KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. a számú bevalláshoz

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a számú bevalláshoz

2 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0203-as nyomtatványhoz Az adózás rendjérõl szóló többször módosított évi XCI. törvény (továbbiakban Art.) 1. számú mellékletének II/ 3. a) pontjában foglaltak alapján a havi, illetve évközi adóbevallás tételére nem kötelezett adózónak az éves adóbevallást az egyéni vállalkozók, a mezõgazdasági õstermelõk és a magánszemélyek kivételével az államháztartással szemben évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségeirõl ezen a nyomtatványon kell teljesítenie február 15-éig egy példányban, az illetékes elsõ fokú adóhatósághoz. A bevallás benyújtásának esedékességét követõen december 31-éig ezen a nyomtatványon kell pótolni az adóbevallási kötelezettséget. Járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl, a járulékok mértékérõl stb., a - többször módosított - társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. A Tbj. szerinti néhány fogalom ismertetése és jogszabályi helye: Ki minõsül foglalkoztatónak (Tbj. 4. a) pont) Ki minõsül biztosítottnak (Tbj. 5. ) Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. ) Járulékalapot képezõ jövedelem (Tbj. 4. k) pont) Járulékalapot nem képezõ jövedelem (Tbj. 21. ) Milyen járulék fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (Tbj. 18. ) A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. ) A foglalkoztató társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége (Tbj.20. ) A biztosítottat terhelõ egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felsõ határa (Tbj. 24., 25/A., 31. ) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett, elszámolt járulékalapot képezõ jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelõ járulékot levonni, és a kiszámított járulékot az Art számú mellékletében meghatározottak szerint az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke január 1-jétõl 29 százalék, nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetõleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonló módon, elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8 (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2), illetve a 3 százalék egy sorban történõ bevallása nem lehetséges. A járulékokra vonatkozó sorok ( sorig) kitöltésekor az összegeket úgy kell bejegyezni, hogy a negatív (-) elõjelet mindig ki kell írni. [Ilyen eset elõfordulhat pl., a többletként levont nyugdíjjárulék elszámolásakor (visszaadásakor)]. A pozitív elõjelet kiírni nem kell! A biztosított által fizetendõ 3 % mértékû egészségbiztosítási járuléknak nincs felsõ határa. Abban az esetben, ha valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képezõ) jövedelme után - felsõ határ nélkül - 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet, ha a foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Amennyiben a foglalkoztatás bármelyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képezõ juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíjpénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében továbbra is érvényesül a járulékfizetési felsõ határ

3 Amennyiben valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsõ határig. Ezt a felsõ határt évre a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló évi CXXXIII. törvény 51. (1) bekezdésében naptári napi forint, egész évre számítva (365 x =) forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetõleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelmeibõl a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék alapot képezõ juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felsõ határát. Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl a (többször) módosított egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eht.) rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegû fizetési kötelezettség. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást az Eht ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eht ai alapján kell bevallani és megfizetni. Az elõtársaságokra vonatkozó általános tudnivalók Az elõtársaságnak ezt az adóbevallást kell benyújtania a nem éves elszámolású adókról (például munkáltatói, kifizetõi személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói, munkavállalói járulék) évet érintõen, ha a cégbírósághoz a cégbejegyzés iránti kérelmét évben nyújtotta be, és azt december 31-éig jogerõsen még nem bírálták el. (Abban az esetben, ha a cégbejegyzés iránti kérelmét évben már jogerõsen elbírálták az Art. 23. (6) bekezdése alapján az adóbevallást az erre külön rendszeresített számú nyomtatványon a cégbejegyzési végzést követõ 30 napon belül kell(ett) benyújtani.) Az elõtársaság az éves elszámolású adókról (rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás) a