SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK"

Átírás

1 SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK GARAI DÓRA Organikus és neurotikus hátterû IQ romlással együtt járó teljesítményzavarok differenciáldiagnosztikai feldolgozása két eset tükrében V

2 Készítette: Lektor: Felelõs szerkesztõ: Tervezõszerkesztõ: Fotó: GARAI DÓRA ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA HIDALMÁSI ANNA DURMITS ILDIKÓ PINTÉR MÁRTA Mozgásjavító Általános Iskola archívumából Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. ISBN

3 GARAI DÓRA ORGANIKUS ÉS NEUROTIKUS HÁTTERÛ IQ-ROMLÁSSAL EGYÜTT JÁRÓ TELJESÍTMÉNYZAVAROK DIFFERENCIÁL- DIAGNOSZTIKAI FELDOLGOZÁSA KÉT ESET TÜKRÉBEN Budapest, 2007

4 TARTALOM 1. A demencia tünetegyüttese Az epilepszia jellegzetességei Teljesítménycsökkenést okozó zavarok a lelki életben. Pszeudodemenciák A diagnosztikus munka lehetõségei eszköztár és differenciál-diagnosztikai jegyek Az intelligenciavizsgálatokból nyerhetõ diagnosztikus támpontok Organikus háttéren kialakuló teljesítményromlás diagnosztikus támpontjai az intelligenciavizsgálatokban Epilepsziás megbetegedésnél tapasztalható változások az intelligenciastruktúrában Organikus és neurotikus háttéren kialakuló teljesítményromlás differenciál- diagnosztikai jegyei az intelligenciatesztekben Egyéb teljesítménytesztekbõl nyerhetõ diagnosztikus támpontok Projektív eljárások használata a diagnosztikus munkában Esetismertetések eset: Organikus háttéren kialakuló teljesítményzavar eset: Neurotikus háttéren kialakuló teljesítményzavar Irodalom

5 A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság esetforgalmában feladatkörének megfelelõen elsõsorban óvodás- és iskoláskorú gyermekekkel találkozhatunk. A diagnosztikus kérdésfeltevés egy-két speciális esettõl eltekintve az intelligenciaszint, a tanulási képesség, a részképességek deficitjének meghatározására irányul, figyelembe véve az intézményi elhelyezés vagy a folyamatdiagnosztikai szemlélet jegyében a gyermekek további fejlesztésének, megsegítésének speciálisan egyénre szabott lehetõségeit. Diagnosztikus munkánk során tehát, a legtöbb esetben, egy kialakulóban lévõ rendszer funkcionális jellegzetességeit vizsgáljuk, annak mûködészavaraival, deficitjeivel együtt. Esetforgalmunkban, tekintve az életkori kritériumot, ritkábban fordulnak elõ olyan helyzetek, amikor a fejlõdés bizonyos szintjét elért rendszerben a progresszív folyamatok valamilyen oknál fogva felerõsödnek, s a gyermek addig megszerzett képességeit elveszti. A gyermekkori demenciák felismerése rendkívül fontos feladatunk, hiszen az idõben történõ diagnosztizálás felgyorsíthatja az oki háttér felderítésére tett lépéseket, s ezzel esetlegesen lehetõvé válhat a szimptómák egyes tüneteinek hatékony befolyásolása. 1 Másrészrõl e problémakörben fontos differenciál-diagnosztikai kérdéseket kell megválaszolni, különbséget tenni elsõsorban az egyre súlyosbodó visszaesés és az elakadás, az organikus és neurotikus háttéren kialakuló teljesítményzavarok között. Jelen munkánkban a klinikumban fellelhetõ, gyermekekre szabott diagnosztikus eszköztár áttekintésével, a tesztekbõl nyerhetõ, jelzõ értékû diagnosztikus jegyek összegzésével konkrét esetek bemutatásán keresztül szeretnénk e munkát segíteni. 1. A DEMENCIA TÜNETEGYÜTTESE A demencia az organikus és szimptómás mentális zavarok 2 körébe tartozó olyan szindróma, amely a teljesítményben, a viselkedésben, az alkalmazkodóképességben folyamatszerû romlást eredményez. A fejlõdés megfordított menete. Önmagában nem homogén kórkép; a deficit mélységét, jellegét, a betegség lefutását alapvetõen befolyásolja hogy milyen életkorban, milyen mentális színvonal, ismeretszint mellett alakul ki, milyen a személyiség érettsége a betegség kezdetén, milyen környezeti erõforrásokkal számolhatunk, hogy a betegség oki hátterében a központi idegrendszert közvetlenül érintõ, vagy valamely alapbetegségbõl következményesen kialakuló sérülésrõl van-e szó. A diagnosztikus kritériumok elsõ helyen említik az intellektuális képességek hanyatlását, valamint a memóriazavar kialakulását. A pontos diagnózishoz az alábbiak közül még legalább két tünet megléte szükséges: az absztrakt gondolkodás zavara, az ítélõképesség károsodása, magasabb idegrendszeri mûködések zavara (afázia, apraxia, agnózia), valamint személyiségváltozás. Járulékos tünetként különösen a betegség kezdetén elõfordulhat depresszió, szorongás. 1 Organikus kórképek In: Szakács Ferenc (szerk.): Patopszichológiai Vademecum, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1997, o. 2 Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 10. Revízió, Népjóléti Minisztérium, Bp., 1995, o. 7

6 A demencia lefolyásában a klinikum két fázist különített el. A korai szakaszban a mentális mûködés belsõ feltételei megváltoznak, miközben a funkcionális beállítódás még ép marad. Ekkor már érzékelhetõ jelei vannak a memória mûködésében bekövetkezõ zavarnak. Az új ismeretek megszerzése nehezített, a régiek megõrzése látszólag kielégítõ, közelebbrõl megvizsgálva azonban kitûnik, hogy az emlékezés sok perszeveratív elemet tartalmaz, leegyszerû-sített, részletekben szegény, banális momentumokat ragad meg, s az idõi sorrend megõrzése is sokszor problematikus. A mechanikus bevésés nehezített, tartalmi támpontok segítsége nélkül az emlékezeti teljesítmény érezhetõen alacsonyabb szintû. Nem egyszerûen a mnesztikus anyag, hanem sokkal inkább a puszta felvevõképesség elvesztésérõl van tehát szó. Tapasztalatok szerint a korai fázisban a mentális mûködés megváltozásához gyakran társul megváltozott pszichés magatartás, szorongás, a bizonytalanság érzése. A betegek ekkor még többnyire jól detektálják a külsõ elvárás, a saját szándék és teljesítményük közötti eltérést. A bizonytalanságukból eredõ fokozott tájékozódási igény felerõsíti az introspekciót, a saját mûködésre való figyelmet, miközben viselkedéses szinten az el nem kötelezõdés, az állandó korrekcióra való hajlam, perszeveráció jelentkezik. A mentális beállítódásban, a beállítódás megváltoztatásában szintén tapasztalható egyfajta rigiditás. A betegség elõrehaladott szakaszában a dezintegráció már elérheti azt a fokot, amelyen a szokáscselekvések rendszere szétesik, a cselekvések szervezõdése korai fejlõdési mintákhoz válik hasonlatossá. Megjelennek a helyzeti sztereotípiák, a cselekvési szint labilissá válik. A kritikai érzék fellazul, a premorbid személyiség hangsúlyossá válik, miközben a személyes vonások elvesznek. A gyermekkori demenciák megítélését a felnõtteknél tapasztaltakon túl árnyalja az a tény is, hogy sokkal inkább dinamikus folyamatról van szó, ahol a gyermeki fejlõdés jegyei keveredhetnek az idegrendszeri folyamatok progressziójának tüneteivel. A gyermekkorban jelentkezõ demenciák közös sajátosságaként Göllnitz kiemelte a kompenzációs készség csökkenését, az érzelmi, teljesítménybeli labililtást, a pszichikum meglassúbbodását, a fogalmi gondolkodás elakadását, visszafejlõdését, a gondolkodás struktúrájának felbomlását, a feltétlen válaszok elvesztésével párhuzamosan jelentkezõ õsi reflexmechanizmusokat, végül a létezés vegetatív szintre való visszatérését AZ EPILEPSZIA JELLEGZETESSÉGEI A demencia szindróma több olyan betegségben is elõfordulhat, ahol az alapbetegség közvetlenül vagy közvetetten érinti a központi idegrendszer mûködését. Egyes betegségekben a demencia nem feltétlenül jelentkezik, csak a betegség bizonyos típusainál, másodlagos jelleggel. Ilyenkor a kórkép osztályba sorolásához minden- 3 Gyermekkori dementiák. In Böszörményi Zoltán, Brunecker Györgyi: A gyermekkor és az ifjúkor psychiatriája. Medicina Könyvkiadó, Bp., 1979, o. 8

7 képpen további kiegészítõ kódokra is szükség lehet. Ezek közül kiemeljük az esetismertetésben is szereplõ epilepsziát. Az epilepszia szintén több okra visszavezethetõ klinikai reakció, amelynek hátterében agyi neurocalluláris sejtcsoportok kóros szinkrón kisüléseit találhatjuk. Olyan tünetegyüttest jelölünk ezzel a fogalommal, amelynek lefutása, testi, pszichés megnyilvánulásai, végkifejlete az eltérõ eredet következtében különbözõ lehet. A gyermekkori epilepsziák rendszerint korai életkorban kezdõdnek. A kiváltó hatások okait is többnyire ebben a korai szakaszban, akár a méhen belüli élet vagy a születés folyamán történtekben találhatjuk meg. A gyermekek különösen érzékenyek a külsõ, környezeti behatásokra, minél hamarabb jelentkeznek a tünetek, annál valószínûbb az epilepszia etiológiájában az exogén tényezõk szerepe, míg a 10. életév után kezdõdõ epliepsziák hátterében nagyobb valószínûséggel már családi, genetikai okok is fellelhetõk. A betegség felosztásakor a rohamok jellegzetességein túl az EEG-lelet, valamint a terápiás befolyásolhatóság szempontjait tanácsos figyelembe vennünk. Böszörményi az epilepszia osztályozásában kiemeli a gócos, fokális, a pszichomotoros, valamint a petit-mal rohamcsoportok elkülönítésének célszerûségét. 4 Legjobb a kórjóslat olyan esetekben, amikor az epilepszia 5 9 éves kor között, fõként éjjel, a mélyalvás állapotában jelentkezik, s terápiásan jól befolyásolható. Pszichológiai szempontból fontos kiemelnünk a betegség hatását a személyiségfejlõdésre, a személyiség minõségi megváltozását, valamint az intellektuális szint esetleges csökkenését. Jellemzõ a pszichomotórium általános meglassúbbodása. Viselkedéses szinten a sztereotípiák, perszeverációk mellett a robbanékonyság jelentkezése. A konfabuláció jelzi a szabályzó funkció lazulását a percepcióban. A rohamok következtében létrejövõ pillanatnyi kihagyások ellen a valóság elemeinek összefüggésében az érintkezés hangsúlyozásával védekeznek, jellemzõ a fokozott szenzorialitás, valamint a megtapadás, amely a képzetáramlásban egyfajta folyamatosságot tart fenn. Hellmann kimutatta, hogy az epilepsziás emberek képzetáramlásának fenti sajátosságai olyan jellegzetes EEG-aktivitásokkal járnak együtt, amelyek az élet korai szakaszában funkcionálisan ép mûködésnek feleltek meg. Az értelmi fejlõdés korai, szenzomotoros szakaszában a képzetáramlás még pszichomotoros egységekben zajlik, a világ megértése a problémamegoldás e kezdeti szintjén még érzékszervi-mozgásos sémákban raktározódik. A sémák az eredeti élmény színezetét hordozzák, érzelmekkel, indulatokkal telítettek, aktiválódásukkor élménysorrendben peregnek le. E sajátosság egyben az elliptikus gondolkodás gátja is. A szimbólumok használatának képessége a sémák indulattanodásával együtt a 2. életév után indul meg, de a gondolkodás korai jellegzetességei, maradványtünetekként vagy nehezített tájékozódási helyzetben még sokáig felbukkanhatnak. 5 4 l. uo. 5 Az epilepszia személyiségi következményei és pszichodiagnosztikája. In: Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülõutak a lelki életben. Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp., o. 9

8 3. TELJESÍTMÉNYCSÖKKENÉST OKOZÓ ZAVAROK A LELKI ÉLETBEN. PSZEUDODEMENCIÁK Differenciál-diagnosztikai szempontból lényeges különbséget tennünk bizonyos dementálódásra utaló állapotok között a további hatékony terápia kidolgozásához. Az elkülönítés legfõbb és legbiztosabb módszere az organikus oki háttér felderítése, de erre nem minden esetben van lehetõség. Demenciához hasonlatos tüneti kép kialakulhat agybántalom híján is, például pszichózis, depresszió hatására. E kórképek hasonló módon csökkenthetik az egyén környezethez való rugalmas alkalmazkodóképességét. A tüneti képet ebben az esetben is jellemezheti tartós lehangoltság, diszfória. A személyiség gyakran beszûkülhet, rugalmassága, kreativitása, spontaneitása csökken. Az érzelmi elsivárosodás a kapcsolati szféra beszûkülésével további szociális visszajelzésektõl és jutalmazó szociális interakciótól foszthatja meg az egyént. Belsõ bizonytalanságainak felerõsödésével másodlagos tünetként jelentkezhet a szorongás, amely feladathelyzetben döntési, cselekvési gátoltságot, alacsony teljesítményszintet eredményezhet. Az adott helyzetben tapasztalható teljesítményt nagymértékben befolyásolja az egyén aktuális állapota, s ez sajátosan hullámzó teljesítményprofilt eredményezhet. Gyermekek esetében külön figyelembe kell vennünk a fejlõdésnek azt a sajátosságát, hogy a problémák mindig a legérzékenyebb funkciókban, az éppen kialakuló, esetleg már kialakult, de még labilis mûködéseket zavarják meg. 4. A DIAGNOSZTIKUS MUNKA LEHETÕSÉGEI ESZKÖZTÁR ÉS DIFFERENCIÁL-DIAGNOSZTIKAI JEGYEK A teljesítménycsökkenéssel járó kórképek pszichodiagnosztikájában az elnevezésbõl adódóan nagy hangsúlyt kap a teljesítménytesztek alkalmazása. Ugyanakkor a tünetek összetettsége, a differenciál-diagnosztikus kérdések megkövetelik további projektív eljárások használatát is, amelyek a mai diagnosztikában a teljesítménytesztek mellett egyenlõ súllyal esnek latba AZ INTELLIGENCIAVIZSGÁLATOKBÓL NYERHETÕ DIAG- NOSZTIKUS TÁMPONTOK A diagnosztikus munka során felmerülõ kérdések közül nagyon fontosak az intelligenciastruktúrában bekövetkezõ változások és azok mértékének megragadása. A diagnosztikus munkát nehezíti az a tény, hogy bár megalapozott ismeretekkel 10

9 rendelkezünk arról, hogy valamennyi neuropszichológiai kórkép befolyással van az intellektus mûködésére, jelenleg nem rendelkezünk olyan intelligenciavizsgáló eljárással, amelyben az egyes kórképek pszichopatológiai tüneteinek mutatói teljes alapossággal ki lennének dolgozva. Továbbá számolnunk kell azzal is, hogy a tünetek még az egyes kórképeken belül is nagyfokú eltérést mutathatnak az agykárosodás lokalizációjától, kiterjedésértõl, idõtartamától stb. függõen. Összességében tehát elmondható, hogy pszichometriailag nem rendelkezünk elégséges támponttal kórspecifikus intelligenciakép feltételezésére. Az intelligenciadeficit fogalmát Szakács a Mawi-tesztbõl nyert teljesítmény elvárható szintjétõl való elmaradás terminusában adja meg. Az elvárható szintet az életkor, az iskolázottsági fok, a foglalkozásnak megfelelõ standard minta átlagövezetébe esõ produkcióban ragadja meg. 6 Az intelligenciadeficit lehet általános vagy részleges, továbbá felosztható veleszületett és következményes típusokra. A következményes intelligenciadeficit becslésénél több módszert is alkalmazhatunk. Az elmaradás mértékét viszonyíthatjuk az iskolai végzettségnek, foglalkozásnak tapasztalatilag megfelelõ intelligenciafokokhoz (pl. egyetemet végzett személy esetén IQ=109 értéktõl elmaradó teljesítmény). Másik, a klinikumban legáltalánosabban használt módszer a saját életkori átlag standard értékével való összevetés, hiszen az IQ tulajdonképpen ezt fedi le. A folyamatdiagnosztikai szemlélet elõtérbe kerülésével egyre inkább alkalmazott módszer a korábbi IQ-hoz való viszonyítás. Ezt erõsítik meg a megismételt vizsgálatok reliabilitásáról és a különbözõ intelligenciatesztek validitásáról kísérletesen nyert adatok is. Részleges intelligenciadeficit esetében (pl. tanulási zavarnál, részképesség gyengeségnél) az összehasonlítás történhet a saját átlagos teljesítményhez való viszonylatban is. Egy más értékelési mód az egyén intelligenciateljesítményének legmagasabb értékû mutatóját veszi alapul, mint az eredeti szintet feltehetõen leginkább képviselõ mutatót, s az aktuálisan nyert részteljesítményeket ehhez viszonyítva értékeli. A klinikusi munkában leginkább a Wechsler típusú intelligenciatesztekbõl nyerhetõ diagnosztikai jegyek beválásáról, elõrejelzésérõl rendelkezünk adatokkal, ezek azonban a gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára a tájékoztatáson és a szemléletformáláson túl nem nyújtanak elégséges támpontot. A Wechsler típusú eljárások gyermekeknél alkalmazható tesztjei a Hawik, illetve a Mawgyi-R az életkori kritérium szerint 6 éves kortól alkalmazhatók, így pont azoknál a beiskolázás elõtt álló gyermekeknél nem nyújt megfelelõ információt, akiknél felmerül a gyermekkori dementálódás kérdése, lévén sok esetben éppen a kritikus részpróbákban nem nyerünk alapértéket. A korai életkorban 3 éves kortól alkalmazható vizsgálóeljárások közül a Budapesti-Binet teszt terjedt el leginkább a gyakorlatban. Ebben az esetben azonban a teszt felépítésébõl adódóan a profilanalízis felvázolása jóval nehézkesebb, mivel a praktikus és verbális próbák az egyes életkori szinteken keverten fordulnak elõ. Másik vizsgálóeljárásunk a S.O.N. nonverbális eljárás, amely tekintve az esetlegesen felmerülõ szorongást, a P és Q sor által biztosított kontroll- 6 Az intelligenciadeficit fogalma, mérése. In: Szakács Ferenc: Intelligenciadeficit típusok. Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 1995, o. 11

10 vizsgálat lehetõségét elõnyt jelenthet, s a tesztfelépítés lehetõvé teszi az egyes részpróbák szubtesztkorok szerinti értékelését, az intelligenciastruktúra felvázolását. Emellett azonban a verbalitás nem érvényesül, annak színvonaláról közvetett úton vagy egyéb vizsgálóeljárások útján nyerhetünk csak adatokat. Mégis a részpróbák hasonlatossága miatt a Wechsler típusú teszteknél tapasztaltak összevethetõnek, analógiásan jól hasznosíthatónak bizonyultak a S.O.N. teszt esetében is, bár erre vonatkozó kísérletesen alátámasztott adatokkal egyelõre nem rendelkezünk. A fent vázolt probléma nagyfokú rugalmasságot és kreativitást kíván a vizsgálótól diagnosztikus munkája során, a hiányosságok pedig fontos, eleddig kevéssé kidolgozott, meghódításra váró területét jelzik a klinikai gyermek pszichodiagnosztikának ORGANIKUS HÁTTÉREN KIALAKULÓ TELJESÍTMÉNYROMLÁS DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTJAI AZ INTELLIGENCIAVIZSGÁLATOKBAN A rendelkezésre álló diagnosztikus eszköztár a demenciát mint homogén kórképet ragadja meg. A kóroki háttérre vonatkozóan nem nyújt ismereteket, de a demencia tényére, fokára nézve, valamint differenciál-diagnosztikai szempontból lényeges információkkal szolgál. A diagnózishoz fontos támpont az általános intelligenciaszint mellett a demenciaindex figyelembevétele, valamint a verbális és performációs dimenzióban nyújtott teljesítmények összehasonlítása. A mentális stratégia feltérképezésének elsõsorban a problémamegoldó viselkedésben megmutatkozó bizonytalanság, a tehetetlenség, a gépies fordulatok, a rögzítõ ismétlések jelzéseire, a pszichomotóriumban bekövetkezett változásokra kell irányulnia. Kiemelendõ diagnosztikus jelzés a perszeverációk, sztereotípiák, a mentális rigiditás megléte, az áttekintés, átlátás képességének csökkenése. Az organikus kórképek igen korai jelzése a performációs próbákban jelentkezõ koordinációs zavarok kialakulása. Szintén korai jelzés a memória mûködésében tapasztalható zavar, amelynek mérésére a fent említett intelligencia eljárások is tartalmaznak szubteszteket. Súlyosabb fokon a dezintegráció, a tervezett cselekvések szétesése jelent diagnosztikus támpontot. A beteg, bár érti az instrukciót, gyakran nem annak megfelelõen, hanem a tárgy felszólító jellege alapján válaszol. Az irodalomban fellelhetõ adatok alapján a Wechsler típusú tesztek verbális próbáiban magasabb szinten teljesítenek a pszichózisban, a pszichoneurózisban, valamint az organikus agyi megbetegedésekben szenvedõ betegek. (Ez utóbbi csoportnál azonban lényeges kitétel, hogy a sérülés lokalizációja az összbenyomást módosíthatja; a generalizált sérülés általános intelligenciaszint-romlást eredményez, a jobb féltekei sérülés a performáció képességét érinti inkább, a bal féltekei sérülés a verbális intelligenciateljesítményt.) A performációs dimenzióban ezzel szemben jobb teljesítményt nyújtanak a fiatalkorú pszichopaták és az értelmileg akadályozottak. Az organikus károsodás Wechsler szerinti intelligenciaprofilja a következõ 7 7 Mérei Szakács: A klinikai pszichológia gyakorlata. Medicina, Bp., 1974, 61. o. 12

11 I. Általános ismeretek + II. Helyzetek megértése + III. Számismétlés - v. 0 IV. Számolási feladat - V. Összehasonlítás-próba 0 VI. Rejtjelezéspróba - v. 0 VII. Képrendezés 0 VIII. Képkiegészítés - v. 0 IX. Mozaikpróba 0 v. + X. Szintézispróba + A fentiek analógiájára valószínûsíthetõ az alacsonyabb teljesítmény a S.O.N. teszt azonos támadási felületû szubtesztjeiben is. A demencia korai szakaszában kifejezettebben a mentális integráció szintjét, az analízis-szintézis képességét, a vizoumotoros rendezettséget lefedõ próbákban (P sor: Mozaik, Q sor: Rajzolás), valamint a közvetlen megjegyzõ képességet, szándékos figyelmet vizsgáló próbákban (P sor: Emlékezet képekre, Q sor: Knox kockák). A dementálódási folyamat elmélyülésével a deficit kifejezettebbé válik elsõsorban az absztrakt szimbólumokkal végzett logikai mûveletek képességét mérõ szubtesztekben (P sor: Analógiák, Q sor: Szortírozás). Eközben a verbalitás szintje a sérüléstõl függõen lehet látszólag megtartott, s csak a nyelvi produkció strukturális elemzése, további vizsgálata jelezhet eltéréseket EPILEPSZIÁS MEGBETEGEDÉSNÉL TAPASZTALHATÓ VÁLTOZÁSOK AZ INTELLIGENCIASTRUKTÚRÁBAN Tapasztalati tény, hogy az epilepsziás teljesítményromlás tüneti képe sokkal inkább idõi lefutásában válik megragadhatóvá. A különbözõ idõ óta fennálló epilepsziák sem hasonlíthatók össze a tesztekben jelentkezõ tünetek súlyossága alapján. További nehezítõ tényezõ az is, hogy a pszichomotoros gyorsaság csökkenése és a reakcióidõ növekedése általános színvonalromlást eredményez az intellektusban, elfedve ezzel az esetlegesen jelentkezõ speciális diagnosztikus jegyeket. Ebbõl kifolyólag az epilepszia diagnosztikájában általában fokozottan érvényesül a saját korábbi teszteredményekkel való összevetés diagnosztikus metódusa ORGANIKUS ÉS NEUROTIKUS HÁTTÉREN KIALAKULÓ TELJESÍTMÉNYROM- LÁS DIFFERENCIÁL- DIAGNOSZTIKAI JEGYEI AZ INTELLIGENCIATESZTEKBEN A diagnosztikus munkában, s témánk szempontjából is, fokozott jelentõsséggel bír e differenciál- diagnosztikai kérdéskör. A teljesebb kép érdekében érdemes nemcsak a pszichometriai jellegzetességeket, hanem a problémamegoldó gondolkodás sajátos stílusát is elemezni, amelynek megítélése természetszerûleg inkább szubjektív, mégis fontos kiegészítõje a diagnózisban megfogalmazottaknak. A neurotikus populáció- 13

12 ban tapasztalható alacsonyabb teljesítmény hátterében alapvetõen más oki tényezõ, elsõsorban elakadásokban és habozásban jelentkezõ debilizáló szorongás áll. Ennél fogva minden olyan feladattípusban, ahol közvetlen intellektuális erõfeszítés szükséges, jelentkezik a teljesítményromlás. Bár a személy átéli a deficit meglétét, esetlegesen jelzi is annak zavaró voltát, vizsgálati szituációban kevésbé tesz aktív erõfeszítést a feladat megoldására, nehézség esetén hajlamosabb a helyzetbõl való kilépésre, a válaszadás elhárítására. Teljesítményükben sajátos ingadozás tapasztalható. Elõfordul, hogy több egyszerûbb feladat sikertelen megoldása után magasabb szintû feladatokban jó megoldást nyújtanak. Ez a fluktuáció sok esetben kötõdik a feladatok minõségi fokozatainak nehezedésekor jelentkezõ intellektuális blokhoz. Demencia esetén a személy általában nem, vagy csak kezdetben éli meg pszichésen a lemaradás tüneteit. Vizsgálati helyzetben jelentõs erõfeszítéseket tehetnek, ugyanakkor gyakran elõfordul, hogy még rákérdezés esetén sem szembesülnek a problémamegoldás hibás voltával. Válaszadásaikban inkább észlelhetõ egyfajta egyenletes, sztereotip, szegényes teljesítmény. Pszichometriai szempontból az organikus és neurotikus hátterû teljesítménycsökkenés elkülönítésében mértékadó a Hewson által kidolgozott deviáció-index (1964) 8. Hewson olyan szubteszt kombinációkat állított össze, amelyek gyakoriságuk alapján nagyfokú diszkriminációs értékkel bírnak a diagnosztikus munkában, mivel értékeik a fent nevezett kórcsoportokban ellenkezõ irányban térnek el. Agyi károsodás tényét valószínûsíti pozitív eredmény esetén a következõ mutató: Képrendezés (VII.) + Hiányfelismerés (VIII.) Számolás (IV.) + Rejtjelezés (VI.) Inkább neurotikus háttérre utal a következõ mutató (ha a többi közül egyedül pozitív): Általános ismeretek (I.) + Helyzetmegítélés (II.) Számolás (IV.) 4.2. EGYÉB TELJESÍTMÉNYTESZTEKBÕL NYERHETÕ DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK Az organikus és neurotikus háttéren kialakuló teljesítményzavarok differenciál-diagnózisában további módszerek alkalmazásával megerõsítést nyerhetnek az intelligencia vizsgálatokban nyert adatok. A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálóeljárások mellett feltétlenül ki kell emelnünk a neurológiai-pszichiátriai vizsgálatok elengedhetetlen voltát is az organikus háttér egyértelmû kizárása érdekében. 8 Mérei Szakács: A klinikai pszichológia gyakorlata. Medicina, Bp., 1974, o. 14

13 A demencia diagnosztikus kritériumaira hivatkozva fontos kiemelni a memória további vizsgáló eljárásainak hasznosságát. A Benton-teszt kifejezetten a vizuális memória és az intellektus összefüggésén alapuló eljárás. A logopédia eszköztárából kölcsönözhetjük a számokra, szavakra, mondatokra való emlékezés tesztszerû eljárásait (pl. Preffer-teszt). Lényeges adatokat nyerhetünk az akusztikus és vizuális memória mûködésének összehasonlításával, de választhatjuk vizsgálódásunk vezérfonalának a közvetlen és megtartó emlékezet összehasonlítását (pl. Ranschburg-féle szópárok), vagy az értelmes és értelmetlen szótagok megjegyzésének sajátosságait is. A differenciál-diagnosztikai munka másik célzott területe a pszichomotórium vizsgálata. A gyermekklinikumban általánosan elfogadott próbák (Goodenough-féle emberrajz, Bender-A, -B stb.) gyorsan felvehetõ, jól hasznosítható eljárások. A verbális és a praktikus képességekben való eltérések megítéléséhez nyújthatnak további adatokat a beszédvizsgálatok (pl.: Peabody, Mill-Hill passzív szókincs tesztek, a grammatikai tesztek, különleges esetben a nyelv mélyebb struktúráját vizsgáló egyéb eljárások). A Hiskey-féle Tanulási Alkalmasság teszt szintén tartalmaz organicitásra érzékeny próbákat (rajzkiegészítés, színemlékezet, vizuális memória, téri gondolkodás stb.) PROJEKTÍV ELJÁRÁSOK HASZNÁLATA A DIAGNOSZTIKUS MUNKÁBAN A demencia egyik lehetséges diagnosztikus kritériuma a személyiség szintjén bekövetkezõ változás, éppen ezért a diagnosztikus munkában nagy szerepet kapnak a személyiséget vizsgáló projektív eljárások is. Diagnosztikus eszköztárunk széles körû: Jung-féle asszociációs próba, Rorschach-teszt, Tematikus Appercepciós teszt, Picture Frustration Test, illetve ez utóbbiak gyermekváltozatai. A felnõtteknél jól használható Szond-teszt alkalmazása gyermekek esetében korlátozott, inkább serdülõkortól vonhatjuk be a vizsgálatok körébe, amikor a gyermeki választások széli preferenciája már megszûnt, és valódi szimpátia-ellenszenvi választásokat tapasztalunk. A Rorschachtesztben megmutatkozó kórspecifikus jelzések kutatására számos vizsgálat irányult, irodalma rendkívül széles. A tesztben az organikus pszichoszindrómák jelzéseként gyakran találkozunk a tehetetlenség jeleivel állandó korrekciós késztetés mellet sem ad a beteg jó színvonalú választ, valamint a verbális kérdések választípusaival. A foltok jelentésadásában sok az élettelen tartalom, a negatívan megfogalmazott válasz ( nem pillangó, pillangószerû, pillangó? ). E sajátság a dementálódási folyamat kezdetén jelentkezõ megváltozott pszichés magatartás, a bizonytalanságra válaszként kialakuló el nem kötelezõdés megnyilvánulásának jeleként értékelhetõ. A másik sajátosság a színvezérlésû választípusok megnövekedése, ami a belsõ fékek fellazulását jelzi a jelentésadás szintjén. 15

14 Az epilepszia Rorschac-tesztben jelentkezõ konstellációjával Minkowszka foglalkozott behatóbban. 9 Módszerének újdonsága, hogy a viselkedéses jegyek megfigyelésén túl a jegyzõkönyvek adatait egyrészt a feleletek csoportosításának, másrészt a válaszok megfogalmazásának strukturális megközelítésén keresztül vizsgálta. Ennek alapján két központi viselkedéses epilepsziás és skizoid jelleget különített el, amelyek élményfeldolgozásuk tekintetében markánsan elkülönülnek. Az epilepsziás betegek élményfeldolgozására jellemzõ az érintkezés hangsúlyozása, valamint a jegyzõkönyvek sûrû szenzoriális elemekben való gazdagsága. Az epilepsziára jellemzõ diagnosztikus jegyek összefoglalva a következõk: 1. meghosszabbodott reakcióidõ (egy feleletre hosszú idõt fordít, részletekbe menõ leírások) 2. alacsony színvonal a jelentésadásban (konfabulációs tendencia, a kritikai készség romlása) 3. szenzorialitás (gyakori mozgásos B válasz élénk gesztusnyelv formához kevésbé kötött színválaszok nagy száma) 4. tapadásos reakciók (tartalmilag szegényes, perszeveráló válaszok) 5. érintkezések 6. explozív és érzékletes tartalmak megjelenése (a szenzorialitás érvényesülése a tartalmakban) 7. ritkábban válaszcsõd (Versagen) vagy ennek tendenciája a VII. táblán A neurózis a belsõ konfliktusok során keletkezõ feszültségek elégtelen elhárítása mentén alakul ki és megzavarja az egyén alkalmazkodóképességét. Mint folyamat kimutathatóan módosítja a személy percepcióját és képzetáramlását, amely az utalás és az áttétel mechanizmusán keresztül érhetõ tetten. A projektív eljárásokban jelentkezõ neurotikus vonások a következõk: 1. elakadás (gondolkodási zárlat) 2. paradox reakció (az ingernek nem megfelelõ, inadekvát válaszreakció) 3. elidegenedés (az észleletek elszakadása a tapasztalatokról) 4. szexuális labilitás (elsõsorban felnõtteknél) irreális felelõsségmegállapítás konkrét helyzetekben (a felelõsség extrém mértékû magára vállalása vagy elutasítása) 9 Az epilepszia személyiségi következményei és pszichodiagnosztikája. In: Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülõutak a lelki életben. Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp., o. 10 A neurózis és jelenségvilága: tünetek és pszichodiagnosztikájuk. In: Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülõutak a lelki életben. Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp., 1989, o. 16

15 ESETISMERTETÉSEK 1. ESET ORGANIKUS HÁTTÉREN KIALAKULÓ TELJESÍTMÉNYZAVAR Melindát egy nevelési tanácsadó felkérésére vizsgáltuk beiskolázási tanácsadás céljából. A kislány vizsgálatunk idején 7;0 éves. A gyermek édesanyjával és nagyszüleivel érkezik a megbeszélt idõpontban. Jól szituált, értelmiségi család, együttesüket megfigyelve érzõdik a kislány iránti figyelmes, gondoskodó attitûd. Az anamnesztikus adatokat az édesanya mondja el, miközben a nagyszülõk vigyáznak Melindára. A kislány sokszori sikertelen próbálkozás és egy spontán vetélés után született problémás terhességbõl. (Azóta az anya még egy gyermeket szült, de a csecsemõ csak pár napig élt.) Az édesanya vérnyomása a terhesség során magasabb volt, az utolsó hónapokban végtagjai ödémások lettek. A terhesség végén a toxikus anya preaecclampsiás gestosis miatt került kórházba. A gyermek burokrepesztés után idõre, fájásgyengeség miatt császármetszéssel, 3550 g súllyal, 54 cm hosszal jött a világra. Korai szomatikus adaptációja megfelelõ volt. 7 hónaposan több ízben észleltek nála epilepsziás rohamokat, amelyek gyógyszeres kezelés hatására átmenetileg rendezõdtek, majd ismét kiújultak. Kóreredetként enyhe perinatális hipoxiás lézió talaján kialakult cerebrális atrófiát jelöltek meg. A kislány gyógyszeres beállítás mellett sem vált tünetmentessé, naponként továbbra is jelentkeztek a tünetek. Több gyógyszerkombináció kipróbálása után betegségét terápia rezisztens epilepsziának nyilvánították, s vizsgálatok alapján jobb oldali frontális lebeny eredetû kisüléseket valószínûsítettek. A rohamok gócpontjának pontos feltérképezésére, valamint a további rohamok megakadályozására neves külföldi klinika segítségét is igénybe vették. Felmerült a mûtét lehetõsége is. A video-eeg, PET és MR-vizsgálatok eredményei alapján a szakemberek nem javasolták a kislány operációját. Kisgyermekkori fejlõdésébõl megemlítjük, hogy 10 hónaposan állt fel, de járni izmai letapadása miatt csak 1;6 évesen kezdett. 1 éves kora óta rendszeresen tornáztatták (Dévény-módszer), úszni jártak vele. 2 évesen mondatokban beszélt, 3 évesen egész verseket, mondókákat tudott kívülrõl. Nappali szobatisztasága 3;6 évesen, éjjeli szobatisztasága 4 évesen alakult ki. Kisgyermekkori betegségei közül kiemeljük még az 5 éves korban jelentkezõ gastrooesophagealis reflux betegséget, amely Coordinax kezelés hatására megszûnt. Melinda állapotát kicsi kora óta számos rangos helyen vizsgálták, fejlõdését rendszeres kontrollvizsgálatokkal nyomon követték. A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatok eredményeit kiemelve teljesítménye a következõ módon változott: 20 hónaposan a Brunet Lézine Fejlõdési Skálában hozzávetõlegesen 4 hónapos elmara- 17

16 dás mutatkozott, amely fõként a finom- és nagymozgások területén kifejezett. Önkiszolgálása, szociabilitása életkorának megfelelõ volt, beszédfejlõdése jó színvonalú. A 4;4 éves korában történt vizsgálat során a Budapesti-Binet tesztben elért eredményei 3-5 éves szinten szórtan mérhetõk. IQ: 84. Több életkori átlagának megfelelõ részteljesítmény mellett ekkor már tapasztalhatók rajzában bizarr jegyek, sztereotípiák. Motoros koordinációja szintén elmaradást mutatott. Figyelmét nehezen lehetett lekötni, változó hangulata miatt figyelemkoncentrációja hiányos, teljesítménye ingadozó. Egyéni fejlesztésének hatásvizsgálatára 5;7 éves korában fejlesztõpedagógusa pszichológiai kivizsgálást kezdeményezett, melynek eredménye: S.O.N. IQ: 62. A 6;6 éves korban ismételt kontrollon Budapesti-Binet IQ: 73. A vizsgálat alatt rendkívül nyugtalan, figyelmetlen volt. Melinda szomatikusan túlfejlett (obes) kislány, megjelenésében minor stigmák felfedezhetõk. Az édesanyáról leválasztható, de még igényli a biztonságos környezetet, a számára fontos személyeket. Kontaktust elfogad, rövid ideig együttmûködõ. Feladathelyzetbe bevonható, de a teljesítményhelyzetrõl nincs belsõ élménye. Figyelme rendkívül csapongó, ugyanakkor hajlamos a megtapadásra is. Koncentrált figyelemre 2-3 percig képes, feladatváltásokkal kb. 20 percig köthetõ le. Külsõ ingerek nagymértékben elvonják figyelmét, nehéz visszaterelni, irányítani. Akaratos, frusztrációra érzékenyen, kismértékû agresszióval, önagresszióval reagál. Verbális motivációval csak kevéssé irányítható. Mozgása még mindig koordinálatlan. Törzs- és végtagataxiája mérsékelt, disztóniás. Az idõnkénti tónusbellövelések bizarrnak tûnõ mozgásformákat eredményeznek. Izomereje gyenge. Lépcsõn váltott lábbal, kapaszkodva jár. Egyensúlyi helyzetek megtartása nehezített, mozgásirányt nehezen vált. Beszédkésztetése állandó. Beszédének színvonala megfigyelés alapján jó. Gazdag szókinccsel, összetett mondatokban beszél, bõvített jelzõs szerkezeteket használ. A beszéd tartalma azonban illogikus, mivel az ok-okozati, idõi összefüggések nem érvényesülnek. Szósaláták, perszeverációk elõfordulnak beszédében. Kommunikációjában a verbalitás vezet, a finom nonverbális jelzések detektálása és adása gyenge színvonalú, a kommunikáció kölcsönösségének fenntartása kevésbé gördülékeny. A korábbi vizsgálati leletek eredményeit figyelembe véve Melinda intellektusát a S.O.N. teszttel mértük. Eredményei egyenletes, nagyfokú elmaradást, a korábbi teljesítményekkel összevetve romló tendenciát tükröznek. S.O.N. IQ: 41 Szubtesztek Mozaik Emlékezet képekre Kombináció Analógiák Knox-kockák Ék: 7 év Szubtesztkorok 3 év 3 hó 4 év 3 hó 4 év 3 év 9 hó nincs alapérték 18

17 Eredményei összességükben tükrözik az organikus háttéren kialakuló, valamint az epilepsziára jellemzõ teljesítményromlás sajátosságait (lásd fentebb). Idõi távlatból tekintve a kislány pszichés- intellektuális állapota romló tendenciát mutat. A Bender-A vizuomotoros koordinációt vizsgáló tesztben elért teljesítménye alátámasztja az organikus sérülés tényét (4 éves lány szintjének megfelelõ teljesítmény). Goodenough-féle emberrajza a fentieknél jobb színvonalú intellektust mutat még gyenge motoros koordináció mellett is (RK 5;3 év, RQ: 75). Ennek oka a rajz rendkívüli részletezettsége. Rajz témája: anya, karon ülõ két gyermekével, teljes ruházatban. A képen szerepel még a gyermekek bölcsõje, benne egy csecsemõvel. A csecsemõ arcának részletei azonban a fejen kívülre kerülnek. A lap bal felsõ sarkába saját óvodai jelét nyuszi nagy tappancsokkal és az M betût írta a kislány. Rajza rendkívül bizarr az ábrázolásban megjelenõ szinkretizmus, transzparencia, juxtapozíció, szemléleti és motoros megtapadások miatt. A Peabody-teszt tanúsága szerint Melinda passzív szókincse is elmaradást mutat, bár kisebb mértékben (5 éves szinten átlagos teljesítmény). Ez utalhat arra is, hogy a spontán beszédben megjelenõ bõvített szószerkezetek inkább megtapadás és perszeverációk eredményei, mögöttes jelentésüket kevésbé ragadja meg a kislány. A Csányi-féle grammatikai tesztben az egyes szám elsõ személyben megfogalmazandó válaszoknál téveszt, inkább harmadik személyben válaszol. Vizsgálatunk a korábbi gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálati eredményeket is figyelembe véve epilepsziához köthetõ mentális romlást valószínûsített. Melinda teljesítményének egyenetlensége miatt (a verbális és performális teljesítményeket összevetve) a romlás mértékének (általános vagy részleges) kimerítõ meghatározása még nem lehetséges, ezért a gyermek állapotának folyamatos nyomon követése feltétlenül javasolt, különös tekintettel taníthatóságának, tanulékonyságának felmérésére. 2. ESET NEUROTIKUS HÁTTÉREN KIALAKULÓ TELJESÍTMÉNYZAVAR Henriett vizsgálatunk idején 11;3 éves, 4. osztályos általános iskolai tanuló. 6 éves kora óta egy nevelési tanácsadó gondozásában áll, részképesség gyengesége miatt fejlesztõ logopédiai foglalkozásokon vett részt. Az iskola a gyermekkel kapcsolatos állandó magatartásproblémák miatt kérte ismételten a nevelési tanácsadó segítségét. Az újabb vizsgálatok során nyert eredmények intelligenciaszínvonal-csökkenést jeleztek (6;3 éves korában mért Raven IQ: 98, 11;0 éves korában elvégzett Hawikteszt eredménye: IQ: 63, PQ: 55, VQ: 79), további részletes kivizsgálását kérték. Az exploráció adatai részben az anyától, részben a gyermektõl származnak. Henriett elsõ alkalommal édesanyjával érkezik. Korához képest testileg kifejezetten fejlett, nõies formájú, ám görnyedt testtartásával, karjainak keresztbe fonásával mintha leplezni igyekezne ezt a tényt. Idõnként karjait esetlenül, tehetetlenül lógatja. Zárkó- 19

18 zott, bizalmatlan. Arca, megjelenése hasonlít édesanyjára. Amikor a folyosón ezt szóvá teszik a kint várakozók, Heni nagyon örül neki (A kislányt 3 éves korában fogadták örökbe szülei). Az anya csinos, nagyon szép arcú nõ. Zaklatottnak tûnik, ugyanakkor rendkívül határozott. A szobába belépve Heni a sarokban lévõ székre, az anya a szoba közepére húzott székre ül le. Ridegen beszél a kislányról, szinte kitálalja õt. Amikor a gyermeket kérdezem, akkor is az anya válaszol, nem engedi szóhoz jutni a gyermeket, aki egyébként is nehezen fejezi ki magát szótalálási és mondatalkotási nehézségei miatt. Szófûzése idõnként olyannyira diszgrammatikus, hogy nem értem, mit szeretne mondani. Az anya megemlíti, hogy annak idején neki is nehéz gyermekkora volt, utal saját anyjával való konfliktusaira. Nagyon vágyott egy harmonikus családra, de a jelenlegi állapot számára tarthatatlan, nem bírja tovább. Mindenhova hajlandó vagyok elmenni, ahol segítenek - mondja. (Amikor négyszemközt megkérdezem tõle, tud- e jó tulajdonságot említeni Henirõl, hosszas gondolkodás után nem jut eszébe egy sem.) Heni követi beszélgetésünket, mimikája, gesztusai ellenállást, dacot fejeznek ki, ám kérdésemre, hogy mit gondol arról, amit anyja elmondott, verbálisan egyetértését fejezi ki, mindent elvállal. A vizsgálatra két ülésben került sor. A második alkalommal az anya és az apai nagyapa kíséri a gyermeket. Rövid négyszemközti megbeszélés után az anya otthagyja a kislányt, távozik, egyébként is rendkívül nehéz volt vele idõpontot egyeztetni. (E beszélgetés alkalmával azonban elmondja, hogy foglalkoztatja az örökbefogadás visszavonásának gondolata, ez ügyben felvette a kapcsolatot a korábbi intézménnyel, levelezésben állnak. Errõl a tényrõl a gyermek nem tud.) Heni nem akar egyedül maradni, ragaszkodik ahhoz, hogy a nagypapa az ajtó túloldalán várakozzon, még a büfébe sem engedi lemenni (itt jegyzem meg, hogy a vizsgálat kb. 4 órát vett igénybe). Ezúttal, miután biztosítom õt a titoktartásról, kissé feloldódik. Kezdetben úgy kommunikálunk, hogy kérdéseimre gesztusokkal felel, amelyeket én megpróbálok kihangosítani és visszajelezni neki, Heni pedig jelzi a kihangosítások helyességét. Ebben a helyzetben felmelegedve fokozatosan vált át verbális csatornára. Eleinte szavakban, majd késõbb rövid, nehezen érthetõ mondatokban fejezi ki magát. Henit vérszerinti édesanyja börtönben szülte. 3 hónapos korától 3 éves koráig állami gondozottként intézetben lakott, ezután került jelenlegi családjába, a nevelõszüleihez. 3 évesen még nem volt szobatiszta, családba kerülése után rövidesen 3;6 évesen szobatisztasága megbízhatóan kialakult. Magát gesztusokkal, egy-két szóval értette meg, esetenként elõfordult nála dadogás. Önállóan, kanállal, villával étkezett. Származásáról több adatot nem ismernek, vér szerinti szülei soha nem kerestek kapcsolatot vele. Nevelõszülei közül anyja fõiskolai végzettségû, apja szakmunkás, kettejük közül az anya tölti be az irányító szerepet a családban, õ neveli, bünteti Henit. A férj az anya elmondása szerint csendes, visszahúzódó ember, nagyothall, beszédhibás. Az apa és Heni szeretnek együtt horgászni. Családba kerülése után az anya fél évig otthon volt a kislánnyal. Vártam, hogy olyan lesz, mint egy kisgyerek, de nem volt bújós mondja arról az idõszakról. A gyermek könnyen barátkozott, az óvodában, és az utcán is, fõleg férfiakkal. Kisgyermekkorában asztmás rohamok miatt félévente 1-2 hetes kórházi kezelésre szorult, 6 éves korára asztmáját kinõtte. 20

19 Az általános iskolai közösségbe jól beilleszkedett, az 1., 2. osztályt kisebb nehézségekkel, de képességeinek megfelelõen teljesítette. Kisiskolásként többször panaszkodott arra, hogy szúr a szíve, de az orvosi kivizsgálás nem mutatott ki organikus okot a háttérben. A 3. osztálytól gyengébb teljesítményt nyújtott nyelvtanból és matematikából, különösen a szöveges feladatok megértése okozott számára nehézséget. Ez idõben egybeesett elsõ mensesének megjelenésével. Ekkoriban közölték vele szülei az örökbe fogadás tényét, illetve roma származását. (Nevelõszülei nem romák.) Mindkét információ elvileg elérhetõ volt a kislány számára pl. van fényképük Heni 3 éves kora elõtti idõkbõl, amelyen intézeti gyerekek társaságában látható; megjelenése miatt csúfolták az iskolában, a percepciós hárítás azonban rendkívül erõsen jelentkezett, tudatosan sem származásával, sem etnikai hovatartozásával nem szembesült korábban. Az események után magatartászavarai felerõsödtek. A szülõktõl pénzt lopott, édességet vásárolt az osztálytársainak, egy ízben kisebb értékben édességet lopott egy boltból barátnõje rábeszélésére. Csavarog. Nem megy iskolába. A vizsgálat idején megismerkedett egy 30 év körüli, büntetett elõéletû férfival, iskola helyett több ízben vele volt. A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatra ilyen elõzmények után került sor. Heni teljesítményhelyzetben nehezen oldódó, szorongó kislány. Szorongásának vegetatív jegyei tapasztalhatók (tenyere izzad), körmét rágja. Feladattudata kialakult, feladattartása megfelelõ. Teljesítményében sajátos ingadozás figyelhetõ meg. Az elsõ alkalommal mért eredménye még a hasonló nehézségi fokú feladatok viszonylatában is érzékelhetõen rosszabb volt, mint a második alkalommal mutatott teljesítménye, amikor már ismerõs volt számára a vizsgálati szituáció, a körülmények, a személyek. A teljesítményében tapasztalható ingadozás egyetlen alkalmon belül is jól megragadható. Feladatvégzés közben állandó verbális visszajelzést vár munkájának helyességét illetõen. A pszichometriai vizsgálatok eredményei közül a Színes Raven Progresszív Mátrixok teszt értelmi akadályozottságot jelez (19 pont). A tesztben való hibázások típusai kevésbé a perceptuális zavar, mint inkább az elmaradás tényét erõsítik meg, az egyre nehezedõ sorozatokban egyre többet téveszt. A következõ alkalommal elvégzett Mawgyi-R tesztben nyújtott teljesítménye beleszámolva azt a tényt is, hogy a teszt erõsen mér, jobb színvonalú. A korábbi Hawik-vizsgálat eredményeihez képest is magasabb szinten teljesít. Eredményei alapján az elmaradás mindenképpen valószínûsíthetõ: IQ: 75, PQ: 76, VQ: 75. Teljesítménye kiegyenlített intelligenciastruktúrát mutat a verbális és performációs dimenzió vonatkozásában, de a kép rendkívül szórttá válik az egyes szubteszteket összehasonlítva. A profilanalízis jelentõs eltérést mutat a következõ próbáknál: Verbális rész I. Általános ismeret 0 II. Általános megértés 0 III. Számolási gondolkodás ++ IV. Közös jelentés - - V. Szókincs - - VI. Számismétlés ++ 21

20 Performációs rész VI. Számszimbólum ++ VII. Képkiegészítés - -* VIII. Képrendezés ++ IX. Mozaik - - X. Összeillesztés ++ Az eredményeket látva kitûnik, hogy az organicitás ténye nagy valószínûséggel kizárható, hiszen az organikus háttéren kialakuló teljesítményromlás nagyobb elmaradást kell, hogy eredményezzen a Számismétlés, a Számolási gondolkodás, a Számszimbólum próbákban, ezzel szemben a kislánynál, bár alacsony színvonalú teljesítményekrõl van szó, mégis saját intelligenciastruktúráján belül pozitív irányú az eltérés a fenti próbákban. Ezt a gondolatot megerõsítik a Bender-B vizuomotoros koordinációt vizsgáló teszt eredményei is: 65 pont, 11 éves szinten közepes teljesítménynek felel meg. A Mawgyi-R eredményekre visszatérve további diagnosztikus támpont a különösen performális dimenzióban szemléletesen megmutatkozó hullámzó teljesítmény. Ezek mellett markánsan kiugrik a beszélt nyelv fejlõdésének zavara, a fogalmi gondolkodás szegényessége, az absztrakt fogalmakkal végzett logikai mûveletek képességének gyengesége (IV., V. próba). Ezt a gyengeséget a passzív szókincsbeli elmaradás is megerõsíti. A Peabody passzív szókincsteszt eredménye 65 ponttal még 10 éves szinten is a fejletlen kategóriába esik. Goodenough-féle emberrajza részletekben gazdag (az arc, a ruházat kidolgozottsága pl. anyajegy az arcon, folt a nadrágtérden, de a lábfejek hiányoznak), arányaiban, motoros kivitelezésében gyengébb. A részletezettség sugallja, hogy konkrét személyrõl van szó, rákérdezésre ezt meg is erõsíti (az említett férfit rajzolta le). A többszöri találkozás lehetõvé tette a 10 profilos Szondi-teszt felvételét. (Természetesen fiatal életkorára való tekintettel elõbb megbizonyosodtunk a szimpátiaellenszenvi választások valódiságáról.) A teszt eredményei jelzik Heni gyengédség, szeretet iránti igényét, amelyet azonban megkapaszkodási képtelensége miatt nem tud kiélni. Elmagányosodott. Belsõ, külsõ konfliktusait tudatának kiürítésével, kényszeres alkalmazkodással, jóvátételi igényével igyekszik kezelni. A szabályozás azonban elégtelen, a háttérben felgyülemlõ agressziója az elõtérbe kerülve a külsõ környezet felé irányul, kitör. Spontán változást és pozitív sorslehetõséget az elõtérés háttér-konkordanciák nem mutatnak. A negatív sorslehetõségek realizálódását megerõsíti a háttérben lévõ igen alacsony szociálindex is. Egyetlen lehetõsége pszichoterápiás megsegítése nélkül talán az az egyházi közösség, amelybe jár. Ha a közösség jól funkcionál, és megtartó, lehetõséget nyújthat számára a valahova tartozás, a kapcsolódás, az (õs)bizalom átélésének lehetõségére. A vizsgálati eredményeket összefoglalva a gyermeknél elmaradás övezetébe esõ intellektus áll fenn, szórt intelligenciastruktúra s különösen a beszélt nyelv területén érzékelhetõ gyengeség mellett. Szubdepresszív hangulata, a fennálló identitáskrízis aktuális teljesítményét nagymértékben befolyásolja, tovább árnyalva ezzel a gyermekrõl kialakított képet. 22

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Kővári Magdolna, Baginé Trombitás Mariann: Fejlesztési javaslat gyűjtemény - Pszichológiai vizsgálat alapján

Kővári Magdolna, Baginé Trombitás Mariann: Fejlesztési javaslat gyűjtemény - Pszichológiai vizsgálat alapján Kővári Magdolna, Baginé Trombitás Mariann: Fejlesztési javaslat gyűjtemény - Pszichológiai vizsgálat alapján Viselkedésterápia. Szociális és kommunikációs készségek Együttműködési készség erősítése. Egyértelmű,

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Pszichológiai és pszichiátriai problémák időskorban. Kassai- Farkas Ákos osztályvezető főorvos c. egyetemi docens Nyírő Gyula Kórház

Pszichológiai és pszichiátriai problémák időskorban. Kassai- Farkas Ákos osztályvezető főorvos c. egyetemi docens Nyírő Gyula Kórház Pszichológiai és pszichiátriai problémák időskorban Kassai- Farkas Ákos osztályvezető főorvos c. egyetemi docens Nyírő Gyula Kórház Miről is beszélek: 1.) Általánosságban 2.) Egészségpszichológia 3.) Sikeres

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

Mentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia

Mentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia BNO 10 (F70-79) Mentális retardáció Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs Abbamaradt vagy nem teljes mentális fejlődés, amelyre jellemző a különböző készségek romlása, olyan készségeké amelyek

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ

Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged

Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek és az FNO felhasználásával Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Vizsgálati személyek kiválasztásának szempontjai Akut stroke-beteg az intézményi

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN. 2010. November Nyárs Mária

A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN. 2010. November Nyárs Mária A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN 2010. November Nyárs Mária Korai fejlesztés és gondozás 0-5 éves korig 3 éves kortól csak abban az esetben, ha óvodába

Részletesebben

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta 2008. szeptember 4-6. A Gézengúz Alapítványról

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák

Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Módszertani útmutató az átlagtól eltérő fejlődésmenetű tanulók egyénre szabott fejlesztéséhez Bevezetés Minden gyermeknek

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok) Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek

Részletesebben

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? 68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Aphasia Centrum Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése

Részletesebben

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve

Részletesebben

Kiskanizsai Általános Iskola 2013.

Kiskanizsai Általános Iskola 2013. 1 Kiskanizsai Általános Iskola Pedagógiai Program a tanulásban akadályozott tanulók számára 2013. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulási akadályozottság fogalma: A tanulásban akadályozottak csoportját az enyhén

Részletesebben

Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban

Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! TÁMOP 3.1.6.-11/2-003 Mohács 2012. 09.28. Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmus spektrum zavar o Organikus

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9.

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. az útnak célja van. (Martin Buber) Az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT bemutatása Faltumné Varga Gyöngyi tagintézmény-vezető

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben