T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A"

Átírás

1 T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG DR. BALOGH MIKLÓS (főszerkesztő), DR. HORVÁTH GYULA, DR. HORVÁTH JÓZSEF, DR. KAPROS TIBORNÉ, KOVÁCS FLÓRIÁN LÁSZLÓ, DR. KULCSÁR LÁSZLÓ, DR. MAROSI LAJOS (felelős szerkesztő), DR. NOVÁK ZOLTÁN, NYITRAI JÓZSEF, SÁNDOR ISTVÁN, SZABÓ ISTVÁN, DR. SZALÓ PÉTER, DR. SZEGVÁRI PÉTER, SZEKERES JÁNOSNÉ, SZEMES MÁRIA, VÉGH ZOLTÁN, VIDA JUDIT, WAFFENSCHMIDT JÁNOSNÉ, DR. ZONGOR GÁBOR 11. (48.) ÉVFOLYAM 6. SZÁM NOVEMBER

2 E SZÁM SZERZŐI: Dr. Csapó Tamás kandidátus, habilitált egyetemi magántanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Kar, Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely; Farkas Veronika vezető-főtanácsos, KSH Szegedi Igazgatóság kecskeméti képviselet; Gazsó István kutató asszisztens, Helyi Obszervatórium Tudományos Elemző és Tanácsadó Nonprofit Kft. (LRMI), Budapest; Dr. Kocsis Zsolt kandidátus, főiskolai docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Kar, Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely; Dr. Komarek Levente PhD, docens, Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros; Kovács András főiskolai tanársegéd, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya; Dr. Kovács Róbert PhD, főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, LERMI ügyvezető igazgató; Dr. Kulcsár J. László PhD, szociológiaprofesszor, a Kansasi Népességkutató Intézet igazgatója, Kansas State University, Manhattan; Németh Tibor főtanácsos, KSH Pécsi Igazgatóság, kaposvári képviselet; Dr. Perger Éva kandidátus, tudományos főmunkatárs, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutatóintézet, Budapest; Dr. Pomázi István PhD, szakmai főtanácsadó, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest; Schneider Gábor PhD-hallgató, tanácsos, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Budapest; Dr. Sikos T. Tamás, az MTA doktora, egyetemi tanár, Selye János Egyetem, Révkomárom (Komárno); Szabó Elemér főtanácsos, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest; Dr. Szabó Pál PhD, adjunktus, ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Budapest; Szalainé Homola Andrea igazgató, KSH Miskolci Igazgatóság; Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens, stratégiai igazgató, Regionális Fejlesztési Holding, Zrt., Budapest; Dr. Vigvári András kandidátus, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, tudományos tanácsadó, ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet; Vörös Ottó szakmai tanácsadó, KSH Pécsi Igazgatóság, kaposvári képviselet; Zsótér Brigitta tudományos segédmunkatárs, PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Pécs; Dr. Zsugyel János PhD, főiskolai docens, Heller Farkas Főiskola, Budapest. ISSN Szerkesztőség: 1024 Budapest, Keleti Károly u Előfizetési ügyek: Gaál Istvánné szerkesztőségi titkár, tel.: , fax: Főszerkesztő: dr. Balogh Miklós, tel.: Felelős szerkesztő: dr. Marosi Lajos, tel.: Gazdaságstatisztikai szerkesztő: Kormos Zoltán, tel.: Számítógépes tördelőszerkesztő: Bada Ilona Csilla, tel.: Kiadja a Központi Statisztikai Hivatal (1525 Budapest, Pf. 51.) Megjelenik: kéthavonta, minden páratlan hónap végén. Előfizetési díj: fél évre 900, egész évre 1620 Ft. A Területi Statisztika cikkei megtalálhatók a KSH honlapján: Előfizethető: a szerkesztőségnek küldött megrendelés útján. Az írásban le nem mondott tavalyi megrendelések érvényesek. Megvásárolható: a Statisztikai Szakkönyvesboltban (1024 Budapest, Fényes Elek u ). Készült: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM ELMÉLET MÓDSZERTAN A várossá válás reformja dr. Csapó Tamás dr. Kocsis Zsolt Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően Zsótér Brigitta A nagyváros és környéke a kistérségi rendszer szempontjából, II. Gazsó István dr. Kovács Róbert dr. Perger Éva Schneider Gábor dr. Szegvári Péter dr. Vigvári András dr. Zsugyel János ELEMZÉSEK A városi anyagáramlás változása Budapesten dr. Pomázi István Szabó Elemér A gazdasági fejlettség egyenlőtlensége az Európai Unió különböző területi szintjein dr. Szabó Pál KÖZLEMÉNYEK Új városaink. Hajós Farkas Veronika Rudabánya Szalainé Homola Andrea Zamárdi Németh Tibor Vörös Ottó Várossá válás Európában dr. Kocsis Zsolt Új trendek a határ menti kiskereskedelemben Délnyugat-Szlovákiában dr. Sikos T. Tamás Kovács András Régiók Európában: a Nyugat/Vest romániai régió dr. Komarek Levente Calvin Beale, a vidékszociológus ( ) dr. Kulcsár J. László HÍREK Új folyóirat született Szegeden: a KEK Éves tartalomjegyzék és névmutató HAZAI STATISZTIKAI FOLYÓIRATOK TARTALMA A Területi Statisztikában megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. Utánnyomás csak a forrás megjelölésével!

4 ELMÉLET MÓDSZERTAN DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT A várossá válás reformja Cikkünk hozzászólás a Tóth József által indított vitához (Tóth 2008, Kőszegfalvi 2008). Részben a várossá válásban tettesként, részben az ország településhálózatát, térszerkezetét kutatóként mi is konfrontálódtunk a kérdéssel, valamint a IV. Településföldrajzi Konferencia szervezőiként is tapasztaltuk az érdeklődést az új városok, a várossá válás iránt (Csapó Kocsis 2008). A várossá válás magyar szabályozását át kell alakítani. Az európai országok között átlagosnak mondható mind a városok, mind a városlakók aránya, nem kell magyarázkodnunk, ebből a szempontból nincs szükség további városokra (1. ábra). Az 1990-es önkormányzati törvény adta lehetőséggel élve sok nagyközség kivívta, megszerezte magának a városi címet, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs városhiányos térség az országban. Ez persze egyáltalán nem igaz, mert: 1. Van olyan statisztikai kistérség, amelyiknek nincs városi központja, de őszintén szólva, nem Aba várossá avatásában, hanem a kistérségi határok ésszerűbb alakításában látjuk a megoldást, ráadásul a statisztikai kistérség egyelőre valóban nem sokkal több funkcióval bír, mint ami nevéből következik, de erre később visszatérünk. 2. Őriszentpéter, Pálháza, vagy a már veteránnak számító Pétervására városként sem tudja jobban ellátni térségét, és még sorolhatnánk azokat a kisebb-nagyobb foltokat, amelyek valóban városhiányosként rajzolódnak ki az ország térképén (Ilyen Zala megye közepe, aztán a nyugat-dunántúli T Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyék területének találkozásánál. Ugyanakkor már az 1989-es nagy várássá avatási roham idején is voltak olyan új városok, amelyek városi szomszéddal bírtak, azaz térségi szerepkörük erősen megkérdőjelezhető. (Hajdúdorog és Nádudvar négy-négy, Gyomaendrőd három, Sajószentpéter kettő városi rangú szomszéddal rendelkezett.) Összefoglalva a fentieket: vannak városok, amelyek rendelkeznek térségi szerepkörökkel, vannak, amelyek nem; vannak városok, amelyek infrastrukturális ellátottsága valóban városias, vannak, amelyeknek nem; vannak városok, ahol pontosan lehet tudni, hogy miért volt szükség a cím adományozására, vannak, ahol nem (persze, ilyenkor magasabb szempontok érvényesültek). A városi cím devalválódása már a 80-as években is megfigyelhető volt, napjainkra azonban végképp azt látni, hogy a várossá avatás szimbolikus jelentőségű: nem járnak vele olyan előnyök, mint a hetvenes évekig (vagy mint a középkorban), legfőbb funkciója egy település (vezetése és lakosai) munkájának, fejlődésének elismerése, tulajdonképpen önjutalmazás. Ha elfogadjuk, hogy a cím kiüresedett, akkor megszerzésének szabályozása felesleges, ha azt akarjuk, hogy rangot is kifejezzen, akkor viszont újra kell gondolni a cím megszerzésének feltételeit, menetét.

5 646 DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT Az urbanizáltság foka Európa országaiban 1. ábra Az urbanizáltság foka 2005-ben (%) 90, ,0 (8) (8) 80,0-9089,9 (5) (5) 75,0-8079,9 (5) (5) 66 66,0-7574,9 (11) (11) 50 50,0-6665,9 (10) (10) 14,6-5049,9 (4) (4) Forrás: ENSZ Az európai országok tapasztalatai mellett (Kocsis 2008) saját víziónk is szerepel, hiszen egyrészt nem biztos, hogy egy az egyben átvehető példákat találunk odaát, másrészt véleményünk szerint az önkormányzati rendszer helyi és térségi szintű (azaz majdnem teljes) reformja nélkül a városi címmel nem érdemes foglalkozni. Tekintettel a belpolitikai helyzetre (sok kérdés kétharmados szabályozásának nehézsége), a változtatásokat több körbe, illetve időtávba osztottuk be. Szinte azonnal megoldható problémák A cím odaítélésének szigorítása Nagyon sok országban vannak kis népességű törpevárosok, de ezek szinte kivétel nélkül a történelem során szerezték címüket, a legtöbbször kuriózumnak, turistacsalogatónak számítanak, darab- és lélekszámuk alapján is marginálisnak nevezhetők. Magyarországon ugyanakkor jelentős a városokon belül a külső szemlélő (külföldi vagy csak nem lokálpatrióta) számára első ránézésre egyáltalán nem városias városok száma, aránya. Itt egyrészt a településképre kell gondolni, hiszen például Őriszentpéter a sajátos településszerkezete miatt még hagyományos falunak sem mindig nevezhető (bár a

6 A VÁROSSÁ VÁLÁS REFORMJA 647 szeresség az Őrség más településein sokkal feltűnőbb), de mondhatnánk ezt Máriapócsra is: nagyobbacska falu nagy templommal és városi ranggal (itt most szándékosan használtuk a cím helyett a rang szót). Azaz az új belépők rendszerint lefelé húzták az átlagnépességet és -városiasságot, kivételek általában az agglomerációs települések, ott meg a központi szerepkör hiányzik gyakran A szigorítással újból rangot lehetne adni a városi címnek, bár úgy tűnik, a pályázókat nemigen zavarja, hogy semmit sem kapnak. Igen, régen egy településfejlődési (és persze, lobbizási) folyamat betetőzése, elismerése volt a várossá avatás, járási, megyei és országos elvtársakkal, majd jutalomként néhány beruházás, intézmény fentről Ma inkább csak remény, lehetőség, éppen ezért szükséges lenne a városfogalom rétegezésére, hogy az igazi városokra ne vessenek árnyékot az alig városok. A portugál példa szimpatikus, ahol adott népességszámmal, illetve a felsorolt intézmények, funkciók legalább felével kell rendelkeznie a városi címre pályázóknak (Kocsis 2008). A városi címek többszintűsége Több országban (például Skandináviában) nincs hivatalos városi cím, de ahol van, ott is megfigyelhető, hogy egy alacsonyabb, könnyebben (esetleg automatikusan) megszerezhető cím mellett találunk egy komolyabbat is, amelyikhez jelentős térségi szerepkörök, közigazgatási, gazdasági stb. funkciók kötődnek. Nálunk ez a megyei jogú város, ami azonban nem igazán értelmes. Korábban a főnél népesebb városok élveztek bizonyos fokú kiemelt szerepet (nem tévesztendő össze az OTK kiemelt felsőfokú központ kategóriájával, bár attól nem is választható el), 1990 után azonban minden feletti város, majd a küszöböt átlépni nem tudó Salgótarján és Szekszárd is megkapta, legutóbb pedig Érd. A szabályozás nem jó, hiszen ha csak a népesség (és a megyeszékhelyi szerepkör) számít, akkor Érdnek már sokkal korábban járt volna, holott térségi szerepkörei alapján még a városi címe is megkérdőjelezhető (ezt nem gondoltuk komolyan), hiszen például az illetékes bírósága Budaörsön van. Ugyanakkor Hódmezővásárhelytől vissza kellett volna venni, hiszen évekkel ezelőtt az es küszöb alá csúszott. Ráadásul Vác, Cegléd, Ózd, Baja (különösen ez utóbbi) méltán mondhatja, hogy az a párezer lakos miért számít, hiszen amolyan társmegyeszékhelyként működnek sok tekintetben. Míg Debrecen megyei jogú város, addig Nógrád megye lassacskán városi jogú megyévé fogy! A cím két- (vagy több) szintűvé tétele történhetne a megyei jogú városok lélekszámának felemelésével (jobb híján a fős küszöböt javasoljuk), de ekkor egy kategóriába kerülne a majdnem es Szombathely és az alig másfél ezres Őriszentpéter. Ezért vagy három szintre lenne szükség, vagy a megyei jogú városok megszüntetésére. (Akkor helyette legyen járásjogú, de egyelőre nincsenek közigazgatási járások sem.) Tekintettel egyes városok történelmi hagyományaira, a feletti városok megőrizhetnék megyei jogú státusukat, a legkisebbekre pedig ki kellene találni egy nem sértő (kisváros, törpeváros talán nem a legjobbak) megnevezést, ami szintén a történelmi hagyományokra hivatkozva lehetne a mezőváros. A mezővárosi cím adományozása lehetne regionális (egyelőre persze nem, hiszen nincsenek közigazgatási régióink) vagy megyei jogkör, a nagyközséghez hasonlóan (ami így majdnem feleslegessé válna, egyetlen funkciója annak jelölése maradna, hogy a cím

7 648 DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT megszerzése előtt vagy után áll-e a település). A feljebb lépésnél viszont szigorúbb feltételek szükségesek (infrastrukturális, intézményi ellátottság, térségi szerepkörök, városi hagyományok stb. lásd Portugália). Az alsó két kategóriánál lehetne egy automatizmust alkalmazni: például ha az előző népszámlálás óta a népesség minden évben meghaladta vagy éppen alulmúlta a küszöbértéket (definiálva a minimumot, illetve azt is, ami felett már automatikusan jár/nem jár a cím), akkor minden további nélkül feljebb léphet a település, vagy elveszítheti városi címét. (Például fő felett járjon a városi cím, 5000 alatt csak a mezővárosi, de mezőváros is csak főtől lehessen település.) Tudjuk, ez utóbbi nem megy, hiszen szerzett jogot nem lehet visszavenni, de úgy véljük, hogy e nélkül a rendszer nem működne megfelelően. Gondoljunk arra, hogy a Monarchiában a közigazgatás modernizálása során számos szabad királyi város mezővárossá süllyedt, hiszen nemcsak a feltételek fennállását nézték, hanem azt is, hogy az adott város folyamatosan el tudja-e látni a címmel járó feladatokat. Ez azonban átvezet bennünket a nehezebben reformálható területre, hiszen itt már a helyi önkormányzatok és az állam feladatmegosztása, feladatvállalása jelenik meg újraszabályozandó problémaként. (Vasvár a cím megszerzése után megyei kezelésbe adta középiskoláját, holott az igen nagy súllyal esett latba a cím adományozásánál. Ausztriában sem mindegy, hogy önkormányzati vagy szövetségi gimnázium működik-e egy településen. A szövetség gyakran telepít olyan településekbe intézményeket, amelyek saját erőből nem lennének képesek azt fenntartani, ugyanakkor a térség ellátásához szükség lenne például a középiskolára.) Középtávon megvalósítható elképzelések Szükséges lenne az európai gyakorlathoz hasonlóan a település, a falu, a község és a város fogalmát közigazgatásilag is rendbe tenni. (Persze, Európában nincs egységes gyakorlat, az országok többségében a település mégis inkább földrajzi, a község pedig kifejezetten közigazgatási kategória, a helyi önkormányzatok hivatalai pedig általában nem település-, hanem községszinten települtek, a korábbi közös tanácsokhoz hasonlíthatóan.) Úgy látjuk, erre sem politikai akarat, sem bátorság nincs, de nyilvánvaló, hogy a jelenlegi széttagolt önkormányzati rendszer a forrásokat nem tudja megfelelően felhasználni. Vannak ugyan próbálkozások az önkéntes társulásokra, de ezeknek intézményfenntartó szerepe van, a települések önállóságát, így a helyi önkormányzatok számát nem befolyásolják. Nyilvánvaló, hogy az OTK erőszakos körzetesítési és település-összevonási gyakorlata nem volt fenntartható, de az is nyilvánvaló, hogy tucatnyi 100 fő alatti és kb. ezer 1000 főnél kisebb lélekszámú önkormányzat nem képes olyan szintű hivatali szolgáltatást, infrastrukturális és intézményi ellátást biztosítani, mint a nagyobbak. Dánia példája talán kicsit túlzó, hiszen a fél Magyarországnyi népesség 98 községben él, de nálunk az új önkormányzati rendszer annyira elaprózott helyzetet teremtett, hogy az önkormányzatok közel egyharmada úgynevezett önhiki 1 forráshiányos. Lehet szidni a mindenkori kormányokat, de inkább be kellene látni, hogy pazarló, improduktív, életképtelen a jelenlegi rendszer. A települések összevonására nincs szükség, Lengyelországban például a község a helyi közigazgatás alapja, de az anyakönyvi iratokban mégis a lakó- 1 Önhibáján kívül.

8 A VÁROSSÁ VÁLÁS REFORMJA 649 hely, a település szerepel. Nálunk csak azok születhetnek szülőfalujukban, akikhez nem ért ki időben a mentő. Nem biztos, hogy elsődleges szempont, de a kötődés talán már ezzel elkezdődik. A települések tehát társulhatnának a helyi önkormányzati (községi) feladatok ellátására, végső soron arra is, hogy városi címet szerezzenek. Fertőd várossá válása idején furcsán néztek ránk, mikor azt vetettük fel, hogy a falu várossá avatása helyett egy társulást tegyenek várossá. Hiszen Fertőd a középiskolájának, a kastélynak és még néhány gazdasági egység miatt beingázási, azaz térségi szerepköreinek köszönhette a címet, ami majdnem annyira járt volna a közlekedési, forgalmi csomópont Fertőszentmiklósnak is, a Fertőddel majdnem összenőtt nagyközségnek (azóta városnak), illetve Fertőszéplaknak is, amelyik tényleg összenőtt Fertőddel. Fertőd tulajdonképpen Sarród területéből alakult, a kastély cselédsoraként, ezért a sarródiak is csúnyán néznek rájuk. A felsorolt települések mellett még Agyagosszergény, Fertőendréd, Petőháza érdemel említést. A falvak lakott belterületei szinte összeérnek, hiszen a Fertő terepviszonyai miatt történelmileg csak itt, az árvíz-, belvízmentes térszínen lehetett megtelepedni. Az összefogás eredményeként lehetne egy Fertőújvár nevű kb. tízezres község, most pedig Fertőd mellett (és természetesen kicsit ellenében is) Fertőszentmiklós is város. Legalább annyira megérdemli, mint a szomszédvár, de kisebb az öröm, mert már van egy város a térségben. A társulással tehát nagyobb népességű városok lennének elérhetők, ami egyszerre enyhíthetne a hatékonysági és a pénzügyi deficiten, illetve tompítaná a túlságosan kicsi, megkérdőjelezhető városok okozta feszültséget. Tudjuk, hogy erre semmi esély, mint ahogy Európában sem ment simán, illetve újabban lelassulni, visszafordulni látszik a folyamat, de ezen a helyen talán megengedhetjük magunknak. Dixi et salvavi animam meam. 2 Az ismeretlen távoli jövő homályába vesző elképzelések Tulajdonképpen nem lehetetlen, hogy néhány éven belül mégis megtörténjen az, vagy valami hasonló ahhoz, ami itt következik, de ehhez egy olyan politikai oldal kétharmados többsége kell, amelyik ezt meg akarja valósítani. Konszenzusos megoldást elképzelhetetlennek tartunk, bár egyébként sem látunk semmi esélyt, hogy az alkotmány módosítását szükségessé tévő terveink megvalósuljanak, de ne legyen igazunk Ennek lényege röviden az, hogy a régiók mellett (szerintünk azok előtt, mert fontosabb) a kistérségek is közigazgatási funkciót kapjanak. Természetesen nem a jelenlegi KSH-kistérségek határaival és főleg nem kistérségként, hanem járásként definiálva a megyei és/vagy regionális szint és a helyi (települési, illetve községi lásd feljebb) szint közötti középszintet. A járásokhoz lehetne rendelni a középfokú ellátás feladatait (hadd ne kelljen most részletezni, hogy mit értünk ezen), járásonként egy vagy néhány városba telepítve az azokat hordozó intézményeket. A nagyobb városok, amelyek önállóan is képesek járási feladatok (középiskolák, kórház, okmányiroda, földhivatal, ügyészség, bíróság, rendőrkapitányság természetesen(?) önkormányzati rendőrséggel stb.) ellátására, kb ezer lakostól járási jogúak lehetnének. München 1,3 millió lakossal is csak járási jogú város, de a felettiek lehetnek megyei jogúak is, részletkérdés. A járás adomá- 2 A latin mondás jelentése: Elmondtam, és ezzel megnyugtattam a lelkiismeretemet.

9 650 DR. CSAPÓ TAMÁS DR. KOCSIS ZSOLT nyozhatna mezővárosi címet nagyközségeinek nem véletlen a játék a szavakkal, azaz egy háromszintű városrendszer jöhetne létre, ahol a különböző címeket (és akár rangot, jogokat is) birtokló városok között nem lehetnének olyan kirívó eltérések, aránytalanságok, mint most. Természetesen a helyi önkormányzatok (falu vagy város, falusi vagy városi község) életképességéhez nem elegendő az összevonás, egyesülés vagy társulás, hanem az állami adó- és illetékbevételek, illetve a helyben kivethető adók rendszerét is át kellene alakítani. Itt most csak az szja helyben maradó részének nagyságára, a helyi iparűzési adó és az ingatlanok után különböző jogcímen kivethető adók kérdésére utalunk, amelyek a legfontosabb bevételi tételei lehetnek egy önkormányzatnak. Az szja megnövelt helyi aránya motiváló tényező lehetne a zöldterületeket elpazarló szuburbanizáció kordában tartására. Korábban a városok lenyelték a szomszédos falvakat, hogy kiosztható építési telkekhez jussanak, ma a bevételük egy részét elveszítik azáltal, hogy a szomszédban fizet adót a kiköltöző. Biztosan ott is szükség van rá, de a központi városban hatékonyabban használható fel az amúgy is ott igénybe vett szolgáltatások működtetésére. A többi említett adónem, adófajta pedig a települések versenyében fontos, hiszen a befektetők vagy a betelepülők számára lehetne kedvet csinálni, de a kétszázalékos volumenű helyi iparűzési adóval nem igazán lehet kedvezményeket nyújtani a kisebb árbevételű vállalkozások számára. Ez a kérdés azonban már nemcsak kompetenciánkat, hanem érdeklődési területünk határait is túllépi. IRODALOM Csapó Tamás Kocsis Zsolt (szerk.): Nagyközségek, kisvárosok a térben. Savaria University Press, Szombathely, 2008 ENSZ (2006): World Urbanization Prospects. The 2005 Revision. publications/wup2005/2005wuphighlights_final_report.pdf Kocsis Zsolt: Várossá válás Európában. Területi Statisztika, 2008/6 Kőszegfalvi György: Agglomerálódó térségnek jól jön az új város. Területi Statisztika, 2008/4 Tóth József: Meditáció a városokról és a várossá nyilvánítás hazai gyakorlatáról. Területi Statisztika, 2008/3 Kulcsszavak: várossá nyilvánítás, városodás, városiasodás, urbanizáció, mezőváros, járás. Resume The Hungarian practice of awarding settlements the right of town is not working properly. On the one hand, the criteria are not serious enough, and on the other hand, the title does not provide towns with rights and does not obligate them to play new, spatial roles. Furthermore, the concept spatial role promotes villages to towns, but they are not suitable to serve their neighbourhood as towns. Among our suggestions some are considered easy to do, while others can be seen as utopia due to the Hungarian state of the legal system. It would be easy to ensure a legal basis for a finer stratification of the town rank. The present category of city with county rank is hard to defend from several aspects, so we suggest raising the population threshold. The smallest or weakest towns could have the traditional, therefore not pejorative rank of market towns. It is worth discussing if an upward and downward automatism (based on the population size) is reasonable. A broad reform of the public administration should make a difference between settlements and communes (local governments), and should also establish legal rules again for the járás (smaller part of a county, microregion) as the next field of spatial activity above the commune and below the county level, and the biggest cities (or towns) could certainly have the rank of these micro-regions.

10 ZSÓTÉR BRIGITTA Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően * A várossá nyilvánítás hazai gyakorlatával kapcsolatos problémafelvetés igen aktuális manapság, hiszen a rendszerváltás óta egyre több település kapta meg a városi rangot. Osztom Tóth József nézetét, hogy a mindenkori hatalom térben és időben eltérő kritériumok alapján minősít egyes településeket várossá. Kőszegfalvi Györgynek igaza van abban, hogy a rendszerváltás után felgyorsult a várossá nyilvánítás folyamata, ami annak köszönhető, hogy a községek maguk kérhetik várossá nyilvánításukat, ha ezzel a településfejlesztés ügyében illetékes főhatóság egyetért, a köztársasági elnökhöz jóváhagyásra felterjeszti. Kulcsár J. Lászlóval is egyetértek, aki szerint a szakmai érvek háttérbe szorulnak a politikai érdekek mögött. Ennek eredményeként olyan helyzet állt elő, amelyet Tóth József vitaindítójában joggal le is írt: a közigazgatási városfogalom eltér a település-földrajzi definíciójától. Ebből az következik, amit Kőszegfalvi György megállapított, hogy a jogi városok száma meghaladja a településföldrajz által központi szerepkörűnek elismert településekét. Igaz, Tóth József arra is utalt, hogy a várossá nyilvánítás az esetek döntő hányadában segíti a település-földrajzi értelemben vett várossá válás folyamatát is. A várossá nyilvánítás érinti a városiasodást és a városodást egyaránt. Kőszegfalvi György (2008) az agglomerálódó térségekkel kapcsolatban jogosan állítja, hogy a várossá nyilvánítás kedvező lehet a településegyüttesek további fejlődésére, a települések közötti funkcionális, majd területi-fizikai összefonódás intenzitásának erősödésére, a településközi munkamegosztásra. Délkelet-Alföldön egy speciális településcsoport jött létre a történelmi idők során, amelyre véleményem szerint (a területi-fizikai összefonódás kivételével) igaz lenne Kőszegfalvi állítása, ha a települések közötti szoros együttműködés meglenne. A továbbiakban ennek a speciális helyzetnek a jellegét fogom részletezni. Dövényi Zoltánné és Dövényi Zoltán (1982) a témával kapcsolatban már korábban megállapították, hogy a dél-békési térségben az egymáshoz közel fekvő települések gyakorlatilag közösen látják el a magasabb funkciókat. Négy településről van szó. Ezek: Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Battonya és Medgyesegyháza. Fejlett központoktól távol, periferikus helyzetben vannak, nagyjából azonos fejlettségűek. Dövényiék joggal állították, hogy az intézményi megosztottság történetileg alakult ki, lehetnek intézmények, amelyeket nem szerencsés egy településre koncentrálni, mert az ilyen jellegű funkcióvesztés nagy veszteséget jelentene a hátrányosan megkülönböztetett településeknek. A policentrikus fejlesztés lett volna a szerencsésebb. Milyen funkciókat töltenek be az egyes települések? Mezőkovácsháza látja el az igazgatási, egészségügyi és szociális * Hozzászólás dr. Tóth József Meditáció a városokról és a várossá nyilvánítás hazai gyakorlatáról c. vitaindító cikkéhez, amely a Területi Statisztika májusi számában jelent meg.

11 652 ZSÓTÉR BRIGITTA funkciót, Battonya a jogbiztonsági funkciót, mellette határátkelőhely is. Mezőhegyes feladata a mezőgazdasági termelés szervezése, irányítása. Emellett fontos a szakmunkásképzésen keresztül az oktatási funkciója, valamint említésre méltó a vadászathoz és a lovassportokhoz kapcsolódóan a turizmusa. A középfokú oktatási funkció megosztott Mezőkovácsháza, Battonya és Mezőhegyes között. A funkciómegosztás következtében a vonzásviszonyok is sajátosan alakultak. Komplex, egyértelmű vonzáskörzet nem alakult ki ben még Mezőkovácsházának volt a legnagyobb a kiskereskedelmi vonzása, oktatási vonzáskörzete pedig Battonyának és Mezőhegyesnek. Mára ez megváltozott, mert jelentős oktatási vonzással bír Mezőkovácsháza is. Korábban a legnagyobb munkaerővonzása Mezőhegyesnek volt a Mezőgazdasági Kombinátnak köszönhetően. Időközben a Kombinátból kivált a Cukorgyár, majd megszűnt. A megmaradó Állami Ménesbirtok Rt-t privatizálták. Az említettek miatt a foglalkoztatottak száma drasztikusan csökkent, ezáltal Mezőhegyes munkaerővonzása jelentősen csökkent. Osztom Dövényiék nézetét, miszerint 1982-ben még egyik település sem ütötte meg azt a szintet, hogy várossá nyilvánítsák. Joggal állítják, hogy nem lett volna helyes egyik települést sem ily módon kiemelni a többi közül. Ha mindenképpen várossá akarták volna nyilvánítani őket, akkor egyszerre kellett volna mindegyiket. A gyakorlat ettől sajnos eltért. Medgyesegyháza megmaradt nagyközségnek, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és Battonya mára már város. A városi funkciókat megosztva látják el, az önkormányzatok közötti szoros együttműködés nem jellemző, ennek köszönhetően konkurensei egymásnak. A továbbiakban nézzünk meg egy gyakorlati példát arra, hogy egy település életében milyen minőségi változást hozott várossá nyilvánítása! Valóban segítette-e a jogi aktus a település-földrajzi értelemben vett várossá válás folyamatát? A választásom az előbb említett települések közül Mezőhegyesre esett március 1-jén kapta meg a városi rangot, ennek lassan 20. évfordulóját ünnepli. Tóth József vitaindító cikkében megfogalmazott új nevezéktani javaslata alapján Mezőhegyes a kisközépvárosok közé sorolható be. Nem szokványos település, ugyanis a környező lakott helyektől eltérően telepítették. II. József 1784-ben egy ménesintézetet alapított a Monarchia katonailó-utánpótlásának biztosítására. Az Alföld településeire általában az jellemző (Becsei 1993), hogy a népességük nagy része a határban él. A zárt településről költöztek ki a tanyákra, majorokba. Ettől eltérő Mezőhegyes esete, itt a majorok voltak meg előbb, és a központi majorból hozták létre a zárt települést. Sok mindenben speciális a település szerkezete (Becsei 1993): műemlékek és műemlék jellegű épületek találhatók a városközpontban, ami a környező települések esetében nem szokványos. A belterület egyedi lótenyésztési funkcióval rendelkezik, valamint meglehetősen nagy a zöldterület a városközpontban. A külterületnek speciális települési rendje van. A földterületet a ménesintézet alapításakor 84 járásra osztották. Az egész területet pedig kezdetben négy kerületre, később pedig még tovább külső és belső kerületekre. A járásokat megszámozták, s az odatelepült majorok a nevüket azon járás számáról kapták, ahová települtek. Nézzük tehát, hogy a várossá nyilvánítás révén előrébb jutott-e Mezőhegyes! A tetraédermodell szerint (Tóth 1988) szféránként vizsgálom a változásokat. Nagyon meggyőzőek a vitaindító szavai, miszerint a gazdasági szférában egyes beruházási döntések, az ahhoz kapcsolódó járulékos fejlesztések különösen erős városfejlesztő energiákká válhatnak. De mi történik abban az esetben, ha nem beruháznak a városban, hanem üzemet szüntetnek meg? Az egyik legjelentősebb, a gazdasági szférában történt változással kell

12 VÁLTOZÁSOK A DÉLKELET-ALFÖLDI MEZŐHEGYES ÉLETÉBEN 653 kezdenem, ami a várossá nyilvánítást követte Mezőhegyesen. A település egyik fő foglalkoztatóját, a Mezőhegyesi Cukorgyárat privatizálták, majd bezárták. Ez a tény kihatott többek között a természeti szférára. A cukorgyár korábbi környezetszennyező hatása megszűnt. A vállalat területét átalakították ipari parkká, ahol jelenleg 12 kisvállalkozás üzemel. A szántóföldek hasznosításában is jelentős változás történt. A környéken érthető módon drasztikusan csökkent a cukorrépa vetésterülete. A helyét egyre inkább az árpa, a búza és a kukorica vette át. A répamosóvizet szállító csatornát ma már nem eredeti funkciójára, hanem öntözésre használják. Nagyon praktikus a modern lineár szántóföldi öntözőrendszerek vízellátásának biztosítására. A gazdasági szférában történt változás kihatott a társadalmi szférára is. A munkanélkülivé vált népesség a környező településeken, nagyvárosokban keresett munkát, vitte magával a családját, s ott telepedett le, ahol biztos megélhetést talált. Ezért az elvándorlás drasztikusan nőtt. Osztom Tóth József (2008) nézetét, hogy a társadalmi szférában lezajlott változások gyakorolják természetesen a legnagyobb hatást a településrendszer egészének és egyes elemeinek az átalakulására. Mezőhegyes népessége csökkent, ez részben a természetes fogyásnak, részben a vándorlásnak tudható be. A tényleges fogyás az 1990-es években 9,3 ezrelék volt (a megyei 2,0 ezrelék), a közötti időszakban 17,1 ezrelék (a megyei átlag akkor 7,8 ezrelék volt). A külterületi népesség száma a várossá nyilvánítást követő időszakban szintén fogyott. Sokan beköltöztek a belterületre, vagy elköltöztek más településre, ahol munkát kaptak. A 0 14 évesek aránya folyamatosan csökken ben még az össznépesség 20,8%-a tartozott ebbe a korosztályba, 2001-re már csak 16,1%-a. Becsei József és Bőhm Antal (1991) szerint a népesség 4,6%- ának volt 1990-ben főiskolai vagy egyetemi diplomája. Ez az arány 2001-re 5,1%-ra nőtt. Békés megye diplomásainak csak 1,27%-a van Mezőhegyesen. Nagyon magas az iskolázatlanok aránya, ami nem városi összetételre utal ben Mezőhegyesen a mezőgazdaságban dolgozott az aktív keresők többsége (66,5%), csak 22,2%-ot foglalkoztattak szolgáltatási jellegű ágazatokban, a fennmaradó 11,3% az iparban, építőiparban helyezkedett el. Az iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma 113 fő volt, míg a megyében 332 fő re lecsökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya 36,6%-ra a tercier szektor javára (44,2%), de ezen a téren még mindig elmaradt a megyei átlagtól (55,1%). Az iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma megnőtt 192 főre. Tehát 2001-re a szolgáltatási ágazat (kereskedelem, közlekedés, posta, távközlés stb.) vezető helyre került, második helyre szorítva a mezőgazdaságot. Pilishegyi József (1980) 20 évvel korábban azt jósolta, hogy az ezredfordulóra a szolgáltatási szektorban a munkavállalók 45%-a fog dolgozni. Nem sokat tévedett. A más településre eljárók aránya megnőtt 4,5%-ról 12,4%-ra. A korábban említett okból kifolyólag munkahely híján sokan járnak el dolgozni Battonyára, Mezőkovácsházára, Makóra, Orosházára. Az infrastrukturális szférára is kihatott a gazdasági szférában történt előbbi változás. Az 1990 és 2006 közötti 17 évben a Mezőhegyesen eladott vasúti menetjegyek száma határozottan csökkent, s az egy lakosra számított utazások száma is több mint kettővel lett kevesebb. A mezőhegyesi vasúti személyforgalom a békéscsabainak a várossá nyilvánítást követő évben még kb. 7,6%-a, 2006-ban már csak 4,2%-a volt. A 0 20 km-es utazások száma csökkent, ez a cukorgyárba bejáró napi ingázók számát tükrözte korábban. Az eladott menetjegyek drasztikus csökkenését részben a cukorgyár bezárása, ezáltal az ingázók számának csökkenése okozhatta. Egyetértek Tóth Józseffel (2008) abban,

13 654 ZSÓTÉR BRIGITTA hogy a települések életében óriási szerepet játszott az infrastrukturális szféra egy-egy szállítási útvonala. Sajnos az elmúlt évtizedekben a vasúti árufuvarozás jelentősen viszszaesett Európában és Magyarországon, hazánkban az út- és vasúthálózat sajátosságainak, az ország méretének köszönhetően jelentős fuvarvesztést szenvedett. Napjainkban a tradicionálisan vasúton szállított tömegárukat is egyre nagyobb mennyiségben közúton juttatják el rendeltetési helyükre. A mezőhegyesi vasúti teherforgalom a békéscsabainak 1990-ben 14%-a volt, 2006-ban már csak 0,72%-a, tehát a várossá nyilvánítást követő időszakban jelentősen lecsökkent. Ennek legfőbb oka szintén a cukorgyár bezárása. Hiszen ehhez az iparághoz kötődött a teherszállítás nagy része. A leadott áruk, anyagok 65%-át a cukorrépa tette ki. A fogadott áru 24%-a mészkő volt, amely szintén a cukor előállításához volt szükséges. A feladott áruk és anyagok 23%-a nedves szelet volt, amelyet Orosházára, Székkutasra, Makóra, Hódmezővásárhelyre, Kiskundorozsmára, Szentesre és Algyőre szállítottak. 15% körüli volt a feladott melasz aránya, amelyet Győrbe vittek. A vasúti közlekedéssel ellentétben a közvetlen autóbuszjáratok járatsűrűsége az közötti időszakban nőtt. A Mezőhegyes és Szeged közötti járatok sűrűsége megduplázódott. A Mezőhegyes és Orosháza közötti járatoké 60%-kal, a Battonyára közlekedőké több mint 28%-kal nőtt. Mezőhegyesen a várossá nyilvánítást követően a boltok száma 4,7-szeresére, a vendéglátóhelyeké pedig 2,7-szeresére nőtt. A fejlődést mutatja, hogy 2006-ban már majdnem hatodannyi lakosra jutott egy bolt és harmadannyira egy vendéglátóhely, mint 1990-ben. Az egy boltra jutó lakosok száma a Békés megyei városok átlagában 1997-ben 77 fő, 2006-ban 58 fő volt. Mezőhegyesen magasabb ez az érték mindkét vizsgált időpontban, tehát a boltok számát tekintve kevésbé jó az ellátottság, de így is megelőz több Békés megyei várost. Meg kell jegyeznem, hogy a lakónépesség számbeli változásai is nagyban befolyásolják az előzőekben leírtakat. Tehát nem feltétlenül a boltok, illetve a vendéglátóhelyek száma nőtt vagy csökkent jelentős mértékben: lehet, hogy a lakónépesség száma fogyott vagy növekedett, s így kaptunk az alkalmazott mutatónkkal néhol jobb, néhol pedig rosszabb értéket. Mezőhegyesen nincs központi üzletnegyed, bevásárlóközpont, ami nehezíti az idegenek számára a tájékozódást, gátolja a turizmust, illetve az átmenő forgalom fogyasztását (Dövényi Kovács 1991). A majorok lakói sokszor könnyebben eljuthatnak más környező településre bevásárlás céljából, így Mezőkovácsházára, Tótkomlósra (például piacra). Tehát a mezőhegyesieknek csak egy része fog helyben vásárolni. Ezenfelül Mezőhegyesen sajnos a vásárlóképes kereslet is elenyésző, hiszen a lakosság nagy részének alacsony a jövedelme. Bölcsődei ellátásról a településen nem beszélhetünk, mivel a tíz évig működő bölcsődét 1993-ban megszüntették. Nem lehetett gazdaságosan üzemeltetni, hiszen kevés volt a beíratott gyermekek száma, ennek következtében az egy főre jutó költség nagyon magas volt. A vizsgált időszakban az óvodások száma a településen 40%-kal esett vissza. A munkanélkülivé vált cukorgyári munkások jelentős hányada elköltözött, és vitte magával az óvodás- és iskoláskorú gyermekét is. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma a vizsgált időszakban 25%-kal csökkent ban a kihasználtság 89%-os volt, ám akadtak olyan évek, amikor elérte a 125%-ot (1994-ben). Ebből látszik, hogy a kilencvenes években az óvodai ellátottság körülményeinek javulása nem tudott lépést tartani az igényekkel.

14 VÁLTOZÁSOK A DÉLKELET-ALFÖLDI MEZŐHEGYES ÉLETÉBEN 655 Az említett időszakban a Mezőhegyesen tanuló általános iskolások száma lényegesen csökkent, az óvodásokéhoz hasonlóan mintegy 40%-kal, amíg Békés megyében átlagosan csak 28,8%-kal. A tanítás körülményeinek romlását mutatja a tanerők számának 13 fővel, valamint az osztálytermek számának 18-cal való csökkenése, amit a tanulói létszám zuhanása indokolt. Ámde 2002-től az egy osztályteremre jutó tanulók száma eléri a 38,9 főt, s ez nem kedvez az oktatás minőségének. Sokkal rosszabb a megyei átlagnál, amely 2002-ben 21,5 fő, 2006-ban pedig 19,4 fő volt ban az egy osztályteremre jutó tanulók száma Mezőhegyesen meghaladta a 36-ot. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a vizsgált 17 évben végig a megyei átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatott. Az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma meghaladja a megyei átlagot. Már korábban Dövényiék (1982) is foglalkoztak a mezőhegyesi szakmunkásképzés kiemelkedő fontosságával. A vizsgált időszakban a nappali oktatásban részt vevő középiskolai tanulók száma 3,5-szeresére nőtt. Ez a szám jóval meghaladta a megye átlagát, ahol csak 67%-kal nőtt a nappalis tanulók száma. A középiskolai felnőttoktatás Mezőhegyesen 1994-től 2003-ig virágzott, csúcspontját 2001-ben érte el. A mezőhegyesi középiskolában kialakult kedvező helyzet az osztálytermek, valamint a főállású pedagógusok számának növekedésével volt elérhető. Az osztálytermek száma az említett 17 év alatt 3,5-szeresére nőtt, a pedagógusok száma 6,7-szeresére. Mezőhegyesen szakorvosi rendelőintézet nincs. Bizonyos szakrendeléseket 1998-ig a városi Utókezelő Kórházban folytattak, azóta azonban a szakrendeléseket hetente, kéthetente (szemészet, nőgyógyászat) az önkormányzati háziorvosi rendelő épületében kereshetik fel a mezőhegyesiek, ahol külön helyiséget biztosítanak a szakorvosok részére. A többi szakrendelésre vagy Mezőkovácsházára (20 km) vagy Orosházára (40 km) kell beutazni. Mezőhegyesen a 100 lakásra jutó lakosok száma igen alacsony, ez a népesség 18,2%-os, valamint a lakásállomány 0,5%-os csökkenésének köszönhető. Tehát a népesség száma nagyobb mértékben csökkent, mint a lakásállomány. Mezőhegyesen a lakások 17,9%-a 1 szobás, 11,7%-a 4 és több szobás (utóbbi a megyei átlag alatti érték, amely 11,1%). A várossá nyilvánítástól 2006-ig összesen 114 lakást építettek. Volt olyan év, amikor egyet sem. A vissza nem térítendő támogatások sem ösztönzik a fiatalokat arra, hogy Mezőhegyesen építsenek házat vagy vegyenek lakást, s itt telepedjenek le. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás a megye városainak átlaga alatt volt folyamatosan a vizsgált időszakban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mezőhegyesi lakosok életszínvonala (a vizsgálatban feltételezettek szerint) nem éri el a békés megyei városok lakóinak átlagos életszínvonalát. Ez nyilvánvaló, hiszen az egyik fő foglalkoztató nagyüzem bezárt. Az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás szempontjából Mezőhegyes 1990-ben az akkor még csak 12 város rangsorában az 1. helyet foglalta el re nőtt a békés megyei városok száma 17-re, ebben a rangsorban is az 1. helyet foglalta el ban már 18 város volt a megyében, Mezőhegyes ekkor már lecsúszott az 5. helyre ban a mezőhegyesi lakások 45,6%-a a közüzemi csatornahálózatba be volt kapcsolva, ez a megye városainak átlagától (58,5%) negatív irányban tér el. A közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve 2006-ban a megye városainak rangrorában Mezőhegyes a 13. helyet foglalta el.

15 656 ZSÓTÉR BRIGITTA A belterületi burkolt utak aránya az évi 65,5%-ról 2001-re 77,8%-ra nőtt, így a megye városainak rangsorában a 3. helyről az 5. helyre került. Becsei József és Bőhm Antal (1991) nem sokkal a várossá nyilvánítás után arra a megállapításra jutott, hogy Mezőhegyes népesedési összetétele és foglalkozási szerkezete nagyon sok nem városias jelenséget tükrözött. Véleményem szerint ez a feltevésük a mai napig helytálló. Látható ez a csak nyolc osztályt végzettek magas arányából, a szellemi foglalkozásúak viszonylag alacsony számából, a kevés diplomásból, a munkanélküliek és a más településre eljárók arányának növekedéséből stb. A lakáshelyzet, a villamosenergia-, gáz- és vízellátás, valamint a csatornázottság adatait áttekintve megállapítható, hogy a kommunális ellátottság színvonalát tekintve (a belterületi utak burkoltsági arányát leszámítva) Mezőhegyes a Békés megyei városok átlagos színvonalát sem éri el. A városias életmód és a körülmények nem kellően biztosítottak. Lehet-e látni az alagút végét? A szolgáltatási szektorban dolgozók aránya igencsak megemelkedett, a diplomások száma is egyre nő. Osztom Kulcsár J. László nézetét, hogy Kelet-Európában a városi jogállás segítette elő a gazdasági fejlődést. De ebben a speciális helyzetben, Mezőhegyesen ez másképpen alakult. Meg kell állapítanom, hogy nem gazdasági fellendülés következett a várossá nyilvánítást követően, hanem éppen az ellenkezője. A környék fő foglalkoztatója, a cukorgyár bezárt, s ez a gazdasági szférában végbement változás kihatott a másik három szférára is. Nagy kérdés, hogy fel tud-e újra emelkedni? Milyen városfejlesztést kellene alkalmaznia? Hogyan tudná a népességet megkötni? Ebben a kérdéskörben nyomatékosan aláhúzom Tóth József (1982) véleményét, miszerint gazdasági-társadalmi struktúra javításával, az innovációs ágazatok megtelepítésével, nagyobb fejlődési lehetőségek biztosításával tudná Mezőhegyes helyhez kötni a népességét. Nemes Pál (1983) nézetét is osztom, hogy Mezőhegyesen meg kell teremteni a városias lét feltételeit. Tóth József (2008) vitairatában jogosan állapítja meg, hogy élhető város csak úgy jöhet létre, ha a városfejlesztésben a tetraédermodellnek megfelelően nemcsak az egyes szférákra koncentrálnak, hanem azok kölcsönhatásrendszerét is figyelembe veszik. Tehát a szférák harmonikus fejlesztésére kellene törekednünk mindenkor. Végezetül visszatérek a gondolatsor elejére. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez a speciális helyzetben lévő település, Mezőhegyes, amelyet csak jogilag-közigazgatásilag emeltek városi rangra, utólag sem tudta kialakítani a városias lét feltételeit. Igaza van Tóth Józsefnek abban, hogy a várossá nyilvánítás az esetek döntő hányadában segíti a település-földrajzi értelemben vett várossá válás folyamatát is, de az említett példánk pont azon kivételes esetek egyike, ahol egyéb, a már említett tetraédermodell szerinti szférákban bekövetkezett változások miatt ez nem valósulhatott meg. IRODALOM Becsei József Bőhm Antal (1991): Mezőhegyes társadalma. In: Becsei József Bőhm Antal Dövényi Zoltán Gurzó Imre Kovács Zoltán Nikodémus Antal Rétvári László (1991): Mezőhegyes helyzete az önkormányzásra való átállás idején. Kutatási jelentés. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, Budapest Becsei József (1993): Mezőhegyes településmorfológiai jellemzői. Földrajzi Értesítő, 1 4 Dövényi Zoltánné Dövényi Zoltán (1982): A centrumok helyzete a dél-békési térség településhálózatában. Békési Élet, 2

16 VÁLTOZÁSOK A DÉLKELET-ALFÖLDI MEZŐHEGYES ÉLETÉBEN 657 Dövényi Zoltán Kovács Zoltán (1991): A lakás- és kommunális ellátottság alakulása Mezőhegyesen. In: Becsei József Bőhm Antal Dövényi Zoltán Gurzó Imre Kovács Zoltán Nikodémus Antal Rétvári László (1991): Mezőhegyes helyzete az önkormányzásra való átállás idején. Kutatási jelentés. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, Budapest Kőszegfalvi György (2008): Agglomerálódó térségnek jól jön az új város. Területi Statisztika, 2008/4 Kulcsár J. László (2008): Rendhagyó gondolatok a várossá nyilvánításról a megkésett fejlődés kontextusában. Területi Statisztika, 2008/5 Nemes Pál (1983): Gondok és gondolatok a településhálózat témaköréből. Békési Élet, 1983/1 Pilishegyi József (1980): Békés megye társadalmi-gazdasági arculatának várható változása az ezredfordulóig ( ). Békés Élet, 1980/2 Tóth József (1982): Békés megye népesedésének fő vonásai az utóbbi három évtizedben. Békési Élet, 1982/1 Tóth József (1988): Urbanizáció az Alföldön. Akadémiai kiadó, Budapest Tóth József (2008): Meditáció a városokról és a várossá nyilvánítás hazai gyakorlatáról. Vitairat. Területi Statisztika, 2008/3 Kulcsszavak: várossá nyilvánítás, tetraédermodell, társadalmi szféra, gazdasági szféra, infrastrukturális szféra, természeti szféra. Resume Mezőhegyes did not have the majority of town functions when it was awarded the right of town, and has not had them since that time either. It can perform town functions together with the surrounding settlements only. Having received the right of town it has become a town only in the administrative and legal sense of the word. Hamarosan megjelenik! Területi statisztikai évkönyv, 2007 (CD-melléklettel) A területi adatok gazdag tárháza a területi évkönyv. Mind a NUTS 1, mind a NUTS 2 szintű régiókra, illetve a megyékre vonatkozóan részletes információkat tartalmaz. A legfontosabb társadalmi, gazdasági mutatókon keresztül bemutatja a statisztikai kistérségek, a településegyüttesek helyzetét, a településhálózat főbb adatait. A CD-mellékletén található térképek, excel-táblák lehetőséget adnak az adatokkal való további számítások elvégzésére. Regional Statistical Yearbook of Hungary, 2007 (with CD-ROM) The regional statistical yearbook of Hungary is a rich treasury of territorial data, containing detailed information on NUTS level 1 and NUTS level 2 regions as well as counties. The situation of statistical subregions and settlement groups, and relevant data of the settlement network are portrayed in the yearbook through the most important social and economic indicators. Its CD supplement contains maps and Excel tables, which enable users to make further calculations of the data.

17 GAZSÓ ISTVÁN DR. KOVÁCS RÓBERT DR. PERGER ÉVA SCHNEIDER GÁBOR DR. SZEGVÁRI PÉTER DR. VIGVÁRI ANDRÁS DR. ZSUGYEL JÁNOS A nagyváros és környéke a kistérségi rendszer szempontjából, II. MEGOLDÁSI JAVASLATOK, SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ Összegező következtetések Jelen fejezet a kutatás keretében elkészült elméleti alapozó tanulmányban 1 és empirikus esettanulmányokban 2 foglaltakra alapozva azt fogalmazza meg, hogy a nagyvárosi sajátosságok milyen mértékben teszik szükségessé a hazai kistérségi rendszer és az erre vonatkozó jogi szabályozás érdemi módosítását. A javaslatok elsősorban abból az alapállásból készültek, hogy a közigazgatási rendszer egyik szegmensének, a nagyvárosi kistérségnek a szerepét a közigazgatási és önkormányzati rendszer összefüggéséből nem lehet önkényesen kiragadni, s a megváltoztatására irányuló javaslatoknak összhangban kell lenniük a közigazgatási és önkormányzati rendszer szabályozási-finanszírozási elemeivel, illetve azok megváltoztatási igényeivel és megoldásaival. Ebből adódóan a javaslatok egy része a közigazgatási és önkormányzati rendszer reformjához szükséges elemeket rögzíti azzal a feltételezéssel, hogy az ehhez szükséges alkotmányos és törvényi szintű szabályozás minősített vagy szigorú minősített többséget követel meg a parlamenti döntéshozatalban. A javaslatok másik része mérsékelt átalakítási, korszerűsítési megoldásokat, igazgatásszervezési és területpolitikai intézkedéseket tartalmaz, amelyekhez a törvényi szabályozás során elegendő az egyszerű parlamenti többség, vagy rendeleti szintű szabályozással a változtatás megoldható kormányzati szinten is. Sajátos helyzetben van a finanszírozási rendszer, hiszen ennek összes eleme egyszerű parlamenti többséggel változtatható. A forrásszabályozás egésze, az adómegosztás jellemzően az éves költségvetési törvények tárgya. A helyi adózás is feles törvénnyel szabályozott. Az önkormányzati törvény (ötv.) 88. -ában foglalt adósságszabály is felülírható feles törvénnyel a saját bevételekbe sorolással. Ez a helyzet adta az alapot a 18 éves önkormányzati rendszerben a fiskális megszorításokra, a jogbizonytalanságra és az ágazati elven működő recentralizálásra 3. Ez adta a lehetőséget arra is, hogy pénzügyi ösztönzéssel pozitív folyamatokat lehessen kiváltani a megmerevedett rendszerben. Ilyennek A tanulmány I. része a szeptemberi számunkban olvasható. 1 Perger Schneider Vigvári 2008, Gazsó Zsugyel 2008, Zsugyel Lásd Vigvári 2008.

18 A NAGYVÁROS ÉS KÖRNYÉKE A KISTÉRSÉGI RENDSZER SZEMPONTJÁBÓL, II. 659 tekinthetjük a kistérségi ösztönzést és az ÖNHIKI-szigorítást. Összességében úgy gondoljuk azonban, hogy a látszólagos szabadság ellenére a pénzügyi eszközök változtatásában is nagy figyelmet kell fordítani a rendszer egészére, a javasolt megoldásokkal kapcsolatos konzisztenciára. Ebben az összefüggésben fontosnak tartjuk a pénzügyi alkotmányosság biztosítását, amely a kutatás tárgyánál maradva a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok viszonyrendszerének kiszámíthatóvá tételét és az említett jogi sajátosságok ellenére valamiféle konszenzusosságát jelenti. Azt jelenti, hogy a forrásszabályozás rendszerének (állami hozzájárulások és adómegosztás) az éves költségvetési törvényekből történő kiemelését, valamilyen fixing technika alkalmazását kellene megvalósítani, amelyet össze lehet és kell kötni a helyi szint költségvetési fegyelmének intézményesítésével. Az utóbbi másfél esztendő igazolta azt a korábbi sejtésünket 4, hogy az államháztartás pénzügyi fegyelme szempontjából a helyi önkormányzati szektor növekvő kockázatot jelent. A kutatás során született tanulmányok is aláhúzzák az államreform régóta meglévő szükségességét, különös tekintettel az önkormányzati középszint megerősítésére, a megyei jogú városi jogállás megszüntetésére, a kötelező önkormányzati társulások törvényi szabályozására, illetve a közszolgáltatási rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási struktúrák megváltoztatására. Az elmúlt évtized a magyar közpolitika történetében felértékelte a területfejlesztési politika, a regionális politika jelentőségét és a közigazgatás-politikával való összefüggését, valamint világossá tette a túlságosan gyors decentralizációs folyamat eredményeként létrejött településorientált rendszer működőképességének határait. Az elmúlt 18 évben valamennyi kormány programja s az ezek alapján született közigazgatási korszerűsítési kormányhatározatok megfogalmazták egy korszerű térszerveződési rendszer kialakítását, de fontos eleme volt a feladatok pontos meghatározásának az is, hogy az átfogó közigazgatási szerkezeti változtatások nagyrészt alkotmányos és 2/3-os törvényi szabályozást igényelnek. Tekintettel arra, hogy ezek a változások átalakítanák a politikai hatalmi súlypontokat, magukkal hoznák a választási rendszer megváltoztatását is, összességében a feladatok végrehajtásához növelni kellene a változások szakmai elfogadottságát, illetve csökkenteni az egzisztenciális okokból feltámadó ellenérzéseket és konfliktusokat. Ebben a folyamatban jó lenne elkerülni, hogy az alkotmányozási és jogalkotási folyamat résztvevői a mindenkori politikai erőviszonyok alakításától tegyék függővé a rájuk vonatkozó szabályok érvényesítését. Ebből következik a reformfolyamat fokozatossága, amely azt feltételezi, hogy az átfogó javaslatokat tartalmazó reformot ne egyetlen választási ciklusban kívánja megvalósítani a kormányzati többséggel rendelkező politikai csoport. Ésszerű lenne a mostani választási ciklusban elfogadtatni azokat az alapvető normákat, amelyek valamennyi jelenlegi parlamenti párt konszenzusát igénylik, miközben az intézményrendszer felállítására és az új szabályok hatályba léptetésére csak hoszszabb távon, egy következő választási ciklusban kerülne sor. Ez a megoldás kellő alapot adna arra, hogy a végső célokban a politikai pártok egyetértsenek, kellően semlegessé tegyék a kérdéseket a jelenlegi politikai-hatalmi helyzettől, kölcsönös bizalom alakuljon ki egymás iránt a politikai csoportokban, és strukturálisan is felkészüljenek a hatalmi 4 Lásd Vigvári (2006/b).

19 660 GAZSÓ ISTVÁN ÉS SZERZŐTÁRSAI szerkezetből adódó változásokra. Ugyanakkor ez arra is lehetőséget biztosítana, hogy a mérsékelt átalakítási javaslatok már ebben a választási ciklusban megvalósuljanak, s feles törvényekkel vagy a kormányzati kompetenciába tartozó szabályozással (például a területfejlesztési törvény módosításával, a többcélú kistérségi rendszer korrekciójával, a regionális operatív programok következő akcióterveinek módosításával, a differenciált feladatok normatív finanszírozási rendszerének átalakításával, az államigazgatási feladatrendszer korszerűsítésével és egyszerűsítésével) a távolabbi cél irányába fokozatosan jussunk el. A változások végrehajtásának és rendszerszerűségének szükségessége látszik abból is, hogy finanszírozási javaslataink közös része az a meggondolás, hogy a központi forrásszabályozás centralizáltságával és ágazati szemléletével szakítani kell, helyette a térségi szemléletet kell alkalmazni. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a nagyvárosi térségek olyan sajátosságokkal bírnak, amelyek miatt a mai középszintű önkormányzati rendszer és a megyei jogú városi rendszer szabályozása, illetve a kistérségi rendszer kialakítása nem képes megfelelő keretet adni sem arra, hogy a helyi önkormányzati rendszer e térségekben jellemző ellentmondásait kezelje, sem arra, hogy e térségek területfejlesztési szerepkörüket megfelelően betölthessék. A nagyvárosi térségek sajátosságainak figyelembevétele természetesen alapvetően összefügg a középszintű önkormányzati rendszer hiányosságaival, illetve a kistérségi rendszer átfogó működésével, szabályozásával. Úgy tűnik, a szakértők abban is egyetértenek, hogy az önkormányzati középszint megerősítése valódi decentralizációval együtt szükséges, s a kistérségi átfogó szabályozás is módosításra, de legalábbis javításra szorul. A mai többcélú kistérségi társulások súlyos belső ellentmondása, hogy a közigazgatási, közszolgáltatási, település- és térségfejlesztési feladatokat egy szervezeti keretben igyekszik megvalósítani. Miután nagyvárosi kistérségeink meglehetősen heterogének, nem egyforma intenzitással érvényesülnek ezek a sajátosságok minden megyei jogú városunk esetén. A kutatás során értékelt megyei jogú városok az urbanizációs folyamat különböző fokán állnak a városi funkciók bővülésétől és a minőségi színvonal emelkedésétől függően. Tehát egyrészről megállapítható, hogy a kutatásban érintett nagyvárosi térségek eltérő sajátosságokkal rendelkeznek a többi térségekkel (főként a rurális kistérségekkel) szemben, másrészről a városiasodás eltérő fokán álló városok, amelyek kistérségközponti és társközponti funkciót is betöltenek, egymástól eltérő funkciókkal ( funkciógazdagsággal ) rendelkeznek, s emiatt nem uniformizálhatók. 5 E két körülményt a nagyvárosi térségekre vonatkozó szabályozásnál is figyelembe kell venni, valamint az igazgatásszervezési, területpolitikai intézkedéseknél is érvényesíteni szükséges. A közigazgatási és önkormányzati rendszer reformjával összefüggő átfogó javaslatok A kutatás során született tanulmányok alapján a közigazgatási és önkormányzati rendszer reformjával összefüggő átfogó javaslatok az alábbi területekre irányulnak: az önkormányzati középszint megerősítése; 5 Varga I old.

20 A NAGYVÁROS ÉS KÖRNYÉKE A KISTÉRSÉGI RENDSZER SZEMPONTJÁBÓL, II. 661 a megyei jogú városi jogállás megszüntetése; a kötelező önkormányzati társulások törvényi szabályozása; a közszolgáltatási rendszerek és hozzájuk kapcsolódó finanszírozási struktúrák megváltoztatása. Javaslatok az önkormányzati középszint megerősítésére Az önkormányzati rendszer megújítása keretében létre kell hozni a kohéziót biztosítani képes középszintet. Ennek indokai az 1990-es rendszerváltásig nyúlnak vissza. A pártállami időszakban a megyék által gyakorolt, túlzottnak tartott hatalom miatt a jogalkotó szándékosan a településeket jelölte meg a magyar önkormányzati rendszer alappilléreiként, miközben nem ruházott valós hatásköröket a területi önkormányzatként kialakított megyei önkormányzatokra. Így az erős politikai legitimitással rendelkező megyei önkormányzat tevékenysége a térségi feladatokat ellátó intézmények fenntartására szorítkozik, nem rendelkezik forrásallokációs jogkörrel, s térségi, koordinációs szervezési feladatai, hatáskörei súlytalanok. Az Európai Régiók Gyűlése 1996 decemberében fogadott el nyilatkozatot a regionalizmusról (az önkormányzati középszintről), majd többéves előkészületek után megszületett a Regionális önkormányzatok európai chartája (Charta) az Európa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusa (CLRAE) keretében. Ezek a dokumentumok meghatározzák a régiókkal (önkormányzati középszinttel) szembeni tartalmi és formai követelményeket, amelyek követését ajánlják a ratifikáló államoknak, miután az Európa Tanács legmagasabb fórumai konvencióként elfogadják. 6 A regionális (középszintű) önkormányzat fogalmát is megadja a dokumentum: az állam legnagyobb területi egysége, amelyik a helyi önkormányzatok és a központi állam között helyezkedik el, és választott testülettel rendelkezik. A régiókat (középszintű önkormányzatokat) általános hatásköri felhatalmazással kell ellátni a szubszidiaritás elvét követve, mind a településekkel, mind a nemzeti állammal való viszonyrendszerben. A Charta külön megemlíti a régióknak a helyi önkormányzatok irányában betöltendő finanszírozáskiegyenlítő szerepét, valamint az interregionális együttműködés és a határon túli kapcsolatok jelentőségét. A Charta kiköti a régiók részvételi jogát az őket érintő nemzeti döntéshozási eljárásban, erre különböző módozatokat ajánlva. Deklarálja a régiók részvételi jogát az európai intézményekben és a nemzetközi kapcsolatok alakításában. A régiókat megilleti a szervezetük önálló alakításának joga, de mindenképpen rendelkezniük kell egy közvetlenül választott testülettel és egy végrehajtó szervvel. A Charta a regionális demokrácia egyik lényeges feltételeként rögzíti a finanszírozási önállóság keretében az adómegállapítási és -kivetési jog biztosítását. A fenti követelmények, illetve törekvések figyelmeztetnek arra, hogy a regionalizálás folyamatának átfogóan kell érintenie a teljes állami és önkormányzati igazgatást, a hatásköröket, a finanszírozást, mindezek alkotmányos alapjait. A régióépítés stratégiájának megalkotása előtt nem a földrajzi lépték, hanem a tartalom kérdésében kell döntést hozni. Az Európa Tanács mellett működő CLRAE Régiók kamarája ülésén (2002. június 4-én) 6 Vö. Kurucsai 1986.

T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A

T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A T E R Ü L E T I S T A T I S Z T I K A A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG DR. BALOGH MIKLÓS (főszerkesztő), DR. HORVÁTH GYULA, DR. HORVÁTH JÓZSEF, DR. KAPROS TIBORNÉ, KOVÁCS

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) Tudományos / művészeti / akadémiai tagság. PhD (TTK, földtudományi)

Szakmai önéletrajz. Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) Tudományos / művészeti / akadémiai tagság. PhD (TTK, földtudományi) Szakmai önéletrajz Név Dr. Huszti Zsolt Beosztás, elérhetőség Adjunktus; IGYFK Főépület 322A, tel: 1316 Végzettségek területi tervezés - urbanisztika MsC3 okl. terület- és településfejlesztő szakgeográfus

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

LUCRĂRI ŞTIINŢIFICE, SERIA I, VOL. XI (1) CHANGES IN COMMERCIAL ACTIVITIES IN MEZŐHEGYES (1989-2006)

LUCRĂRI ŞTIINŢIFICE, SERIA I, VOL. XI (1) CHANGES IN COMMERCIAL ACTIVITIES IN MEZŐHEGYES (1989-2006) LUCRĂRI ŞTIINŢIFICE, SERIA I, VOL. XI (1) CHANGES IN COMMERCIAL ACTIVITIES IN MEZŐHEGYES (1989-2006) SCHIMBĂRI ALE ACTIVITĂŢII COMERCIALE ÎN MEZŐHEGYES (1989-2006) BRIGITTA ZSÓTÉR * In Mezőhegyes there

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3

Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3 Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3 FŐBB TENDENCIÁK A LEGFRISSEBB LEHATÁROLÁS EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN A településszerkezetben meghatározó szerepű agglomerációk,

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 HORVÁTH GYULA TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA Miskolc, 2007. szeptember 3. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2007 ISBN 978-963-235-129-2

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a 229/2006. (XI. 20.) Telefon: 345-6000 Korm. rendelet alapján kötelező. Internet: www.ksh.hu Adatgyűjtések Letölthető kérdőívek, útmutatók Nyilvántartási

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Kisvállalkozás-fejlesztési Központ 1 Filep Judit Szirmai Péter CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK DEMOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN - SPECIÁLIS MAGYAR FEJLŐDÉSI ÚT 2 AZ ÉLETCIKLUS, MINT KIHÍVÁS A vállalkozó v/s a vállalkozás

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

JORDES+ REPORT - HUNGARY

JORDES+ REPORT - HUNGARY JORDES+ REPORT - HUNGARY Dr. Mihály Lados MTA RKK NYUTI, Gyor Rust 21-22 November, 2002 JORDES+ MAGYARORSZÁG PROJEKT MENEDZSMENT JORDES+ HUNGARY PROJECT MANAGEMENT Projekt vezetés MTA RKK NYUTI Dr. Lados

Részletesebben

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Szombathely, 2014.07.03. A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Martyin Zita egyetemi tanársegéd (doktorandusz) A kutatás alapkoncepciója Fő kérdés: A fürdővárosok turisztikai fejlesztéseinek

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP konferencia Pécs, 2014. július 29. Dicső László Polgármester "Nem

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE

A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE DOMÁN CSABA 1, DR. SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ 2 Miskolci Egyetem, Üzleti

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban Szerkesztette: Botos Katalin JATEPress, Szeged 2004 Szerkesztette: Dr. Botos Katalin, a közgazdaságtudomány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi

Részletesebben

JELENTÉS A KUTATÓ-FEJLESZTŐ INTÉZETEK ÉS AZ EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI KUTATÓHELYEK 2008. ÉVI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ADATAIRÓL

JELENTÉS A KUTATÓ-FEJLESZTŐ INTÉZETEK ÉS AZ EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI KUTATÓHELYEK 2008. ÉVI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ADATAIRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 4-6 Internet: www.ksh.hu Adatgyűjtések Letölthető kérdőívek, útmutatók Az adatszolgáltatás a 9/6. (XI..) Korm. rendelet alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 7/7

Részletesebben

Közpolitikai menedzser

Közpolitikai menedzser Századvég Politikai Akadémia és Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Közpolitikai menedzser Posztgraduális szakirányú továbbképzés 2 011. f e b r u á r Közpolitikai és társadalmi folyamatok elemzése

Részletesebben

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Könyv, kézirat Molnár Béla - Palásti Béla (1990): Az abonyi amatőr színjátszás története a kezdetektől napjainkig. Pest Megyei Levéltár, Kézirat Molnár Béla (2000):

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához. Tisztelt Képviselő testület!

ELŐTERJESZTÉS. Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához. Tisztelt Képviselő testület! ELŐTERJESZTÉS Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához Tisztelt Képviselő testület! Hejőbába a hátrányos helyzetű települések közé tartozik, elsősorban a hátrányos és halmozottan

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Készült 2013. május 30-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza polgármesteri irodjában tartott ülésén.

Készült 2013. május 30-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza polgármesteri irodjában tartott ülésén. Pinnye község Önkormányzata P I N N Y E Arany J. u. 15. 9481. /Tel.: 99/536-025/ 1-5/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült 2013. május 30-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

A rendelet 1. -ának (2) bekezdését hatályát vesztette. 3. A rendelet 1. -ának (3) bekezdését hatályát vesztette.

A rendelet 1. -ának (2) bekezdését hatályát vesztette. 3. A rendelet 1. -ának (3) bekezdését hatályát vesztette. Tokodaltáró Község Önkormányzatának 13/2008. (VII.03.) rendelete a településen személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2008. (II.14.)rendelet módosításáról (rövid megjelölés 13/2008.

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat által a területfejlesztési szakmai koordinációs feladatok

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében

Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében Mohos Mária Keczeli Lajos Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014. március 18. 2 3 Funkciók Tapolca történelmi

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben