A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk.

Átírás

1 A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk. Dr. Faludi Gábor egyetemi docens együttműködő ügyvéd Szecskay Attorneys at Law

2 Bevezetés Mentegetőzés: részben a kommentárban nem olvasható, ezért nem illik könyvbemutatóhoz, de bíztatást kaptam, hogy e kérdések is kerüljenek szóba. Nem kidolgozott levezetések, csupán figyelemfelhívás a céljuk. Cél: megfigyelés, értelmezés, nem pedig elhamarkodott leszólás, kritika. A felvetett kérdések: Az rptk hatálya alatt keletkezett egyéb szellemi alkotás és know-how-ra vonatkozó jogsértés a Ptk. hatálya alatt A gazdagodás megtérítési igények különbségei A non cumul szabály és a szellemi tulajdoni jogsértés A kamatszabályok hatása a jogsértési igények érvényesítésére A jogsértési igények elévülése Folie 2

3 Előkérdések Egyéb szellemi alkotás védelme (hézagmentes oltalom) megszűnt Know-how védelme az üzleti titok védelem körébe tartozik (TRIPS-konform megoldás) Az üzleti titok a magántitok fajtája A know-how (védett ismeret) személyiségi jogi védelemben részesül a Ptk. alapján Versenyviszonyban az üzleti titokra vonatkozó jog megsértése a Tpvt. szerint ítélendő meg Folie 3

4 Az rptk hatály alatt keletkezett egyéb szellemi alkotás és know-how-ra vonatkozó jogsértés a Ptk. hatálya alatt Ptké. (2013. évi CLXXVII. törvény) 1. ( ) a Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni. 8. személyiségi jogok megsértése: szankciókat a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni. Korábban megkezdett és befejezett, valamint a korábban megkezdett és folyamatos jogsértések esetén az érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. 54. deliktuális kártérítési felelősség ugyanez a megoldás. Folie 4

5 Az rptk. hatálya alatt keletkezett egyéb szellemi alkotás és know-how-ra vonatkozó jogsértés a Ptk. hatálya alatt Az egyéb szellemi alkotásról csak az rptk. rendelkezik (rptk. 86. (3) bekezdés). Védelme a közkinccsé válásáig tart. bármeddig védelem alatt állhat. Védelem + hasznosítási szerződés - aggálytalan Ha folyamatos jogsértés - aggálytalan Ha a jogsértés a Ptk. hatálya idején kezdődik meg, akkor a Ptk.-t kell alkalmazni - hogyan? Logikai ugrás. A szankciót az rptk.-ból (személyiségi jogok) kell indítani, miközben a jogi tény a Ptk. hatálya idején keletkezik. Ugyanígy haszonrészesedési jog jogalap nélküli gazdagodási igény. (Hasonló helyzet, ha az rptk. szerint védett, de a Ptk. szerint nem védhető know-how-ra vonatkozó jogot sértenek meg.) Folie 5

6 Gazdagodási igény Védett ismeret és egyéb szellemi alkotás: 2:51. [Felróhatóságtól független szankciók] (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti e) hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Folie 6

7 Gazdagodási igény Jng: 6:579. [Jogalap nélküli gazdagodás] (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. (2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, rosszhiszeműség (szerzéskor), vagy felróhatóság (megszűnéskor). Feltétele: tényleges vagyoneltolódás a gazdagodó javára veszteséges jogsértés esetén az obj. alapú megtérítési igény nem érvényesíthető. Folie 7

8 Gazdagodási igény Nevesített szellemi tulajdoni oltalom: gazdagodási igény akkor is érvényesíthető, ha a jogsértés veszteséges (fiktív licencia díj ) Vt. kommentár 283.o., Szjt. nagykommentárban a 94. (1) bekezdés e) ponthoz fűzött kommentár TRIPS-ben az IP fogalomkörében szabályozza a nevesített oltalmakat és a know-how-t. Mégis a gazdagodási igény tekintetében különbség áll fenn a jogérvényesítésben. De: Tpvt. 86. (3) bekezdés a) gazdagodási igény = nevesített oltalom bitorlása esetén fennálló igénnyel (Gfv.VII /2013/6.) ha üzleti titoksértési (knowhow jogsértési) igény Tpvt. szerint: veszteséges jogsértés esetén is a fiktív licencia díj követelhető. Folie 8

9 Gazdagodási igény eltérő a gazdagodási igény érvényesítése üzleti titok (know-how) jogsértés esetén attól függően, hogy a jogosult az igényét a Ptk., vagy a Tpvt. alapján érvényesíti-e. Folie 9

10 A non-cumul szabály hatása 6:145. [Párhuzamos kártérítési igények kizárása] A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza (kettős fedelű tényállások). Folie 10

11 A non-cumul szabály hatása Kontraktuális kártérítési igény: Objektív alap ( ellenőrzési körön kívül, előre nem látható, el nem kerülhető/hárítható) + csak a tapadó károk megtérítése teljes, a következménykárok és elmaradt előny megtérítése csak az előrelátható károkra terjed ki akkor, ha a károkozó ezt előre látta, vagy előre kellett volna látnia (kivéve szándékos károkozás). Deliktuális kártérítési felelősség: továbbra is felróhatósági alapon (6: 518. és köv. -ok). Folie 11

12 A non-cumul szabály hatása A szerzői jogban és iparjogvédelemben az engedély határainak túllépésével elkövetett szerződésszegés egyben a kizárólagos jog megsértése is. Folie 12

13 A non-cumul szabály hatása Szjt ) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha ( ) az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet. Szt: - Vt.: - Folie 13

14 A non-cumul szabály hatása Kvr.22. Cikk (2) A közösségi védjegyoltalom jogosultja a közösségi védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az engedélyessel szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek a) a szerződés időtartamára; b) a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára; c) a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére; d) a védjegyhasználat területi hatályára; vagy e) az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó bármely feltételét. 6/2002/EK r. a közösségi formatervezési mintáról 32. cikk (2) A szerződések jogára alapított bármely eljárás sérelme nélkül a jogosult a közösségi formatervezési minta-oltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az olyan hasznosítóval szemben, aki megsérti a hasznosítási szerződésben a szerződés időtartamára, a hasznosítható formatervezési minta alakjára, a hasznosítási engedéllyel érintett termékek körére, valamint a hasznosító által gyártott termékek minőségére kikötött bármely feltételt. De: ESZE: 64. cikk (3) Az európai szabadalom bitorlása esetén a nemzeti jog szerint kell eljárni. Egységes szabadalom: - Folie 14

15 A non-cumul szabály hatása A licencia szerződést az engedély terjedelmének túllépésével megszegő féllel szemben kártérítési igényt érvényesítő jogosult deliktuális, vagy kontraktuális alapon követelhet kártérítést? Szjt., Vt., Szt.: - jogsértés esetén a jogosult a polgári jog szabályai szerint követelhet kártérítést. - Ptk. kisegítő alkalmazása: művekkel és teljesítményekkel /szabadalmakkal/ védjegyekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban. Ptk.: 2:55. a hatálya alá tartozó, a külön tv-ek által nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-t kell alkalmazni. Folie 15

16 A non-cumul szabály hatása deliktuális alap Szerzői jog (szerzői művek, és szabály (16. (6) bekezdés hatása), előadások): külön Kvr. és közösségi formatervezési minta, ha a felperes ezt a jogalapot választja. kontraktuális alap Szerzői jog: egyéb 2:55. Ptk: 6:142. teljesítmények: : Szjt.3. Ptk. Szabadalombitorlás: Szt. 35. (3) és 43/A Ptk. 2:55. Ptk: 6:142., Belföldi védjegy, (és mintaoltalom) bitorlás: Vt. 27. (3) és 36/A. Ptk. 2:55. Ptk: 6:142.. Folie 16

17 Ha kontraktuális alap: A non-cumul szabály hatása - elmaradt licencia díj: nem elmaradt előny, hanem tapadó kár, mert a hasznosítási engedély ellenértéke(?) - egyéb elmaradt előny, és a jogosult egyéb vagyonában keletkező kár: következmény kár. Ha a jogosult gazdagodás címén követeli a fiktív licencia díjat, és egyéb kárait követeli kártérítésként: csak következmény kár kontraktuális előreláthatóság mindenképpen elbírálási tényező Folie 17

18 A non-cumul szabály hatása Ha deliktuális alap: Tapadó/következmény kár probléma nem áll fenn. De: 6:521. [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. (Too remote kárkövetkezmények kizárása ) Folie 18

19 A non-cumul szabály hatása Értelmezés:egységesítés a jogsértés a meglevő szerződéstől leválasztható és leválasztandó jogi tény, mert önmagában, szerződés nélkül is megáll minden esetben a deliktuális felelősségi szabályok alkalmazása. ha a felperes kontraktuális alapon igényel kártérítést, vagy alperes így védekezik: jogcímre nézve szabadon értékel a bíróság. Folie 19

20 A kamatszabályok hatása Kötelmi és B2B (vállalkozások közötti) szerződésekből eredő fizetési késedelmek különbsége (6: 47., 6: 48. 6:155. ); megvolt az rptk.-ban is (301., 301/A. ) Ptké 21/A. [A Ptk. 6:47. és 6:48. -ához] Ha a Ptk. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyból eredő kamatfizetési kötelezettséggel - ide értve a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget is - érintett pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna, a pénztartozás - a felek erre vonatkozó kifejezett eltérő rendelkezése hiányában %-os kamattal kamatozik mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja. Ezt a rendelkezést a Ptk. hatálybalépését követően létrejött jogviszonyból eredő pénztartozás tekintetében is alkalmazni kell. Folie 20

21 A kamatszabályok hatása Ha a vállalkozás a díj nem, vagy késedelmes fizetésével megszegi a licencia szerződést 6:155. (jegybanki alapkamat + 8% + 40 euro/követelés) Ha a vállalkozás engedély nélkül hasznosít jegybank alapkamat. Különösen a közös jogkezelés körében jelent választási lehetőséget Folie 21

22 Elévülés Van-e elévülés a szerzői és iparjogvédelmi jogok körében az oltalmi időn belül? Gödölle István MIE előadása Magánjog tér- és idődimenziója (Csehi Z.) Tulajdonjog (rei vindicatio vs. egyéb idények + elbirtoklás) Személyiségi jogok objektív igények is csak az elévülési időn belül (2: 51. ), kártérítés és sérelemdíj magától értetődően Öröklési jog: tv-es öröklés, dologi hagyomány és vr.-iigen, minden más igény az elévülési időn belül Folie 22

23 Elévülés minden kötelemre Szt., Vt., Szjt. kifejezetten nem rendelkeznek (de: belenyugvás): egyéb személyi és vagyoni viszonyokban a Ptk.-t kell alkalmazni. Kötelmi igények: Ptk. 6:2. (1) Kötelem keletkezhet különösen: szerződésből ( ) személyiségi, dologi, vagy más jog megsértéséből. Különösen szó elég ahhoz, hogy ne hiányoljuk a szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértését a felsorolásból. Folie 23

24 Elévülés-rPtk. rptk. idején aggálytalan bírói gyakorlat (példák) az anyagi (díj) igényekre: Vt.: BDT Gazdagodási igény elévül, e szempontból a védjegytörlési eljárás tartama az elévülés nyugvására okot adót körülmény. Szjt. EBD2013. P.1. (korábban is: BH , BH ) Kjk jogdíjigény tárgya az elévülésnek, az a felhasználási cselekménnyel egyidejűleg esedékessé válik és megkezdődött az elévülés. (Megszakítást is vizsgálja) Formatervezési minta:k-h-pj Szt.: LB-H-PJ Egyéb szellemi alkotás és know-how: BDT Folie 24

25 Elévülés Tpvt. Jellegbitorlás:BDT Az elévülés a kifogásolt magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a fél a kifogásolt magatartást a jogvita végleges lezárásáig ideiglenesen szünetelteti, azt nem lehet a sérelmezett magatartás végleges abbahagyásaként értelmezni. Tpvt. általában: EBH A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás miatt indítható perre megszabott hat hónapos keresetindítási határidő elévülési jellegű. Folie 25

26 Elévülés minden kötelemre - Ptk. - az oltalmi idő lejárata 6:21. [Az időmúlás joghatása] Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Első következtetés: a szerzői és iparjogvédelmi oltalmi idők nem a Ptk. szerinti értelemben jogvesztő határidők, mert magának a kizárólagos jognak a fennállásáról, nem pedig követelések érvényesítésének érvényesítéséről rendelkeznek. Ebből az következik, hogy elvileg létezhet az oltalmi időn belül is jogvesztés. (Pl. belenyugvás - a védjegyhasználat kizárólagosságának az elvesztése?) Folie 26

27 Elvülés minden kötelemre - Ptk. 6:22 [Az elévülés ] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. 6:1. (2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. Ha a Ptk. az egyéb jog megsértését kötelemfakasztó tényállásnak tekinti, akkor minden objektív és szubjektív igény is tekinthető az elévülés szempontjából kötelmi követelésnek. A külön törvények eltérő rendelkezése hiányában a szerzői jogi és iparjogvédelmi jogsértési igények kivétel nélkül tárgyai az elévülésnek. Folie 27

28 Elévülés - Összefoglalás Két megoldás: 1) A bíróságok a gyakorlatban a gazdagodási/kártérítési igények járulékos igényeire tájékoztatás, adatszolgáltatás), és a már befejezett jogsértés esetén a megállapításra, abbahagyásra, elégtétel adás, határozat közzétételére alkalmazzák az elévülést. Megsemmisítésre / átadásra, jogsértést megelőző állapot helyreállítására vonatkozó igények esetében is alkalmazzák az elévülést (probléma: a védelmi időn belül a megsemmisítési/átadási igény az eltiltásnak is járulékos igénye). Forgalomból kivonás,visszahívás értelemszerűen csak folyamatban levő jogsértés esetén alkalmazható. Eltiltás: az igény fennáll akkor is, ha a jogsértés már az elévülési időn túl befejeződött? Igen, mert a jog fennáll. 2) Csoportosíthatók jogalkotással az igények, és megkülönböztethetők az értelemszerűen el nem évülhető, az elévülő, és az elévülhető, de az elévülés alól kivett igények. Folie 28

29 Dr. Faludi Gábor