Köszöntöm a kedves Olvasót!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Köszöntöm a kedves Olvasót!"

Átírás

1

2

3

4 TARTALOMJEGYZÉK 6 Alapértékeink 9 Gazdaságpolitika 20 Fenntartható vidék 27 Alkotmányos rend 36 Jogállamiság 48 Szlovákiai magyar nemzetpolitikai stratégia 56 Mélyszegénységi- és romapolitika 66 Ruszin nemzetpolitikai stratégia 71 Oktatáspolitika 78 Egészségügy 82 Kül- és biztonságpolitika 89 Szerzők 4

5 Köszöntöm a kedves Olvasót! Köszönöm érdeklődését a Híd átfogó stratégiai dokumentuma, a Polgári Vízió 2016 iránt. Egy némileg rendhagyó anyagról van szó, amely nem csak hosszú távú, stratégiai perspektívát ad pártunknak 2016-ig és azon túl, de egyben az általa kitűzött célok megvalósításához rövid távú, konkrét lépések egész sorát ajánlja. Az anyag így egyrészt politikai programnak is tekinthető, amely legfontosabb célkitűzéseinket tartalmazza az elkövetkezendő években, másrészt olyan iránytűnek is, amely az általunk vallott alapelvek felsorolásával segít eligazodni azokban a kérdésekben is, amelyekkel az anyag konkrétan nem foglalkozik. A dokumentum szakértők és szakpolitikusok széles körének bevonásával, egyeztetések és ötletbörzék egész sora után készült el. Nehéz, de egyben inspiráló folyamaton vagyunk túl, és én személy szerint nagyon büszke vagyok a végeredményre. Az alkotói folyamat számos tanulsága közül két olyat emelnék ki, amely minden egyes fejezet esetében megállja a helyét. Az első az, hogy a hatékony politikai cselekvés csak a helyes, átfogó vízió követése és az abból következő kis lépések következetes végrehajtása által valósulhat meg. Ezt tükrözi alapelvünk, a kis lépések politikája, amely a radikális változások helyett a fokozatosságot, a mérsékelt hozzáállást és a helyi jelenlétet ajánlja pártunk tagjainak. A második tanulság pedig ennél is általánosabb érvényű: legyen szó bármely témáról, valós előrelépés csak kitartó és becsületes munkával érhető el. Ezek az alapvetések és a munkafolyamat további tanulságai képezik a Polgári Vízió 2016 ajánlásainak alapját. A dokumentum iránymutatást ad a párt vezetésének és tagságának a következő időszak prioritásaival kapcsolatban, és politikai partnereinknek is információval szolgál pártunk célkitűzéseiről. Biztos vagyok benne, hogy ha a következő időszakban a fenti tanulságokra odafigyelve víziónk lehető legtöbb elemét kitartó munkával, kis lépésenként megvalósítjuk, az nem csak Szlovákia polgárai számára jelent majd pozitívumot, de általa egyben a Híd is a szlovákiai politikai élet megkerülhetetlen fontosságú szereplőjévé válik. 5

6 Alapértékeink 1. Polgári párt 1A. A Híd polgári párt. Alapelvei a polgári egyenlőség és az együttműködés. Ezeken alapuló alternatívát nyújt mindazoknak, akik békében és biztonságban akarnak élni, dolgozni és vállalkozni. Hiszünk abban, hogy a nyitottság, tisztesség, szolidaritás, felelősség és tolerancia azok az alapelvek, amik lehetővé teszik az együttműködést és a közösen vállalt célok elérését. A Híd a társadalmi ellentétek enyhítésére törekszik, és nem próbál újabbakat létrehozni. 1B. A Híd világnézete két forrásból táplálkozik: az egyén szabadságából és a közösség erejéből. Ez a két forrás korántsem ellentétes, sőt egymást erősítő: a közösség ereje az egyének szabad, önkéntes munkájára, összetartására épül, az egyén szabadságát pedig csak egy erős és szolidáris közösség képes biztosítani. 1C. Azért dolgozunk, hogy Szlovákia olyan országgá váljon, ahol a lehető legtöbb állampolgár él jólétben, és minden állampolgár egyenlő esélyekkel rendelkezik nemzetiségétől, nemétől, korától, felekezeti hovatartozásától, a lakóhelye fekvésétől és méretétől, szexuális irányultságától és testi fogyatékosságaitól függetlenül. Az egyén szabadsága ugyanis csak akkor érvényesül igazán, ha a körülötte élők is hasonlóan szabaddá válnak. A Híd éppen ezért mindent meg fog tenni alapvető emberi jogainak védelméért. 1D. Arra törekszünk, hogy azok a természetes közösségek, amelyek országunk életének magját adják, fennmaradhassanak és kiteljesed-hessenek, legyen szó családokról, kulturális, etnikai, vallási, világnézeti közösségekről, településekről, régiókról. Valamennyiünk közös érdeke, hogy megőrizzük és továbbfejlesszük pótolhatatlan, sokrétű közös örökségünket. A társadalmi összetartás alapját a sokszínűségünk elismerése kell, hogy képezze. 1E. Kiemelt figyelmet fordítunk a magyarok, szlovákok, romák, ruszinok, ukránok és egyéb nemzeti közösségek együttműködésének és kölcsönös toleranciájának megteremtére. A 20. század története a nemzetek közti viaskodás és ellenségesség története is: ez a század már nem szólhat erről. A Híd egyik fő célkitűzése stabil, virágzó és a szlovákiai társadalomba integrált nemzetiségi közösségek létrejöttének támogatása, és a multietnikus településeken lakók értékes együttélésének biztosítása a kulturális és oktatási önkormányzatiság által. Alapelvünk az egység a sokféleségben. Egy sokszínű országban élünk, és a Híd azt gondolja, hogy Szlovákia csak akkor lehet erős, ha minden állampolgára otthon érezheti magát benne. 2. Demokratikus alapelvek 2A. Sziklaszilárdan hiszünk abban, hogy a demokrácia az egyetlen út előre. Csak a demokrácia képes garantálni mindnyájunk szabadságát és biztonságát, alapvető jogainkat, még akkor is, ha működése láthatóan elmarad az ideálistól. Szerintünk nem azon kell gondolkoznunk, hogy mire cseréljük le a demokráciát, hanem hogy hogyan csináljuk jobban. Arra fogunk törekedni, hogy a lehető legrugalmasabban reagáljunk azokra a kihívásokra, amelyeket a mára megváltozott politikai környezet jelent. 2B. A politikának vissza kell fordulnia és újra utat kell találnia a helyi közösségekhez. Akármennyire is nagy megterhelést jelent az országos politika, szükséges, hogy a pártok és így a Híd is újult érzékenységgel figyeljen a helyi közösségek egyéni problémáira. A politiká- 6

7 nak ez a kettős feladata: országos szinten a sokakért, helyi szinten a kevesekért kell megtenni mindent, amit lehet. 2C. Alapelvünk a kis lépések politikája: az, hogy a jó megoldásokhoz ésszerű kompromiszszumokon és higgadt cselekvésen át vezet az út. Pártunk egyik erőssége éppen az, hogy képesek vagyunk olyan együttműködések kiépítésére és fenntartására, amelyek hosszú távon mindkét fél számára előnyösek, és amelyek segítenek céljaink elérésében. Ehhez azonban természetesen mindig két fél kell. 2D. A jogvédelem mellett hangsúlyt helyezünk a jogtudatosságra is. Minden jog csak annyit ér, amennyire azzal élni tudnak. Az önálló és tudatos állampolgári cselekvés, valamint egy erős és aktív civil szféra teszi lehetővé azt, hogy a politikai eredmények ne maradjanak csupán beváltatlan ígéretek. A jogtudat növelése, a lakosság informálása fontos előfeltétele annak, hogy a rendelkezésre álló jogokból kihozzuk a lehető legtöbbet. 2E. Három alapelvünk: az állampolgári elv, azaz hogy minden ember egyenlő a törvény előtt; a jogállamiság elve, azaz hogy az állam alanya is, nem csak betartatója a jognak; és a polgárbarát állam elve, azaz hogy az állam van a polgárért és nem fordítva. A fenti alapelveket érvényesíteni kívánjuk mind a hatalomgyakorlás, mind a közszolgáltatások terén. 2F. A társadalmat minden szinten átszövő korrupció és klientelizmus súlyos problémát jelent, és alapjaiban kérdőjelezi meg a demokrácia működését. Bár a korrupció nem fog varázsütésre megszűnni, tenni szeretnénk nyomásának enyhítéséért a pártfinanszírozás új keretek közé szorításával, a közbeszerzések átláthatóságának növelésével és a hatósági személyek szorosabb ellenőrzésével. 3. Európa és a világ 3A. A Híd európai párt, és hiszünk abban, hogy a közös polgári Európáé a jövő. Szlovákia csatlakozása az Európai Unióhoz és az eurozónához az ország újkori történelmének egyik legpozitívabb vívmánya. Részt szeretnénk venni közös európai értékeink védelmében és fejlesztésében, és szeretnénk hallatni a hangunkat az EU gazdasági integrációjának kapcsán is. 3B. A Híd egyben közép-európai párt is. Lehetőségeinkhez mérten dolgozni fogunk a térségi együttműködés előremozdításáért, a Visegrádi Négyek keretein belül és azt meghaladva egyaránt. Közös múltbeli tapasztalataink és jelen helyzetünk egyaránt természetes partnerré teszi a régió országait. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a jó kapcsolatok ápolását és a konfliktusok kerülését Magyarországgal, amely nem Szlovákia történelmi ellensége, hanem természetes szövetségese kell, hogy legyen. 3C. Környezetünk megóvása napról napra fontosabbá válik. Ahhoz, hogy bolygónk élhető maradjon, már ma meg kell tennünk mindent a klímaváltozás ellensúlyozására. A megújuló energiaforrások kihasználása, a jobb hulladékgazdálkodás és a gazdaságosabb fogyasztás immár nem alternatíva, hanem az egyetlen lehetőség, amely központi szerepet kell, hogy kapjon gondolkodásunkban annak érdekében, hogy a következő generációk számára is élhető Földet hagyjunk hátra magunk után. 4. Felelős gazdaságpolitika 4A. Tapasztalatunk szerint az állam és a piac csak közösen képes a maximumot kihozni országunk gazdaságából. Törekedni fogunk arra, hogy az állam a lehető legkevesebb helyen szóljon bele életünkbe, a szükséges helyeken viszont erélyesen irányítsa a gazdasági folyamatokat. Az állam és a szabad piac egyensúlyának megkeresése az egyik legfontosabb közös gazdasági feladatunk. 7

8 4B. A közös jövőnk egyik kulcsa a munka. Csak azok az országok képesek javítani saját sorsukon, amelyek megfelelő mennyiségű munkalehetőséget tudnak teremteni állampolgáraik számára. Azt szeretnénk, ha a lehető legtöbb ember találna képességeinek megfelelő munkát lakóhelyétől, életkorától, nemétől és nemzetiségétől függetlenül. Az állam egyik legfontosabb feladatának éppen azt tartjuk, hogy tevékenyen vegyen részt a munkahelyek létrehozásában és fenntartásában. Az államnak aktív vidékfejlesztési politikát kell folytatnia, figyelembe véve a tartósan fennálló regionális különbségeket. 4C. A vállalkozások a gazdaság teljesítőképességének szempontjából kulcsfontosságúak, ezért összpontosítanunk kell működésük támogatására. A tenni akarást, az egyéni és közösségi kreativitást támogatni kell, és teret kell adni az innovációnak. A magánvállalkozók, kisés középvállalatok egy rugalmas és versenyképes gazdaság legfőbb motorját jelentik, éppen ezért elengedhetetlen egy vállakozó barát törvényi környezet megteremtése és fenntartása. 4D. Az esélyegyenlőség elvének a munkaerőpiacon is érvényesülnie kell. Következesen ki fogunk állni a nők, az idősek és a pályakezdők, a fejletlenebb régiókban élők, az etnikai kisebbségek és ezen belül kiemelten a romák munkaerőpiaci hátrányainak felszámolása mellett. Szeretnénk, ha mindenki munkához jutna, aki dolgozni akar, és fizettségét nem személye, hanem csak az elvégzett munka befolyásolná. 4E. Szakítanunk kell azzal a nézettel, hogy a hatékonyság elve mindent felülír. Közös értékeinkért, hagyományainkért, kultúránkért minden helyzetben ki kell állnunk, még ha a hideg számítások látszólag mást diktálnak is, mert ezek tesznek bennünket azzá, akik vagyunk. 5. Társadalmi szolidaritás 5A. A társadalmi szolidaritás az a kötőanyag, amely egyben tartja közösségeinket. Bár nehéz időket élünk, a szolidaritás nem csupán kötelességünk, hanem egyik legfontosabb közös értékünk is. A Híd kiáll mindazok mellett, akik túl gyengék ahhoz, hogy érvényt szerezzenek igazuknak. Törekedni fogunk a szociális biztonság megteremtésére Szlovákia minden állampolgára számára, legyen szó bármely hátrányos helyzetű régióról vagy csoportról. Szeretnénk az országban fennálló életszínvonalbeli különbségeket hatékony szociál politika segítségével csökkenteni. A szolidaritás legfontosabb eszköze az adófizetők esetében a pénzügyi hozzájárulás, a legszegényebb rétegek esetében a munkavállalás. 5B. A közös jövőnk másik kulcsa az oktatás. Olyan iskolaügyre van szükség, amely a legjobbakat csábítja tanári pályára, hiszen a jövő generációinak kinevelését csakis társadalmunk legtehetségesebbjeire bízhatjuk rá. Ehhez egyaránt szükség van a tanári fizetések jelentős megemelésére akármennyire is nehéz feladat ez és az iskoláink rugalmasabbá és alkalmazkodóbbá tételére egyaránt. 5C. A vidék támogatása egyben a szociális és regionális különbségek csökkentését jelenti. Élhető és életképes vidékre van szükség, nem csak a mezőgazdasági termelés fontossága, hanem a vidéki életmód megőrzésének szempontjából is. Szeretnénk, ha jobban ki tudnánk használni az ország természeti adottságait és nagyobb hangsúlyt fektetnénk az élelmiszerek előállítására. A hazai termékeket versenyképessé kell tenni, a minőségi termékek érvényesülését pedig támogatni kell a rendelkezésre álló eszközökkel. 8