bevallását ezen a nyomtatványon nem nyújthatja be. Az éves elszámolású adókról az Art. 23. (5) bekezdése alapján az elõtársaságnak az adókötelezettséget a beszámoló elkészítésére külön jogszabályban elõírt határidõt (90 nap) követõ 30 napon belül kell megállapítania és az errõl szóló adóbevallását az éves adóbevallással egyidejûleg kell benyújtani, az erre külön rendszeresített számú nyomtatványon. Egyes kiegészítõ bevallási kötelezettségek Az éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózóknak külön erre a célra rendszeresített számú nyomtatványon kell a termékcsoportonkénti részletezettségû fogyasztási adó és fogyasztói árkiegészítés éves összesítõ bevallását teljesíteni február 15-éig. A környezetvédelmi termékdíj kötelezettségrõl a termékenkénti részletezettségû bevallást külön a számú nyomtatványon kell benyújtani február 15-éig. A nemzeti kulturális járulék évi elszámolásáról is külön a számú nyomtatványon kell a bevallást benyújtani február 15-éig. Azoknál az adóknál, ahol van lehetõség visszaigénylésre (pl. fogyasztási adó, a munkáltatónak a munkavállalóval történõ elszámolásából eredõ személyi jövedelemadó) a negatív adóval kapcsolatos rendelkezés külön (17. számú) nyomtatványon tehetõ meg. Azonosítás A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási idõszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. A borítólapon ügyintézõként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külsõ cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézõként az õ adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ez esetben is az adózónak kell aláírnia.) Lehetõség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art. 76. (4) (5) bekezdéseiben meghatározott képviselõje (meghatalmazottja) írja alá. A bevallást ha meghatalmazott írja alá, a meghatalmazást csatolnia kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában jelölje X-szel. A meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás idõpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekbõl a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelmûen megállapítható. Nem magánszemély adózót az adóhatóság elõtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezõ személy, vagy az általa meghatalmazott személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértõ, adótanácsadó, könyvelõ vagy olyan gazdasági társaság alkalmazottja is képviselheti, amely könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult a jogszabály szerinti megbízás alapján

4 Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóigazgatási eljárásban a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezõ személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértõ, adótanácsadó képviselheti. Adótanácsadó vagy adószakértõ ellenjegyzése is lehetõségként biztosított az Art. 20. (8) bekezdése alapján. Amennyiben az adózó az adóbevallást adótanácsadóval ellenjegyezteti, úgy az ellenjegyzõ borítólapon feltüntetett adatait is kérjük pontosan kitölteni. Ha az ellenjegyzésre jogosult nem rendelkezik adószámmal, akkor a magánszemély esetén10 pozíciós adóazonosító jelét balra zártan kérjük szerepeltetni. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, az adószakértõ terhére állapítja meg. A borítólapon az AZONOSÍTÁS (B) blokkban a Felszámolás alatti idõszakra beadott bevallás kódkockát csak a felszámolással érintett adózóknak kell kitölteni. A felszámolási eljárás alatti idõszakra vonatkozó adóbevallásnál a kódkockába 2 -t kell írni. Minden más esetben a kódkockát üresen kell hagyni. Ha a felszámolási eljárás bevallási idõszakon belül kezdõdik, akkor két adóbevallást kell az adózónak beadnia, a bevallási idõszak kezdõ napjától a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ napig az erre a célra rendszeresített megszûnõ bevallást, a felszámolás kezdõ idõpontjától a bevallási idõszak végéig már ezt a nyomtatványt kell kitölteni, a kódkockába 2"-t kell írni. Az Elõtársasági idõszakra beadott bevallás kódkockába X -et kell jelölni, ha az adóbevallást elõtársaság nyújtja be. Ha a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választott, akkor a külön kódkockába X-et kell írni! Társasági adóbevallást helyettesítõ nyilatkozat A borítólapon a társasági adó hatálya alá tartozó alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, a biztosító egyesületnek, a köztestületnek, a lakásszövetkezetnek, egyháznak, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak nyilatkozatot kell tennie, ha évben vállalkozási tevékenységbõl (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítõ vállalkozási tevékenységébõl) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el [Art. 20. (5) bekezdés]. Ez esetben a kódkockába X-et kell írni. A nyilatkozat helyettesíti a társasági adóbevallást. Egyéb tudnivalók Az Art. 20. (5)-(6) bekezdése értelmében az éves adóbevallást az adózónak akkor is be kell nyújtania, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt, illetve, ha az adót (adóelõleget) megfizette, vagy késõbb fizetheti meg. A többféle tevékenységet egy vagy több telephelyen folytató adózónak is egy bevallást kell benyújtania. A bevallásba az adatokat az elõnyomott ezer forintos szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé). PI Ft esetén a beírandó szám (figyelemmel az elõnyomtatott ezer forintos szövegre) 642. Amennyiben a nyomtatványokon szereplõ összeg jellegû adatok különféle részadatok összegzésével keletkeznek, a részösszegek elõírástól eltérõ kerekítésével kell biztosítani az összeg egyezõségét. Ha a megállapított adó összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétõl vagy az elõzõ megállapítási idõszaktól számított halmozott összeget annak a megállapítási idõszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. (Például: a munkavállalói járulékkötelezettség, ha havi 150 forint (és az egész év során változatlan ez az összeg), akkor a kerekítés szabályainak figyelembevételével az a), b) és c) oszlopban adatot nem kell feltüntetni, a d oszlopba 1 ezer forintot kell beírni (göngyölítve a járulék összege 600 Ft), az e) i) oszlopban adatot szintén nem kell feltüntetni, a j) oszlopba 1 ezer forintot kell beírni, tekintettel arra, hogy a kötelezettség göngyölítve 1500 forint (150 x 10 hónap = 1500), a k) és I) oszlopban adatot nem kell szerepeltetni.) Kérjük a bevallási nyomtatvány fehéren hagyott részeit tintával (golyóstollal), nyomtatott betûkkel vagy írógéppel kitölteni. A bevallási lapon feltüntetett költségvetési kapcsolat adónemkódja a bevallás számítógépes feldolgozhatósága érdekében szerepel. A bevallási lapok rovataiban a vonatkozó jogszabályi elõírások alapján megállapított kötelezettség összegét kell szerepeltetni, függetlenül a ténylegesen befizetett összegektõl. A bevallásnak tehát nem a pénzforgalmat kell tükröznie. Az n rovatba a költségvetési kapcsolat adóévre kiszámított egész éves összegét kell beírni, amelynek tartalmaznia kell az a m oszlopokban lévõ összegeket. Az éves összegeket összesítõ n oszlop 43. sorában feltüntetett adatot a bevallási lap alján betûvel is kérjük közölni forintban kifejezve. Amennyiben a költségvetési kapcsolat rovataiban szereplõ összegek egyenlege nulla vagy mínusz elõjelû ( ), úgy az n rovatba is nullát vagy mínusz elõjelet ( ) kell beírni. Az n oszlop 43. sora összegzõ a sorok elõjelhelyes összeadásaként adódik ellenõrzõ szám. Az egyes sorok kitöltésére vonatkozó jelen útmutatóban a pénzforgalom lebonyolításának megkönnyítése érdekében a Magyar Államkincstárnál megnyitott befizetési számlák számát (amelyek az Adó- és Ellenõrzési Értesítõ évi 5. számában találhatók) és a bevallás könnyebb kitöltése érdekében az adott költségvetési kapcsolatra vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is feltüntettük. Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra vagy kiegészítésre kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni

5 Költségvetési kapcsolat 01. sor: Személyi jövedelemadó Számlaszám: APEH Személyi jövedelemadó beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja. tv.) alapján az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak, illetve tagok részére kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont személyi jövedelemadó-elõleget, valamint az adózó által kifizetõként a személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont személyi jövedelemadó elõleget és személyi jövedelemadót (forrásadót), és az adózót egyéb jogcímen terhelõ (például természetbeni juttatás, cégautó utáni) személyi jövedelemadót. Ez a sor nem tartalmazhatja a 13. sorban szereplõ személyi jövedelemadó összegét. Ennek a sornak az m oszlopába kizárólag az érdekképviselet által juttatott adómentes jogcímet meghaladó vagyoni érték miatti személyi jövedelemadó összegét [Szja. tv. 72/A. (3) bekezdés] kell beírni. Ezt az adót február 12-éig kell megfizetni. Ebben a sorban a személyi jövedelemadó (a munkáltatóként levont személyi jövedelemadó és a kifizetõi személyi jövedelemadó) összesített összege kizárólag akkor lehet negatív ( ) elõjelû, ha a 08. sorban lévõ összeg figyelembevételével az összesítés is negatív ( ) adatot eredményez. E sor csak akkor tartalmazhat negatív ( ) elõjelû adatot, ha a 08. sorban negatív ( ) adatot tüntet fel. 02. sor: Munkáltatóként levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak, illetve tagok részére az Szja. tv. alapján kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a munkáltató által levont személyi jövedelemadó elõleget. 03. sor: Kifizetõi személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az Szja. tv. alapján a magánszemély részére kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a kifizetõ által az árfolyamnyereségbõl levont személyi jövedelemadót, a természetbeni juttatás után fizetett 44%-os személyi jövedelemadót, a személygépkocsi-használat miatti személyi jövedelemadót (cégautó-adót), az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettséget, valamint az egyéb személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont forrásadót, és az összevonandó jövedelembõl levont adóelõleget. Ebbõl a sorból külön ki kell emelni és fel kell tüntetni a 04. sorban az árfolyamnyereségbõl levont forrásadót, a 05. sorban a természetbeni juttatások utáni 44%-os személyi jövedelemadót, a 07. sorban a cégautó utáni személyi jövedelemadót, és a 08. sorban az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettséget, és a 12. sorban az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó összegét. Ebben a sorban kell kimutatni a 01. sor összegébõl a évi reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék miatti, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi L. törvény 70. (2) bekezdésével kiegészített Szja tv. 69. (8) bekezdése szerinti személyi jövedelemadó kötelezettség összegét. A évi L. törvény 88. (2) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása szempontjából az adózót választási lehetõség illette meg. Az új szabályokat alkalmazhatta már január 1. napjától, de dönthetett úgy is, hogy csak a módosító rendelkezések hatályba lépését követõen augusztus 17-étõl alkalmazza azokat. Ha az új szabályokat csak azok hatályba lépését követõen alkalmazta, akkor augusztus 17-étõl a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni adókötelezettségét ettõl az idõponttól elszámolt összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallania ezen a nyomtatványon. Amennyiben úgy döntött, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék adókötelezettségével kapcsolatos szabályokat év január 1-jétõl alkalmazza, akkor a teljes évi kötelezettséget, az elszámolt, éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani ezen a nyomtatványon. Ez a sor tartalmazza a 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándék miatti személyi jövedelemadó kötelezettség összegét is. Ennek a sornak az m oszlopában is kizárólag a 01. sor m oszlopának adata szerepelhet. A kifizetõi személyi jövedelemadó kötelezettség összesített összegében kizárólag azt veheti figyelembe negatív elõjelû adatként, ami a tényleges osztalék adója és az osztalékelõleg kifizetésekor levont adójának a különbözete, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. 04. sor: Árfolyamnyereségbõl levont adó Ebbe a sorba a 03. sor összegébõl kiemelve az árfolyamnyereségbõl levont forrásadót kell beírni. 05. sor: Természetbeni juttatások miatti 44%-os szja kötelezettség Ebben a sorban kell kimutatni a 03. sor összegébõl kiemelve az Szja. tv. alapján a kifizetõt terhelõ természetbeni juttatás miatti 44%-os személyi jövedelemadó összegét. 06. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni adó Ebben a sorban kell kimutatni a 05. sor összegébõl a évi reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék miatti, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi L. törvény 70. (2) bekezdésével kiegészített Szja tv. 69. (8) bekezdése szerinti személyi jövedelemadó kötelezettség összegét

6 A évi L. törvény 88. (2) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása szempontjából az adózót a 03. sorban már említett választási lehetõség illette meg. Ha az új szabályokat csak azok hatályba lépését követõen alkalmazta, akkor augusztus 17-étõl a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni adókötelezettségét ettõl az idõponttól elszámolt összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallania. Amennyiben úgy döntött, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék adókötelezettségével kapcsolatos szabályokat év január 1-jétõl alkalmazza, akkor a teljes évi kötelezettséget, az elszámolt, éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Ennek a sornak csak egyetlen oszlopa tartalmazhat adatot. Ez a sor nem tartalmazhatja a 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándék miatti személyi jövedelemadó kötelezettség összegét, azt a 05. soron kell szerepeltetni. 07. sor: Cégautó adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 03. sor összegébõl kiemelve az Szja. tv. alapján a cégautó miatt a kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó kötelezettség összegét. 08. sor: Osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettségek Ebben a sorban kell szerepeltetni a 03. sor összegébõl kiemelve az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettségeket. Ebben a sorban negatív számot kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalék elõleg kifizetésekor levont adó összege. 09. sor: Az osztalékelõleg utáni adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 08. sor összegébõl kiemelve a magánszemély(ek)nek a évi várható osztalék terhére kifizetett osztalékelõlegbõl levont forrásadót. 