Készült: a Friedwald Kft. megbízásából a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter részére. (7621 Pécs, Rákóczi út 1.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készült: a Friedwald Kft. megbízásából a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter részére. (7621 Pécs, Rákóczi út 1.)"

Átírás

1 Szerzői jog és iparjogvédelem a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter tevékenységének tükrében: örökséghelyszínekkel és attrakciókkal kapcsolatos szerzői jogi és iparjogvédelmi kérdések jogi szabályozása Készült: a Friedwald Kft. megbízásából a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter részére Pécs, február Készítette: dr. Tóth Adrienn ügyvéd (7621 Pécs, Rákóczi út 1.)

2 Tartalom A tanulmány célja... 4 Történeti áttekintés... 6 I. A szellemi alkotások jogának magyarországi rendszere A szellemi alkotások jogának felépítése, jogrendszerbeli elhelyezkedése A szellemi alkotások komplex szabályozása A hatályos Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk.) szellemi alkotásokkal kapcsolatos rendelkezései és a szellemi alkotásokra vonatkozó hatályos törvények Szerzői jog és iparjogvédelem az új Polgári Törvénykönyvben (2013. évi V. törvény) A szerzői jog A szerzői alkotás fogalma és fajai A szerzői jogi oltalom jogosultjai A szerző személyhez fűződő jogai A vagyoni jogok A szabad felhasználás A szerzői jogok védelmi ideje Munkaviszonyban létrehozott művek A szerzői alkotások átruházása, a felhasználási szerződések A szerzői jogok megsértésének következményei A szerzői jogvédelem szervezeti keretei A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Szerzői Jogi Szakértői Testület Egyeztető Testület A közös jogkezelő szervezetek Az iparjogvédelem A szabadalmi oltalom A szabadalmi oltalom tárgya A személyhez fűződő jogok A vagyoni jogok A szabadalmas kötelezettségei A szabadalom időbeli, területi, tárgyi hatálya, a szabadalom korlátai A szabadalmi eljárás A szabadalomhoz fűződő jogok védelme, a bitorlás és a nemleges megállapítás A használati mintaoltalom A mintaoltalom tárgya A személyhez fűződő és a vagyoni jogok A használati mintaoltalom időbeli, területi, tárgyi hatálya, korlátai A mintaoltalmi engedélyezési eljárás

3 Bitorlás, nemleges megállapítás A formatervezési mintaoltalom Az oltalom tárgya A személyhez fűződő és a vagyoni jogok A formatervezési mintaoltalom időbeli, tárgyi hatálya, korlátai A formatervezési mintaoltalmi eljárás Bitorlás, nemleges megállapítás A kereskedelmi név védelme Az oltalom tárgya Az oltalmat biztosító jogintézmények A jogosultságok A jogosulatlan használat, bitorlás A védjegyoltalom A védjegyoltalom tárgya A védjegy lajstromozására irányuló eljárás A védjegyoltalomból fakadó jogok, az oltalom időbeli, területi, tárgyi hatálya, korlátai A védjegybitorlás A földrajzi árujelzők oltalma Az oltalom tárgya Az oltalomból fakadó jogok, az oltalom időtartama A földrajzi árujelzők lajstromozására irányuló eljárás A bitorlás Szerződések az iparjogvédelem területén A kutatási szerződés hatályos szabályozása A licenciaszerződés Az új Ptk. szabályai Az iparjogvédelem szervezeti keretei A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület A szabadalmi ügyvivők II. Az Európai Unió szellemi alkotásokkal kapcsolatos szabályozása Az iparjogvédelmi jogharmonizáció A szabadalmak Az ipari minták A védjegyek A földrajzi árujelzők A szerzői jogi jogharmonizáció

4 III. A szellemi alkotások nemzetközi jogi szabályozása A nemzetközi szabályozás kialakulása A sokoldalú nemzetközi megállapodások rendszere Jogegységesítésre vonatkozó nemzetközi megállapodások Nemzetközi lajstromozási megállapodások Nemzetközi iparjogvédelmi osztályozási megállapodások Egyéb megállapodások A regionális megállapodások Összegzés, válaszadási kísérlet a klasztertagok problémafelvetéseire A tanulmányban hivatkozott jogszabályok jegyzéke Felhasznált irodalom

