltság növelése az életmódváltásra, egészségmagatartás változtatásra Dohányzás leszoktatás, megelőzés Éves cselekvési terv Cselekvési terv tevékenységeinek jellemzői A cselekvési program fő tevékenységei Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok (többek között a megfelelő folyadékbevitelről, a túlzott só- és energia-bevitel csökkentéséről) Értékelés, visszacsatolás A tevékenység általános céljai A tevékenység közvetlen céljai, előfeltételei Alkalmazandó módszerek Eredményesség értékelése Folyamatértékelés Az értékelés során megválaszolandó kérdések és azok mérési módjai: Visszacsatolás, folyamatba építés Alkalmazott indikátorok A mért mutatók tartalma: Egészségkommunikáció A tudatos kommunikáció hozzájárul: Kommunikációs eszközök az egészségkommunikáció során Fenntarthatóság Felhasznált források, szakirodalom, dokumentumok... 62

4 1. Előszó Alapítványunk kiemelten fontos célnak tekinti a Fráter György Katolikus Gimnázium diákjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését, ennek érdekében folyamatosan keresi azokat a külső forrásokat is, amelyekkel szakmailag megfelelő, a szükségletekre szélesebb körben reagáló programokkal bővíthető az egészségfejlesztési programok kínálata. A Gimnázium Pedagógiai Programjában rögzített nevelési alapelvek legfontosabb célja, hogy tanulóinknak a korszerű elvárásoknak megfelelő, szilárd alapokat biztosító általános műveltséget, valamint a felsőfokú tanulmányaik folytatásához, illetve elsősorban a térségben jó elhelyezkedési lehetőséget ígérő szakmák megszerzéséhez szükséges ismereteket és tudást nyújtsunk. Tanulóink személyiségfejlődése, és későbbi sikeres életútjának segítése érdekében hangsúlyos feladatunknak tekintjük kulcskompetenciáik-, képességeik-készségeik fejlesztését, de legalább ennyire fontosnak tekintjük az iskolánk egészséget támogató környezetének, az egészségesebb választási lehetőségek bővülésének, valamint az egyéni ismeretek, tudás, készségek, jártasságok, szemléletmód fejlődésének aktív támogatását. Tanulóink egészségének védelme és fejlesztése érdekében iskolánk folyamatosan keresi azokat a külső forrásokat is, amelyekkel szakmailag megfelelő, a szükségletekre szélesebb körben reagáló programokkal bővíthető az egészségfejlesztési kínálat. Alapítványunk a fenti célok elérése érdekében élt a február 22-én megjelent TÁMOP /11/1 - Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok - lokális színterek forrás nyújtotta lehetőséggel, és benyújtotta a Fráter György Gimnáziumért Alapítvány című célcsoportos színtér (A-komponens) pályázatát, mely kódszámmal támogatásban részesült. 4 Jelen egészségterv az elnyert pályázat kötelező megalapozó dokumentumaként a Pályázati Útmutató C.1./3.1 Egészségtervekre vonatkozó általános elvárásainak, valamint az egészségfejlesztés szakmai elvárásainak figyelembevételével készült. Az egészségfejlesztési terv elkészítése során figyelembe vételre került a Fráter György Gimnázium pedagógiai programjában, különösen annak egészségnevelési program részében foglaltak. Az Alapítvány egészségfejlesztési tevékenységét a Gimnázium eddigi egészségfejlesztési tevékenységeihez szervesen illesztve kívánja megvalósítani. Tekintettel arra, hogy az Alapítvány kizárólagos működési célja a Fráter György oktatási-nevelési tevékenységének támogatása, a továbbiakban az iskola lehetőségeire problémáira, valamint annak tanulóira, mint célcsoportra vonatkozik az egészségfejlesztési terv. Az egészségterv elkészítése valamint a teljes pályázati program megvalósítása során szorosan együttműködtünk a Gimnázium vezetésével, az eredményes végrehajtásában mind az Alapítvány, mind az iskola vezetősége elkötelezett, annak megvalósítását minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja

5 2. Az egészségfejlesztés indokoltsága, értékei 2.1 Népegészségügyi indokoltság Magyarország az EU-n belül nagyon kedvezőtlen helyet foglal el az egyes egészségi mutatók tekintetében és a születés után várható életkor elérhetőségében A születéskor várható átlagos élettartam, az idő előtti halálozás, és több krónikus megbetegedés előfordulási gyakoriságában nagyon rossz helyen áll, illetve élenjár Európában. Az egészség az egyén összetett, pozitív testi, pszichés és szociális egyensúlya. Nem állapot, hanem folyamat, ezért fejleszthető. Bircher szerint az egészség definíciójának az emberi természet bio-pszicho-szociális természetén túl figyelembe kell vennie az egyénre ható megterhelések, igények és az ezekkel való megküzdési képesség közötti dinamikus kapcsolatot is. az egyén egészsége a környezet, az egyéni felelősség és a társadalmi támogatás összetett és dinamikus kölcsönhatásának eredménye. Nemzeti Népegészségügyi Program egyik alappillére az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. A program komponensei közül kiemelkedően fontosak a színtér programok, melyek az élet azon közösségi színtereinek (pl. civil szervezetek, iskola, munkahely, település) egészségesebbé tételét szolgálják, ahol az emberek idejük nagy részét töltik. 2.2 Szakmai indokoltság Az Egészségügyi Világszervezet évi Ottawai Chartája - mely az egészségfejlesztést az egészséghez vezető új útként vetítette elénk - az új egészségpolitikák fontos helyszíneként nevesítette az iskolákat és a munkahelyeket. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük és az egészségüket meghatározó tényezők fokozott kézbentartására, ezáltal egészségük javítására (Bangkoki Charta, 2005). Az egészségfejlesztés igényli a kormányok, az egészségi, szociális, és gazdasági szektorok, az önkéntes szerveződések, a helyi hatóságok, az ipar és a média összehangolt cselekvését. 5 Az iskola, mint az egészségfejlesztés színtere/színhelye Sajátos helyzetéből adódóan az iskola az egészségfejlesztés, a prevenciós tevékenység kitűntetett terepének tekinthető, hiszen a gyermekek olyan jelentős időt töltenek el növekedésük, fejlődésük alatt a közoktatás színterein, hogy az itt kialakult élet- és viselkedésmód meghatározó az egészségük szempontjából. Szervezeti kultúrája, az ott működő emberi viszonyok minősége, valamint deklarált és rejtett törekvései által egyszerre lehet okozója és korrigálója az egészségi állapot szempontjából kritikus magatartásformáknak. Kiemelt egészségfejlesztési feladatai közé tartozik az ismeretátadás, attitűdformálás, a magatartás alakítása, valamint az öntevékenységre ösztönzés. A középfokú iskolák különösen fontos helyet foglalnak el az oktatási intézmények hierarchiájában, hiszen ennek időtartama alatt rögzülnek véglegesen a beállítódások, amelyek módosítása későbbi életkorban már nem, vagy nehezen lehetséges. Ugyanakkor sok középiskolai tanuló esetében ez az időszak gyakorlatilag utolsó szervezett beavatkozási lehetőség, mivel számukra a középiskola a formális képzésben való részvétel utolsó állomása.

6 Az iskola színtere mind a diákoknak, mind az ott dolgozóknak. Ezért az is nagyon fontos, hogy az iskola munkatársai is az egészségüket segítő, támogató munkahelyi környezetben töltsék munkaidejüket. Az iskola többek között az épített és természetei környezetével, atmoszférájával, a benne élők kapcsolatrendszerével, a betartható és elfogadható társas szabályokkal, az egészségnevelési pedagógiai programmal támogatja az egészségfejlesztést. Az iskola fizikai, épített környezete, valamint az intézményrendszer atmoszférája nagymértékben meghatározza (támogathatja, de ugyanolyan mértékben gátolhatja is) a benne élők hangulatát, aktivitását, a tanulás és tanítási hatékonyságát. A szükséges infrastruktúrával - tornateremmel, sporteszközökkel, elegendő számú és nagyságú teremmel, udvarral, étkezővel, megfelelő tisztaságú és felszerelt mosdóhelyiséggel, a tanulást segítő oktatási és informatikai eszközökkel ellátott iskola jelentős szerepet képes betölteni a fiatalok és a munkatársak, egészségének fejlesztésében. 2.3 Uniós indokoltság Az Európai Közösség Amszterdami Szerződése 3. és a 152. paragrafusa foglalkozik a lakosság egészségével. A Szerződést aláíró tagállamok kötelezettséget vállalnak egy magas színvonalú egészségvédelem elérésére, a lakosság egészségi állapotának javítására, az egészséget fenyegető veszélyek kiküszöbölésére. Az Európai Közösséget a 152. paragrafus felhatalmazza arra, hogy e célok elérése érdekében különféle rendelkezéseket hozzon. Az Európai Unió által támogatott Getting Evidence into Practice keretében kidolgozták az úgynevezett European Quality Instrument for Health Promotion (EQUIHP) eszköztárat, amely egy európai konszenzuson alapuló mérőeszköz az egészségfejlesztés minőségének értékelésére és javítására. Az EQUIHP a következő komponensekből áll: egy scoring rendszer, amely tizenhárom kritériumot alkalmaz a hatékony egészségfejlesztési tevékenységek számára, illetve kilencvenöt indikátort, amelyek a fenti kritériumokhoz csatlakoznak; egy felhasználói kézikönyv, amely az EQUIHP használatára vonatkozó magyarázatokat és instrukciókat tartalmaz. A scoring rendszer kritériumai négy típusba rendezhetők, ezek a következők: 1. Egészségfejlesztési elvek 2. Egészségfejlesztési projektek tervezése és megvalósítása 3. A projektmenedzsment kérdései 4. Fenntarthatóság A hazai eszköztár kialakításánál is törekedni kell az EQUIHP-val való kompatibilitásra 6

7 3. Az egészségterv, mint a célzott, tervezett célcsoportos egészségfejlesztés eszköze (alkalmazott módszertan) Egészséget fejleszteni mindenhol, minden közösség számára, minden korcsoportban lehet és szükséges, de annak érdekében, hogy a különböző színtereken zajló fejlesztések egymás hatását erősítsék, érdemes az egészségterv módszert alkalmazni. (Fejleszthető egészség módszertani útmutató egészségtervekhez OEFI, 2009) Az egészségtervek készítésének elve a WHO-tól származik. Hazánkban 1994-től kezdődően terjedt el az egészségtervek gyakorlata, így napjainkban már bizonyos pályázati kiírások előfeltétele. Mivel közel 20 éves múltra tekint vissza, az egészségterv készítésének mára jól kialakult gyakorlata, a gyakorlat következtében folyamatosan fejlődő módszertana van. Az egészségterv - a mindennapi élet színtereiben való gondolkodás, tervezés - a nemzetközi és hazai gyakorlat és tapasztalatok alapján elismert stratégiai keret és módszer, mely lehetőséget ad arra, hogy az egészségfejlesztést végző szervezet számba vegye, értékelje és az egészség érdekében a munkahely egyéb fejlesztési terveihez igazítva mozgósítsa, hosszú távon fenntartsa a munkahelyen rendelkezésére álló erőforrásait, lehetőségeit, igényeit, eszközeit Indokoltság Stratégia nélkül a probléma megoldási helyzetek sokaságában nem lehet hatékonyan működni, a stratégia jelöli ki azokat az irányokat, melyek mentén a működési tevékenységek elemei összeadódnak, összeadódhatnak és így hatásuk felerősödhet. A jó stratégia elveket, irányokat és működési módokat határoz meg, így egyrészt behatárolja a tevékenységi területeket, másrészt hosszú távú idő-ütemezést is ad. A közösségben végzett például civil-szervezetek keretei között - tervezett, hatékony egészség fejlesztése ugyanolyan stratégiai tervezést igényel, mint bármilyen más fejlesztési folyamat, a fejlesztés célja a kontrollált, irányított, mérhető, korrigálható egészségfejlesztés, a jobb egészség, jobb életminőség lesz. A célzott egészségfejlesztési program, az egészség jelen helyzetéből - egy közösség jelenlegi egészségi állapotából - kíván eljutni egy minőségileg jobb helyzet felé. Az egészségfejlesztési terveknél ugyanazoknak a kérdéseknek a feltételére van szükség, mint amit felteszünk bármilyen más stratégiai terv, projekt megtervezésekor. Az egészségfejlesztési terv elkészítése annyiban tér el más tervezési gyakorlatoktól, hogy egyfelől a célcsoport igényeit tekinti kiinduló pontnak, másfelől a színtér (közösségi) fejlettségi szintjén alapul. A színtér fejlettségi szintje önmagában meghatározza azt, hogy a fejlesztési folyamat melyik lépcsőjére lehet/érdemes becsatlakozni.

8 Az egészségterv egyszerre átfogó és összetett, a civil szervezeten, mint színtéren keresztül elérhető csoportok életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló terv és program, folyamatosan ismétlődő (ciklikus) fejlesztési folyamat, stratégiatervezési eszközként egy dokumentum, melyet az adott színtér szereplői és partnereik a közösség felhatalmazásával közösen készítenek el. módszer arra, hogy egy adott színtéren együtt lévők - jelen esetben Szövetségünk - felismerjék a maguk problémáit, lássák, hogy mi az, amit helyben orvosolni lehet, és azt közös akarattal megtegyék. Az egészségtervek életképességének, sikerének elengedhetetlen eleme, hogy a civil szervezet vezetősége, meghatározó tagjai elkötelezettek legyenek, vagy azzá váljanak az egészségnek, mint értéknek a fontossága mellett. Ugyanilyen mértékben nélkülözhetetlen a célcsoportok aktív bevonása, akarata, elköteleződése is. A közös elköteleződés és a megvalósításban való aktív részvétel alapvető feltétele, hogy az érintettek a tervezéstől a fenntarthatóságig közös együttműködésben vegyenek részt a folyamatban. Az egészségfejlesztés érdekében megkezdett közös célok, akarat, munka jelentős pozitív hozadéka a kisközösségeinek, teljes közösségének természetes fejlődése, erősödése is. A partnerségi együttműködést, illetve a megvalósítás során a folyamatos kapcsolattartást, motiválást, tájékoztatást segíti, ha a színtéren belül alakul egy csapat (nevezhető ez egészségkörnek, partnerségi csoportnak, egészségfórumnak, egészség vagy egészségfejlesztési-teamnek, vagy a közösség által megfelelőnek talált bármi másnak). E csapat meghatározott rendszerességgel egyeztet, folyamatosan képviseli célcsoportja érdekeit, igényeit, átláthatóan tájékoztatja az érintetteket, részt vesz az aktív szervezésben, mozgósít, számon tartja az eredményeket, visszacsatol, ha kell, módosításokat javasol, stb.. A közös team-munka előnye, hogy a tagok kompetenciái, képességei, erőforrásai összeadódnak, a különféle érdekek megjelenhetnek, közös a felelősség, lehetőség van a feladatok szétosztására, csökken a kifáradás, kiégés esélye Az egészségfejlesztési terv jellemzői Olyan komplex programtervezet, amely a célcsoportok életminőségének és munkafeltételeinek javítását, egészségük fejlesztését szolgálja közösségi erőforrások mozgósításával. Megvalósításában minden érintett egyenrangú és aktív félként vesz részt, mivel a civil szervezet tagjaink igényein alapul, helyi egészségterv folyamat jellegű, megvalósításának lépései: kiinduló helyzet felmérése, a színtér állapot leírása stratégia értékek és fő irányok rögzítése cselekvési terv kidolgozása, programok megvalósítása tapasztalatok visszacsatolása, programok értékelése, az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja

9 A módszertanra jellemzője az alulról felfelé építkezés, azaz egyrészt a helyi szinten kezelhető problémák, feladatok saját szinten tartása és megoldása, illetve az ezen túl mutató problémák megfelelő szintre delegálása (szubszidiaritás elve). A problémák egy része operatív, gyors beavatkozást, más részük hosszabb idő alatt megvalósítható szisztematikusan tervezett és irányított beavatkozást igényel a sikeres megoldás érdekében. A színtéren, a szereplők és az általuk feltárt problémák egy időben, egyszerre vannak jelen. A problémák egy része operatív, gyors beavatkozást, más részük hosszabb idő alatt megvalósítható szisztematikusan tervezett és irányított beavatkozást igényel a sikeres megoldás érdekében. Az egészségtervnek, mint fejlesztési folyamatnak minőségi kritériuma, hogy az egészségben is megmutatkozó különbségeket ne növelje. Egy jól működő egészségterv módszertanában jelen vannak az esélyegyenlőség, átláthatóság, partnerség, demokratikus működés alapelvei is. Mivel ezek egészségfejlesztési stratégiánk meghatározó értékei, ezért részletesebben ott szerepelnek. Fontos módszertani elv, hogy az elkészült egészségtervre ne tekintsünk úgy, mintegy statikus, örökérvényű tervre. Épp attól lesz élő és működőképes, ha meghatározott rendszerességgel (pl. 1-2 év) végiggondolásra, és ha szükséges aktualizálásra, módosításra kerülnek benne: az adott időszakra vonatkozó adottságok, lehetőségek (helyzetfelmérés), a későbbi helyzethez kötődő problémák, szükségletek (problématérkép), a stratégiai célok, az aktuális időszak cselekvési programjai, a megvalósításhoz rendelkezésre álló források, a várt és elért eredmények, stb. 9 Akkor válik hasznossá, ha hozzájárul ahhoz, hogy a civil szervezet fejlesztési törekvéseiben is megjelenjenek az egészségcélok. Ezt a módszertan az egészségtervek ciklikus működésének nevezi. 3.3 Összefoglalva a legjellemzőbb, s egyben alkalmazott módszertani elvárások az alábbiak Az irányított változtatási folyamatban partnerként működjenek együtt a szakemberek és a célcsoportok. Az állapotleírás az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjon a színtérről, célcsoportokról, külső, belső feltételekről, meghatározókról. A közösséget, színteret érintő problémák kerüljenek egyértelműen megfogalmazásra, és csoportosításra kompetencia és forrásigény alapján. Saját kompetenciába tartózó problémák megoldását célzó program kerüljenek tervezésre, melyek megvalósítása és értékelése során olyan ismétlődő gyakorlatot alakul ki, amely: biztosítja a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét; erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is; hozzájárul az adott közösségben az emberek életminőségének, egészségének javításához;

10 változásokat indít el a közösségek kialakulás érdekében közösségi erőforrásokat mozgósít segíti a ciklikus működést Jelen Egészségterv a fenti szempontok figyelembevételével, a napjainkban szakmailag elfogadott módszertani ajánlásokra, valamint pályázati elvárásokra ( Fejleszthető egészség - Módszertani útmutató egészségtervekhez, Országos Egészségfejlesztési Intézet 2009; Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. OEFI 2004.; TÁMOP-6.1.2/11/1 Pályázati Útmutató, 2012.) valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben készített "Segédlet iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez" módszertani útmutatóra épülve került elkészítésre. Az egészségfejlesztési irányok megfelelősségéhez esetenként felhasználásra került az Európai Bizottság által támogatott Getting Evidence Into Practise európai projekt keretén belül kifejlesztésre került European Quality Instrument for Health Promotion (EQUIHP) egységes, az egészségfejlesztési programok minőségnek értékelését és fejlesztését elősegítő eszközt, módszertant is. 10

11 4. Helyzetelemzés Az iskola és az oda járó gyerekek helyzetelemzéséhez elengedhetetlenül fontos a település, valamint a település lakosságára vonatkozó információk adatok, ismertetése elemzése, tekintettel arra, hogy a település adta lehetőségek képezik a nevelési munka hátterét. Az itt élő emberek alkotják az iskolánkba járó gyerekek családját, a lakosság körében általános egészségmagatartási minták, egészségkockázatok jelentik a gyerekek szocializációs környezetét. Tanáraink is a település lakói, őket és otthoni környezetüket szintén a települési jellemezők határozzák meg nagyrészt, így e nélkül nem láthatóak át a programok tervezését befolyásoló környezet sajátosságai Az iskola és az Alapítvány működését befogadó, annak hátteret adó város - Miskolc - bemutatása Miskolc Észak-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa (agglomerációval együtt Budapest után a második legnagyobb). A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere. Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Mai felszíne a kéregszerkezeti mozgások eredményeként lépcsőzetes felépítésű. Keletről nyugat felé 30 km kiterjedésű, amin belül négy lépcső figyelhető meg; a magasságkülönbség eléri a 800 métert. 11 Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban. A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt.) A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltató szektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc idegenforgalmi és kulturális szerepét végén az M30-as autópálya is elért a városig, amely az M3-as autópályához csatlakozva gyorsforgalmi közúti összeköttetést biztosít Budapesttel és az ország többi részével. Tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Zrt. gondoskodik, ami 36 autóbusz- és két villamos vonalat tart fenn. Miskolc az Észak-magyarországi régió közigazgatási, gazdasági, tudományos,oktatási és kulturális központja. A térség ipari és kereskedelmi beruházások kiemelten kedvelt színhelye. A régióban tehát a gépipar, a vegyipar, a szolgáltatóipar, a kereskedelem és az idegenforgalom egyaránt fontos gazdasági ágazatok. A kultúrára és annak erősítésére nagy hangsúlyt fektet a város, számos kulturális intézményt építettek, illetve alakítottak ki, mely

12 meghatározó jelentőségű a közösség építése terén, s a szervezett programok, előadások, rendezvények terén az egészségügyet is elérheti. A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban (futball, amerikai foci, kosárlabda, stb.) Miskolc legnagyobb sportlétesítménye a DVTK-stadion és a hozzá tartozó edzőpályák. Szociális ellátást nyújt a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Központja; Gyermekvédelmi Központ és intézményei; Iránytű Szociális Szolgálat; Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona; Gyermekotthon; B.A.Z. Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat. A civil szervezetek és alapítványok jelenléte és működése önmagában is előnyöket hordoz főleg társadalmi téren. A helyi társadalmi életet, történéseket nyomon követő, abba aktívan bekapcsolódó, gyakran kifejezetten fejlesztési céllal megalakult szervezetek fontossága könnyen belátható. Több szervezet több kapcsolattal, információs csatornával rendelkezik, márpedig az információ korunk egyik legfontosabb erőforrása. Az erőforrásoknak nemcsak a mennyisége, hanem a sokfélesége is megnő, így az együttműködésben hatékonyabb kombinációkban is felhasználhatók. Az erőforrások sokfélesége megnöveli az alkalmazkodó képességet, és a rugalmasságot. Programjaikkal és kommunikációikkal elősegíthetik a község egészségesebb fejlődését. Az itt működő vállalkozók is igyekeznek azon, hogy egészségesebb árut bocsássanak ki, egészségesebb anyagokat használjanak fel. Céljuk az egészségesebb életmód támogatása. Miskolcon számos civil szervezet és alapítvány működik. Több is végez szociális, egészségügyi tevékenységet. Néhány ezek közül: Alapítvány a Hallássérült Gyermekekért Alapítvány az atopiás, allergiás gyermekekért Az Életért a Rák Ellen Egyesület Egészséges Környezetben Egészséges Gyermekeinkért Alapítvány ETKA Jóga Egészséges Életmód és Sportrekreációs Egyesület Gyere Gyermekrehabilitációs Alapítvány Fráter György Gimnáziumért Alapítvány Stb. 12 A népesség szám a 2011-es népszámlálás szerint az állandó lakónépességet tekintve , míg a lakónépesség esetében fő ra a teljes népesség fő. Miskolc népsűrűsége 708,8 fő/km² 2011-ben. A férfiak száma fő, míg a nőké fő volt ebben az időszakban. A 2011-es népszámlálás alapján Miskolcnak lakosa volt, ami a 2001-es adat 91,1%-a. A lakosságból 84,6% magyar, 3,2% roma, 0,3% szlovák, 0,5% német, 0,1% görög. A vallás szerinti megoszlás: 23,9% római katolikus, 15,3% református, 3,9% görög katolikus, 0,9% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb vallású, 18,4% nem tartozik vallási közösséghez, felekezethez. A városon egyértelműen látható a népesség csökkenésének problematikája ban a több mint fős lakosság közel fővel lett kevesebb. A hazai trendeknek megfelelően Miskolcon is a lakosság elöregedése tapasztalható, hiszen a 60 év felettiek majdhogynem kétszer annyian vannak, mint a 14 év alattiak ben a születések száma 1000 főre vetítve 8,3 fő volt, míg a halálozások száma 13,5. Így természetes fogyás áll fent, mínusz 5,2 fő.

13 A népesség csökkenése és elöregedése, a fiatalok elvándorlása számos gazdasági problémát okozhat, s negatívan hat az egészségügyi rendszerre is. Állandó népesség Lakónépesség Évszám Fő Kor szerinti megoszlás, 2011 Korcsoport Fő Iskolázottság szempontjából a következők a település jellemzői. Míg országosan 1,1 % volt azok aránya, akik az első évfolyamot sem végezték el, addig Miskolcon ez az arány kicsivel jobb, 0,94 %. Felsőoktatásban végzettek országos aránya 15,5 %, míg a településen 18 % körüli. Ez országos szinten jónak mondható, azonban negatív tényező, hogy a lakosság több, mint 19 %-a csupán 8 általánost végzett. Továbbá meghatározó az érettségit szerzettek aránya, mely körülbelül a lakosság közel harmadát teszi ki. Az iskolai végzettség és foglalkoztatás jelentős mértékben határozza meg az emberek egészséghez való hozzáállását, egészségi állapotát. Az alacsony végzettség és a munkanélküliség negatív hatású. 13 A foglalkoztatottak országos aránya 39,7 %, míg Miskolcon 37,5 %. A munkanélküliségi ráta is rosszabb, mint az országos (5,7 %), valamint az inaktív keresők aránya igen meghatározó a településen. A lakosság közel egyharmada ide tartozik. A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011 Aktivitási szint Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott kereső Fő % 37,5 6,9 30,4 25,2 Az országos, megyei és városi adatok összehasonlításából megállapítható, hogy Miskolcon a légúti halálozás kivételével minden területen rosszabbak a mutatók az országos átlagnál. A halálozások háromnegyedéért a két nagy népbetegség, a keringési és a daganatos megbetegedések felelnek. Mind a két betegségcsoport prevenciós elemei ismertek.

14 Látható, hogy Miskolc adatai inkább korrelálnak az országos átlagokhoz, mint a megyei adatokhoz. Az eltérés oka a településszerkezetből vezethető le: a sok kistelepülés más halálozási okokat indukál, melyek javarészt rosszabbak. A születéskor várható élettartam tekintetében elmarad Miskolc a 100 főnél nagyobb lakónépességű városok mutatóival mindkét nem esetében Az Alapítvány bemutatása A Fráter György Gimnáziumért Alapítvány december 2-án került bejegyzésre. Az Alapítvány működése a 2011 évi CLXXV tv. alapján közhasznú. Az Alapítvány céljai: - a Gimnáziumban folyó oktató-nevelő munka támogatása a tárgyi feltételek biztosításához való hozzájárulás - a hátrányos helyzetű tanulók támogatása - a diákok szabadidős és sport tevékenységnek tárgyi feltételeihez való hozzájárulás - az iskola rendezvényinek támogatása, melyek segítik a tanulók számára szellemi és kulturális értékeke megismerését, az erkölcsi és közösségi nevelést. A Fráter György Gimnáziumért Alapítvány munkájában résztvevők jellemzően társadalmi munkában látják el vállalt feladataikat. Az alapítvány bevételeit a magánszemélyek és vállalatok támogatásai, jótékonysági rendezvények, SZJA 1%, és kamat bevételek alkotják, így az alapítvány évben összesen eft, míg 2012-ben eft bevételre tett szert. Ebből a bevételből, valamint korábbi megtakarításaiból tudta az alapítvány az iskola felszerelését bővíteni, a rászorult tanulók étkezési hozzájárulását fizetni, tanulmányi kirándulásokat támogatni, sporteszközöket vásárolni, versenyek nevezési díját fizetni, énekkari és sportmunkát finanszírozni. Az SZJA 1% és kamat bevételei terhére a 2012-es évben az alábbi, az Alapítvány célkitűzéseinek megfelelő tevékenységeket támogatta az Alapítvány: 14 - osztálykirándulások támogatása, belépőjegyek és utazási költség - tanulmányi és sportversenyek útiköltségének és nevezési díjának kifizetése - külföldi cserekapcsolatok és zarándoklatok támogatása - jubileumi gálaműsorok költségeinek fedezése - ajándék és év végi jutalomkönyvek megvásárlása - nyári táborozások támogatása - gimnáziumban működő önképzőkör segítése - énekkar és a kórus fellépéseinek költségeihez való hozzájárulás - rászoruló tanulók étkezési támogatása - sportfelszerelés és napközis játékok vásárlása - kollégium jobb felszereltségéhez hozzájárulás - kerékpáros szakosztály támogatása - szabadidős tevékenység - nyelvi versenyek támogatása - iskolai programok megvalósításának segítése

15 Az Alapítvány önálló szakember gárdával, infrastruktúrával, eszközökkel nem rendelkezik, támogatási tevékenységét forrásteremtéssel látja el elsősorban. Amennyiben projekt megvalósításban operatív feladatok is hárulnak rá, úgy az Alapítvány munkáját önkéntesen támogató segítők, valamint a Gimnázium szervezeti háttere teszi ezt lehetővé számára. Pályázati források esetében a pályázati kiírásnak megfelelő szakembereket a pályázati forrás terhére tudja az Alapítvány biztosítani. Az iskolai egészségfejlesztés tekintetében az Alapítvány jelentős segítséget tud nyújtani az aktív forrásgyűjtési tevékenységével, mely lehetőséget termet a nevelő (és ezen belül az egészségnevelési) munka feltételrendszerének javításra, illetőleg a biztosított programok számának növelésére, tartalmának fejlesztésre A Fráter György Katolikus Gimnázium bemutatása Nemes feladatunk, hogy a ránk bízott gyermekeket Isten és a haza iránt elkötelezett ifjakká neveljük, akik felsőfokú tanulmányaik elvégzése után munkájukban az emberek szolgálatát keresik, örömüket lelik hivatásukban és boldog családban élnek. A tanító- nevelő munkánkkal nem múló, átmeneti eredményekre törekszünk csupán, mint a továbbtanulás, hanem arra, hogy tanítványaink teljes életet éljenek, és emberi kapcsolataikban, családjukban táplálkozzanak a nálunk szerzett élményekből. Az iskola belvárosi gimnázium, mely Miskolc közigazgatási központjában, a városháza és a megyeháza szomszédságában található, ennek ellenére forgalommentes, tehát csendes, tiszta levegőjű és biztonságosan megközelíthető helyen van. A kollégiumi- és két tanulmányi épületből álló együtteshez kápolna kapcsolódik. A Fráter György Katolikus Gimnázium Kollégium és Általános Iskola jellemzője, hogy tanulói hasonló neveltetésűek, a dolgozói keresztények és a nevelőmunkájuk valláserkölcsi alapokon nyugszik. Ez védő lelki környezetet teremthet, különösen, ha a család és az iskola értékrendje a krisztusi szellemiség jegyében összhangban van. 15 Az intézményben a tanulmányi munka nyolc- és négy éves képzési formában folyik. A tanulók főleg miskolciak, de a négyéves gimnáziumban többségben vannak a város szélesebb környezetéből, az egri főegyházmegye keleti régiójából. Minden távolabb lakó diákunk számára biztosítunk kollégiumi férőhelyet. A nyolcéves gimnázium azoknak a gyerekeknek nyújtja a legmegfelelőbb képzési lehetőséget, akik már kisiskolás korukban az átlag feletti tanulmányi teljesítményt mutatnak. A négyéves gimnázium működtetésével biztosítjuk azok számára, akik valamilyen ok (pl. lakóhely távolsága) miatt nem választhatták korábban iskolánkat, hogy 14 éves korukban katolikus gimnáziumi oktatásban részesüljenek. Miskolcon az egyházi iskolák közül először a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium kezdhette meg működését Miskolci Katolikus Gimnázium és Diákotthon néven. Az alapítása széles körű polgári kezdeményezés hatására a miskolci római- és görög katolikus egyházközségek összefogásával történt 1992-ben a Szatmári Irgalmas Nővérek egykori leánynevelő intézete helyén. A fenntartó helyi képviselője a működtető Mindszenti Plébánia. Az iskola kiépítése fokozatosan, felmenő rendszerben történt ban Borsod-Abaúj- Zemplén megyében elsőként indult 8 éves tagozata. Az első érettségiző évfolyama 1996-ban

16 végzett. Az intézmény fejlődésének és történetének fontos állomása, hogy a fenntartó és a Fráter Diákok Hagyományőrző Egyesülete érdemesnek nyilvánította arra, hogy a Fráter György nevet 1997-ben felvegye. Ezzel mint koedukált iskola egy női és egy férfi szerzetesrend gimnáziumainak hivatalosan is jogutódja lett. Épületek, felszereltség Az intézmény gimnázium-kollégiumi együttese T alakú telken fekszik, felső szárának egyik végét az irgalmas nővérek zárdája, a másikat a kollégium épülete határolja. A kollégiumot parkosított udvar választja el a két tanulmányi épülettől, ezeket a tornacsarnok tömbje köti össze. A sportszint alatti aula nemcsak a közlekedést, hanem a gimnázium összes tanulójának szóló rendezvények megtartását is lehetővé teszi, a közösségi foglalkozások színtere. A pincében diákklub is van. A díszterem tágas, énekórákon, önképzőkörökön, vetítést igénylő tanórákon és iskolai versenyeken jól használható. A könyvtár újonnan épített korszerű terme az aulából nyíló központi helyet foglal el. A tornacsarnok méteres, kosárlabda, röplabda, teremlabdarúgás és floorball játékokra használják. A kondicionáló terem a zárdaépület teljes pincéjét kitölti, modern gépekkel van felszerelve, zuhanyzó, mosdó helyben is igénybe vehető, az iskolai nagyobb csoportok a tágasabb öltözőket használják. A tantestület rendelkezésére áll a tanári szoba mellett a vegyes funkciójú kistanári, a tárgyaló, a zárdaépületben dolgozószoba és a kollégiumban a nevelőtanári szoba és a pihenő. A taneszköz-fejlesztés különösen az első években folyt nagy anyagi erők igénybevételével, mivel az átadott épület sem bútorokkal, sem egyéb eszközökkel nem volt felszerelve. A működéshez szükséges legalapvetőbb szemléltető- és kísérleti eszközök minden tárgyból rendelkezésre állnak, állapotuk kis részben felújításra szorul. Az új szertárak üzembe lépésével a megszűnik a helyszűkéből adódó korlátozottság, és a tanulókísérleti eszköztárat is bővíthetjük a 2008-ig tartó taneszköz-fejlesztési terv szerint. A könyvtár állománya a feladatnak megfelelő, a könyvbeszerzés ezen belül a kötelező olvasmányok, tartós tankönyvek és kézikönyvek vásárlása kiemelt jelentőségű. 16 A számítástechnika oktatása a csoportbontás miatt két teremben korszerű és 3 évente felújított- lecserélt számítógéppel történik. Hálózati géphasználatra, az Internet elérésére lehetőség van, a könyvtár és tanári szoba is kapcsolódik az iskolai hálózatra és azon keresztül a világhálóra. Összességében elmondható, hogy az iskola strukturális körülmények között működik, rendelkezik az egészeget támogató környezet sajátosságaival - közösségi terek, sportolási lehetőségek biztosítottak.

17 4.4. A Fráter György Katolikus Gimnázium egészségfejlesztési tevékenységének bemutatása A gimnázium pedagógia programjában rögzítésre kerültek azok a célkitűzések és tevékenységek melyek az iskola egészségfejlesztési tevékenységeit meghatározzák. A pedagógia programban hangsúlyosan jelenik meg az iskolába járó gyerekek testi-lelki egészségnek megőrzése, fejlesztése, számos területen támogatva azt. Prevenciós tevékenységek Sem az iskolának, sem családnak nem áll módjában a gyereket búra alatt tartani, megóvni a környezet káros hatásaitól. Erre még egy kötöttebb rendű bentlakásos intézmény sem képes. Az ismeretségi-, baráti körben, szomszédságban, sőt gyakorta a rokonságban is találkozik a fiatal a dohányzás, alkohol vagy egyéb szenvedélyek rabjaival, megromlott emberi kapcsolatokkal és azok következményeivel. Sajnos az egészségre ártalmas szerek ráadásul vonzó színben tűnhetnek fel a serdülőkorban, hiszen felnőtt viselkedésformák, és éretlen fejjel az okot az okozattal azonosítva a gyors felnőtté válás útját látja bennük, illetve környezetének elismerését remélheti használatuktól. Krízishelyzet minden emberi kapcsolatban, sorsban rejlik, így az iskolához is kapcsolódik kudarc, meg nem értés. A tanárok munkájuk során ennek jeleit tapasztalják, sőt minden tanár feladata, hogy kiszűrje a segítségre szoruló tanulókat, a hozzá fordulókat pedig meghallgassa vagy szakemberhez közvetítse. A problémákat vállalni kockázatos, szakértelem, önképzés szükséges hozzá. Az intézmény prevenciós programot drogstratégiát dolgozott ki az ilyen irányú képzésben részt vett tanárok közreműködésével. A tantestület minden tagjának egységes felkészítésével kívánjuk a feladathoz elengedhetetlen szakértelmet biztosítani. Minden diáknak más-más tanár iránt van bizalma. Mindannyian találkozhatunk problémáikkal, ezért nem elég egy ifjúságvédelmi felelősre bízni a feladatot, hiszen a segítséget attól várják, aki iránt a bizalmukat kifejezték avval, hogy beavatták a helyzetükbe. 17 A prevenció területén az iskola az alábbi feladatok ellátását vállalja fel: alternatív lehetőség biztosítani helyben az iskola fiataljai számára annak érdekében, hogy a fiatalok ne a káros szenvedélyeknek és egyéb veszélyeknek jobban kitett ismeretlen helyen szórakozzanak. Ennek érdekében helyben szereznek klubdélutánok, Fráter-esteket a fiatalok életében való eligazodási képességnek fejlesztése érdekében önismeret fejlesztését célzó lehetőségeket biztosítanak órarendben illesztett módon - szerepjátékok a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, osztályfőnöki órán és kötetlen formában képesítéssel rendelkező tanárok bevonásával. a kisközösségek erősítését, társas támogatását növelését célozza a kortárs csoportok és tevékenységek kialakítása a tanulók önszerveződésére és kezdeményezésére építve erre képzett tanulók vezetésével. az egészségtudatosság iránti elköteleződést támogatja a kortárs segítő programunk kialakítása, melynek során a gimnáziumi tanulók bevonása testvériskolánk, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanulóinak prevenciós ellátásába, programjaiba. A kortárs vezetői képzés meghonosítása az iskolában.

18 Életvitel, életmód, viselkedés alakítása A kisebb gyerekek esetében alsó gimnáziumban a szokások főként a családdal együttműködve alakíthatók. A viselkedésformák felvilágosítás által, később szerepjátékokban fejleszthetők. A magatartásnál a csoport, közösség ellenőrző szerepe és az egyén felelősségvállalása kerül előtérbe. Az állandó felügyelet elengedhetetlen. A nagyobb gyerekek fiatalok esetében a kortárs csoport szerepének megerősödésével párhuzamosan a korábban alkalmazott módszerek kiteljesednek. A viselkedés alakításánál a megbeszélés, vita válik fő eszközzé. A magatartás alakításában a közvetettebb formák hatékonyak, az önértékelés és önkormányzatiság kap nagyobb szerepet. Személyiségfejlesztés Az iskola sokszínű, a tevékenységi formák nagy választékát kínáló mindennapokat kíván biztosítani, melyben az ismeret átadáson túl tere van a tanulásnak, a játéknak, a sportnak és a művészeteknek. A foglalkozásoknak hangsúlyos célja a tanulók önismeretének, együttműködési készségének fejlesztése és a kihívások és az eredmények elérésére irányuló erőfeszítéseik támogatása. A tanulók önismeretét 2 féléven át tantárgyi keretek között fejlesztik a tánc és dráma oktatásával, mely nagyon jó lehetőségeket ad a gyermekeknek bizonyos szerepek eljátszásával helyes magatartásformák kialakítására és adott élethelyzetekben a megfelelő viselkedés elsajátítására. Az egészséges, kulturált életmódra egyrészt az egészségtan 6. évfolyamon külön tantárgyként történő oktatásával, másrészt a későbbiekben az iskolai védőnő és katolikus szakorvosok bevonásával kívánják megoldani. A fentieket figyelembe véve intézményünkben a tanulók egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, beleértve a tudást, képességeket és közösségi szerepvállalást is. 18 A közösség alakításában a fentiek mellett nagy szerepet szánunk a szabadidős, kulturális és sport rendezvényeknek. Tanulók kötődnek az iskolához, jól érzik magukat, sokan jóval a tanítás kezdete előtt érkeznek, és szívesen maradnak tanítás után is. Ezzel kapcsolatos feladat, hogy az ottlétüknek megfelelő körülményeket teremtsünk: legyen több játéklehetőség, program. A tárgyi feltételek javításában az Alapítvány igyekszik jelentős szerepet vállalni. Célok és feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Az egészségnevelés ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák.

19 Nyújtsunk segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertessük meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjunk támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életünkben. Nyújtsunk segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. Cél, alkalmassá tenni a tanulókat szervezetük változásainak megfigyelésére, okainak keresésére. Felismertetni az egészséget, mint megőrzendő értéket, s megalapozni az egészség tudatos magatartás szokásrendszerét. Tudatosítani a betegségek megelőzésének fontosságát. Hozzásegíteni a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi, szociális érettség különbségeinek felismeréséhez. Alkalmassá tenni a tanulókat az elsősegélynyújtás és betegápolás ismereteinek alkalmazására. Megfelelő szintű önállóság kialakítása az információhordozók használatában, vizsgálódások végzésében, tapasztalataik értelmezésében és rögzítésében. Ismerjék meg a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását és képesek legyenek ezek csábítására nemet mondani. Felelősségtudattal vállalják nemiségüket és a hozzá tartozó magatartást. Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek elsősorban a mindennapi kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. 19 Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

20 a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet kialakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége 4.5. Célcsoport bemutatása A Fráter György Katolikus Gimnáziumba összesen 720 gyermek oktatása-nevelése folyik, melyből 410 középiskolás gyerek van. Pályázati programunk megvalósításának elsődleges célcsoportja a középiskolás korosztály (14-19 évesek), azonban az Alapítvány egészségfejlesztési tevékenysége - a mindenkori források és lehetőségek függvényében - az iskola összes tanulójára kiterjed. Ennek megfelelően jelen egészségtervünk éves cselekvési programja elsősorban a pályázati programnak megfelelő tevékenységeket tartalmazza, azonban a beavatkozási pontok között számba vesszük a célcsoportnak a jövőben potenciálisan megvalósítható programokat is. Az iskolai diákja között nem jellemző az hátrányos helyzetű gyerekek koncentrálódása, speciális problémákkal nem küzd az iskola. Ugyanakkor a középiskolás korosztály életkorából adódóan veszélyeztetett helyzetben van az életmódi szokásos alakulása szempontjából. Ez az időszak melyben meghatározódnak illetve rögzülnek a majdani önálló életvitel szokásai, értékei. Valamint ez az az időszak, amikor az önállósodás megkezdődésével több kihívással, csábítássa is találkoznak a gyerekek, melyeknek jelentős kockázatuk lehet, az egészség szempontjából - elsősorban dohányzás, alkohol, drogfogyasztás korai és/vagy felelőtlen szexuális élet. 20 Egészségi állapot A gyerekek egészségi állapota a korosztályi átlagnak megfelelő, a krónikus betegségek (főként asztma, diabetes, hipertónia) előfordulása nem haladja meg a korosztályban való átlagos előfordulást. Az ő kezelésük, gondozásuk meghaladja az iskolai feladatokat, azt az egészségügyi ellátórendszer végzi. A gyerekek egészségi állapot jellemzői közül az egészség megőrzése, illetve majdani alakulása szempontjából legjelentősebbek: - túlsúly szakirodalmi adatok alapján a kamaszkori elhízások jelentős számban előlegezik meg a későbbi felnőtt kori túlsúlyt, illetve kövérséget. A túlsúly az egyik legszélesebb hatással bíró egészségi kockázat, mely mind a mozgásszervekre, mind az anyagcsere valamint szív-érrendszerre is kedvezőtlen hatással van. A kamaszkori sajátosságokból adódóan itt további kockázatként jelentkezik a kövérség miatti visszahúzódás, társas izoláció, önértékelési problémák kialakulása vagy fixálódása, melyek széles körben válhatnak akadályává a felnőtté válást követően is a lehetősége megélésének, szakmai és magánéleti sikerek, eredmények elérésének.

21 - mozgásszervi problémák - elsősorban a lúdtalp, gerincferdülés, hanyagtartás. Ezeknek a problémáknak a szűrése elsősorban az iskola egészségügyi szolgálat feladata, ugyanakkor a megelőzésük, illetve korrekciójukban fontos szerepe lehet a rendszeres testmozgásnak, illetve a gyógytornász által vezetett, vagy betanított tornáknak. Az állapot jelentőségét az adja, hogy ebben az életkorban általában a gyereknek nem okoz panaszokat (néma betegségek), ugyanakkor csontrendszeri deformáló hatásuk a későbbi életkorokban komoly fájdalmakhoz, időelőtti ízületi kopásokhoz, akár mozgáskorlátozódáshoz is vezethet. - látás problémák szűrése szintén az iskola egészségügyi szolgálat feladata, korrekciója szakorvosi feladat. Ugyanakkor nagyon fontos a rendszeres szűrés, tekintettel arra, hogy a kezdődő látás problémák állandó fejfájás, fáradság, következményes figyelem zavar útján jelentősen ronthatják a tanulmányi eredményeket, kudarc élményt okozva a gyerekeknek. Egészségmagatartási jellemzők Az iskola és az Alapítvány is jelentős hangsúlyt fektet rendszeres, mindennapos testmozgás feltételeinek biztosítására, ugyanakkor a kamaszok élettani lustaság mentén fontos az állandó motiválás, aktiválás annak érdekében, hogy a gyerekek éljenek is ezekkel a lehetőségekkel, rendszeresen mozogjanak. A tornaórai és szabadidős sportolási lehetőségek mellett fontos, hogy az iskolában lehetőség van komolyabban űzött sportolásra is az iskolai csapatok keretében. A dohányzás, alkohol és drog fogyasztás szerencsére nem tömegesen jelentkező probléma, ugyanakkor fontos, hogy aktív, sőt proaktív megelőző programokkal segítsük is a gyerekek nemet mondását és ezektől a káros szenvedélyektől való tudatos tartózkodásukat. 21 A gyerekeket érő kihívások, csábítások jelentősek a táplálkozás területén is. A túlsúly mellett külön figyelmet érdemel, a minőségi problémák kérdése. nagyon sok gyereknél még nem jelentkeznek testsúly problémák, ugyanakkor kimutatható, hogy az étkezési szokások nem kedvezőek az egészség megőrzés szempontjából. Fő problémát az étkezések rendszeressége illetve azok tartalma, a táplálék összetétel jelentheti. A rendszerességben fontos a reggelizés, a megfelelő időben elfogyasztott ebéd, illetőleg, hogy legyen lehetőség uzsonnázni is a délutáni elfoglaltságok esetében. Itt az iskola lehetőségei/felelősség az étkezési idők megfelelő gyakorisággal és hosszal való napirendbe tervezésére (szünetek hossza), valamint az iskolán belüli étkezési lehetőségek (büfé, menza, otthonról hozott étel elfogyasztásának kultúrált feltélei) biztosítására terjednek ki. Ezenkívül még szerepet vállalhat a szülők ismereteinek, szemléletének formálásában. A tartalmi összetétel tekintetében fontos az üres szénhidrátok mennyiségi növekedésének megakadályozása a gyerekek étrendjében - elsősorban cukrozott szénsavas üdítők, chipsek, nagy mennyiségű péksütemény, csokoládé.

22 4.6. Partnerkapcsolatok, az iskola együttműködései az egészségvédő szervekkel Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az egészségnevelő, valamint az osztályfőnök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok - Szülők (család). A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát, valamint aktívan részt vesznek az Alapítvány tevékenységében is. - Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezetek. Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába bevonásra került az iskolaszék. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők tehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. - Iskolaorvos, háziorvos védőnő. Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, látják el. Intézményünkben az iskola-egészségügyi feladatokat vállalkozási szerződéssel alkalmazott iskolaorvos és ifjúsági védőnő látja el. 22 Az egészségnevelési feladatok ellátása során szakemberek széle körével igyekszik az iskola együttműködni: - az iskola védőnő hagyományos feladatai közé tartozik egészségnevelési órák tartása - Az ÁNTSZ. A városi és megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak nyújtanak konkrét segítséget az iskolai egészségnevelési munkában (közös kortársképző pályázat, továbbképzés, rendkívüli osztályfőnöki órák tartása, szűrővizsgálatok). - Rendvédelmi szervek. A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának - Szakmai szervezetek (2P Oktatási Bt.) közös pályázatok, továbbképzési lehetőségek - Drogambulancia, melynek kiadványai és szakemberei segítik az iskola drogprevenciós munkáját. - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet Városi Pedagógiai Intézet a szakirányú továbbképzési lehetőségeket biztosítnak számunkra.

23 4.7. Problématérkép A helyzetelemzés, valamint a kérdőíves felmérés adatai alapján megrajzolható a célcsoportra vonatkozó egészségfejlesztési problématérkép, mely tartalmazza azokat a területeket, ahol beavatkozás szükséges. A problématérkép elsődleges célja, hogy teljességében és összefüggéseiben láthatóak legyenek azok a problémák, melyek közül - a mindenkori források és egyéb lehetőségek függvényében érdemes intervenciós programokat tervezni, megvalósítani. Az éves cselekvési tervünkben a beazonosított problémák kezelésére helyezzük a fókuszt. A problémák számba vételét követően érdemes megnézni, hogy mik azok amelyek: o A szervezet kompetenciában megoldhatóak és a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak o A szervezet kompetenciában megoldhatóak, de nincs elegendő erőforrás a beavatkozásra o A szervezet kompetenciában nem megoldható, de nem különösebben erőforrás igényes megoldások o A szervezet szintjén sem kompetenciában, sem erőforrás igényben nem kezelhető problémák A problémák fenti sémába történő besorolása lehetővé teszi a megoldási módok pontosabb tervezését, a prioritások lehetőségekhez igazítását, a hosszabb távú tervezéshez szükséges tennivalók meghatározását. 23 Az első csoportba tartozó problémák azok, amikre éves szinten rendszeresen lehet és kell is programokat tervezni, megvalósítani. A második csoporthoz is érdemes részletes programterveket kidolgozni, hogy pontosítható legyen az erőforrás szükséglet (és így a hiányzó erőforrások) mértéke is. Ennek ismeretében könnyebb forrásteremtés irányába célzott lépéseket tenni, pl. pályázati támogatásokat keresni.. A harmadik csoport problémái (jellemzően szabályozási és egyéb környezeti feltételek tartoznak ide) kérdések esetében közéleti aktivitás segíthet az akadályokat lebontó vagy feltételeket megteremtő változások indukálásában, elindult változások támogatásában, vagy szükséges korrekciójában való részvételre, támogatók keresésében. A negyedik csoportba sorolt problémákra vonatkozóan inkább csak a hosszú táv stratégia részeként szerepelhetnek elképzelések, melyek megfelelő külső változások esetén kerülhetnek majd át az operatív tervekbe. Jelenlegi egészségtervünkben alapvetően az 1. ponthoz tartozó problémákkal és beavatkozási lehetőségekkel foglalkozunk. A felnőtt lakosság morbiditási és mortalitási adatait illetően elmondható, hogy mind országosan, mind pedig Miskolc tekintetében a krónikus betegségek határozzák meg, melyek gyökerei a kamaszkorban, fiatal felnőtt korban gyökereznek. E betegségek gyakran élethosszig tartó, költséges kezelést igényelnek, így nagy terhet rónak a lakosságra.

24 A betegségek igen nagy hányada elkerülhető lenne a megfelelő, egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás kivitelezésével, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás és dohányzás elkerülésével. A becslések szerint a szívkoszorúér-betegség akár 80, a 2-es típusú cukorbetegségek 90%-a, és a rákok egyharmada elméletileg elkerülhető lenne, ha a teljes lakosság követné a táplálkozásra, az alkoholfogyasztásra, a testmozgásra és a dohányzásra vonatkozó aktuális iránymutatásokat. Az életmódbeli tényezők a súlyos betegségek és a korai halálozások megelőzését tekintve óriási potenciállal rendelkeznek. Az egyik legsúlyosabb kockázatot jelentő életmódbeli tényezőnek a rendszeres dohányzás tekinthető. A dohányzás nemcsak a rosszindulatú daganatos betegségek rizikófaktora, hanem a szív-érrendszeri betegségeké is. Komoly probléma, hogy egyre fiatalabb korban próbálják ki az iskoláskorúak, s gyakran már középiskolás korukra rendszeres dohányzókká válnak. A következő rizikófaktor, melynek mérséklésével számos betegség megelőzhető lenne a mértéktelen alkoholfogyasztás. A mérsékelt alkoholfogyasztás kedvező hatású lehet a szívérrendszeri halálozások megelőzésében, a rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás, és az abból eredő függőség már súlyosan károsítja a testi-lelki egészséget. Az adatok azt mutatják, hogy túlzott alkoholfogyasztás még mindig inkább a férfiakra jellemző, körükben 6-szor nagyobb a nagyivók aránya, mint a nőknél. E téren is egyre nő a rendszeresen alkoholt fogyasztó fiatalok száma. További lényeges eleme az egészség megőrzésének a drog prevenció a fiatalok körében. A dohányzáson és alkoholfogyasztáson túl igen nagy jelentősége van az egészséges táplálkozásnak, illetve az elhízásnak, túlsúlynak, vagy az alultápláltságnak. A betegségek közel 80%-a táplálkozásfüggő. Ez különösen igaz a hazai lakosság mortalitási statisztikájában vezető helyet elfoglaló szív-és érrendszeri és daganatos betegségekre, ezek közös kockázati tényezőjére, az elhízásra, valamint a cukorbetegségre. A felnőttkori elhízáshoz hasonlóan a gyermekkori elhízás is egyre növekvő népegészségügyi problémát jelent. A régiók közötti összehasonlításból kiderül, hogy a dél-alföldi és észak-magyarországi régiók, megyék esetében a legsúlyosabb a helyzet, mivel a felesleges kilókkal küzdők aránya e helyeken a legmagasabb. 24 Az elhízás mellett fontos megemlékezni a helytelen összetételű táplálkozás okozta kockázatokról is. Ez esetben nem elsősorban az energiaegyensúly felborulása a probléma, hanem magas zsír-, szénhidrát és alacsony rost, ásványianyag tartalom, mely önmagában is hordoz kardiovaszkuláris és daganatos betegségekre nézve kockázatot. Ennek oka esetenként, hogy a lakosság nem jut hozzá, illetve nem engedheti meg magának az egészségesebb táplálékot, hiszen az drágább. Ezért az olcsóbb, egészségtelenebb életvitel felé fordulnak. Az étkezés mellett fontos a testmozgás mértéke. Manapság már közismert tény a fizikai aktivitás egészségi állapotra kifejtett hatása, hiszen csökkenti a szív-érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát, valamint megelőző faktorként tartják számon a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás, a depresszió, valamint a vastagbél-daganatok kialakulásában. Tehát az egészség megőrzését az életmóddal kapcsolatos olyan tényezők is alapvetően befolyásolják, mint a dohányzás, a táplálkozás, a testmozgás, az alkoholfogyasztás. Mindezek ellen eredményesen vehetjük fel a harcot a megelőzés és a felvilágosítás eszközeivel. Az egészségnevelési erőfeszítések akkor a legeredményesebbek, ha egyszerre többféle eszközzel segítik az embereket abban, hogy mindennapjaikban az egészségesebb megoldásokat válasszák.

25 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétet. Az egészségnevelés folyamatában lényeges, hogy az emberek megismerjék a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatását, megelőzzék a megbetegedést okozó helyzeteket. Ebben sokat tehet a gyermekek, fiatalok egészségéért az Alapítvány. 25

26 5. Egészségfejlesztési stratégia Az egészség fejlesztése ugyanolyan stratégiai tervezést igényel, mint bármilyen más fejlesztési folyamat, a fejlesztés célja a jobb egészség, jobb életminőség elérése. Az egészségstratégia legáltalánosabb célja, hogy a Kedvezményezett saját lehetőségeit minél eredményesebben felhasználva javítsa a színtér által biztosítható feltételeket, a célcsoportok életminőségét (egészségnyereség), az egészségszolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyegyenlőségét, a Szervezet közösségformáló, megtartó potenciálját. Hová tartunk? Rövidtávú Középtávú Hosszú távú Közös stratégia közös feladatok III. Egészségfejlesztési stratégia Értékek (alapelvek) Irányok (honnan-hová?) Hangsúlyok (prioritások) MEGFOGALMAZÁSA Cselekvési terv = hogyan valósítjuk meg? Forrás: OEFI Formailag meghatározza a Szervezet hosszú-, közép-, rövidtávú céljait, nevesíti a célok megvalósítását támogató és nehezítő külső-, belső tényezőket, az elvégzendő feladatokat, a megvalósítás lehetséges módjait. 5.1 Stratégiai célok Iskolánk tanulóinak és tanárainak egészségi állapota, életminősége saját és közösségi szempontból is igen nagy kincs. Ezért az életminőségük-, egyúttal egészségi állapotuk javítása, fejlesztése, az ebben való támogatásuk kiemelt célkitűzésünk. Szándékaink és kutatási tapasztalatok szerint is ez a törekvés hozzájárul célcsoportunkhoz tartozó egyének képességeinek kibontakoztatásához, egészségi állapotuk javításához, fejlesztéséhez, életminőségük, elégedettségük emelkedéséhez. Tehát az emberi erőforrások fejlesztésének integráns részeként igyekszünk kezelni a Szervezetünk egészségfejlesztési lehetőségeit. 26 Egészségfejlesztési alapelveink között szerepelnek a következők: A jó egészségfejlesztési programok segítenek az egyéneknek a hatékonyabb érdekérvényesítésben, ellenállóbbá válnak a mindennapi élet kihívásaival szemben, A célcsoport-tagok egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá válnak, melynek pozitív hatásai vannak közvetlen környezetükre (család) és a kisebb-nagyobb közösségeikre is Az egészséges életre való ösztönzés a szervezetek számára is beruházás a jövőbe és hosszú távon egy mainál egészségesebb célcsoport tagok kör ígérete (kevesebb baleset, megbetegedés következtében csökken az ezek miatt kieső munkaidő). Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tagok cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy a szervezetek által biztosított színtér támogassa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés lehetőségét. A célcsoport-tagoknak igényük van arra, hogy több információval rendelkezzenek az egészséges életmódot meghatározó tényezőkről, hogy fejlesszék azokat a készségeiket, amelyekkel a mindennapi egészségesebb választásokat jobban meghozhatják.

27 A célcsoportos egészségfejlesztésnél komplex megközelítést kívánunk alkalmaznak az egyéni fókuszú megközelítés helyett. A komplex megközelítés az egyént körülvevő környezetre, vagyis a családra, kisközösségekre, munkahelyre, szervezetre helyezi a hangsúlyt, célja az egészség védelmét, illetve fejlesztését célzó környezeti-, infrastrukturális-, és emberi tényezők javítása. Azaz egyszerre és egymáshoz hangolva kívánunk foglalkozni: 1. az egyénnel, attitűdjének, viselkedésének pozitív irányú támogatásával 2. az egészségfejlesztést szolgáló szervezeti, környezeti tervezéssel, fejlesztéssel, aminek része a potenciális egészségkárosító körülmények minimálisra csökkentése - növelve így az életmód-változtató programok hatékonyságát, fenntarthatóságát. 3. a szervezetben egészségfejlesztéssel kapcsolatos belső kommunikáció szélesítésével, erősítésével Ahhoz hogy az egészségfejlesztés fenntartható módon az iskola egészségfejlesztési kultúrájának szerves részévé váljon, az alábbi tényezők együttes jelenléte elengedhetetlen: 1. A vezetők elkötelezettsége a a diákok és munkatársak egészségvédelme iránt ( aktív elkötelezettség vagy célcsoport-tagok szándéka saját egészségi állapotuk fejlesztésére anyagi források vagy hajlandóság programok megszerzésére fenntartható egészségfejlesztés a célcsoport tagjai egészségvédelme iránt elkötelezett civil szervezeti vezetők elkötelezett szakember-gárda legalább passzív elkötelezettség) 2. Olyan szakembercsoport, amely maga is elkötelezett a programok iránt, a megfelelő szakismeretei és ötletei is vannak. 3. Anyagi források vagy legalább a hajlandóság ezek megszerzésére (vezetők és szakemberek) 4. Az érintettek szándéka saját egészségi állapotuk fejlesztésére. 27 A fenntartható, hatékony egészségfejlesztés megvalósításához mind a 4 tényező együttes jelenlétének biztosítására törekedni kell.

28 Stratégiai célok: 5.2 Rövidtávon ( ) Az elnyert TÁMOP egészségfejlesztési pályázat sikeres, eredményes végrehajtása. Az Alapítvány programjai között nagyobb arányú egészségprogramok megvalósítása. Egyéni képességek fejlesztése. A tanulók és tanárok érdeklődésének és motiváltságának felkeltése a számukra hasznos és jelentős programokban való részvételre. Az egészségesebb minták elterjedése. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, tudásanyag fejlődése. A fokozott kockázat korai felismerése, rizikótényezők csökkentése, megvalósítható alternatívák felmutatása, lehetőségek programok biztosítása az egészséges életmód kialakítását segítő tevékenységek megvalósítására. 5.3 Középtávon ( ) Az egészség, mint érték hangsúlyos megjelenése az Iskola életében, a tervezésben és a döntéshozásban A tanárok, diákok és családjaik egészséges életmóddal és egészséggel kapcsolatos elméleti, és gyakorlati ismereteinek bővítése oly módon, hogy az adott személy (közösség) helyzetében célravezető, és használható legyen. Tudatos, egészségvédő aktivitás generálása az egyén részéről, amely hatására az egészség megőrzését, mint saját felelősséget értelmezi. Az egyes emberek és közösségek önerejének aktivizálása, fokozása, és az egészséges életmódhoz való pozitív attitűd erősítése. Az egészségtudatos életmódot népszerűsítő közösségi aktivitás erősödése Az elért eredmények fenntartása, további fejlesztések Hosszú távon ( ) Egészségvédő attitűd kialakítása, amely a szűkebb környezet - a család, mint társadalmi rendszer - felé is pozitív hatású. Alakuljanak ki az egészség fenntartásához szükséges készségek, magatartás és viselkedésformák. A krónikus - nem fertőző betegségek arányának csökkenése. A Szövetség kultúrájának legyen integráns része, és váljék mindennapi gyakorlattá a célcsoportos egészségfejlesztés Az elért eredmények fenntartása, további fejlesztések. 5.5 Egészségfejlesztési stratégia alapelvei Partnerség a tervezés, megvalósítás és értékelés folyamatában valamennyi érintett fél részt vesz, így a fejlesztések a helyi lehetőségekhez, a célcsoportok igényeihez, a rendelkezésre álló erőforrások ismeretében valósul meg. Cél, hogy az irányított egészségfejlesztési folyamatban partnerként működjenek együtt az érintettek (döntéshozók, vezetők, célcsoportok, bevont szakemberek, stb.). A hatóságokkal és kormányzati szervekkel olyan együttműködés kialakítására és fenntartására törekszik, mely támogatja őket a társadalmi kérdések és szükségletek megoldásában és kielégítésében.

29 A partnerség előnyei: közös érdekek, közös gondolkodás, együttműködő kötelezettségvállalás, valós, egyedi, helyi stb. igények megjelenésének lehetősége, külső és belső támogatottság, belső kohézió, összeadódó kapacitások, erőforrások (különféle kompetencia, tudás, készség, tapasztalat stb. hasznosítása), értékteremtés, tervezési képesség/szükségesség, fenntarthatóság. Emberközpontúság, szolgáltatói alapállás elsősorban nem elvárások kerülnek megfogalmazásra, hanem lehetőségek, belső erőforrások, tréningek, egészségszolgáltatások biztosítása segíti a munkahelyi közösségeket egészségi állapotuk, életminőségük javításában. Pozitív példák, megerősítések tiltások helyett - A hatékony stratégiák a tiltások helyett inkább pozitív és modern kommunikációs technikákkal célzott üzeneteket fogalmaznak meg, célcsoport specifikus minták bemutatásával, a felvilágosítást saját élményű gyakorlattal is kiegészítő ismereteket továbbítanak a tudatos, egészségesebb választások és egyéni döntések támogatására. A Szövetség vezetőinek, véleményvezéreinek a pozitív megerősítésben jelentős szerepük van. Alulról jövő kezdeményezések támogatása Céljuk, hogy közösségi kezdeményezésekre, közösségi akaratra reagáljanak a tervezett programok, amelyekben jelentős szerepet kap az önkéntesség, cselekvő részvétel és felelősség. A civil-szervezetek ideális keretet biztosítanak az alulról jövő kezdeményezéseknek. Átláthatóság, elszámoltathatóság minden mozzanat, tevékenység dokumentációját az eljárásrendeknek megfelelően végezzük. Mindenki számára elérhető módon láthatóvá tesszük az egészségterv működését, az egyéni vállalások teljesüléséről a közösségnek beszámolunk. Megfigyelés, értékelés - Az egészségfejlesztés során megvalósuló tevékenységek hatását mérjük, nyomon követjük annak érdekében, hogy maguk a folyamatok és az eredmények is a célok tükrében kerüljenek kiértékelésre. Értékeljük, monitorozzuk programjainkat. Eredményeinket, jó-gyakorlatainkat megosztjuk másokkal. 29 Esélyegyenlőség, sokszínűség Szövetségünk Alapító Okiratában kiemelt cél az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentesség biztosítása. Alapelvként alkalmazzák a diszkrimináció elkerülését. Nem tolerálunk semmiféle diszkriminációt nemre, családi állapotra, korra, származásra, bőrszínre, szervezeti tagságra, politikai meggyőződésre, fogyatékosságra, vallásra, vagy szexuális beállítottságra vonatkozóan. Tiszteletben tartjuk a célcsoport-tagok emberi értékeit, méltóságát, egyediségét; olyan együttműködési légkört igyekszünk kialakítani, amelyek hozzájárulnak ezen alapvető értékek megőrzéséhez, megerősítéséhez. Az esélyegyenlőséget nagymértékben segíti, hogy a szolgáltatások térítésmentesek. A célcsoportok konkrét meghatározása során beazonosítják azokat a kommunikációs csatornákat és azokat a módszereket is, amelyekkel e célcsoportok a legmagasabb arányban elérhetők és bevonhatók. Fenntarthatóság - az akciók, programok tervezésekor szem előtt tartják a pályázati források utáni fenntarthatóság lehetőségeit. Támogatják az egészség és fenntartható fejlődés alapelveinek megvalósítását.

30 6. Beavatkozási javaslatok Ebben a fejezetben a problématérkép alapján kerülnek összegyűjtésre azok a lehetséges intervenciós módszerek és programok, melyek eredményesen és hatékonyan tudják az egyes problématerületeket befolyásolni. A cél elsősorban egy programtár (kvázi étlap) létrehozása, melyek alapján a mindenkori pénzügyi források és egyéb lehetőségek ismeretében kerülnek meghatározásra az egyes évek konkrét cselekvési programjai. (Ezt követően a következő fejezetben a pályázatban vállalt konkrét cselekvési lehetőségek kerülnek bemutatásra, összegzésre.) A beavatkozási pontok meghatározásánál nem csak a tanulóknak szervezhető, megvalósítható programokra térünk ki, hanem a tanárok számára potenciálisan megvalósítható egészségfejlesztési programokat is számba vesszük. Egy egészségtudatos iskola működéséhez elengedhetetlen, hogy ne csak a gyerekek, hanem a tanárok egészségnek megőrzése, fejlesztése, életminőségének, közérzetének javítása is része legyen az iskola működésének, alapértékei közé tartozzon. 6.1 Programjavaslatok a rendszeres mozgásért 1. rendszeres mozgás lehetőségek biztosítása a. egyéni sportok fitness, uszoda, kondi bérletek támogatása b. csapatsportok terem/pálya(bérlet), labda biztosítása c. infrastruktúra létrehozása Amennyiben van rá lehetőség nagy lépést jelenthet, ha egy-egy konkrét telephelyen (iskolában, valamely fix külső sportpályan) kerül kialakításra valamilyen sportolási lehetőség. Ez lehet a tollasháló-ütő labda biztosításától kezdve, a pingpongasztal, kosárpalánk, kis edzőterem, stb. kialakítása, felszerelése is. Amennyiben van üres alkalmas helyiség, sok esetben kis költségvetéssel is alkalmassá tehető sportolási céllal valamint pályázati forrásokból is megvalósíthatóak az ilyen fejlesztések. Kamaszok esetében külön fontossággal bírhat a kamaszok számára izgalmas érdekes sportolási lehetőségek biztosítás kerékpár akadálypálya, gördeszkás pálya, mászófal, stb outdoor aktivitások Az outdoor programok célja többes: - fizikai aktivitással járnak - jellemzően kihívás kaland cél van bennük - közösségi élményt nyújtanak, erősítik a szűkebb-tágabb közösségeket - szemléletet formálnak A mindenkori adottságok figyelembevételével lehetnek kirándulások, túrák (gyalog, biciklivel, kenuval), táborok, horgászat, stb. 3. versenyek, bajnokságok a. fittségi verseny osztályok, évfolyamok, tanárok-diákok, más iskolák között b. konkrét csapatsport bajnokságok (foci, kosárlabda, ping-pong, tollas, stb.) c. versenyek futóverseny, gyalogoló verseny, evezős, bowling, stb. a lehetőségek függvényében

31 4. egyéni tanácsadás, egyéni edzés terv A testmozgás tekintetében külön meg kell emlékezni a magas kockázatú csoportok testmozgásának szervezéséről. Ebbe a célcsoportba az idősebb és/vagy jelentős túlsúllyal rendelkező és/vagy teljesen edzetlen és/vagy krónikus betegséggel küzdő egyéneket soroljuk. Az ő esetükben nem olyan egyszerű a testmozgás elkezdése, nem mindegy mit és hogyan kezdenek csinálni, hiszen könnyen okozhat kárt is, ha hozzáértés és fokozatosság nélkül kezdenek, valamilyen aktivitásba. Jellemző példa az 50 év feletti túlsúlyos férfiak nagy lendülettel elkezdett focizása, melynek igen sokszor Achillesz-ín szakadás, vagy térdsérülés vége, ami hosszú időre, ha nem végleg veti vissza mindenfajta testmozgással való próbálkozást. Ugyanígy nők esetében sem egyértelműen javasolt ennek a célcsoportnak bármely bolti aerobik kazettára való torna hirtelen elkezdése, vagy azon való részvétel. Az ő számukra nem elég a sportolási lehetőségek biztosítása, szükséges az elindulásuk szorosabb támogatása. Ehhez jelenthet nagy segítséget, ha szakember (gyógytornász, sportrekreációs szakember) segítségével olyan egyéni edzéstervet tudnak összeállítani, mely figyelembe veszi a munkavállaló korlátait és lehetőségeit, támpontokat, tanácsokat tud adni, hogy mit kezdjen, hogyan milyen ütemben és hogyan növelje a terhelést, stb. A testmozgás megkezdése követően még néhány alkalommal szükséges lehet az elért eredmények áttekintése, az egyéni edzés terv módosítása, a magatartás megerősítése. Ennek a célcsoportnak az egyéni terven túl fontos lehet, hogy megfelelő kímélő mozgás formát biztosító sportolási lehetőségek elérhetősége is biztosított legyen legalább időszakosan, valamint hogy kiadvány és/vagy DVD formájában is támogatást kaphassanak a mozgás elkezdéséhez hivatásforgalmú kerékpározás feltételeinek javítása, propagálása A rendszeres testmozgás elősegíthető nem csak sportolási célú tevékenységekkel, hanem a mindennapi élet során végzett, testmozgással járó tevékenységekkel is. Ilyen például a biciklivel való munkába/iskolába járás, köznapi biciklis közlekedés is. 6. kiadványok, DVD-k A mozgásprogramokhoz kapcsolódóan a fenntarthatóságot, a tevékenység életmódba épülését nagyban tudják segíteni olyan kiadványok, DVD-k, melyek segítenek otthon is rendszeresen végezni bizonyos torna sorokat - melyek az egyének általános egészségi állapotának megfelelő mozdulatsorokat tartalmaznak. Ezek a támogató eszközök lehetővé teszik, hogy azok is mozogjanak, akikben szándék van, de vagy anyagi nehézségek állják útját a sportlétesítményben való mozgásnak, vagy a szégyenérzet (idősebben, túlsúlyosan nem akar nyilvános helyre menni), vagy akinek az induló állapotához való mozgásforma a szokott sportlétesítményekben nem érhető el. Otthoni körülmények között a gyógytornász által összeállított mozgássorokkal el tudja kezdeni az átmozgatást, az edzettség minimális szintjének kialakítását, amit követően már könnyebben tud sportot választani, vagy részt venni általános sportfoglalkozásokon.

32 6.2 Programjavaslatok az egészséges táplálkozásért, energiaegyensúlyért Az egészséges táplálkozással kapcsolatosan több beavatkozási pont is adódik, melyek között egyaránt lehetnek a célcsoport-tagok egészét, valamint az egyes egyéneket célzó programra elemek. egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek növelése írott és szóbeli egészségkommunikáció útján előadások kisebb csoportokban, az előadás módja, tartalma vegye figyelembe a célcsoport adottságait (nem, életkor, iskolázottság, kulturális környezet) kiadványok különösen fontos a szegmentáció, előnyben részesítendőek lehetnek az egyszerűbb szövegű, sok képpel ellátott, elsősorban gyakorlati tudnivalókat, tanácsokat tartalmazó kiadványok. A nagyon szakmai kiadványok általában nem érnek célba, a bennük rejlő információk nem jól hasznosíthatóak kevésbé motivált, illetve képezett munkavállalók esetében. A kiadványok tartalma lehet általános ismeretátadás, receptek különböző célcsoportoknak is, tálalási ötletek, bevásárlási tanácsok, főzéstechnikai ismeretek, étkezések szervezése, stb. rendszeres újság, hírlevél elsősorban az iskola honlapjának használatával multimédiás anyagok amennyiben a fizikai hozzáférés biztosított ezekhez az anyagokhoz (pihenő helyiségek, étkezdék, klubszobák, könyvtár, tanáriszoba stb.) úgy alkalmasak a szöveges-írott kiadványok kiváltásra. Módszertanilag ilyenkor is fontos, hogy a dokumentumfilm helyett inkább a reklámsportok világát idézzék plakátok egészségüzenetekkel széles körben alkalmazhatóak, fenntartó kommunikációs céllal is állandó emlékeztetőként, megerősítésként 32 Ezeknek a kommunikációs eszközöknek fontos szerepe lehet az általános szemléletformálásban, a figyelemfelkeltésben, motiválásban ugyanúgy, mint konkrét gyakorlati tanácsok, ötletek adásában, tapasztalat megosztásban-cserében. táplálkozási-klub Rendszeresen tartott csoportos összejövetel valamely táplálkozási elemmel kapcsolatosan, vagy általános táplálkozási klub. A technikai lehetőségek függvényében lehet főző klub, ahol a klub foglakozások során készülnek ételek közben új főzés technikai ismeretek kerülnek elsajátításra, új alapanyagokkal, ételekkel ismerkednek a résztvevők. A klubok célközönsége lehet akár diák, tanár vagy szülő is. Amennyiben nincs, főzési lehetőség úgy lehet hozott ételek kóstolója- - melyet vagy a klubvezető hoz, vagy a tagok variációk egy témára jelleggel Lényeg az új ízek, formák megismerése, átlépve az ismeretlentől való tartás, félelem küszöbét, valamint a közösség építés, a tapasztalatok cseréje, a problémák megosztásának lehetősége. A klub jó terepe lehet az evéssel, az evési szokásokon való változtatással kapcsolatos konfliktusok, gátak (a gyerek nem eszik zöldet, a férj nem eszik zöldséget, imádják az édességet, nincs idő együtt nyugodtan enni, mit főzzek, ami olcsó és gyors és egészséges, mikor főzzek, milyen szendvicset lehet még csinálni, stb.) megoldásában való közös ötletelésnek, együttes próbálkozásoknak. Sok esetben ezek a részeltek, illetve ezekben való elveszés akadályozza a táplálkozási szokások változtatását.

33 egyéni étrend tanácsadás Az egészséges táplálkozásnak van egy ideális leírása, elvárása, összetétele. Sok esetben a résztvevő változtatási szándéka azon bukik meg, hogy úgy gondolja, akkor táplálkozik egészségesen, ha mindent úgy csinál, ahogy azt olvasta-mondták. Ha az nem megy, akkor nem is érdemes semmit tenni. Pedig nagyon fontos annak elfogadtatása, hogy minden kis lépés értékes, mindegyikkel teszünk valamit magunkért az egészségünkért, akkor is, ha nem tökéletes az eredmény. Azon túl, hogy ezek a gondolatok jó ha megjelennek a kommunikációs felületeken, előadásokon, klubokon is, még további eredményesség is elérhető, ha lehetőséget biztosítunk arra, hogy szakember segítségével egyénre szabott táplálkozási tanácsadáson vegyen részt a munkavállaló. Itt lehetőség van az egyéni táplálkozási preferenciák tisztázásra, olyan megoldások keresésére, melyek nem teszik élvezhetetlenné az evést a résztvevők számára, ugyanakkor mégis értékelhető javulást hoznak a táplálkozás összetételében, az ételek elkészítésének módjában. (példa kedvéért nem életszerű, hogy aki vidéken disznót vág és ott a sok, zsír, olajat vegyen főzéshez, ugyanakkor egy új teflon serpenyővel a 2 evőkanál zsírmennyiség tizedére csökkenthető a résztvevő ellenállásával együtt, a szokott ízek megőrzésével, vagy aki nagyon édesszájú kaphat ötleteket, hogy milyen ételekkel elégítheti ki az édesség iránti vágyát (vagy a családtagjaiét), hogy ne okozzon vele újabb problémát. főzőversenyek, vendégségek Közösségi rendezvényekként közös élményt nyújtva, a közösséget építve járulhatnak hozzá az ismeretek bővüléséhez, új alapanyagok ételek, ételkészítési módok kipróbáláshoz, hagyományos ételek vagy eszközök (pl. bogrács) újra értelmezéséhez. Segítik elfogadni, hogy az egészségvédelem, vagy fejlesztés nem feltétlenül, kell, hogy azt jelentse, hogy azt kell csinálni, enni, amit nem szeretünk, és azt nem szabad, amit szeretünk. Az, hogy valami egészséges nem jelenti, hogy csúnya, rossz ízű vagy speciális dolgokat igényel. Ilyen alkalmak jó lehetőséget teremtenek a férfiak, családtagok bevonására is, aki előadások, klubok esetében kevésbé mozgósíthatóak. 33 egészséges étkezde, büfé program Az iskolában való étkezés egészséges voltának javításához nagyban hozzájárul, ha az üzemi étkezdék (menza) és büfék kínálatában megjelennek az egészséges alternatívák. A választások gyakoriságát tudja támogatni, ha valamiféle motivációs rendszer ( kvázi érdekeltség ) kötődik ezekhez a választásokhoz ártámogatás (akár csak akciósan is), az olcsóbb menü a reformos, valamiféle további bónusz, akár más programon való részvétel, kiadvány, pontgyűjtő rendszer, ami időszakos beváltható valamire, stb. A lehetőségek tárháza elég széles - forrás és technikai lehetőségek függvényében. Ennek a pontnak a megvalósításához adott esetben szükség lehet az üzemi konyha konyhatechnológiájának fejlesztésére, az élelmezés vezető és/vagy a szakácsok képzésére is. étkezési lehetőség biztosítása Akik - diákok, tanárok - otthonról hoznának ebédet maguknak (akár pénzügyi, akár ízlés megfontolásból), azok számára jelentősen növelheti az étkezés minőségét, ha van olyan étkező - teakonyha, ahol meg lehet melegíteni az ételt, van tányér, evőeszköz, pohár, le lehet ülni egy asztalhoz, lehet mosogatni.

34 Ezeknek a feltételeknek a hiánya nagyban gátolja a hozott ebéd fogyasztását, aminek hiányában maradnak a szendvicsek, vagy a nem evés, mondván majd munka/iskola után otthon. étkezési idő biztosítása Fenti lehetőségekhez természetesen alapvetően fontos, hogy munkaszervezési oldalról megfelelő mennyiségű ebédidő álljon rendelkezésre a diákok és tanárok számára, mely alatt el tudja érni az étkezdét vagy teakonyhát, és meg tudja enni ebédjét. Túlsúly A túlsúly nagyon sok probléma eredőjeként áll elő, és nagyon sok további probléma gyökérfaktoraként is szerepel. Ennek megfelelően a beavatkozási pontok is széles körben találhatóak, jelentős átfedésben más probléma területekkel. Főbb beavatkozási lehetőségek: energiaegyensúllyal kapcsolatos ismeretek növelése írott és szóbeli egészségkommunikáció útján előadások kisebb csoportokban, az előadás módja, tartalma vegye figyelembe a célcsoport adottságait (nem kor, iskolázottság, kulturális környezet) kiadványok különösen fontos a szegmentáció, előnyben részesítendőek lehetnek az egyszerűbb szövegű, sok képpel ellátott, elsősorban gyakorlati tudnivalókat, tanácsokat tartalmazó kiadványok. A nagyon szakmai kiadványok általában nem érnek célba, a bennük rejlő információk nem jól hasznosíthatóak kevésbé motivált, illetve képezett munkavállalók esetében rendszeres újság, hírlevél a kommunikációs felület meghatározza, hogy mely munkavállalói csoportot lehet vele elérni. multimédiás anyagok amennyiben a fizikai hozzáférés biztosított ezekhez az anyagokhoz (pihenő helyiségek, étkezdék, klubszobák, stb.) úgy alkalmasak a szöveges-írott kiadványok kiváltásra. Módszertanilag ilyenkor is fontos, hogy a dokumentumfilm helyett inkább a reklámsportok világát idézzék plakátok egészségüzenetekkel széles körben alkalmazhatóak, fenntartó kommunikációs céllal is állandó emlékeztetőként, megerősítésként 34 Ezeknek a kommunikációs eszközöknek fontos szerepe lehet az általános szemléletformálásban, a figyelemfelkeltésben, motiválásban ugyanúgy, mint a program során elvárt tevékenységek végzésében, szokások változtatásának támogatásában (főként mozgás és táplálkozás területén) már bevontak esetében a megerősítésében, az elért eredmények fenntartásának támogatásában. a túlsúly személyes okainak feltárása, személyes testsúlykontroll program készítése Mint arról már esett szó, a túlsúlynak számos oka, összetevője lehet: egészségügyi okok (hormonális, emésztőrendszeri) pszichés tényezők (stressz evés, testképzavarok, depresszió) táplálkozási tényezők mozgáshiány

35 és fentiek tetszőleges kombinációi A testsúly kontroll programnak alapvető célja kell legyen, hogy olyan életmódi változtatásokat segítsen elő, melyek folyamatosan megtarthatóak, életvitelbe illeszthetőek, így lehetővé teszik a meglévő (vagy csökkentés utáni) testsúly megtartását hosszabb távon is. Az egyes lehetséges okokhoz tartozó beavatkozási lehetőségeket lásd a vonatkozó probléma terület leírásánál. Az orvosi kezelések szükségességére külön nem térünk ki, ezek nem tárgyai jelen egészségtervnek, az egészségfejlesztés feladata itt a felismerés és szakorvoshoz irányítással véget ér. A személyes okok és motivációk feltárása (egyfajta túlsúly profil felállítása) lehetővé teszi az egyéni testsúly kontroll terv elkészítését, ami az egyén gátjainak és motivációinak megfelelően összeállított tanácsokat tartalmaz, az egyén számára reálisnak érzett és vállalható célokat tűz ki, és reális időtávban tervezi a változást. Az egyéni terv alapján köthető egy fajta terápiás szerződés a programban foglaltak megvalósítására, lehet folyamatos visszacsatolást, támogatás, megerősítést adni a programban résztvevőnek, illetve lehet értékelni az elért eredményeket vagy kudarcokat. kampányszerű testsúly csökkentő program akár versenyekkel kombinálva A túlsúly csökkentését célzó programok, melyek meghatározott idő alatt kívánnak elérni meghatározott mértékű testsúly csökkenést, kvázi kampányok. A programok módszertanát illetően preferálandóak a hosszabb távon megvalósított, vezetett csoportra épülő programok, így a testsúly csökkenés fokozatos tud megtörténni, jobb esélyt adva az elért testsúly megtartására, az egészségmagatartási minták megszilárdulására. Kombinált megoldás lehet a rövidebb élő csoport, melyet egy technikai (pl. call centeres) támogatás követ még egy meghatározott ideig. 35 A kampány programokhoz kapcsolhatóak versenyek is az egyes üzletágak, területek, cégek között, vagy akár teljes cégcsoport szinten. önsegítő csoport jelleggel működő klub-ok létrehozása a testsúlykontroll megtartása érdekében A testsúly kontroll programba vontak számára betegklubok mintájára olyan rendszeres összejövetelei, találkozási lehetőség kialakítása (vagy virtuális klub is lehet, azoknál, akik napi internet felhasználók), ahol erősíthetik, támogathatják egymást, megoszthatják sikereiket, kudarcaikat, tapasztalatokat, ötleteket cserélhetnek. Az ilyen támogató csoportok nagy segítséget jelenthetnek a programban résztvevőknek az egyéni tervükben lévő tanácsok, feladatok teljesítésében, a csábításoknak való ellenállásban, a lustaságból való lassú abbahagyás elkerülésében.

36 6.3 Mindennapi élet-stresszek kezelése 1. életkészségek fejlesztése A stressz kezelésének azokat a fajtáit soroljuk ide, amikor nem egy akut stressz helyzet, élő konfliktus megoldását célozza a tréning, hanem általánosságban az egyes tagok stressz tűrésének, konfliktus megoldásának, kapcsolati készségeinek javítására fókuszálnak. A tréningek jellemezően az alábbi tartalmi elemekkel bírnak: - ismeretek a stresszről és annak élettani hatásairól. - érzések, gondolatok elkülönítése, kölcsönhatásaik megismerése - döntési mechanizmusok - feszültség levezető technikák - gondolkodási hibák, kognitív torzítások - probléma megoldási technikák - asszertivitás - empátia - pozitív-negatív megnyilvánulások Ilyen programok mind kamaszoknak, mind akkreditált pedagógusképzés formájában elérhetőek (pl. Williams Életkészség Tréningek 2. relaxációs technikák, autogén tréning Bár jellemzően az 1. pontban szereplő tréningeknek tárgyai de ott csak az egész részeként kerülnek tárgyalásra, kevesebb gyakorlási-tapasztalati lehetőséggel. Ezeknek a technikáknak az önálló tréningek keretében történő oktatása is fontos segítség lehet az egyének stressz tűrő/kezelő képességének fejlesztésében ismert és krónikussá váló konfliktusok megoldásának támogatása Sok esetben nagyban javítható a közösségi légkör, a célcsoport-tagok elégedettsége, ha kisebb közösségeken belül krónikussá váló, elmérgesedő konfliktus helyzetek megoldásához segítséget kap az adott kollektíva - akár csoportos tréninggel, akár mediációval. 4. krízis helyzetbe kerülők támogatása Önálló támogatásként értelmezhető, ha a szervezet kidolgoz egy fajta krízis helyzetűek támogatását célzó rendszert. A rendszer célja, hogy az akut krízisbe kerülő egyéneket megfelelő támogató szolgáltatásokba irányítsuk (szakorvos, krízis csoportok, önsegítő csoportok, lelki segély szolgálatok, stb.). A rendszer működtetéséhez szükséges kisebb munkaközösségenként -1-1 önkéntes kiképzése. A képzésnek kettős célja van: - annak felismerése, hogy honnan ismerhető fel a külső segítséget igénylő krízis helyzet - milyen elérhető támogató szolgáltatások vannak a környezetükben

37 5. közösség építés A mindennapi stressz hatások csökkentésében szerepe van minden olyan tevékenységnek, mely a kisközösségek kapcsolatait erősítik, közösséget fejlesztésének. Az összetartó közösségeknek nagyon komoly társas támogató szerepe van. A társas támogatás magas szintje pedig jelentős védő hatással bír az egészségi állapot tekintetében. 6. családbarát munkahely Amennyiben a szervezetnek lehetősége van munkáltatókkal is kapcsolatba lépni, támogathatják, ösztönözhetik, tanácsaikkal segíthetik ezen munkáltatóknál a családbarát munkahelyek kialakítását. velük Elsősorban HR hatáskörébe tartozó eszközök tartoznak ide, de nagymértékben hozzátudnak járulni a munka és a család összeegyeztetéséhez, a békés mindennapokhoz, megelőzve ezzel számos, biztosan nagy stressz terhelést jelentő szituációt. 6.4 Egyéni egészségtervek készítése Az egyéni tervek jelenleg elsősorban a kötelező szűrővizsgálatokon felüli szűrővizsgálatokra fókuszálnának. Az egyéni egészségtervek kiegészíthetőek lennének egészségmagatartási, életmódi tervekkel, javaslatokkal is - melyek potenciális részletes tartalmi elemeit lásd a túlsúly, táplálkozás, mozgás pontokban. Az egyéni egészségtervek készítését követően kiemelten fontos lenne, azok megvalósulásának monitorozása, az elért eredmények értékelése, különösen, ha nem csak szűréseket, hanem életmódi intervenciós javaslatokat is tartalmaz. Az egyének igényekhez való jobb illeszthetőség érdekében megoldás lehet a különböző területekre (egészségcélok és beavatkozási pontok) vonatkozó tervek moduláris felépítése. Egyéni egészségtervek készítésében a magasabb kockázatúak esetében van főként szükség, melyben a foglalkozás egészségügyi szolgálat, valamint az iskola egészségügyi szolágat is potenciális partner lehet Megerőltetés okozta ártalmak lehetséges kezelése, kivédése munkavállalói célcsoport-tagok körében Az eddigi adatgyűjtés alapján nem önállóan meghatározható probléma terület, de irodalmi tapasztalati adatok alapján egyértelműen önálló csoportot képeznek a képernyő előtti illetve ülő munkahelyeken dolgozók. Az ő esetükben elsődlegesen az ülő életmódból adódó gerinc problémák, valamint a monitor nézésből fakadó látásromlás megelőzési lehetőségei, korai korrekciója jelenti a beavatkozási pontot.

38 A képernyős munkahelyek illetve ülő munka fentiek egészségkárósító hatásainak csökkentése területén lévő beavatkozási lehetőségek: 1. gerinctorna A programban bevontak számának növelését és a fenntartási költségek csökkentését egyaránt szolgálná, ha a gerinc torna esetében szervezett betanításra is lenne lehetőség, ahol az a csoportos foglakozások felvállalt célja, hogy megtanítsa azoknak a mozdulatoknak, mozdulatsoroknak a pontos, szabályos végzését, melyek megelőző jelleggel segíthetnek a nyak, váll és hátizmok karbantartásában. Ezek a mozgássorok egészülhetnek ki a napközben végezhető, rövid (5-10 perces) fellazítókimozgató mozgásokkal, mozdulatokkal, melyeket munka közben is van lehetőség elvégezni, javítva ezeknek az izmoknak a vérellátását, csökkentve a feszülésüket. A rövid kis tornáknak a célja a közérzet javítása, a véráramlás felfrissítése, a koncentráció javítása. A megfelelő mozdulatsorok és technika leírása, képes bemutatása egy kiadványban fontos támogatás, hogy ne felejtődjenek el a megtanultak. 2. masszázs Mobil masszázs elérhetőségének biztosítása az ülő és/vagy képernyős munkahelyeken dolgozók számára. A külső szolgáltató által végzett masszázsszolgáltatás mellett - program szélesítése és fenntarthatósága érdekében - az egyes munkahelyek számára lehetővé lehet tenni, hogy az ott dolgozók megtanulják a masszázs rövid, egyszerű mozdulatait. Így lehetőség van arra, hogy az egy irodában, munkaterületen dolgozó közvetlen munkatársak 5-5 percben megmasszírozzák egymás nyakát, vállát, a hát felső részét. Ez nem helyettesíti a hosszabb professzionális masszázsok eredményét, ugyanakkor segítenek a felfrissülésében, a fájdalmas izomfeszülések megelőzésében. A megfelelő mozdulatsorok és technika leírása, képes bemutatása egy kiadványban fontos támogatás, hogy ne felejtődjenek el a megtanultak szemtorna A számítógépes munkahelyek és/vagy sok olvasással-írással járó munkahelyek okozta ártalmak között a gerinc ártalmak mellett meghatározó a fokozott szemterhelés okozta ártalmak következtében kialakuló látásromlás. A szem izmainak megerősítését, szükség esetén feszültségeinek csökkentését, a szem vérellátásnak javítását célzó speciális tornával ezek az ártalmak kivédhetőek, a következményes látásromlás megelőzhető. A torna módszertani alapjai W. Bates és M. Schneider dolgozták ki. A hatásossághoz fontos a rendszeres gyakorlás, ugyanakkor magának a torának a megtanulása, helyes végzés begyakorlása 3-6 órában megvalósítható, mely megfelelő képes kiadvánnyal támogatva lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a tornát rendszeresen végezzék önállóan.

39 6.6 Alacsony egészség-ismeret szint (elégtelen mennyiségű és minőség információ) kezelése Erre a problémára alapvető kommunikációs eszközök alkalmazásával lehet válaszolni. Tekintettel arra, hogy az egyes beavatkozási pontoknál ismertetésre kerül az ott releváns kommunikációs felületek és tartalmak, valamint Egészségtervünk rendelkezik egy önálló kommunikációs fejezettel is, így itt nem ismételjük meg ezeket a javaslatokat és hozzájuk tartozó megfontolásokat. Az ismeret szint növelését célzó kommunikációnak jelentős szerepe tud lenni a szemlélet alakításában, az egészség, egészségmagatartás fontosságának növelésében, a motiváció javításában is. (Egészségkommunikáció) 6.7 A motiváltság növelése az életmódváltásra, egészségmagatartás változtatásra Az egészségmagatartással kapcsolatos attitűdök befolyásolása, az érintettek motiválásának területén érdemes hasznosítani az egészségstílus szegmensek meghatározása során összegyűlt tapasztalatokat. Az Egészségstílus szegmentációs rendszert a Michael Slater, Edward Maibach és munkatársaik fejlesztették ki 1996-ban. Ez egy olyan pszichográfiai szegmentációs rendszer, ami kifejezetten az egészségügyi ágazat számára készült és az egészséges életmóddal kapcsolatos programok tervezéséhez használható. Ez a módszer meghaladja a korábban hagyományosan használt földrajzi és demográfiai jellemzőkön alapuló elemzéseket, mivel integrálja az emberek életstílusára, egészséggel kapcsolatos eszméire, attitűdjeire és viselkedésére, valamint a demográfiai tényezőkre vonatkozó információkat. 39 Az egészségstílusok azonosítására irányuló szegmentációs eljárás Albert Bandura szociáliskognitív elméletére épül. A modell értelmében a viselkedés külső és belső meghatározói összefonódnak, a környezet és a viselkedés kölcsönös hatással vannak egymásra. Ennek megfelelően az egyes csoportokba történő besorolást az egyének szociális-kognitív jellemzői (viselkedés, belső személyes tényezők, társas környezet), valamint az egészségmagatartás általánosan elismert, 5 nagy területére (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás és testsúlykontroll) vonatkozó szokásai határozzák meg. Az egyes egészségstílus szegmensekben meghatározhatóak - a különböző életmódi területekhez való viszony alapján - azok a prioritások, amiben érdemes az életmódváltási tanácsokat, javaslatok megtenni a minél nagyobb eredményesség érdekében. A prioritások meghatározásának célja, hogy elsősorban azokon a terülteken próbáljuk meg befolyásolni az ügyfél életmódját, ahol a legkisebb az ellenállás, így legnagyobb esély van a változás szükségességének elfogadására, az együttműködésre. A sikeres életmódváltási lépések pozitív megerősítésként segíteni tudják további, nagyobb ellenállásba ütköző lépések megtételét is. Ugyanakkor a legnagyobb ellenállású ponton történő változtatás kísérlete eleve elutasítást szülhet az egész programmal kapcsolatosan, így olyan terülteken sem történik meg változás, ahol egyébként a képes és hajlandó is lehetne az ügyfél változtatni.

40 Fentiek alapján a munkavállalók kérdőív alapján történő egészségstílus szegmensbe sorolása nagyban elősegíthető, hogy az egyéni egészségtervek, tanácsadások a lehető leghatékonyabbak lehessenek, és egységnyi ráfordítással a legnagyobb egészségmagatartás változás (és így várhatóan egészségnyereség) legyen elérhető. 6.8 Dohányzás leszoktatás, megelőzés A dohányzás leszokás támogatás területén több lehetőség is adódóik. Miután ezeknek a programoknak a legnagyobb nehézsége azt elérni, hogy a dohányos abba akarja hagyni a dohányzást. A legtöbbjük vagy nyíltan nem akarja abbahagyni a dohányzást, vagy ugyan elmondja, hogy tudja, hogy le kéne szokni, meg jó volna abbahagyni, de nincs tényleges belső motiváció elköteleződés, inkább csak egyfajta megfelelés igény van a kijelentések mögött. A dohányzás abbahagyni nem akarók esetében felmerül a lehetősége annak, hogy a dohányzási szokásaik tekintetében abban kapjanak segítséget, hogy hogyan tudják az elszívott cigaretta mennyiségét, káros anyag tartalmát csökkenteni, milyen módon tudja a cigarettázás káros hatásait csökkenteni valamelyest. A megoldás nem tökéletes, de hozzá tud járulni a károsodások csökkentéséhez, ami szintén eredménynek tekinthető. Módszertani problémát jelent, hogy ezek a részmegoldásokat tartalmazó üzenetek ne legyenek általánosan elkérhetőek, mert úgy csökkentik a teljes leszokás melletti mozgósítás eredményességét. Akkor használhatóak jól, ha személyes konzultáció keretében kerülnek átadásra vonatkozó kiadványok, mikor is a felmérő személy meggyőződött a dohányzás leszokás teljes elutasításáról. A komoly leszokási szándékkal bírók esetében pedig legnagyobb kihívás a visszaesés (relapszus) megelőzés. 1. dohányzással, leszokás támogatási lehetőségekkel kapcsolatos írott és szóbeli egészségkommunikáció előadások kisebb csoportokban, az előadás módja, tartalma vegye figyelembe a célcsoport adottságait (nem kor, iskolázottság, kulturális környezet) kiadványok különösen fontos a szegmentáció, előnyben részesítendőek lehetnek az egyszerűbb szövegű, sok képpel ellátott, elsősorban gyakorlati tudnivalókat, tanácsokat tartalmazó kiadványok. A nagyon szakmai kiadványok általában nem érnek célba, a bennük rejlő információk nem jól hasznosíthatóak kevésbé motivált, illetve képezett munkavállalók esetében rendszeres újság, hírlevél a kommunikációs felület meghatározza, hogy mely munkavállalói csoportot lehet vele elérni. A fizikai dolgozók esetében kevésbé vagy alig hatékony az interneten keresztül biztosított kommunikáció, míg a szellemei dolgozók esetében eredményes és olcsó megoldást jelent. multimédiás anyagok amennyiben a fizikai hozzáférés biztosított ezekhez az anyagokhoz (pihenő helyiségek, étkezdék, klubszobák, stb.) úgy alkalmasak a szöveges-írott kiadványok kiváltásra a fizikai állomány körében is. Módszertanilag ilyenkor is fontos, hogy a dokumentumfilm helyett inkább a reklámsportok világát idézzék plakátok egészségüzenetekkel széles körben alkalmazhatóak, fenntartó kommunikációs céllal is állandó emlékeztetőként, megerősítésként 40

41 Ezeknek a kommunikációs eszközöknek fontos szerepe lehet az általános szemléletformálásban, a figyelemfelkeltésben, motiválásban ugyanúgy, mint a program során elvárt tevékenységek végzésében, szokások változtatásának támogatásában, valamint a dohányzást abbahagyók esetében a megerősítésében, az elért eredmények fenntartásának támogatásában, a relapszus védelemben. 2. leszokás támogató csoportfoglalkozások, tréningek A leszokás támogató csoportok határozott időre létrejött csoportok (jellemzően 6-10 hét), melyek heti rendszerességgel tartják üléseiket, alkalmanként 1,5-2 órában. A szakember vezette csoportülések célja: a dohányosok ismereteinek bővítése a dohányzás ártalmairól, leszokás iránti motiváció erősítése, leszokás támogatással kapcsolatos ismeretek bővítése, hatékony segítségnyújtás a leszokásban A csoport ülések programja: bemutatkozás, alapvető információk átadása, leszokás iránti motiváltság felmérésére a társas kognitív elvek, a leszokás motivációja és a döntéshozatal erősítése, önmonitorozás, a dohányzást kiváltó ingerek azonosítása, a leszokás okainak tisztázása, önkontroll stratégiák szelf-menedzsment, a relaxáció bevezetése mélylégzés életmódváltás fontossága, biofeedback szén-monoxid monitorozás megküzdés a magas rizikójú helyzetekkel, az absztinencia megsértésének hatása, a társas támasz szerepe haveri rendszer, a leszokás napjára való készülés a leszokás napjának tapasztalatai, a megvonási tünetek és kezelésük, önjutalmazás és kontingenciaszerződés, a nemdohányzó státusz fenntartásának tervezése a leszokás első napjainak tapasztalatai, a társas támasz asszertív kérés és a nemet mondás, megküzdés a megvonási tünetekkel és a sóvárgással a leszokás tapasztalatai, a negatív gondolatok kezelése, a stressz kezelése az idővel való bánásmód, biofeedback CO monitorozás táplálkozás a súlynövekedés elkerülése érdekében, a testmozgás jelentősége relapszus prevenció, ünneplés gratuláció 41 Ma már elérhető szolgáltatás a leszokás támogató csoportüléseket kiegészítő call-centeres támogatása a résztvevőknek az ülések közötti időszakban, illetve a csoport lezárását követően is. 3. önsegítő csoportok A dohányzás leszokás támogatáson részt vetteknek, illetve a maguktól abbahagyóknak a relapszus megelőzésben jelenthet komoly segítséget, ha rendszeresen, klub jelleggel találkoznak, megosztva egymással sikereiket, esetleges kudarcaikat, ahol ötleteket tudnak adni egymásnak, hogy hogyan kerülhetőek el a visszaesések, a provokatív helyzetek, valamint folyamatos megerősítést tudnak adni egymásnak az absztinencia fenntartásához. Az önsegítő csoport működéséhez módszertanilag nem szükséges szakember, önkéntesek is vezethetik, szervezhetik, mert a működés lényege a rendszeres megerősítés, a tapasztalatcsere, a társas támogatás biztosítása. Ugyanakkor egy elkötelezett csoportvezető fontos, aki figyelemmel kíséri a részvételt érdeklődik a kimaradók iránt, stb.

42 Egyre több irodalmi adat támasztja alá, hogy a dohányos ember esetében is érvényes az a működés mód, hogy soha nem lesz nem dohányos, csak olyan dohányos, aki x ideje nem gyújtott rá. 4. foglalkozás egészségügyi szolágat minimál intervenciós tevékenysége A dohányzással kapcsolatos rövid, vagy más néven minimál intervenció jelenti a leszokás támogatás első szintjét, mely legszélesebb körben alkalmazható, tekintve hogy kevésbé időigényes, mint a programszerű leszokás támogatás és az esetek egy részénél önmagában megfelelő lehet. További fontos célja a minimál intervenciónak, hogy bevezetheti a későbbi második szintű programszerű leszokás támogatást. A minimális vagy rövid intervenció magában foglalja: - az eseti tanácsadást, - a dohányzásról történő beszélgetést, - a leszokással kapcsolatos motiváció erősítését. Az intervenció időtartama (minimálisan 3 perc), mely időtartam beleférhet a szokványos betegellátási szituációk időkeretébe, nem igénylenek külön szervezést, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az intervenció hossza egyenesen arányos annak hatásosságával. A minimál intervenció egyénre szabott kell, hogy legyen, így az adott helyzetben az adott dohányos részére nyújtott tanácsadást számtalan tényező befolyásolhatja: az egyén leszokás melletti elkötelezettsége, milyen mértékben fogadja el a tanácsadást, korábbi leszokási kísérletek során szerzett tapasztalatok. A felkészítés során külön hangsúlyt helyezünk annak felismerésére, hogy melyik páciens esetében érdemes az intervenció idejét növelni, mert nyitottsága, motiváltsága jól reagál, illetve megvan a továbblépéshez. A minimál intervenció módszertanilag az 5-As magatartás tanácsadási keretrendszerre épül (ask/assist/asses/advise/arrenge). 42 A minimál intervenció a következő elemeket tartalmazza: dohányzási szokásokat és nikotinfüggőség mértékét rögzíteni kell az egészségügyi dokumentációban külön figyelmet kell fordítani azokra, akik korábban dohányoztak, de már leszoktak. Az ő esetükben fontos a relapszus-prevenció, a folyamatos megerősítés, támogatás. (ASK) a dohányzás abbahagyására történő tanácsadás: (ADVISE) o javasolni kell a leszokást o dohányzással összefüggésbe hozható betegségben szenvedő, jelenleg is dohányzó betegek esetében ki kell térni a betegség és a dohányzás kapcsolatára a dohányos leszokás melletti elkötelezettségének felmérése: (ASSES) o cél azoknak az azonosítása, akik hajlandók a közeljövőben (pl. egy hónapon belül) abbahagyni a dohányzást, első lépésben ezekre a páciensekre kell fokozott figyelmet fordítani o akik még nem készek a dohányzás abbahagyására, biztatni kell a leszokás megfontolására, jelezve számukra, hogy későbbi találkozásokkor vissza fogunk térni a kérdésre - a páciens dohányzási helyzetével történő foglalkozásnak a lehető leggyakrabban, de évente legalább egy alkalommal meg kell történnie.

43 nyomtatott anyagok átadása amennyiben van olyan kiadvány, mely tartalmazza a dohányzásról való leszokáshoz kapcsoló legfontosabb információkat (kockázatok célok, módszerek, elérhető támogató szolgáltatások, gyógyszeres támogatásra vonatkozó információk, motivációs elemek) (ASSIST) a gyógyszeres terápia és/vagy pszichés támogatás felajánlása, megfelelő motiváltság esetén - elérhető szolgáltatásokról írásos információ átadása hasznos lehet (a szóbeli felajánlás kiegészül a kiadványban rögzített információkkal, mely segíti a későbbi megfontolás utáni döntések megvalósítását a dohányos számára)(assist) szükség és elérhetőség esetén leszokási centrumba történő irányítás (ASSIST) nyomonkövetés: ismételt mérés, leszokás kezdeményezés, eddigi viselkedés megerősítése, további tanácsadás szükség szerint (ARRENGE) Természetesen az iskolában mindezek mellett elsősőrban a diákok dohányzásának megelőzése, a rossz szokás kialakulásának megakadályozása az elsődleges cél. Dohányzás-megelőzés lehetőségei iskolás korban Világszerte egyre nagyobb gond a dohányzás, egyre többen, egyre fiatalabb korban kezdenek el dohányozni. A helyzet hasonló hazánkban is. Több nagy nemzetközi felmérés hazai eredménye is azt bizonyította, hogy a éves korosztály 33,5 %-a rendszeresen dohányzik. Az Európai Unió is kiemelten fontos területnek tartja a fiatalok körében a dohányzás megelőzését, ezért is támogatja a serdülőket célzó prevenciós kampányokat. A statisztikai adatok szerint nemcsak a dohányzás kipróbálása de a rendszeres cigarettázás kialakulása is egyre fiatalabb életkorban következik be. Az óvodából az általános iskolába került gyermeket a felsőbb osztályos tanulók miatt, fokozottabban érik azok a hatások, amelyek a dohányzást követendő példaként állítják be. 43 Az egyik legfontosabb célja egy dohányzás megelőzési programnak, hogy olyan véleményformáló élmények érjék a gyermekeket, amelyek hatására később minél kevesebben próbálják ki a cigarettázást, illetve szoknak rá a dohányzásra. Jelen étlap -ban 2 diákok számára kidolgozott programot ismertetünk ötletadónak: "Ciki a cigi" Általános iskolai megelőzési program Az iskolai program az óvodai program során megalapozott ismeretátadást, illetve attitűdformálást eredményező impulzus további biztosítására, valamint az életkori sajátosságoknak megfelelő szemléletformálásra törekszik tanórai keretek között, illetve tanórákon kívül. Céljai is megegyeznek az országban évek óta több száz óvodában sikerrel futó óvodai program célkitűzéseivel: A 6-10 éves életkornak megfelelő szintű információk átadása a dohányzás egészségkárosító hatásairól. A passzív dohányzás kényszere elleni tudatos és aktív fellepés kialakítása. A cseresznyés szimbólum jelentésének megértetése a gyermekekkel.

44 Az iskolai élet megkezdése alapvető változásokat hoz a kisgyermek életébe, megváltozik a napirendje, nagyon sok új ismeretet, készséget, szokást, stb. kell elsajátítania. Amellett, hogy a tanulás elsődleges szerephez jut a gyermek életében, továbbra is nagyon fontos szerepet kap a játék, illetve a játszva tanulás. A dohányzás megelőzési programmal az életkornak megfelelő szinten, játékos formában fontos formálni a gyermekek dohányzással kapcsolatos attitűdjét. A másik fontos szempont a program kidolgozásánál az volt, hogy az írni, olvasni, számolni tanuló kisgyermek amúgy is szoros iskolai napirendjét ne terheljük további, tanrendbe illesztett foglalkozással. Az OEFI szakemberei ezért egy olyan látványban figyelemfelkeltő, és interaktivitásban témaorientáló eszközt alkottak, amely az órák közötti szünetekben, és a délutáni szabadidőben is használható. Ez az eszköz a hordozható érintőképernyős számítógép (HÉSZ). Tanórai keretek között 2008-ban kifejlesztésre került a 3-5. osztályba járók, illetve a 6-8. osztályos tanulók részére, interaktív eszközt is tartalmazó, hasonló külföldi programok alapján hazai viszonyokra adaptált tanmenet és eszközcsomag. A program célja az általános iskolás korú gyermekek egészségének védelme. Megvalósítása során lehetőség nyílik az egészséges, nemdohányzó életforma népszerűsítésére a gyermekek dohányzással kapcsolatos attitűdjeinek formálásával. A program három fő területre koncentrál: 1. a passzív dohányzás elkerülése, 2. a dohányzásra történő rászokás megelőzése, 3. a leszokás segítése. 44 A 3-5. és a osztályos korcsoportoknak szánt képzési anyagok közötti különbséget a koszosztályok eltérő pszichológiai sajátosságai indokolják. A 3-5. osztályos tanulók számára kialakított program figyelembe veszi a rájuk jellemező kognitív, erkölcsi és képzeleti fejlődést. A megismerési folyamatok, a figyelem, az észlelés, a képzelet, a gondolkodás és az emlékezet ebben az időszakban nagy változásokon megy át, sokszor ugrásszerűen nő meg az elsajátított tudásanyag, információ mennyisége. Ebben az időszakban a szándékos figyelem terjedelme nő, bővül az egyidejűleg észben tartható információk mennyisége, növekszik elraktározásuk és előhívásuk sebessége. A gondolkodási folyamatok egyre logikusabbá, tudatosabbá és következetesebbé válnak, vagyis az úgynevezett konkrét műveletek szintjére kerülnek. Ezért fontosnak tartottuk, hogy programunkban az egyes képzési elemeket a tanulók számára kifejezetten átélhetővé, érzékszervileg érzékelhetővé tegyük. Így ezen módszerek alkalmazásával, a programhoz tartozó oktatási eszközök szemléletesen mutatják be a dohányzás következtében kialakuló betegségeket és azok várható szövődményeit, érzékeltetik a dohányzás pszichés vonatkozásait, amely során tartalommal telnek meg a dohányzás témaköréhez tartozó elvont fogalmak is. Az eszközcsomag tartalmaz egy élethű nagyságú, szétszedhető, a dohányzás okozta betegségeket bemutató valósághű demonstrációs bábut, illetve kivetíthető flash alapú interaktív előadást, egy tanári kézikönyvet, valamint egy szöveges segédletet az előadás képanyagához. Mindezek lehetővé teszik a dohányzással összefüggő valamennyi területhez kapcsolódó ismeretek átadását.

45 Jelenleg egy bábu áll rendelkezésre, ami előzetes egyeztetéssel a programot aktuálisan megvalósító iskolák részére az OEFI és az ÁNTSZ regionális intézeteinek koordinálásával juthat el egyik iskolából a másikba. A flash alapú interaktív előadás felkelti és fenntartja a diákok figyelmét, segíti az ismeretanyag rögzítését, elsajátítását (pl. képek, filmrészletek, animációk stb. ) Óvodai és iskolai dohányzásmegelőzés-programokról az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjánál lehet érdeklődni. Elérhetőségek: OEFI, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. III em Tel: , Fax: , A ciki a cigi program az Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központja szakmai véleménye szerint megfelel a Nemzeti Alaptanterv előírásainak. A program tartalmával és módszertanával együtt adekvát a Nemzeti alaptantervvel, egyezik annak szemléletével és beleillik tartalmába, mint a NAT Testi és lelki egészség c. közös követelményei, az Ember és természet műveltségterület, és összhangban van a nat Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület Életvitel részével. A program beleillik a Kerettantervi szabályozás elemeibe. A kerettantervi szabályozás hozta változások megerősítették az egészséges életmód ismérveiről szóló részeket, ezzel kvázi a korábbinál is nagyobb igény keletkezett a program által nyújtottakra. Dohányzás megelőzéssel és, leszokás-segítéssel foglalkozó honlap - az 5-20 évesek, szöveges információkon túl különböző játékokkal, képekkel és animációkkal ismerkedhetnek meg. 45 A cigi már nem menő! A dohányfüstmentes tiszta környezet a természetes és normális! A "Füstmentes osztályok" alapötlete, hogy az önként vállalt nem-dohányzó magatartást támogatjuk, megerősítjük, a nemdohányzókat megjutalmazzuk. A tanulási folyamathoz hasonlóan a pozitív megerősítés elősegíti a kívánt magatartásforma kialakítását, megőrzését. A program célcsoportja a osztályos tanulók, mivel ez az a korosztály, ahol hirtelen nagy arányban kezdenek el dohányozni.

46 Az országos felmérések szerint a évesek 70%-a kipróbálta már a dohányzást. A program célja: A még nemdohányzó gyerekek körében megelőzni a dohányzás elkezdését. A már dohányzó gyermekek körében elősegíteni a leszokást, megakadályozni, hogy dohányosokká váljanak. A program leírása: Az osztályközösség eldönti, hogy "Nemdohányzó osztály" lesz. A diákok aláírnak egy "osztályszerződést" és "egyéni szerződést" melyekben megfogadják, hogy a program közel öt hónapja alatt nem gyújtanak rá. Ezzel vállalják a havonta a rájuk váró feladatokat. (Például: írjanak szlogent, verset a dohányfüstmentes környezet előnyeiről). A nem-dohányzás ellenőrzése a diákok feladata és az eredményt havonta írásban jelentik. Váratlan műszeres ellenőrzésre bármikor számíthatnak a szervezők és az együttműködő partnerek részéről. Ha betartják a szabályokat, és sikeresen megoldják a havonta kapott feladatokat, sorsoláson vehetnek részt, ahol a program végén jutalomban részesülhetnek. 7. Éves cselekvési terv Az egészségfejlesztési tervünk 6. fejezete tartalmazza a célcsoport-tagok körében feltárt egészségi problémákra szóba jöhető beavatkozásokat. Ebből a halmazból évről-évre kerül meghatározásra az adott évben megvalósítandó konkrét programok köre, intenzitása, illetve kerülhetnek beillesztésre új elemek, amennyiben a felmerült igények, tapasztalatok azt szükségessé teszik. 46 Alapítványunk évi egészségfejlesztési tevékenységét alapvetően a TÁMOP /11/1 pályázat keretében elnyert támogatásból a pályázatban szereplő cselekvési program adja. Ezek a programok egészülnek ki az Alapítvány és az Iskola által megvalósított egyéb, nem a pályázati támogatáshoz programokkal, lehetőségekkel. Az éves tervben azokra a tevékenységekre fókuszálunk elsősorban, amelyek összhangban vannak a stratégiai célokkal, a nevesített problémák javítását célozzák, rendelkezésre állnak hozzá a személyi-, tárgyi-, pénzügyi feltételek, figyelembe veszik a célcsoportok preferenciáit, és ben elindíthatóak, és/vagy megvalósíthatóak. A konkrét tevékenységek bemutatása mellett röviden összefoglalásra kerülnek a programok kiválasztását segítő szakmai elvek is. Cél, hogy a megvalósítás során lehetőség szerint végiggondolásra, kialakításra kerüljenek azok az önfenntartó folyamatok, melyek hatásai hosszú távon is, illetve külső támogatás nélkül is életképesnek bizonyulnak. Törekszünk arra, hogy a programjaink a célcsoport-tagok szabadidejéhez illeszkedjen, ami feltétele az aktív, megfelelő számú részvételnek. A programok megismertetéséhez, szervezéshez, propagálásához, az eredmények, tapasztalatok megosztásához aktívan használjuk a kommunikációs csatornáinkat (részletesen lásd Egészségkommunikáció fejezet).

47 7.1 Cselekvési terv tevékenységeinek jellemzői az egészséges életmóddal összefüggő ismeretek bővülését, a készségek fejlesztését, attitűdformálást, valamint az öntevékenységre ösztönzést szolgálják javítják a tagok egészséges életmódot támogató lehetőségeit és több közös programlehetőséget biztosítanak megvalósíthatóak relevánsak a detektált problémákkal a résztvevők kezdeményezéseire épül és a színtérben rejlő lehetőségeket erőforrásként kezelik, és ekként hasznosítják Egészségfejlesztési tevékenységek folyamata, hatása Cselekvés Kompetencia Készség látható (kívül) nem látható (belül) Magatartás, attitűd Befogadás Ismeretek Adottságok Egészségterv Tervezett (irányított) változás 47

48 7.2 A cselekvési program fő tevékenységei A programsorozat tervezett futamideje 9 hónap (2013. szeptember május 31.) A cselekvési program célcsoportja 410 főt foglal magában. A pályázati támogatásból elnyert ben megvalósuló egészségfejlesztési tevékenységek, programok Tevékenység/program Program intenzitás Tervezett minimális résztvevő szám (fő) Folyamatos projektmenedzsment biztosítása (projektmenedzser, pénzügyi vezető) nem releváns nem releváns Folyamatos dokumentálás, archiválás, irattárazás nem releváns nem releváns Szükséges eszközök beszerzése nem releváns nem releváns Egészségfejlesztési terv készítése nem releváns nem releváns Nyilvánosság, sajtó megjelenés, fotódokumentáció, stb. biztosítása nem releváns nem releváns Drog és alkoholfogyasztás témakörében eladása tartása a diákoknak 1 alkalom 10 fő Egészséges táplálkozás és energia egyensúly témakörben tartott életmódtábor 1alkalom 20 fő ping-pong foglalkozások tartása 36 alkalom 10 fő Egészségnap az energia egyensúly helyreállítását célzó tematikával, mozgás programokkal 2 alkalom 60 fő/alkalom Előadás az egészséges táplálkozásról - mire figyeljünk a gyermekeknek készített ételek 1 alkalom 10 fő összeállításakor Állapotfelmérés a résztvevők körében a program elején és végén 2 alkalom 25 fő Vetélkedő a gyerekek körében az egészséges táplálkozásról 1 alkalom 20 fő Elsősegélynyújtási és balesetmegelőzési előadás 1 alkalom 10 fő Biciklitúra 2 alkalom 15 fő Elsősegélynyújtás gyakorlati klub 10 alkalom 10 fő Stresszkezelő tábor 1 alkalom 15 fő 48

49 7.2.1 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok (többek között a megfelelő folyadékbevitelről, a túlzott só- és energia-bevitel csökkentéséről) A táplálkozási egyensúly felborulása (túlsúly, elhízás) a cukorbetegség, a magasvérnyomás, a daganatos, a mozgásszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezője, ezek mellett pszichés oldalon is jelentős károkat okoz (stigmatizáció, diszkrimináció). A túlsúly/elhízás hátterében több tényező együttese mutatható ki, kétségtelenül elsősorban életmódi és étrendi hatások együttes szerepéről van szó. A magas kalóriájú zsír- és szénhidrátdús étkezés, párosulva a mozgásszegény életmóddal, megfejelve a gyakori dohányzási és túlzott alkoholfogyasztási szokásokkal, nagymértékben felelős lehet az elhízás járványszerű elterjedéséért. Tudományosan bizonyított, hogy a testsúly normalizálása jelentős vérnyomás-, vércukor és vérlipidek szintjének csökkenését eredményezi, s ezzel javítva az egyének életminőségét és mortalitási rátáját (Blackburn G.: Effect of degree of weight loss on health benefits. Obesity Research 3 (suppl. 2.) 8S (1998)). A pályázati forrás segítségével megvalósítandó tevékenységek: életmódtábor az egészséges táplálkozás és az energia egyensúly témakörében ping-pong foglakozás 9 hónapon át heti rendszerességgel az energiaegyensúlyhoz szükésges aktivitás biztosítása érdekében 2 alkalommal Egészségnapot tartunk, melynek keretében reggeli torna, ping-pong verseny, tollasozás, kispályás foci és szakmai előadások kapnak helyet előadás tartása mire figyeljünk a gyermekeknek készített ételek összeállításakor címmel a programba résztvevők számára 2 alkalommal (kezdéskor és záráskor) egészségi állapotfelmérést tartunk, melyről értékelő lapot kapnak és szakszerű tanácsadásban is részesülnek a résztvevők A rendszeres testmozgást elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energiaegyensúlyra kivéve: technikai sportágakkal, extrém sportokkal, versenysporttal összefüggő programok A fizikai inaktivitás és az abból eredő túlsúly és elhízás emeli a szívérrendszeri megbetegedések (koronária betegség, iszkémiás szívbetegség, magas vérnyomás, stroke), a 2- es típusú cukorbetegség kockázatát. A rendszeres testmozgás számos kockázati tényező (magas vérnyomás, magas koleszterinszint és inzulin rezisztencia) esetében javulást idéz elő, valamint csökkenti a daganatos betegségek kialakulását (pl. petefészek-, emlő-, méhnyak-, prosztata-, vastagbél-).

50 Mindezeken felül fontos szerepe van továbbá a megfelelő csontsűrűség kialakulásában és megtartásában, a fizikai mozgékonyság megőrzésében, a mentális egészség fenntartásában, mivel segít a stressz leküzdésében, az önbecsülés növelésében, pszicho-szociális problémák, az alvási nehézségek legyőzésében is. Az epidemiológia a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek összefüggéseit vizsgálva feltárt bizonyos törvényszerűségeket: naponta vagy a hét nagyobb részében, alkalmanként legalább 30 perc közepes intenzitással végzett tréning csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, főként a koronária bántalmak kockázatát a fizikai aktivitás szintjének csökkentése az elhízás növekedésének fő tényezője, ezért az aktív életmód elhízást megelőző hatása egyértelmű a felnőtteknek 300 perc/hét közepes intenzitású, vagy 150 perc/hét élénk intenzitású aerob testedzésre kellene emelni aktivitásukat, emellett mérsékelt vagy magas intenzitású izomerősítő tevékenységet is ajánlott végezni, két vagy több napon, minden főbb izomcsoport bevonásával A fenti evidenciák mellett ismeretesek azok az adatok (OLEF 2009.), mely szerint a magyar felnőtt lakosság fele (49,7%) egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada (33,4%) még mérsékelt testmozgást sem, ötöde (21%) pedig nem is gyalogol még napi tíz percen keresztül sem. A felnőtt lakosság napi átlagban alig tölt 10 percnél többet szabadidős testmozgással, és 10 felnőttből 6 sem hét közben, sem hét végén nem mozog. Ezek a mutatók telephelyünk munkavállalóinál sem kedvezőbbek. Mindezek okán a programban kísérletet teszünk az életvitelszerű, rendszeres testmozgás népszerűségének növelésre, a sportolási lehetőségek elérhetőségének javításra. A pályázati támogatásból változatos, ingyenesen nyújtott sportolási lehetőségek csökkentik a mozgás elkezdést akadályozó faktorok számát. Reményeink szerint akik a pályázati megvalósítás időszakában elkezdenek rendszeres mozogni, azokban a megélt sikerélmények, a közérzet javulás, a testsúly esetleges csökkenése, a klubon belüli közösségek megtartó ereje kialakítja a kellő motivációs szintet arra, hogy a pályázati program zárását követőn már saját erőből is folytatni fogják a megszokottá vált programokat. A programok összeállítása során törekedtünk arra, hogy a tevékenységek fenntartásának ne legyen akadálya a pályázati program lezárultát követően sem. 50 A pályázati forrás segítségével megvalósítandó tevékenységek: 2 alkalommal biciklitúrát tervezünk Stressz-kezelő készségek fejlesztése Az iskola, a munkavégzés szempontjából mindegy, hogy a tanár, a diák mitől stresszes, mert akár magánéleti, akár munkahelyi a stressz, mindenképpen le fog csapódni hatása a munkahelyi/iskolai kapcsolatokon, a munkavégzés, a tanulás és tanítás minőségén, eredményességén, a tanár, a diák terhelhetőségén. A pályázati forrás segítségével megvalósítandó tevékenységek: Stressz-kezelő tábort szervezünk a évfolyamos asztmás gyerekek számára

51 7.2.4 Elsősegélynyújtás és baleset-megelőzés Az elsősegélynyújtás egy olyan tulajdonképpen egészségügyi beavatkozás, amelyet jóformán bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező egyén - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa, lassítsa. A felmérések sok esetben azt mutatják, hogy az életveszélyes sérültek életesélyeit az első 3-5 perc lényegesen meghatározza. Ez az az időintervallum, amikor a szakszerű segítség még feltehetően nincs a helyszínen, így a sérült életesélyei a laikuson múlnak. Ezen ismeret birtokában abszolút érthető, hogy miért tartozik az egyik legfontosabb társadalmi érdek közé az elsősegély nyújtási ismeretek széleskörű terjesztése. A pályázati forrás segítségével megvalósítandó aktivitások: szemléletformáló előadás tartása az elsősegélynyújtás és baleset megelőzés témakörében gyakorlati klubfoglalkozások tartása az elsősegélynyújtás területén, melynek keretében az újraélesztéshez és elsődleges sérül ellátáshoz kapcsolódó alapvető ismeretek kerülnek átadásra, illetve begyakorlásra A tevékenységek egymással párhuzamosan is megvalósíthatók, lehet átfedés az egyes tevékenységekkel elért résztvevők, valamint a tevékenységekre előírt időtartamok között (az átfedések mellett a minimális létszám elvárások, a projekt aktivitás és az indikátorok teljesítése kötelező). Azonos időtartam alatt megvalósuló tevékenységek esetén egy résztvevő csak egy tevékenység kapcsán kerülhet bevonásra. 51 A projekt időtartalma alatt havonta minimum 1 alkalmat kötelező megvalósítani.

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Bemutatkozás: A DARU Közhasznú Egyesületet (a Bács-Kiskun Megyei Roma Ifjúsági Egyesület jogutódjaként) 2002.02. 23-án alapították meg többségében mélykúti roma/cigány személyek,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Konferencia, Békéscsaba. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Konferencia, Békéscsaba. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Konferencia, Békéscsaba Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. tájékoztatója Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 3. Intézetünkrıl Feladataink: Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Életjel Alapítvány 2006. évi

Életjel Alapítvány 2006. évi Életjel Alapítvány 2006. évi közhasznúsági jelentése I. Szervezet alapadatai: Név: Életjel Alapítvány Adószám: 18230745-1-43 Bankszámlaszám: Budapest Bank RT. XVIII.ker. fiók 10103881-55275644-00000004

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Előterjesztés. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére

Előterjesztés. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére Lengyeltóti Városi Önkormányzat 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2 Ügyiratszám: 7652-4/2011 Előterjesztés Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére Napirend:

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ Ételed az életed! TáplT plálkozás egészs szség megelőzés Budapest, 2005. november 12. EGÉSZS SZSÉGTUDAT(OSSÁG) G) A TUDÁS S EGÉSZS SZSÉG Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ ALAPVETŐ

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Belsı Helyzetelemzı kérdıív. Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország. utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe

Belsı Helyzetelemzı kérdıív. Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország. utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe Belsı Helyzetelemzı kérdıív Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország 2 Elsı felmérés vagy Elsı felmérés Utánkövetés utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe 6 Kitöltı

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben