E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Szám: /2006-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosításáról Budapest, november

2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) módosítását tartalmazza. A Fot.-nak korábban már Országgyűlés elé került a hasonló tárgyú módosítása, amit akkor az Országgyűlés február 13-án 342 igen szavazattal, 3 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott, de a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldött. A köztársasági elnök úr a korábbi változatban annak erényei elismerése mellett a és évben meghatározott végső határidőt tekintette aggályosnak, és javasolta ennél rövidebb határidő megállapítását. Jelen előterjesztésben megőriztük a nem kifogásolt rendelkezéseket, továbbá figyelembe vettük a központi igazgatást érintő, kormánydöntésen alapuló változásokat, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyújtotta lehetőségeket. A Fot. alkalmazása során értelmezési nehézségek merültek fel a középület fogalmával összefüggésben: a definíció hiánya miatt nem volt egyértelmű, hogy mely épületekre terjed ki a Fot. szerinti akadálymentesítési kötelezettség. A korábbi koncepciót alapul véve a közszolgáltatások mindenki számára történő egyenlő esélyű hozzáférhetővé tétele az előterjesztés célja, ezért a közszolgáltatás meghatározása, és nem a középület definiálása felől ad megoldást a korábbi jogalkalmazási problémákra. Igen lényeges előrelépés a korábbi, alapvetően hazai költségvetési forrásokra támaszkodó koncepcióval szemben, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtéséhez szükséges programok terveződnek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben. Egyrészt valamennyi operatív program esetében horizontális szempontként szerepel a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének biztosítása, másrészt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban, valamint a regionális operatív programokban konkrét célként van jelen a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének megvalósítása. A évi LVII. törvény 1. -a szerinti központi államigazgatási szervek és azok területi szervei által nyújtott közszolgáltatások (a továbbiakban: államigazgatási szervek által nyújtott közszolgáltatások) esetében a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program jelenlegi állapot szerint mintegy 15 Mrd Ft nagyságrendben - az önkormányzati feladatellátásba tartozó közszolgáltatások

3 2 esetében pedig a regionális operatív programok nyújtják a szükséges mértékű támogatást. A források nagyságrendjéről csak az operatív programok kormány általi elfogadását követően, az akciótervek jóváhagyásakor lehet érdemben nyilatkozni. Az egyes ágazatokban az egyenlő esélyű hozzáférés érvényesítése, a források megteremtése és azok operatív programokba való betervezése értelemszerűen az ágazatot irányító tárca felelőssége. Az akadálymentesítésre szánt források hatékonyabb felhasználása érdekében a Társadalmi Megújulás Operatív Programban módszertani és szakértői háttér megalapozását tervezzük. A korábbi koncepcióval szemben az államigazgatási szervek által nyújtott közszolgáltatások tekintetében le kell azonban mondanunk az éves ütemezésről. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban a Kormány jelentős változtatások végrehajtását tűzte ki célul. Ezek a változtatások átrendezik az államigazgatási szervek felelősségi körébe tartozó épületek üzemeltetőit, számát és ezzel együtt értelemszerűen az épületekben nyújtott közszolgáltatásokat is. A reformok eredményes befejezése előtt nem is lenne lehetséges a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének ütemezése; a korábban benyújtott változat pedig gyakorlatilag végrehajthatatlanná vált. A köztársasági elnök úr által kifogásolt határidőket a korábbi koncepció az államigazgatási szervek által nyújtott közszolgáltatások esetében december 31. napjában, az önkormányzati feladat-ellátást szolgáló közszolgáltatások, valamint az ügyfélszolgálatok és a hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek esetében pedig december 31. napjában határozta meg. Pozitív előrelépésként jelen előterjesztésben az önkormányzati feladat-ellátást szolgáló közszolgáltatások esetében is a korábbi változathoz képest három évvel előbbi, azaz december 31-ei végső határidő került rögzítésre. A tervezhető források ismeretében az ennél gyorsabb haladás és korábbi végső határidők megfogalmazása - teljesíthetetlen ígéret maradna. Pozitív változás az is, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetés nyomán az egy közszolgáltatást nyújtó épületre jutó támogatás csökkentésével, a kötelezettek körének bővítésével a korábban végéig vállalt kb önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épület helyett ezúttal 2010-ig mintegy 9100 épület akadálymentesítését írjuk elő. Ezzel figyelembe vettük azt

