XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

Átírás

1 XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény hatályba lépésével megszűnt az állam vállalkozói és kincstári vagyonának elkülönített kezelése tól az állami vagyonnal kapcsolatos ügyletek költségvetési elszámolása is egységessé válik, e bevételek és kiadások egy önálló költségvetési fejezetben jelennek meg a központi költségvetésben. A nemzetközi elszámolási módszertanokra figyelemmel nem érinti a költségvetés hiányát az állami tulajdonú társasági részesedések értékesítési bevétele, valamint az állam nevében történő tulajdonosi kölcsön nyújtása és e kölcsön visszatérülése, így e tételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet sem tartalmazza. A fejezetben megjelenő kiadások az állami vagyonról szóló törvény szerint az állami vagyongazdálkodás feladatait ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) rendelkezési körébe tartozó tételek, a vagyonhasznosítással kapcsolatos bevételek között azonban megjelennek olyan bevételek (koncessziós díjak), amelyek alakítása és beszedése nem a társaság feladatkörébe tartozik. 1. Cím: Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek a évben ,1 millió forintot tesznek ki, melyből ,5 millió forint az értékesítési, és ,6 millió forint a hasznosítási bevétel. 1. Alcím: Értékesítési bevételek Az értékesítési bevételek döntő része ,5 millió forint ingatlanok értékesítéséből származik. A kormányzati ingatlanok értékesítése kapcsán millió forint, az egyéb ingatlanok értékesítéséből 3292,9 millió forint bevétel elérésével számol a költségvetés. E bevétel megvalósulását befolyásolja, hogy a vagyontörvényben előírt, az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos középtávú stratégiát a Kormány még nem hagyta jóvá. A termőföld-értékesítésből származó 7257,6 millió forint összegű bevételek a év során mintegy 17 ezer hektár termőföld árverés és nyilvános pályázat útján történő értékesítésén alapulnak, a évben eladott termőföld egy hektárra jutó átlagos értékesítési árával számolva 2. Alcím: Hasznosítási bevételek A hasznosítási bevételekből ,8 millió forintot a bérleti díjbevétel tesz ki, melyből kiemelkedik az a millió forint, amelyet a központi költségvetési szervek fizetnek a vagyontörvény szerint az általuk használt ingatlanok után. (A bérleti díj nem növeli a költségvetés hiányát, mivel az intézményi kiadásként megjelenő díj a vagyon-fejezetben bevételként számolandó el.) A bérleti díj összegének alakulását

2 befolyásolhatja, hogy a bérleti díj megállapítási rendszerének véglegezése, és az egyes ingatlanok utáni bérleti díjak megállapítása csak év közben várható. Így a bérleti díjak bevételi terve jelenleg nagyságrendi becslésnek tekinthető, a tényleges összeg lefelé és felfelé is eltérhet ettől. A díjak évi tényleges mértékét befolyásolja majd a díjtételek megállapításának módja, a fizetésre kötelezettek köre, valamint az is, hogy mikortól tud működni a bérleti rendszer. A központi költségvetési szervek bérleti díj kiadásaihoz nyújtandó támogatást egy céltartalék előirányzat tartalmazza, amelynek teljesülése az Országgyűlés külön jóváhagyása nélkül eltérhet a jóváhagyottól éppen az említett bizonytalanságok kezelése érdekében. A 3500 millió forint összegű haszonbérleti díj a nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) szerződésállományában szereplő, mintegy 1800 darab tartós földhaszon-bérleti szerződés, 1200 darab ideiglenes földhasználati engedély, valamint darab életjáradék keretében átvett haszonbérleti szerződés alapul vételével határozható meg, figyelemmel az értékesítés miatt csökkenő területekre. A szerződésállomány összesen közel 450 ezer hektár területet érint. Az állam tulajdonában lévő gazdasági társaságok évi eredményéből származó tervezett osztalékbevétel 8780 millió forint, ebből a jelenleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságokra jutó összeg 8735 millió forint. A évi pozitív adózott eredmények ÁPV Zrt-re jutó várható összesített értéke az osztalékalap a évi (osztalékfizetés időpontjában várhatóan fennálló) tulajdoni arányokkal számolva millió forint, ebből a többségi állami tulajdonú társaságok osztalékalapja millió forintot tesz ki. Az osztalékfizetési képességek és a társasági fejlesztési, beruházási igények felmérése után a jelenleg az ÁPV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok évi osztaléktervében a költségvetési befizetés mértéke a teljes osztalékalap 24,8 %-át teszi ki. Mind az elvonás arányosított, mind annak konkrét mértéke nagyságrendileg megegyezik a évi osztalékterv várható teljesítésével. A koncessziós szerződésekből származó díj bevétel összege 2008-ban együttesen ,4 millió forint. Ennek meghatározó tétele a távközléssel kapcsolatos koncessziós díj ,4 millió forint összegű bevétele. A GSM 900-as frekvencia-tartomány frekvenciahasználati jogosultsága melynek igénybevételét 15 éves időtartamra koncessziós szerződések szabályozzák 2008-ban a Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Magyar Telekom Zrt. (T-Mobile) számára lejár. A koncessziós szerződések értelmében megnyílik a lehetőség 7,5 éves időtartamra a jogosultságok meghosszabbítására. A folyamatban lévő tárgyalások jelenlegi állása szerint ebből 2008-ban a központi költségvetésbe minimum 20 milliárd forint egyösszegű befizetés várható. A tervezett bevétel fennmaradó része a három mobilszolgáltató által fizetendő éves koncessziós díjakból tevődik össze. További 1746 millió forint összegű bevétel várható a szerencsejáték tevékenységhez kapcsolódó koncessziós szerződésekből ban várhatóan 5 játékkaszinó fog működni, amelyek közül 3 kaszinó üzemel koncessziós szerződés alapján és fizet koncessziós díjat a költségvetés számára. 2

3 A pénzügyminiszter augusztusában kiírta a lóversenyfogadás és bukmékeri rendszerű fogadás koncesszióba adására irányuló pályázatot. A minimális koncessziós díjak összege évi áron számítva 500 millió forint melynek fizetése a pályázati eljárás és a szerződéskötés várható időigénye miatt második félévében várható. A szerencsejáték törvény és a kaszinókkal kötött koncessziós szerződések alapján az éves koncessziós díjat úgy kell megállapítani, hogy az előző év koncessziós díját valorizálni kell az előző évi éves fogyasztói árindexszel. Fentiek alapján évre a következő koncessziós bevétel tervezhető: Kaszinó Számítás Összeg Tropicana Casino Ft * 1,07 650,4 millió forint Las Vegas Casino Ft * 1,07 650,4 millió forint Sopron Casino * 1,07 177,7 millió forint Lóversenyfogadás és ( Ft * 0,5)*1,07 267,5 millió forint bukmékeri rendszerű fogadás Összesen 1746 millió forint 3. Alcím: Egyéb bevételek Az értékesítésen és a vagyonhasznosításon felüli, 90 millió forint összegű bevételek kamat és egyéb technikai jellegű befizetésekből származnak. 2. Cím: Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások a évben ,5 millió forintot tesznek ki, melyből ,9 millió forint felhalmozási jellegű, ,5 millió forint hasznosítással kapcsolatos folyó kiadás, ,0 millió forint a Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadás. Az állami vagyonnal való gazdálkodás egyéb kiadásai ,1 millió forintot tesznek ki, fejezeti tartalékként millió forint határoz meg a törvényjavaslat. 1. Alcím: Felhalmozási jellegű kiadások A Hajógyári szigeten található Hadriánusz palota maradványaira megkötött opciós adásvételi szerződés értelmében az állam vételi (opciós) jog határideje 2008-ban lejár, ezért nem lehet tovább halasztani az ingatlan megvásárlását, amelynek vételára 1027,6 millió forint. A évben számottevő termőföldvásárlásra nem lehet számítani. A tervezett 110 millió forint összegű kiadás lényegében a birtok-összevonási célú termőföldcserékből adódik, és megfelel a cserék során realizálódó bevételnek. Az ingatlan beruházásokra előirányzott évi kiadási összeg 4224,3 millió forint, amelynek legnagyobb tétele az Amerikai Egyesült Államok Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között létrejött kormányközi ingatlancsere megállapodás alapján az amerikai félnek átadandó Szabadság tér sz. alatti ingatlanok felújítására a magyar fél által fordítandó 3500 millió forint. 3

4 A felújítási tételek tervezésekor továbbra is prioritást élveztek azok a munkák, amelyek esetében pályázatokkal, vagy külső partnerek bevonásával az önerő megsokszorozható. Ezek elsősorban Európai Uniós pályázatok (jelenleg is több Phare, ROP és NKA programon nyertes pályázat megvalósítása van folyamatban). A különféle pályázatok mellett 2008-ban a felújítási tervezésekre és kivitelezésre, pályázati előkészítő tervdokumentációkra kerül nagyobb hangsúly, az összes előirányzott kiadás 724,3 millió forint. Az MNV Zrt-re bízott állami tulajdonú társaságokban tervezett tőkeemelés 2008-ban millió forintot tesz ki. Ennek meghatározó részét ( millió forintot) a Volán társaságok kapják. A jelenlegi tervek szerint a korábbi évtizedekben fokozatosan elöregedett és elhasználódott autóbusz-állomány rekonstrukciójára legalább millió forintot szükséges fordítani, a társaságok egyedi beruházásaihoz 2000 millió forint támogatást indokolt biztosítani. Általános probléma a Volán társaságok gazdálkodásában, hogy az érvényben lévő piaci, szabályozási feltételrendszer keretében a menetrendszerinti helyi és helyközi közúti személyszállítási alaptevékenység bevételei nem biztosítanak megfelelő forrásokat - nemhogy a tulajdonosi szempontból fontos tőkemegtérülésre, de - még az eszközpótlásra sem. A Volán társaságok legnagyobb gondját ebből a szempontból a folyamatosan öregedő és hamarosan a 12 évet elérő átlagos statisztikai életkorú, közel 7000 darabos autóbuszpark jelenti. Az elégtelen beruházások miatt a járműpark fokozatosan öregszik és a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén nyolc év múlva már a buszok 60%-a lesz öregebb a gazdaságos üzemeltetés határát jelentő 12 évesnél, az átlagéletkor pedig 14 évre nő ben a társaságok által használt buszok átlagéletkora meghaladja a 11,31 évet, szemben a külföldi busztársaságok esetében jellemző 7-9 évvel. További 1500 millió forintot tesz ki az erdőgazdasági társaságokban való tőkeemelés mértéke, mely a meglévő feldolgozó kapacitások piaci igényekre alapozott technológiai szinten tartását, bővítését, természetkímélő és a természetvédelmi igényeknek megfelelő technológiák fejlesztését, speciális erdőgazdasági, faipari technológiai fejlesztések megvalósítását, valamint meglévő munkahelyek megtartását, új munkahelyek létrehozását szolgálja. Az ÁPV Zrt. által a Richter Gedeon Nyrt. állami tulajdonban lévő, 25%+1 szavazati arányt megtestesítő részvényeire kibocsátott átcserélhető kötvény kapcsán a kibocsátó illetve jogutódja, az MNV Zrt ban Richter Gedeon Nyrt. részvényeket köteles vásárolni, összesen 500 millió forint értékben. A kötvény kibocsátásakor meghatározták a kötvények ellenértékét jelentő részvények számát és a tervezett osztalékkivonást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tulajdonos Magyar Állam arra vállalt kötelezettséget, hogy a részvények értékét nem változtatja meg. Amennyiben a tényleges osztalékkivonás a kibocsátáskor rögzítettnél nagyobb mértékű, az államnak korrigálnia (növelnie) kell a kötvények ellenértékét képező részvényvagyont. A volt szovjet ingatlanok kármentesítésére 845 millió forintot kell fordítani. Az Oszágos Környezeti Kármentesítési Programot a 2205/1996.(VII.24.) Korm. határozat alapján indította el a környezetvédelmi tárca. Ennek egyik alprogramja a Volt szovjet ingatlanok kárelhárítása Alprogram, amelynek végrehajtása során bizonyos feladatok 4

5 kötelezettje az ÁPV Zrt., illetve 2008-tól annak jogutódja az MNV Zrt. A program keretében a kiskunlacházi, a mezőkövesdi és a kunmadarasi repülőtéren kell 2008-ban kármentesítési tevékenységet végezni. 2. Alcím: Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások Az életjáradéki program I-III. szakaszában megkötött szerződések ( db) alapján számított tényleges kiadás, valamint az életjáradéki program IV. szakaszának pályázata keretében év végéig még megkötendő szerződések (közel 8000 db) forrásigényével és az évenkénti járadékemelés mértékével számolva a termőföldért fizetett életjáradék évi összege millió forint. Az ingatlanok fenntartásával járó kiadások együttes összege 2977,5 millió forint, amely a következő feladatok között oszlik meg. Az ingatlanok karbantartására tervezett feladatok között különböző hatósági (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, önkormányzatok) kötelezések végrehajtásával kapcsolatos feladatok (pl. bontásra ítélt, martinsalakból épített házakra vonatkozó kötelezettségek), illetve olyan feladatok szerepelnek a tervekben, ahol a karbantartás elmaradása várhatóan veszélyforrást eredményezne (pl. szélsőséges időjárási viszonyok által okozott rendkívüli károkból eredő veszélyforrások). A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az őrzésvédelmi, gondnokolási feladatok ellátása továbbra is vállalkozási szerződések keretében történik. Az üzemeltetetési kiadások tartalmazzák a villamosenergia-szolgáltatás, távhő- és melegvíz-szolgáltatás, víz-és csatornadíjak, közös költségek, gyomirtás, kaszálás, stb költségeit. Az állami tulajdonú társaságok támogatására 3526 millió forintot lehet fordítani ban a törvényjavaslat alapján. A tervezett kiadások nagyobb részét (3000 millió forint) az erdőgazdaságok támogatása jelenti. A támogatás célterületei közé a természeti károk felszámolása, az erdészeti közmunkaprogram, valamint a közhasznú- és közjóléti szolgáltatások ellentételezése tartoznak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megváltozott időjárási viszonyok következtében egyre nagyobb természeti károk valószínűsíthetők. Az erdészeti társaságokat ért természeti károk felszámolásának támogatására 800 millió forint szerepel a kiadások között. Az erdészeti közmunkaprogram sikeres folytatásához 2008-ban hasonlóan a évhez tervezett összeg 700 millió forint. A közhasznú- és közjóléti szolgáltatások, fenntartási munkák színvonalának, minőségének megőrzésére, folyamatos biztosítására, valamint a természetvédelmi rendeltetésű és a Natura 2000 programba bevont állami erdőterületek gazdálkodás szempontjából való korlátozása ellentételezésére az erdészeti társaságok részére 1500 millió forintot szükséges biztosítani. Az eddigi kincstári vagyonba tartozó társaságok támogatására fordítandó összeg (526 millió forint) alapvetően az alábbi társaságok között oszlik meg. 5

6 A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. tervezett támogatása 362 millió forint. A 2007/2001. (01.17.) és a 2040/2001. (02.28.) sz. Kormányhatározattal létrehozott, a vagyontörvény melléklete alapján tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaság feladata a tradíciók, a nemzeti kulturális örökség részét képező kastély-együttes és ménesudvar, az erdő és vadgazdálkodás, és az 1789-es alapítástól felhalmozott eszmei örökség továbbvitele. Ezek a tevékenységek nem piacorientáltak, az ezzel járó kiadások az árbevételből csak részben térülnek meg, így a folyamatos működéshez a tulajdonosnak kell a finanszírozást biztosítania. A társaság alaptevékenysége, a lótenyésztés veszteséges. A társaság a folyamatos működését csak külső forrás igénybevétele mellett tudja biztosítani. A Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. támogatására 120 millió forintot biztosít a törvényjavaslat. A Monostori Erőd Hadkultúra Központ Kht. tervezett támogatása 35 millió forint. 3. Alcím: A Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások A korábbi értékesítésekhez kapcsolódó kiadások szerződéses, illetve jogszabályi rendelkezésekből eredő kötelezettségek alapján terhelik az államot. A szerződéses kötelezettségek zömében kezességi, jótállási, szavatossági jellegűek, ezekre együttesen 4261 millió forint összegű kifizetéssel számol a törvényjavaslat. Ugyancsak szerződésen alapulnak a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodásból eredő kifizetések (61 millió forint). Jogszabály alapján fizetendő a konszernfelelősségből eredő összeg (211 millió forint), az önkormányzatoknak a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon fizetendő járandóság (5748 millió forint), valamint bírósági döntés alapján az önkormányzati gázközművek kapcsán fizetendő összeg (222 millió forint), a kárpótlási jegyek életjáradékra váltása (3000 millió forint) és a privatizációs ellenérték hányad (3 millió forint). Az említett kiadások jelenleg az ÁPV Zrt-t terhelik, amely ezeket a korábbi évek értékesítési bevételeiből képzett ún. privatizációs tartalékból fedezi. Az ÁPV Zrt. megszűnésével egyidejűleg év végén a Magyar Állam megörökli a privatizációs tartalék állományát, amely készpénzben áll fenn, és vele együtt a kötelezettségeket is. E kötelezettségek teljesítését jellegüknél fogva az előirányzat hiánya nem akadályozhatja meg, ezért ezen kiadási előirányzatok az Országgyűlés külön jóváhagyása nélkül is meghaladhatják a tervezettet. Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos kiadások másik része ( millió forint) a környezetvédelmi feladatok ellátásához, kármentesítéshez kapcsolódik. E feladatok is a fentebb említett Oszágos Környezeti Kármentesítési Program ezen belül az ún. ÁPV Zrt. Társasági Alprogram keretébe tartoznak. A feladatokat szolgáltatás formájában elsősorban a közbeszerzés útján kiválasztott külső vállalkozók végzik. A munkák legnagyobb része megkötött szerződések alapján több évre áthúzódó projektek formájában valósul meg. A környezetvédelmi kármentesítés 2008-ban (is) folyó nagyobb projektjei a következők: 6

7 a Nitrokémia 2000 Rt. felszámolását követően a Nitrokémia Zrt-t terhelő környezeti kárelhárítás (4300 millió forint). A kármentesítés első üteme során történt feltárások rámutattak arra, hogy a Nitrokémia 2000 Rt. területén az előzetes feltárásoknál lényegesen nagyobb környezetszennyezés történt, amit megnövel a szennyezett, rossz állapotú üzemépületek lebontási, valamint a Séd- Nádor mederszennyezés felszámolásának költsége. a Mecsek-ÖKO Zrt. Mátrai ércbányák szüneteltetése, bányabezárási és rekultivációs feladatai (4500 millió forint). A környezetvédelmi hatóság által előírt feladatok költségigényének legnagyobb része a zagytározók tájrendezéséből, felszámolásából, vízfolyások, víztározók kármentesítéséből, valamint a végleges bányabezárásból adódik. A Volán társaságoknak nyújtandó 1000 millió forint összegű támogatás célja a környezetszennyezések felszámolása és a környezetbarát technológia kialakítása. 4. Alcím: A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai A vagyontörvény szerint az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetésből kell biztosítani. E rendelkezés alapján biztosít a törvényjavaslat a társaság működésének támogatására 8895,4 millió forintot, amely az intézmény személyi jutatásait, azok járulékait, valamint a dologi és egyéb működési költségeket tartalmazza. A vagyongazdálkodási tevékenységhez igénybe venni tervezett tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők 1255 millió forint összegű díja tartalmazza a társasági részesedések, termőföldek és egyéb ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó kiadásokat. A vagyongazdálkodási tevékenység kapcsán fizetendő eljárási és perköltségek évre tervezett összege 250 millió forint. Az ÁPV Zrt. által a Richter Gedeon Nyrt. állami tulajdonban lévő, 25%+1 szavazati arányt megtestesítő részvényeire kibocsátott átcserélhető kötvény kamatfizetési kötelezettsége 2008-ban 1584,7 millió forintot tesz ki. Az euróban denominált kötvények után a névérték 1%-ának megfelelő kamatot kell fizetni. 5. Alcím: Fejezeti tartalék A millió forint összegű fejezeti tartalék a vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályozás, továbbá a vagyonkezelő szervezet és a költségvetés elszámolási struktúra változásából adódó, jelenleg előre nem, vagy nem pontosan tervezhető kiadások kezelésére szolgál. A törvényjavaslat szerint a fejezeti tartalékból 5000 millió forint a pénzügyminiszter engedélyével használható fel, ezen összeg meghaladása után kiadás csak a Kormány jóváhagyásával történhet. A fejezeti tartalék felhasználása a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatokra való átcsoportosítással történik, új előirányzatot sem a Kormány, sem a pénzügyminiszter nem hozhat létre év közben. Dr. Veres János 7