SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK
|
|
- Emília Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK GARAI DÓRA Organikus és neurotikus hátterû IQ romlással együtt járó teljesítményzavarok differenciáldiagnosztikai feldolgozása két eset tükrében V
2 Készítette: Lektor: Felelõs szerkesztõ: Tervezõszerkesztõ: Fotó: GARAI DÓRA ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA HIDALMÁSI ANNA DURMITS ILDIKÓ PINTÉR MÁRTA Mozgásjavító Általános Iskola archívumából Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. ISBN
3 GARAI DÓRA ORGANIKUS ÉS NEUROTIKUS HÁTTERÛ IQ-ROMLÁSSAL EGYÜTT JÁRÓ TELJESÍTMÉNYZAVAROK DIFFERENCIÁL- DIAGNOSZTIKAI FELDOLGOZÁSA KÉT ESET TÜKRÉBEN Budapest, 2007
4 TARTALOM 1. A demencia tünetegyüttese Az epilepszia jellegzetességei Teljesítménycsökkenést okozó zavarok a lelki életben. Pszeudodemenciák A diagnosztikus munka lehetõségei eszköztár és differenciál-diagnosztikai jegyek Az intelligenciavizsgálatokból nyerhetõ diagnosztikus támpontok Organikus háttéren kialakuló teljesítményromlás diagnosztikus támpontjai az intelligenciavizsgálatokban Epilepsziás megbetegedésnél tapasztalható változások az intelligenciastruktúrában Organikus és neurotikus háttéren kialakuló teljesítményromlás differenciál- diagnosztikai jegyei az intelligenciatesztekben Egyéb teljesítménytesztekbõl nyerhetõ diagnosztikus támpontok Projektív eljárások használata a diagnosztikus munkában Esetismertetések eset: Organikus háttéren kialakuló teljesítményzavar eset: Neurotikus háttéren kialakuló teljesítményzavar Irodalom
5 A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság esetforgalmában feladatkörének megfelelõen elsõsorban óvodás- és iskoláskorú gyermekekkel találkozhatunk. A diagnosztikus kérdésfeltevés egy-két speciális esettõl eltekintve az intelligenciaszint, a tanulási képesség, a részképességek deficitjének meghatározására irányul, figyelembe véve az intézményi elhelyezés vagy a folyamatdiagnosztikai szemlélet jegyében a gyermekek további fejlesztésének, megsegítésének speciálisan egyénre szabott lehetõségeit. Diagnosztikus munkánk során tehát, a legtöbb esetben, egy kialakulóban lévõ rendszer funkcionális jellegzetességeit vizsgáljuk, annak mûködészavaraival, deficitjeivel együtt. Esetforgalmunkban, tekintve az életkori kritériumot, ritkábban fordulnak elõ olyan helyzetek, amikor a fejlõdés bizonyos szintjét elért rendszerben a progresszív folyamatok valamilyen oknál fogva felerõsödnek, s a gyermek addig megszerzett képességeit elveszti. A gyermekkori demenciák felismerése rendkívül fontos feladatunk, hiszen az idõben történõ diagnosztizálás felgyorsíthatja az oki háttér felderítésére tett lépéseket, s ezzel esetlegesen lehetõvé válhat a szimptómák egyes tüneteinek hatékony befolyásolása. 1 Másrészrõl e problémakörben fontos differenciál-diagnosztikai kérdéseket kell megválaszolni, különbséget tenni elsõsorban az egyre súlyosbodó visszaesés és az elakadás, az organikus és neurotikus háttéren kialakuló teljesítményzavarok között. Jelen munkánkban a klinikumban fellelhetõ, gyermekekre szabott diagnosztikus eszköztár áttekintésével, a tesztekbõl nyerhetõ, jelzõ értékû diagnosztikus jegyek összegzésével konkrét esetek bemutatásán keresztül szeretnénk e munkát segíteni. 1. A DEMENCIA TÜNETEGYÜTTESE A demencia az organikus és szimptómás mentális zavarok 2 körébe tartozó olyan szindróma, amely a teljesítményben, a viselkedésben, az alkalmazkodóképességben folyamatszerû romlást eredményez. A fejlõdés megfordított menete. Önmagában nem homogén kórkép; a deficit mélységét, jellegét, a betegség lefutását alapvetõen befolyásolja hogy milyen életkorban, milyen mentális színvonal, ismeretszint mellett alakul ki, milyen a személyiség érettsége a betegség kezdetén, milyen környezeti erõforrásokkal számolhatunk, hogy a betegség oki hátterében a központi idegrendszert közvetlenül érintõ, vagy valamely alapbetegségbõl következményesen kialakuló sérülésrõl van-e szó. A diagnosztikus kritériumok elsõ helyen említik az intellektuális képességek hanyatlását, valamint a memóriazavar kialakulását. A pontos diagnózishoz az alábbiak közül még legalább két tünet megléte szükséges: az absztrakt gondolkodás zavara, az ítélõképesség károsodása, magasabb idegrendszeri mûködések zavara (afázia, apraxia, agnózia), valamint személyiségváltozás. Járulékos tünetként különösen a betegség kezdetén elõfordulhat depresszió, szorongás. 1 Organikus kórképek In: Szakács Ferenc (szerk.): Patopszichológiai Vademecum, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1997, o. 2 Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 10. Revízió, Népjóléti Minisztérium, Bp., 1995, o. 7
6 A demencia lefolyásában a klinikum két fázist különített el. A korai szakaszban a mentális mûködés belsõ feltételei megváltoznak, miközben a funkcionális beállítódás még ép marad. Ekkor már érzékelhetõ jelei vannak a memória mûködésében bekövetkezõ zavarnak. Az új ismeretek megszerzése nehezített, a régiek megõrzése látszólag kielégítõ, közelebbrõl megvizsgálva azonban kitûnik, hogy az emlékezés sok perszeveratív elemet tartalmaz, leegyszerû-sített, részletekben szegény, banális momentumokat ragad meg, s az idõi sorrend megõrzése is sokszor problematikus. A mechanikus bevésés nehezített, tartalmi támpontok segítsége nélkül az emlékezeti teljesítmény érezhetõen alacsonyabb szintû. Nem egyszerûen a mnesztikus anyag, hanem sokkal inkább a puszta felvevõképesség elvesztésérõl van tehát szó. Tapasztalatok szerint a korai fázisban a mentális mûködés megváltozásához gyakran társul megváltozott pszichés magatartás, szorongás, a bizonytalanság érzése. A betegek ekkor még többnyire jól detektálják a külsõ elvárás, a saját szándék és teljesítményük közötti eltérést. A bizonytalanságukból eredõ fokozott tájékozódási igény felerõsíti az introspekciót, a saját mûködésre való figyelmet, miközben viselkedéses szinten az el nem kötelezõdés, az állandó korrekcióra való hajlam, perszeveráció jelentkezik. A mentális beállítódásban, a beállítódás megváltoztatásában szintén tapasztalható egyfajta rigiditás. A betegség elõrehaladott szakaszában a dezintegráció már elérheti azt a fokot, amelyen a szokáscselekvések rendszere szétesik, a cselekvések szervezõdése korai fejlõdési mintákhoz válik hasonlatossá. Megjelennek a helyzeti sztereotípiák, a cselekvési szint labilissá válik. A kritikai érzék fellazul, a premorbid személyiség hangsúlyossá válik, miközben a személyes vonások elvesznek. A gyermekkori demenciák megítélését a felnõtteknél tapasztaltakon túl árnyalja az a tény is, hogy sokkal inkább dinamikus folyamatról van szó, ahol a gyermeki fejlõdés jegyei keveredhetnek az idegrendszeri folyamatok progressziójának tüneteivel. A gyermekkorban jelentkezõ demenciák közös sajátosságaként Göllnitz kiemelte a kompenzációs készség csökkenését, az érzelmi, teljesítménybeli labililtást, a pszichikum meglassúbbodását, a fogalmi gondolkodás elakadását, visszafejlõdését, a gondolkodás struktúrájának felbomlását, a feltétlen válaszok elvesztésével párhuzamosan jelentkezõ õsi reflexmechanizmusokat, végül a létezés vegetatív szintre való visszatérését AZ EPILEPSZIA JELLEGZETESSÉGEI A demencia szindróma több olyan betegségben is elõfordulhat, ahol az alapbetegség közvetlenül vagy közvetetten érinti a központi idegrendszer mûködését. Egyes betegségekben a demencia nem feltétlenül jelentkezik, csak a betegség bizonyos típusainál, másodlagos jelleggel. Ilyenkor a kórkép osztályba sorolásához minden- 3 Gyermekkori dementiák. In Böszörményi Zoltán, Brunecker Györgyi: A gyermekkor és az ifjúkor psychiatriája. Medicina Könyvkiadó, Bp., 1979, o. 8
7 képpen további kiegészítõ kódokra is szükség lehet. Ezek közül kiemeljük az esetismertetésben is szereplõ epilepsziát. Az epilepszia szintén több okra visszavezethetõ klinikai reakció, amelynek hátterében agyi neurocalluláris sejtcsoportok kóros szinkrón kisüléseit találhatjuk. Olyan tünetegyüttest jelölünk ezzel a fogalommal, amelynek lefutása, testi, pszichés megnyilvánulásai, végkifejlete az eltérõ eredet következtében különbözõ lehet. A gyermekkori epilepsziák rendszerint korai életkorban kezdõdnek. A kiváltó hatások okait is többnyire ebben a korai szakaszban, akár a méhen belüli élet vagy a születés folyamán történtekben találhatjuk meg. A gyermekek különösen érzékenyek a külsõ, környezeti behatásokra, minél hamarabb jelentkeznek a tünetek, annál valószínûbb az epilepszia etiológiájában az exogén tényezõk szerepe, míg a 10. életév után kezdõdõ epliepsziák hátterében nagyobb valószínûséggel már családi, genetikai okok is fellelhetõk. A betegség felosztásakor a rohamok jellegzetességein túl az EEG-lelet, valamint a terápiás befolyásolhatóság szempontjait tanácsos figyelembe vennünk. Böszörményi az epilepszia osztályozásában kiemeli a gócos, fokális, a pszichomotoros, valamint a petit-mal rohamcsoportok elkülönítésének célszerûségét. 4 Legjobb a kórjóslat olyan esetekben, amikor az epilepszia 5 9 éves kor között, fõként éjjel, a mélyalvás állapotában jelentkezik, s terápiásan jól befolyásolható. Pszichológiai szempontból fontos kiemelnünk a betegség hatását a személyiségfejlõdésre, a személyiség minõségi megváltozását, valamint az intellektuális szint esetleges csökkenését. Jellemzõ a pszichomotórium általános meglassúbbodása. Viselkedéses szinten a sztereotípiák, perszeverációk mellett a robbanékonyság jelentkezése. A konfabuláció jelzi a szabályzó funkció lazulását a percepcióban. A rohamok következtében létrejövõ pillanatnyi kihagyások ellen a valóság elemeinek összefüggésében az érintkezés hangsúlyozásával védekeznek, jellemzõ a fokozott szenzorialitás, valamint a megtapadás, amely a képzetáramlásban egyfajta folyamatosságot tart fenn. Hellmann kimutatta, hogy az epilepsziás emberek képzetáramlásának fenti sajátosságai olyan jellegzetes EEG-aktivitásokkal járnak együtt, amelyek az élet korai szakaszában funkcionálisan ép mûködésnek feleltek meg. Az értelmi fejlõdés korai, szenzomotoros szakaszában a képzetáramlás még pszichomotoros egységekben zajlik, a világ megértése a problémamegoldás e kezdeti szintjén még érzékszervi-mozgásos sémákban raktározódik. A sémák az eredeti élmény színezetét hordozzák, érzelmekkel, indulatokkal telítettek, aktiválódásukkor élménysorrendben peregnek le. E sajátosság egyben az elliptikus gondolkodás gátja is. A szimbólumok használatának képessége a sémák indulattanodásával együtt a 2. életév után indul meg, de a gondolkodás korai jellegzetességei, maradványtünetekként vagy nehezített tájékozódási helyzetben még sokáig felbukkanhatnak. 5 4 l. uo. 5 Az epilepszia személyiségi következményei és pszichodiagnosztikája. In: Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülõutak a lelki életben. Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp., o. 9
8 3. TELJESÍTMÉNYCSÖKKENÉST OKOZÓ ZAVAROK A LELKI ÉLETBEN. PSZEUDODEMENCIÁK Differenciál-diagnosztikai szempontból lényeges különbséget tennünk bizonyos dementálódásra utaló állapotok között a további hatékony terápia kidolgozásához. Az elkülönítés legfõbb és legbiztosabb módszere az organikus oki háttér felderítése, de erre nem minden esetben van lehetõség. Demenciához hasonlatos tüneti kép kialakulhat agybántalom híján is, például pszichózis, depresszió hatására. E kórképek hasonló módon csökkenthetik az egyén környezethez való rugalmas alkalmazkodóképességét. A tüneti képet ebben az esetben is jellemezheti tartós lehangoltság, diszfória. A személyiség gyakran beszûkülhet, rugalmassága, kreativitása, spontaneitása csökken. Az érzelmi elsivárosodás a kapcsolati szféra beszûkülésével további szociális visszajelzésektõl és jutalmazó szociális interakciótól foszthatja meg az egyént. Belsõ bizonytalanságainak felerõsödésével másodlagos tünetként jelentkezhet a szorongás, amely feladathelyzetben döntési, cselekvési gátoltságot, alacsony teljesítményszintet eredményezhet. Az adott helyzetben tapasztalható teljesítményt nagymértékben befolyásolja az egyén aktuális állapota, s ez sajátosan hullámzó teljesítményprofilt eredményezhet. Gyermekek esetében külön figyelembe kell vennünk a fejlõdésnek azt a sajátosságát, hogy a problémák mindig a legérzékenyebb funkciókban, az éppen kialakuló, esetleg már kialakult, de még labilis mûködéseket zavarják meg. 4. A DIAGNOSZTIKUS MUNKA LEHETÕSÉGEI ESZKÖZTÁR ÉS DIFFERENCIÁL-DIAGNOSZTIKAI JEGYEK A teljesítménycsökkenéssel járó kórképek pszichodiagnosztikájában az elnevezésbõl adódóan nagy hangsúlyt kap a teljesítménytesztek alkalmazása. Ugyanakkor a tünetek összetettsége, a differenciál-diagnosztikus kérdések megkövetelik további projektív eljárások használatát is, amelyek a mai diagnosztikában a teljesítménytesztek mellett egyenlõ súllyal esnek latba AZ INTELLIGENCIAVIZSGÁLATOKBÓL NYERHETÕ DIAG- NOSZTIKUS TÁMPONTOK A diagnosztikus munka során felmerülõ kérdések közül nagyon fontosak az intelligenciastruktúrában bekövetkezõ változások és azok mértékének megragadása. A diagnosztikus munkát nehezíti az a tény, hogy bár megalapozott ismeretekkel 10
9 rendelkezünk arról, hogy valamennyi neuropszichológiai kórkép befolyással van az intellektus mûködésére, jelenleg nem rendelkezünk olyan intelligenciavizsgáló eljárással, amelyben az egyes kórképek pszichopatológiai tüneteinek mutatói teljes alapossággal ki lennének dolgozva. Továbbá számolnunk kell azzal is, hogy a tünetek még az egyes kórképeken belül is nagyfokú eltérést mutathatnak az agykárosodás lokalizációjától, kiterjedésértõl, idõtartamától stb. függõen. Összességében tehát elmondható, hogy pszichometriailag nem rendelkezünk elégséges támponttal kórspecifikus intelligenciakép feltételezésére. Az intelligenciadeficit fogalmát Szakács a Mawi-tesztbõl nyert teljesítmény elvárható szintjétõl való elmaradás terminusában adja meg. Az elvárható szintet az életkor, az iskolázottsági fok, a foglalkozásnak megfelelõ standard minta átlagövezetébe esõ produkcióban ragadja meg. 6 Az intelligenciadeficit lehet általános vagy részleges, továbbá felosztható veleszületett és következményes típusokra. A következményes intelligenciadeficit becslésénél több módszert is alkalmazhatunk. Az elmaradás mértékét viszonyíthatjuk az iskolai végzettségnek, foglalkozásnak tapasztalatilag megfelelõ intelligenciafokokhoz (pl. egyetemet végzett személy esetén IQ=109 értéktõl elmaradó teljesítmény). Másik, a klinikumban legáltalánosabban használt módszer a saját életkori átlag standard értékével való összevetés, hiszen az IQ tulajdonképpen ezt fedi le. A folyamatdiagnosztikai szemlélet elõtérbe kerülésével egyre inkább alkalmazott módszer a korábbi IQ-hoz való viszonyítás. Ezt erõsítik meg a megismételt vizsgálatok reliabilitásáról és a különbözõ intelligenciatesztek validitásáról kísérletesen nyert adatok is. Részleges intelligenciadeficit esetében (pl. tanulási zavarnál, részképesség gyengeségnél) az összehasonlítás történhet a saját átlagos teljesítményhez való viszonylatban is. Egy más értékelési mód az egyén intelligenciateljesítményének legmagasabb értékû mutatóját veszi alapul, mint az eredeti szintet feltehetõen leginkább képviselõ mutatót, s az aktuálisan nyert részteljesítményeket ehhez viszonyítva értékeli. A klinikusi munkában leginkább a Wechsler típusú intelligenciatesztekbõl nyerhetõ diagnosztikai jegyek beválásáról, elõrejelzésérõl rendelkezünk adatokkal, ezek azonban a gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára a tájékoztatáson és a szemléletformáláson túl nem nyújtanak elégséges támpontot. A Wechsler típusú eljárások gyermekeknél alkalmazható tesztjei a Hawik, illetve a Mawgyi-R az életkori kritérium szerint 6 éves kortól alkalmazhatók, így pont azoknál a beiskolázás elõtt álló gyermekeknél nem nyújt megfelelõ információt, akiknél felmerül a gyermekkori dementálódás kérdése, lévén sok esetben éppen a kritikus részpróbákban nem nyerünk alapértéket. A korai életkorban 3 éves kortól alkalmazható vizsgálóeljárások közül a Budapesti-Binet teszt terjedt el leginkább a gyakorlatban. Ebben az esetben azonban a teszt felépítésébõl adódóan a profilanalízis felvázolása jóval nehézkesebb, mivel a praktikus és verbális próbák az egyes életkori szinteken keverten fordulnak elõ. Másik vizsgálóeljárásunk a S.O.N. nonverbális eljárás, amely tekintve az esetlegesen felmerülõ szorongást, a P és Q sor által biztosított kontroll- 6 Az intelligenciadeficit fogalma, mérése. In: Szakács Ferenc: Intelligenciadeficit típusok. Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 1995, o. 11
10 vizsgálat lehetõségét elõnyt jelenthet, s a tesztfelépítés lehetõvé teszi az egyes részpróbák szubtesztkorok szerinti értékelését, az intelligenciastruktúra felvázolását. Emellett azonban a verbalitás nem érvényesül, annak színvonaláról közvetett úton vagy egyéb vizsgálóeljárások útján nyerhetünk csak adatokat. Mégis a részpróbák hasonlatossága miatt a Wechsler típusú teszteknél tapasztaltak összevethetõnek, analógiásan jól hasznosíthatónak bizonyultak a S.O.N. teszt esetében is, bár erre vonatkozó kísérletesen alátámasztott adatokkal egyelõre nem rendelkezünk. A fent vázolt probléma nagyfokú rugalmasságot és kreativitást kíván a vizsgálótól diagnosztikus munkája során, a hiányosságok pedig fontos, eleddig kevéssé kidolgozott, meghódításra váró területét jelzik a klinikai gyermek pszichodiagnosztikának ORGANIKUS HÁTTÉREN KIALAKULÓ TELJESÍTMÉNYROMLÁS DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTJAI AZ INTELLIGENCIAVIZSGÁLATOKBAN A rendelkezésre álló diagnosztikus eszköztár a demenciát mint homogén kórképet ragadja meg. A kóroki háttérre vonatkozóan nem nyújt ismereteket, de a demencia tényére, fokára nézve, valamint differenciál-diagnosztikai szempontból lényeges információkkal szolgál. A diagnózishoz fontos támpont az általános intelligenciaszint mellett a demenciaindex figyelembevétele, valamint a verbális és performációs dimenzióban nyújtott teljesítmények összehasonlítása. A mentális stratégia feltérképezésének elsõsorban a problémamegoldó viselkedésben megmutatkozó bizonytalanság, a tehetetlenség, a gépies fordulatok, a rögzítõ ismétlések jelzéseire, a pszichomotóriumban bekövetkezett változásokra kell irányulnia. Kiemelendõ diagnosztikus jelzés a perszeverációk, sztereotípiák, a mentális rigiditás megléte, az áttekintés, átlátás képességének csökkenése. Az organikus kórképek igen korai jelzése a performációs próbákban jelentkezõ koordinációs zavarok kialakulása. Szintén korai jelzés a memória mûködésében tapasztalható zavar, amelynek mérésére a fent említett intelligencia eljárások is tartalmaznak szubteszteket. Súlyosabb fokon a dezintegráció, a tervezett cselekvések szétesése jelent diagnosztikus támpontot. A beteg, bár érti az instrukciót, gyakran nem annak megfelelõen, hanem a tárgy felszólító jellege alapján válaszol. Az irodalomban fellelhetõ adatok alapján a Wechsler típusú tesztek verbális próbáiban magasabb szinten teljesítenek a pszichózisban, a pszichoneurózisban, valamint az organikus agyi megbetegedésekben szenvedõ betegek. (Ez utóbbi csoportnál azonban lényeges kitétel, hogy a sérülés lokalizációja az összbenyomást módosíthatja; a generalizált sérülés általános intelligenciaszint-romlást eredményez, a jobb féltekei sérülés a performáció képességét érinti inkább, a bal féltekei sérülés a verbális intelligenciateljesítményt.) A performációs dimenzióban ezzel szemben jobb teljesítményt nyújtanak a fiatalkorú pszichopaták és az értelmileg akadályozottak. Az organikus károsodás Wechsler szerinti intelligenciaprofilja a következõ 7 7 Mérei Szakács: A klinikai pszichológia gyakorlata. Medicina, Bp., 1974, 61. o. 12
11 I. Általános ismeretek + II. Helyzetek megértése + III. Számismétlés - v. 0 IV. Számolási feladat - V. Összehasonlítás-próba 0 VI. Rejtjelezéspróba - v. 0 VII. Képrendezés 0 VIII. Képkiegészítés - v. 0 IX. Mozaikpróba 0 v. + X. Szintézispróba + A fentiek analógiájára valószínûsíthetõ az alacsonyabb teljesítmény a S.O.N. teszt azonos támadási felületû szubtesztjeiben is. A demencia korai szakaszában kifejezettebben a mentális integráció szintjét, az analízis-szintézis képességét, a vizoumotoros rendezettséget lefedõ próbákban (P sor: Mozaik, Q sor: Rajzolás), valamint a közvetlen megjegyzõ képességet, szándékos figyelmet vizsgáló próbákban (P sor: Emlékezet képekre, Q sor: Knox kockák). A dementálódási folyamat elmélyülésével a deficit kifejezettebbé válik elsõsorban az absztrakt szimbólumokkal végzett logikai mûveletek képességét mérõ szubtesztekben (P sor: Analógiák, Q sor: Szortírozás). Eközben a verbalitás szintje a sérüléstõl függõen lehet látszólag megtartott, s csak a nyelvi produkció strukturális elemzése, további vizsgálata jelezhet eltéréseket EPILEPSZIÁS MEGBETEGEDÉSNÉL TAPASZTALHATÓ VÁLTOZÁSOK AZ INTELLIGENCIASTRUKTÚRÁBAN Tapasztalati tény, hogy az epilepsziás teljesítményromlás tüneti képe sokkal inkább idõi lefutásában válik megragadhatóvá. A különbözõ idõ óta fennálló epilepsziák sem hasonlíthatók össze a tesztekben jelentkezõ tünetek súlyossága alapján. További nehezítõ tényezõ az is, hogy a pszichomotoros gyorsaság csökkenése és a reakcióidõ növekedése általános színvonalromlást eredményez az intellektusban, elfedve ezzel az esetlegesen jelentkezõ speciális diagnosztikus jegyeket. Ebbõl kifolyólag az epilepszia diagnosztikájában általában fokozottan érvényesül a saját korábbi teszteredményekkel való összevetés diagnosztikus metódusa ORGANIKUS ÉS NEUROTIKUS HÁTTÉREN KIALAKULÓ TELJESÍTMÉNYROM- LÁS DIFFERENCIÁL- DIAGNOSZTIKAI JEGYEI AZ INTELLIGENCIATESZTEKBEN A diagnosztikus munkában, s témánk szempontjából is, fokozott jelentõsséggel bír e differenciál- diagnosztikai kérdéskör. A teljesebb kép érdekében érdemes nemcsak a pszichometriai jellegzetességeket, hanem a problémamegoldó gondolkodás sajátos stílusát is elemezni, amelynek megítélése természetszerûleg inkább szubjektív, mégis fontos kiegészítõje a diagnózisban megfogalmazottaknak. A neurotikus populáció- 13
12 ban tapasztalható alacsonyabb teljesítmény hátterében alapvetõen más oki tényezõ, elsõsorban elakadásokban és habozásban jelentkezõ debilizáló szorongás áll. Ennél fogva minden olyan feladattípusban, ahol közvetlen intellektuális erõfeszítés szükséges, jelentkezik a teljesítményromlás. Bár a személy átéli a deficit meglétét, esetlegesen jelzi is annak zavaró voltát, vizsgálati szituációban kevésbé tesz aktív erõfeszítést a feladat megoldására, nehézség esetén hajlamosabb a helyzetbõl való kilépésre, a válaszadás elhárítására. Teljesítményükben sajátos ingadozás tapasztalható. Elõfordul, hogy több egyszerûbb feladat sikertelen megoldása után magasabb szintû feladatokban jó megoldást nyújtanak. Ez a fluktuáció sok esetben kötõdik a feladatok minõségi fokozatainak nehezedésekor jelentkezõ intellektuális blokhoz. Demencia esetén a személy általában nem, vagy csak kezdetben éli meg pszichésen a lemaradás tüneteit. Vizsgálati helyzetben jelentõs erõfeszítéseket tehetnek, ugyanakkor gyakran elõfordul, hogy még rákérdezés esetén sem szembesülnek a problémamegoldás hibás voltával. Válaszadásaikban inkább észlelhetõ egyfajta egyenletes, sztereotip, szegényes teljesítmény. Pszichometriai szempontból az organikus és neurotikus hátterû teljesítménycsökkenés elkülönítésében mértékadó a Hewson által kidolgozott deviáció-index (1964) 8. Hewson olyan szubteszt kombinációkat állított össze, amelyek gyakoriságuk alapján nagyfokú diszkriminációs értékkel bírnak a diagnosztikus munkában, mivel értékeik a fent nevezett kórcsoportokban ellenkezõ irányban térnek el. Agyi károsodás tényét valószínûsíti pozitív eredmény esetén a következõ mutató: Képrendezés (VII.) + Hiányfelismerés (VIII.) Számolás (IV.) + Rejtjelezés (VI.) Inkább neurotikus háttérre utal a következõ mutató (ha a többi közül egyedül pozitív): Általános ismeretek (I.) + Helyzetmegítélés (II.) Számolás (IV.) 4.2. EGYÉB TELJESÍTMÉNYTESZTEKBÕL NYERHETÕ DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK Az organikus és neurotikus háttéren kialakuló teljesítményzavarok differenciál-diagnózisában további módszerek alkalmazásával megerõsítést nyerhetnek az intelligencia vizsgálatokban nyert adatok. A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálóeljárások mellett feltétlenül ki kell emelnünk a neurológiai-pszichiátriai vizsgálatok elengedhetetlen voltát is az organikus háttér egyértelmû kizárása érdekében. 8 Mérei Szakács: A klinikai pszichológia gyakorlata. Medicina, Bp., 1974, o. 14
13 A demencia diagnosztikus kritériumaira hivatkozva fontos kiemelni a memória további vizsgáló eljárásainak hasznosságát. A Benton-teszt kifejezetten a vizuális memória és az intellektus összefüggésén alapuló eljárás. A logopédia eszköztárából kölcsönözhetjük a számokra, szavakra, mondatokra való emlékezés tesztszerû eljárásait (pl. Preffer-teszt). Lényeges adatokat nyerhetünk az akusztikus és vizuális memória mûködésének összehasonlításával, de választhatjuk vizsgálódásunk vezérfonalának a közvetlen és megtartó emlékezet összehasonlítását (pl. Ranschburg-féle szópárok), vagy az értelmes és értelmetlen szótagok megjegyzésének sajátosságait is. A differenciál-diagnosztikai munka másik célzott területe a pszichomotórium vizsgálata. A gyermekklinikumban általánosan elfogadott próbák (Goodenough-féle emberrajz, Bender-A, -B stb.) gyorsan felvehetõ, jól hasznosítható eljárások. A verbális és a praktikus képességekben való eltérések megítéléséhez nyújthatnak további adatokat a beszédvizsgálatok (pl.: Peabody, Mill-Hill passzív szókincs tesztek, a grammatikai tesztek, különleges esetben a nyelv mélyebb struktúráját vizsgáló egyéb eljárások). A Hiskey-féle Tanulási Alkalmasság teszt szintén tartalmaz organicitásra érzékeny próbákat (rajzkiegészítés, színemlékezet, vizuális memória, téri gondolkodás stb.) PROJEKTÍV ELJÁRÁSOK HASZNÁLATA A DIAGNOSZTIKUS MUNKÁBAN A demencia egyik lehetséges diagnosztikus kritériuma a személyiség szintjén bekövetkezõ változás, éppen ezért a diagnosztikus munkában nagy szerepet kapnak a személyiséget vizsgáló projektív eljárások is. Diagnosztikus eszköztárunk széles körû: Jung-féle asszociációs próba, Rorschach-teszt, Tematikus Appercepciós teszt, Picture Frustration Test, illetve ez utóbbiak gyermekváltozatai. A felnõtteknél jól használható Szond-teszt alkalmazása gyermekek esetében korlátozott, inkább serdülõkortól vonhatjuk be a vizsgálatok körébe, amikor a gyermeki választások széli preferenciája már megszûnt, és valódi szimpátia-ellenszenvi választásokat tapasztalunk. A Rorschachtesztben megmutatkozó kórspecifikus jelzések kutatására számos vizsgálat irányult, irodalma rendkívül széles. A tesztben az organikus pszichoszindrómák jelzéseként gyakran találkozunk a tehetetlenség jeleivel állandó korrekciós késztetés mellet sem ad a beteg jó színvonalú választ, valamint a verbális kérdések választípusaival. A foltok jelentésadásában sok az élettelen tartalom, a negatívan megfogalmazott válasz ( nem pillangó, pillangószerû, pillangó? ). E sajátság a dementálódási folyamat kezdetén jelentkezõ megváltozott pszichés magatartás, a bizonytalanságra válaszként kialakuló el nem kötelezõdés megnyilvánulásának jeleként értékelhetõ. A másik sajátosság a színvezérlésû választípusok megnövekedése, ami a belsõ fékek fellazulását jelzi a jelentésadás szintjén. 15
14 Az epilepszia Rorschac-tesztben jelentkezõ konstellációjával Minkowszka foglalkozott behatóbban. 9 Módszerének újdonsága, hogy a viselkedéses jegyek megfigyelésén túl a jegyzõkönyvek adatait egyrészt a feleletek csoportosításának, másrészt a válaszok megfogalmazásának strukturális megközelítésén keresztül vizsgálta. Ennek alapján két központi viselkedéses epilepsziás és skizoid jelleget különített el, amelyek élményfeldolgozásuk tekintetében markánsan elkülönülnek. Az epilepsziás betegek élményfeldolgozására jellemzõ az érintkezés hangsúlyozása, valamint a jegyzõkönyvek sûrû szenzoriális elemekben való gazdagsága. Az epilepsziára jellemzõ diagnosztikus jegyek összefoglalva a következõk: 1. meghosszabbodott reakcióidõ (egy feleletre hosszú idõt fordít, részletekbe menõ leírások) 2. alacsony színvonal a jelentésadásban (konfabulációs tendencia, a kritikai készség romlása) 3. szenzorialitás (gyakori mozgásos B válasz élénk gesztusnyelv formához kevésbé kötött színválaszok nagy száma) 4. tapadásos reakciók (tartalmilag szegényes, perszeveráló válaszok) 5. érintkezések 6. explozív és érzékletes tartalmak megjelenése (a szenzorialitás érvényesülése a tartalmakban) 7. ritkábban válaszcsõd (Versagen) vagy ennek tendenciája a VII. táblán A neurózis a belsõ konfliktusok során keletkezõ feszültségek elégtelen elhárítása mentén alakul ki és megzavarja az egyén alkalmazkodóképességét. Mint folyamat kimutathatóan módosítja a személy percepcióját és képzetáramlását, amely az utalás és az áttétel mechanizmusán keresztül érhetõ tetten. A projektív eljárásokban jelentkezõ neurotikus vonások a következõk: 1. elakadás (gondolkodási zárlat) 2. paradox reakció (az ingernek nem megfelelõ, inadekvát válaszreakció) 3. elidegenedés (az észleletek elszakadása a tapasztalatokról) 4. szexuális labilitás (elsõsorban felnõtteknél) irreális felelõsségmegállapítás konkrét helyzetekben (a felelõsség extrém mértékû magára vállalása vagy elutasítása) 9 Az epilepszia személyiségi következményei és pszichodiagnosztikája. In: Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülõutak a lelki életben. Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp., o. 10 A neurózis és jelenségvilága: tünetek és pszichodiagnosztikájuk. In: Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülõutak a lelki életben. Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp., 1989, o. 16
15 ESETISMERTETÉSEK 1. ESET ORGANIKUS HÁTTÉREN KIALAKULÓ TELJESÍTMÉNYZAVAR Melindát egy nevelési tanácsadó felkérésére vizsgáltuk beiskolázási tanácsadás céljából. A kislány vizsgálatunk idején 7;0 éves. A gyermek édesanyjával és nagyszüleivel érkezik a megbeszélt idõpontban. Jól szituált, értelmiségi család, együttesüket megfigyelve érzõdik a kislány iránti figyelmes, gondoskodó attitûd. Az anamnesztikus adatokat az édesanya mondja el, miközben a nagyszülõk vigyáznak Melindára. A kislány sokszori sikertelen próbálkozás és egy spontán vetélés után született problémás terhességbõl. (Azóta az anya még egy gyermeket szült, de a csecsemõ csak pár napig élt.) Az édesanya vérnyomása a terhesség során magasabb volt, az utolsó hónapokban végtagjai ödémások lettek. A terhesség végén a toxikus anya preaecclampsiás gestosis miatt került kórházba. A gyermek burokrepesztés után idõre, fájásgyengeség miatt császármetszéssel, 3550 g súllyal, 54 cm hosszal jött a világra. Korai szomatikus adaptációja megfelelõ volt. 7 hónaposan több ízben észleltek nála epilepsziás rohamokat, amelyek gyógyszeres kezelés hatására átmenetileg rendezõdtek, majd ismét kiújultak. Kóreredetként enyhe perinatális hipoxiás lézió talaján kialakult cerebrális atrófiát jelöltek meg. A kislány gyógyszeres beállítás mellett sem vált tünetmentessé, naponként továbbra is jelentkeztek a tünetek. Több gyógyszerkombináció kipróbálása után betegségét terápia rezisztens epilepsziának nyilvánították, s vizsgálatok alapján jobb oldali frontális lebeny eredetû kisüléseket valószínûsítettek. A rohamok gócpontjának pontos feltérképezésére, valamint a további rohamok megakadályozására neves külföldi klinika segítségét is igénybe vették. Felmerült a mûtét lehetõsége is. A video-eeg, PET és MR-vizsgálatok eredményei alapján a szakemberek nem javasolták a kislány operációját. Kisgyermekkori fejlõdésébõl megemlítjük, hogy 10 hónaposan állt fel, de járni izmai letapadása miatt csak 1;6 évesen kezdett. 1 éves kora óta rendszeresen tornáztatták (Dévény-módszer), úszni jártak vele. 2 évesen mondatokban beszélt, 3 évesen egész verseket, mondókákat tudott kívülrõl. Nappali szobatisztasága 3;6 évesen, éjjeli szobatisztasága 4 évesen alakult ki. Kisgyermekkori betegségei közül kiemeljük még az 5 éves korban jelentkezõ gastrooesophagealis reflux betegséget, amely Coordinax kezelés hatására megszûnt. Melinda állapotát kicsi kora óta számos rangos helyen vizsgálták, fejlõdését rendszeres kontrollvizsgálatokkal nyomon követték. A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatok eredményeit kiemelve teljesítménye a következõ módon változott: 20 hónaposan a Brunet Lézine Fejlõdési Skálában hozzávetõlegesen 4 hónapos elmara- 17
16 dás mutatkozott, amely fõként a finom- és nagymozgások területén kifejezett. Önkiszolgálása, szociabilitása életkorának megfelelõ volt, beszédfejlõdése jó színvonalú. A 4;4 éves korában történt vizsgálat során a Budapesti-Binet tesztben elért eredményei 3-5 éves szinten szórtan mérhetõk. IQ: 84. Több életkori átlagának megfelelõ részteljesítmény mellett ekkor már tapasztalhatók rajzában bizarr jegyek, sztereotípiák. Motoros koordinációja szintén elmaradást mutatott. Figyelmét nehezen lehetett lekötni, változó hangulata miatt figyelemkoncentrációja hiányos, teljesítménye ingadozó. Egyéni fejlesztésének hatásvizsgálatára 5;7 éves korában fejlesztõpedagógusa pszichológiai kivizsgálást kezdeményezett, melynek eredménye: S.O.N. IQ: 62. A 6;6 éves korban ismételt kontrollon Budapesti-Binet IQ: 73. A vizsgálat alatt rendkívül nyugtalan, figyelmetlen volt. Melinda szomatikusan túlfejlett (obes) kislány, megjelenésében minor stigmák felfedezhetõk. Az édesanyáról leválasztható, de még igényli a biztonságos környezetet, a számára fontos személyeket. Kontaktust elfogad, rövid ideig együttmûködõ. Feladathelyzetbe bevonható, de a teljesítményhelyzetrõl nincs belsõ élménye. Figyelme rendkívül csapongó, ugyanakkor hajlamos a megtapadásra is. Koncentrált figyelemre 2-3 percig képes, feladatváltásokkal kb. 20 percig köthetõ le. Külsõ ingerek nagymértékben elvonják figyelmét, nehéz visszaterelni, irányítani. Akaratos, frusztrációra érzékenyen, kismértékû agresszióval, önagresszióval reagál. Verbális motivációval csak kevéssé irányítható. Mozgása még mindig koordinálatlan. Törzs- és végtagataxiája mérsékelt, disztóniás. Az idõnkénti tónusbellövelések bizarrnak tûnõ mozgásformákat eredményeznek. Izomereje gyenge. Lépcsõn váltott lábbal, kapaszkodva jár. Egyensúlyi helyzetek megtartása nehezített, mozgásirányt nehezen vált. Beszédkésztetése állandó. Beszédének színvonala megfigyelés alapján jó. Gazdag szókinccsel, összetett mondatokban beszél, bõvített jelzõs szerkezeteket használ. A beszéd tartalma azonban illogikus, mivel az ok-okozati, idõi összefüggések nem érvényesülnek. Szósaláták, perszeverációk elõfordulnak beszédében. Kommunikációjában a verbalitás vezet, a finom nonverbális jelzések detektálása és adása gyenge színvonalú, a kommunikáció kölcsönösségének fenntartása kevésbé gördülékeny. A korábbi vizsgálati leletek eredményeit figyelembe véve Melinda intellektusát a S.O.N. teszttel mértük. Eredményei egyenletes, nagyfokú elmaradást, a korábbi teljesítményekkel összevetve romló tendenciát tükröznek. S.O.N. IQ: 41 Szubtesztek Mozaik Emlékezet képekre Kombináció Analógiák Knox-kockák Ék: 7 év Szubtesztkorok 3 év 3 hó 4 év 3 hó 4 év 3 év 9 hó nincs alapérték 18
17 Eredményei összességükben tükrözik az organikus háttéren kialakuló, valamint az epilepsziára jellemzõ teljesítményromlás sajátosságait (lásd fentebb). Idõi távlatból tekintve a kislány pszichés- intellektuális állapota romló tendenciát mutat. A Bender-A vizuomotoros koordinációt vizsgáló tesztben elért teljesítménye alátámasztja az organikus sérülés tényét (4 éves lány szintjének megfelelõ teljesítmény). Goodenough-féle emberrajza a fentieknél jobb színvonalú intellektust mutat még gyenge motoros koordináció mellett is (RK 5;3 év, RQ: 75). Ennek oka a rajz rendkívüli részletezettsége. Rajz témája: anya, karon ülõ két gyermekével, teljes ruházatban. A képen szerepel még a gyermekek bölcsõje, benne egy csecsemõvel. A csecsemõ arcának részletei azonban a fejen kívülre kerülnek. A lap bal felsõ sarkába saját óvodai jelét nyuszi nagy tappancsokkal és az M betût írta a kislány. Rajza rendkívül bizarr az ábrázolásban megjelenõ szinkretizmus, transzparencia, juxtapozíció, szemléleti és motoros megtapadások miatt. A Peabody-teszt tanúsága szerint Melinda passzív szókincse is elmaradást mutat, bár kisebb mértékben (5 éves szinten átlagos teljesítmény). Ez utalhat arra is, hogy a spontán beszédben megjelenõ bõvített szószerkezetek inkább megtapadás és perszeverációk eredményei, mögöttes jelentésüket kevésbé ragadja meg a kislány. A Csányi-féle grammatikai tesztben az egyes szám elsõ személyben megfogalmazandó válaszoknál téveszt, inkább harmadik személyben válaszol. Vizsgálatunk a korábbi gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálati eredményeket is figyelembe véve epilepsziához köthetõ mentális romlást valószínûsített. Melinda teljesítményének egyenetlensége miatt (a verbális és performális teljesítményeket összevetve) a romlás mértékének (általános vagy részleges) kimerítõ meghatározása még nem lehetséges, ezért a gyermek állapotának folyamatos nyomon követése feltétlenül javasolt, különös tekintettel taníthatóságának, tanulékonyságának felmérésére. 2. ESET NEUROTIKUS HÁTTÉREN KIALAKULÓ TELJESÍTMÉNYZAVAR Henriett vizsgálatunk idején 11;3 éves, 4. osztályos általános iskolai tanuló. 6 éves kora óta egy nevelési tanácsadó gondozásában áll, részképesség gyengesége miatt fejlesztõ logopédiai foglalkozásokon vett részt. Az iskola a gyermekkel kapcsolatos állandó magatartásproblémák miatt kérte ismételten a nevelési tanácsadó segítségét. Az újabb vizsgálatok során nyert eredmények intelligenciaszínvonal-csökkenést jeleztek (6;3 éves korában mért Raven IQ: 98, 11;0 éves korában elvégzett Hawikteszt eredménye: IQ: 63, PQ: 55, VQ: 79), további részletes kivizsgálását kérték. Az exploráció adatai részben az anyától, részben a gyermektõl származnak. Henriett elsõ alkalommal édesanyjával érkezik. Korához képest testileg kifejezetten fejlett, nõies formájú, ám görnyedt testtartásával, karjainak keresztbe fonásával mintha leplezni igyekezne ezt a tényt. Idõnként karjait esetlenül, tehetetlenül lógatja. Zárkó- 19
18 zott, bizalmatlan. Arca, megjelenése hasonlít édesanyjára. Amikor a folyosón ezt szóvá teszik a kint várakozók, Heni nagyon örül neki (A kislányt 3 éves korában fogadták örökbe szülei). Az anya csinos, nagyon szép arcú nõ. Zaklatottnak tûnik, ugyanakkor rendkívül határozott. A szobába belépve Heni a sarokban lévõ székre, az anya a szoba közepére húzott székre ül le. Ridegen beszél a kislányról, szinte kitálalja õt. Amikor a gyermeket kérdezem, akkor is az anya válaszol, nem engedi szóhoz jutni a gyermeket, aki egyébként is nehezen fejezi ki magát szótalálási és mondatalkotási nehézségei miatt. Szófûzése idõnként olyannyira diszgrammatikus, hogy nem értem, mit szeretne mondani. Az anya megemlíti, hogy annak idején neki is nehéz gyermekkora volt, utal saját anyjával való konfliktusaira. Nagyon vágyott egy harmonikus családra, de a jelenlegi állapot számára tarthatatlan, nem bírja tovább. Mindenhova hajlandó vagyok elmenni, ahol segítenek - mondja. (Amikor négyszemközt megkérdezem tõle, tud- e jó tulajdonságot említeni Henirõl, hosszas gondolkodás után nem jut eszébe egy sem.) Heni követi beszélgetésünket, mimikája, gesztusai ellenállást, dacot fejeznek ki, ám kérdésemre, hogy mit gondol arról, amit anyja elmondott, verbálisan egyetértését fejezi ki, mindent elvállal. A vizsgálatra két ülésben került sor. A második alkalommal az anya és az apai nagyapa kíséri a gyermeket. Rövid négyszemközti megbeszélés után az anya otthagyja a kislányt, távozik, egyébként is rendkívül nehéz volt vele idõpontot egyeztetni. (E beszélgetés alkalmával azonban elmondja, hogy foglalkoztatja az örökbefogadás visszavonásának gondolata, ez ügyben felvette a kapcsolatot a korábbi intézménnyel, levelezésben állnak. Errõl a tényrõl a gyermek nem tud.) Heni nem akar egyedül maradni, ragaszkodik ahhoz, hogy a nagypapa az ajtó túloldalán várakozzon, még a büfébe sem engedi lemenni (itt jegyzem meg, hogy a vizsgálat kb. 4 órát vett igénybe). Ezúttal, miután biztosítom õt a titoktartásról, kissé feloldódik. Kezdetben úgy kommunikálunk, hogy kérdéseimre gesztusokkal felel, amelyeket én megpróbálok kihangosítani és visszajelezni neki, Heni pedig jelzi a kihangosítások helyességét. Ebben a helyzetben felmelegedve fokozatosan vált át verbális csatornára. Eleinte szavakban, majd késõbb rövid, nehezen érthetõ mondatokban fejezi ki magát. Henit vérszerinti édesanyja börtönben szülte. 3 hónapos korától 3 éves koráig állami gondozottként intézetben lakott, ezután került jelenlegi családjába, a nevelõszüleihez. 3 évesen még nem volt szobatiszta, családba kerülése után rövidesen 3;6 évesen szobatisztasága megbízhatóan kialakult. Magát gesztusokkal, egy-két szóval értette meg, esetenként elõfordult nála dadogás. Önállóan, kanállal, villával étkezett. Származásáról több adatot nem ismernek, vér szerinti szülei soha nem kerestek kapcsolatot vele. Nevelõszülei közül anyja fõiskolai végzettségû, apja szakmunkás, kettejük közül az anya tölti be az irányító szerepet a családban, õ neveli, bünteti Henit. A férj az anya elmondása szerint csendes, visszahúzódó ember, nagyothall, beszédhibás. Az apa és Heni szeretnek együtt horgászni. Családba kerülése után az anya fél évig otthon volt a kislánnyal. Vártam, hogy olyan lesz, mint egy kisgyerek, de nem volt bújós mondja arról az idõszakról. A gyermek könnyen barátkozott, az óvodában, és az utcán is, fõleg férfiakkal. Kisgyermekkorában asztmás rohamok miatt félévente 1-2 hetes kórházi kezelésre szorult, 6 éves korára asztmáját kinõtte. 20
19 Az általános iskolai közösségbe jól beilleszkedett, az 1., 2. osztályt kisebb nehézségekkel, de képességeinek megfelelõen teljesítette. Kisiskolásként többször panaszkodott arra, hogy szúr a szíve, de az orvosi kivizsgálás nem mutatott ki organikus okot a háttérben. A 3. osztálytól gyengébb teljesítményt nyújtott nyelvtanból és matematikából, különösen a szöveges feladatok megértése okozott számára nehézséget. Ez idõben egybeesett elsõ mensesének megjelenésével. Ekkoriban közölték vele szülei az örökbe fogadás tényét, illetve roma származását. (Nevelõszülei nem romák.) Mindkét információ elvileg elérhetõ volt a kislány számára pl. van fényképük Heni 3 éves kora elõtti idõkbõl, amelyen intézeti gyerekek társaságában látható; megjelenése miatt csúfolták az iskolában, a percepciós hárítás azonban rendkívül erõsen jelentkezett, tudatosan sem származásával, sem etnikai hovatartozásával nem szembesült korábban. Az események után magatartászavarai felerõsödtek. A szülõktõl pénzt lopott, édességet vásárolt az osztálytársainak, egy ízben kisebb értékben édességet lopott egy boltból barátnõje rábeszélésére. Csavarog. Nem megy iskolába. A vizsgálat idején megismerkedett egy 30 év körüli, büntetett elõéletû férfival, iskola helyett több ízben vele volt. A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatra ilyen elõzmények után került sor. Heni teljesítményhelyzetben nehezen oldódó, szorongó kislány. Szorongásának vegetatív jegyei tapasztalhatók (tenyere izzad), körmét rágja. Feladattudata kialakult, feladattartása megfelelõ. Teljesítményében sajátos ingadozás figyelhetõ meg. Az elsõ alkalommal mért eredménye még a hasonló nehézségi fokú feladatok viszonylatában is érzékelhetõen rosszabb volt, mint a második alkalommal mutatott teljesítménye, amikor már ismerõs volt számára a vizsgálati szituáció, a körülmények, a személyek. A teljesítményében tapasztalható ingadozás egyetlen alkalmon belül is jól megragadható. Feladatvégzés közben állandó verbális visszajelzést vár munkájának helyességét illetõen. A pszichometriai vizsgálatok eredményei közül a Színes Raven Progresszív Mátrixok teszt értelmi akadályozottságot jelez (19 pont). A tesztben való hibázások típusai kevésbé a perceptuális zavar, mint inkább az elmaradás tényét erõsítik meg, az egyre nehezedõ sorozatokban egyre többet téveszt. A következõ alkalommal elvégzett Mawgyi-R tesztben nyújtott teljesítménye beleszámolva azt a tényt is, hogy a teszt erõsen mér, jobb színvonalú. A korábbi Hawik-vizsgálat eredményeihez képest is magasabb szinten teljesít. Eredményei alapján az elmaradás mindenképpen valószínûsíthetõ: IQ: 75, PQ: 76, VQ: 75. Teljesítménye kiegyenlített intelligenciastruktúrát mutat a verbális és performációs dimenzió vonatkozásában, de a kép rendkívül szórttá válik az egyes szubteszteket összehasonlítva. A profilanalízis jelentõs eltérést mutat a következõ próbáknál: Verbális rész I. Általános ismeret 0 II. Általános megértés 0 III. Számolási gondolkodás ++ IV. Közös jelentés - - V. Szókincs - - VI. Számismétlés ++ 21
20 Performációs rész VI. Számszimbólum ++ VII. Képkiegészítés - -* VIII. Képrendezés ++ IX. Mozaik - - X. Összeillesztés ++ Az eredményeket látva kitûnik, hogy az organicitás ténye nagy valószínûséggel kizárható, hiszen az organikus háttéren kialakuló teljesítményromlás nagyobb elmaradást kell, hogy eredményezzen a Számismétlés, a Számolási gondolkodás, a Számszimbólum próbákban, ezzel szemben a kislánynál, bár alacsony színvonalú teljesítményekrõl van szó, mégis saját intelligenciastruktúráján belül pozitív irányú az eltérés a fenti próbákban. Ezt a gondolatot megerõsítik a Bender-B vizuomotoros koordinációt vizsgáló teszt eredményei is: 65 pont, 11 éves szinten közepes teljesítménynek felel meg. A Mawgyi-R eredményekre visszatérve további diagnosztikus támpont a különösen performális dimenzióban szemléletesen megmutatkozó hullámzó teljesítmény. Ezek mellett markánsan kiugrik a beszélt nyelv fejlõdésének zavara, a fogalmi gondolkodás szegényessége, az absztrakt fogalmakkal végzett logikai mûveletek képességének gyengesége (IV., V. próba). Ezt a gyengeséget a passzív szókincsbeli elmaradás is megerõsíti. A Peabody passzív szókincsteszt eredménye 65 ponttal még 10 éves szinten is a fejletlen kategóriába esik. Goodenough-féle emberrajza részletekben gazdag (az arc, a ruházat kidolgozottsága pl. anyajegy az arcon, folt a nadrágtérden, de a lábfejek hiányoznak), arányaiban, motoros kivitelezésében gyengébb. A részletezettség sugallja, hogy konkrét személyrõl van szó, rákérdezésre ezt meg is erõsíti (az említett férfit rajzolta le). A többszöri találkozás lehetõvé tette a 10 profilos Szondi-teszt felvételét. (Természetesen fiatal életkorára való tekintettel elõbb megbizonyosodtunk a szimpátiaellenszenvi választások valódiságáról.) A teszt eredményei jelzik Heni gyengédség, szeretet iránti igényét, amelyet azonban megkapaszkodási képtelensége miatt nem tud kiélni. Elmagányosodott. Belsõ, külsõ konfliktusait tudatának kiürítésével, kényszeres alkalmazkodással, jóvátételi igényével igyekszik kezelni. A szabályozás azonban elégtelen, a háttérben felgyülemlõ agressziója az elõtérbe kerülve a külsõ környezet felé irányul, kitör. Spontán változást és pozitív sorslehetõséget az elõtérés háttér-konkordanciák nem mutatnak. A negatív sorslehetõségek realizálódását megerõsíti a háttérben lévõ igen alacsony szociálindex is. Egyetlen lehetõsége pszichoterápiás megsegítése nélkül talán az az egyházi közösség, amelybe jár. Ha a közösség jól funkcionál, és megtartó, lehetõséget nyújthat számára a valahova tartozás, a kapcsolódás, az (õs)bizalom átélésének lehetõségére. A vizsgálati eredményeket összefoglalva a gyermeknél elmaradás övezetébe esõ intellektus áll fenn, szórt intelligenciastruktúra s különösen a beszélt nyelv területén érzékelhetõ gyengeség mellett. Szubdepresszív hangulata, a fennálló identitáskrízis aktuális teljesítményét nagymértékben befolyásolja, tovább árnyalva ezzel a gyermekrõl kialakított képet. 22
WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel
26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.
RészletesebbenDiagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT
Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése
RészletesebbenInkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió
Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei
Részletesebbenszakpszichológus képzés
K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenKlinikai gyermekpszichodiagnosztika és pszichoterápia Gyakorlati tematika /17 tavaszi félév
Klinikai gyermekpszichodiagnosztika és pszichoterápia Gyakorlati tematika - 2016/17 tavaszi félév A gyakorlat célja: bevezetés a gyermek- és serdülő pszichodiagnosztikában használatos főbb eljárások és
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenKővári Magdolna, Baginé Trombitás Mariann: Fejlesztési javaslat gyűjtemény - Pszichológiai vizsgálat alapján
Kővári Magdolna, Baginé Trombitás Mariann: Fejlesztési javaslat gyűjtemény - Pszichológiai vizsgálat alapján Viselkedésterápia. Szociális és kommunikációs készségek Együttműködési készség erősítése. Egyértelmű,
RészletesebbenDEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes
DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid
RészletesebbenAz előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása
Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenGYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés
GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse
RészletesebbenA szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.
A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenA mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban
A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a nem tudás, vagy inkább: annak
RészletesebbenMeixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás
Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
RészletesebbenElérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI
Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák
RészletesebbenSNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018.
SNI BTMN gyermekek és tanulók ellátásának kérdései 2018. Bajai EGYMI www.specialbaja.hu special.baja@gmail.com Intézményvezető: Müller István Fenntartó: Bajai Tankerületi Központ Bajai Óvoda, Általános
RészletesebbenA beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán
A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó
RészletesebbenBeilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségfeladatmegosztás, szakszolgálatok és a nevelési-oktatási intézmények között
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségfeladatmegosztás, együttműködési lehetőségek a szakszolgálatok és a nevelési-oktatási intézmények között Tassy Ildikó Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 Diagnosztika
RészletesebbenRehabilitáció helyett életfogytiglani segély?
Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai
RészletesebbenA beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna
A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció
RészletesebbenSzakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási
RészletesebbenAsperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819
Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenNeoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenA BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva
A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenFigyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
RészletesebbenFejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat SÁRBOGÁRDI TAGINTÉZMÉNYE
Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat SÁRBOGÁRDI TAGINTÉZMÉNYE Elérhetőségeink: 7000 Sárbogárd, József A. u. 10. E-mail: sarbogard@fejermepsz.hu Telefon, fax: +3625 462 015 2018.02.23. Szakembereink
RészletesebbenKöszöntjük vendégeinket!
Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési
RészletesebbenCsibi Enikő 2012. április 11.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április
RészletesebbenSzorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után
Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május
RészletesebbenHiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot
A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros
RészletesebbenTársszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül
Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka
RészletesebbenKUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenTárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása
A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely
Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti
RészletesebbenDIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA
A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenPszichológiai és pszichiátriai problémák időskorban. Kassai- Farkas Ákos osztályvezető főorvos c. egyetemi docens Nyírő Gyula Kórház
Pszichológiai és pszichiátriai problémák időskorban Kassai- Farkas Ákos osztályvezető főorvos c. egyetemi docens Nyírő Gyula Kórház Miről is beszélek: 1.) Általánosságban 2.) Egészségpszichológia 3.) Sikeres
RészletesebbenA pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt
A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti
RészletesebbenA diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása
http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika
RészletesebbenPszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus
RészletesebbenStroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged
Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek és az FNO felhasználásával Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Vizsgálati személyek kiválasztásának szempontjai Akut stroke-beteg az intézményi
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenMentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia
BNO 10 (F70-79) Mentális retardáció Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs Abbamaradt vagy nem teljes mentális fejlődés, amelyre jellemző a különböző készségek romlása, olyan készségeké amelyek
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenBurnout, Segítő Szindróma
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenArany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete
Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenA pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenKognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,
RészletesebbenGyógypedagógiai alapismeretek témakörei
Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenSzakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
RészletesebbenA pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása
A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása Dr. Gallai Mária gyermekpszichiáter Fejlődési zavar Fejlődési zavar gyanúja: megkésett eltérő disszociált fejlődés Fejlődési részterületek:
RészletesebbenTSMT-jellegű testnevelés bevezetése az ürömi József Nádor Általános Iskolában
Tóthné Török Mária TSMT-jellegű testnevelés bevezetése az ürömi József Nádor Általános Iskolában Az előadás vázlata: A TSMT bemutatása, szemléletváltás a testnevelés órákon Az állapot és mozgásvizsgálat
RészletesebbenA KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenMinőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása
Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség
RészletesebbenSzülőkkel való kapcsolattartás. 1. Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Zalaegerszegi Tagintézménye
Szülőkkel való kapcsolattartás (A Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat hatályos SZMSZ-e alapján.) A szülőkkel való kapcsolattartás formája és rendje - Az Intézmény csak a szülő, vagy a törvényes képviselő
RészletesebbenIntézeti elhelyezés, adoptálás, családban tartás
Intézeti elhelyezés, adoptálás, családban tartás Dr. Kardos Ilona Vadaskert Kórház és Szakambulancia 1 Érzelmi abúzus (Garbarino szerint) 2 Elutasítás Csecsem kor: aszül elutasítja a csecsem attachment
RészletesebbenHorváthné Csepregi Éva iskolapszichológus
A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenVélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenA mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban
A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenGyőr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely
2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó
RészletesebbenA gyermekek beszédfejlettségének felmérése. Logopédiai szűrések és vizsgálatok
A gyermekek beszédfejlettségének felmérése Logopédiai szűrések és vizsgálatok 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelete A logopédus feladatai 38. (1) Az Nkt. 18. (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás
RészletesebbenEgy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és
Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért
RészletesebbenOKTATÁSI ALAPISMERETEK
Oktatási alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Módszertani
RészletesebbenA viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában
Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ
Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti
RészletesebbenOlyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenBeszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015-ben végzett munkájáról
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015-ben végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási Óvodában
RészletesebbenA NEVELÉSI TANÁCSADÓK TEVÉKENYSÉGE, FELADATAI
A NEVELÉSI TANÁCSADÓK TEVÉKENYSÉGE, FELADATAI Dr. Csák Annamária Gyermekpszichológiai ellátás fejlődése 1899 Ranschburg Pál vezette Pszichológiai Laboratórium 1904 Ideges Gyermekek alsó és középfokú Állami
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik
RészletesebbenFÜGGELÉK XV. MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉS TELJESÍTMÉNY
FÜGGELÉK SÁIK Dornyay Béla Tagiskolája XV. MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉS TELJESÍTMÉNY Az értékelés, minősítés helyi szempontrendszere 2015. Salgótarjáni Általános Iskola Dornyay Béla Tagiskolája Értékelés,
Részletesebben