Kitöltési útmutató a számú bevalláshoz

Átírás

1 Kitöltési útmutató a számú bevalláshoz Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes törvények módosításáról szóló évi CLXIII. törvény 1. (2) bekezdés alapján az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására április hónapjától kötelezett, illetőleg az azt választó adózónak január 1-jétől március 31-éig az államháztartással szemben keletkezett személyi jövedelemadó, járulék és hozzájárulás kötelezettségeit ezen a nyomtatványon kell bevallani. A bevallást az Art. 1. számú melléklet I/A/3. pontja szerinti havi bevallás benyújtására kötelezett adózó a tárgyhónapot követő hó 20-áig, a negyedéves bevallás benyújtására kötelezett adózó a negyedévet követő hó 20-áig, a december 31-i állapot szerinti legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó, továbbá az az adózó amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága (a továbbiakban: KAIG) látja el és az Art. 1. számú mellékletének I/A/3. pontja szerinti havi vagy negyedéves bevallás benyújtására nem kötelezett, valamint az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtását negyedik hónapjától - választó adózó május 12-ig köteles az illetékes elsőfokú adóhatósághoz benyújtani. A nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók Ez a bevallási nyomtatvány kereskedelmi forgalomban nem kapható! A bevallás az APEH honlapján ( elérhető Internetes program felhasználásával teljesíthető. A határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ezen a nyomtatványon kell pótolni legkésőbb a tárgyévet követő év (2007.) január 31-éig, ezt követő pótlás esetén a 32-es számú pótló bizonylatot kell alkalmazni. 1

2 Azonosítás (B) A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. A borítólapon ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. A főlapon, amennyiben a levelezési címnél a postafiók megadása történik, akkor a közterület jellegéhez a Pf -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. Bevallástípus (C) A bevallás főlapjának (C) blokkjában a megfelelő kódkockába tett X-szel kell jelölni, hogy az adózóra melyik bevallás benyújtási gyakoriság (havi, negyedéves) vonatkozik. A december 31-i állapot szerinti legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó, továbbá az az adózó amelynek (akinek) adóztatási feladatait a KAIG látja el és az Art. 1. számú mellékletének I/A/3. pontja szerinti havi vagy negyedéves bevallás benyújtására nem kötelezett, valamint az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtását negyedik hónapjától - választó adózó a negyedévre vonatkozóan köteles bevallás benyújtására. A bevallás gyakoriságot jelölő mezők közül csak egy tölthető ki. Ugyanezen mezőben arab számmal kell feltüntetni a bevallás gyakorisághoz tartozó tárgyidőszaki adó-megállapítási időszakot is. A bevallás típusa kódkockába azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, egyéni ügyvéd és a szabadalmi ügyvivői tevékenység, illetőleg a közjegyzői szolgálat szüneteltetése, vagy egyéb megszűnés miatt nyújtja be. A kódkockába: felszámolás esetén "F", végelszámolás esetén "V", átalakulás esetén "A", szüneteltetés esetén "S", egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén "E", egyéb megszűnés esetén "M" betűjelet kérünk feltüntetni. Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon "1"-et, vagy ha az eljárás időtartama alatti bevallását nyújtja be, a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t. 2

3 Ha a felszámolási eljárás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor két adóbevallást kell az adózónak benyújtania, a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, akkor a kódkockába "1"-t, majd a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig egy újabb nyomtatványt kell kitölteni, akkor a kódkockába 2 -t kell írni. Végelszámolás esetén is az előzőekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni. Átalakulás esetén a bevallást a jogelődre és a jogutódra vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani. Ilyen esetben a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is [(B) blokk]. Amennyiben a jogutódlással történő megszűnés hónap közben történik, és a jogelőd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab es bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történő megszűnés időpontjáig, egyet pedig az adott hónapból/negyedévből még fennálló időszakra. Ez utóbbinál természetesen a jogelőd adószámát már nem kell szerepeltetni. Az Art. 7. (1) (2) bekezdése szerint, amennyiben az adózó az adóhatóság előtt nem kíván személyesen eljárni, a meghatalmazottak köre a következő lehet: A bevallást magánszemély helyett meghatalmazottként aláírhatja: a magánszemély törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság társasági társalkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy. Abban az esetben, ha a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bevallást. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet helyett, a bevallást meghatalmazottként aláírhatja: a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja. Amennyiben a bevallást meghatalmazott írja alá, - az Art. 7. (3) bekezdésében meghatározott, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában "X"-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! 3

4 Amennyiben a bevallást az Art. 7. (3) bekezdése szerinti, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a főlapon a megfelelő kódkockában X -szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével, kivéve a más nagykorú magánszemélyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet. Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható. Az Art. 9. (1) bekezdése alapján az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Meghatározott esetekben a pénzügyi képviselő megbízása kötelező. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás főlapjának megfelelő kódkockájában "X"-szel kérjük jelölni. Lehetőség van arra is, hogy az adóbevallást annak elkészítője ellenjegyezze. Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére sor kerül, úgy azt a bevallás főlapján kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. 4

5 Egyéb tudnivalók A bevallásban csak azokat a kötelezettségeket szabad feltüntetni, amelyeket az adózónak pénzügyileg az állami adóhatóság nevén vezetett számlákkal szemben kell rendeznie és amelyekre jogszabály, illetve az adóhatóság nem írja elő külön bevallási nyomtatvány benyújtását (mint pl.: áfa, vagy szerencsejátékszervezők játékadó-bevallása). Azoknál az adóknál, ahol a visszaigénylés lehetősége biztosított (pl. nyugdíjjárulék), a negatív adóval kapcsolatos rendelkezés külön (17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehető meg. Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni. Az önellenőrzéssel feltárt kötelezettségek a bevallásban nem szerepeltethetők, azokat a számú Bevallás az önellenőrzési pótlékról az önellenőrzéssel történt helyesbítésről nyomtatványon kell bevallani. Az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket sem szabad a bevallásban szerepeltetni. A bevallásba az adatokat az előnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni. Kérjük, hogy a havi bevallás benyújtására kötelezettek - a vonatkozó hónaptól eltérően - mindig csak az f) oszlopban tüntessék fel kötelezettségeiket, és nem kell kitölteniük a c)-e) oszlopokat. A bevallás benyújtására havonta nem kötelezettek is havi bontásban tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek, ezért a c)-e) oszlopokban feltüntetett havi adatokat az f) oszlopban kell összesíteni. A társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségről, a fizetésre kötelezettek köréről, a járulékok mértékéről stb., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) valamint a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. A Tbj. szerinti néhány fogalom ismertetése és jogszabályi helye: Ki minősül foglalkoztatónak (Tbj. 4. a) pont) Ki minősül biztosítottnak (Tbj. 5. ) Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. ) 5

6 Járulékalapot képező jövedelem (Tbj. 4. k) pont) Járulékalapot nem képező jövedelem (Tbj. 21. ) A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. ) A foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (Tbj ,26. -ai) A biztosítottat terhelő egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felső határa (Tbj , , R.4/A..) A társas vállalkozásra és a vállalkozókra vonatkozó szabályok (Tbj ) A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke 29 százalék, nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetőleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8,5 (magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 0,5), illetve a 4, százalék egy sorban történő bevallása nem lehetséges. Abban az esetben, ha a biztosított egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll január 1-jétől - mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képező) jövedelme után - felső határ nélkül - 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíj-pénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében változatlanul érvényesül a járulékfizetési felső határ. Amennyiben valakinek egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme együttes figyelembevételével kell nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíj-pénztár tagja tagdíjat) fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig. Ezt a felső határt évre a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény naptári napi forint, egész évre számítva (365 x =) forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képező juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felső határát. Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségről, a fizetésre kötelezettek köréről az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi 6

7 hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Eho tv ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho tv ai alapján kell bevallani és megfizetni. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választásának feltételeiről, a megfizetés és bevallás módjáról az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. (a továbbiakban: Ekho) törvény rendelkezik. A) Személyi jövedelemadó Kötelezettségek lap 01. sor: Személyi jövedelemadó összesen Ebben a sorban kell feltüntetni az Szja. alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó együttes összegét. 02. sor: Magánszemélyhez köthető személyi jövedelemadó összesen Ez a sor tartalmazza a 01. sorból azt az összeget, melyet a kifizető a magánszemélyek összevont adóalapját terhelő, megállapított és személyi jövedelemadó előlege címén levont, valamint a különadózó jövedelmek adóalapját terhelő megállapított és levont adót tartalmazza. 03. sor: Az összevont adóalapot terhelő, megállapított és levont adóelőleg Ebben a sorban kell számításba venni a 02. sorból a bevallással érintett hónap(ok)ban kifizetett (juttatott) összevonás alá eső jövedelmek Szja. törvény adóelőleg levonási szabályai szerint meghatározott és levont, személyi jövedelemadó előleget. A munkáltató, a bér kifizetője az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget, függetlenül attól, hogy annak levonására volt-e lehetősége, meg kell fizetnie. E miatt levont előlegként kell számításba vennie és bevallania. A társaság a tagjának juttatott jövedelem esetében, ha a tagja nyilatkozatában a bér kifizetőjére vonatkozó szabályok szerinti előleg levonását kérte, szintén az előzőekben leírtak szerint kell bevallani az adóelőleg levont összegét. 7

8 A megállapított adóelőleg összege már nem tartalmazza az adóterhet nem viselő járandóságok adóját, az adójóváírás, a súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés és a családi kedvezmény havi összegeit. A törvényben meghatározott végkielégítés adóelőlegét, ha a magánszemély a kifizetés előtt írásban nem kéri (az általános szabályoktól eltérően a végkielégítés teljes összegének az adótábla szerint történő adóelőleg levonását) 18 %-os, a magánszemély nyilatkozatának hiányában a magánnyugdíj-pénztár által egyéb szolgáltatás címén fizetett összeg adóelőlegét szintén 18 %-os kulccsal kell meghatározni. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek e tevékenysége ellenértékeként történt kifizetés és adóelőleget (4 vagy 12%-os kulccsal) vont le a kifizető, úgy azt is figyelembe kell venni ebben a sorban. 04. sor: Különadózó jövedelmek adóalapját terhelő levont adó összesen Ebben a sorban a 02. sorból - mindazon jövedelmekből levont adó összegét kell feltüntetni, melyek a Szja törvény szerint ebbe a kategóriába tartoznak. Ilyen az osztalék (Szja törvény 66. ), a vállalkozásból kivont jövedelem (Szja törvény 68. ), az árfolyamnyereség (Szja törvény 67. ), az ingatlan bérbeadásból szármaró jövedelem (Szja törvény 74. ), az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem adója (Szja törvény 65/A. ), valamint a bevallással érintett időszak alatt az Szja törvény 66. (4) bekezdése szerint kifizetett osztalékelőleget terhelő és levont adó. 05. sor: A magánszemélyhez közvetlenül nem köthető személyi jövedelemadó összesen Ez a sor tartalmazza a 01. sorból mindazon Szja törvény szerinti kötelezettséget, mely adózót terheli, és nem tartozik a 03. és 04. sorba. 06. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelemből levont forrásadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 05. sorból kiemelve az Szja tv 75. (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett adóköteles összegből levont személyi jövedelemadót. A kifizetőnek meg kell állapítania, le kell vonnia az adót. (Pl.: a társasházi közös tulajdonban álló helyiség kifizető részére történő bérbeadásából származó jövedelem.) 07. sor: Az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 05. sorból az egyébként összevont adóalapba tartozó jövedelmekből, az Szja törvény 73. -a szerint, például a magánszemélyt csőd, felszámolás, végelszámolás keretében megillető tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjellegű követelés, valamint a magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés egyösszegben való megváltása esetén a kifizetett összegekből és a kisösszegű kifizetésekből levont adó adóelőleg összegét is. 8

9 08. sor: A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 05. sor összegéből az Szja tól a 72/A. -okig, a 74/A., valamint a 76. szerint a kifizetőt terhelő összes személyi jövedelemadó kötelezettséget. 09. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 %-os adó Ebben a sorban kell feltüntetni a 08. sor összegéből a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó értékű üzleti ajándék miatti, az Szja. 69. (8) bekezdése szerinti személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét. A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adókötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Amennyiben az adózónak a évi bevételét, illetve ennek alapján az adót május 31-éig kell megállapítani, akkor a évi számú nyomtatványon adókötelezettséget nem kell bevallani. Értelemszerűen a naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózók is évente egy alkalommal teljesítik kötelezettségüket az elszámolt éves bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként. 10. sor: A természetbeni juttatások után a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 08. sorból az Szja ában tételesen felsorolt természetbeni juttatások utáni, a kifizetőt terhelő 44 százalékos adót. 11. sor: Cégautó-adó Ebbe a sorba a 08. sorból az Szja a alapján a cégautó miatt a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét kell beírni. 12. sor: Más, a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell bevallani a 08. sorból a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni az Szja törvény 72. (2) bekezdése szerinti, az Szja törvény 72/A. (2) bekezdésében foglaltak alapján adómentes kifizetések korlátozására tekintettel keletkező kifizetőt terhelő 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint az adóköteles nyeremény utáni Szja törvény 76. -a szerinti személyi jövedelemadót is. 9

10 13. sor: Önkormányzat által fizetendő 33, illetőleg 8 százalékos adó Ebben a sorban kell az önkormányzatoknak a 08. sorból feltüntetnie az Szja. 74/A. (5) bekezdése alapján fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségét. 14. sor: A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás Ez a sor szolgál a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás bevallására a 08. sorból az Szja. 71. (4) és (5) bekezdése alapján fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettség feltüntetésére. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén, a munkaviszony megszűnése napjára állapítja meg és a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint fizeti meg, valamint a megállapítás hónapját követően, a rá vonatkozó bevallási határidőben vallja be. B) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 21. sor: A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (20%) Ebben a sorban az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a foglalkoztatót terhelő 20 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 22. sor: A magánszemélyt terhelő 11 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a magánszemélyt terhelő 11 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve, - a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felső határig megfizette (megfizeti), az ekho mértéke 11 százalék. A járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho alapot képező bevétel(ek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni. 23. sor: A magánszemélyt terhelő 11,1 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a magánszemélyt terhelő 11,1 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 10

11 A magánnyugdíj-pénztár tag magánszemély esetében az ekho alap 11 százaléka személyi jövedelemadónak 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, 3,9 százaléka tagdíjnak minősül. A magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén a foglalkoztató a tagdíjat a magánnyugdíj-pénztár részére utalja át, valamint a Tbj. általános rendelkezései szerint vallja be. 24. sor: A magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (15%) Ebbe a sorba az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a magánszemélyt terhelő 15 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni lap 31. sor: Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok összesen Számlaszám: Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számla Ebben a sorban a 32. sortól a 36. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 32. sor: Tbj-R. 5/D. 33. sor: Foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék (11 %) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat a foglalkoztató (Tbj , ). 34. sor: Álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulék (11%) Figyelem! Ebbe a sorba csak az álláskeresési támogatást folyósító szerv írhat adatot! Az álláskereséséi járadék, álláskeresési segély, keresetpótló juttatás, vállalkozói járadék, munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összege után kiszámított, foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (Tbj , 22. ). 35. sor: Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (4 %) Ebben a sorban a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. Ebben a sorban kell feltüntetni a levont egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a 11

12 kifizetésre utólag, a biztosítás megszűnését követő időpontban kerül sor (Tbj , 24., , ). 36. sor: Társas vállalkozást terhelő baleseti járulék (5 %) Ebben a sorban a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után, a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét tünteti fel. A személyes közreműködés megszűnését követően kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 19., 36. ). 37. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok Számlaszám: Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek bevételi számla Ebben a sorban a 38. sortól a 47. sorig beírt számok összesített összegét kell feltüntetni. 38. sor: Tbj-R. 5/D. 39. sor: Foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék (18 %) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat a foglalkoztató. A biztosítás megszűnését követően, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , ). 40. sor: Álláskeresési támogatás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18 %) Figyelem! Ezt a sort csak álláskeresési támogatást folyósító szerv töltheti ki! Az ellátást folyósító szerv az álláskeresési támogatás együttes összege után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét tünteti fel ebben a sorban (Tbj , 22. ). 41. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8,5 %) Ebben a sorban a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be, itt kell feltüntetni a 12

13 levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszűnését követő időpontban kerül sor (Tbj , 24., , 31. ). 42. sor: Álláskeresési támogatásból fizetett nyugdíjjárulék (8,5 %) Ebbe a sorba csak az álláskeresési támogatást folyósító szerv írhat adatot! Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó álláskeresési támogatásban részesülőtől levont nyugdíjjárulék összege írható a sorba (Tbj , 26. ). 43. sor: Gyed, gyes, gyet, ápolási díj, mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása után fizetett nyugdíjjárulék (8,5 %) Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytől levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni (Tbj , 26. ). 44. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (0,5 %) Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíj-pénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebben a sorban kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszűnését követő időpontban kerül sor (Tbj , 24., , 31. ). 45. sor: Álláskeresési támogatásból fizetett nyugdíjjárulék (0,5 %) Figyelem! Ebbe a sorba csak az álláskeresési támogatást folyósító szerv közölhet adatot! A magánnyugdíj-pénztári tagtól (támogatásban részesülőtől) levont nyugdíjjárulékot kell beírni (Tbj , 26. ). 46. sor: Gyed, gyes, gyet, ápolási díj, mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása után fizetett nyugdíjjárulék (0,5 %) Ebbe a sorba a díjban, segélyben, támogatásban részesülő, magánnyugdíjpénztári tagoktól levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni (Tbj , 26. ). 47. sor: Felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék (15%) Ebben a sorban a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztatót terhelő, 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot kell feltüntetni (Tbj. 26. (7) bekezdés). 48. sor: Munkaadói járulék Számlaszám: APEH Munkaadói járulék bevételi számla Ebben a sorban a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. 13

14 49. sor: Munkavállalói járulék Számlaszám: APEH Munkavállalói járulék bevételi számla Ebben a sorban a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41. -a alapján fizetendő munkavállalói járulékkötelezettséget kell közölni. 50. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) Számlaszám: Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni (Eho tv ). Itt kell feltüntetni az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagja 15 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulását is. Annak a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelőnek, családi gazdálkodónak, illetve családi gazdaság tagjának, aki a munkáltatója felé az NY63/2005. számú bevallást helyettesítő (egyszerűsített) nyilatkozaton közli a mezőgazdasági őstermelésből származó bevételét és az előlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles az egészségügyi hozzájárulás különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni. Ebben a sorban kell szerepeltetni a magánszemélyektől levont 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét is. 51. sor: az 50. sorból: - egészségügyi hozzájárulás (százalékos) az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkező adóköteles jövedelem után Ebbe a sorba a 50. sor összegéből kizárólag az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkező adóköteles jövedelem után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget kell beírni. Az Szja törvény 69. -ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított adómentes összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. A vállalatok, szervek, szervezetek által az Szja törvény 69. (8) bekezdése szerinti üzleti ajándék és reprezentációként adott termék és nyújtott szolgáltatás után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás elszámolásának a hónapja az a hónap, amelyben az adóévre megállapított összes adókötelezettséget meg kell állapítani, ennek a határideje a tárgyévet követő év május 31-e, kivéve az eltérő üzleti évet választó vállalkozások, amelyeknél a határidő a mérleg benyújtására előírt utolsó nap. A fentiek alapján a bevallások elkészítésénél az általános elszámolási hónap a tárgyévet követő május hónap az általános befizetési határidő június 12-e. 14

15 52. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidőben foglalkoztattak után Számlaszám: Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban az Eho tv. 6. -a alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni, melynek összege havi forint naptári naponként 65 forint (Eho tv ). Figyelem! Ez a sor csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak utáni tételes egészségügyi hozzájárulást tartalmazhatja! 53. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidőben foglalkoztatottak után Ha a munkaviszonyban történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben (részmunkaidő) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes összegnek a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege. Ebben a sorban kell feltüntetni a részmunkaidő idejével arányosan megállapított tételes egészségügyi hozzájárulás összegét. 54. sor: A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulék (4%) Ebbe a sorba a társas vállalkozótól levont vállalkozói járulék összegét kell beírni. 55. sor: START-kártyás foglalkoztatott utáni kötelezettség (15%) Ebbe a sorba a START-kártyával foglalkoztatott személyek után fizetendő 15 százalékos mértékű kötelezettség összegét kell beírni. 56. sor: START-kártyás foglalkoztatott utáni kötelezettség (25%) Ebben a sorban a START-kártyával foglalkoztatott személyek után fizetendő 25 százalékos mértékű kötelezettség összegét kell feltüntetni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 15