Jövő évi adóváltozások

Átírás

1 ADÓLEVÉL NOVEMBER Jövő évi adóváltozások A Parlament tegnap elfogadta a évi adótörvény-változások jelentős részét tartalmazó törvényjavaslatot, mely a több részletben bejelentett költségvetési megszorító csomag rendelkezéseit is magában foglalja. A fontosabb adózást érintő változásokat az alábbiakban ismertetjük, vastag betűvel szedve az előző adólevelünkhöz képest új elemként törvénybe iktatott változásokat. A módosító törvény több ponton változtatja a számviteli törvény rendelkezéseit is, melyekről hamarosan a Kérdőjelek című számviteli kiadványunkban tájékoztatjuk Ügyfeleinket. Személyi jövedelemadó Jövő évtől megszűnik a jelenlegi 27 százalékos adóalapkiegészítés, melynek következtében a teljes jövedelemre ténylegesen 16 százalék személyi jövedelemadó-teher esik majd. Az elfogadott adótörvény-változások alapján a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett biztosítási díjak adókötelezettsége a következőképpen módosul: Egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés (élet-, baleset,- és betegségbiztosítás) alapján fizetett adóköteles biztosítási díj a befizetés időpontjában. Adómentes a kockázati biztosítás más személy által, ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan kifizetett rendszeres díja. Adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A január 1-jétől érvényes szabályozás szerint a személybiztosításból származó biztosítói teljesítés a következőképpen adózik: Főszabály szerint kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből kivéve, ha az adómentes a befizetett díjat meghaladó összeg (a kockázati biztosítás díja nem minősül befizetett díjnak). A módosult szabályok alapján az egyszeri díjas biztosítások esetén legalább 5 év, rendszeres díjas biztosítások esetén legalább 10 év elteltével a biztosítói teljesítés nem minősül jövedelemnek. (Legalább 3, illetve 6 év elteltével a biztosítói teljesítés 50 százaléka nem minősül kamatjövedelemnek.); Egyéb jövedelemként adóköteles a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás esetében a biztosított saját befizetését és az adóköteles biztosítási díjakat meghaladó összegű, nem haláleseti biztosítói teljesítés; Továbbá egyéb jövedelem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás esetében visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett, illetve adóköteles biztosítási díjak összegét meghaladó rész a biztosítási szerződés módosításának időpontjában, ha a biztosítási szerződést oly módon alakítják át, hogy a biztosított személye megváltozik vagy a szerződés már nem felel meg a fenti feltételeknek. Az egyéb jövedelem után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is fennáll. Ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre szóló,

2 visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől de legkorábban január 1-jétől számított 10 évet követő időpontra esik, az eho-fizetési kötelezettség 14 százalék. Abban az esetben, ha a biztosító teljesítésére nem a magánszemély, hanem a díjat fizető személy lenne jogosult, a magánszemély nem szerez bevételt. Átmeneti rendelkezéseket fogadtak el a december 31-ig megkötött szerződések esetében, a december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan. Módosulnak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, illetve a nyugdíjelőtakarékossági számláról a számlavezető által nyugdíjszolgáltatás címén teljesített kifizetések adómentességének feltételei. Az eddigi 3 éves tagsági viszony helyett a továbbiakban csak 10 éves tagság után minősülnek ezek a kifizetések adómentesnek. Átmeneti rendelkezésként a január 1-je előtt létesített jogviszonyokra még az idén hatályos szabály alkalmazandó. Az új szabályok szerint nem csak az olyan étkezőhelyeken nyújtott étkeztetés minősül béren kívüli juttatásnak, amely kizárólag a munkáltató munkavállalói részére biztosít étkezési lehetőséget. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adott étkezőhelyen külsős személyek is étkezzenek. Az étkezőhelynek ugyanakkor továbbra is a munkáltató telephelyén kell működnie. Jövőre 5 ezer forint helyett 8 ezer forint értékben juttatható majd béren kívüli juttatásként Erzsébet utalvány, amely felhasználható fogyasztásra kész étel vásárlására és melegkonyhás vendéglátóhelyen történő étkezésre is. Az elfogadott javaslat értelmében január 1-jétől a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány nem minősül egyes meghatározott juttatásnak, így a kedvezményes adómérték sem vonatkozik rá tól nem csak a sporteseményre, hanem bármilyen kulturális szolgáltatás (például kiállítás, színház-, tánc-, cirkusz-, zeneművészeti előadás) igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet is adható adómentesen, adóévenként legfeljebb 50 ezer forint értékben. Szintén adómentesen biztosíthat a munkáltató munkavállalója számára olyan szolgáltatást, melynek forrása EU-s pályázat vagy az EU és az államháztartás valamely alapjának költségvetése terhére elnyert támogatás, bizonyos feltételek fennállása esetén. Az elfogadott javaslatok értelmében a nem kifizetőtől származó osztalékjövedelem után január 1-jétől nem áll fenn negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség, a jövedelmet az éves bevallásban kell bevallani, és az adót befizetni. A tartós befektetési számlára történő legelső, minimum 25 ezer forintos befizetést is lehet ezentúl külföldi fizetőeszközben teljesíteni január 1-jétől nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek a zárt körben kibocsátott értékpapírokra vonatkozó ügylet. Ezzel összefüggésben átmeneti szabályként, a december 31-ig tartós befektetési számlán elhelyezett zárt körben kibocsátott értékpapírok és azok későbbi átruházásából származó jövedelem még a tartós befektetési nyilvántartásban szerepelhet. Pontosították a családi kedvezmény igénybevételének feltételeit. Külföldi illetőségű magánszemélyek esetében a családi adókedvezmény érvényesítése csak abban az esetben lehetséges, ha a magánszemélyt ugyanilyen vagy hasonló kedvezmény máshol nem illeti meg, és éves összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles. Pontosították és egyszerűsítették azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a magánszemély adóbevallás helyett választhatja a jóval egyszerűbb adónyilatkozat kitöltését. Továbbá az adóhatóság által a magánszemélyek részére készített egyszerűsített bevallást csak abban az esetben kell visszaküldeni az adóhatóság részére, ha abban javítás történt. Lehetővé válik, hogy az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót önellenőrzés elvégzésére hívja fel, ha az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg az adózó bevallásának adatai és az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatok alapján. A felhívás 30 napot biztosít az adózónak az önellenőrzésre, mely időszakon belül ellenőrzés nem kezdhető meg. Az önellenőrzésre felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, annak elmulasztása nem jár mulasztási bírság kiszabásával. Már a adóévi személyi jövedelemadó bevallásánál is alkalmazhatóan a magánszemélyek 6 hónap alatt fizethetik meg a forintot meg nem haladó kötelezettségüket. Járulékok, eho és szociális hozzájárulási adó A járulékfizetés felső határát január 1-jétől kivezetik. Ennek következtében a magánszemély teljes jövedelme után fennáll a 10 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék fizetési kötelezettség. A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 forintra (napi összege 222 forintra) emelkedik. Pontosítják, hogy a magyar társadalombiztosítás a magyar állampolgárok mellett a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre terjed ki. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása alapján adókedvezmény illeti meg azt a foglalkoztatót, aki doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, illetve tudományos címmel rendelkező kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztat. Továbbá a szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető is igénybe vehet adókedvezményt meghatározott törvényi feltételek teljesülése mellett. Szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető a 25 év alatti és 55 év feletti, valamint a tartósan álláskereső, a szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltő és az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy után foglalkoztatott magánszemélyek foglalkoztatása esetén. A kedvezmény 14,5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltök esetében. Tartósan álláskeresők foglalkoztatása és a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben 27 százalékpont, a harmadik évben 14,5

3 százalékpont az érvényesíthető kedvezmény mértéke. A kedvezmény legfeljebb bruttó 100 ezer forint adott százalékáig vehető igénybe. Jövőre 14 százalékos eho terheli a béren kívüli juttatásokat az eddigi 10 százalék helyett (a tényleges eho-teher az 1,19-szeres alap szorzója miatt 16,66 százalék lesz). A foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján újra átvállalhatja az eho megfizetését és bevallását olyan jövedelem vonatkozásában, melyet a magánszemély a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől szerez január 1-jétől 27 százalékos eho terheli az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt. A hozzájárulást a magánszemélynek kell megfizetnie és bevallania az éves személyi jövedelemadó bevallásában. Szakképzési hozzájárulás Az éves kötelezettség bevallási határideje a tárgyévet követő február 25-ről január 12-re módosul, de a évi kötelezettséget még február 25-ig kell bevallani tól lehetővé válik az együttműködési megállapodás keretében megvalósuló, valamint a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttes figyelembevétele, ide értve a szakmai gyakorlatot is. Szigorú feltételek mellett újból elszámolhatóak lesznek a saját munkavállalók szakmai vagy nyelvi képzésére fordított költségek a bruttó kötelezettség 16,5 százalékáig, ha havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzi az adózó. A feltételek miatt várhatóan az adózóknak csak egy szűk köre tud majd élni ezzel a lehetőséggel. A részletszabályokat külön rendelet állapítja majd meg. Kedvezmény vehető igénybe a vállalkozási kutatóhelyek által foglalkoztatott kutatók után és a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által alkalmazott új munkavállalókra tekintettel. Módosulnak az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható támogatások szabályai is. Általános forgalmi adó Az új számlázási irányelv szabályait EU-szerte 2013-ban vezetik be, melyek alapján a számlázási rendszerek és számlázási gyakorlat módosítása is szükséges lehet. Egységesül a számlák kötelező adattartalma (így például egységes hivatkozások kerülnek a számlákra fordított adózás, mentes értékesítések, egyes speciális adózási formák alkalmazása esetén). Már korábban elfogadott változás, hogy 2013-tól a forint áfatartalmat meghaladó számlákon a vevő adószámának feltüntetése kötelező lesz. A számlázási rendszereknek elektronikus és papíralapú számlázás esetében egységes alapkritériumoknak kell megfelelni hitelesség, az adattartalom sértetlensége, olvashatóság tekintetében. (Az elektronikus dokumentumokra is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.) Ezzel rugalmasabbá válhat az elektronikus számlázás, különösen integrált vállalatirányítási rendszerek esetén. Nemzetközi ügyletek esetén világosabb lesz, mikor mely ország számlázási szabályai az irányadóak. Módosulnak az egyszerűsített számlák kibocsátásának lehetőségei. Változnak a számlakibocsátási határidők, a számlázási gyakoriság szabályai, a bevallási szabályok különösen nemzetközi ügyletek, illetve ezekre fizetett előleg esetében. További jelentősebb változások az áfa rendszerében 2013-tól: Főszabályként nem keletkezik majd áfafizetési kötelezettség komplett, önálló üzletágak társaságok közötti átadásakor. A módosítás szerint az egyszerűsítés csak belföldi társaságok között, adóköteles tevékenységű üzletágak átadása esetén lesz érvényesíthető. Az élősertés, a hűtött vagy fagyasztott sertés, illetve hasított félsertés, valamint egyes takarmányként szolgáló termékek kereskedelme is a belföldi fordított adózás szabályai alá fog esni április 1-jétől. Az érintett adózóknak bevallásukban külön részletes adatokat kell szolgáltatniuk a fordított adózás alá eső ügyletekről. Az adós és a hitelező közötti zálog-értékesítés (vagy egyéb biztosíték értékesítése) a jelenlegi törvények alapján is fordított adózás alá esik. Ezt a fordított adózást a módosítás kiterjeszti arra az esetre is, ha hitelező által kijelölt vevő szerzi meg a terméket. A módosítás megteremti a pénztárgépek adóhatóság általi on-line felügyeletének törvényi feltételeit április 1-jétől. A részletszabályok ugyanakkor még nem ismertek, azokat külön miniszteri rendelet fogja meghatározni. A személygépkocsikat érintő üzemeltetési, karbantartási, javítási költségeket terhelő áfa csak 50 százalékos levonási korlátozás alá fog esni a korábbi teljes tilalom helyett. Sőt, az áfa 100 százaléka levonható lesz abban az esetben, ha a szolgáltatást legalább 50 százalékban továbbszámlázzák. (Nem tisztázott, hogy a gyakorlatban a gépkocsi üzleti célú felhasználását is szükséges-e bizonyítani az ilyen költségek esetén, így például egy részben magáncélra használt gépkocsi esetén milyen mértékű levonási jog gyakorolható). Az adóalany választhatja az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamot is a devizás számlák áfaszempontból történő forintosítása során, előzetes adóhatósági bejelentést követően. Az első ilyen bejelentést a módosító törvény hatályba lépésének napjától lehet megtenni, azzal, hogy az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket január 1-jétől kell alkalmazni. Fordított adózás esetén az adó utólagos módosítása kapcsán a levonható és fizetendő adót egyazon bevallásban lehet majd módosítani minden esetben. Az európai szabályozással összhangban a közlekedési eszköz hosszú távú, nem adóalany részére történő bérbeadásának teljesítési helye az igénybevevő letelepedettségének helyére változik. A korábbi vitatott

4 adóhatósági gyakorlattal szemben a módosítás tételesen kiemeli, hogy belföldön nem letelepedett adóalanyok egy adóvisszatérítési időszakra több kérelmet is benyújthatnak 2013-tól. A módosítás azonban az egy naptári évre benyújtható kérelmek számát 5 kérelemben maximalizálja. A január 1-jétől esedékes, egyenként forint áfatartalmú számlákról szóló összesítő jelentéssel kapcsolatban bevezetnek néhány részletszabályt, egyéb módosítást, pontosítást tól pénzforgalmi elszámolás szerinti adózást választhatnak az egyéb feltételeknek is megfelelő kisvállalkozások. A hagyományos elszámolású áfaalanyok számára is fontos kitétel, hogy a pénzforgalmi elszámolású adóalanyoktól befogadott számla után a levonási jogot ők is csak pénzforgalmi alapon érvényesíthetik majd. 5 százalékra csökken egyes 98 százalékos és 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszköz áfája január 1-jétől. A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedők részére a módosítás az áfabevallásban nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő, melynek keretében ezen adózóknak nyilatkozniuk kell a vevő/termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítések napjáról, valamint az értékesített/beszerzett termékek kilogrammban meghatározott mennyiségéről, adóalapjáról. Az áfakiutalásra előírt határidők nem vonatkoznak azon adózókra, akik kiutalási igényüket a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallásukban terjesztik elő. Az áfabevallási gyakoriság módosításának a továbbiakban nem lesz automatikusan akadálya, ha az adózó két éven belül legalább három alkalommal székhelyet váltott, kivéve ha az az adózó rosszhiszemű magatartásának következménye. Továbbá a módosítás lehetővé teszi, hogy az eljáró adóhatóság vezetője különös méltányosság gyakorlásával valamely kizáró ok fennállása ellenére is engedélyezze a gyakoribb elszámolást, ha az engedély megadását kizáró ok súlya nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével. Társasági adó Már a 2012-es adóévtől alkalmazhatóan a bejelentett immateriális jószágot előállítás útján is lehet szerezni, amelyet a használatba vétel napjától számított 60 napon belül kell bejelenteni. Ugyanakkor az adóalap-csökkentő tétel alkalmazásának új feltétele, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóévben az immateriális jószág értékesítése, kivezetése esetén nem alkalmazták a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szabályait. Ehhez is kapcsolódóan frissítik a számviteli törvényben a szellemi termék definícióját. A bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalapkorrekciós tételek összegének meghatározásakor ráfordításként kell figyelembe venni a kapcsolódó üzletivagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is. A háromszoros K+F-adóalap-kedvezmény érvényesíthető lesz a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel illetve a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel kötött együttműködési megállapodás alapján is. Az alultőkésítés számítása esetén a kötelezettségekkel szemben nem lehet figyelembe venni az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket. Továbbá egyértelművé válik, hogy a késedelmi kamatfizetést vagy transzferár-korrekciót eredményező szállítói kötelezettségeket is figyelmen kívül kell hagyni a kötelezettség napi átlagos állományának számításakor. A nem realizált árfolyamkülönbözet miatti halasztott adóalap-korrekciót a kötelezettség könyvekből történő kikerülésekor kell teljesíteni a rövid lejáratú kötelezettségek közé történő átsorolás esetén is. Átalakulás esetén az elhatárolt veszteség jogutód általi felhasználásának tevékenységi korlátja nem vonatkozik majd arra az esetre, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül megszűnik vagy ha a jogelőd tevékenysége csak vagyonkezelésre irányult. Kiválás esetén ugyanakkor a tevékenységi feltétel arra is kiterjed, amelyből a kiválás történt, mégpedig a vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteség összegére. Hasonlóan, tulajdonosváltás esetén sem kell a tevékenységi feltételt teljesíteni, ha az adózó két adóéven belül jogutód nélküli megszűnik. A január 1-jét követő csőd- vagy felszámolási eljárást lezáró egyezség után tevékenységét tovább folytató adózó által az 50 százalékos szabály figyelembevételével felhasználható veszteség összege nő az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettség felével. A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásánál növeli az összes bevételt a tagi kölcsön napi átlagos állományának a megelőző év utolsó napján kimutatott összeget meghaladó rész 50 százaléka. Két új jogcímen válik lehetővé fejlesztési adókedvezmény igénybe vétele: az újonnan bevezetendő, Kormány által kijelölendő szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás után. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételévé válna, hogy a beruházás befejezésének napját a beruházás üzembe helyezését követő 90 napon belül be kell jelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek, melyről a hatóságok között adatszolgáltatás történne. Legelőször a december 31-ét követően kezdődő üzleti évre alkalmazhatóan kibocsátási határérték túllépése miatti jogerős környezetvédelmi bírság esetén a beruházás üzembe helyezését követő öt év során csak a túllépés évében esnek el az adózók a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének

5 lehetőségétől, de nem veszítik el a teljes adókedvezményt. Elismert költség lesz az áfatörvény szerinti áruminta ingyenes juttatása. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül majd a Kivaalany számára visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, térítésmentesen átadott eszköz, ingyenesen nyújtott szolgáltatás, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa. Átmeneti rendelkezésként tartós adományozásnak minősül majd a korábbi közhasznú törvényben ekként definiált adományozás is. Speciális rendelkezéseket vezetnek be a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók adókötelezettségére vonatkozóan. Külön kulturális miniszteri rendelet szabályozza majd az előadó-művészeti szervezetek támogatásának EUharmonizált szabályait, és változnak a sporttámogatás részletszabályai is. Nulla vagy negatív eredményű és adóalapú ellenőrzött külföldi társaság vizsgálata esetén a legkisebb adómértéket kell majd figyelembe venni, ha az adott országban több adómérték van hatályban. A tényleges tulajdonosra vonatkozó feltételek fennállását pedig nem az adózó lesz köteles bizonyítani. Helyi adók A Magyar Államkincstár január 1-jétől olyan online elérhető, naprakész országos adatbázist hoz létre, amely valamennyi települési önkormányzat vonatkozásában tartalmazni fogja az általuk alkalmazott helyi adómértékeket, mentességeket és kedvezményeket. 500 millió forint éves árbevétel felett az iparűzési adóalap megállapításakor az árbevétel bizonyos esetekben csak korlátozottan lesz csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével. A nettó árbevétel nagyságának függvényében sávosan csökkenő mértékben határozták meg előbbiek levonhatósága korlátját (500 millió és 20 milliárd forint között 85 százalék, 20 és 80 milliárd forint között 75százalék, 80 milliárd forint fölött 70 százalék). A bonyolult számítási szabályok eredményeként a korlátozás azonban azon adózókat érinti hátrányosan, akik a fenti tételeken 30 százaléknál kisebb nyereséget realizálnak. Az exportértékesítéshez kapcsolódóan elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke továbbra is 100 százalékban levonható marad. Korlátozottan bevezetik a konszolidált iparűzési adóalap meghatározást azon Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok vonatkozásában, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege az árbevétel 50 százalékát meghaladja. E szerint a kapcsolt vállalkozásoknak először csoportszinten kell megállapítaniuk az adó alapját; ezt követően az egyes vállalkozásoknak a csoportszintű adóalapból a nettó árbevételük arányában kell kiszámítaniuk a vállalkozási szintű adóalapot. Pénzügyi lízingcégeknél a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értéke a kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket fogja csökkenteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózók a helyi iparűzési adóbevallás adatait az MNB adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapul vételével lesznek kötelesek forintra átszámítani. Továbbá az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett az idegenforgalmi adót - a szállásdíjjal együtt - az MNB által jegyzett külföldi pénznemben is beszedheti majd. Bizonyos feltételekkel mentesülnek az idegenforgalmi adó alól a hitéleti tevékenységet ellátó egyházi személyek. Ideiglenes építőipari tevékenység végzése esetén az iparűzési adókötelezettség időtartama az építőipari tevékenység megkezdésének napjától (kezdő nap), a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig (végnap) tart. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentesség (1 millió forint/fő) meghatározásánál a KSH Útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány aktuális, január 1. napján érvényes szabályait kell majd használni. Az egyszerűsített iparűzési adómegállapítás feltételeként meghatározott nettó árbevétel felső határának (8 millió forint) megállapítása során nem az adóévet megelőző adóévben, hanem az aktuális adóévben elért nettó árbevételt kell majd figyelembe venni. A telekadó tekintetében korrekciók történnének az ingatlan-nyilvántartási szabályokkal való összhang megteremtése érdekében. Nem lesz telekadó-köteles a víztározó területe. Továbbá ha az építmény- és telekadó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja, és adófizetési kötelezettségét december 31-ét követő időszakra nem teljesíti, akkor az adóhatóság az ingatlan tulajdonosát határozattal kötelezhetné az adótartozás megfizetésére. Az önkormányzatok rendeletben mentesíthetik majd a vállalkozónak nem minősülő építményadó-, telekadó- és kommunális adó alanyait bevallásbenyújtási kötelezettségük alól, amennyiben (a magánszemélyeknek) a felsorolt adónemekben adófizetési kötelezettségük nem keletkezik. Innovációs járulék Az innovációs járulékra feltöltési kötelezettséget vezettek be már a 2012-ben kezdődő üzleti évre vonatkozóan is. Ennek értelmében naptári éves adózóknál december 20-ig be kell vallani, és ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő járulék összegére a már megfizetett járulékelőleget. A feltöltési kötelezettséggel egyidejűleg a negyedik negyedéves járulékelőlegfizetési kötelezettséget is teljesíteni kell. Az innovációs járulék alapját már a 2012-ben kezdődő adóévben is csökkenti a külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összege.

6 Illeték január 1-jétől az öröklési és ajándékozási illeték tekintetében összesen két illetékkulcs lesz: az általános 18 százalék, illetve a kedvezményes 9 százalék a lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzésére. Az egyenes ági rokonokéhoz hasonlóan értékhatártól függetlenül illetékmentes lesz a túlélő házastárs által megszerzett örökrész is. Az egyenes ági rokontól történő vagyonszerzés nem esik majd visszterhes vagyonszerzési illeték alá sem, továbbá köztük ajándékozás esetén megszűnik a bejelentési kötelezettség is. Ugyanakkor a nem egyenes ági rokonok közötti ingyenes takarékbetét szerzése illetékkötelessé válik. Megszűnik a lakástulajdon visszterhes megszerzése esetén 4 millió forintig alkalmazandó kedvezményes, 2 százalékos illetékkulcs, azaz lakásvásárlás esetén 4 százalék illetéket kell fizetni. Lakások cseréjére is a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékalap-kedvezmény szabályait kell majd alkalmazni, és eltörölték az eddig méltánytalan illetékfizetési kötelezettséget a negatív értékkülönbözet esetén. Emelkedik továbbá az első lakást szerző 35 év alatti fiatalok illeték-kedvezménye. A sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet vagyoni értékű jogának megszerzése is illetékmentes lesz, meghatározott feltételekkel. Visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet biztosítanak a visszlízing-ügyletben részt vevő lízingbevevőknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza, így december 31. után is fennmarad az eredetileg két évre szóló átmeneti szabály. Egyértelművé tették, hogy a másodfokú adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárások illetékét is a hatóság számlájára kellene utalni, ugyanakkor az Art. szerint a nevesített miniszter által lefolytatott felügyeleti intézkedés illetékét illetékbélyeggel kell megfizetni. Az eljárási illeték törlését vagy visszatérítését rendelik el, ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy ilyen indokból megszünteti az eljárást forint illeték terhelheti majd a gazdálkodó szervezetek által a NAV-nál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárást, és forintra emelkedik az e tárgyban benyújtott fellebbezés illetékminimuma, továbbá emelkedik a csőd- és felszámolási eljárás illetéke. A hitelintézetek ingatlanszerzése során teendő nyilatkozattétel határideje kitolódik a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. Hatályon kívül helyezték a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékkötelezettségét előíró rendelkezést. Adózás rendjéről szóló törvény Az egyes adónemek adóztatási feladatainak vámhatóságtól állami adóhatósághoz történő átadásához kapcsolódóan a NAV vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság bármely adóval kapcsolatos ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja a vámhatóságot is, bizonyos ellenőrzéseket pedig ilyen rendelkezés nélkül is végezhet a vámhatóság. Ezek jellemzően a speciális szaktudást igénylő területeken lesznek jellemzőek, például a termékdíj, a NETA és az energiaadó esetén. A revizorok az ellenőrzés során mintavételre lesznek jogosultak, melyhez a szükséges feltételek biztosítása és a költségek viselése ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg az adózó kötelezettsége lesz. Ha az ellenőrzés során kapcsolódó vizsgálat válik szükségessé, és a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása tisztázódik, akkor az alapellenőrzés a kapcsolódó ellenőrzés befejezésétől függetlenül lezárhatóvá válik. A kapcsolódó vizsgálat során feltárt releváns adatokat, bizonyítékokat is ismertetni kell az adózóval. Hatályát veszti az ugyanazon jogviszony eltérő minősítésének tilalmára vonatkozó ban foglalt rendelkezés. A hatósági eljárás során iratot elektronikus úton is kézbesíthetnek a meghatalmazott képviselőnek. Megszűnik az a szabály, hogy az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálják el, azt a jövőben érdemi vizsgálat nélkül fogják elutasítani. A módosítás értelmében az illetékes miniszter csak abban az esetben bírálja el a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet, ha azt megelőzően az adóhatóság elnöke, mint felettes szerv már döntött az ügyben. A módosítás értelmében a még nem jogerős fizetéskönnyítési, adómérséklési döntés jogerőre emelkedését megelőzően már nem kerülhet sor a nem jogerős döntéssel érintett adótartozás tekintetében végrehajtási cselekmény lefolytatására. A két időszak közötti időre számított késedelmi pótlék összegében maximalizálják az önellenőrzési pótlékot, ha adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásban hiánytalanul teljesítette. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közötti bruttó készpénzfizetési limit 1,5 millió forintra csökken, az ezt meghaladó részt 20 százalék mulasztási bírság fogja terhelni. A módosítás értelmében kötelezővé válik az ügyvédi, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői képviselet a feltételes adómegállapítási eljárások, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárás során. A módosítás több ponton érinti a feltételes adómegállapítás intézményét is: kérhető lesz feltételes adómegállapítás jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletekre is a társasági adóval, személyi jövedelemadóval, kisvállalati adóval és helyi iparűzési adóval összefüggésben,

7 a vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig; a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet esetében nem rendelhető el ellenőrzés a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, továbbá az illetékes miniszter tájékoztatja az adóhatóságot az ilyen kérelem benyújtásáról és a meghozott döntésről; a benyújtott tervezettel ellentétben a módosítás több ponton változatlanul hagyja a jelenleg hatályos díjmértékeket, a tartós feltételes adómegállapítás díja változik az alapdíj kétszeresére, de maximum 15 millió forintra, jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem esetén a díj az alapdíj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint lesz, sürgősségi eljárás esetén pedig az alapdíjak kétszerese, de maximum 20 millió forint lesz a fizetendő díj; a díj 85 százalékát visszatérítik abban az esetben is, ha a feltételes adómegállapítási eljárást elutasítják vagy megszüntetik, míg sürgősségi eljárásban a határidők túllépése esetén a sürgősségi felárat térítik vissza; fellebbezés esetén 100 ezer forint, míg kiegészítés esetén 15 ezer forint díjat kell fizetni; a kérelem benyújtását követően, a feltételes adómegállapítási határozat kiadásának időpontjáig hatályba lépő, a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás esetén a határozat tartalmazni fogja mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást; tartós feltételes adómegállapítás esetén, ha a kérelem benyújtásakor az adózó a benyújtáshoz szükséges feltételek meglétéről helytelenül nyilatkozik, az adómegállapítás a jövőbeli jogszabályváltozásokra érzékennyé válik; az időbeni hatály kiterjesztése helyett az adózók külön díj az eredeti eljárás díjának 50 százaléka ellenében a feltételes adómegállapítási határozat alkalmazhatóságának kimondását kérhetik; Szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásra vonatkozóan jövőbeni ügyletnek minősül a folyamatos rendelkezésre állási kötelezettség esete is. Az adóhatósághoz bejelentendő adatok közül a főtevékenységet és a tevékenységi köröket a TEÁORnómenklatúra szerint kell feltüntetni, egyéni vállalkozók esetében pedig a hatályos ÖVTJ szerinti kódok lesznek alkalmazandóak. Ugyancsak bejelentendő adat lesz elektronikus bizonylatok, könyvek, nyilvántartások online hozzáférés biztosításával történő elektronikus megőrzésének ténye, amelyhez az adózónak ellenőrzés esetére biztosítania kell az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést. Bevallási, illetve adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság a korábbi határozatlan időtartammal szemben csak 180 napig függeszti fel az adószám alkalmazását, majd ezt követően, amennyiben az adózó nem teljesítette korábban elmulasztott kötelezettségeit, az adószámot törlik. Továbbá vélelmezett fiktivitás esetén az adószám törlését követően az adóhatóság megszüntetésre irányuló eljárást kezdeményez. Mégsem vezetik be az automatikus mentesítést az adóregisztrációs eljárás következményei alól azon vezető tisztségviselőre vagy tagra tekintettel, aki többségi állami vagy önkormányzati cégben jelenleg vagy korábban ilyen pozíciót tölt(ött) be. A mentesítés továbbra is csak kérelem alapján lesz megadható. A fokozott adóhatósági felügyeleti eljárás során a kockázatelemzési kérdőívek elektronikus úton is benyújthatók lesznek. A kockázatelemzési eljárást 1 éven belül, az éves áfabevallásra kötelezettek esetén a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatja le az adóhatóság. A pontosabb tájékoztatás érdekében a NAV honlapjára ezután minden törlési indok esetén felkerül az adózók törölt státusza. Soron kívüli adóbevallást kell benyújtani az üzletvezetési hely belföldről külföldre történő áthelyezésekor, és tőkeegyesítő társaságok beolvadása esetén. Továbbá kényszertörlési eljárások esetében az adózó köteles lesz lezáró számviteli beszámolót készíteni, és a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül a tevékenységét lezáró adóbevallást benyújtani. Ezt követő időszakra a társasági adóalanyisága nem áll fenn. A NAV és a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás között elektronikus rendszeren keresztül kerül sor a megkeresések továbbítására, ehhez be kell jelenteni a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat. Egyszerűsítik az adóhatósági igazolás adminisztrációját, és bevezetik a köztartozásmentes adózói minősítésről szóló igazolást. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az adó- és vámhatóság megkeresésére adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő adatokról, amennyiben az az adóhatósági ellenőrzés lefolytatásához szükséges. Az adóhatóság pedig megkeresésre tájékoztatja az adótitokról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a felügyeleti díjjal összefüggésben. Pénzügyi tranzakciós illeték Az MNB illetékfizetési-kötelezettségének megszűnésével párhuzamosan a törvény hatálya alá kerülnek a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetek, továbbá a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítők. Illetékköteles lesz a pénzváltási tevékenység, a kölcsöntörlesztés, a jutalék- és díjbevételek felszámítása, valamint a hitelkártyával történő készpénzfelvétel is. A bankon belüli, közös tulajdonú számlák közötti, valamint a korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról (NYESZ, TBSZ stb.) történő fizetési műveletek illetékmentesnek fognak minősülni. 0,2 százalékra emelkedik az illeték általános mértéke, a készpénzfelvételre pedig ennél is magasabb, 0,3 százalékos illetékmértéket vezetnek

8 be. Az illetékkötelezettség felső határa fizetési műveletenként 6 ezer forint lesz. Az Európai Bizottság Tobin-adóval kapcsolatos javaslatának uniós jóváhagyását követő naptári év első napjától tovább bővül az illetékkötelezett tranzakciók köre, ekkortól 0,01 százalékos tranzakciós illeték terheli majd a származékos ügyleteket, és 0,1 százalékos illeték az egyéb értékpapírügyleteket. Nem keletkezik majd illetékfizetési-kötelezettség az MNB által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletek vonatkozásában. Biztosítási adó A január 1-jétől hatályos biztosítási adó tekintetében adóköteles biztosítási díjnak kell majd tekinteni az olyan értéket, amely casco-, vagyon-, vagy balesetbiztosítás ellenértékének minősül, függetlenül attól, hogy azt a számvitelben bruttó díjként számolja-e el a biztosító. Az adóelkerülés megelőzése érdekében elkülönítetten kell majd az adóalapot megállapítani az ugyanazon szerződés keretében nyújtott többféle biztosítói szolgáltatás esetén. A módosítás rendezi az ugyanazon időszakra vonatkozó biztosítási adó és tűzvédelmi hozzájárulás megfizetéséből fakadó kettős adóztatási problémát, ehhez kapcsolódóan pedig megtörténtek a szükséges eljárástechnikai módosítások. 8 milliárd forint adóalapig az adó mértéke progresszív lesz. Hitelintézeti járadék A július 20. óta hatályos évközi módosítások eredményeként a gyűjtőszámlahitel-törvény alapján az állam a mentesített követelésrész teljes összegét megtéríti a hitelintézeteknek amellett, hogy az így megtérített összeget 50 százalékos mértékű hitelintézeti járadék terheli. Ugyanezen szabályozás lesz hatályban az árfolyamgát-rendszerben 2013-ra megtérített összegekre. Pénzügyi szervezetek különadója és hitelintézetek különadója A hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek 2013-ban is kötelezettek lesznek a pénzügyi szervezetek különadójának, míg a hitelintézetek a hitelintézeti különadó megfizetésére. A jogutódlással kapcsolatos szabályokat az adóelkerülés megakadályozása céljából módosítják, ami által azok bizonyos esetekben akár kettős adóteherhez is vezethetnek majd. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak Adománynak minősül majd a munkáltatói tag által az ún. célzott szolgáltatásra fizetett teljes összeg. Célzott szolgáltatásnak kell tekinteni a pénztár és a munkáltató pénztártag által kötött támogatói szerződés alapján a pénztár által a tag pénztártag alkalmazottai (és azok hozzátartozói) részére nyújtott bizonyos, az alapszabályban meghatározott szolgáltatásokat. Az adományokra vonatkozóan azonban megszűnik az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó mentesség, a hozzájárulás pedig a magánszemélyt fogja terhelni Jövedéki adó A jövedéki adózás egyes módosításai már a kihirdetést követő napon hatályba lépnek, másokra azonban még január 1-jéig várni kell. Számos változás pedig speciális dátummal lép életbe; ez utóbbiakat külön jelezzük. A jövedéki adó dohánytermékek esetében december 1-jétől megközelítőleg 5-12 százalékkal, alkoholtermékeknél január 1-jétől mintegy százalékkal nő. Az autógáz-üzemanyag adóterhelése 2013 folyamán két lépcsőben, jelentős mértékben emelkedik. Megnyílik a lehetőség, hogy az AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók esetében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó mértékű jövedéki vagy adóbírság, illetve adótartozás esetén visszavonható legyen a megbízható státusz. A harmadik országba tartó repülőgépeken jövedékiadómentesen lesznek értékesíthetők az alkoholtartalmú italok és dohánygyártmányok. Egy új adóraktár típus, az utasellátó adóraktár fogja majd ellátni a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek fedélzetén az utasoknak felszolgált termékek tárolását. A papíralapú adóvisszaigénylési kérelem esetén is el lehet majd tekinteni az alapul szolgáló számlák, bizonylatok csatolásától január 1-jétől a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adóvisszaigénylési kérelmet már csak elektronikus úton lehet benyújtani. A változások értelmében a törvény a kis pálinkamennyiséget előállító kereskedelmi főzdék számára 2 millió forintos jövedéki biztosítékot állapít meg, mely megbízható adósnak minősülő kereskedelmi főzdék esetében mindössze 1 millió forint lesz. A tömény szeszesitalok nagy- és kiskereskedelme esetében is pótolható lesz a levált, sérült zárjegy. A korábbi tervekkel szemben mégsem harmonizálja a módosítás a gyümölcsbor és szőlőbor adómértékét, azaz a gyümölcsborok tekintetében marad a jövedéki adó. Lehetővé válik saját előállítású szőlőborból legfeljebb évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgő előállítása egyszerűsített adóraktárban. Ezzel összefüggésben módosulnak az egyszerűsített adóraktárak nyilvántartási, adózási szabályai. Az eddigi jogalkalmazási anomáliát küszöböli ki az a módosítás, miszerint az utólagos engedélyvisszavonásra jövedéki, adóraktári illetve keretengedélyek tekintetében csak akkor lesz lehetősége a vámhatóságnak, ha az erre alapul szolgáló köztartozást még nem egyenlítették ki. Összhangba kerül a Jöt. adóbírságra vonatkozó rendelkezése az Art. adóbírság összegének megállapítására vonatkozó rendelkezésével.

9 Vám A vám utólagos ellenőrzések lefolytatása során, ha az ügyfél nevében közvetett képviselő járt el, akkor az ellenőrzés a közvetett képviselőnél is lefolytatható lesz. Az Art-ban szereplő adótartozás-fogalom és a Vtv. kintlévőség fogalmának összehangolása céljából a kintlévőség helyett az új tartozás terminológa kerül bevezetésre. A csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás esetleges fennállása tekintetében az ügyfél nyilatkozata helyett az illetékes cégbíróság megkeresése lesz szükséges. Módosulnak az áfabiztosítás alóli mentesség feltételei. Környezetvédelmi termékdíj Bővülnek a csomagolószerekkel kapcsolatos átvállalási lehetőségek. A csomagolószert változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő is átvállalhatja a termékdíjat, és tőle az is, aki végül csomagolást hoz létre a csomagolószerből. Csomagolóanyagok esetén a csomagolóanyagtovábbfeldolgozás és csomagolási segédanyag előállítás alapján is lehetővé válik az átvállalás, akár a második belföldi vevő által is. Műanyag fóliát kiskereskedelmi értékesítés keretében értékesítő vevő is átvállalhatja a termékdíj-kötelezettséget, akár akkor is, ha nem közvetlenül a gyártótól, hanem annak első vevőjétől szerezte be a fóliát. Pontosítják, hogy átvállaláskor mikor keletkezik termékdíj-kötelezettség. Nem a kötelezett első vevője, hanem a kötelezett belföldi vevője által adott nyilatkozat alapján lehetne mentesülni a termékdíj-fizetési kötelezettség alól (ha a szóban forgó vevő termékdíj-átalányt alkalmaz, nem csomagolást állít elő a csomagolószerből, stb.). Az, hogy ez a rendelkezés hogyan értelmezendő (pontosítás a cél, vagy kibővül a potenciális nyilatkozók köre), nem egyértelmű. Kibővül azon esetek köre, amikor az eredeti kötelezettnek nem kell megfizetnie a termékdíjat, mivel nem csak az első vevője, hanem általában a belföldi vevője nyilatkozhatna arról, hogy termékdíjátalányt alkalmaz, nem csomagolást állít elő a csomagolószerből, stb. Pontosítják, hogy a szerződésen keresztül átvállalónak is keletkezik számlán feltüntetési kötelezettsége (eddig csak a végrehajtási rendelet írta ezt elő) január 1-jétől ismét az állami adóhatóság látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat, ugyanakkor az Art. kapcsolódó változása szerint a NAV vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja a vámhatóságot is. A termékdíjköteles termékekből származó hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatok, az egyéni hulladékkezelést választók által teljesített ügyletek, illetve az OHÜ által finanszírozott ügyletek teljesítésének ellenőrzése marad hivatalból a vámhatóságnál. A 2013 előtti bevallásokat és befizetéseket február 14-ig a vámhatóság felé, ezt követően az állami adóhatóság felé kell teljesíteni (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is). Bejelentések illetve ellenőrzések tekintetében a december 31-ig indult ügyekben (csak az első fokon eljáró vámhatóság ellenőrzésének lezárásáig) a vámhatóság jár el. Főleg a termékdíj-ellenőrzésekhez kapcsolódóan az Art. új rendelkezése szerint a NAV adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést végezhet a termék előállítására, raktározására, szállítására, felhasználására valamint egyéb kapcsolódó tevékenységekre vonatkozóan. Az új kötelezettek számára előnyös, hogy a termékdíj kapcsán nem lesz szükség VPID-szám igénylésére. Harmadik országban letelepedett kötelezett esetén kötelező lesz az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása. Energiaadó Az adóztatási feladatok az állami adóhatósághoz kerülnek. Kizárólag a kivetéses adózás esetén marad az energiaadó a vámhatóság hatáskörében, ugyanakkor az ellenőrzésbe egyéb esetekben is bevonhatja az állami adóhatóság a vámhatóságot. A 2013 előtti bevallásokat és befizetéseket február 14-ig a vámhatóság felé, ezt követően az állami adóhatóság felé kell teljesíteni (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is). Bejelentések illetve ellenőrzések tekintetében a december 31-ig indult ügyekben (csak az első fokon eljáró vámhatóság ellenőrzésének lezárásáig) a vámhatóság jár el. Távhőadó (Robin Hood adó) január 1-jétől a korábbi tervekkel ellentétben az energiaellátók jövedelemadója 31 százalékra emelkedik. Az új beruházásokra tekintettel azonban a Tao. törvény szerinti fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére jogosult adózók a számított adó 50 százalékáig (és a fejlesztési adókedvezmény társasági adóban még nem érvényesített részéig) adókedvezményt vehetnek majd igénybe. Jövő évtől az olyan országokból származó külföldi adóalap is mentesül a jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól (amennyiben a külföldi tevékenység végzésére külföldön telephelyet alapítanak), amelyekkel Magyarországnak nincs nemzetközi szerződése. Népegészségügyi termékadó Népegészségügyi termékadó-kötelezettség terheli január 1-jétől az adóköteles termék külföldről történő beszerzését is, amennyiben azt saját előállítású termék gyártásához használják fel, és az így gyártott terméket belföldön értékesítik. E szabály alól kivétel, amikor a felhasználás során az adóköteles termék előrecsomagolt jellegén nem változtatnak.

10 2013-tól megmarad az idén októberben elfogadott energiaital-fogalom. Ugyanakkor a magas metil-xantin tartalmú, vagy metil-xantint és taurint is tartalmazó energiaitalok 250 Ft/liter adómértéke mellett a magas metil-xantin tartalmú, de taurint nem tartalmazó italok adómértéke mindössze 40 Ft/liter lesz. A termékdíjhoz hasonlóan a NETA is átkerülne a vámhatóságtól az állami adóhatóság hatáskörébe, ugyanakkor az ellenőrzésbe továbbra is bevonhatnák a vámhatóságot. A 2013 előtti bevallásokat és befizetéseket február 14-ig a vámhatóság felé, ezt követően az állami adóhatóság felé kell teljesíteni (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is). Bejelentések illetve ellenőrzések tekintetében a december 31-ig indult ügyekben (csak az első fokon eljáró vámhatóság ellenőrzésének lezárásáig) a vámhatóság jár el. Regisztrációs adó Valamennyi hibrid gépjármű után egységesen forint lesz az adó összege. Megfelelő dokumentum hiánya miatt megszűnik az elektronikus eljárás lehetősége a gépjárműflottaüzemeltető által bérbe adott személygépkocsikkal kapcsolatos adóigazgatási eljárásban. Kulturális adó január 1-jétől kulturálisadó-köteles lesz az a szolgáltatás is, amely előfizetők részére pornográf tartalmú csatorna-hozzáférést biztosít. Azaz a kulturális adó hatálya kiterjed majd azon televíziós kábelszolgáltatókra, műholdas illetve földi terjesztésű műsorelosztókra, amelyek pornográf tartalmú csatornahozzáférését tesznek lehetővé előfizetőik részére. Kata és Kiva Az októberben elfogadott szabályokat több helyen is módosították, illetve pontosították még a hatálybalépésük előtt. Például változnak az adóalanyiság választásának és megszűnésének feltételei, az adóalap és az adóelőleg számításának módja. Új fogalmak és átmeneti szabályok is bekerülnek a törvénybe. A biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan-bérbeadást végző vállalkozások akkor nem választhatják az új tételes adót, illetve Kataadóalanyiságuk akkor szűnik meg, ha ténylegesen bevételük is származik e tevékenységekből. Kisadózó vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségének megállapításakor az 1 millió forintos határ vizsgálatakor a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát kell alkalmazni (amelybe az áfa nem számít bele). Újonnan létrejövő vállalkozások is lehetnek január 1-jétől Kiva-alanyok, ha választásukat az alapítástól számított 30 napon belül bejelentik, mely határidő jogvesztő. Egyértelművé teszik, hogy a kisvállalati adó (Kiva) alanyai a Számviteli törvény hatálya alá tartoznak, így beszámolási-, könyvvezetési kötelezettségeiket az alapján kell teljesíteniük. Közműadó tervezete A korábbi tervekkel ellentétben nem helyi, hanem állami adóként vezetik be az ún. közműadót, mely Adólevelünk publikálásának időpontjában egy külön törvénytervezetként sürgős eljárásban zárószavazásra vár. A most ismert tervek szerint 2013-tól közműadó terheli a közterületen (bel- vagy külterület), illetve bizonyos magánterületen lévő, felszín alatt vagy a fölött futó közművezetékek tulajdonosait. Közművezetéknek minősül a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, gáz-, hőés villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték. A közműadó mértéke a közművezeték nyomvonalának minden megkezdett métere után 125 forint. Az adóalanynak az egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetéke után az adót egyszer kell megfizetni. Mentes a közműadó alól az állam és a helyi önkormányzat, a földgáz-szállítási rendszerirányító, valamint a villamosenergia-átviteli rendszerirányító. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanyok sávosan degresszív mértékű adókedvezményt vehetnek igénybe a teljes magyarországi vezeték nyomvonalhosszának függvényében. Az adókedvezmény mértéke métert meg nem haladó vezeték esetén 80 százalék, mely sávosan csökken és méter fölött eltűnik, vagyis ennél hosszabb vezetékrendszer esetén már a kalkulált adó teljes összegét meg kell fizetni. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül. Nem kell továbbá adót fizetni azon vezeték után, amely kizárólag az adott földrészlet használóinak saját fogyasztói igényeit szolgálja ki. Az adókötelezettséget évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni.

11 Vezetőség Michael Glover Szenior partner T: E: michael.glover@kpmg.hu Beer Gábor Partner T: E: gabor.beer@kpmg.hu Alec Percival Partner T.: +36 (1) E.: alec.percival@kpmg.hu Dr. László Csaba Szenior partner T: E: csaba.laszlo@kpmg.hu Közvetettadó-tanácsadás / Adóügyviteli központ (ITCC) Földes Balázs Igazgató T: E: balazs.foldes@kpmg.hu Mlinárik Tamás Igazgató T: E: tamas.mlinarik@kpmg.hu Adrienne McStocker Igazgató T: E: adrienne.mcstocker@kpmg.hu Dr. Kosztolányi Tamás T: E: tamas.kosztolanyi@kpmg.hu Molnár Ildikó T: E: ildiko.molnar@kpmg.hu Fergal Garvey T: E: fergal.garvey@kpmg.hu Dr. Kovács Zsolt T: E: zsolt.kovacs@kpmg.hu Dr. Barcsik Barbara T: E: Barbara.Barcsik@kpmg.hu Tomory Géza T: E: geza.tomory@kpmg.hu Szigeti Ákos T: E: akos.szigeti@kpmg.hu Átvilágítási és adóvizsgálati szolgáltatások Gombkötő Bálint T: E: balint.gombkoto@kpmg.hu Dr. Németh András T: E: andras.nemeth@kpmg.hu Zachár Gábor T: E: gabor.zachar@kpmg.hu Magánszemélyek adózása csoport Dr. Nink Gabriella Igazgató T: E: gabriella.nink@kpmg.hu Dr. Boncsér Katalin T: E: katalin.boncser@kpmg.hu Joó Gabriella T: E: gabriella.joo@kpmg.hu Társaságiadó- és nemzetközi adózási tanácsadás Gerhát Mihály T: E: mihaly.gerhat@kpmg.hu Vadon Enikő T.: E.: eniko.vadon@kpmg.hu Garabuczi József Zsolt T: E: jozsef.garabuczi@kpmg.hu Transzferárképzési tanácsadás Gódor Mihály T: E: mihaly.godor@kpmg.hu Végh Szabolcs T: E: szabolcs.vegh@kpmg.hu Adótanácsadás a pénzügyi szektor számára Farkas Gábor T: E: gabor.farkas@kpmg.hu Pethő Balázs T: E: balazs.petho@kpmg.hu Bérszámfejtési csoport Mitrik Kornélia T: E: kornelia.mitrik@kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ) lajstromozott védjegye. tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG