XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

Átírás

1 XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a alapján az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény hatálya alá tartozó vagyonnal való gazdálkodásból eredő bevételek és kiadások a központi költségvetés költségvetési, illetve finanszírozási bevételei és kiadásai. E költségvetési bevételek és költségvetési kiadások a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben jelennek meg a központi költségvetésben. A nemzetközi elszámolási módszertanokra figyelemmel nem érinti a költségvetés hiányát az állami tulajdonú társasági részesedések értékesítési bevétele, az állam nevében történő tulajdonosi kölcsön nyújtása és e kölcsön visszatérülése, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletek hatása, így e tételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet sem tartalmazza. A fejezetben megjelenő kiadások az állami vagyonról szóló törvény szerint az állami vagyongazdálkodás feladatait ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) rendelkezési körébe tartozó tételek, a vagyonhasznosítással kapcsolatos bevételek között azonban megjelennek olyan bevételek (koncessziós díjak), amelyek alakítása és beszedése nem a társaság feladatkörébe tartozik. 1. CÍM: AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek a évben millió forintot tettek ki, melyből ,9 millió forint az értékesítési, ,7 millió forint a hasznosítási, és 9 296,4 millió forint a vegyes jellegű bevétel. A fejezet bevételei közel ,1 millió forinttal maradnak el a tervezett összegtől. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek szerkezete jelentős átrendeződést mutat az előirányzathoz viszonyítva: az ingatlan-értékesítés, az ingatlanhasznosítás (a bérleti díj), valamint a távközlési koncesszió bevételei egyenként millió forintos nagyságrenddel maradnak el a tervtől. Ezt ellensúlyozza a jelentős összegű többlet-osztalék, valamint a Nemzeti Földalap évi maradványának bevételként történő elszámolása. Ez utóbbi csak technikai bevételt jelent, így a XLIII. fejezet bevételei ténylegesen ,9 millió forinttal alacsonyabbak a tervezettnél. 1. ALCÍM: ÉRTÉKESÍTÉSI BEVÉTELEK Az értékesítési bevételek döntő része millió forint ingatlanok értékesítéséből származik. A termőföld értékesítésből tervezett 7257,6 millió forint bevételnek csak közel 60%-a, 4279,2 millió forint teljesült. A tervezéskor figyelembe vett hektáronkénti átlagárak alapján a 7257 millió forintos értékesítési bevétel természetes mértékegységben hektár termőföld értékesítését jelentette. Az év folyamán a Bábolna Gazdasággal összefüggésben további hektár értékesítése került napirendre, 1

2 amellyel közel 50%-os bevétel növekmény volt prognosztizálható. Az értékesítési pályázatok kiírása és lebonyolítása a tervszámnak megfelelően rendben lezajlott, ám a szerződéskötések elhúzódtak, és e miatt a bevételek csak I. negyedévben realizálódtak. A kormányzati ingatlanok millió forintra tervezett értékesítési bevétele még a kormányzati negyed projekt miatt feleslegessé váló kormányzati ingatlanok eladásával számolt. A kormányzati negyed kialakításának terve 2008-ra lekerült a napirendről, így ezen a jogcímen bevétel nem teljesült. A kormányzati ingatlanok értékesítését más ingatlanokkal kellett kiváltania az MNV Zrt-nek, így az egyéb ingatlanok értékesítéséből tervezett 3 292,9 millió forint jelentősen túlteljesült. A többlet-bevétel egy része a 2007-ről áthúzódó értékesítések eredménye. A ,8 millió forint összegű bevétel az alábbi ingatlanok értékesítéséből származott: Ingatlan megnevezése Bevétel (MFt) Alapterület (m2) Jelleg Korábbi vagyonkezel ő Értékesítés módja Bp. IX. Üllői út telephely HM pályázat Sporttele Bp. Fradi pálya p FVM pályázat Bp. Völgy u , OPNI Kórház OPNI pályázat Bp. Andrássy u Irodaház ÖKM pályázat Bp. XII. Eötvös út Lakóház KVI pályázat Sporttele Bp. IX. Üllői út 137. sporttelep csere p HM csere Szentendre Ady E. u., Duna Club Üdülő KVI pályázat Albertirsa, Pilis - Sukoró csere Telkek KVI csere Bp. Ajtósi Dürer sor (OKM) 300 Irodaház OKM pályázat Siófok - Kiliti repülőtér 208 repülőtér KVI pályázat Balatonfüred, Mikes K. u. 21. Brázay villa Üdülő KVI pályázat Siófok, Hotel Pelso Szálloda KVI pályázat Szolnok Tiszaliget, üdülő Üdülő HM pályázat Bp. Krisztina tér Irodaház MSZP Vételi jog gyakorlása Pécs, Tüzér u Irodaház MSZP Vételi jog gyakorlása Egyéb (pártingatlanok, kis értékű) 887 Összesen Az egyéb tárgyi eszközök értékesítéséből eredő bevétel 205 millió forintra tervezett összege ingóságok és vagyoni értékű jogok eladásával számolt. A 381,9 millió forint tényleges bevétel földterületek vagyonkezelői jogának értékesítéséből eredt. 2. ALCÍM: HASZNOSÍTÁSI BEVÉTELEK A hasznosítási bevételekből az előirányzat szerint ,8 millió forintot a bérleti díjbevétel tett ki, melyből kiemelkedik az a millió forint, amelyet a központi költségvetési szervek fizettek volna a vagyontörvény szerint az általuk használt 2

3 ingatlanok után év során döntés született arról, hogy években nem kerül sor a bérleti díjas konstrukció bevezetésére. (A költségvetési szervek bérleti konstrukcióját érintő körülményeket részletesen az általános indokolás VII. fejezete tartalmazza.) 2008-ra így kizárólag a társadalmi szervezetek, egyéb bérlők jóval kisebb nagyságrendű bérleti bevételei folytak be a költségvetésbe, együttesen 383 millió forint összegben. Az MNV Zrt. és jogelődei által a termőföldek hasznosítására kötött haszonbérleti szerződések több mint hektár földterületet fednek le. A több mint 1400 haszonbérlő között 2-3 hektáros és hektár feletti bérlők is találhatók. A haszonbérleti díjak esetében a 3500 millió forintos éves előirányzat 728 millió forintos többlettel, 120,8%-on teljesült. A év során folytak be olyan, korábbi évek után járó földhaszonbérleti bevételek, melyek kiszámlázása az előző években elmaradt. Ezen többletbevételek járultak hozzá a terv túlteljesítéséhez. Az osztalékbevételeknél a költségvetési törvény 8780 millió forintos előirányzattal számolt. Az osztalékbevételek év végére millió forint összegben teljesültek a következők szerint: Társaság Tervezett bevétel Tényleges bevétel millió forint Megjegyzés Magyar Posta Zrt a évi elvonással azonos Richter Nyrt elmarad a évi elvonástól MVM Zrt többletosztalék előírása Szerencsejáték Zrt tényleges eredmény alapján Erdőgazdasági portfolió támogatás ellentételezése Autóbusz Inveszt Kft eredménytartalék igénybevétele Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt követett osztalékfizetési gyak. OTP Nyrt nem került sor osztalékfizetésre Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft II. részlet 2009-ben Egyéb osztalékbevételek Mátrai Erőmű, Herend, Pillér,.. ÁAK Zrt Osztalékelőlegként elvonva Egyéb ESA semleges osztalékbevételek 263 FVM-s cégek évi osztalékai Összesen A bevételek jelentős túlteljesítését az tette lehetővé, hogy az MNV Zrt decemberében osztalékelőlegként millió forint összeget vont el az Állami Autópálya Kezelő Zrt-től. A társaság tőke- és likviditási helyzete megengedte, hogy az év során társasági részesedés értékesítéséből származó realizált eredményét a tulajdonos elvonja. A koncessziós szerződésekből származó díj bevétel összege 2008-ban együttesen 2531,5 millió forint volt, amely jelentősen elmarad a ,4 millió forint összegű előirányzattól. Infrastruktúra koncessziókból származó díj címen 2008-ban pénzforgalmi szemléletben millió forintnyi bevétel teljesült, ami az előirányzat mindössze 5%-a. A tervezett bevétel meghatározó részét millió forintot az 1993-ban elnyert GSM 900-as frekvencia tartomány frekvenciahasználati jogosultsága 7,5 éves időtartamra történő meghosszabbításának ellenértékeként a Pannon GSM Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. az erre vonatkozó és a költségvetési tervezéskor még nem 3

4 ismert tárgyalások eredményeként már a év végén átutalta központi költségvetés javára. A 2008-ban befolyt mintegy 1039,1 millió forintos bevételből a harmadik generációs mobilszolgáltatáshoz (UMTS) szükséges rádiófrekvenciák használatáért a Vodafone Magyarország Zrt. 7,8 millió forint árbevétel arányos díjat, az éves GSM 900-as koncessziós díjak keretében pedig a három mobilszolgáltató 612,6 millió forintot fizetett be. A digitális átálláshoz szükséges országos földfelszíni televíziós és rádiós műsorszóró-hálózatok üzemeltetésére kiírt és az Antenna Hungária Zrt. által megnyert pályázattal kapcsolatban befizetett egyszeri díjak 350 millió forintot tettek ki. A fennmaradó részt zömében az M6-os autópálya esedékes koncessziós díjrészlete jelentette. A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós díjbevétel 1 492,4 millió forintos összege mind a tervezettől, mind a évhez képest elmaradást mutat ban 5 játékkaszinó működött a piacon, amelyből 3 társaság fizetett koncessziós díjat. A Várkert kaszinó koncessziós szerződése lejárt, a szerződés ismételt meghosszabbítására nem volt törvényi lehetőség, így a kaszinónak be kellett zárnia. A játékkaszinók koncessziós díját minden évben a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző év fogyasztói árindexével valorizálni kell. Az előirányzat tervezésekor évre a kormány 7%-os fogyasztói árnövekedést irányzott elő, ezzel szemben az infláció 8%-os mértékű volt. A évre lóversenyfogadásból és bukmékeri rendszerű fogadásból tervezett 267,5 millió Ft összegű koncessziós díjbevétel elmaradt, ugyanis a lóversenyfogadásra és bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázatot a pénzügyminiszter eredménytelennek minősítette. 3. ALCÍM: VEGYES BEVÉTELEK Az alcím eredetileg egyetlen tételt, az Egyéb bevételeket tartalmazta. A 90 millió forint összegű terv kamat és egyéb technikai jellegű befizetésekkel számolt. A teljesítés negatív eredményt mutat (132,4 millió forint), amely az említett bevételek, valamint a rábízott vagyonnal kapcsolatos áfa-elszámolások eredője ban 479 millió forint összegű ÁFA terhelte a rábízott vagyonnal kapcsolatos ügyleteket, amelyeket a bevételek között mutatott ki az MNV Zrt től az ÁFA-ügyletek elszámolása már bruttó módon, a kiadások között jelenik meg. Új bevételi tételként jelent meg év közben a Nemzeti Földalap évi maradványának elszámolása. Ez a 9 428,8 millió forint összegű bevétel mind típusában, mind nagyságrendjében eltér az említett Egyéb bevételektől, ezért év folyamán a címrend kibővült, és a maradvány-elszámolás önálló jogcímcsoporton kapott helyet. Az előző évi maradvány elszámolása technikai jellegű (nem valóságos pénzforgalmi) bevétel, a költségvetés egyenlegét nem érinti, mivel ez az összeg a Nemzeti Földalap tételeinek 2007-ben helyt adó XII. FVM fejezet évi kiadásai között is megjelenik. 4

5 2. CÍM: AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások a évben ,1 millió forintot tettek ki, melyből ,9 millió forint felhalmozási jellegű, ,3 millió forint hasznosítással kapcsolatos folyó kiadás, ,3 millió forint a Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadás. Az állami vagyonnal való gazdálkodás egyéb kiadásai millió forint, a kormányzati negyed előkészítésével összefüggő kiadások 1 934,6 millió forint összegű kiadást jelentettek a költségvetés számára. A XLIII. fejezet eredeti kiadási előirányzata ,5 millió forint volt, amelyet a Kormány átcsoportosításokkal 3 926,9 millió forinttal megemelt. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet kiadásai közül millió forintot csoportosított át a XLIII. fejezetbe a kormányzati negyed projekt előkészítésének kiadásaira. További millió forinttal emelte meg a Kormány a fejezet kiadásait az általános tartalék terhére az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) kommunikációs költségei fedezésére, melyet utóbb, az ÚTP felfüggesztése miatt 135,9 millió forintra mérsékelt. (Az Új Tulajdonosi Program az állami vállalatokban történő tulajdonszerzést segítette volna elő magánszemélyek részére, a programot novemberében a pénzügyi- és hitelválság nyomán kialakuló bizonytalan helyzet miatt felfüggesztették.) 1. ALCÍM: FELHALMOZÁSI JELLEGŰ KIADÁSOK Az ingatlanvásárlásra szánt 1 137,6 millió forint összegű előirányzat alapvetően a Hadriánusz-palota megvásárlásának, illetve kisebb mértékben (110 millió forint) termőföldek megvételének fedezetét tartalmazta. A Hadriánusz-palota megvásárlására (856,4 millió forint) vételi jog érvényesítésével került sor. Ezen felül törvényi kötelezettség alapján megvásároltra az állam a Klebelsberg-kastélyt, amely részben ingatlancsere útján valósult meg. Az ingatlancsere esetében a vásárlás az értékkülönbözet megfizetésével és annak pénzforgalmi elszámolásával zajlott le. A fentieken felül az MNV Zrt évben ingatlanokat vásárolt, illetve beszámításként vett át a Nemzeti Lóverseny Kft-től mintegy 7000 millió forint értékben. Az ingatlanok vételárából 5100 millió forint tőketartozás és 300 millió forint késedelmi kamatkövetelés kompenzációban került elszámolásra az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog érvényesítéséből míg 1585 millió forint volt az ingatlanok kompenzáción felüli vételára. A terven felüli ingatlan-vásárlásokhoz a pénzügyminiszter a fejezeti tartalék terhére biztosított együttesen 1699,4 millió forint összegű előirányzatot. A termőföld vásárlások esetében az előirányzatnak csak töredékét használta fel a vagyonkezelő szervezet 2008-ban, adminisztrációs okok miatt 2009-re húzódott egy nagyobb összterületű, 277 millió forint értékű veszprémi földvásárlás. A évi ingatlan beruházások előirányzati kerete 4224 millió forint volt. A tervezett ingatlan beruházások, felújítások nagy része főleg adminisztrációs okokból a évre húzódik át, a jelentősebb projektek a következők: az Amerikai Követség ingatlancsere keretében két épület felújítása; 5

6 a költségvetési szervek elhelyezésére szolgáló ingatlanok projektberuházásai; pécsi és nyíregyházi közigazgatási centrumok kialakítása; rendőrségi központ kialakítása; Országgyűlési Biztosok Házának kialakítása; műemlékfelújítások ban mindössze 151,7 millió forint összegű beruházási kiadás terhelte a költségvetést, amely döntő mértékben az Amerikai követség felújítási munkálatainak megkezdéséhez köthető. Az állami tulajdonú részesedések növekedését eredményező kiadásokra a költségvetési törvény eredetileg millió forint előirányzatot tartalmazott. Az előirányzott összeg az év során módosult, a Kormány a fejezeti tartalékból 4600 millió forinttal emelte meg azt. Az új, millió forintos keretet a következők szerint használta fel a vagyonkezelő szervezet: Társaság Tőkeemelés összege millió forint A forrásjuttatás célja Volán társaságok buszrekonstrukció autóbusz beszerzések Volán társaságok egyedi beruházások 0 Nemzeti Kataszteri Program Kht tőkepótlás és veszteségfinanszírozás KoNeP Kft. 90 társasági működés finanszírozása ESA rontó tőkeemelés összesen Erdőgazd. társaságok megtérülő beruházások infrastruktúra és informatikai fejlesztés Richter részvény vásárlás 0 RFH Zrt. tőkeemelés területfejlesztési programok., beruházások Kisvállalkozásfejlesztő Pénzügyi Zrt alaptevékenység bővítése (kkv szektor) Monostori Erőd Kht. 40 Beruházás Egyéb ESA semleges tőkeemelés 4 szövetkezeti üzletrészek vásárlása ESA semleges tőkeemelés összesen Mindösszesen Apporttal történő tőkeemelések RFH Zrt. tőkeemelés 332 területfejlesztési programok, beruházások A Volán társaságoknál az elöregedő eszközparkot frissítették a tőkejuttatásból. Az erdőgazdasági társaságoknál 2008-ban döntöttek egységes informatikai, vezetői információs rendszer kidolgozásáról, melynek a munkálatai elkezdődtek, az ezzel járó költségeket szintén tőkeemelésből fedezik. Az Regionális Fejlesztési Holding Zrt. forrásai millió forint összeggel, míg a Kisvállalkozásfejlesztő Pénzügyi Zrt. forrásai millió forinttal bővülhettek, esetükben az alaptevékenység élénkítése volt a vagyonkezelő célja, mellyel a gazdasági válság miatt meggyengült vállalkozásoknak segítettek. 6

7 A volt szovjet ingatlanok kármentesítésére eredetileg 845 millió forintot biztosított a költségvetési törvény. Az előirányzatot évközben többletmunkák miatt a pénzügyminiszter a fejezeti tartalékból megnövelte 160 millió forinttal (ugyanakkor a 3. alcím környezetvédelmi kiadásainál ugyanilyen mértékben csökkentek a kifizetések). Az Oszágos Környezeti Kármentesítési Programot a 2205/1996.(VII.24.) Korm. határozat alapján indította el a környezetvédelmi tárca. Ennek egyik alprogramja a Volt szovjet ingatlanok kárelhárítása Alprogram, amelynek végrehajtása során bizonyos feladatok kötelezettje az ÁPV Zrt., illetve 2008-tól annak jogutódja az MNV Zrt. A program keretében a kiskunlacházi, a mezőkövesdi és a kunmadarasi repülőtéren végeztek 2008-ban kármentesítési tevékenységet. 2. ALCÍM: HASZNOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FOLYÓ KIADÁSOK Az Életjáradék termőföldért program esetében az eredeti millió forintos előirányzatot évközben a pénzügyminiszter a fejezeti tartalék terhére millió forintra emelte, ebből a évben millió forint kifizetés terhelte a költségvetést. A többlet oka, hogy a kifizetések az előző évhez hasonlóan, a következő év januári kifizetéseinek előfinanszírozását is szolgálhatták. Ezen a jogcímen a ráfordítások jól kalkulálhatók, a év során új életjáradéki program indítására nem került sor, a kifizetések az előírt jogszabályi emeléssel módosultak. A költségvetési törvény eredetileg millió forintot biztosított az állami tulajdonú ingatlanok fenntartására, üzemeltetésére és őrzésére. Ezt az összeget a pénzügyminiszter a fejezeti tartalékból 250 millió forinttal megemelte, ám a tényleges kifizetés még ez eredeti összeget sem érte el. Az ingatlanfenntartási kiadások évi összeg 1811 millió forint volt, ami 60,8%-os teljesítésnek felel meg. A tervezési és felhasználási adatok különbségének oka, hogy az eredeti előirányzat a évre a ténylegesnél nagyobb arányban számolt állami tulajdonú ingatlanoknak közvetlenül az MNV Zrt. vagyonkezelésébe kerülésével. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az őrzés-védelmi-, gondnokolási feladatok ellátása továbbra is vállalkozási szerződések keretében történik. Az üzemeltetetési kiadások tartalmazzák a villamosenergia-szolgáltatás, távhő- és melegvíz-szolgáltatás, víz-és csatornadíjak, közös költségek, gyomirtás, kaszálás, stb költségeit. Az állami tulajdonú társaságok támogatására az előirányzat millió forint volt, mely a fejezeti tartalékról történt átcsoportosítás útján 388 millió forinttal növekedett a Monostori Erőd Kht., a MOKÉP Zrt., a Ceglédi Kht. és az Újfehértói Kht. részére nyújtandó támogatás finanszírozása érdekében. Tulajdonosi forrásjuttatásra támogatási jogcímen összesen millió forint kifizetése történt meg az év során a következők szerint: 7

8 Társaság Támogatás összege Támogatás célja millió forint Erdőgazdaságok - közjólét és erdőművelés közjóléti feladatok, erdőművelés Erdőgazdaságok - természeti károk kezelése 196 természeti károk kezelése Erdőgazdaságok közmunka 700 tavaszi közmunkaprogram Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 260 működési jellegű támogatás Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. 210 működési jellegű támogatás Monostori Erőd Kht mft működés, 132 mft beruházás Újfehértói Kht. 144 működési jellegű támogatás Fertődi Kht. 40 működési jellegű támogatás Érdi Gyümölcskutató Kht. 21 működési jellegű támogatás Ceglédi Kht. 69 működési jellegű támogatás Helikon Kht. 24 működési jellegű támogatás Gálfi Kht. 140 működési jellegű támogatás MOKÉP 70 filmvagyon digitalizálása Fűszerpaprika Kht. 36 működési jellegű támogatás Támogatás összesen A támogatások zömében a működéshez szükséges forrásokat jelentették. Az éves forrásjuttatásból a tervnek megfelelően legnagyobb mértékben az erdőgazdasági társaságcsoport részesült (2 386,1 millió forint). Ugyancsak a tervnek megfelelően támogatásban részesült a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. és a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Kft.. A társaságok alaptevékenysége, a lótenyésztés veszteséges, így a folyamatos működést csak külső forrás igénybevételével tudják biztosítani. A Monostori Erőd Kht-nak nemcsak a működéséhez, hanem az általa bonyolított rekonstrukciós programhoz is hozzájárult az állam. Az FVM-től átkerült társaságok (Újfehértói Kht., Fertődi Kht., Ceglédi Kht., Érdi Gyümölcskutató Kht.) esetében az állami feladatok ellátásához korábban kapott pályázatos források megszűnése miatt vált szükségessé tulajdonosi ágon a támogatás. 3. ALCÍM: A MAGYAR ÁLLAMOT KORÁBBI ÉRTÉKESÍTÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN TERHELŐ KIADÁSOK A korábbi értékesítésekhez kapcsolódó kiadások szerződéses, illetve jogszabályi rendelkezésekből eredő kötelezettségek alapján terhelik az államot. Ezekre együttesen millió forint összegű előirányzattal szemben 3 441,9 millió forint kifizetés történt. E kötelezettségek zömében kezességi, jótállási, szavatossági jellegűek, amelyeknek mind a felmerülése, mind a konkrét mértéke esetleges jellegű. A jelentős elmaradás oka a rendkívül óvatos tervezés volt. Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos kiadások másik része ( millió forint) a környezetvédelmi feladatok ellátásához, kármentesítéshez kapcsolódott. E feladatok az Oszágos Környezeti Kármentesítési Program keretébe tartoznak. A feladatokat szolgáltatás formájában elsősorban a közbeszerzés útján kiválasztott külső vállalkozók végzik. A munkák legnagyobb része megkötött szerződések alapján több évre áthúzódó projektek formájában valósul meg. 8

9 A környezetvédelmi kármentesítés évi nagyobb projektjei a következők voltak: a Nitrokémia 2000 Rt. felszámolását követően a Nitrokémia Zrt-t terhelő környezeti kárelhárítás (4 250 millió forint). A kármentesítés első üteme során történt feltárások rámutattak arra, hogy a Nitrokémia 2000 Rt. területén az előzetes feltárásoknál lényegesen nagyobb környezetszennyezés történt, amit megnövel a szennyezett, rossz állapotú üzemépületek lebontási, valamint a Séd- Nádor mederszennyezés felszámolásának költsége. a Mecsek-ÖKO Zrt. Mátrai ércbányák szüneteltetése, bányabezárási és rekultivációs feladatai (4 500 millió forint). A környezetvédelmi hatóság által előírt feladatok költségigényének legnagyobb része a zagytározók tájrendezéséből, felszámolásából, vízfolyások, víztározók kármentesítéséből, valamint a végleges bányabezárásból adódott. A Volán társaságoknak nyújtott 796 millió forint összegű támogatás célja a környezetszennyezések felszámolása és a környezetbarát technológia kialakítása volt. Az erdőgazdasági társaságok környezetvédelmi beruházásaira 200 millió forintot fordítottak. 4. ALCÍM: A VAGYONGAZDÁLKODÁS EGYÉB KIADÁSAI A vagyontörvény szerint az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetésből kell biztosítani. E rendelkezés alapján biztosított a törvény a társaság működésének támogatására 8 895,4 millió forintot, amely az intézmény személyi jutatásait, azok járulékait, valamint a dologi és egyéb működési költségeket tartalmazta. A keretet a Kormány márciusában az általános tartalék terhére millió forinttal megemelte az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) tájékoztatási stratégiájával kapcsolatos kiadások fedezetére. Az ÚTP felfüggesztése miatt utóbb a Kormány az átcsoportosítás összegét a tájékoztatás kapcsán kifizetett összegek mértékének megfelelően 135,9 millió forintra mérsékelte. Az előirányzatot a pénzügyminiszter során további 1100 millió forinttal megemelte a fejezeti tartalékból. A többlet-igényt az MNV Zrt. az áfa törvény változása miatti kiadásnövekménnyel, valamint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és az Ellenőrző Bizottság működési költségtöbbletével indokolt Az említett testületek évi költségszintje a tervezés időszakában jóval az MNV Zrt. és a testületek létrehozása előtt nem volt ismeretes. A vagyongazdálkodási tevékenységhez igénybe venni tervezett tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díjának millió forint összegű előirányzata tartalmazta a társasági részesedések, termőföldek és egyéb ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó kiadásokat, mindebből az MNV Zrt millió forintot vett igénybe. A vagyongazdálkodási tevékenység kapcsán fizetendő eljárási és perköltségek évre tervezett 250 millió forintos összegével szemben 96 millió forint került kifizetésre, az elmaradás oka elévülések, elhúzódó eljárások. 9

10 Az ÁPV Zrt. által a Richter Gedeon Nyrt. állami tulajdonban lévő, 25%+1 szavazati arányt megtestesítő részvényeire kibocsátott átcserélhető kötvény kamatfizetési kötelezettsége 2008-ban 6,39 millió euro volt, mellyel a társaságtól befolyt, év után járó osztalék (450 Ft/részvényenként, összesen millió forint) állítható szembe. 5. ALCÍM: FEJEZETI TARTALÉK A millió forint összegű fejezeti tartalék a vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályozás, továbbá a vagyonkezelő szervezet és a költségvetés elszámolási struktúra változásából adódó, jelenleg előre nem, vagy nem pontosan tervezhető kiadások kezelésére szolgál, melyet tételesen a következő jogcímekre használtak fel: Jogcímek összeg (MFt) Monostori Erőd Kht. Beruházás támogatása 132,0 Újfehértói Kht. működési támogatás 144,0 Ceglédi Kht. működési támogatás 42,0 Klebelsberg-kastély vásárlása 229,9 Alagi ingatlanok vásárlása 1 469,5 MNV Zrt. működési támogatás 1 129,4 Volt szovjet ingatlanok környezetvédelme 160,0 Egyéb vagyonkezelési kiadások 200,0 Termőföld életjáradék program 280,0 Ingatlan üzemeltetési kiadások 250,0 RFH Zrt. tőkeemelés 4 600,0 Összesen 8 636,8 A költségvetési törvény szerint a fejezeti tartalékból millió forint a pénzügyminiszter engedélyével használható fel, ezen összeg meghaladása után kiadás csak a Kormány jóváhagyásával történhet. A fejezeti tartalék felhasználása a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatokra való átcsoportosítással történik, új előirányzatot sem a Kormány, sem a pénzügyminiszter nem hozhat létre év közben. 6. ALCÍM: KORMÁNYZATI NEGYED ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIADÁSOK A Kormányzati Negyed Projekt előkészítésével kapcsolatos kiadások millió forint összegű előirányzata a 1010/2008. (II.29.) számú, a Kormányzati Negyed projekttel kapcsolatos döntések módosításáról szóló kormányhatározat alapján a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetből átcsoportosítás útján került a XLIII. fejezetbe. A Kormány személyi jellegű kiadásokra 102,1 millió forintot, dologi kiadásokra 1 656,5 millió forintot, míg beruházásokra 2 032,4 millió forintot hagyott jóvá. A Projekt nem valósult meg, a folyamatban lévő ügyek, illetve a Projekt lezárásával kapcsolatban azonban adódtak feladatok, illetve a évi teljesítések áthúzódó 10

11 kiadásai is 2008-ban jelentkeztek. A ténylegesen teljesült kiadások millió forintot (a tervezett érték 51%-a) tettek ki, melyből 900 millió forint dologi jellegű kiadás volt, millió forint beruházási kiadásként merült fel. A jelentős elmaradás a feladatok és a költségek racionalizálásának eredménye. Dr. Oszkó Péter 11