Kitöltési útmutató a számú évközi (negyedévi) bevalláshoz

Átírás

1 Kitöltési útmutató a. számú évközi (negyedévi) bevalláshoz Az adózás rendjérõl szóló többször módosított évi XCI. törvény (továbbiakban Art.) 1. számú mellékletének II/1. a) pontjában meghatározott évközi adóbevallás benyújtására kötelezett adózónak január 1-jétõl december 31-éig keletkezett adókötelezettségeit az államháztartással szemben negyedévente ezen a nyomtatványon a negyedévet követõ hó 20-áig kell bevallani az illetékes elsõ fokú adóhatósághoz. A határidõig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ezen a nyomtatványon lehet pótolni legkésõbb a tárgyévet követõ év (2003.) január 31-éig. A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási idõszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. A borítólapon ügyintézõként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külsõ cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézõként az õ adatait kérjük közölni. A bevallást ez esetben is az adózónak kell aláírnia.) Lehetõség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art. 76. (2) bekezdésében meghatározott képviselõje, meghatalmazottja írja alá. A bevallást, ha meghatalmazott írja alá a meghatalmazást csatolnia kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában jelölje X-szel. A meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás idõpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó adatait. Eszerint meghatalmazott esetén: ha a meghatalmazott nem magánszemély, a meghatalmazott nevét, székhelyét, adószámát, továbbá a ténylegesen eljáró magánszemély nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, vagy születési helyét, idejét, anyja nevét, külföldi állampolgár esetén útlevélszámát, ha a meghatalmazott magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is), a meghatalmazott nevét, lakcímét (egyéni vállalkozó esetén székhelyét, ennek hiányában telephelyét) adószámát, adóazonosító jelét, vagy születési helyét, idejét, anyja nevét, külföldi állampolgár esetén útlevélszámát. Meghatalmazó esetén: a meghatalmazó nevét, székhelyét, adószámát, a meghatalmazást kiállító képviseletre jogosult nevét, továbbá születési helyét, idejét, anyja nevét, vagy adószámát, illetve ha ilyennel nem rendelkezik adóazonosító jelét, adóazonosító jellel nem renelkezõ külföldi állampolgár esetén útlevélszámát. Amennyiben az adózó él azzal a lehetõséggel, hogy adóbevallását adótanácsadóval, adószakértõvel ellenjegyezteti, úgy az ellenjegyzõ kért adatait a borítólapon kérjük kitölteni. Az ellenjegyzésre jogosult, ha nem rendelkezik adószámmal, a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét balra zártan kérjük szerepeltetni. A borítólapon az AZONOSÍTÁS (B) blokkban a Felszámolás alatti idõszakra beadott bevallás kódkockát csak a felszámolással érintett adózóknak kell kitölteni. A felszámolási eljárás alatti idõszakra vonatkozó adóbevallásnál a kódkockába 2 -t kell írni. Minden más esetben a kódkockát üresen kell hagyni! Ha a felszámolási eljárás bevallási idõszakon belül kezdõdik, akkor arra az idõszakra két adóbevallást kell az adózónak beadnia, a bevallási idõszak kezdõ napjától a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ napig az erre a célra rendszeresített megszûnõ bevallást, a felszámolás kezdõ idõpontjától a bevallási idõszak végéig már ezt a nyomtatványt kell kitölteni, a kódkockába 2 -t kell írni. (Végelszámolási eljárás esetén is a fentiek irányadók azzal, hogy azt a kódkockában jelölni nem szabad.) A bevallásban csak azokat a tárgynegyedévi kötelezettségeket szabad feltüntetni, amelyeket az adózónak pénzügyileg az állami adóhatóság által vezetett számlákkal szemben kell rendeznie és amelyekre jogszabály, illetve az adóhatóság nem írja elõ külön bevallási nyomtatvány használatát (mint pl.: áfa, vagy szerencsejátékszervezõk játékadó bevallása). Azoknál az adóknál, ahol van visszaigénylés lehetõsége (pl. fogyasztási adó, munkáltatónak munkavállalóval történõ elszámolásból eredõ személyi jövedelemadó) a negatív adóval kapcsolatos rendelkezés külön nyomtatványon (17. számú) tehetõ meg. 3

2 Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni. Az önellenõrzéssel feltárt kötelezettségek a bevallásban nem szerepeltethetõk, azokat a sz. Bevallás az önellenõrzéssel történt helyesbítésrõl nyomtatványon kell bevallani. Az adóellenõrzés jogerõs határozatával elõírt tételeket sem szabad az évközi bevallásban szerepeltetni. A bevallásba az adatokat az elõnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítést az általános szabályok szerint (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) kell elvégezni. Például: forint esetén a beírandó összeg (figyelemmel az elõnyomott ezer forint szövegre) 335. Járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl, a járulékok mértékérõl stb., a többszörösen módosított társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. A Tbj. szerinti néhány fogalom ismertetése és jogszabályi helye: Ki minõsül foglalkoztatónak (Tbj. 4. a) pont) Ki minõsül biztosítottnak (Tbj. 5. ) Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. ) Járulékalapot képezõ jövedelem (Tbj. 4. k) pont) Járulékalapot nem képezõ jövedelem (Tbj. 21. ) Milyen járulék fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (Tbj. 18. ) A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. ) A foglalkoztató társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége (Tbj. 20. ) A biztosítottat terhelõ egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felsõ határa (Tbj. 24., 25/A., 31. ) A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke január 1-jétõl 29 százalék nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetõleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8 (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2), illetve a 3 százalék egy sorban történõ bevallása nem lehetséges. A járulékokra vonatkozó sorok ( sorig) kitöltésekor az összegeket úgy kell beírni, hogy a negatív ( ) elõjelet mindig közölni kell! [Ilyen eset elõfordulhat pl., a többletként levont nyugdíjjárulék elszámolásakor (visszaadásakor)]. A pozitív elõjelet kiírni nem kell! Az egészségbiztosítási járuléknak az elõzõ évhez hasonlóan továbbra sincs felsõ határa. Abban az esetben, ha valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képezõ) jövedelme után felsõ határ nélkül 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet, ha a foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Amennyiben a foglalkoztatás bármelyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képezõ juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíjpénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében változatlanul érvényesül a járulékfizetési felsõ határ. Amennyiben valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsõ határig. Ezt a felsõ határt évre a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvény naptári napi forint, egész évre számítva (365 x =) forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetõleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelmeibõl a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék alapot képezõ juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felsõ határát. Fontos! Ezen a bevallási nyomtatványon egyéni vállalkozó saját járulékait nem vallhatja be! A kizárólag foglalkoztatónak minõsülõ évközi (negyedéves) bevallás benyújtására kötelezett egyéni vállalkozó az alkalmazottak, segítõ családtagok járulékait vallja be ezen a nyomtatványon. 4

3 Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl a többszörösen módosított egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eht.) rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegû fizetési kötelezettség. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást az Eht ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eht ai alapján kell bevallani és megfizetni. Figyelem! augusztus 17-tõl hatályos a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi L. törvény 73. -a, mely szerint az Szja.-törvény 69. -ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját a juttatásban részesülõ magánszemély illetõsé-gétõl függetlenül kell megállapítani, azonban az Szja.-törvény 69. -ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított adómentes összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. Abban az esetben, ha a jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítõ elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, az õstermelõ a munkáltatójának tett bevallást helyettesítõ nyilatkozatában köteles nyilatkozni az ebbõl a tevékenységbõl származó bevételérõl. A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét (a bevétel 5 százalékának a 15 százalékát) és azt az Art. jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai szerint megfizeti. Abban az esetben, ha a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás teljes összegének levonására a munkabérbõl való levonás szabályai szerint nincs lehetõség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. A fennmaradó hátralék összegérõl a T29/2001-es lapon kell a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot tájékoztatni. Költségvetési kapcsolat 01. sor: Levont személyi jövedelemadó Számlaszám: APEH Személyi jövedelemadó beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja. tv.) alapján, az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak részére kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont személyi jövedelemadó elõleget, valamint az adózó által kifizetõként a személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont személyi jövedelemadó elõleget és személyi jövedelemadót (forrásadót), és az adózót egyéb jogcímen terhelõ (például természetbeni juttatás, cégautó utáni) személyi jövedelemadót. Ez a sor nem tartalmazhatja a 13. sorban szereplõ személyi jövedelemadó összegét. 02. sor: Munkáltatóként levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak részére az Szja. tv. alapján kifizetett, személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a munkáltató által levont személyi jövedelemadó elõleget. 03. sor: Kifizetõként levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az Szja. tv. alapján a magánszemély részére kifizetett, személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a kifizetõ által az árfolyamnyereségbõl levont személyi jövedelemadót, a természetbeni juttatás után fizetett 44%-os személyi jövedelemadót, a személygépkocsi használat miatti személyi jövedelemadót (cégautó adót), az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettséget, valamint az egyéb személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont forrásadót, és az összevonandó jövedelembõl levont adóelõleget. Ebbõl a sorból külön ki kell emelni és fel kell tüntetni a 04. sorban az árfolyamnyereségbõl levont forrásadót, a 05. sorban a természetbeni juttatások utáni 44%-os személyi jövedelemadót, a 07. sorban a cégautó utáni személyi jövedelemadót, a 08. sorban az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettséget, és a 12. sorban az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó kötelezettséget. A kifizetõi személyi jövedelemadó kötelezettség összesített összegében azt veheti figyelembe negatív elõjelû adatként ami a tényleges osztalék adója és az osztalékelõleg kifizetésekor levont adójának a különbözete, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. 5

4 04. sor: Árfolyamnyereségbõl levont adó Ebben a sorban a 03. sor összegébõl az árfolyamnyereségbõl levont forrásadót kell beírni. 05. sor: Természetbeni juttatások miatti 44%-os személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell kimutatni a 03. sor összegébõl az Szja. tv. alapján a természetbeni juttatás után a kifizetõt terhelõ 44%-os személyi jövedelemadó összegét. 06. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni adó Ebben a sorban kell kimutatni a 05. sor összegébõl a reprezentáció és az üzleti ajándék miatti, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi L. törvény 70. (2) bekezdésével kiegészített Szja tv. 69. (8) bekezdése szerinti személyi jövedelemadó kötelezettség összegét. A évi L. törvény 88. (2) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása szempontjából az adózót választási lehetõség illeti meg. Az új szabályokat alkalmazhatja már január 1. napjától, de dönthet úgy is, hogy csak a módosító rendelkezések hatályba lépését követõen augusztus 17-étõl alkalmazza azokat. Ha az új szabályokat csak azok hatályba lépését követõen alkalmazza, akkor a reprezentáció és üzleti ajándék miatti adókötelezettségét a január és augusztus közötti idõszakra már be kellett vallania a 0101., vagy a 0102., vagy a számú nyomtatványon. Augusztus 17-étõl viszont a reprezentáció és üzleti ajándék utáni adókötelezettségét az elszámolt bevétel megálapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani ezen a nyomtatványon. Amennyiben úgy döntött, hogy a reprezentáció, és az üzleti ajándék adókötelezettségével kapcsolatos szabályokat év január 1-jétõl alkalmazza, akkor a teljes évi kötelezettséget az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani ezen a nyomtatványon. 07. sor: Cégautó adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 03. sor összegébõl az Szja. tv. alapján a kifizetõt terhelõ cégautó miatti személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét. 08. sor: Osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettségek Ebben a sorban kell szerepeltetni 03. sorból kiemelve az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettségeket. Ebben a sorban negatív számot kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. 09. sor: Az osztalékelõleg utáni adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 08. sor összegébõl a magánszemélyeknek kifizetett osztalékelõlegbõl levont forrásadót. 10. sor: A jegyzett tõke emelésével összefüggõ osztalékjövedelem utáni adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 08. sorból a jegyzett tõke emelésével a magánszemélyeknek ellenérték nélkül juttatott (jóváírt) értékpapír névértéke, továbbá a jegyzett tõke emelése keretében az értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek a társas vállalkozás jegyzett tõkéjén felüli saját vagyonból származó része után a kifizetõ által megállapított adót. 11. sor: A magánszemély tag részére fizetett osztalékból levont forrásadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 08. sorból a társas vállalkozás adózás utáni eredményébõl a vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részére e jogviszonyára tekintettel fizetett összegbõl levont forrásadót. 12. sor: Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 03. sorból kiemelve a következõ jogcímeken levont személyi jövedelemadót: a kamatkedvezménybõl származó jövedelem utáni adót (Szja. tv. 72. ), az adómentes kifizetések utáni adót (Szja. tv. 72/A ), a kisösszegû kifizetések, az egyösszegû járadékmegváltások utáni adót (Szja. tv. 73. ), a társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem utáni adót (Szja. tv. 75. ), és a nyereménybõl származó jövedelem utáni adót (Szja. tv. 76. ). 13. sor: Munkáltatóként levont személyi jövedelemadó évi különbözete Ebben a sorban a munkáltatónak a dolgozóval kapcsolatos, a évvel összefüggõ személyi jövedelemadó elszámolásból származó különbözetet (Art. 30. (1) és (2) bekezdések) kell feltüntetni. Ha a 6

5 számított összeg kötelezettség, azt az elõjel külön feltüntetése nélkül, ha visszaigénylés, akkor ( ) elõjellel kell szerepeltetni. Ezt az összeget a 01. és 02. sor nem tartalmazhatja. 14. sor: Személygépkocsi fogyasztási adója Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb a évi LXXV. törvánnyel módosított, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében 2/a., 2/b., 2/c. és a 2/d. sorszám alatt meghatározott személygépkocsi után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét. 15. sor: Egyéb termékek fogyasztási adója Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb a évi LXXV. törvénnyel módosított, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló az évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében az 1. és 3. sorszám alatt meghatározott termékek után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét. 16. sor: Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a gumiabroncsokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 17. sor: Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a csomagolóeszközöket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 18. sor: Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a hûtõberendezéseket és hûtõközegeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 19. sor: Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül az akkumulátorokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 20. sor: Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott egyéb kõolajtermékeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 21. sor: Munkaadói járulék Ebben a sorban a Magyar Köztársaság és évi költségvetésérõl szóló a évi CXXXIII. törvény 79. -ával valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló a évi L. törvény 75. -ának figyelemmel a 88. -ra módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl, és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. 22. sor: Munkavállalói járulék Ebbe a sorba az évi CXXIV. törvény 13. -ával módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41. -a alapján fizetendõ munkavállalói járulékkötelezettséget kell beállítani. 23. sor: Játékadó Ebben a sorban a többször legutóbb a évi LXXV. törvény 27. -ával módosított, a szerencsejáték szervezésérõl szóló évi XXXIV. törvény szerinti játékadót kell szerepeltetni. (Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerõ automaták utáni havi bevallású játékadó kötelezettséget, ezt a számú nyomtatványon kell bevallani, és a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó éves bevallású játékadót, amelyet a számú nyomtatványon kell bevallani.) 24. sor: Nemzeti kulturális járulék Ennek a sornak az e oszlopában a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló évi XXIII. törvény módosításáról szóló évi CXL. törvény valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi. L. törvény 55. -a alapján fizetendõ nemzeti kulturális járulékkötelezettség összegét kell 7

6 szerepeltetni. A kivitelezést terhelõ járulékalap megállapításának és megfizetésének módját, a részletes szabályait a 10/2001. (IV. 24.) NK ÖM-PM együttes rendelete szabályozza. Ebben a sorban negatív elõjelet kizárólag az építtetõ, illetve a kivitelezõ szerepeltethet visszaigényelhetõ összeget a évi L. tv. 55. (6)-(7) bekezdésében foglaltak miatt. 25. sor: Rehabilitációs hozzájárulás Az évi LXXXI. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41/A. és 42/A. -aiban meghatározott módon számított rehabilitációs hozzájárulás elõlegének összegét kell beállítani a március, június és szeptember hónapok e sorába. Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fõt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát. A hozzájárulás éves összege a kötelezõ foglalkoztatási szintbõl hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelõzõ második év KSH által közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka [a hivatkozott tv. 41/A. (5) bekezdése]. A rehabilitációs hozzájárulás évi mértéke forint/fõ. 26. sor: Szakképzési hozzájárulás Ebben a sorban a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló, a évi LI. törvény alapján fizetendõ szakképzési hozzájárulás elsõ félévi elõlegkötelezettség összegét kell szerepeltetni a június hónap e sorában. 27. sor: Piacrajutási támogatás visszafizetése Ebben a sorban a 102/1999. (XII. 1.) FVM rendelet szerinti közraktározási részvénytársaságoknak, valamint e rendeletek alapján meghatározottaknak kell a fel nem használt támogatás visszafizetésének kötelezettségét, illetve a jogosulatlanul igényelt támogatás visszafizetésének kötelezettségét szerepeltetni. 28. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ járulékok Ebbe a sorba a 29. sortól a 36. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 29. sor: Foglalkoztatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , 22., ). 30. sor: Munkanélküli ellátást után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Figyelem! Ezt a sort csak munkanélküli ellátást folyósító szerv töltheti ki! Az ellátást folyósító szerv a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a nyugdíj elõtti munkanélküli segély együttes összege után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét tünteti fel ebben a sorban (Tbj , 22. ). 31. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja-tv a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be, itt kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , , 31. ). 32. sor: Munkanélküli ellátásból fizetett nyugdíjjárulék (8%) Ebbe a sorba csak a munkanélküli ellátást folyósító szerv írhat! Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó munkanélkülitõl levont nyugdíjjárulék összege írható a sorba (Tbj , 25/A. ). 33. sor: Gyed, gyes után fizetett nyugdíjjárulék (8%) Ebbe a sorba kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytõl levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni. Ebbe a sorba csak a társadalombiztosítási kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató írhat adatot (Tbj , 26. ). 8

7 34. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (2%) Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíjpénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , , 31. ). 35. sor: Munkanélküli ellátásból fizetett nyugdíjjárulék (2%) Figyelem! Ebbe a sorba csak a munkanélküli ellátást folyósító szerv közölhet adatot! A magánnyugdíjpénztári tagtól (munkanélkülitõl) levont nyugdíjjárulékot kell beírni (Tbj , 25/A., 26. ). 36. sor: Gyed, gyes után fizetett nyugdíjjárulék (2%) Ezt a sort csak kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató töltheti ki. A díjban, segélyben részesülõ magánnyugdíj-pénztári tagoktól levont nyugdíjjárulék összegét kell a sorba beírni (Tbj , 26. ). 37. sor: Egészségbiztosítási Alapot megilletõ járulékok összesen Ebbe a sorba a 38-tól 43. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 38. sor: Foglalkoztatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , 22., ). 39. sor: Munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék (11%) Figyelem! Ebbe a sorba csak munkanélküli ellátást folyósító szerv írhat! A keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék és a nyugdíj elõtti munkanélküli segély összege után kiszámított, foglalkoztatót terhelõ egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (Tbj ). 40. sor: A szomszédos államokban élõ magyar biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó idõtartamban foglalkoztatott biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (R.15. ). 41. sor: Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (3%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja-tv a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûntetését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , , ). 42. sor: A szomszédos államokban élõ magyar biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (3%) Ebbe a sorba a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó idõtartamban foglalkoztatott biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (R.15. ). 43. sor: Társas vállalkozók baleseti járuléka (5%) Ebbe a sorba a társas vállalkozás, a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ társas vállalkozó után, a személyes közremûködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét tünteti fel. A személyes közremûködés megszûnését követõen kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 36. ). 44. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) Ebben a sorban a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után fizetendõ egészségügyi hozzájárulás nélkül (Eht ). Az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után fizetendõ egészségügyi hozzájárulás bevallására a 45. sor szolgál. 9

8 Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett) az Szja. tv. szerinti az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelõleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg után, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap (a társadalombiztosítási és a baleseti járulékalap) meghatározásánál nem kell figyelembe venni. (Pl. a Szja. tv. szempontjából az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, a társadalombiztosítási szabályok szerint azonban nem minõsül járulékalapot képezõ jövedelemnek.) Jellemzõen ilyen jövedelmek: a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (felhasználási szerzõdés alap ján, bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû jogviszonyban, segítõ családtagként, választott tisztségviselõként) megszerzett jövedelmek abban az esetben, ha a személyesen munkát végzõ személy tárgy havi járulékalapot képezõ jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét, felhasználói szerzõdés alapján a vagyoni értékû jog ellenértékeként kifizetett díjazás. a külön adózó jövedelmek közül: a 35 százalékos adóterhet viselõ osztalék, vállalkozói osztalékalap, a kamatkedvezménybõl származó jövedelem, egyösszegû járadékmegváltás, kisösszegû kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy külön törvény szerint nem minõsül alkalmi munkavállalónak. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegének nem képezi alapját többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, az adóterhet nem viselõ járandóság, valamint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kifizetõ által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetõt terhelõ összege, a kifizetõ által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér összegét, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, a felsõoktatási intézmény által az iskolai rendszerû elsõ alapképzésben részt vevõ, nappali tagozatos hallgatójának az elõírt képzési idõ alatt végzett munkájáért kifizetett díj, de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi meghatározott összegének kétszerese, feltéve, hogy a munkavégzés az errõl szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történt, az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közremûködéséért a törvény hatálybalépését követõen kapott ellenszolgáltatás. 45. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után Ebbe a sorba kizárólag az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után fizetendõ százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget kell beírni augusztus 17-tõl hatályos a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi L. törvény 73. -a, mely szerint az Szja. törvény 69. -ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját a juttatásban részesülõ magánszemély illetõségétõl függetlenül kell megállapítani. Az Szja. törvény 69. -ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított adómentes összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. A kifizetõnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására elõírt idõpontot követõen kell az üzleti ajándék és reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás után a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást megállapítania. Az így megállapított összeget az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követõ hónap 12-éig kell megfizetnie, továbbá az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként a negyedéves bevallásában kell bevallania. 46. sor: 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban kell bevallani az egyszerûsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezõgazdasági õstermelõ 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulását. Annak a tételes költségelszámolást választó mezõgazdasági õstermelõnek, aki a munkáltatója felé az NY63/2001. számú bevallást helyettesítõ (egyszerûsített) nyilatkozaton közli a mezõgazdasági õstermelésbõl származó bevételét és az elõlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles az egészségügyi hozzájárulás-különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni. 10

9 A munkáltatónak meg kell állapítania a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét, amely a mezõgazdasági õstermelésbõl származó bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegébõl le kell vonni az igazoltan befizetett elõlegek összegeit. Igazolásként kell elfogadni azokat a befizetési bizonylatokat (csekkeket), amelyekrõl a munkavállaló azt nyilatkozza, hogy azok évi 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás címén kerültek befizetésre. A befizetési bizonylatokat csak abban az esetben lehet igazolásként elfogadni, ha azokon a befizetést az MNB es egészségügyi hozzájárulás számlaszámra teljesítették. A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegébõl le kell vonni az elõlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a fennmaradó különbözetet a munkáltató jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályok szerint vallja be és fizeti meg. A bevallást olyan összeg(ek)ben kell teljesíteni, amilyen összeg(ek)ben a különbözetet, illetõleg a különbözet részleteit a munkáltató a munkabérbõl levonja. A bevallás hónapja(i) az(ok) az elszámolási hónap(ok), amely(ek)ben az egészségügyi hozzájárulás-különbözet egészét vagy egy részét a munkabérbõl levonták. 47. sor: Egészségügyi hozzájárulás (tételes) Ebben a sorban az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXIII. törvény ával módosított Eht. alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni, melynek összege havi forint, naptári naponként 150 forint (Eht ). A tételes összegû egészségügyi hozzájárulás elsõdlegesen a kifizetõt terheli a természetes személlyel fennálló, jogszabályban meghatározott jogviszonyok alapján. A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetõvel fennálló munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a fegyveres erõk szerzõdéses állományának jogviszonya, tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizetõ tevékenységében személyesen közremûködik, bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû, illetõleg felhasználási szerzõdésen alapuló, valamint a segítõ családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyból származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetõleg naptári napokra számítva annak harmincad részét, választott tisztségviselõi jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselõt is), ha a választott tisztségviselõ e tevékenységébõl származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetõleg naptári napokra számítva annak harmincad részét, a munkanélküli járadék vagy a keresetpótló juttatás folyósítása, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása alapján kell megfizetni. Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt, a keresõképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét idõtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés idõtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér- (illetmény-), távollétidíj-fizetés történt, a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülõ az ellátás folyósítása alatt munkát végez, a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tíz évesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság, a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése, a fogvatartás idõtartama alatt. 51. sor: Ellenõrzõ szám (01-tõl 50. sorig) Ez a sor kizárólag a kitöltött sorok ellenõrzésére szolgál. A beírt sorok összesített adatát kell feltüntetni. Az elõnyomott szöveget nem tartalmazó sorok csak akkor tölthetõk ki, ha azt az adóhatóság elrendeli. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal 11