10. sor: A jegyzett tõke emelésével összefüggõ osztalékjövedelem utáni adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 08. sor összegébõl kiemelve a jegyzett tõke emelésével a magánszemély(ek)nek ellenérték nélkül juttatott, jóváírt értékpapír névértéke, továbbá a jegyzett tõke emelése keretében az értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek a társas vállalkozás jegyzett tõkéjén felüli saját vagyonból származó része után a kifizetõ által megállapított adót. 11. sor: A magánszemély tag részére fizetett osztalékból levont forrásadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 08. sor összegébõl kiemelve a évi és az ezt megelõzõ években osztalékként nevesített jövedelembõl a magánszemély(ek) részére a évben ténylegesen kifizetett összeg adóját. Ebben a sorban nem szerepelhet a évben kifizetett osztalékelõleg és a véglegessé vált osztalék különbözetének adója, ezt az összeget a 08. sor adatának kell tartalmaznia. 12. sor: Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 03. sorból kiemelve a következõ jogcímeken levont személyi jövedelemadót: a kamatkedvezménybõl származó jövedelem utáni adót (Szja. tv. 72. ), az adómentes korláton túli kifizetések utáni adót (Szja. tv. 72/A. ), a kisösszegû kifizetések, az egyösszegû járadékmegváltások utáni adót (Szja. tv. 73. ), a társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem utáni adót (Szja. tv. 75. ), és a nyereménybõl származó jövedelem utáni adót (Szja. tv. 76. ). 13. sor: Munkáltatói személyi jövedelemadó évi különbözete Ebben a sorban a bevallás benyújtására kötelezettek akkor állíthatnak be adatot, ha mint munkáltatók állapítják meg a magánszemély évi adókötelezettségét, s az Art ának megfelelõen az adó és a korábban levont adóelõleg különbözetének összegét a bevallás benyújtásig, február 15-éig pénzügyileg is rendezték. Ellenkezõ esetben e bevallóknak az adó és az adóelõleg különbözetérõl a számú nyomtatványon kell a bevallási kötelezettségüket teljesíteni június 20-áig. Ha a számított összeg kötelezettség, azt az elõjel külön feltüntetése nélkül, ha visszaigénylés, akkor ( ) elõjellel kell szerepeltetni. Ezt az összeget a 01. és 02. sor nem tartalmazhatja. 14. sor: Személygépkocsi fogyasztási adója Számlaszám: APEH Személygépkocsi fogyasztási adója bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb a évi LXXV. törvény 28. -ával módosított, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében a 2/a., 2/b., 2/c. és a 2/d. sorszám alatt meghatározott személygépkocsi után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét

7 15. sor: Egyéb termékek fogyasztási adója Számlaszám: APEH Egyéb termékek fogyasztási adója bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb a évi LXXV. törvény 28. -ával módosított, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében az 1., és 3. sorszám alatt meghatározott termékek után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét. 16. sor: Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXXIII. törvénnyel módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a gumiabroncsokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 17. sor: Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXXIII. törvénnyel módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a csomagolóeszközöket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 18. sor: Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXXIII. törvénnyel módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a hûtõberendezéseket és hûtõközegeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 19. sor: Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXXIII. törvénnyel módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül az akkumulátorokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 20. sor: Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXXIII. törvénnyel módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott egyéb kõolajtermékeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 21. sor: Munkaadói járulék Számlaszám: APEH Munkaadói járulék beszedési számla Ebben a sorban a Magyar Köztársaság és évi költségvetésérõl szóló évi CXXXIII. törvény ával, valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi L. tv ával figyelemmel a 88. -ra módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (1 ) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. 22. sor: Munkavállalói járulék Számlaszám: APEH Munkavállalói járulék beszedési számla Ebbe a sorba az évi CXXIV. törvény 13. -ával módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41. -a alapján fizetendõ munkavállalói járulékkötelezettséget kell beállítani. 23. sor: Játékadó Számlaszám: APEH Játékadó bevételi számla Ebben a sorban a többször legutóbb a évi LXXV. törvény 27. -ával, valamint a 39. -ával módosított, a szerencsejáték szervezésérõl szóló évi XXXIV. törvény szerinti játékadót kell szerepeltetni. (Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerõ automaták utáni havi bevallású játékadó kötelezettséget, ezt a számú nyomtatványon kell bevallani, és a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó játékadót, amelyet a számú nyomtatványon kell szerepeltetni.) 24. sor: Nemzeti kulturális járulék Számlaszám: APEH Nemzeti kulturális járulék beszedési számla Ebben a sorban a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló évi XXIII. törvény módosításáról szóló évi CXL. törvény valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi L. tv a alapján fizetendõ nemzeti kulturális járulék kötelezettség összegét kell szerepeltetni

8 A kivitelezõt terhelõ járulékalap megállapításának és megfizetésének módját, a részletes szabályait a 10/2001. (IV. 24) NKÖM-PM együttes rendelete szabályozza. Ebben a sorban negatív elõjellel kizárólag az építtetõ, illetve a kivitelezõ szerepeltethet visszaigényelhetõ összeget a évi L. tv. 55. (6) (7) bekezdésében foglaltak miatt. A bevallással egyidejûleg a kötelezettséggel érintett adózónak a számú bevallást is ki kell tölteniük. E bevallásban termékcsoportonként és szolgáltatástípusonként kell a bevallási kódszám megjelölésével feltüntetni a járulék összegét. A bevallási kódszámjegyzéket a kitöltési útmutató tartalmazza. A bevallásban szerepeltetett kötelezettség összegének meg kell egyeznie a bevallási lap 24. sorának n oszlopába beírt összeggel. 25. sor: Rehabilitációs hozzájárulás Számlaszám: APEH Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban a többször legutóbb az évi LXXXVI. törvénnyel módosított a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41/A. és 42/A. -aiban meghatározott módon számított rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség összegét kell beállítani. A fizetendõ rehabilitációs hozzájárulás I-Ill. negyedévi elõlegének összegeit a c, f, i oszlopokba kell beállítani. Az elõlegek halmozott összege és az éves kötelezettség különbözetét az m rovatban kell feltüntetni. Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fõt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát. A hozzájárulás éves összege a kötelezõ foglalkoztatási szintbõl hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelõzõ második év KSH által közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka [a hivatkozott tv. 41/A. (5) bekezdése]. A rehabilitációs hozzájárulás évi mértéke forint/fõ. 26. sor: Szakképzési hozzájárulás Számlaszám: APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló, a évi LI. tv. alapján fizetendõ szakképzési hozzájárulás nettó kötelezettség összegét kell szerepeltetni. A fizetendõ elõleg összegét az f oszlopban kell szerepeltetni. Az elõleg és a tényleges nettó kötelezettség különbözetét az m oszlopban kell feltüntetni, az egyszeres, illetve a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónak. A kettõs könyvvitelt vezetõ adózók tárgyévi (2002. évi) szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévet követõ évben május 31-ig bekövetkezett ebben a 0203-as bevallásban figyelembe nem vett változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetének az összegét, a társasági adóalany adózók a 0229-es számú nyomtatványon, egyéb adózók a 0212-es számú nyomtatványon vallják be. (Ilyen, a tárgyévet követõen kifizetésre kerülõ, de a tárgyév bérköltségébe tartozó jogcím lehet például a vezetõi jutalom.) A számvitelrõl szóló évi C. törvény 11. (2) bekezdése alapján évben a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választott adózónak az éves elszámolású szakképzési hozzájárulás kötelezettségérõl január 1-jétõl az áttérés napjáig nem ezt, hanem a számú adóbevallást kell(ett) benyújtania. Az áttérés napjától az üzleti év elõlegkötelezettségét ezen a bevalláson kell szerepeltetni, ha az évben áll fenn. (Például, ha az üzleti év kezdõ napja április 1., a szakképzési hozzájárulás elõlegkötelezettségét a szeptemberi hónapban az i oszlopba kell beírni.) Amennyiben az adózó a naptári évrõl az üzleti évre július 1-jét követõen tért át, az új üzleti év elõlegkötelezettségét az üzleti év hatodik adóévi hónapjában, a megfelelõ oszlopban kell feltüntetni. (Például, ha az üzleti év kezdõ napja október 1-je volt, az elõleg összegét a március hónapra, a c rovatba kell beírni. Ez esetben az elõleg és az üzleti év éves nettó kötelezettsége különbözetét a 244/Ü számú nyomtatványon november 15-éig kellett szerepeltetni.) 27. sor: Piacrajutási támogatás visszafizetése Számlaszám: APEH Piacrajutási támogatás megtérülése bevételi számla Ebben a sorban a 102/1999. (XII. 1.) FVM rendelet szerinti közraktározási részvénytársaságoknak, valamint e rendelet alapján meghatározottaknak kell a fel nem használt támogatás visszafizetésének kötelezettségét, illetve a jogosulatlanul igényelt támogatás visszafizetésének kötelezettségét szerepeltetni. 28. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ járulékok Számlaszám: APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ bevételek beszedési számla Ebben a sorban a 29. sortól a 33. sorig beírt számok összesített összegét kell feltüntetni. 29. sor: Foglalkoztatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Ebben a sorban a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni

9 A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , 22., ). 30. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8%) Ebben a sorban a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (elszámolt) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem - ide nem értve az Szja-tv a szerinti természetbeni juttatás értékét - után megállapított (kiszámított) nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be, itt kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , , 31. ). 31. sor: GYED, GYES után fizetett nyugdíjjárulék (8%) Ebbe a sorba kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytõl levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni. Ebbe a sorba csak a társadalombiztosítási kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató írhat adatot (Tbj , 26. ). 32. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (2%) Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíj-pénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , , 31. ). 33. sor: GYED, GYES után fizetett nyugdíjjárulék (2%) Ezt a sort csak kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató töltheti ki. A díjban, segélyben, támogatásban részesülõ, magánnyugdíj-pénztári tagoktól levont nyugdíjjárulék összegét kell a sorba beírni (Tbj , 26. ). 34. sor: Egészségbiztosítási Alapot megilletõ járulékok összesen Számlaszám: APEH Egészségbiztosítási Alapot megilletõ bevételek beszedési számla Ebbe a sorba a 35-tõl 39. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 35. sor: Foglalkoztatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , 22., ). 36. sor: A szomszédos államokban élõ magyar biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék (11%) Ebben a sorban a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló évi LXII. törvény hatálya alá tartozó a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó idõtartamban foglalkoztatott biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (R. 15.). 37. sor: Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (3%) Ebben a sorban a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (elszámolt) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem - ide nem értve az Szja-tv a szerinti természetbeni juttatás értékét - után megállapított (kiszámított) egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , , ). 38. sor: A szomszédos államokban élõ magyar biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (3%) Ebbe a sorba a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó idõtartamban foglalkoztatott biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (R. 15.). 39. sor: Társas vállalkozók baleseti járuléka (5%) Ebben a sorban a társas vállalkozás, a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ társas vállalkozó után, a személyes közremûködés alapján kifizetett(elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét tünteti fel. A személyes közremûködés megszûnését követõen kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 36. ). 40. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény alapján a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni

10 Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett) az Szja. tv. szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelõleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg után, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap ( a társadalombiztosítási és a baleseti járulékalap) meghatározásánál nem kell figyelembe venni. (Pl. a Szja. tv. szempontjából az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, a társadalombiztosítási szabályok szerint azonban nem minõsül járulékalapot képezõ jövedelemnek.) A reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját a juttatásban részesülõ magánszemély illetõségétõl függetlenül kell megállapítani. Az Szja. tv ának (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított adómentes összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. Ebben a sorban kell bevallani az egyszerûsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezõgazdasági õstermelõt, családi gazdálkodót, illetve a családi gazdaság tagját terhelõ egészségügyi hozzájárulást, abban az esetben, ha az õstermelõ családi gazdálkodó, családi gazdaság tagjának jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítõ elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg. Az õstermelõ, családi gazdálkodó, családi gazdaság tagját a munkáltatójának tett bevallást helyettesítõ nyilatkozatában köteles nyilatkozni az ebbõl a tevékenységébõl származó bevételérõl. A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét (a bevétel 5 százalékának 15 százaléka) és azt az Art. jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai szerint megfizeti. Abban az esetben, ha a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás teljes összegének levonására a munkabérbõl való levonás szabályai szerint nincs lehetõség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. A fennmaradó hátralék összegérõl a T29/2002-es lapon kell a magánszemély állandó lakhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot tájékoztatni. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, például: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (felhasználói szerzõdés alapján, bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû jogviszonyban, segítõ családtagként, választott tisztségviselõként) megszerzett jövedelmek abban az esetben, ha a személyesen munkát végzõ személy tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét, felhasználói szerzõdés alapján a vagyoni értékû jog ellenértékeként kifizetett díjazás. A külön adózó jövedelmek közül: a 35 százalékos adóterhet viselõ osztalék, vállalkozói osztalékalap, a társadalombiztosítási járulékalapot nem képezõ természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, a kamatkedvezménybõl származó jövedelem, egyösszegû járadékmegváltás, kisösszegû kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy külön törvény szerint nem minõsül alkalmi munkavállalónak. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegének nem képezi alapját többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, adóterhet nem viselõ járandóság, valamint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kifizetõ által magállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetõt terhelõ összege, a kifizetõ által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér összegét, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, felsõoktatási intézmény által az iskolai rendszerû elsõ alapképzésben részt vevõ, nappali tagozatos hallgatójának az elõírt képzési idõ alatt végzett munkájáért kifizetett díj, de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi meghatározott összegének kétszerese, feltéve, hogy a munkavégzés az errõl szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történt, az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közremûködéséért a törvény hatálybalépését követõen kapott ellenszolgáltatás. Az m rovatban kizárólag akkor szerepelhet adat, ha az egyéni vállalkozó év során átalakult egyszemélyes kft.-vé. (A kft.-nek kell bevallani az egyéni vállalkozó 35 százalékos adóterhet viselõ vállalkozói osztalékalapja utáni százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét.) 41. sor: Egészségügyi hozzájárulás az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után Ebben a sorban a 40. sor összegébõl kell kimutatni az Szja. tv. 69. (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után fizetendõ százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget. A kifizetõnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására elõírt idõpontot követõen kell az üzleti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás után a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást

11 megállapítania. Az így megállapított összeget az elszámolt éves összes bevétel megállapítását követõ hónap 12-éig kell megfizetnie, továbbá az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként az éves bevallásban kell bevallania. 42. sor: Egészségügyi hozzájárulás (tételes) Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXIII. törvény aival módosított, az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni. 43. sor: Ellenõrzõ szám Ez a sor kizárólag a kitöltött sorok ellenõrzésére szolgál. A beírt sorok összesített adatait kell feltüntetni. Tájékoztató adatok Tájékoztató adatként kérjük a bevallásban szerepeltetni a évi és az ezt megelõzõ években osztalékként nevesített jövedelembõl a magánszemélyek részére a évben ténylegesen kifizetett összeg adóját. Ezeket az adatokat az adóhatóság nem könyveli. A tájékoztató adatok 44. sorában az összes magánszemély osztalékából levont adót kell feltüntetni egyezõen a 0203-as tábla 11. sorának n oszlopában lévõ adattal, s ezt az összeget meg kell bontani a 45. sorban a belföldi magánszemélyek, a 46. sorban a külföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalékból levont forrásadóra. A külföldi magánszemélyek forrásadójának összegébõl, a 46. sorból kérjük kiemelni a 47. sorban az Európai Unió tagállamaiban illetõséggel bíró magánszemélyeknek kifizetett osztalékból levont forrásadót. (Az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország.) Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal