ÜZLETI JOG I. 2013/ előad. A magyar szabadalmi jog Iparjogvédelem I.

Átírás

1 ÜZLETI JOG I. 2013/ előad adás A magyar szabadalmi jog Iparjogvédelem I.

2 Áttekintés A.) A szabadalmi oltalom jellege, fajai B.) A szabadalmazhat találmány kritériumai C.) Az újdonság D.) A feltalálói tevékenység és az iparilag alkalmazhatóság, szabadalmazható biotechnológiai találmány E.) Szabadalmi oltalomból kizárt megoldások és találmányok I. F.) Szabadalmi oltalomból kizárt megoldások és találmányok II. G.) Összefoglalás I.3 Szolgálati és alkalmazotti találmányok A.) A találmány szolgálati jellege B.) Az alkalmazotti találmány fogalma, jellemzői C.) A szolgálati és az alkalmazotti találmányok összehasonlítása I.4 A szabadalmi oltalom korlátai A.) Áttekintés B.) Szabadalmi kényszerengedély I.5 A hasznosítási szerződés A.) Fogalma, a szabadalmas szavatolási kötelezettsége B.) A hasznosítási szerződés tartalma, a szabadalmas tájékoztatási kötelezettsége C.) A szerződés egyéb jellemzői A.) A feltaláló személyhez fűződő jogai I. B.) A feltaláló személyhez fűződő jogai II. C.) A feltaláló (szabadalmas) vagyoni jogai, a hasznosítás D.) A vagyoni jogok időbeni korlátja a kiegészítő oltalom E.) A szabadalmas kötelezettségei - találmány feltárása F.) A szabadalmas kötelezettségei a hasznosítás és az oltalom fenntartása

3 Az iparjogvédelmi szabályozás logikájának áttekintése (a szabadalom példáján) 5 A.) A szabadalmi oltalom jellege, fajai - Abszolút természetű, negatív tartalmú jogviszony a jogviszony alanyai közül csak a jogosult(ak) személy szerint meghatározott(ak) rajtuk kívül mindenki más tartózkodni köteles a jogosult(ak) megzavarásától - A hasznosítás (felhasználás) már szerződéses formában (licencia) valósul meg relatív szerkezetű, pozitív tartalmú jogviszony -Fajtái: termékszabadalom: a szabadalmas kizárólagos jogosultsága egy adott termékre vonatkozik, függetlenül attól, milyen eljárással és módszerrel állítják elő eljárási szabadalom: meghatározott eljárást oltalmaz 6

4 B.) A szabadalmazhat találmány kritériumai - A találmány: a műszaki alkotások egyik kiemelten fontos fajtáj, alkotótevékenység eredménye - A szabadalmazható találmány: új (Sztv ) feltalálói tevékenységen alapuló (Sztv. 4. ) iparilag alkalmazható (Sztv. 5. ) a technika bármely területén (Sztv. 1. /1/ bek.) 7 C.) Az újdonság - Az újdonság: ha nem tartozik a technika állásához (mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt már hozzáférhetővé vált) kiterjesztés a korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmára, ill. korlátokkal az európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmára is - Újdonságrontó körülmények: időbeli és térbeli korlát nélkül érvényesülnek (bárhol, bármikor nyilvánosságra jutott információ) elég, ha elvileg hozzáférhető nem tartozik azonban a technika állásához: a találmány az elsőbbség napját legfeljebb 6 hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha ~ a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye ~ annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a MSZM elnökével közvetített közleményében megjelölt kiállításon bemutatta 8

5 D.) A feltalálói tevékenység és az iparilag alkalmazhatóság, szabadalmazható biotechnológiai találmány - Feltalálói tevékenységen alapuló találmány: ha a technika állásához képest szakember számára (szakember: nem törvényi meghatározás - SAJÁT SZAKTERÜLETÉN JÓ (NEM ÁTLAGOS SZAKEMBER ISMERETEI nem nyilvánvaló > kombinációs találmány: az újdonságot az ismert megoldások kombinálása jelenti - Iparilag alkalmazható: ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható ill. használható - Szabadalmazható biotechnológiai találmány: > a szabadalmazhatóság kritériumainak biológiai anyagból álló, vagy azt tartalmazó termékre való kiterjesztése, speciális sajátosságok figyelembe vételével > lsd. később 9 E.) Szabadalmi oltalomból kizárt megoldások és találmányok I. -Nem minősülnek találmánynak: (Szjt. 1. /2/) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer az esztétikai alkotás szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó ~ terv ~ szabály ~ eljárás számítógépi program információk megjelenítése > SZABADALMAZHATÓSÁGUK ANNYIBAN KIZÁRT, AMENNYIBEN A SZABADALMAT KIZÁRÓLAG E MINŐSÉGÜKBEN IGÉNYLIK 10

6 F.) Szabadalmi oltalomból kizárt megoldások és találmányok II. - Nem részesülhet szabadalmi oltalomban: olyan találmány: amelynek tárgya azonos korábbi elsőbbségi szabadalom tárgyával ha a találmány gazdasági tevékenység körében való hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik > a hasznosítás azonban nem tekinthető pusztán azért a közerkölcsbe ütközőnek, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll növény- és állatfajták > de van fajtaoltalom növények és állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások - És az emberi DNS? 11 G.) Összefoglalás - Összefoglalva: a szabadalmi szabályozás az iparjogvédelem anyajoga, mely találmányok jogi oltalmát nemzeti és nemzetközi szabályozási rendszerek lévén biztosítja a találmány maga a műszaki alkotás, a szabadalom az alkotást megillető jogi oltalom a találmány akkor szabadalmaztatható, ha a technika bármely területéről származik, feltalálói tevékenység eredménye, új és iparilag alkalmazható a szabadalom kizárólagos jogokat teremt a feltaláló számára melyek fölött az rendelkezhet is szabadalmi jog abszolút jog, de nem korlátlan: legáltalánosabban közérdekből a jogi oltalom meghatározott találmányok típusaitól megtagadható a növényfajtákra a szabadalmi törvény külön fejezetében foglalt fajtaoltalmi szabályok alkalmazandók 12

7 A.) A feltaláló személyhez fűződő jogai I. - A szerzői joghoz képest sajátosan érvényesülnek (inkább gazdasági, vagyoni szempontok dominálnak) - A feltaláló személyhez fűződő jogai névjog a feltalálói minőség elismeréséhez való jog > a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőséget kétségbe vonja) a szabadalmi iratok őt feltalálói minőségében feltüntessék (akkor is, ha nem ő a szabadalmas), vagy ha ezt kéri, ne tüntessék fel döntés nyilvánosságra hozatalról vagy titokban tartásról ha gazdasági érdekből know-how-ként kívánja hasznosítani ~ a szabadalmi eljárásban a találmány mindenképpen nyilvánosságra kerül ~ ezt megelőzően azonban csak a feltaláló vagy jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni 13 B.) A feltaláló személyhez fűződő jogai II. - Integritáshoz való jog: a feltaláló a találmány módosítását, továbbfejlesztését nem gátolhatja meg, arra korlátozódik, hogy a találmány lényegét torzításmentesen közöljék - A személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek időbeli korlátozások nélkül érvényesíthetők > a szerzői joghoz képest sajátosan érvényesülnek (inkább gazdasági, vagyoni szempontok dominálnak) 14

8 C.) A feltaláló (szabadalmas) vagyoni jogai, a hasznosítás I. - A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (szabadalmas) kizárólagos joga van a találmány hasznosítására > hasznosítás: előállítás, használat, forgalomba hozatal a szabadalmas a hasznosítási jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül ~ előállítja, használja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza ~ használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy ha tud arról, ill. a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárása szabadalmas engedélye nélkül nem használható azt másnak használatra adja ~ előállítja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket 15 C.) A szabadalmas vagyoni jogai, a hasznosítás II. - Felléphet azzal a személlyel szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot, eszközt ad át, vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából > kivétel: az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban szokásos áru - A kizárólagos hasznosítási jog feltételezi, hogy a hasznosítás a szabadalmas rendszeres gazdasági tevékenysége keretében (IPARSZERŰEN) történjék kiterjed a találmány tárgyát képező termék forgalmazására, értékesítésére is 16

9 D.) A vagyoni jogok időbeni korlátja a kiegészítő oltalom - A vagyoni jogok időbeni korlátjai: a végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart a szabadalmas jogán csak az oltalmi idő alatt érvényesíthetők 17 E.) A szabadalmas kötelezettségei - találmány feltárása - A találmány feltárása: az oltalom feltétele, hogy a találmányi megoldást a szabadalom megszerzésére vonatkozó eljárásban olyan mértékben tegye közzé, hogy annak alapján szakember a találmányt megvalósíthassa 18

10 F.) A szabadalmas kötelezettségei a hasznosítás és az oltalom fenntartása -Megfelelő hasznosítása: a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben saját maga másnak engedélyt ad (licencia) > HA E KÖTELEZETTSÉGEL ELMULASZTJA: KÉNYSZERENGEDMÉNY - Szabadalmi oltalom fenntartása: > fenntartási díj fizetése a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az államtitokként kezelt szabadalom és az átmeneti szabadalmi oltalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni 19 I.3 Szolgálati és alkalmazotti találmányok A.) A találmány szolgálati jellege - Szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelezettsége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki munkaviszony: a munkaviszony tágabb értelemben (közszolg., közalk., szolgálati vagy szövetkezeti tag) a találmány megalkotásakor kell fennállnia új műszaki (de nem feltétlenül szabadalmazható) megoldásokat kell kidolgoznia e kötelezettségét munkaszerződése szabja meg alapvetően, de más normák (szabályzatok, utasítások) is befolyásolhatják > a szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódaként a munkáltatót illeti meg 20

11 I.3 Szolgálati és alkalmazotti találmányok B.) Az alkalmazotti találmány fogalma, jellemzői - Az alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez a munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik - Jellemzői: a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató (nem kizárólagosan) a törvény erejénél fogva jogosult hasznosítani a feltaláló haladéktalanul köteles ismertetni, a munkáltató 90 napon belül nyilatkozik a munkáltató a találmányt csak a feltaláló nyilvánosságra hozatali jogával összhangban hasznosíthatja 21 I.3 Szolgálati és alkalmazotti találmányok C.) A szolgálati és az alkalmazotti találmányok összehasonlítása 22

12 I.4 A szabadalmi oltalom korlátai A.) Áttekintés - A SZABADALOM KIZÁRÓLAGOS JELLEGE NEM JELENT KORLÁTLANSÁGOT a szabadalmast meghatározott kötelességek terhelik a jogok nem gyakorolhatók társadalmi rendeltetésükkel ellentétes módon - A korlátok rendszere: előhasználati és továbbhasználati jog tranziteszközökre vonatkozó korlátok AZ ADOTT TEVÉKENYSÉGRE A SZABADALOM HATÁLYA NEM TERJED KI - Kényszerengedély megadása hasznosítás elmulasztása miatt szabadalmak függősége miatt > SAJÁTOS SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA - Oltalom megszűnése > szolgálati és alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályok > MÁR TÁRGYALVA 23 I.4 A szabadalmi oltalom korlátai B.) Szabadalmi kényszerengedély 24

13 I.5 A hasznosítási szerződés A.) Fogalma, a szabadalmas szavatolási kötelezettsége - A hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni a szabadalom fenntartásáról a szabadalmasnak gondoskodnia kell - A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza > erre a szavatosságra ~ az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni ~ azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja a találmány műszakilag megvalósítható > erre a szavatosságra ~ a hibás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ~ a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja 25 I.5 A hasznosítási szerződés B.) A hasznosítási szerződés tartalma, a szabadalmas tájékoztatási kötelezettsége - A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot > kizárólagos hasznosítási engedély esetén ~ a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, ~ kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták a szabadalmas ~ a licencdíj arányos csökkentése mellett ~ megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást - Tájékoztatási kötelezettség: a szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak 26

14 I.5 A hasznosítási szerződés C.) A szerződés egyéb jellemzői A hasznosítási engedély átruházása, a szerződés megszűnése a hasznosító ~ az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve ~ csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte a hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik ~ a szerződésben megállapított idő elteltével vagy ~ a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint ~ akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt - A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől ha jogszabály az eltérést nem tiltja egyező akarattal eltérhetnek > a hasznosítási szerződésre az Sztv.-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók 27