T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A"

Átírás

1 T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG DR. BALOGH MIKLÓS (főszerkesztő), DR. HORVÁTH GYULA, DR. HORVÁTH JÓZSEF, DR. KAPROS TIBORNÉ, KOVÁCS FLÓRIÁN LÁSZLÓ, DR. KULCSÁR LÁSZLÓ, DR. MAROSI LAJOS (felelős szerkesztő), DR. NOVÁK ZOLTÁN, NYITRAI JÓZSEF, SÁNDOR ISTVÁN, SZABÓ ISTVÁN, DR. SZALÓ PÉTER, DR. SZEGVÁRI PÉTER, SZEKERES JÁNOSNÉ, SZEMES MÁRIA, VÉGH ZOLTÁN, VIDA JUDIT, WAFFENSCHMIDT JÁNOSNÉ, DR. ZONGOR GÁBOR 11. (48.) ÉVFOLYAM 6. SZÁM NOVEMBER

2 E SZÁM SZERZŐI: Dr. Csapó Tamás kandidátus, habilitált egyetemi magántanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Kar, Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely; Farkas Veronika vezető-főtanácsos, KSH Szegedi Igazgatóság kecskeméti képviselet; Gazsó István kutató asszisztens, Helyi Obszervatórium Tudományos Elemző és Tanácsadó Nonprofit Kft. (LRMI), Budapest; Dr. Kocsis Zsolt kandidátus, főiskolai docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Kar, Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely; Dr. Komarek Levente PhD, docens, Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros; Kovács András főiskolai tanársegéd, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya; Dr. Kovács Róbert PhD, főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, LERMI ügyvezető igazgató; Dr. Kulcsár J. László PhD, szociológiaprofesszor, a Kansasi Népességkutató Intézet igazgatója, Kansas State University, Manhattan; Németh Tibor főtanácsos, KSH Pécsi Igazgatóság, kaposvári képviselet; Dr. Perger Éva kandidátus, tudományos főmunkatárs, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutatóintézet, Budapest; Dr. Pomázi István PhD, szakmai főtanácsadó, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest; Schneider Gábor PhD-hallgató, tanácsos, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Budapest; Dr. Sikos T. Tamás, az MTA doktora, egyetemi tanár, Selye János Egyetem, Révkomárom (Komárno); Szabó Elemér főtanácsos, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest; Dr. Szabó Pál PhD, adjunktus, ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Budapest; Szalainé Homola Andrea igazgató, KSH Miskolci Igazgatóság; Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens, stratégiai igazgató, Regionális Fejlesztési Holding, Zrt., Budapest; Dr. Vigvári András kandidátus, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, tudományos tanácsadó, ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet; Vörös Ottó szakmai tanácsadó, KSH Pécsi Igazgatóság, kaposvári képviselet; Zsótér Brigitta tudományos segédmunkatárs, PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Pécs; Dr. Zsugyel János PhD, főiskolai docens, Heller Farkas Főiskola, Budapest. ISSN Szerkesztőség: 1024 Budapest, Keleti Károly u Előfizetési ügyek: Gaál Istvánné szerkesztőségi titkár, tel.: , fax: Főszerkesztő: dr. Balogh Miklós, tel.: Felelős szerkesztő: dr. Marosi Lajos, tel.: Gazdaságstatisztikai szerkesztő: Kormos Zoltán, tel.: Számítógépes tördelőszerkesztő: Bada Ilona Csilla, tel.: Kiadja a Központi Statisztikai Hivatal (1525 Budapest, Pf. 51.) Megjelenik: kéthavonta, minden páratlan hónap végén. Előfizetési díj: fél évre 900, egész évre 1620 Ft. A Területi Statisztika cikkei megtalálhatók a KSH honlapján: Előfizethető: a szerkesztőségnek küldött megrendelés útján. Az írásban le nem mondott tavalyi megrendelések érvényesek. Megvásárolható: a Statisztikai Szakkönyvesboltban (1024 Budapest, Fényes Elek u ). Készült: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM ELMÉLET MÓDSZERTAN A várossá válás reformja dr. Csapó Tamás dr. Kocsis Zsolt Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően Zsótér Brigitta A nagyváros és környéke a kistérségi rendszer szempontjából, II. Gazsó István dr. Kovács Róbert dr. Perger Éva Schneider Gábor dr. Szegvári Péter dr. Vigvári András dr. Zsugyel János ELEMZÉSEK A városi anyagáramlás változása Budapesten dr. Pomázi István Szabó Elemér A gazdasági fejlettség egyenlőtlensége az Európai Unió különböző területi szintjein dr. Szabó Pál KÖZLEMÉNYEK Új városaink. Hajós Farkas Veronika Rudabánya Szalainé Homola Andrea Zamárdi Németh Tibor Vörös Ottó Várossá válás Európában dr. Kocsis Zsolt Új trendek a határ menti kiskereskedelemben Délnyugat-Szlovákiában dr. Sikos T. Tamás Kovács András Régiók Európában: a Nyugat/Vest romániai régió dr. Komarek Levente Calvin Beale, a vidékszociológus ( ) dr. Kulcsár J. László HÍREK Új folyóirat született Szegeden: a KEK Éves tartalomjegyzék és névmutató HAZAI STATISZTIKAI FOLYÓIRATOK TARTALMA A Területi Statisztikában megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. Utánnyomás csak a forrás megjelölésével!

4 ELMÉLET MÓDSZERTAN DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT A várossá válás reformja Cikkünk hozzászólás a Tóth József által indított vitához (Tóth 2008, Kőszegfalvi 2008). Részben a várossá válásban tettesként, részben az ország településhálózatát, térszerkezetét kutatóként mi is konfrontálódtunk a kérdéssel, valamint a IV. Településföldrajzi Konferencia szervezőiként is tapasztaltuk az érdeklődést az új városok, a várossá válás iránt (Csapó Kocsis 2008). A várossá válás magyar szabályozását át kell alakítani. Az európai országok között átlagosnak mondható mind a városok, mind a városlakók aránya, nem kell magyarázkodnunk, ebből a szempontból nincs szükség további városokra (1. ábra). Az 1990-es önkormányzati törvény adta lehetőséggel élve sok nagyközség kivívta, megszerezte magának a városi címet, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs városhiányos térség az országban. Ez persze egyáltalán nem igaz, mert: 1. Van olyan statisztikai kistérség, amelyiknek nincs városi központja, de őszintén szólva, nem Aba várossá avatásában, hanem a kistérségi határok ésszerűbb alakításában látjuk a megoldást, ráadásul a statisztikai kistérség egyelőre valóban nem sokkal több funkcióval bír, mint ami nevéből következik, de erre később visszatérünk. 2. Őriszentpéter, Pálháza, vagy a már veteránnak számító Pétervására városként sem tudja jobban ellátni térségét, és még sorolhatnánk azokat a kisebb-nagyobb foltokat, amelyek valóban városhiányosként rajzolódnak ki az ország térképén (Ilyen Zala megye közepe, aztán a nyugat-dunántúli T Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyék területének találkozásánál. Ugyanakkor már az 1989-es nagy várássá avatási roham idején is voltak olyan új városok, amelyek városi szomszéddal bírtak, azaz térségi szerepkörük erősen megkérdőjelezhető. (Hajdúdorog és Nádudvar négy-négy, Gyomaendrőd három, Sajószentpéter kettő városi rangú szomszéddal rendelkezett.) Összefoglalva a fentieket: vannak városok, amelyek rendelkeznek térségi szerepkörökkel, vannak, amelyek nem; vannak városok, amelyek infrastrukturális ellátottsága valóban városias, vannak, amelyeknek nem; vannak városok, ahol pontosan lehet tudni, hogy miért volt szükség a cím adományozására, vannak, ahol nem (persze, ilyenkor magasabb szempontok érvényesültek). A városi cím devalválódása már a 80-as években is megfigyelhető volt, napjainkra azonban végképp azt látni, hogy a várossá avatás szimbolikus jelentőségű: nem járnak vele olyan előnyök, mint a hetvenes évekig (vagy mint a középkorban), legfőbb funkciója egy település (vezetése és lakosai) munkájának, fejlődésének elismerése, tulajdonképpen önjutalmazás. Ha elfogadjuk, hogy a cím kiüresedett, akkor megszerzésének szabályozása felesleges, ha azt akarjuk, hogy rangot is kifejezzen, akkor viszont újra kell gondolni a cím megszerzésének feltételeit, menetét.

5 646 DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT Az urbanizáltság foka Európa országaiban 1. ábra Az urbanizáltság foka 2005-ben (%) 90, ,0 (8) (8) 80,0-9089,9 (5) (5) 75,0-8079,9 (5) (5) 66 66,0-7574,9 (11) (11) 50 50,0-6665,9 (10) (10) 14,6-5049,9 (4) (4) Forrás: ENSZ Az európai országok tapasztalatai mellett (Kocsis 2008) saját víziónk is szerepel, hiszen egyrészt nem biztos, hogy egy az egyben átvehető példákat találunk odaát, másrészt véleményünk szerint az önkormányzati rendszer helyi és térségi szintű (azaz majdnem teljes) reformja nélkül a városi címmel nem érdemes foglalkozni. Tekintettel a belpolitikai helyzetre (sok kérdés kétharmados szabályozásának nehézsége), a változtatásokat több körbe, illetve időtávba osztottuk be. Szinte azonnal megoldható problémák A cím odaítélésének szigorítása Nagyon sok országban vannak kis népességű törpevárosok, de ezek szinte kivétel nélkül a történelem során szerezték címüket, a legtöbbször kuriózumnak, turistacsalogatónak számítanak, darab- és lélekszámuk alapján is marginálisnak nevezhetők. Magyarországon ugyanakkor jelentős a városokon belül a külső szemlélő (külföldi vagy csak nem lokálpatrióta) számára első ránézésre egyáltalán nem városias városok száma, aránya. Itt egyrészt a településképre kell gondolni, hiszen például Őriszentpéter a sajátos településszerkezete miatt még hagyományos falunak sem mindig nevezhető (bár a

6 A VÁROSSÁ VÁLÁS REFORMJA 647 szeresség az Őrség más településein sokkal feltűnőbb), de mondhatnánk ezt Máriapócsra is: nagyobbacska falu nagy templommal és városi ranggal (itt most szándékosan használtuk a cím helyett a rang szót). Azaz az új belépők rendszerint lefelé húzták az átlagnépességet és -városiasságot, kivételek általában az agglomerációs települések, ott meg a központi szerepkör hiányzik gyakran A szigorítással újból rangot lehetne adni a városi címnek, bár úgy tűnik, a pályázókat nemigen zavarja, hogy semmit sem kapnak. Igen, régen egy településfejlődési (és persze, lobbizási) folyamat betetőzése, elismerése volt a várossá avatás, járási, megyei és országos elvtársakkal, majd jutalomként néhány beruházás, intézmény fentről Ma inkább csak remény, lehetőség, éppen ezért szükséges lenne a városfogalom rétegezésére, hogy az igazi városokra ne vessenek árnyékot az alig városok. A portugál példa szimpatikus, ahol adott népességszámmal, illetve a felsorolt intézmények, funkciók legalább felével kell rendelkeznie a városi címre pályázóknak (Kocsis 2008). A városi címek többszintűsége Több országban (például Skandináviában) nincs hivatalos városi cím, de ahol van, ott is megfigyelhető, hogy egy alacsonyabb, könnyebben (esetleg automatikusan) megszerezhető cím mellett találunk egy komolyabbat is, amelyikhez jelentős térségi szerepkörök, közigazgatási, gazdasági stb. funkciók kötődnek. Nálunk ez a megyei jogú város, ami azonban nem igazán értelmes. Korábban a főnél népesebb városok élveztek bizonyos fokú kiemelt szerepet (nem tévesztendő össze az OTK kiemelt felsőfokú központ kategóriájával, bár attól nem is választható el), 1990 után azonban minden feletti város, majd a küszöböt átlépni nem tudó Salgótarján és Szekszárd is megkapta, legutóbb pedig Érd. A szabályozás nem jó, hiszen ha csak a népesség (és a megyeszékhelyi szerepkör) számít, akkor Érdnek már sokkal korábban járt volna, holott térségi szerepkörei alapján még a városi címe is megkérdőjelezhető (ezt nem gondoltuk komolyan), hiszen például az illetékes bírósága Budaörsön van. Ugyanakkor Hódmezővásárhelytől vissza kellett volna venni, hiszen évekkel ezelőtt az es küszöb alá csúszott. Ráadásul Vác, Cegléd, Ózd, Baja (különösen ez utóbbi) méltán mondhatja, hogy az a párezer lakos miért számít, hiszen amolyan társmegyeszékhelyként működnek sok tekintetben. Míg Debrecen megyei jogú város, addig Nógrád megye lassacskán városi jogú megyévé fogy! A cím két- (vagy több) szintűvé tétele történhetne a megyei jogú városok lélekszámának felemelésével (jobb híján a fős küszöböt javasoljuk), de ekkor egy kategóriába kerülne a majdnem es Szombathely és az alig másfél ezres Őriszentpéter. Ezért vagy három szintre lenne szükség, vagy a megyei jogú városok megszüntetésére. (Akkor helyette legyen járásjogú, de egyelőre nincsenek közigazgatási járások sem.) Tekintettel egyes városok történelmi hagyományaira, a feletti városok megőrizhetnék megyei jogú státusukat, a legkisebbekre pedig ki kellene találni egy nem sértő (kisváros, törpeváros talán nem a legjobbak) megnevezést, ami szintén a történelmi hagyományokra hivatkozva lehetne a mezőváros. A mezővárosi cím adományozása lehetne regionális (egyelőre persze nem, hiszen nincsenek közigazgatási régióink) vagy megyei jogkör, a nagyközséghez hasonlóan (ami így majdnem feleslegessé válna, egyetlen funkciója annak jelölése maradna, hogy a cím

7 648 DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT megszerzése előtt vagy után áll-e a település). A feljebb lépésnél viszont szigorúbb feltételek szükségesek (infrastrukturális, intézményi ellátottság, térségi szerepkörök, városi hagyományok stb. lásd Portugália). Az alsó két kategóriánál lehetne egy automatizmust alkalmazni: például ha az előző népszámlálás óta a népesség minden évben meghaladta vagy éppen alulmúlta a küszöbértéket (definiálva a minimumot, illetve azt is, ami felett már automatikusan jár/nem jár a cím), akkor minden további nélkül feljebb léphet a település, vagy elveszítheti városi címét. (Például fő felett járjon a városi cím, 5000 alatt csak a mezővárosi, de mezőváros is csak főtől lehessen település.) Tudjuk, ez utóbbi nem megy, hiszen szerzett jogot nem lehet visszavenni, de úgy véljük, hogy e nélkül a rendszer nem működne megfelelően. Gondoljunk arra, hogy a Monarchiában a közigazgatás modernizálása során számos szabad királyi város mezővárossá süllyedt, hiszen nemcsak a feltételek fennállását nézték, hanem azt is, hogy az adott város folyamatosan el tudja-e látni a címmel járó feladatokat. Ez azonban átvezet bennünket a nehezebben reformálható területre, hiszen itt már a helyi önkormányzatok és az állam feladatmegosztása, feladatvállalása jelenik meg újraszabályozandó problémaként. (Vasvár a cím megszerzése után megyei kezelésbe adta középiskoláját, holott az igen nagy súllyal esett latba a cím adományozásánál. Ausztriában sem mindegy, hogy önkormányzati vagy szövetségi gimnázium működik-e egy településen. A szövetség gyakran telepít olyan településekbe intézményeket, amelyek saját erőből nem lennének képesek azt fenntartani, ugyanakkor a térség ellátásához szükség lenne például a középiskolára.) Középtávon megvalósítható elképzelések Szükséges lenne az európai gyakorlathoz hasonlóan a település, a falu, a község és a város fogalmát közigazgatásilag is rendbe tenni. (Persze, Európában nincs egységes gyakorlat, az országok többségében a település mégis inkább földrajzi, a község pedig kifejezetten közigazgatási kategória, a helyi önkormányzatok hivatalai pedig általában nem település-, hanem községszinten települtek, a korábbi közös tanácsokhoz hasonlíthatóan.) Úgy látjuk, erre sem politikai akarat, sem bátorság nincs, de nyilvánvaló, hogy a jelenlegi széttagolt önkormányzati rendszer a forrásokat nem tudja megfelelően felhasználni. Vannak ugyan próbálkozások az önkéntes társulásokra, de ezeknek intézményfenntartó szerepe van, a települések önállóságát, így a helyi önkormányzatok számát nem befolyásolják. Nyilvánvaló, hogy az OTK erőszakos körzetesítési és település-összevonási gyakorlata nem volt fenntartható, de az is nyilvánvaló, hogy tucatnyi 100 fő alatti és kb. ezer 1000 főnél kisebb lélekszámú önkormányzat nem képes olyan szintű hivatali szolgáltatást, infrastrukturális és intézményi ellátást biztosítani, mint a nagyobbak. Dánia példája talán kicsit túlzó, hiszen a fél Magyarországnyi népesség 98 községben él, de nálunk az új önkormányzati rendszer annyira elaprózott helyzetet teremtett, hogy az önkormányzatok közel egyharmada úgynevezett önhiki 1 forráshiányos. Lehet szidni a mindenkori kormányokat, de inkább be kellene látni, hogy pazarló, improduktív, életképtelen a jelenlegi rendszer. A települések összevonására nincs szükség, Lengyelországban például a község a helyi közigazgatás alapja, de az anyakönyvi iratokban mégis a lakó- 1 Önhibáján kívül.

8 A VÁROSSÁ VÁLÁS REFORMJA 649 hely, a település szerepel. Nálunk csak azok születhetnek szülőfalujukban, akikhez nem ért ki időben a mentő. Nem biztos, hogy elsődleges szempont, de a kötődés talán már ezzel elkezdődik. A települések tehát társulhatnának a helyi önkormányzati (községi) feladatok ellátására, végső soron arra is, hogy városi címet szerezzenek. Fertőd várossá válása idején furcsán néztek ránk, mikor azt vetettük fel, hogy a falu várossá avatása helyett egy társulást tegyenek várossá. Hiszen Fertőd a középiskolájának, a kastélynak és még néhány gazdasági egység miatt beingázási, azaz térségi szerepköreinek köszönhette a címet, ami majdnem annyira járt volna a közlekedési, forgalmi csomópont Fertőszentmiklósnak is, a Fertőddel majdnem összenőtt nagyközségnek (azóta városnak), illetve Fertőszéplaknak is, amelyik tényleg összenőtt Fertőddel. Fertőd tulajdonképpen Sarród területéből alakult, a kastély cselédsoraként, ezért a sarródiak is csúnyán néznek rájuk. A felsorolt települések mellett még Agyagosszergény, Fertőendréd, Petőháza érdemel említést. A falvak lakott belterületei szinte összeérnek, hiszen a Fertő terepviszonyai miatt történelmileg csak itt, az árvíz-, belvízmentes térszínen lehetett megtelepedni. Az összefogás eredményeként lehetne egy Fertőújvár nevű kb. tízezres község, most pedig Fertőd mellett (és természetesen kicsit ellenében is) Fertőszentmiklós is város. Legalább annyira megérdemli, mint a szomszédvár, de kisebb az öröm, mert már van egy város a térségben. A társulással tehát nagyobb népességű városok lennének elérhetők, ami egyszerre enyhíthetne a hatékonysági és a pénzügyi deficiten, illetve tompítaná a túlságosan kicsi, megkérdőjelezhető városok okozta feszültséget. Tudjuk, hogy erre semmi esély, mint ahogy Európában sem ment simán, illetve újabban lelassulni, visszafordulni látszik a folyamat, de ezen a helyen talán megengedhetjük magunknak. Dixi et salvavi animam meam. 2 Az ismeretlen távoli jövő homályába vesző elképzelések Tulajdonképpen nem lehetetlen, hogy néhány éven belül mégis megtörténjen az, vagy valami hasonló ahhoz, ami itt következik, de ehhez egy olyan politikai oldal kétharmados többsége kell, amelyik ezt meg akarja valósítani. Konszenzusos megoldást elképzelhetetlennek tartunk, bár egyébként sem látunk semmi esélyt, hogy az alkotmány módosítását szükségessé tévő terveink megvalósuljanak, de ne legyen igazunk Ennek lényege röviden az, hogy a régiók mellett (szerintünk azok előtt, mert fontosabb) a kistérségek is közigazgatási funkciót kapjanak. Természetesen nem a jelenlegi KSH-kistérségek határaival és főleg nem kistérségként, hanem járásként definiálva a megyei és/vagy regionális szint és a helyi (települési, illetve községi lásd feljebb) szint közötti középszintet. A járásokhoz lehetne rendelni a középfokú ellátás feladatait (hadd ne kelljen most részletezni, hogy mit értünk ezen), járásonként egy vagy néhány városba telepítve az azokat hordozó intézményeket. A nagyobb városok, amelyek önállóan is képesek járási feladatok (középiskolák, kórház, okmányiroda, földhivatal, ügyészség, bíróság, rendőrkapitányság természetesen(?) önkormányzati rendőrséggel stb.) ellátására, kb ezer lakostól járási jogúak lehetnének. München 1,3 millió lakossal is csak járási jogú város, de a felettiek lehetnek megyei jogúak is, részletkérdés. A járás adomá- 2 A latin mondás jelentése: Elmondtam, és ezzel megnyugtattam a lelkiismeretemet.

9 650 DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT nyozhatna mezővárosi címet nagyközségeinek nem véletlen a játék a szavakkal, azaz egy háromszintű városrendszer jöhetne létre, ahol a különböző címeket (és akár rangot, jogokat is) birtokló városok között nem lehetnének olyan kirívó eltérések, aránytalanságok, mint most. Természetesen a helyi önkormányzatok (falu vagy város, falusi vagy városi község) életképességéhez nem elegendő az összevonás, egyesülés vagy társulás, hanem az állami adó- és illetékbevételek, illetve a helyben kivethető adók rendszerét is át kellene alakítani. Itt most csak az szja helyben maradó részének nagyságára, a helyi iparűzési adó és az ingatlanok után különböző jogcímen kivethető adók kérdésére utalunk, amelyek a legfontosabb bevételi tételei lehetnek egy önkormányzatnak. Az szja megnövelt helyi aránya motiváló tényező lehetne a zöldterületeket elpazarló szuburbanizáció kordában tartására. Korábban a városok lenyelték a szomszédos falvakat, hogy kiosztható építési telkekhez jussanak, ma a bevételük egy részét elveszítik azáltal, hogy a szomszédban fizet adót a kiköltöző. Biztosan ott is szükség van rá, de a központi városban hatékonyabban használható fel az amúgy is ott igénybe vett szolgáltatások működtetésére. A többi említett adónem, adófajta pedig a települések versenyében fontos, hiszen a befektetők vagy a betelepülők számára lehetne kedvet csinálni, de a kétszázalékos volumenű helyi iparűzési adóval nem igazán lehet kedvezményeket nyújtani a kisebb árbevételű vállalkozások számára. Ez a kérdés azonban már nemcsak kompetenciánkat, hanem érdeklődési területünk határait is túllépi. IRODALOM Csapó Tamás Kocsis Zsolt (szerk.): Nagyközségek, kisvárosok a térben. Savaria University Press, Szombathely, 2008 ENSZ (2006): World Urbanization Prospects. The 2005 Revision. publications/wup2005/2005wuphighlights_final_report.pdf Kocsis Zsolt: Várossá válás Európában. Területi Statisztika, 2008/6 Kőszegfalvi György: Agglomerálódó térségnek jól jön az új város. Területi Statisztika, 2008/4 Tóth József: Meditáció a városokról és a várossá nyilvánítás hazai gyakorlatáról. Területi Statisztika, 2008/3 Kulcsszavak: várossá nyilvánítás, városodás, városiasodás, urbanizáció, mezőváros, járás. Resume The Hungarian practice of awarding settlements the right of town is not working properly. On the one hand, the criteria are not serious enough, and on the other hand, the title does not provide towns with rights and does not obligate them to play new, spatial roles. Furthermore, the concept spatial role promotes villages to towns, but they are not suitable to serve their neighbourhood as towns. Among our suggestions some are considered easy to do, while others can be seen as utopia due to the Hungarian state of the legal system. It would be easy to ensure a legal basis for a finer stratification of the town rank. The present category of city with county rank is hard to defend from several aspects, so we suggest raising the population threshold. The smallest or weakest towns could have the traditional, therefore not pejorative rank of market towns. It is worth discussing if an upward and downward automatism (based on the population size) is reasonable. A broad reform of the public administration should make a difference between settlements and communes (local governments), and should also establish legal rules again for the járás (smaller part of a county, microregion) as the next field of spatial activity above the commune and below the county level, and the biggest cities (or towns) could certainly have the rank of these micro-regions.

10 ZSÓTÉR BRIGITTA Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően * A várossá nyilvánítás hazai gyakorlatával kapcsolatos problémafelvetés igen aktuális manapság, hiszen a rendszerváltás óta egyre több település kapta meg a városi rangot. Osztom Tóth József nézetét, hogy a mindenkori hatalom térben és időben eltérő kritériumok alapján minősít egyes településeket várossá. Kőszegfalvi Györgynek igaza van abban, hogy a rendszerváltás után felgyorsult a várossá nyilvánítás folyamata, ami annak köszönhető, hogy a községek maguk kérhetik várossá nyilvánításukat, ha ezzel a településfejlesztés ügyében illetékes főhatóság egyetért, a köztársasági elnökhöz jóváhagyásra felterjeszti. Kulcsár J. Lászlóval is egyetértek, aki szerint a szakmai érvek háttérbe szorulnak a politikai érdekek mögött. Ennek eredményeként olyan helyzet állt elő, amelyet Tóth József vitaindítójában joggal le is írt: a közigazgatási városfogalom eltér a település-földrajzi definíciójától. Ebből az következik, amit Kőszegfalvi György megállapított, hogy a jogi városok száma meghaladja a településföldrajz által központi szerepkörűnek elismert településekét. Igaz, Tóth József arra is utalt, hogy a várossá nyilvánítás az esetek döntő hányadában segíti a település-földrajzi értelemben vett várossá válás folyamatát is. A várossá nyilvánítás érinti a városiasodást és a városodást egyaránt. Kőszegfalvi György (2008) az agglomerálódó térségekkel kapcsolatban jogosan állítja, hogy a várossá nyilvánítás kedvező lehet a településegyüttesek további fejlődésére, a települések közötti funkcionális, majd területi-fizikai összefonódás intenzitásának erősödésére, a településközi munkamegosztásra. Délkelet-Alföldön egy speciális településcsoport jött létre a történelmi idők során, amelyre véleményem szerint (a területi-fizikai összefonódás kivételével) igaz lenne Kőszegfalvi állítása, ha a települések közötti szoros együttműködés meglenne. A továbbiakban ennek a speciális helyzetnek a jellegét fogom részletezni. Dövényi Zoltánné és Dövényi Zoltán (1982) a témával kapcsolatban már korábban megállapították, hogy a dél-békési térségben az egymáshoz közel fekvő települések gyakorlatilag közösen látják el a magasabb funkciókat. Négy településről van szó. Ezek: Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Battonya és Medgyesegyháza. Fejlett központoktól távol, periferikus helyzetben vannak, nagyjából azonos fejlettségűek. Dövényiék joggal állították, hogy az intézményi megosztottság történetileg alakult ki, lehetnek intézmények, amelyeket nem szerencsés egy településre koncentrálni, mert az ilyen jellegű funkcióvesztés nagy veszteséget jelentene a hátrányosan megkülönböztetett településeknek. A policentrikus fejlesztés lett volna a szerencsésebb. Milyen funkciókat töltenek be az egyes települések? Mezőkovácsháza látja el az igazgatási, egészségügyi és szociális * Hozzászólás dr. Tóth József Meditáció a városokról és a várossá nyilvánítás hazai gyakorlatáról c. vitaindító cikkéhez, amely a Területi Statisztika májusi számában jelent meg.

11 652 ZSÓTÉR BRIGITTA funkciót, Battonya a jogbiztonsági funkciót, mellette határátkelőhely is. Mezőhegyes feladata a mezőgazdasági termelés szervezése, irányítása. Emellett fontos a szakmunkásképzésen keresztül az oktatási funkciója, valamint említésre méltó a vadászathoz és a lovassportokhoz kapcsolódóan a turizmusa. A középfokú oktatási funkció megosztott Mezőkovácsháza, Battonya és Mezőhegyes között. A funkciómegosztás következtében a vonzásviszonyok is sajátosan alakultak. Komplex, egyértelmű vonzáskörzet nem alakult ki ben még Mezőkovácsházának volt a legnagyobb a kiskereskedelmi vonzása, oktatási vonzáskörzete pedig Battonyának és Mezőhegyesnek. Mára ez megváltozott, mert jelentős oktatási vonzással bír Mezőkovácsháza is. Korábban a legnagyobb munkaerővonzása Mezőhegyesnek volt a Mezőgazdasági Kombinátnak köszönhetően. Időközben a Kombinátból kivált a Cukorgyár, majd megszűnt. A megmaradó Állami Ménesbirtok Rt-t privatizálták. Az említettek miatt a foglalkoztatottak száma drasztikusan csökkent, ezáltal Mezőhegyes munkaerővonzása jelentősen csökkent. Osztom Dövényiék nézetét, miszerint 1982-ben még egyik település sem ütötte meg azt a szintet, hogy várossá nyilvánítsák. Joggal állítják, hogy nem lett volna helyes egyik települést sem ily módon kiemelni a többi közül. Ha mindenképpen várossá akarták volna nyilvánítani őket, akkor egyszerre kellett volna mindegyiket. A gyakorlat ettől sajnos eltért. Medgyesegyháza megmaradt nagyközségnek, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és Battonya mára már város. A városi funkciókat megosztva látják el, az önkormányzatok közötti szoros együttműködés nem jellemző, ennek köszönhetően konkurensei egymásnak. A továbbiakban nézzünk meg egy gyakorlati példát arra, hogy egy település életében milyen minőségi változást hozott várossá nyilvánítása! Valóban segítette-e a jogi aktus a település-földrajzi értelemben vett várossá válás folyamatát? A választásom az előbb említett települések közül Mezőhegyesre esett március 1-jén kapta meg a városi rangot, ennek lassan 20. évfordulóját ünnepli. Tóth József vitaindító cikkében megfogalmazott új nevezéktani javaslata alapján Mezőhegyes a kisközépvárosok közé sorolható be. Nem szokványos település, ugyanis a környező lakott helyektől eltérően telepítették. II. József 1784-ben egy ménesintézetet alapított a Monarchia katonailó-utánpótlásának biztosítására. Az Alföld településeire általában az jellemző (Becsei 1993), hogy a népességük nagy része a határban él. A zárt településről költöztek ki a tanyákra, majorokba. Ettől eltérő Mezőhegyes esete, itt a majorok voltak meg előbb, és a központi majorból hozták létre a zárt települést. Sok mindenben speciális a település szerkezete (Becsei 1993): műemlékek és műemlék jellegű épületek találhatók a városközpontban, ami a környező települések esetében nem szokványos. A belterület egyedi lótenyésztési funkcióval rendelkezik, valamint meglehetősen nagy a zöldterület a városközpontban. A külterületnek speciális települési rendje van. A földterületet a ménesintézet alapításakor 84 járásra osztották. Az egész területet pedig kezdetben négy kerületre, később pedig még tovább külső és belső kerületekre. A járásokat megszámozták, s az odatelepült majorok a nevüket azon járás számáról kapták, ahová települtek. Nézzük tehát, hogy a várossá nyilvánítás révén előrébb jutott-e Mezőhegyes! A tetraédermodell szerint (Tóth 1988) szféránként vizsgálom a változásokat. Nagyon meggyőzőek a vitaindító szavai, miszerint a gazdasági szférában egyes beruházási döntések, az ahhoz kapcsolódó járulékos fejlesztések különösen erős városfejlesztő energiákká válhatnak. De mi történik abban az esetben, ha nem beruháznak a városban, hanem üzemet szüntetnek meg? Az egyik legjelentősebb, a gazdasági szférában történt változással kell

12 VÁLTOZÁSOK A DÉLKELET-ALFÖLDI MEZŐHEGYES ÉLETÉBEN 653 kezdenem, ami a várossá nyilvánítást követte Mezőhegyesen. A település egyik fő foglalkoztatóját, a Mezőhegyesi Cukorgyárat privatizálták, majd bezárták. Ez a tény kihatott többek között a természeti szférára. A cukorgyár korábbi környezetszennyező hatása megszűnt. A vállalat területét átalakították ipari parkká, ahol jelenleg 12 kisvállalkozás üzemel. A szántóföldek hasznosításában is jelentős változás történt. A környéken érthető módon drasztikusan csökkent a cukorrépa vetésterülete. A helyét egyre inkább az árpa, a búza és a kukorica vette át. A répamosóvizet szállító csatornát ma már nem eredeti funkciójára, hanem öntözésre használják. Nagyon praktikus a modern lineár szántóföldi öntözőrendszerek vízellátásának biztosítására. A gazdasági szférában történt változás kihatott a társadalmi szférára is. A munkanélkülivé vált népesség a környező településeken, nagyvárosokban keresett munkát, vitte magával a családját, s ott telepedett le, ahol biztos megélhetést talált. Ezért az elvándorlás drasztikusan nőtt. Osztom Tóth József (2008) nézetét, hogy a társadalmi szférában lezajlott változások gyakorolják természetesen a legnagyobb hatást a településrendszer egészének és egyes elemeinek az átalakulására. Mezőhegyes népessége csökkent, ez részben a természetes fogyásnak, részben a vándorlásnak tudható be. A tényleges fogyás az 1990-es években 9,3 ezrelék volt (a megyei 2,0 ezrelék), a közötti időszakban 17,1 ezrelék (a megyei átlag akkor 7,8 ezrelék volt). A külterületi népesség száma a várossá nyilvánítást követő időszakban szintén fogyott. Sokan beköltöztek a belterületre, vagy elköltöztek más településre, ahol munkát kaptak. A 0 14 évesek aránya folyamatosan csökken ben még az össznépesség 20,8%-a tartozott ebbe a korosztályba, 2001-re már csak 16,1%-a. Becsei József és Bőhm Antal (1991) szerint a népesség 4,6%- ának volt 1990-ben főiskolai vagy egyetemi diplomája. Ez az arány 2001-re 5,1%-ra nőtt. Békés megye diplomásainak csak 1,27%-a van Mezőhegyesen. Nagyon magas az iskolázatlanok aránya, ami nem városi összetételre utal ben Mezőhegyesen a mezőgazdaságban dolgozott az aktív keresők többsége (66,5%), csak 22,2%-ot foglalkoztattak szolgáltatási jellegű ágazatokban, a fennmaradó 11,3% az iparban, építőiparban helyezkedett el. Az iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma 113 fő volt, míg a megyében 332 fő re lecsökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya 36,6%-ra a tercier szektor javára (44,2%), de ezen a téren még mindig elmaradt a megyei átlagtól (55,1%). Az iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma megnőtt 192 főre. Tehát 2001-re a szolgáltatási ágazat (kereskedelem, közlekedés, posta, távközlés stb.) vezető helyre került, második helyre szorítva a mezőgazdaságot. Pilishegyi József (1980) 20 évvel korábban azt jósolta, hogy az ezredfordulóra a szolgáltatási szektorban a munkavállalók 45%-a fog dolgozni. Nem sokat tévedett. A más településre eljárók aránya megnőtt 4,5%-ról 12,4%-ra. A korábban említett okból kifolyólag munkahely híján sokan járnak el dolgozni Battonyára, Mezőkovácsházára, Makóra, Orosházára. Az infrastrukturális szférára is kihatott a gazdasági szférában történt előbbi változás. Az 1990 és 2006 közötti 17 évben a Mezőhegyesen eladott vasúti menetjegyek száma határozottan csökkent, s az egy lakosra számított utazások száma is több mint kettővel lett kevesebb. A mezőhegyesi vasúti személyforgalom a békéscsabainak a várossá nyilvánítást követő évben még kb. 7,6%-a, 2006-ban már csak 4,2%-a volt. A 0 20 km-es utazások száma csökkent, ez a cukorgyárba bejáró napi ingázók számát tükrözte korábban. Az eladott menetjegyek drasztikus csökkenését részben a cukorgyár bezárása, ezáltal az ingázók számának csökkenése okozhatta. Egyetértek Tóth Józseffel (2008) abban,

13 654 ZSÓTÉR BRIGITTA hogy a települések életében óriási szerepet játszott az infrastrukturális szféra egy-egy szállítási útvonala. Sajnos az elmúlt évtizedekben a vasúti árufuvarozás jelentősen viszszaesett Európában és Magyarországon, hazánkban az út- és vasúthálózat sajátosságainak, az ország méretének köszönhetően jelentős fuvarvesztést szenvedett. Napjainkban a tradicionálisan vasúton szállított tömegárukat is egyre nagyobb mennyiségben közúton juttatják el rendeltetési helyükre. A mezőhegyesi vasúti teherforgalom a békéscsabainak 1990-ben 14%-a volt, 2006-ban már csak 0,72%-a, tehát a várossá nyilvánítást követő időszakban jelentősen lecsökkent. Ennek legfőbb oka szintén a cukorgyár bezárása. Hiszen ehhez az iparághoz kötődött a teherszállítás nagy része. A leadott áruk, anyagok 65%-át a cukorrépa tette ki. A fogadott áru 24%-a mészkő volt, amely szintén a cukor előállításához volt szükséges. A feladott áruk és anyagok 23%-a nedves szelet volt, amelyet Orosházára, Székkutasra, Makóra, Hódmezővásárhelyre, Kiskundorozsmára, Szentesre és Algyőre szállítottak. 15% körüli volt a feladott melasz aránya, amelyet Győrbe vittek. A vasúti közlekedéssel ellentétben a közvetlen autóbuszjáratok járatsűrűsége az közötti időszakban nőtt. A Mezőhegyes és Szeged közötti járatok sűrűsége megduplázódott. A Mezőhegyes és Orosháza közötti járatoké 60%-kal, a Battonyára közlekedőké több mint 28%-kal nőtt. Mezőhegyesen a várossá nyilvánítást követően a boltok száma 4,7-szeresére, a vendéglátóhelyeké pedig 2,7-szeresére nőtt. A fejlődést mutatja, hogy 2006-ban már majdnem hatodannyi lakosra jutott egy bolt és harmadannyira egy vendéglátóhely, mint 1990-ben. Az egy boltra jutó lakosok száma a Békés megyei városok átlagában 1997-ben 77 fő, 2006-ban 58 fő volt. Mezőhegyesen magasabb ez az érték mindkét vizsgált időpontban, tehát a boltok számát tekintve kevésbé jó az ellátottság, de így is megelőz több Békés megyei várost. Meg kell jegyeznem, hogy a lakónépesség számbeli változásai is nagyban befolyásolják az előzőekben leírtakat. Tehát nem feltétlenül a boltok, illetve a vendéglátóhelyek száma nőtt vagy csökkent jelentős mértékben: lehet, hogy a lakónépesség száma fogyott vagy növekedett, s így kaptunk az alkalmazott mutatónkkal néhol jobb, néhol pedig rosszabb értéket. Mezőhegyesen nincs központi üzletnegyed, bevásárlóközpont, ami nehezíti az idegenek számára a tájékozódást, gátolja a turizmust, illetve az átmenő forgalom fogyasztását (Dövényi Kovács 1991). A majorok lakói sokszor könnyebben eljuthatnak más környező településre bevásárlás céljából, így Mezőkovácsházára, Tótkomlósra (például piacra). Tehát a mezőhegyesieknek csak egy része fog helyben vásárolni. Ezenfelül Mezőhegyesen sajnos a vásárlóképes kereslet is elenyésző, hiszen a lakosság nagy részének alacsony a jövedelme. Bölcsődei ellátásról a településen nem beszélhetünk, mivel a tíz évig működő bölcsődét 1993-ban megszüntették. Nem lehetett gazdaságosan üzemeltetni, hiszen kevés volt a beíratott gyermekek száma, ennek következtében az egy főre jutó költség nagyon magas volt. A vizsgált időszakban az óvodások száma a településen 40%-kal esett vissza. A munkanélkülivé vált cukorgyári munkások jelentős hányada elköltözött, és vitte magával az óvodás- és iskoláskorú gyermekét is. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma a vizsgált időszakban 25%-kal csökkent ban a kihasználtság 89%-os volt, ám akadtak olyan évek, amikor elérte a 125%-ot (1994-ben). Ebből látszik, hogy a kilencvenes években az óvodai ellátottság körülményeinek javulása nem tudott lépést tartani az igényekkel.

14 VÁLTOZÁSOK A DÉLKELET-ALFÖLDI MEZŐHEGYES ÉLETÉBEN 655 Az említett időszakban a Mezőhegyesen tanuló általános iskolások száma lényegesen csökkent, az óvodásokéhoz hasonlóan mintegy 40%-kal, amíg Békés megyében átlagosan csak 28,8%-kal. A tanítás körülményeinek romlását mutatja a tanerők számának 13 fővel, valamint az osztálytermek számának 18-cal való csökkenése, amit a tanulói létszám zuhanása indokolt. Ámde 2002-től az egy osztályteremre jutó tanulók száma eléri a 38,9 főt, s ez nem kedvez az oktatás minőségének. Sokkal rosszabb a megyei átlagnál, amely 2002-ben 21,5 fő, 2006-ban pedig 19,4 fő volt ban az egy osztályteremre jutó tanulók száma Mezőhegyesen meghaladta a 36-ot. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a vizsgált 17 évben végig a megyei átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatott. Az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma meghaladja a megyei átlagot. Már korábban Dövényiék (1982) is foglalkoztak a mezőhegyesi szakmunkásképzés kiemelkedő fontosságával. A vizsgált időszakban a nappali oktatásban részt vevő középiskolai tanulók száma 3,5-szeresére nőtt. Ez a szám jóval meghaladta a megye átlagát, ahol csak 67%-kal nőtt a nappalis tanulók száma. A középiskolai felnőttoktatás Mezőhegyesen 1994-től 2003-ig virágzott, csúcspontját 2001-ben érte el. A mezőhegyesi középiskolában kialakult kedvező helyzet az osztálytermek, valamint a főállású pedagógusok számának növekedésével volt elérhető. Az osztálytermek száma az említett 17 év alatt 3,5-szeresére nőtt, a pedagógusok száma 6,7-szeresére. Mezőhegyesen szakorvosi rendelőintézet nincs. Bizonyos szakrendeléseket 1998-ig a városi Utókezelő Kórházban folytattak, azóta azonban a szakrendeléseket hetente, kéthetente (szemészet, nőgyógyászat) az önkormányzati háziorvosi rendelő épületében kereshetik fel a mezőhegyesiek, ahol külön helyiséget biztosítanak a szakorvosok részére. A többi szakrendelésre vagy Mezőkovácsházára (20 km) vagy Orosházára (40 km) kell beutazni. Mezőhegyesen a 100 lakásra jutó lakosok száma igen alacsony, ez a népesség 18,2%-os, valamint a lakásállomány 0,5%-os csökkenésének köszönhető. Tehát a népesség száma nagyobb mértékben csökkent, mint a lakásállomány. Mezőhegyesen a lakások 17,9%-a 1 szobás, 11,7%-a 4 és több szobás (utóbbi a megyei átlag alatti érték, amely 11,1%). A várossá nyilvánítástól 2006-ig összesen 114 lakást építettek. Volt olyan év, amikor egyet sem. A vissza nem térítendő támogatások sem ösztönzik a fiatalokat arra, hogy Mezőhegyesen építsenek házat vagy vegyenek lakást, s itt telepedjenek le. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás a megye városainak átlaga alatt volt folyamatosan a vizsgált időszakban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mezőhegyesi lakosok életszínvonala (a vizsgálatban feltételezettek szerint) nem éri el a békés megyei városok lakóinak átlagos életszínvonalát. Ez nyilvánvaló, hiszen az egyik fő foglalkoztató nagyüzem bezárt. Az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás szempontjából Mezőhegyes 1990-ben az akkor még csak 12 város rangsorában az 1. helyet foglalta el re nőtt a békés megyei városok száma 17-re, ebben a rangsorban is az 1. helyet foglalta el ban már 18 város volt a megyében, Mezőhegyes ekkor már lecsúszott az 5. helyre ban a mezőhegyesi lakások 45,6%-a a közüzemi csatornahálózatba be volt kapcsolva, ez a megye városainak átlagától (58,5%) negatív irányban tér el. A közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve 2006-ban a megye városainak rangrorában Mezőhegyes a 13. helyet foglalta el.

15 656 ZSÓTÉR BRIGITTA A belterületi burkolt utak aránya az évi 65,5%-ról 2001-re 77,8%-ra nőtt, így a megye városainak rangsorában a 3. helyről az 5. helyre került. Becsei József és Bőhm Antal (1991) nem sokkal a várossá nyilvánítás után arra a megállapításra jutott, hogy Mezőhegyes népesedési összetétele és foglalkozási szerkezete nagyon sok nem városias jelenséget tükrözött. Véleményem szerint ez a feltevésük a mai napig helytálló. Látható ez a csak nyolc osztályt végzettek magas arányából, a szellemi foglalkozásúak viszonylag alacsony számából, a kevés diplomásból, a munkanélküliek és a más településre eljárók arányának növekedéséből stb. A lakáshelyzet, a villamosenergia-, gáz- és vízellátás, valamint a csatornázottság adatait áttekintve megállapítható, hogy a kommunális ellátottság színvonalát tekintve (a belterületi utak burkoltsági arányát leszámítva) Mezőhegyes a Békés megyei városok átlagos színvonalát sem éri el. A városias életmód és a körülmények nem kellően biztosítottak. Lehet-e látni az alagút végét? A szolgáltatási szektorban dolgozók aránya igencsak megemelkedett, a diplomások száma is egyre nő. Osztom Kulcsár J. László nézetét, hogy Kelet-Európában a városi jogállás segítette elő a gazdasági fejlődést. De ebben a speciális helyzetben, Mezőhegyesen ez másképpen alakult. Meg kell állapítanom, hogy nem gazdasági fellendülés következett a várossá nyilvánítást követően, hanem éppen az ellenkezője. A környék fő foglalkoztatója, a cukorgyár bezárt, s ez a gazdasági szférában végbement változás kihatott a másik három szférára is. Nagy kérdés, hogy fel tud-e újra emelkedni? Milyen városfejlesztést kellene alkalmaznia? Hogyan tudná a népességet megkötni? Ebben a kérdéskörben nyomatékosan aláhúzom Tóth József (1982) véleményét, miszerint gazdasági-társadalmi struktúra javításával, az innovációs ágazatok megtelepítésével, nagyobb fejlődési lehetőségek biztosításával tudná Mezőhegyes helyhez kötni a népességét. Nemes Pál (1983) nézetét is osztom, hogy Mezőhegyesen meg kell teremteni a városias lét feltételeit. Tóth József (2008) vitairatában jogosan állapítja meg, hogy élhető város csak úgy jöhet létre, ha a városfejlesztésben a tetraédermodellnek megfelelően nemcsak az egyes szférákra koncentrálnak, hanem azok kölcsönhatásrendszerét is figyelembe veszik. Tehát a szférák harmonikus fejlesztésére kellene törekednünk mindenkor. Végezetül visszatérek a gondolatsor elejére. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez a speciális helyzetben lévő település, Mezőhegyes, amelyet csak jogilag-közigazgatásilag emeltek városi rangra, utólag sem tudta kialakítani a városias lét feltételeit. Igaza van Tóth Józsefnek abban, hogy a várossá nyilvánítás az esetek döntő hányadában segíti a település-földrajzi értelemben vett várossá válás folyamatát is, de az említett példánk pont azon kivételes esetek egyike, ahol egyéb, a már említett tetraédermodell szerinti szférákban bekövetkezett változások miatt ez nem valósulhatott meg. IRODALOM Becsei József Bőhm Antal (1991): Mezőhegyes társadalma. In: Becsei József Bőhm Antal Dövényi Zoltán Gurzó Imre Kovács Zoltán Nikodémus Antal Rétvári László (1991): Mezőhegyes helyzete az önkormányzásra való átállás idején. Kutatási jelentés. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, Budapest Becsei József (1993): Mezőhegyes településmorfológiai jellemzői. Földrajzi Értesítő, 1 4 Dövényi Zoltánné Dövényi Zoltán (1982): A centrumok helyzete a dél-békési térség településhálózatában. Békési Élet, 2

16 VÁLTOZÁSOK A DÉLKELET-ALFÖLDI MEZŐHEGYES ÉLETÉBEN 657 Dövényi Zoltán Kovács Zoltán (1991): A lakás- és kommunális ellátottság alakulása Mezőhegyesen. In: Becsei József Bőhm Antal Dövényi Zoltán Gurzó Imre Kovács Zoltán Nikodémus Antal Rétvári László (1991): Mezőhegyes helyzete az önkormányzásra való átállás idején. Kutatási jelentés. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, Budapest Kőszegfalvi György (2008): Agglomerálódó térségnek jól jön az új város. Területi Statisztika, 2008/4 Kulcsár J. László (2008): Rendhagyó gondolatok a várossá nyilvánításról a megkésett fejlődés kontextusában. Területi Statisztika, 2008/5 Nemes Pál (1983): Gondok és gondolatok a településhálózat témaköréből. Békési Élet, 1983/1 Pilishegyi József (1980): Békés megye társadalmi-gazdasági arculatának várható változása az ezredfordulóig ( ). Békés Élet, 1980/2 Tóth József (1982): Békés megye népesedésének fő vonásai az utóbbi három évtizedben. Békési Élet, 1982/1 Tóth József (1988): Urbanizáció az Alföldön. Akadémiai kiadó, Budapest Tóth József (2008): Meditáció a városokról és a várossá nyilvánítás hazai gyakorlatáról. Vitairat. Területi Statisztika, 2008/3 Kulcsszavak: várossá nyilvánítás, tetraédermodell, társadalmi szféra, gazdasági szféra, infrastrukturális szféra, természeti szféra. Resume Mezőhegyes did not have the majority of town functions when it was awarded the right of town, and has not had them since that time either. It can perform town functions together with the surrounding settlements only. Having received the right of town it has become a town only in the administrative and legal sense of the word. Hamarosan megjelenik! Területi statisztikai évkönyv, 2007 (CD-melléklettel) A területi adatok gazdag tárháza a területi évkönyv. Mind a NUTS 1, mind a NUTS 2 szintű régiókra, illetve a megyékre vonatkozóan részletes információkat tartalmaz. A legfontosabb társadalmi, gazdasági mutatókon keresztül bemutatja a statisztikai kistérségek, a településegyüttesek helyzetét, a településhálózat főbb adatait. A CD-mellékletén található térképek, excel-táblák lehetőséget adnak az adatokkal való további számítások elvégzésére. Regional Statistical Yearbook of Hungary, 2007 (with CD-ROM) The regional statistical yearbook of Hungary is a rich treasury of territorial data, containing detailed information on NUTS level 1 and NUTS level 2 regions as well as counties. The situation of statistical subregions and settlement groups, and relevant data of the settlement network are portrayed in the yearbook through the most important social and economic indicators. Its CD supplement contains maps and Excel tables, which enable users to make further calculations of the data.

17 GAZSÓ ISTVÁN DR. KOVÁCS RÓBERT DR. PERGER ÉVA SCHNEIDER GÁBOR DR. SZEGVÁRI PÉTER DR. VIGVÁRI ANDRÁS DR. ZSUGYEL JÁNOS A nagyváros és környéke a kistérségi rendszer szempontjából, II. MEGOLDÁSI JAVASLATOK, SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ Összegező következtetések Jelen fejezet a kutatás keretében elkészült elméleti alapozó tanulmányban 1 és empirikus esettanulmányokban 2 foglaltakra alapozva azt fogalmazza meg, hogy a nagyvárosi sajátosságok milyen mértékben teszik szükségessé a hazai kistérségi rendszer és az erre vonatkozó jogi szabályozás érdemi módosítását. A javaslatok elsősorban abból az alapállásból készültek, hogy a közigazgatási rendszer egyik szegmensének, a nagyvárosi kistérségnek a szerepét a közigazgatási és önkormányzati rendszer összefüggéséből nem lehet önkényesen kiragadni, s a megváltoztatására irányuló javaslatoknak összhangban kell lenniük a közigazgatási és önkormányzati rendszer szabályozási-finanszírozási elemeivel, illetve azok megváltoztatási igényeivel és megoldásaival. Ebből adódóan a javaslatok egy része a közigazgatási és önkormányzati rendszer reformjához szükséges elemeket rögzíti azzal a feltételezéssel, hogy az ehhez szükséges alkotmányos és törvényi szintű szabályozás minősített vagy szigorú minősített többséget követel meg a parlamenti döntéshozatalban. A javaslatok másik része mérsékelt átalakítási, korszerűsítési megoldásokat, igazgatásszervezési és területpolitikai intézkedéseket tartalmaz, amelyekhez a törvényi szabályozás során elegendő az egyszerű parlamenti többség, vagy rendeleti szintű szabályozással a változtatás megoldható kormányzati szinten is. Sajátos helyzetben van a finanszírozási rendszer, hiszen ennek összes eleme egyszerű parlamenti többséggel változtatható. A forrásszabályozás egésze, az adómegosztás jellemzően az éves költségvetési törvények tárgya. A helyi adózás is feles törvénnyel szabályozott. Az önkormányzati törvény (ötv.) 88. -ában foglalt adósságszabály is felülírható feles törvénnyel a saját bevételekbe sorolással. Ez a helyzet adta az alapot a 18 éves önkormányzati rendszerben a fiskális megszorításokra, a jogbizonytalanságra és az ágazati elven működő recentralizálásra 3. Ez adta a lehetőséget arra is, hogy pénzügyi ösztönzéssel pozitív folyamatokat lehessen kiváltani a megmerevedett rendszerben. Ilyennek A tanulmány I. része a szeptemberi számunkban olvasható. 1 Perger Schneider Vigvári 2008, Gazsó Zsugyel 2008, Zsugyel Lásd Vigvári 2008.

18 A NAGYVÁROS ÉS KÖRNYÉKE A KISTÉRSÉGI RENDSZER SZEMPONTJÁBÓL, II. 659 tekinthetjük a kistérségi ösztönzést és az ÖNHIKI-szigorítást. Összességében úgy gondoljuk azonban, hogy a látszólagos szabadság ellenére a pénzügyi eszközök változtatásában is nagy figyelmet kell fordítani a rendszer egészére, a javasolt megoldásokkal kapcsolatos konzisztenciára. Ebben az összefüggésben fontosnak tartjuk a pénzügyi alkotmányosság biztosítását, amely a kutatás tárgyánál maradva a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok viszonyrendszerének kiszámíthatóvá tételét és az említett jogi sajátosságok ellenére valamiféle konszenzusosságát jelenti. Azt jelenti, hogy a forrásszabályozás rendszerének (állami hozzájárulások és adómegosztás) az éves költségvetési törvényekből történő kiemelését, valamilyen fixing technika alkalmazását kellene megvalósítani, amelyet össze lehet és kell kötni a helyi szint költségvetési fegyelmének intézményesítésével. Az utóbbi másfél esztendő igazolta azt a korábbi sejtésünket 4, hogy az államháztartás pénzügyi fegyelme szempontjából a helyi önkormányzati szektor növekvő kockázatot jelent. A kutatás során született tanulmányok is aláhúzzák az államreform régóta meglévő szükségességét, különös tekintettel az önkormányzati középszint megerősítésére, a megyei jogú városi jogállás megszüntetésére, a kötelező önkormányzati társulások törvényi szabályozására, illetve a közszolgáltatási rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási struktúrák megváltoztatására. Az elmúlt évtized a magyar közpolitika történetében felértékelte a területfejlesztési politika, a regionális politika jelentőségét és a közigazgatás-politikával való összefüggését, valamint világossá tette a túlságosan gyors decentralizációs folyamat eredményeként létrejött településorientált rendszer működőképességének határait. Az elmúlt 18 évben valamennyi kormány programja s az ezek alapján született közigazgatási korszerűsítési kormányhatározatok megfogalmazták egy korszerű térszerveződési rendszer kialakítását, de fontos eleme volt a feladatok pontos meghatározásának az is, hogy az átfogó közigazgatási szerkezeti változtatások nagyrészt alkotmányos és 2/3-os törvényi szabályozást igényelnek. Tekintettel arra, hogy ezek a változások átalakítanák a politikai hatalmi súlypontokat, magukkal hoznák a választási rendszer megváltoztatását is, összességében a feladatok végrehajtásához növelni kellene a változások szakmai elfogadottságát, illetve csökkenteni az egzisztenciális okokból feltámadó ellenérzéseket és konfliktusokat. Ebben a folyamatban jó lenne elkerülni, hogy az alkotmányozási és jogalkotási folyamat résztvevői a mindenkori politikai erőviszonyok alakításától tegyék függővé a rájuk vonatkozó szabályok érvényesítését. Ebből következik a reformfolyamat fokozatossága, amely azt feltételezi, hogy az átfogó javaslatokat tartalmazó reformot ne egyetlen választási ciklusban kívánja megvalósítani a kormányzati többséggel rendelkező politikai csoport. Ésszerű lenne a mostani választási ciklusban elfogadtatni azokat az alapvető normákat, amelyek valamennyi jelenlegi parlamenti párt konszenzusát igénylik, miközben az intézményrendszer felállítására és az új szabályok hatályba léptetésére csak hoszszabb távon, egy következő választási ciklusban kerülne sor. Ez a megoldás kellő alapot adna arra, hogy a végső célokban a politikai pártok egyetértsenek, kellően semlegessé tegyék a kérdéseket a jelenlegi politikai-hatalmi helyzettől, kölcsönös bizalom alakuljon ki egymás iránt a politikai csoportokban, és strukturálisan is felkészüljenek a hatalmi 4 Lásd Vigvári (2006/b).

19 660 GAZSÓ ISTVÁN ÉS SZERZŐTÁRSAI szerkezetből adódó változásokra. Ugyanakkor ez arra is lehetőséget biztosítana, hogy a mérsékelt átalakítási javaslatok már ebben a választási ciklusban megvalósuljanak, s feles törvényekkel vagy a kormányzati kompetenciába tartozó szabályozással (például a területfejlesztési törvény módosításával, a többcélú kistérségi rendszer korrekciójával, a regionális operatív programok következő akcióterveinek módosításával, a differenciált feladatok normatív finanszírozási rendszerének átalakításával, az államigazgatási feladatrendszer korszerűsítésével és egyszerűsítésével) a távolabbi cél irányába fokozatosan jussunk el. A változások végrehajtásának és rendszerszerűségének szükségessége látszik abból is, hogy finanszírozási javaslataink közös része az a meggondolás, hogy a központi forrásszabályozás centralizáltságával és ágazati szemléletével szakítani kell, helyette a térségi szemléletet kell alkalmazni. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a nagyvárosi térségek olyan sajátosságokkal bírnak, amelyek miatt a mai középszintű önkormányzati rendszer és a megyei jogú városi rendszer szabályozása, illetve a kistérségi rendszer kialakítása nem képes megfelelő keretet adni sem arra, hogy a helyi önkormányzati rendszer e térségekben jellemző ellentmondásait kezelje, sem arra, hogy e térségek területfejlesztési szerepkörüket megfelelően betölthessék. A nagyvárosi térségek sajátosságainak figyelembevétele természetesen alapvetően összefügg a középszintű önkormányzati rendszer hiányosságaival, illetve a kistérségi rendszer átfogó működésével, szabályozásával. Úgy tűnik, a szakértők abban is egyetértenek, hogy az önkormányzati középszint megerősítése valódi decentralizációval együtt szükséges, s a kistérségi átfogó szabályozás is módosításra, de legalábbis javításra szorul. A mai többcélú kistérségi társulások súlyos belső ellentmondása, hogy a közigazgatási, közszolgáltatási, település- és térségfejlesztési feladatokat egy szervezeti keretben igyekszik megvalósítani. Miután nagyvárosi kistérségeink meglehetősen heterogének, nem egyforma intenzitással érvényesülnek ezek a sajátosságok minden megyei jogú városunk esetén. A kutatás során értékelt megyei jogú városok az urbanizációs folyamat különböző fokán állnak a városi funkciók bővülésétől és a minőségi színvonal emelkedésétől függően. Tehát egyrészről megállapítható, hogy a kutatásban érintett nagyvárosi térségek eltérő sajátosságokkal rendelkeznek a többi térségekkel (főként a rurális kistérségekkel) szemben, másrészről a városiasodás eltérő fokán álló városok, amelyek kistérségközponti és társközponti funkciót is betöltenek, egymástól eltérő funkciókkal ( funkciógazdagsággal ) rendelkeznek, s emiatt nem uniformizálhatók. 5 E két körülményt a nagyvárosi térségekre vonatkozó szabályozásnál is figyelembe kell venni, valamint az igazgatásszervezési, területpolitikai intézkedéseknél is érvényesíteni szükséges. A közigazgatási és önkormányzati rendszer reformjával összefüggő átfogó javaslatok A kutatás során született tanulmányok alapján a közigazgatási és önkormányzati rendszer reformjával összefüggő átfogó javaslatok az alábbi területekre irányulnak: az önkormányzati középszint megerősítése; 5 Varga I old.

20 A NAGYVÁROS ÉS KÖRNYÉKE A KISTÉRSÉGI RENDSZER SZEMPONTJÁBÓL, II. 661 a megyei jogú városi jogállás megszüntetése; a kötelező önkormányzati társulások törvényi szabályozása; a közszolgáltatási rendszerek és hozzájuk kapcsolódó finanszírozási struktúrák megváltoztatása. Javaslatok az önkormányzati középszint megerősítésére Az önkormányzati rendszer megújítása keretében létre kell hozni a kohéziót biztosítani képes középszintet. Ennek indokai az 1990-es rendszerváltásig nyúlnak vissza. A pártállami időszakban a megyék által gyakorolt, túlzottnak tartott hatalom miatt a jogalkotó szándékosan a településeket jelölte meg a magyar önkormányzati rendszer alappilléreiként, miközben nem ruházott valós hatásköröket a területi önkormányzatként kialakított megyei önkormányzatokra. Így az erős politikai legitimitással rendelkező megyei önkormányzat tevékenysége a térségi feladatokat ellátó intézmények fenntartására szorítkozik, nem rendelkezik forrásallokációs jogkörrel, s térségi, koordinációs szervezési feladatai, hatáskörei súlytalanok. Az Európai Régiók Gyűlése 1996 decemberében fogadott el nyilatkozatot a regionalizmusról (az önkormányzati középszintről), majd többéves előkészületek után megszületett a Regionális önkormányzatok európai chartája (Charta) az Európa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusa (CLRAE) keretében. Ezek a dokumentumok meghatározzák a régiókkal (önkormányzati középszinttel) szembeni tartalmi és formai követelményeket, amelyek követését ajánlják a ratifikáló államoknak, miután az Európa Tanács legmagasabb fórumai konvencióként elfogadják. 6 A regionális (középszintű) önkormányzat fogalmát is megadja a dokumentum: az állam legnagyobb területi egysége, amelyik a helyi önkormányzatok és a központi állam között helyezkedik el, és választott testülettel rendelkezik. A régiókat (középszintű önkormányzatokat) általános hatásköri felhatalmazással kell ellátni a szubszidiaritás elvét követve, mind a településekkel, mind a nemzeti állammal való viszonyrendszerben. A Charta külön megemlíti a régióknak a helyi önkormányzatok irányában betöltendő finanszírozáskiegyenlítő szerepét, valamint az interregionális együttműködés és a határon túli kapcsolatok jelentőségét. A Charta kiköti a régiók részvételi jogát az őket érintő nemzeti döntéshozási eljárásban, erre különböző módozatokat ajánlva. Deklarálja a régiók részvételi jogát az európai intézményekben és a nemzetközi kapcsolatok alakításában. A régiókat megilleti a szervezetük önálló alakításának joga, de mindenképpen rendelkezniük kell egy közvetlenül választott testülettel és egy végrehajtó szervvel. A Charta a regionális demokrácia egyik lényeges feltételeként rögzíti a finanszírozási önállóság keretében az adómegállapítási és -kivetési jog biztosítását. A fenti követelmények, illetve törekvések figyelmeztetnek arra, hogy a regionalizálás folyamatának átfogóan kell érintenie a teljes állami és önkormányzati igazgatást, a hatásköröket, a finanszírozást, mindezek alkotmányos alapjait. A régióépítés stratégiájának megalkotása előtt nem a földrajzi lépték, hanem a tartalom kérdésében kell döntést hozni. Az Európa Tanács mellett működő CLRAE Régiók kamarája ülésén (2002. június 4-én) 6 Vö. Kurucsai 1986.

A várossá válás reformja

A várossá válás reformja ELMÉLET MÓDSZERTAN DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT A várossá válás reformja Cikkünk hozzászólás a Tóth József által indított vitához (Tóth 2008, Kőszegfalvi 2008). Részben a várossá válásban tettesként,

Részletesebben

Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően *

Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően * ZSÓTÉR BRIGITTA Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően * A várossá nyilvánítás hazai gyakorlatával kapcsolatos problémafelvetés igen aktuális manapság, hiszen

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A

T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG DR. BALOGH MIKLÓS (főszerkesztő), DR. HORVÁTH GYULA, DR. HORVÁTH JÓZSEF, DR. KAPROS TIBORNÉ, KOVÁCS

Részletesebben

T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A

T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG DR. BALOGH MIKLÓS (főszerkesztő), DR. HORVÁTH GYULA, DR. HORVÁTH JÓZSEF, DR. KAPROS TIBORNÉ, KOVÁCS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Dr. Belyó Pál az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Bódiné Vajda Györgyi dr. a KSH Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A

T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG DR. BALOGH MIKLÓS (főszerkesztő), DR. HORVÁTH GYULA, DR. HORVÁTH JÓZSEF, DR. KAPROS TIBORNÉ, KOVÁCS

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK

JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK 2014/1-2. IX. évfolyam 1 2. szám 2014 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MÉRNÖKI KAR Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Balogh András publikációs listája

Balogh András publikációs listája Balogh András publikációs listája BALOGH A. 2001. Gazdaságfejlesztési elképzelések a Dél-alföldi Régióban. I. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged (CD-ROM kiadvány). BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002. Az aprófalvak

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Fiatal barátaink hét további kisváros

Fiatal barátaink hét további kisváros ELEMZÉSEK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Fiatal barátaink hét további kisváros Tanulmányunk első részében hét, az Alföldön fekvő, közelmúltban várossá nyilvánított települést mutattunk be: Sándorfalvát, Hajdúsámsont,

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben