A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME"

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME A Nyugat-magyarországi Egyetem BA és MA szakos hallgatóinak készült előadásanyag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján található források felhasználásával készült Az előadásanyagot összeállította: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) 2015 Az előadásanyag az egyetem Szellemi alkotások joga c. előadást felvett hallgatók számára készült. Az előadásanyag hallgatói írott változatának többszörözése, vágy más módon történő felhasználása nem megengedett. 1

2 A szellemi alkotások joga Szellemi tulajdonvédelem IPARJOGVÉDELEM Megosztott szabályozás (több tv. szabályozza a speciális jogterületeket) SZERZŐI JOG Egységes szabályozás (egy tv. szabályozza a jogterületeket) 2

3 Oltalom tárgya Oltalomképesség feltétele Oltalom hatálya Oltalom terjedelme Oltalom ideje Szerzői jog Szabadalom Használati minta Az irodalmi-, a Műszaki tudományos és a megoldás: eljárás művészeti élet v. termék területén született matematika alkotások tud. felfedezés - egyéni jelleg - eredeti jelleg A felhasználás valamilyen formája: - többszörözés - terjesztés -nyilvános előadás, kiállítás - nyilvánossághoz közvetítés - feldolgozás -a műre vonatkozik Szerző, alkotó halála + 70 év - újdonság - feltalálói tevékenység - ipari alkalmazhatóság - előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export Műszaki megoldás: termék eljárás ömlesztett anyag matematika tud. felfedezés - újdonság - feltalálói lépés (kisebb mint a tev.) - ipari alkalmazhatóság - előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export Formatervezési minta Termék formai kialakítása - újdonság - egyedi jelleg - előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export Védjegy Megjelölés - megkülönböztető képesség - grafikailag ábrázolható abszolút kizáró okok relatív kizáró okok A megjelölés használata. - igénypontok - igénypontok - rajz v. fénykép - megjelölés + árujegyzék 20 év (kiegészítő oltalom gyógyszerekre, növényvédőszerekre + 5 év) 10 év 5 év + 4 x 5 év hosszabbítás 10 év + bármennyiszer hosszabbítás Földrajzi árujelző Földrajzi név A név használata kollektív legyen. A névhasználók közössége. - név + termékjegyzék Korlátlan ) 3

4 A szerzői jog fogalma A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. A szerzői joggal kapcsolatos alapvető szabályokat a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjt.) tartalmazza. A szerzői mű fogalma A szerzői jogi törvény (1999. LXXVI. törvény) védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű b) a nyilvánosan tartott beszéd c)a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték e) a zenemű szöveggel vagy anélkül f) a rádió-és a televíziójáték g) a filmalkotás és más audiovizuális mű h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, i)a fotóművészeti alkotás j) a térképmű és más térképészeti alkotás k) az építészeti alkotás és annak terve l)a műszaki létesítmény terve m) az iparművészeti alkotás és annak terve n) a jelmez-és díszletterv o) az ipari tervezőművészeti alkotás p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis A szerzői jog jogosultja A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Ha a művet több szerző közösen alkotta, a szerzők együttesen gyakorolhatják jogaikat, kivéve, ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók: ilyenkor a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók (összekapcsolt mű..az ilyen közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához azonban az eredeti mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Ha a közösen létrehozott műben az egyes szerzők jogait külön-külön nem lehet meghatározni (együttesen létrehozott mű), a szerzői jog a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot illeti meg, amely kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Az olyan gyűjteményre, amely tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése folytán egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg. 4

5 A szerzői jog keletkezése, a jogok átruházhatósága A szerzői jogi védelem a mű létrejöttének pillanatától illeti meg a szerzőt, anélkül, hogy ehhez bármiféle hatósági bejelentésre, regisztrálásra - és ehhez kapcsolódóan díjfizetésre - szükség lenne. A szerző személyhez fűződő jogosultságai nem ruházhatók át. Alapszabályként a vagyoni jogok átruházását sem engedi meg a törvény, azonban a vagyoni jogok örökölhetőek és bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben lehetőség van átruházásukra is. A törvény megengedi a számítógépi programokra, az adatbázisokra, valamint a reklámozás céljából megrendelt művekre vonatkozó vagyoni jogok átruházását; a filmalkotások esetében pedig a törvény vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a megfilmesítési szerződés alapján a szerző a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot az előállítóra ruházza át. A vagyoni jogok a törvény erejénél fogva átszállnak a munkáltatóra, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. A törvény speciális szabályokat ír elő ilyen esetekben a szerzőt megillető díjjogosultságra, valamint a személyhez fűződő jogok gyakorlására. A szerzői jogok tartalma A személyhez fűződő és a vagyoni jogok A szerzői jogi jogosultságok az ún. személyhez fűződő és ún. vagyoni jogok összességéből állnak. A szerzői jogi jogosultságok az ún. személyhez fűződő és ún. vagyoni jogok összességéből állnak. A személyhez fűződő jogok alapján a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosságra hozza, a nyilvánosságtól visszavonja, azon a nevét feltüntesse, valamint, hogy megakadályozza műve bármiféle eltorzítását, megcsonkítását vagy egyéb olyan megváltoztatását, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes. A vagyoni jogok alapján kizárólag a jogosult adhat engedélyt a műnek bármilyen és minden egyes felhasználásához, így különösen a mű többszörözéséhez, terjesztéséhez, nyilvános előadásához, a nyilvánossághoz sugárzással vagy másként történő közvetítéséhez, a mű továbbközvetítéséhez, átdolgozásához és kiállításához. E felhasználási formák tartalmát és feltételeit a törvény határozza meg. A felhasználásért a szerzőt díjazás illeti meg, amelyről csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le és bizonyos esetekben a törvény ki is zárhatja a díjazásról való lemondást. 5

6 A legtipikusabb felhasználási módok: Szjt. Felhasználási mód Jelentés 18. Többszörözés a mű rögzítése és lemásolása 23. Terjesztés dologi műpéldányok forgalomba hozatala nyilvános előadás kiállítás nyilvánossághoz közvetítés a mű érzékelhetővé tétele jelenlévő közönség számára a mű érzékelhetővé tétele távollévő közönség számára 29. Átdolgozás a mű egyéni-eredeti megváltoztatása 16. Egyéb a mű minden más érzékelhetővé tétele Főbb formái - nyomtatás - Hang-és képfelvétel - Digitális tárolás - Építészeti alkotás kivitelezése - tulajdonjog átruházása - bérbeadás - forgalomba hozatali céú import - haszonkölcsönbe adás - élő előadás - műszaki eszközzel történő érzékelhetővé tétel - hagyományos (földfelszíni) rádiós, televíziós sugárzás - műholdas sugárzás - vezetékes sugárzás (eredeti műsorra nézve kábeltelevízió) - kódolt sugárzás - sugárzott művek változatlan továbbközvetítése - lehívásra hozzáférhetővé tétel (pl. internet útján) - fordítás - színpadra alkalmazás - zenei feldolgozás - filmes átdolgozás Forrás: Szinger András-Tóth Péter Benjamin: Gyakorlati útmutató a szerzői joghoz. Novissima, Bp., p. 31. A vagyoni jogok egy speciális eleme az ún. reprográfiai jogdíj, amely azon jogosultakat illeti, akiknek művei fénymásolással, vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón, azaz reprográfiával többszörözhetőek. E jogdíjat azok a vállalkozások kötelesek a jogosultak számára fizetni, amelyek másolóeszközöket gyártanak, importálnak, vagy ilyen eszközöket ellenérték fejében üzemeltetnek. Az Európai Unió más tagállamaiból érkező eszközök esetében a készüléket az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy egyetemlegesen felelős a szóban forgó díj megfizetéséért. Azon készülékek listáját, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön kormányrendelet határozza meg, a díjak mértékét pedig a Magyar Reprográfiai Szövetség állapítja meg. A szerzői jogi védelem időtartama A szerzői jogok - alapszabályként - a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. A szerző halála után a jogokat a szerző örökösei gyakorolhatják. Speciális módon kell számolni a védelmi időt a szerzőtársak által létrehozott művek esetén, filmalkotások esetén, valamint akkor, ha a szerző személye nem állapítható meg. 6

7 A szerzői jog korlátjai: a szabad felhasználás esetei A törvény lehetővé teszi bizonyos esetekben a szerzői művek felhasználását anélkül, hogy ahhoz a szerző engedélye, illetve díj fizetése kötelező lenne. Az ilyen felhasználásokat a törvény "szabad felhasználásnak" nevezi; szabad felhasználás például a mű idézése, a magáncélra való felhasználás, vagy az iskolai, oktatási célra történő felhasználás. A szabad felhasználás egyes esetei csak már nyilvánosságra hozott művek esetében gyakorolhatók és csak annyiban megengedettek, amennyiben nem sérelmesek a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítják a szerző jogos érdekeit, valamint ha megfelelnek a tisztesség követelményeinek, és nem irányulnak a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. A törvény az egyes felhasználások gyakorlását általában további feltételekhez (pl. a szerző megnevezése, a felhasználással járó jövedelemszerzés kizárása) is köti. Felhasználási szerződések A jogosult felhasználási szerződés alapján engedélyt adhat művének - díjfizetés ellenében történő - felhasználására. A felhasználási szerződésekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket a szerzői jogi törvény tartalmazza. A törvény külön szerződéstípusként szabályozza többek között a kiadói, a szoftver- és a filmalkotásokra vonatkozó felhasználási szerződéseket. A szerzői jogi szabályok mellett alkalmazni kell a felhasználási szerződésekre is a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme Az eredeti alkotások szerzői jogi védelme mellett a szerzői jog védelemben részesíti azokat a teljesítményeket, amelyek nem művek létrehozásából, hanem egy már meglévő alkotás, vagy egyéb anyagok közönséghez való közvetítéséből állnak. Ezekben az esetekben tipikusan valamiféle gazdasági befektetés áll a teljesítmény mögött. E teljesítményeken fennálló jogosultságokat a törvény a "szerzői joghoz kapcsolódó jogok"-ként védi, és a szerzői jogi védelemhez képest bizonyos speciális szabályok előírásával határozza meg a jogosultságok tartalmát. E körbe tartoznak az ún. szomszédos jogok (az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, valamint a filmelőállítók védelme), valamint az adatbázisok előállítóit megillető jogok. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok sajátossága, hogy gyakorlásuk sok esetben (pl. hangfelvételek közvetítése esetén) egyedileg nem lehetséges. Ilyen esetekben a jogok érvényesítésére az ún. közös jogkezelésen keresztül van lehetőség. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok esetében a védelmi idő eltér a szerzői jogokra vonatkozó védelmi időtől; a védelem szomszédos jogok esetén az előadás vagy mű forgalomba hozatalától, illetve sugárzásától számított 50 évig, az adatbázisok esetén az adatbázis nyilvánosságra hozatalától, illetve elkészítésétől számított 15 évig tart. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjai számára biztosított jogok semmilyen módon és formában nem befolyásolják az irodalmi és a művészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jogok védelmét. 7

8 A közös jogkezelés A művek, műsorok egyidejű és nagy tömegű közvetítése miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítésére született meg évtizedekkel ezelőtt a közös jogkezelés intézménye, melynek keretében a jogosultak által erre létrehozott szervezetek gondoskodnak a műsorok közvetítésének engedélyezéséről és a jogok érvényesítéséről (jogdíjak beszedése, felosztása, dokumentálása). Legismertebb esetei a nyilvános zenefelhasználások után, a felhasználások helyétől, típusától, jellegétől függően eltérő mértékben meghatározott jogdíjtarifa vagy jogdíjátalány, továbbá a törvény által nevesített egyes jogdíjigények érvényesítése. A törvény által nevesített jogdíjigények közé tartozik a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi művekből vett részleteknek a hangfelvétel-előállító, a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adatbázis összeállítója általi újabb többszörözésére és terjesztésére tekintettel fennálló jogdíjigény ("mechanikai" jogdíj, a szerzői művek, hangfelvételek magánmásolására tekintettel fennálló jogdíjigény ("üreskazetta" jogdíj) valamint a művek egyidejű, változatlan továbbközvetítésére tekintettel fennálló jogdíjigény ("kábeltévé" jogdíj) érvényesítése. Az Szjt. - a nemzetközi gyakorlattal egyezően - a közös jogkezelés körébe vonja a nyilvánossághoz közvetítés egyes eseteit is (pl. az internetes műlehívást), amikor kimondja, hogy a felhasználások jogosítására és a fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az érintett közös jogkezelő egyesületek kötnek szerződést a felhasználókkal. Egy adott területre, vagyis a művek, produkciók meghatározott csoportjára csak egy közös jogkezelőt lehet nyilvántartásba venni. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy a jogosultak a törvényben nem említett jogok kezelésére is alakítsanak egyesületet, illetve a törvény szerinti csoportosítástól (1. irodalmi és zenei művek, 2. képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások, 3. filmalkotások, 4. előadóművészi teljesítmények, 5. hangfelvételek) az érintett jogosultak egyező akarattal eltérjenek. Magyarországon jelenleg hét nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet működik. A szerzői jogi jogsértések következményei Az Szjt. és más jogszabályok a szerzők jogérvényesítő lehetőségeinek meglehetősen széles tárházát biztosítják. Ha a jogkövetés nem valósul meg, vagyis jogsértés történik (akár a szerzők személyhez fűződő, akár vagyoni jogai tekintetében), a jogosult érvényesítheti a polgári jogi, a büntetőjogi jogkövetkezményeket (kivonatos közlés)], illetve kezdeményezheti vámintézkedések foganatosítását. 8

9 Szabadalom A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán. A szabadalmi oltalom tárgya Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Az újdonság fogalma: Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. A feltalálói tevékenység fogalma: Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Az ipari alkalmazhatóság fogalma: Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. Nem minősül találmánynak különösen: a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematika módszer b) az esztétikai alkotás c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint számítógépi program d) az információk megjelenítése A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, különösen - ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne - Növényfajták és az állatfajták - Növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások 9

10 - az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékekre így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre nem vonatkozik. A szabadalom jogosultja A szabadalmas, a szabadalmi oltalom jogosultja az a személy, aki a szabadalmi oltalmi bejelentést benyújtotta és a találmányára az igényelt szabadalmi oltalmat megkapta. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan, az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban (azokban) az ország(ok)ban, amely(ek)ben engedélyezték. A szabadalmi oltalom keletkezése A Magyar Köztársaságban érvényes szabadalmat vagy nemzeti- vagy európai- vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni, amennyiben a bejelentés és a bejelentett találmány megfelel a jogszabályi előírásoknak. Külföldi jogszerzés a nemzeti hivataloknál tett bejelentéssel, az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) tagországai esetében ezen túlmenően európai úton is kezdeményezhető. A bejelentés közvetlenül vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül nyújtható be. Az oltalom az illetékes szerv előtt folyó engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak a szabadalmi oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások is. A belföldi, iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben megbízás vagy bírósági megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában működő Iparjogvédelmi Szakértői Testület ad szakértői véleményt. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban külföldi személy - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - köteles képviselőt megbízni, továbbá esetenként a magyar bejelentőknek is képviselővel kell rendelkezniük a külföldi hivatalok előtti eljárásokban. Kötelező képviseletet Magyarországon szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek láthatnak el. A nyilvánosságra hozott szabadalmi dokumentumok kutathatósága mindenki számára nyitott, a dokumentumok kutatásával a műszaki fejlődést elősegítő értékes információk nyerhetők. 10

11 A szabadalmi oltalom területi hatálya A találmányok hazai úton, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ( előtti eljárásban történő lajstromozása csak Magyarország területére biztosít oltalmat. Az európai szabadalmi oltalomnak és engedélyezésnek feltételeit a évi L. törvény szabályozza. Európai szabadalmi oltalommal az Európai Szabadalmi Egyezmény szerződő államai közül a bejelentésben megjelölt országokban szerezhető oltalom egyetlen eljárással. Európai szabadalmi bejelentést lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, az Európai Szabadalmi Hivatalnál Münchenbe, ( Hágában vagy Berlinben. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján egységesített nemzetközi szabadalmi bejelentést lehet tenni a, a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél Genfben, ( vagy az Európai Szabadalmi Hivatalnál. A szabadalmi oltalom időtartama A végleges szabadalmi oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig érvényes. A szabadalmi oltalom fenntartására évenként - külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A szabadalmi oltalom terjedelme A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, melyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. Találmány- és szabadalombitorlás Találmánybitorlás : Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. 11

12 Szabadalombitorlás : Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A szabadalombitorlás polgári jogi következményei: A szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését; Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. A szabadalombitorlás vámjogi következményei : Bitorlás esetén a szabadalmas külön jogszabály rendelkezései szerint követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. 12

13 A szabadalombitorlás büntetőjogi következményei: Aki a jogosultnak törvény alapján fennálló szabadalmi oltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő Nemleges megállapítás Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak. A szabadalmi oltalom megszűnése Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják; b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg; c) a bejelentő az oltalomról lemondott. A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon; b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon; c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban; d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. 13

14 Használati mintaoltalom A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Az oltalom ideje 10 év, ezt követően a minta közkinccsé válik. A használatiminta-oltalom tárgya: Használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás: ha - új, - feltalálói lépésen alapul, - iparilag alkalmazható. Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségében járatos személy számára nem nyilvánvaló. A használatiminta-oltalom jogintézménye azáltal, hogy az oltalom elnyeréséhez szükséges alkotói szint nem a szakember, hanem a mesterségében járatos személyhez viszonyítva kerül megállapításra, lehetővé teszi a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő, de szellemi tevékenységen alapuló műszaki megoldások védelmét is. Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban ideértve a mezőgazdaságot is előállítható vagy használható. Nem részesülhet mintaoltalomban: termék esztétikai kialakítása állat-és növényfajta vegyi termékek és eljárások üzleti tervek, játékszabályok. A használati mintaoltalom időbeli hatálya: A használati mintaoltalom időtartama a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A mintaoltalom tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. 14

15 A használatiminta-oltalom keletkezése A használati mintaoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt lefolytatott, a jogszabályban előírt eljárás eredményeképpen keletkezik. A Magyar Köztársaságban érvényes mintaoltalmat lehet szerezni a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított nemzetközi bejelentéssel is. A külföldi bejelentő köteles belföldi lakóhellyel rendelkező képviselőt megbízni képviseletével. Kötelező képviseletet Magyarországon szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek láthatnak el. A Magyarországon bejelentett használati mintából uniós elsőbbségi időn belül (12 hónap) lehetőség van európai szabadalmi bejelentés megtételére, ha a használati oltalmi bejelentés megfelel az európai szabadalmi bejelentés követelményeinek. A nyilvánosságra hozott mintaoltalmi dokumentumok kutathatósága mindenki számára nyitott, a szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatásával feltárhatók a mintához legközelebb álló ismert megoldások. 15

16 Formatervezési mintaoltalom A formatervezési mintaoltalom az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja. Az oltalom a formatervező alkotását, pl. egy televíziókészülék dobozát, külsejét külső jellegzetességét védi. A formatervezési mintaoltalom más jog oltalommal, pl. szabadalommal együtt párhuzamosan is fennállhat, megteremtheti vagy tovább erősítheti és a formatervezési minta tulajdonosa piaci pozícióját. A formatervezési mintaoltalom tárgya Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésnek a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek. A formatervezési mintaoltalom kritériumai Az olyan formatervezési mintára szerezhető oltalom, amely világviszonylatban új és egyéni jellegű, továbbá nem áll fenn az oltalom megadásával szemben valamely kizáró ok. Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. A tájékozott használó egy fiktív személy, aki ismeri a korábban nyilvánosságra jutott mintákat. Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, ha vele szemben abszolút, vagy relatív kizáró okok állnak fenn. Abszolút kizáró okok pl: - nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye. - Az a minta, amely közrendbe, vagy közerkölcsbe ütközik 16

17 Relatív kizáró okok pl.: - a minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat, - nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amely korábbtól fogva ténylegesen használt belföldön, vagy más korábbi szertői jogát sérti A mintaoltalom jogosultja A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta. Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt eltérő megjelölés hiányában egyenlőnek kell tekinteni. A szerzőt megillető jogok: - a szerzőt megillet az jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségben feltüntessék - a mintaoltalmi bejelentés közzététele előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. - a mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. A mintaoltalom tartalma A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célból való raktáron tartása. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Az oltalom alatt álló formatervezési mintát kizárólag a mintaoltalom jogosultja hasznosíthatja, vagy az, akinek a hasznosítására engedélyt (licenciát) adott. Oltalmi idő A mintaoltalom öt évig tart a bejelentés napjától számítva. Az oltalom további négy alkalommal megújítható, így összesen 25 évig tartható fenn. A mintaoltalom keletkezése A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. Az ideiglenes oltalom véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. 17

18 Mintaoltalomszerzés Magyarországon A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott formatervezési minta bejelentéssel, A formatervezési minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentéssel. Minta és a mintaoltalom bitorlása Ha a mintaoltalmi bejelentés tárgyát vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet. A mintaoltalom bitorlását követi al, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja. A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben. Védjegyoltalom A védjegyoltalom jelentősége, feladata A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. A védjegy tulajdonosának piaci helyzetét védi, erősíti a konkurens gyártókkal szemben. A védjegyek tehát nem önmagukban, hanem gazdasági tevékenységük kapcsán és valamely áruval, illetve szolgáltatással kapcsolatban töltik be rendeltetésüket. A védjegy egyik legfontosabb tartozéka az áruk és szolgáltatások felsorolása, vagyis az árujegyzék, amellyel kapcsolatban az adott védjegyet használják. A különböző termékeket és szolgáltatásokat nemzetközi egyezmény (Nizzai Egyezmény) alapján 45 osztályba sorolják be, amelyből 34 termékosztály, 11 szolgáltatási osztály. 18

19 A védjegyoltalom tárgya Védjegyoltalommal védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen más áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegy lehet így különösen: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert). A védjegyoltalom jogosultja Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. A bejelentési eljárás Magyarországon A védjegyoltalom egy bejelentési eljárás eredményeképpen keletkezik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala formai és érdemi vizsgálatot végez..a hivatalból végzett érdemi vizsgálat az un. abszolút kizáró okokra terjed ki, azaz, hogy az oltalmazni kívánt megjelölés megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek pl, alkalmas-e az áru más áruktól való megkülönböztetésére. A Hivatal az eljárása során előzetes kutatást végez a korábbi bejelentésekre vonatkozóan, melyről jelentést küld a bejelentőnek. A bejelentő egy hónapig mérlegelheti, hogy visszavonja-e a bejelentést, ezután a Hivatal meghirdeti a megjelölést saját közlönyében. Védjegyoltalom szerzése külföldön Védjegyoltalom szerezhető az illető ország/ok iparjogvédelmi hivatalához benyújtott védjegybejelentéssel, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján megtett ún. nemzetközi bejelentéssel. Európai közösségi védjegybejelentéssel. A védjegyoltalom oltalmi ideje Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves időtartamokra megújítással meghosszabbítható. 19

20 A védjegyoltalom terjedelme A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon. A védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztó a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét. A fentiek megvalósulása esetén tilos különösen: - a megjelölés elhelyezése az árun vagy a csomagoláson - a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása - szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelöléssel ellátva - a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala, kivitele - a megjelölés használata az üzleti levelezéseken vagy a reklámozásban. Védjegybitorlás Védjegybitorlást követ el, aki más javára fennálló védjegyet jogosulatlanul használja. A védjegyjogosult védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat. A védjegy átruházása, használati engedély (licencia) A védjegy használatára másnak engedély is adható (licencia), vagy akár az egész védjegy is átruházható. A használati engedély, illetve az átruházás harmadik féllel szemben csak akkor érvényes, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték. 20

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME A Nyugat-magyarországi Egyetem BA és MA szakos hallgatóinak készült előadásanyag a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján található

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5. MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk

Részletesebben

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

A szerzői jog alapjai

A szerzői jog alapjai A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem

Szellemitulajdon-védelem Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai

Részletesebben

A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI

A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR JOGI ÉS IGAZGATÁSI OSZTÁLY A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI Hagyományok és kihívások IV. Könyvtárszakmai nap az ELTE Egyetemi Könyvtárban Budapest, 2015. augusztus

Részletesebben

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok

Részletesebben

3. A magyar szerzői jog fejlődése... 22

3. A magyar szerzői jog fejlődése... 22 Tartalomjegyzék 1. A szerzői jog elhatárolása más jogterületektől... 9 1.1. A szerzői jog és az iparjogvédelem... 9 1.2. A szerzői jog tárgya... 11 1.2.1. A szerzői jog hatálya alá tartozó alkotások...

Részletesebben

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok

Részletesebben

1991. évi XXXVIII. törvény. a használati minták oltalmáról. I. fejezet. A használati mintaoltalom tárgya és tartalma. Az oltalmazható használati minta

1991. évi XXXVIII. törvény. a használati minták oltalmáról. I. fejezet. A használati mintaoltalom tárgya és tartalma. Az oltalmazható használati minta 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról I. fejezet A használati mintaoltalom tárgya és tartalma Az oltalmazható használati minta 1. (1) Használati mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom)

Részletesebben

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME A szomszédos jogok a szerzői jog holdudvarát képezik. Ezek a jogviszonyok a szerzői jog területéhez kapcsolódnak, mégis nem teljesen illeszkednek a szerzői jog hagyományos szabályozási megoldásaihoz. Nevezik

Részletesebben

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y]

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] 6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] A szerzői jogi védelem tárgya (1. ) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden

Részletesebben

E-jog előad. A szerzs. Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések III. Felhasználási szerződések

E-jog előad. A szerzs. Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések III. Felhasználási szerződések E-jog 2013 9. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása II. Áttekintés: Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezé III. Felhasználási szerződé 2 I. A

Részletesebben

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! 2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,

Részletesebben

A formatervezési minták

A formatervezési minták A formatervezési minták oltalma Iparjogvédelem középfokon Babilai Ildikó SZTNH Szellemi tulajdon védelem Szerzői jogok védelme: a mű létrehozásával keletkezett jog. Iparjogvédelem: hatósági engedélyezési

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát? Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei

Részletesebben

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

Részletesebben

A/16 A VÉDJEGY FOGALMA ÉS OLTALMÁNAK FELTÉTELEI, A KERESKEDELMI NÉV

A/16 A VÉDJEGY FOGALMA ÉS OLTALMÁNAK FELTÉTELEI, A KERESKEDELMI NÉV A VÁLLALAT- ÉS ÁRUJELZŐK OLTALMÁRÓL ÁLTALÁBAN A gazdasági-kereskedelmi terminológiában használatos goodwill -nek nincs igazi magyar megfelelője, leginkább a vállalati jó hírnévvel adható vissza (fogyasztói

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14

ÜZLETI JOG I. 2013/14 ÜZLETI JOG I. 2013/14 12.. előad adás Az oltalmi jogok Iparjogvédelem III. Áttekintés: I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya B.) Az oltalom sajátosságai I.2 Jogi

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)

Részletesebben

A védjegybitorlás tipikus esetei

A védjegybitorlás tipikus esetei A védjegybitorlás tipikus esetei HVG Konferencia 2015. március 31. Dr. Bacher Gusztáv www.szecskay.com Miről lesz szó? A védjegyoltalom tartalma Kizárólagos jog Az oltalom korlátjai (jogkimerülés) A védjegy

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

Szerzői jog a gyakorlatban

Szerzői jog a gyakorlatban Szerzői jog a gyakorlatban Dr. Takács Nóra Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály 2016. december 7. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉD ELEM SZERZŐI JOG VÁLLALAT - ÉS ÁRUJELZŐ K VÉDJEGY

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi

Részletesebben

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban Boros Ilona Európai Uniós Osztály Külkapcsolatok Főosztálya, NIH Horizont 2020 információs nap Gyakorlati pályázati ismeretek adminisztratív,

Részletesebben

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. Tárgyalási rend Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. 1. Lényege, helye a jogrendszerben 2. Szerzői jog iparjogvédelem

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével. Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor

Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével. Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor Van Gogh jogai? Egyéni eredeti jelleg Magyarországon nyilvánosságra hozott, vagy magyar szerző, ill. viszonosság alapján

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A jogszabály mai napon (2015.III.8.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról1 A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM. I. Fejezet. A szabadalmi oltalom tárgya

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM. I. Fejezet. A szabadalmi oltalom tárgya 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének

Részletesebben

A szerzõi jogról mindenkinek

A szerzõi jogról mindenkinek A szerzõi jogról mindenkinek A szerzõi jog meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megóvásában, továbbfejlesztésében. A technikai fejlõdéssel

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Bevezető rendelkezések. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Bevezető rendelkezések. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH

Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH Szellemi Tulajdon Világnapja - Budapest, 2017. április 27. Az akadémiai szabadalmaztatás

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl (kodifikált változat) (kivonat) [ ] 1. cikk Hatály Ezt az irányelvet

Részletesebben

Milyen szabadalmat? Ip4inno képzési program 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

Milyen szabadalmat? Ip4inno képzési program 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal Milyen szabadalmat? Nemzeti szabadalmi bejelentés : Egy országra kiterjedő piacvédelem esetén alkalmazható. Kiindulási alapnak ugródeszkaként kiválóan alkalmas arra, hogy további országokra, vagy közösségekre

Részletesebben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben dr. Legeza Dénes Szerzői Jogi Szakértő Testület Szerzői Jogi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Online környezet Szakkönyv (szakirodalom) Szakirodalom

Részletesebben

A védjegy és design oltalom jelentősége és gyakorlati kérdései. VIVACE+Szeged december 7. Rabné dr. Molnár Mónika

A védjegy és design oltalom jelentősége és gyakorlati kérdései. VIVACE+Szeged december 7. Rabné dr. Molnár Mónika A védjegy és design oltalom jelentősége és gyakorlati kérdései VIVACE+Szeged 2016. december 7. Rabné dr. Molnár Mónika A termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó oltalmi formák árujelző, márka védjegy termék

Részletesebben

Dr. Millisits Endre Schwarzkopf József Újvári János Dr. Zábori Zoltán. Magyar Szabadalmi Hivatal February 20, 2009

Dr. Millisits Endre Schwarzkopf József Újvári János Dr. Zábori Zoltán. Magyar Szabadalmi Hivatal February 20, 2009 A műszaki innovációs folyamat jogi aspektusai műszaki innovációs folyamat egyes fázisaihoz kapcsolódó jogi aspektusok - irányelvek és harmonizált európai jogszabályok - szabadalmaztatás fontos kérdései

Részletesebben

az január 1 je elıtt benyújtott bejelentések alapján esedékessé vált díjakra vonatkozóan

az január 1 je elıtt benyújtott bejelentések alapján esedékessé vált díjakra vonatkozóan Az ipari és kereskedelmi miniszter 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelete a Magyar Szabadalmi Hivatal elıtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról az 1996. január 1 je elıtt benyújtott bejelentések

Részletesebben

Használati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta

Használati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta Használati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta Dr. Kacsuk Zsófia 2015. május 15. Versenypiac vs. Monopólium Egymással versengő termékek/szolgáltatások hatása: árverseny

Részletesebben

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai 1. (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban:

Részletesebben

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének

Részletesebben

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őriztessük, de mit? Megvalósult ötleteinket Szürke állományunk

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Képhamisítás és hamisítványokkal kereskedés szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 10/2006 A rendőrség által feltett kérdések: 1. Megállapítható-e a leírt

Részletesebben

Szerzői vagyoni jogok és jogkezelés

Szerzői vagyoni jogok és jogkezelés Szerzői vagyoni jogok és jogkezelés 2011. november 7. Dr. Tóth Péter Benjamin -MOME A szerzői jogi kérdés: Ha van előttem egy szellemi termék, és azt valahogyan használni, hasznosítani szeretném: kell

Részletesebben

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata A szellemi tulajdon könyvvizsgálata Kötetlenül! Tessék közbeszólni! Előadó: Bary László Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Telefon: +36-1-411-87-26 Bevezető Betekintés egy új világba Könyvvizsgálat szakaszai

Részletesebben

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható topográfia 1. (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai

Részletesebben

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I A S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Szeged, 2014. november 03. A Szegedi Tudományegyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Részletesebben

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai

Részletesebben

Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság a 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -ának (2) bekezdése alapján.

Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság a 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -ának (2) bekezdése alapján. A 2016. évi szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyainak körébe tartozó hazai, európai közösségi és külföldi jogszabályok, illetve nemzetközi szerződések jegyzéke 1 Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság

Részletesebben

Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek

Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek szabadalom használati mintaoltalom védjegyoltalom ipari mintaoltalom szerzõi jog Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek Szerzõ: Dr. Jakabné Molnár Judit Lektor: Dr.

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

összefoglalás Hasznosítás? + Értékesítés Megadás/fenntart Publikáció Publikáció

összefoglalás Hasznosítás? + Értékesítés Megadás/fenntart Publikáció Publikáció összefoglalás Technika állása Előzetes UV Írásos vélem. Újdonság kut. Érd.vizsg.kérés Publikáció Kutatás/fejlesztés - Hasznosítás? + Gyártáselők. Gyártás Értékesítés Publikáció Titokvédelem Hazai bejelentés

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

A/12 A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI; A SZERZŐI JOG KORLÁTAI

A/12 A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI; A SZERZŐI JOG KORLÁTAI A szerzői jogi védelem kizárólagos jellegű, abszolút szerkezetű jogviszonyt alapoz meg. A jogviszonynak csak a jogosultja meghatározott személy, a kötelezetti pozícióban bárki lehet (a szerzőn kívül),

Részletesebben

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

szócikk rovat terjedelem

szócikk rovat terjedelem iparjogvédelem szócikk rovat terjedelem Adatbázis ( --- ) Budapesti Szerződés (a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről) v. 2 Biológiai találmányok

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése

Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése Dr. Harangozó Gábor Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.

Részletesebben

A közösségi védjegyrendszer reformja

A közösségi védjegyrendszer reformja A közösségi védjegyrendszer reformja Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Siófok, 2016. május 6. I. Áttekintés 1.A Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 Irányelve - Új Irányelv:

Részletesebben

A Formatervezésiminta-oltalom

A Formatervezésiminta-oltalom A Formatervezésiminta-oltalom 1 Mi a formatervezés? A külső megjelenés kialakítása, vagy megváltoztatása anélkül, hogy a belső (műszaki) tartalom érintve lenne. Ami nélkül a termék tökéletesen működik,

Részletesebben

Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok

Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciája 2013. november 21-22., Kecskemét Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok dr. Győri Erzsébet Szerzői

Részletesebben

KÉRDÉS FELELET SZABADALOM

KÉRDÉS FELELET SZABADALOM KÉRDÉS FELELET SZABADALOM Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 2004 Összeállította: Virág Tamara ISBN 963 9157 34 1 Felelõs kiadó: dr. Bendzsel Miklós BEVEZETÕ A szabadalmi feladatgyûjtemény tesztkérdések

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPEST 2016 (2016. április 23. napjától hatályos változat)

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPEST 2016 (2016. április 23. napjától hatályos változat) A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2016 (2016. április 23. napjától hatályos változat) Általános rendelkezések 1. A Budapesti Gazdasági Egyetem a szerzői jogról

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk...

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk... A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk... Ami majdnem az, az nem az... ipad vs Galaxy Tab c. műsorunk helyett bemutatjuk: (Dátum) 1 Szomszédok folytatásos teleregény online térben és időben Aki előadja:

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erősítése,

Részletesebben

A formatervezési mintaoltalomról mindenkinek

A formatervezési mintaoltalomról mindenkinek A formatervezési mintaoltalomról mindenkinek Termékfejlesztők, kereskedők, vállalkozók figyelem! A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a külcsín a fogyasztó nézőpontjából gyakran éppen olyan fontos

Részletesebben

Alapvető tudnivalók. a szerzői jogról

Alapvető tudnivalók. a szerzői jogról Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008 Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008 3 I. A SZERZŐI JOG FOGALMA, TÁRGYA, HATÁLYA......................

Részletesebben

1/2015. (I. 22.) IM rendelet. a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről

1/2015. (I. 22.) IM rendelet. a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről 1/2015. (I. 22.) IM rendelet a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat-

Részletesebben

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet az iparjogvédelmi szakképesítésről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kormányhivatalokat

Részletesebben

2001. évi XLVIII. törvény. a formatervezési minták oltalmáról ELSŐ RÉSZ A FORMATERVEZÉSI MINTA ÉS OLTALMA. I. Fejezet

2001. évi XLVIII. törvény. a formatervezési minták oltalmáról ELSŐ RÉSZ A FORMATERVEZÉSI MINTA ÉS OLTALMA. I. Fejezet 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és

Részletesebben

E-jog előad. A szerzs. Tartalom:

E-jog előad. A szerzs. Tartalom: E-jog 2013 8. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása I. Áttekintés: Tartalom: I. A szellemi alkotások joga és a szerzői jog alapkérdései II. A szerző vagyoni jogai III. A szerzői jog korlátai

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

Az igazságügyi miniszter.. /... (..) IM rendelete. a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről

Az igazságügyi miniszter.. /... (..) IM rendelete. a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről 1 Az igazságügyi miniszter. /.... (..) IM rendelete a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére)

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére) ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére) Alulírott...(teljes név, nyomtatott betűvel).....(születési hely és idő)...

Részletesebben

Útmutató szerzõknek. Ipari minta. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998

Útmutató szerzõknek. Ipari minta. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998 Útmutató szerzõknek Ipari minta Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998 Tartalom I. Az ipari minta jogi védelmének fõbb vonásai 1. Mi a mintaoltalom?...7 2. Mikor célszerû mintaoltalmat igényelni?...7

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A szerzői jog az Európai Unióban Hozzáférés az e-könyvekhez dr. Legeza Dénes, SZTNH Nemzeti Közszolgálati Egyetem A KÖNYVTÁRAK

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. A szabályzat célja E szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja,

Részletesebben

AZ ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, (2016. június napjától hatályos 1. verziószámú változat)

AZ ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, (2016. június napjától hatályos 1. verziószámú változat) AZ ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2016. (2016. június 28. 1. napjától hatályos 1. verziószámú változat) TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 ELSŐ RÉSZ... 3 I. Fejezet... 3 Általános

Részletesebben

Pázmándi Kinga. Az iparjogvédelem alapjai

Pázmándi Kinga. Az iparjogvédelem alapjai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti jog tanszék Pázmándi Kinga Az iparjogvédelem alapjai Budapest 2012 A munka szakmai tartalma kapcsolódik a "Minőségorientált,

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Digitális műsorelosztás és műsorszolgáltatás szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 43/07/1. A megkereső által feltett kérdések: A) Minősül-e új, egyedi

Részletesebben

Szerzői értesítő. Jogdíjnemek megnevezése. Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok

Szerzői értesítő. Jogdíjnemek megnevezése. Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok Szerzői értesítő Jogdíjnemek megnevezése artisjus Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok ÉLŐZENE kiemelt könnyűzenei rendezvény Élő előadóművészi teljesítménnyel megvalósított

Részletesebben