4 3 a tényt is, hogy a fogyatékos emberek 40%-a községekben, azaz kistelepüléseken él. Az akadálymentesítés valóságos ütemének megítélése szempontjából fontos azt is megjegyezni, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által végzett felmérés tanúsága szerint az önkormányzati körbe tartozó akadálymentes épületek száma a központi pályázati keret szűkössége ellenére a december 31-ei 3518-ról december 31-re 4977-re növekedett, ami egy év alatt 1459 épület akadálymentesítését, azaz 41%-os bővülést jelent. Másrészről tekintettel az akadálymentesség horizontális jellegére a hozzáférhetőséget növelik az európai uniós és hazai forrásból támogatott és az építési törvény alapján akadálymentesen elvégzett egyéb beruházások is. Az előterjesztés egyéb rendelkezései szövegpontosításokat tartalmaznak, illetve egyéb ágazati jogszabályokkal való összhang megteremtését célozzák. II. A kormányprogramhoz való viszony A Kormány évekre szóló programja az Esély a fogyatékkal élőknek c. fejezetében külön kiemeli, hogy a megfelelő költségvetési források biztosítása mellett segíteni kell az akadálymentesítést, amely ezúttal nemcsak a szűken vett épített környezet akadálymentessé tételét, hanem a szolgáltatásokhoz, illetve az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférést is jelenti. III. Előzmények A Fot. módosítása decemberében Országgyűlés elé került a T/ számú törvényjavaslat részeként. A törvényjavaslatot az Országgyűlés február 13-i ülésén majdnem egyhangúlag elfogadta, de azt a Köztársasági Elnök Úr március 2-án megfontolásra visszaküldte. A vétó legfőbb oka az volt, hogy a Köztársasági Elnök Úr álláspontja szerint a tervezetben szereplő december 31-ei, illetve december 31-ei végső határidők ennyire távoli időpontban való meghatározása aránytalan és méltatlan a fogyatékos emberekkel szemben, továbbá hátráltatná társadalmi integrációjukat. A köztársasági elnöki visszautasítás szemléletbeli váltást rövidebb határidőket, illetve komolyabb pénzügyi ráfordítást javasol az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak. Jelezzük ezzel kapcsolatban, hogy jelen előterjesztés a határidők tekintetében az önkormányzati feladat-ellátást szolgáló közszolgáltatások vonatkozásában tartalmaz változást. Ugyan egyetértünk azzal, hogy az érintettek szempontjából kiemelt fontosságú az egyenlő esélyű hozzáférés mielőbbi megvalósítása, nem

5 4 hagyhatjuk figyelmen kívül az ország gazdasági teljesítőképességét, ami alapján a jelenlegi ütemezés bizonyul reálisnak, szakszerűnek és teljesíthetőnek. Megjegyezzük továbbá, hogy a fenti ütemezést a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervei el tudták fogadni, jelezvén azt az igényüket, hogy inkább legyen a határidő hosszabb, de végrehajtható, minthogy egy rövidebb határidő kerüljön meghatározásra valós tartalom és megvalósíthatóság nélkül. Az előterjesztés első változatát az Országos Fogyatékosügyi Tanács nemkormányzati oldala október 16-i ülésén tárgyalta. Jelen anyag már tartalmazza az észrevételek átvezetését. IV. Várható szakmai hatások A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés fogalmának bevezetésével az építményekre vonatkozó követelményrendszer világosabb, egyértelműbb. Ennek köszönhetően a tervezést végző mérnökök és építésügyi hatóságok munkája pontosabbá válhat. A törvényjavaslatban definiált közszolgáltatást nyújtó épületek tulajdonosai és használói pontosabban tudják az elvárt követelményeket, illetve tervezni tudják a költségeket és az építkezés tervezéssel, forrásteremtéssel, engedélyezéssel és kivitelezéssel együtt járó feladatait. Várható továbbá, hogy a fogalmak tisztázásának eredményeként a követelményeket megismerő európai uniós és hazai forrásokat kezelő pályáztatók (irányító hatóságok, közreműködő szervezetek, értékelő bizottsági tagok, minisztériumok, közalapítványok stb.) jobban tudják érvényesíteni az építkezéssel járó beruházási támogatások elosztása során az egyenlő esélyű hozzáférés horizontális szempontját. Másrészről a közszolgáltatást nyújtó épületek egyúttal alkalmassá válnak arra, hogy azokban a mozgás-, látás-, hallássérült és más fogyatékossági csoportokba tartozó személyek munkát vállalhassanak. V. Várható gazdasági hatások A legjelentősebb gazdasági hatást a költségvetés szempontjából attól várjuk, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés horizontális célkitűzése valamennyi építkezéssel járó beruházási célú, európai uniós és hazai forrásokból finanszírozott pályázati program részévé válik. Ebben az esetben jelentősen növekedhet a hozzáférhetőség aránya anélkül, hogy több tízmilliárd forintos külön nevesített keretet kellene tervezni az akadályokkal felépített épületek utólagos átalakítására.

6 5 További gazdasági hatás lehet, hogy az építkezési tervdokumentációt készítő mérnökök, illetve az építésügyi hatóságok mérnök végzettségű köztisztviselői díjazásukért valóban hozzáférhető épületeket terveznek, és csak ilyenekhez adnak ki építési engedélyeket. Emelkedhet a jelenleg egyedül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végző, akadálymentesítési ismereteket tanuló rehabilitációs szakmérnökök és rehabilitációs szakértők iránti kereslet; ezzel munkahelyek jöhetnek létre. A kiadások részben és hosszú távon megtérülhetnek pl. abból, hogy a hozzáférhető épületekben a ma munkavállalási korú, de inaktív megváltozott munkaképességű személyek munkát tudnak vállalni. Ezzel a lehetőséggel csökkenhetnek a rokkantsági ellátások és növekedhetnek az adó- és járulékbevételek. A hozzáférhetőség megteremtésére szánt forrás természetszerűleg tartalmazza az építkezéssel együtt járó, az államkasszába visszafolyó adókat és járulékokat. VI. Várható társadalmi hatások Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a fogyatékos személyek különböző csoportjainak (hallás-, látás-, mozgássérült, értelmileg akadályozott, autista és halmozottan fogyatékos személyek) eltérő szükségleteire figyelemmel határozzuk meg. Várható, hogy ilyen módon a közgondolkodásban az akadálymentesítettség mára a rámpásításra leszűkült fogalma új értelmet nyer. Várható, hogy ezzel a lépéssel a mozgássérült személyek mellett más fogyatékossági csoportok elégedettsége is emelkedik a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés valódi biztosítása esetén. Várható, hogy felgyorsul az akadálymentesítés tempója, ezáltal a fogyatékos személyek önrendelkezési joga, ennek következtében pedig társadalmi integrációja kiteljesedhet. Az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító környezet nem kizárólag a fogyatékos személyek életkörülményeit javítja, hanem az időskorú, beteg, babakocsit használó emberek mindennapjait is megkönnyíti. Magyarország lakossága öregszik, egyre több az időskorú és így hozzáférhető környezetet igénylő személy. Növekszik a megváltozott munkaképességű személyek száma is; a hozzáférhetőség megvalósításával elkerülhető, hogy a betegség vagy baleset következtében speciális szükségletűvé váló munkavállaló elveszítse munkahelyét, és növelje a rokkantsági kiadásokat. Így várhatóan az egész társadalomra pozitív hatással lesz a törvény módosítása.

7 6

8 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosításáról szóló kormány-előterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés Mellékletét képező törvényjavaslatnak az Országgyűlés elé terjesztését; 2. a törvényjavaslat előadójául a szociális és munkaügyi minisztert jelöli ki.

9 Melléklet a /2006-SZMM számú kormány-előterjesztéshez évi törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosításáról 1. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 4. -a a következő f) h) pontokkal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] f) közszolgáltatás: fa) minden közhatalmi tevékenység ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett minden tevékenység, fb) az állam, a helyi és a kisebbségi önkormányzat, az általuk fenntartott intézmény, valamint a nem állami, egyházi fenntartó által működtetett, közfinanszírozásban részesülő intézmény nyújtotta oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység, fc) minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá fd) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható;

10 2 g) akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 2. -ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet; h) egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. 2. A Fot. 7. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. 3. A Fot. a következő 7/A. 7/B. -sal és azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés 7/A. (1) A fogyatékos személy számára az e törvényben meghatározottak szerint figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. (2) A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell.

11 3 7/B. (1) A évi LVII. törvény 1. -a szerinti központi államigazgatási szervek és azok területi szervei (a továbbiakban: államigazgatási szerv) által nyújtott közszolgáltatások vonatkozásában az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának határideje december 31. (2) A helyi önkormányzat által nyújtott, illetőleg feladatellátását biztosító közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának követelményét a mellékletben rögzített évenkénti ütemezés szerint kell végrehajtani. (3) A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 88. -ának (1) bekezdése alapján elkészített fővárosi, megyei fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy a helyi önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kell megvalósítani az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit. Ennek elkészítése során figyelembe kell venni a Kt ának (4) bekezdésében meghatározott önkormányzati intézkedési tervben, valamint a Kt. 89/A. -ának (5) bekezdésében meghatározott többcélú kistérségi társulási intézkedési tervben foglaltakat. A mellékletben meghatározottakat a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban a Kt a (4) bekezdésének e) pontja alapján elkészített jegyzékben foglaltak figyelembevételével kell megvalósítani. (4) A 4. fc) fd) alpontja szerinti közszolgáltatás esetében az egyenlő esélyű hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében december 31-éig kell biztosítani. (5) Az államigazgatási szerv által nyújtott közszolgáltatás egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének megteremtéséhez szükséges forrást az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban, a helyi önkormányzat által nyújtott, illetőleg a feladatellátását biztosító közszolgáltatás egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének megteremtéséhez szükséges forrást az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjaiban kell biztosítani. 4. A Fot ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben,

12 4 felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. 5. A Fot a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik: (2) A Tanács (1) bekezdés c)-g) pont szerinti tagja a fogyatékos személyek érdekeinek képviseletét ellátó feladatkörében nem folytathat a lobbitevékenységről szóló XLIX. törvény hatálya alá tartozó lobbitevékenységet. 6. A Fot ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek, jelző- és tájékoztató berendezéseknek amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik fokozatosan, de legkésőbb január 1-jéig kell a 8. -ban foglalt feltételeknek megfelelniük. 7. A Fot. az e törvény melléklete szerinti melléklettel egészül ki. Záró rendelkezések 8. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Fot ának (6) bekezdése hatályát veszti. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Fot a (4) bekezdésének második mondatában az évente szövegrész helyébe a kétévente szövegrész lép.

13 Melléklet a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosításáról szóló évi... törvényhez "Melléklet a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényhez" A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezése az önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtésére kötelezett önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások kötelezettek száma december december december 31. egészségügyi alapellátás szociális alapellátás óvoda alapfokú iskola kozépfokú iskola gyermekvédelmi alapellátás gyermekvédelmi szakellátás szociális szakellátás egészségügyi szakellátás önkormányzat i ügyfélszolgálat 2 ezer fő alatti település önkormányzata ezer fő közötti település önkormányzata ezer fő közötti település önkormányzata ezer fő közötti település önkormányzata e zer fő közötti település önkormányzata ezer fő feletti település önkormányzata, ideértve a főváros kerületeit is megyei (fővárosi) önkormányzat

14 Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) módosítását tartalmazza. A Fot hasonló tárgyú módosítását az Országgyűlés február 13-án 342 igen szavazattal, 3 nem és 2 tartózkodás mellett egyszer már elfogadta, de köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte. Köztársasági elnök úr a és évben meghatározott végső határidőt, illetve a rendelkezésre álló forrásokat tekintette aggályosnak, és javasolta ennél rövidebb határidő, továbbá nagyobb mértékű fedezet megállapítását. Jelen előterjesztésben megőriztük a nem kifogásolt rendelkezéseket, továbbá figyelembe vettük a központi igazgatást érintő, kormánydöntésen alapuló változásokat, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyújtotta lehetőségeket. A Fot. hatályba lépése óta eltelt időszakban a jogszabály végrehajtása során problémát jelentett a középület fogalmának értelmezése. E fogalommal kapcsolatban - jogszabályi értelmezés hiányában - nem volt egyértelmű, hogy mely épületek esetében áll fenn az akadálymentesítés kötelezettsége. Erre a problémára az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is felhívta a figyelmet az OBH 3072/2003. számú jelentésében. A végrehajtás eredményes megvalósítása érdekében szemléletváltás következett be: az épületek fizikai akadálymentesítése helyett a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetőségének megteremtésére helyeződött a hangsúly. A jogbizonytalanság rendezése érdekében a törvényjavaslatban meghatározásra kerül a közszolgáltatás fogalma. Ez alatt az alábbiakat kell érteni: a) minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet - továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett minden tevékenység, b) az állam, a helyi és a kisebbségi önkormányzat, az általuk fenntartott intézmény, valamint a nem állami, egyházi fenntartó által működtetett, közfinanszírozásban részesülő intézmény nyújtotta oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység, c) minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá

15 2 d) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható. Az első két bekezdés az államigazgatás, illetőleg az önkormányzatok, önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek közszolgáltatásait sorolja fel, azaz lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. A harmadik bekezdésben felsorolt közszolgáltatások minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltatásra értendők, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója. A feladat ennélfogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is. (Alatta kell érteni többek között a családi háztartások működtetését segítő szolgáltatásokat, mint pl. a gáz-, víz- és csatornahálózat, a villamos energiaellátás, a telekommunikációs eszközöket forgalmazó cégek ügyfélszolgálati irodáit stb.) A negyedik bekezdés az érintett érdekvédelmi szervek javaslatára alapvetően szintén a versenyszektor szereplőinek ír elő kötelezettséget. Nyilvánvaló, hogy a fogyatékos személyek többsége elsősorban nem a kormányzati szervek épületeinek a látogatója. Sokkal gyakoribb pl. az áruházak, a vendéglátóipari és idegenforgalmi egységek, a vállalkozásként működő gyógyszertárak használata. Az akadálymentességet figyelemmel a jogbiztonság elvére a törvényjavaslat nem határozza meg újra, hiszen annak definícióját az Étv. tartalmazza. A Fot. hatályba lépése óta eltelt időszakban az akadálymentesítés fogalma lényeges átalakuláson ment keresztül ban az akadálymentesítés alatt elsősorban a mozgáskorlátozott emberek hozzáférésének, azon belül is az épületbe való bejutásnak, illetve a mellékhelyiségek használhatóságának megteremtését értették. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek speciális szükségleteinek figyelembe vételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Fontos továbbá, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben be is kell tudni járni, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengénlátó, a siket és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy számára. Az épületen belüli tájékozódást az információk érzékelhetővé és

16 3 értelmezhető tételével kell biztosítani (siket személyek esetében az információ vizualizálásával, nagyothalló személyek esetében a hangingerek erősítésével, vak személyek esetében az információk hallhatóvá tételével, gyengénlátó emberek esetében a látható információk erősítésével, értelmi fogyatékos és autista személyek esetében az információk könnyen érthető megfogalmazásával). Ugyanez vonatkozik magára a közszolgáltatásra is. Végezetül szólni kell arról, hogy a fogyatékos személyek önrendelkezési jogára figyelemmel a hozzáférést úgy kell kialakítani, hogy azt a fogyatékos személy az állapotának megfelelő legnagyobb önállósággal tudja igénybe venni; azaz indokolatlanul ne szoruljon rá más emberek segítségére. Az egyenlő esélyű hozzáférés definíciója: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális, és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, biztonságos, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára egyformán rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. A fogalmak definiálását követően a törvényjavaslat kimondja a fogyatékos személyek jogát a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáféréshez. (7A. (1) bekezdés). Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a fent már említett OBH 3072/2003. számú jelentésében kifogásolta, hogy a különböző tárcákhoz tartozó hatóságoknak, szakhatóságoknak a vizsgált kérdést szabályozó ágazati előírásai, a kötelező szabványok egyöntetű használata egymásnak ellentmondó. A jogalkalmazás során gyakori hiba, hogy az építésügyi hatóságok az akadálymentesség követelményét nem érvényesítik az építésügyi engedélyek kiadásakor, illetve az épületekben nyújtott szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatások működésének engedélyezésekor az akadálymentesség nem jelenik meg követelményként. A problémák orvoslása érdekében és a fogyatékos személyek újonnan definiált jogának érvényesítésére a törvényjavaslat a hatósági eljárások itt elsősorban az építésügyi és a működési engedélyezési hatósági eljárásokra kell gondolni során írja elő az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazását. Tekintettel a Fot. keret-törvény jellegére, az előírás általános jellegű. A törvény hatályba lépését követően szükséges lesz az egyes ágazatok működési engedélyezési eljárásait szabályozó kormány-, illetve miniszteri rendeletek módosítása. (7A. (2) bekezdés)

17 4 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa többször idézett OBH 3072/2003. számú jelentésében javasolta a szociális és családügyi miniszternek, valamint a pénzügyminiszternek, hogy gondoskodjon az akadálymentesség kialakításához szükséges pénzügyi eszközök szabályainak megalkotásáról és a költségvetésbe való ütemes előterjesztéséről. A szabályok kialakítása úgy történjen, hogy célravezető, átlátható és kiszámítható legyen. Az akadálymentesítés tulajdonképpen horizontális célkitűzés, amit valamennyi építkezéssel járó beruházás során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. törvény alapján érvényre kell juttatni. Ezért rendkívüli jelentőséggel bír az, hogy az európai uniós és a hazai források terhére támogatott pályázók beruházás esetén az akadálymentesítést megvalósítsák. Áttekintettük egyrészt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) operatív programjait, másrészt a Magyar Köztársaság évi költségvetését ebből a szempontból is. Gyakorlatilag valamennyi operatív program (HEFOP, KIOP, AVOP, ROP, KIOP) tartalmazott olyan intézkedést, amely új épületek létrehozását vagy meglévő épületek átalakítását célozta. Ezek közül a legfontosabbak: felsőoktatási intézmények (Szakképző Központokkal együtt 23 Mrd Ft), társadalmi befogadást támogató szolgáltatások (7,8 Mrd Ft), óvodai és alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése (13,7 Mrd Ft); útrehabilitáció (53 Mrd Ft); turisztikai vonzerők fejlesztése, turisztikai fogadóképesség fejlesztése (27,6 Mrd Ft), környezetbarát közlekedés (11,1 Mrd Ft). A évben a Magyar Köztársaság költségvetése 42 soron 57 Mrd Ft-ot irányzott elő kormányzati beruházás céllal. Ezek között igazságszolgáltatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi intézmények felújítása szerepelt, a 4-es metró építésén túl. Kevésbé egyértelmű az építkezés a felújítás és az intézményi beruházás címen tervezett sorok mögött. Mégis megemlítendő, hogy felújításra 85 soron 16,5 Mrd Ft, intézményi beruházásra 200 soron 101,791 Mrd Ft szerepelt. Ha ezen pénzeszközök felhasználása során az akadálymentesítés minden esetben érvényesült volna amit egyébként törvény ír elő, akkor a jelen előterjesztésben szereplő akadálymentesítési ütemezés a bemutatott tervezethez képest jelentősen gyorsabb lehetne. A korábbi koncepcióval szemben az államigazgatási szervek által nyújtott közszolgáltatások tekintetében - le kell mondanunk az éves ütemezésről. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban a Kormány jelentős változtatások végrehajtását tűzte ki célul. Ezek a változtatások átrendezik az államigazgatási szervek felelősségi körébe tartozó épületek üzemeltetőit, számát és az épületekben nyújtott közszolgáltatásokat is. A reformok eredményes befejezése előtt nem lehetséges az épületek

18 5 hozzáférhetőségének ütemezése; a korábban benyújtott változat pedig gyakorlatilag végrehajthatatlanná vált. Az államigazgatási szervek felelősségi körébe tartozó épületek esetében megőrizzük a korábban már elfogadott december 31-i határidőt. A kötelezettek körét a évi LVII. törvény 1. -a szerinti központi államigazgatási szervek és azok területi szervei jelentik. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által végzett felmérés tanúsága szerint az önkormányzati körbe tartozó akadálymentes épületek száma a december 31-i 3518-ról december 31-re 4977-re növekedett, ami egy év alatt 1459 épület akadálymentesítését, azaz 41%-os bővülést jelent. Pozitív előrelépésként jelen előterjesztésben az önkormányzati feladat-ellátást szolgáló épületek esetében a korábbi változathoz képest három évvel előbbi, azaz december 31-ei végső határidő került rögzítésre. A tervezhető források ismeretében az ennél gyorsabb haladás és korábbi végső határidők megfogalmazása - teljesíthetetlen ígéret maradna. Pozitív változás az is, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetés nyomán az egy épületre jutó támogatás csökkentésével, a kötelezettek körének bővítésével a korábban végéig vállalt kb önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épület helyett ezúttal 2010-ig mintegy 9100 épület akadálymentesítését írjuk elő. Ezzel figyelembe vettük azt a tényt is, hogy a fogyatékos emberek 40%-a községekben, azaz kistelepüléseken él. A törvénytervezet mellékletében nyomon követhető a települések lélekszáma alapján történő differenciálás. Más és más közszolgáltatás hozzáférhetősége fontos a települések nagysága, illetve az adott nagyságú települések száma és az általuk kötelezően ellátandó feladatok alapján. A támogatást 3-4,5M Ft között tervezve, 50-60%-os önrész megkövetelésével kb épület válhat december 31-ig akadálymentessé. Az önkormányzati szférában a fentiek szerinti hozzáférhetővé tételhez a szükséges mértékű forrást a regionális operatív programok keretében kell biztosítani. A források nagyságrendjéről csak az operatív programok kormány általi elfogadását követően, az akciótervek jóváhagyásakor lehet érdemben nyilatkozni. Mint az a mellékletben látható, az ütemezést a évvel kezdjük. Ennek oka, hogy a évben TÁMOP forrásokra támaszkodva szeretnénk kiépíteni olyan országos és hét regionális központot, ahol elláthatnák az egyenlő esélyű hozzáféréssel, illetve az egyetemes tervezéssel kapcsolatos szakértői, módszertani, tájékoztatási feladatokat. Ezek a szolgáltatások segíthetnék elő, hogy az hozzáférhetőség megteremtésére szánt források valóban akadálymentes

19 6 épületeket, hozzáférhető közszolgáltatásokat eredményezzenek. Ebben a munkában országos szinten a Fogyatékosok Esélye Közalapítványra, míg regionális szinten az Esélyház hálózatra építhetünk a Magyar Építész Kamarán túl. Fontos, hogy a fogyatékos személyek igénybe tudják venni a mindennapi életvitelhez szükséges szolgáltatásokat, így pl. az áruházakat, a vendéglátóipari és idegenforgalmi egységeket, a vállalkozásként működő gyógyszertárakat, illetve az egyes ügyfélszolgálati irodákat, helyiségeket. Éppen ezért a törvényjavaslat rögzíti ezen szereplők akadálymentesítéssel összefüggő kötelezettségét is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezési ciklusához igazodva a végső határidőt december 31-ben javasoljuk meghatározni. Az ebbe a körbe tartozó épületek számáról adatokkal nem rendelkezünk. Az épületek vélhetően nagyobb száma, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján megvalósítandó beruházási célú intézkedések megvalósításának időszaka indokolja a határidő meghatározását. Az emberi és állampolgári jogok gyakorlásának biztosítása állami feladat, ezért a hozzáférhetőség megvalósításához a kötelezett államigazgatási szervek és az önkormányzatok részére támogatást szükséges biztosítani. Figyelemmel a Magyar Köztársaság kormánya államháztartási egyensúly megteremtésére irányuló törekvéseire, az egyenlő esélyű hozzáférés törvény-tervezetben meghatározott mértékű biztosításához szükséges forrást az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján készült Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban és a regionális operatív programokban terveztük meg. A hazai önrész előteremtése egyrészt a központi költségvetés, másrészt a helyi önkormányzatok feladata. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékosággal Élők Országos Érdekvédelmi Szövetsége és az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete közös kezdeményezése, hogy a fizikai és a kommunikációs akadálymentesítés mellett erősítsük meg a személyi segítést. Ezt a kommunikációs jogon belül javasoljuk megtenni. A rendelkezés nem jár többlet-költséggel, csupán felhívja a közszolgáltatást nyújtók figyelmét a személyi segítésben rejlő lehetőségekre. Az Fot. jelenlegi módosítása a fentieken túl összhangot kíván teremteni a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvénnyel, a felnőttképzésről szóló évi CI. törvénnyel, továbbá a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvénnyel. Az említett törvények ugyanis rendezik a fogyatékos személyek adott képzési formában történő részvételének szabályait. Mindezzel összhangban fontos a Fot.-ban is deklarálni, hogy a fogyatékos személyeknek

20 7 joguk van szakképzésben, felnőttképzésben, illetve felsőoktatásban részt venni, az adott ágazati jogszabályok nyújtotta kereteken belül. Az Országgyűlés elfogadta a lobbitevékenységről szóló évi XLIX. törvényt, amely meghatározza a lobbitevékenység fogalmát, folytatásának kereteit és ami alapján az Országos Fogyatékosügyi Tanács kormányzatot képviselő tagjai nem folytathatnak lobbitevékenységet. Mivel indokoltnak tartjuk a Tanács tagjainak egységes kizárását a lobbitevékenység folytatása alól, jelen törvénytervezetben rögzítettük, hogy a civil oldalt képviselő személyek, szervezetek a fogyatékos személyek érdekképviseletét ellátó tevékenységük körében nem végezhetnek lobbitevékenységet augusztus 15-én hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács július 5-i 1107/2006/EK rendelete a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól. A rendelet speciális szabályokat állapít meg a légi közlekedés akadálymentesítése tekintetében. Ezek a rendelkezések már július 26-tól kötelezően alkalmazandóak hazánkra nézve. A Fot-ban előírt általános közlekedési rendszerekre vonatkozó szabályokat ezen túl az EK rendelettel összhangban kell értelmezni. Az Országos Fogyatékosügyi Program hosszabb távú célkitűzéseket fogalmaz meg, a megvalósítás eredményeinek megfelelő értékeléséhez szakmailag kétéves időszak előírása indokolt a jelenlegi éves beszámoló helyett. Mindezt a jelentéstétel jelenlegi gyakorlata is alátámasztja. Ennek megfelelően fogadta el az Országgyűlés az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozatot, amely már tartalmazza, hogy a Kormány a Program teljesítéséről kétévente készít jelentést az Országgyűlés részére. Az első jelentést március 31-éig kell elkészíteni. A Fot. módosítása a Programmal való összhangot teremti meg. A Fot. módosításával egyúttal szükséges a január 1-jén lejárt, a középületek akadálymentesítésére tűzött határidőre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése. Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, november Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter

21 8