5 A tanulmány célja A jelen tanulmány a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter gesztorszervezete, a Friedwald Kft. megbízásából készült abból a célból, hogy átfogó ismeretanyagot nyújtson a klasztertagok tevékenysége során létrejövő, illetve általuk felhasználásra kerülő szellemi alkotások jogi védelmével kapcsolatosan. A Klaszter tagjainak az idegenforgalom területén végzett tevékenységei gyakran igénylik szellemi alkotások felhasználását, melyeket főként a klasztert alkotó cégek alkalmazottai, illetve gyakran külső személyek hoznak létre. Ezzel összefüggésben felmerült az igény egy átfogó tanulmány segítségével a jogban rejlő lehetőségek feltárására, annak vizsgálatára, hogy a szellemi alkotások védelmét szolgáló jogszabályok milyen lehetőségeket biztosítanak a klasztertagok által létrehozott, illetve felhasznált szellemi alkotások védelmére és minél jövedelmezőbb kihasználására. A megbízást megelőző beszélgetésekből kiderült, hogy a tanulmány készítésére vonatkozó pályázati felkérés nem elég konkrét a kutatás fő céljának meghatározására. Azért hogy a kutatás eredménye minél jobban a megrendelő igényeit szolgálja és ne csak elméleti síkon közelítse a jogi lehetőségeket, riportok készültek a klaszter résztvevőivel. A tanulmány az alábbiakban röviden bemutatásra kerülő riportokban felvetett konkrét problémákra is igyekszik reflektálni, és bemutatni a jog által kínált megoldási lehetőségeket. A riportok bemutatása: 1. A gesztorszervezet ügyvezetőjét az elmúlt évben felkérték egy kiállítás tervének elkészítésére. Az elkészített tervet elfogadták és kifizették a tervezési díjat. Az alkotó a kiállítás megnyitóján szembesült azzal, hogy a kiállítás köszönő viszonyban sincs az általa készített tervekkel. Miután sok szakmabeli előtt ismert volt a kiállítás tervezőjének személye, a kiállítás színvonaltalansága rendkívül kellemetlenül érintette az alkotót. 2. Az előbbi interjúalany egy másik esete, hogy kitalált egy térkép bemutatási formát, amit látvány térképnek nevezett el. Több városról készített és forgalmazott is ilyen látvány térképet. Nemrég azonban azzal kellett szembesülnie, hogy sorra jelennek meg látvány térképek, azonos elnevezéssel és módon, melyeket nem ő készít és forgalmaz. Véleménye szerint szellemi alkotását egyszerűen ellopták. 4

6 3. Egy másik klasztertag képviselője a következő esetet vázolta fel. Néhány éve a klasztercég az egyik városnak tervezett egy logót, ami rendkívül jól sikerült. Egyszerű és jól reprezentálja a város idegenforgalmi értékeit. A logót a klasztercég a tőlük megrendelt nyomtatványon meg is jelenítette, és a város által nálunk megrendelt nyomtatványok arculatában mindenhol szerepeltetni kívánta, egységes arculatot biztosítva ezzel a kiadványoknak. A város azonban időközben meggondolta magát, és másnak adott megrendelést a nyomtatványok elkészítésére. A probléma azonban az, hogy a klasztercég által készített logó továbbra is ott díszeleg a más által készített nyomtatványokon, amiért egy fillért sem fizetnek. 4. Egy következő interjúalany cége egy várostörténeti ismeretterjesztő füzetet tervezett kiadni és a kiadványban illusztrációkat, fotókat akartak elhelyezni a város műemlékeiről. Kiderült azonban, hogy egyes műemlék tulajdonosok a cég által készített fotók használatáért valamiféle jogdíjat kérnek. Az egyházzal például nem is sikerült megegyezni, végül a kiadvány nem is készült el. 5. A Bikali élményparkot létrehozó cég vetette fel azon aggályait, hogy az élménypark kialakítása során nagyon sok ötletet valósítottak meg, sok kutatást végeztek, amelyek eredményeképpen tudták megalkotni a hiteles korabeli ruhákat, fegyvereket, harci eszközöket. Jelenleg az általuk létrehozott élménypark az országban a legtöbb élményelemet, attrakciót tartalmazó, ilyen típusú park. Az alkotó kifejezte abbéli félelmét, hogy a munkák eredményei esetleg visszaköszönhetnek más helyeken, rontva ezzel piaci pozícióját. 6. A fentieken túl a klasztertagok grafikai tervek és művek, szlogenek, logók, kiállítási koncepciók, egyedi megjelenésű kézműves termékek jogvédelmi lehetőséginek, illetve az ezzel kapcsolatos eljárások menetének, költségeinek, továbbá a szellemi alkotásokkal kapcsolatos szerződések formai kellékeinek kérdéseit vetették fel. A riportokból kiderül, hogy az idegenforgalmi szakma szereplői olyan jogi védelmet keresnek, amely biztosítja számukra a szellemi termékeik folyamatos jövedelemtermelő képességét. Keresik annak módját, hogyan tudnák megakadályozni, hogy szellemi alkotásaikat mások, az alkotó megkerülésével anyagi előnyök megszerzésére használják fel. Arra is keresik továbbá a választ, hogy a már közkinccsé vált alkotások, mint például a 5

7 műemlék épületek képi megjelenítése olyan jogi oltalom alatt állnak-e, amely alapján tulajdonosaik megakadályozhatják az épületről készült felvételek felhasználását különböző kiadványokban. A Klaszter működése során felmerülő, szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések megválaszolásához, a klasztertagok által létrehozni kívánt, illetve már létrehozott szellemi alkotások jogi védelmével kapcsolatos problémák megértéséhez mindenekelőtt e jogterület átfogó, a hatályos magyar joganyag releváns rendelkezéseit, jogi normáit tartalmazó bemutatása szükséges. A tanulmány első része erre tesz kísérletet. Magyarország uniós tagságára, illetve az ebből adódó jogharmonizációs kötelezettségeire tekintettel nem hagyható figyelmen kívül a jogrendszerünk részét képező, illetve arra jelentősen ható uniós jogi szabályozás sem. A jogterülettel kapcsolatos releváns uniós jogi környezet bemutatása a tanulmány második részében történik meg. Végül a joganyag komplex ismertetése érdekében a tanulmány a harmadik részben a nemzeti jogrendszereken túlmutató, a gazdasági fejlődés felgyorsulása következtében e területen is jelentkező együttműködési és egységesítési törekvések eredményeként megszületett nemzetközi szabályozás rövid bemutatására is kitér. A tanulmány a jogszabályi környezet bemutatásával, az alapfogalmak tisztázásával segítséget kíván nyújtani a klasztertagoknak a jogi eligazodásban, illetve annak megítélésében, hogy egyes alkotásaikkal kapcsolatban érdemes-e, illetve ajánlott-e jogi lépéseket tenni. Történeti áttekintés Az alkotótevékenység elválaszthatatlan az emberiség fejlődésétől. Az ember, mint társas lény önkifejezési igénye egyidős az emberiséggel. Az emberiség történelmét egyaránt végigkísérte a műszaki-tudományos és kulturális tevékenység fejlődése, továbbá az életet kényelmesebbé tevő, egyre tökéletesedő találmányok kifejlesztése, valamint a kulturális alkotások körének gazdagodása. A korai rabszolgatartó és hűbéri társadalmakban a szellemi alkotásokkal kapcsolatos társadalmi viszonyok jogi védelme még nem létezett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kiugró szellemi teljesítményt nem értékelték, az erkölcsi elismerés mellet az alkotókat sok esetben anyagilag is honorálták, az ókori és középkori mecénások juttatásai sok esetben jelentős mértékűek voltak. Az akkori technikai, műszaki adottságok mellett azonban nem volt szükség a maihoz hasonló jogi védelemre. 6

8 A technikai fejlődés (pl. könyvnyomtatás), majd az ipari forradalom az árutermelés intenzívebbé válása, a tőkés termelési mód kibontakozása maga után vonta a jogi szabályozásra vonatkozó igényt, a szellemi alkotásokra vonatkozó kodifikáció kiszélesedését. 1 A középkor végén már felismerik a szellemi alkotások fontosságát, melynek következtében megjelennek pl. az értékestésben monopol helyeztet teremtő privilégiumok. A találmányok jogi oltalmával kapcsolatos szabályozás alapjának tekinthető az évi velencei dekrétum, továbbá az 1624-es angliai szabadalmi törvény, a Statute of Monopolies. A szerzői jog területén az első jelentős dokumentum Stuart Anna évi statútuma volt. 2 A XIX. század folyamán Európában és az USA-ban kialakult a modern értelemben vett szerzői jogi és szabadalmi jogi kodifikáció. A jogrendszer következetesen elismerte az alkotók jogait, az alkotások oltalmát, ez az oltalom azonban gazdaságilag változatlanul kiszolgáltatta az alkotókat az erősebb gazdasági pozícióban lévő felhasználóknak (kiadók, gyárak stb.). A szerzői jogban a gyengébb felet, azaz a szerzőt védő garanciális szabályok (pl. a felhasználás eredményéből való arányos részesedés csak a XX. század hatvanas-hetvenes éveire épültek ki. 3 Magyarországon a szellemi alkotások jogának fejlődése jelentős késéssel ment végbe, amely az ország gazdasági elmaradottságából adódott. Az első átfogó magyar szerzői jogi törvény az évi XVI. tc. volt, első védjegytörvényünk (1890. évi II. tc.) és szabadalmi törvényünk (1895. évi XXXVII. tc.) pedig még később került kodifikálásra. 4 A szerzői jogi, iparjogvédelmi jogterület jelenleg is állandó továbbfejlődést mutat, melynek alapja a technikai, műszaki fejlődés vívmányai által generált jogrendszeri reflexió. 1 Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog Szerzői jog és iparjogvédelem. Eötvös József Könyvkiadó Budapest ( old.) 2 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest ( old.) 3 Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog Szerzői jog és iparjogvédelem. Eötvös József Könyvkiadó Budapest (15. old.) 4 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest ( old.) 7

9 I. A szellemi alkotások jogának magyarországi rendszere 1.A szellemi alkotások jogának felépítése, jogrendszerbeli elhelyezkedése A jogi szabályozás kiindulási alapját Magyarország Alaptörvénye adja meg. A szellemi alkotások létrehozásának szabadságát Alaptörvényünk X. cikke deklarálja, mely kimondja, hogy Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát. Az Alaptörvény XXVI. cikke azt is tartalmazza, hogy az állam törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. A szellemi alkotások jogvédelme két fő részre bontható, a szerzői jog és az iparjogvédelem területére. A szerzői jog főleg a művészet, irodalom, tudomány területén létrehozott alkotások védelmére hivatott, egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők, a felhasználók és a széles közönség érdekei között. Homogénebb terület, ahol az individualitás, a szubjektív mozzanatok erőteljesebben jelentkeznek. 5 Az iparjogvédelem az ipari és kereskedelmi tulajdon tárgyai védelmét valósítja meg, és a műszaki alkotások létrehozásának ösztönzését, értékesítését szolgálja. 6 Az iparjogvédelem területe a szerzői jogéhoz viszonyítva heterogénebb. Az intézményei által oltalmazott alkotások nem művészi, esztétikai megközelítést igénylő alkotásfajták, hanem tudományos, műszaki jellegű alkotások, melyek tekintetében az alkotóhoz kötődés kevésbé szoros. Az iparjogvédelem területe átfogja a szabadalmak, a know-how, a használati minta, formatervezési minta, védjegyek, eredetmegjelölések és származási jelek szabályait. Az iparjogvédelemnek három részterülete van. Az első az ipari tulajdonjog (más néven a műszaki szellemi alkotások joga), amely a feltalálói tevékenységet értékelve az alkotás eredményére tekintettel nyújt jogi oltalmat. Központi intézménye a találmányok szabadalmi oltalma, szűkebb kategóriáját adják az ún. mintaoltalmak, mint pl. a termék szerkezetére vonatkozó használati mintaoltalom, mai elnevezése szerint az ún. formatervezési minta 5 Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog Szerzői jog és iparjogvédelem. Eötvös József Könyvkiadó Budapest (12. old.) 6 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest ( old.) 8

10 vagy design oltalom, amely igazából a szerzői jog határát is súrolja, továbbá a mikroelektronikai termékek oltalma. Meg kell említeni továbbá az ugyancsak a műszaki alkotásokhoz sorolt felfedezések jogi oltalmát, amely eltér a találmányokhoz kötődő jogi oltalomtól, és az ugyancsak az ipari tulajdonjoghoz tartozó sajátságos know-how-t, amely lényegében egy vagyoni értékű, speciális információ összességet jelöl. Az iparjogvédelem másik részterülete a kereskedelmi tulajdonjog (más néven a vállalat és árujelzők joga) rendszere, amelynek tárgya a megjelölések, jelzések védelme. Ide tartozik a védjegyek, márkajogok és a megjelölések joga, valamint az áru eredetére utaló ún. földrajzi árujelzők, amelyeknek két típusa ismert, a származási jelek (földrajzi jelzés), amelyek földrajzilag azonosítják a terméket ( made in" jelzések) és az eredet megjelölések, amelyek a szűkebb földrajzi származás jelölésére, ezáltal elsősorban minőség jelzésre hivatottak (mint pl. a Tokaji bor"). Az iparjogvédelmi szabályokhoz tartozónak tekinthetjük a versenyjog egy szűk szeletét is harmadik részterületként. A versenyjog szabályozási területei a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítása, a versenykorlátozások tilalma szerves összefüggést mutatnak a szellemi alkotások védelmével, különösen az iparjogvédelemmel. Az iparjogvédelmi rendszer alapvető kérdése a versennyel, a monopóliumokkal és az egészséges piaci struktúrával való összefüggése. Azokban az esetekben, melyeknél a szellemi alkotások eszköztára nem biztosít hatékony védelmet, lehetőség van a jogosult érdekei megvédésére a tisztességtelen verseny joga alapján, másrészt pedig a versenykorlátozások tilalma hivatott megakadályozni, hogy a szellemi alkotásokhoz fűződő kizárólagos jogok ne legyenek versenykorlátozóak. Közös vonások, eltérő sajátosságok: Mind az iparjogvédelmi tevékenység tárgyai, mind a szerzői alkotások kizárólagos jogot biztosítanak a jogosult részére. Ugyanakkor a szerzői jogban nem teljes monopólium érvényesül, mert például nem nyújt védelmet a véletlenül párhuzamosan létrehozott azonos művel (kifejezésformával) szemben. Mindkét jogterületet jellemzi a személyiségi jogok (pl. névjog) és a vagyoni jogok (pl. díjazás joga) megléte. Mind az iparjogvédelem körébe tartozó tárgyak, mind a szerzői jogi alkotások oltalma időben és területileg korlátozott. A két jogterület tárgyai eltérőek, az iparjogvédelem tárgyainál az alkotással szembeni minőségi követelményt az újdonság, a szerzői jogi alkotásoknál pedig az eredetiség és egyéni jelleg megkövetelése jelenti. Az iparjogvédelem alkotásainál a szerző személyiségjegyei 9

11 kevésbé játszanak fontos szerepet, míg a szerzői jogi alkotások jobban kötődnek az alkotó személyiségéhez. Az iparjogvédelem területén a jogi oltalom elengedhetetlen feltétele a nyilvántartásba vétel, azaz a védelmet hatósági döntés keletkezteti. Ezzel szemben a szerzői alkotások minden alakszerűség nélkül, a megszületésüknél fogva oltalomban részesülnek. Az iparjogvédelmi alkotások oltalmi ideje viszonylag rövid ideig (5, 10, illetve 20 év) áll fenn, a szerzői alkotások védelme lényegesen hosszabb (általában a szerző halálát követő 70 év). Az iparjogvédelem alkotásainál nincs szükség a közönséghez való eljuttatásra, míg a szerzői műveket terjeszteni szükséges. A közönséghez való eljuttatás igényéből következik az ún. szomszédos jogok léte, azaz az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók számára speciális jogosultságok biztosítása. A szerzői jog speciális anyagi jogi szabályait a évi LXXVI. törvény adja. Az iparjogvédelem területén a szabályozást szinte intézményenként külön jogszabály biztosítja. 7 A magyar jogtudomány álláspontja szerint a szerzői jog és az iparjogvédelem a polgári jog területéhez tartozik. Ugyanakkor a jogterület által védett érdekek hatékony érvényesítésében számos további jogág is szerepet játszik, sőt a jogon kívüli szervezeti, gazdasági tényezők súlya sem elhanyagolható. 2.A szellemi alkotások komplex szabályozása A jogterület szabályozási technikája hasonló a külföldi jogrendszerekben érvényesülő koncepciókhoz, azaz a szerzői jogra és az iparjogvédelemre vonatkozó részletes szabályanyagot nem a jogágazat átfogó kódexének, azaz a Polgári Törvénykönyvnek a keretében szabályozza a magyar jog, hanem önálló, külön jogszabályokban. 8 A Polgári Törvénykönyv a jogterület háttérszabályozását adja meg, míg a részletes szabályokat külön törvények (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról, évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról, évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról; stb.) és más jogszabályok tartalmazzák. A szabályozásnak a Polgári Törvénykönyvön és a speciális szabályozáson kívül más fontos forrásai is vannak. A szellemi alkotások területén többek között figyelembe kell venni a 7 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest ( old.) 8 Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog Szerzői jog és iparjogvédelem. Eötvös József Könyvkiadó Budapest ( old.) 10

12 fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény előírásait is. A szellemi alkotások alapintézményeinek védelme nemcsak törvényekben, hanem alsóbb szintű jogforrásokban, azaz kormányrendeletekben (pl. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 147/2007. (VI.26.) Kormányrendelet) és miniszteri rendeletekben (pl. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet) is megvalósul, melyekben fontos végrehajtási, értelmezési, eljárási szabályokat találunk. A szellemi alkotások szabályozását tehát a polgári jogi szabályozás területére eső átfogó komplex rendszernek tekinthetjük A hatályos Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk.) szellemi alkotásokkal kapcsolatos rendelkezései és a szellemi alkotásokra vonatkozó hatályos törvények A Ptk. 86. (1) bekezdése értelmében a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A Ptk. szubszidiárius jellege a szellemi alkotások jogában a fenti bekezdésében fogalmazódik meg, mely törvényi kitétel akként értelmezendő, hogy mind a szabadalmak, mind a védjegyek, mind a formatervezési és használati minták, továbbá az ipari tulajdon más tárgyai, mind a szerzői jogok vonatkozásában háttérjogszabályként a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyes részterületeket érintő jogszabályok pedig maguk is visszautalnak a Ptkra, mint mögöttes területre. 10 A Ptk. 86. (2) bekezdése szerint a védelmet e törvény rendelkezésein kívül az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A Ptk ának (2) bekezdése tematikus megjelöléssel felsorolja azokat a jogszabályokat, amelyek az egyes szellemi alkotásokra vonatkozó védelem részletes feltételeit meghatározzák. Azok a szellemi alkotások, amelyeknek védelmét nem csak a Ptk., hanem külön jogszabály is biztosítja, a nevesített szellemi alkotások körébe tartoznak (a nevesített alkotások közé 9 Tattay Levente: A szellemi alkotások és a modern piacgazdaság Egyetemi jegyzet Budapest (6-7. old.) 10 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest (51. old.) 11

13 tartozik még a know-how is melynek szabályozását a 86. (3)-(4) bekezdései tartalmazzák,csak ennek szabályairól a fentiek szerint nem szól külön törvény). Oltalmukban a Ptk. kisegítő jelleggel, háttérjogszabályként érvényesül, vagyis a Ptk. csak akkor alkalmazandó, ha az oltalmat egyébként biztosító külön jogszabály nem rendelkezik az adott kérdésről. Ezek a külön jogszabályok jelenleg a következők: Az oltalom feltételeit meghatározó A szellemi alkotás az oltalom tárgya jogszabály szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények évi LXXVI. törvény a szerzői jogról évi XXXIII. törvény a találmányok találmányok, növényfajták szabadalmi oltalmáról évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi védjegy, földrajzi árujelző árujelzők oltalmáról évi XXXVIII. törvény a használati használati minta minták oltalmáról évi XLVIII. törvény a formatervezési formatervezési minta minták oltalmáról mikroelektronikai félvezető termék topográfiája (ezen oltalmi formának gyakorlati évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai jelentősége nincs) félvezető termékek topográfiájának oltalmáról A nevesített szellemi alkotások oltalmának feltételei a következők: A szellemi alkotás (a jogosult neve) Az oltalom feltételei Az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső szellemi alkotás, amely a szerző szellemi tevékenységéből szerzői mű (jogosult: szerző) fakadó egyéni-eredeti jelleggel bír. Énekkel, hangszeres zenével, tánccal, színművészeti teljesítménnyel, cirkuszművészeti teljesítménnyel megvalósuló szellemi alkotás, amely egyéni, eredeti jelleggel bír, ha rögzítik vagy sugározzák, vagy másként szerzői jogi értelemben felhasználják. Maga az élő előadás egyéb felhasználás nélkül nem esik védelem alá. előadóművészi teljesítmény vagy előadás (jogosult: előadóművész) hangfelvétel-előállítói teljesítmény, vagy hangfelvétel (jogosult: hangfelvétel-előállító) filmelőállítói teljesítmény, vagy film (jogosult: filmelőállító) rádió- vagy televíziószervezet teljesítménye, vagy műsor (jogosult: rádió- vagy televíziószervezet) Előadás hanganyagának, más hangoknak vagy egyéb hangmegjelenítéseknek a rögzítése, ide nem értve a filmben vagy más audiovizuális műben történt rögzítést. Meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozata, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették, és attól, hogy az egyénieredeti jelleggel rendelkezik-e. Rádiós, illetve audiovizuális műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan, folyamatosan közzétett sorozata, és maguk a műsorszámok is a bírói gyakorlat alapján. 12

14 adatbázis-előállító teljesítménye, vagy adatbázis (jogosult: adatbázis-előállító) szabadalom (jogosult: szabadalmas) növény-fajta oltalom (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) használati minta vagy korábbi nevén ipari minta (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) formatervezési minta vagy design (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) mikroelektronikai termék vagy chip topográfiai oltalma (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) védjegy vagy márka (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) földrajzi árujelző (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) Az az adatbázis, amely tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése az előállító részéről jelentős ráfordítás eredménye. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag hasznosítható találmány. A legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket 1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható, 2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és 3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot; továbbá megkülönböztethető, egynemű, állandó és új. Valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Az új és egyéni formatervezési minta (valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek). A mikroelektronikai félvezető termék topográfiája (a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés), ha eredeti. Grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy az árut vagy szolgáltatást más árujától vagy szolgáltatásától megkülönböztessen. A kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. Földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. 13

15 11 A Ptk. 86. (3) bekezdése értelmében a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. A vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat gyakorlatban bevett angol megnevezése a know-how (tudni, hogyan). A know-how a Ptk. hatályos rendjében az iparjogvédelemmel rokon, a Ptk.-ban szabályozott szellemi alkotás. A védelem a know-how-t a közkinccsé válásig illeti meg. Ugyan a törvény csak a közkinccsé válásig fordulattal fejezi ki, de a bírói gyakorlatban a know-how oltalmának szükségszerű feltételévé vált, hogy az a védelem teljes időtartama alatt titkos maradjon. További, szintén a bírói gyakorlat által kialakított feltétele az oltalomnak, hogy az valamilyen formában rögzített legyen. A know-how védelmének tartalmát a Ptk. nem fejti ki részletesen. A vagyoni értékű ismeretet azonban a jog kétségtelenül honorálja védelemmel, akár a Ptk. jogos érdekek védelmére vonatkozó alapelve szerint, akár a titokvédelem általános szabályai szerint, vagy a versenyjogi normák alapján. A know-how legfontosabb védelmi eszköze a titok gazdája és a titkot hasznosítani kívánó személy között létrejövő hasznosítási-titoktartási szerződés, szerződés híján pedig a személyhez fűződő jogok megsértése esetére rendelkezésre álló szankciórendszer és az engedély nélküli hasznosítással elért haszonból való részesedés joga nyújt oltalmat. A Ptk. 87. (1) bekezdése kimondja, hogy akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. (2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A Ptk ának (1) bekezdése értelmében a szellemi alkotáshoz fűződő jogsértés esetén a sérelmet szenvedett a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül a személyhez

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

Részletesebben

A szerzői jog alapjai

A szerzői jog alapjai A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5. MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem

Szellemitulajdon-védelem Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)

Részletesebben

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y]

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] 6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] A szerzői jogi védelem tárgya (1. ) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata A szellemi tulajdon könyvvizsgálata Kötetlenül! Tessék közbeszólni! Előadó: Bary László Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Telefon: +36-1-411-87-26 Bevezető Betekintés egy új világba Könyvvizsgálat szakaszai

Részletesebben

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok

Részletesebben

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon

Részletesebben

Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem. Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9.

Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem. Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9. Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9. Általános jellemzők Az iparjogvédelem tárgyát minden esetben műszaki jellegű szellemi alkotások képezik. A vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. A szabályzat célja E szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja,

Részletesebben

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát? Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei

Részletesebben

Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez

Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez A tansegédlet az alábbi m vekre támaszkodva került összeállításra: - Lontai Faludi Gyertyánfy Vékás: Szerz i jog és iparjogvédelem;

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őriztessük, de mit? Megvalósult ötleteinket Szürke állományunk

Részletesebben

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül.

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Szerzői jog Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Gyakran nem is tudatosul a fogyasztókban, hogy mi

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

BEVEZETÉS A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM VILÁGÁBA BEVEZETÉS A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM VILÁGÁBA MOME elıadás, Budapest, 2011. október 10. Dr. Molnár Alexandra 2 Szellemi alkotások joga 1. Szerzıi jog a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME A szomszédos jogok a szerzői jog holdudvarát képezik. Ezek a jogviszonyok a szerzői jog területéhez kapcsolódnak, mégis nem teljesen illeszkednek a szerzői jog hagyományos szabályozási megoldásaihoz. Nevezik

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének

Részletesebben

2008-ban még fenntartott szabadalmak száma: 53 db, új bejelentés: 5db

2008-ban még fenntartott szabadalmak száma: 53 db, új bejelentés: 5db A szellemi vagyon védelme és szerepe az oktatásban a Miskolci Egyetemen Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. 1 A Miskolci Egyetem oktatói-kutatói kutatói

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL TELEVÍZIÓS MŰSORSOROZAT CÍMÉNEK VÉDELMÉVEL ÉS A SOROZAT FOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEK SZJSZT-15/2013 A Fővárosi Törvényszék

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A tananyagfejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogi kérdések Ügyszám: SZJSZT 40/2004 A megbízó által feltett kérdések: 1. Milyen jogok kapcsolódnak a tananyagfejlesztéshez?

Részletesebben

Szellemivagyon-audit: A kreatív vállalkozások rejtett kincsei. Design konferencia, Budapest, 2014. április 2.

Szellemivagyon-audit: A kreatív vállalkozások rejtett kincsei. Design konferencia, Budapest, 2014. április 2. Szellemivagyon-audit: A kreatív vállalkozások rejtett kincsei A szellemi vagyon = o Marketing alapú: Nevek, kifejezések, formatervek, szimbólumok vagy ezek kombinációja o Technológia alapú: Technológiai

Részletesebben

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ Alkalmazandó 2014. július 1-jétől A bejelentési űrlap kitöltése előtt kérjük, figyelmesen olvassa el a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett,

Részletesebben

Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése

Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése Dr. Harangozó Gábor Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.

Részletesebben

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I A S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Szeged, 2014. november 03. A Szegedi Tudományegyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Részletesebben

Beharangozó A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai című tanulmányhoz

Beharangozó A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai című tanulmányhoz In Medias Res 2012/2 3, 199 210 Beharangozó A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai című tanulmányhoz SARKADY ILDIKÓ * GRAD-GYENGE ANIKÓ ** Az In Medias Res című fiatal, médiaszabályozási tárgyú szakmai

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzıi jogról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A szerzıi jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzıi jogról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A szerzıi jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzıi jogról A technikai fejlıdéssel lépést tartó, korszerő szerzıi jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. Tárgyalási rend Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. 1. Lényege, helye a jogrendszerben 2. Szerzői jog iparjogvédelem

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Épület átalakításával összefüggő személyhez fűződő jogok Ügyszám: SZJSZT-04/09. A megkereső által feltett kérdések: 1. A Tervező, mint szerző által a Tervezési

Részletesebben

Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok

Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciája 2013. november 21-22., Kecskemét Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok dr. Győri Erzsébet Szerzői

Részletesebben

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.

Részletesebben

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás 2008. évi CXII. törvény indokolása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Általános indokolás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosítása -

Részletesebben

alkotása tekintetében kizárólagos jogokat biztosít.

alkotása tekintetében kizárólagos jogokat biztosít. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGÁNAK FŐBB TERÜLETEI A szellemi alkotások joga a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. Mind az áruviszonyelmélet, mind a struktúraelmélet képviselői egyaránt a polgári

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME A Nyugat-magyarországi Egyetem BA és MA szakos hallgatóinak készült előadásanyag a Szellemi

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2011 TARTALOMJEGYZÉK Preambulum... 3 Definíciók... 4 Jogszabályok... 6 A Szabályzat hatálya... 8 A szellemi alkotáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Építészeti mű átépítése Ügyszám: SZJSZT 1/2006 A megbízó által feltett kérdések: 1. Arra tekintettel, hogy mind az épületegyüttes részét képező épületrész,

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben

Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben Ügyszám: SZJSZT 20/14 A Pécsi Törvényszék

Részletesebben

Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 35. függelék Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2013. május TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi

Részletesebben

A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk.

A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk. A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk. Dr. Faludi Gábor egyetemi docens együttműködő ügyvéd Szecskay Attorneys at Law Bevezetés Mentegetőzés: részben a kommentárban nem olvasható, ezért nem

Részletesebben

Szerzői jog a digitális korban Dudás, Ágnes

Szerzői jog a digitális korban Dudás, Ágnes Szerzői jog a digitális korban Dudás, Ágnes Szerzői jog a digitális korban Dudás, Ágnes Szerzői jog 2014-2019 Dr. Dudás Ágnes, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Tartalom Szerzői jog a digitális

Részletesebben

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12. Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a

Részletesebben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben dr. Legeza Dénes Szerzői Jogi Szakértő Testület Szerzői Jogi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Online környezet Szakkönyv (szakirodalom) Szakirodalom

Részletesebben

szócikk rovat terjedelem

szócikk rovat terjedelem iparjogvédelem szócikk rovat terjedelem Adatbázis ( --- ) Budapesti Szerződés (a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről) v. 2 Biológiai találmányok

Részletesebben

Szellemitulajdon-kezelési szabályzata

Szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. Preambulum A NymE-ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata 1. A NymE-ERFARET Nonprofit Kft. (a továbbiakban: vállalkozás) jogállása: a) A vállalkozás közhasznú szervezetként működő

Részletesebben

Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Jóváhagyta az Egyetemi Tanács 2006. január 30-i ülése Hatályba lép: 2006. január 30-án TARTALOMJEGYZÉK 1.. A SZABÁLYZAT

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A reprográfiai díjra jogosultak köre Ügyszám: SZJSZT 21/07/01 A bíróság által meghatározott feladat: 1. A napilapokon kívül minden folyóirat (ideértve a

Részletesebben

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK)

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/2. 149 164. A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON egyetemi tanár (PPKE JÁK) I. Bevezetés A szellemi alkotások szabályozásában az EU-hoz való csatlakozás

Részletesebben

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat)

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat) L 111/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.5.5. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású

Részletesebben

A Formatervezésiminta-oltalom

A Formatervezésiminta-oltalom A Formatervezésiminta-oltalom 1 Mi a formatervezés? A külső megjelenés kialakítása, vagy megváltoztatása anélkül, hogy a belső (műszaki) tartalom érintve lenne. Ami nélkül a termék tökéletesen működik,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 34. sz.

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 34. sz. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 34. sz. melléklete) Elfogadva: 2007. november 27., hatályba lép: 2007. december 3-én

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Polgári jog I. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Képhamisítás és hamisítványokkal kereskedés szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 10/2006 A rendőrség által feltett kérdések: 1. Megállapítható-e a leírt

Részletesebben

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! 2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai

A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Múlt jelen jövő a szellemi tulajdon világában MIE szakmai konferencia, Visegrád, 2015. november 25.

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Közös mű; jogosulatlan átvétel megítélése tanítói segédletek esetében Ügyszám: SZJSZT-07/09. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság megkeresése A bíróság

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

2001. évi LXXVII. törvény. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

2001. évi LXXVII. törvény. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról - 1-2001. évi LXXVII. törvény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. (1) (2) 9. 10. 11. 12. Az 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 19. -ának

Részletesebben

végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 1. -ának helyébe a következő rendelkezés lép :

végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 1. -ának helyébe a következő rendelkezés lép : limány_tn25 : T [M 4 úllq@eeg., 2010 JLN 15. 2010. évi...törvény a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény módosításáró l

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem PIK felépítése Pályázati és Projekt Csoport Egyetemi pályázatok és kutatási megbízások Technológia és Tudástranszfer Csoport Egyetemi eredmények

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem. Szerzői jog

Szellemitulajdon-védelem. Szerzői jog Szellemitulajdon-védelem A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének szabályait foglalja rendszerbe. Célja: a tudomány és a technika fejlesztése, az alkotókészség ösztönzése, az emberi

Részletesebben

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható topográfia 1. (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai

Részletesebben

1. Ismertesse a projekt keretében megvalósítandó beruházást : 2. A beruházás kivitelezése várható megkezdésének és befejezésének időpontja:

1. Ismertesse a projekt keretében megvalósítandó beruházást : 2. A beruházás kivitelezése várható megkezdésének és befejezésének időpontja: Formanyomtatvány tulajdonosi(vagyonkezelői) hozzájárulás kéréséhez (a pályázói nyilatkozatok című rész a formanyomtatvány részét képezi) szélessávú hálózatok fejlesztésére irányuló pályázatok vagyonkezelői

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Játékfilm lényeges elemeinek jogosulatlan felhasználása reklámfilmben Ügyszám: SZJSZT 13/2003 A megbízó által feltett kérdések: 1. A Szerzői Jogi Szakértő

Részletesebben

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai

Részletesebben

A szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása

A szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása Ügyszám: SZJSZT 36/13. A szakvélemény szövege Az adóhatóság által feltett kérdések:

Részletesebben