Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem. Dr. Juhász Ágnes december 9.

Átírás

1 Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem Dr. Juhász Ágnes december 9.

2 Általános jellemzők Az iparjogvédelem tárgyát minden esetben műszaki jellegű szellemi alkotások képezik. A vonatkozó szabályozás irányai: 1. egyes nevesített szellemi alkotások védelme 2. vállalat- és árujelzők 3. iparjogvédelmi versenyjog Az iparjogvédelem joganyagát külön jogszabályok tartalmazzák, DE: utaló norma (Ptk. 2:55. ) Ptk. kisegítő alkalmazása Alapvetően abszolút jellegű jogviszonyok, DE: relativizálódás!!!

3 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű 1. A SZABADALOM szellemi alkotások szabályai (Ld évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról) Tárgya: szabadalmaztatható találmány = találmány! Kritériumai: műszaki jellegű szellemi alkotás, amely magas szintű szellemi munka eredménye; lehet valamilyen termék vagy eljárás a) újdonság az adott találmány nem tartozik a technika állásához b) feltalálói tevékenység c) ipari alkalmazhatóság reprodukálhatóság d) nincs kizárva az oltalomból

4 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű 1. A SZABADALOM szellemi alkotások szabályai A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban (= ki van zárva az oltalomból), ha - a gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne (pl. klónozás); - ha nem minősül találmánynak ( felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, az esztétikai alkotás, szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, számítógépi program, információk megjelenítése); -állat- és növényfajták, azok előállítására szolgáló biológiai eljárás növényfajta-oltalom!

5 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű 1. A SZABADALOM Keletkezése: szellemi alkotások szabályai - a bejelentés közzétételével keletkezik, DE: az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára! - a közzététellel ideiglenes oltalom keletkezik véglegessé a szabadalom tényleges megadásával válik - oltalmi idő: a bejelentés napjától számított 20 év

6 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű 1. A SZABADALOM szellemi alkotások szabályai Tartalma: a szabadalom jogosultját ( szabadalmas ) megillető jogok és kötelezettségek összessége DE: a feltaláló (= aki a találmányt megalkotta) és a szabadalmas (= a szabadalmi oltalom jogosultja) nem feltétlenül ugyanaz a személy! - kizárólagos jog a találmány hasznosítására - találmány feltárása ( ld. szabadalmi eljárás igénypontok) - szabadalom hasznosítása (vö. kényszerhasznosítás) - szabadalom fenntartása 6 hónapos moratórium!

7 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 1. A SZABADALOM Korlátozása: a) előhasználati jog / továbbhasználati jog b) szolgálati találmány / alkalmazotti találmány c) szabad hasznosítás d) szabadalmi kényszerengedélyek (hasznosítás elmulasztása miatt, szabadalmak függősége miatt, közegészségügyi problémák kezelése érdekében) 4 év / 3 év e) tranziteszközök, tranzitáruk

8 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű 1. A SZABADALOM szellemi alkotások szabályai A szabadalmi jog megsértése szabadalombitorlás = a szabadalmi oltalom alatt álló találmány jogosulatlan hasznosítására irányuló magatartás [DE: ez nem azonos a találmánybitorlással (= a szabadalmi bejelentés (vagy szabadalom) tárgyának más találmányából történő jogosulatlan átvétele] Jogkövetkezmények: objektív és szubjektív jellegűek, ld. korábban felsorolt esetek (1. jogsértés tényének bírói megállapítása )

9 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 2. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM (Ld évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról) - valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás (= minta) védelmét jelenti - kis szabadalom - oltalmazhatóságának feltételei a szabadalmaztatható találmány kritériumaihoz alkalmazkodnak - védelmi idő: a bejelentés napjától számított 10 év

10 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 3. A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM (Ld évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról) - adott termék külső megjelenésének (kialakításának) védelme - formatervezői (dizájn) tevékenység eredménye - az oltalmazhatóság feltételei: 1. újdonság, 2. egyéni jelleg (szerzői jogi hatás!!!), 3. kizáró okok fenn nem állása - védelmi idő: a bejelentés napjától számított 5 év, amely négy alkalommal további 5-5 évre meghosszabbítható

11 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 3. A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség -ha az kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye; -ha azt szükségképpen ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy az szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel; -ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; -ha meghatározott állami felségjelet, hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ; - ha másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne

12 I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 3. MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA (Ld évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető terméke k topográfiájának oltalmáról) - ez az oltalom nem az elemekre, hanem azok ELRENDEZÉSÉRE terjed ki - oltalmazhatóság feltétele: eredetiség = saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban - keletkezése: lajstromozással, DE: visszaható hatály! - védelmi idő: a bejelentés / első nyilvános hasznosítás napjától számított 10 év

13 II. Vállalat- és árujelzők Olyan megkülönböztetésre alkalmas jelzések, amelyek a gazdasági forgalomban résztvevő vállalkozásnak vagy az általa forgalmazott áruknak vagy szolgáltatásoknak a megkülönböztetésére szolgál. 1. KERESKEDELMI NÉV VÉDELME kereskedelmi név = az a név, amely alatt a gazdálkodó szervezet vagy személy vállalkozási tevékenységet folytat - cégnév - üzletjelző mint a piacra bevezetett jól hangzó név, gazdasági értékkel bír

14 II. Vállalat- és árujelzők 2. A VÉDJEGY (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) védjegy = minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen m ások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegyként oltalmazható: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; (pl. Just do it., Mert megérdemlem., Férfiasan tökéletes. ) b) betű, szám; c) árba, kép;

15 2. A VÉDJEGY II. Vállalat- és árujelzők d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formá ját; e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; f) hang; valamint g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele. DE: kizárt az oltalmazás, ha - nem alkalmas a megkülönböztetésre alkalmas, illetőleg grafikailag nem ábrázolható, - valamilyen abszolút (feltétlen) kizáró ok áll fenn, - valamilyen viszonylagos (relatív) kizáró ok áll fenn

16

17 II. Vállalat- és árujelzők - A védjegy jogi oltalma (védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést lajstromoztatja védjegyoltalmi jogosult, aki lehet bármely természetes és jogi személy - A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik. - A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart, amely további éves időtartamra megújítható. DE: megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.

18 II. Vállalat- és árujelzők 2. FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ A földrajzi árujelző a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi sz ármazásának megjelölésére szolgál. a) EREDETMEGJELÖLÉS = valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó a meghatározott földraj zi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított olyan termék me gjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környe zet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

19 II. Vállalat- és árujelzők 2. FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ A földrajzi árujelző a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi szár mazásának megjelölésére szolgál. b) FÖLDRAJZI JELZÉS = valamely táj, helység, kivételes esetben ors zág neve, amelyet az e helyről származó a meghatározott földrajzi ter ületen termelt, feldolgozott vagy előállított olyan termék megjelölésér e használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jelle mzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

20 II. Vállalat- és árujelzők

21 Köszönöm a figyelmet! Dr. Juhász Ágnes egyetemi adjunktus civagnes@uni-miskolc.hu