9 Gazdaságpolitika A közötti időszakban a reformoknak és az európai integrációnak köszönhetően valamennyi EU-tagállam közül Szlovákia gazdasági növekedése volt a legmagasabb után sajnos országunk versenyképessége meredek hanyatlásának vagyunk tanúi, amely a hazai és külföldi beruházások vonatkozásában is Szlovákia vonzerejének csökkenésében nyilvánul meg. A V4-ek államait érintő közvetlen külföldi beruházások tekintetében Szlovákia az elsőről az utolsó előtti helyre csúszott le, az állótőke beruházások értékének a GDPhez mért aránya csökkent. A beruházások csökkenése nem kínál kedvező alapot egy olyan jövőbeli gazdasági növekedés számára, amely biztosítaná a fejlett országok életszínvonalának elérését. Nem teszi lehetővé az egyes régiók közötti jelentős különbségek felszámolását sem, amelyek szinte már örökké tartónak tűnhetnek. Szlovákia többé már nem gazdasági tigris, nem tud jelentősebb gazdasági sikereket felmutatni. Tartós problémának tűnik, hogy a es gazdasági válság eltörölt majd munkahelyet, ami azt jelenti, hogy Szlovákiának új forrásokat kell keresnie a munkahelyteremtéshez. A gazdaságpolitika területén ezért elsődleges célunk annak elérése, hogy Szlovákia ismét vonzó legyen a külföldi magánberuházások számára, hogy megteremtsük a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit, növeljük a munkavállalók számát és csökkentsük a régiók közötti eltéréseket. E cél elérésének kulcsa a vállalkozások, a munkahelyteremtés, a versenyképesség és a piaci környezet támogatása. A múlt eredményeihez hasonlóan, amikor Szlovákiának az autógyártás és az elektronika területén is sikerült nagyberuházásokat megszereznie, mi most ismét egy magasabb szintre akarjuk juttatni az országot. Azt akarjuk, hogy új munkahelyek teremtődjenek, főként az olyan nagyobb hozzáadott értéket képviselő ágazatokban, mint az információs technológiák, a kutatás és fejlesztés, a repülő- és gyógyszeripar. Nagy lehetőségeket látunk a szolgáltató szektor fejlesztésének terén is, elsősorban az oktatásban, az egészségügyben és a szociális szférában. Meggyőződésünk, hogy hatékony gazdaságpolitikával a bérek viszonylag gyorsan megközelíthetik az uniós átlagkeresetek szintjét. A növekvő jólét valódi forrását nem az állami újraelosztás növelésében, hanem a munka hatékonyságának fokozásában és a foglalkoztatottság emelésében látjuk. Ha sikerül biztosítani a gazdasági növekedést, a szociális rendszerben is biztosítottak lesznek a források. A Híd támogatja a szociális állam eszméjét, de a fogalom alatt mi nem az állami bürokrácia növelését, a populista újrafelosztást és a piac deformálását értjük. A modern szociális állam célzott támogatást nyújt a segítségre valóban rászorulók számára. Tevékenységével nem korlátozza a gazdasági aktivitást, hanem lehetővé teszi és támogatja azt. Nem az a célja, hogy az egyiktől elvegyen, a másiknak pedig adjon. Az a feladata, hogy az adó- és járulékfizető polgároknak minőségi közszolgáltatásokat nyújtson. Ez elsősorban hatékonyan működő egészségügyi és oktatási rendszert, valamint a szociális szolgáltatások széles körű hozzáférhetőségét jelenti. A szociális állam vonatkozásában a legnagyobb kihívás a lakosság elöregedése és ennek gazdasági következményei. A probléma kezelése átfogó gazdasági és szociális reformokat, aktív fellépést kíván. A szlovák gazdaság kedvezőtlen irányú fejlődésének oka szerintünk a kompetencia hiánya, a politikai cinizmus, és a kormányzati politika aránytévesztettsége. Ezért a 9

10 szakpolitikai tervezésben mindig elsősorban a szakmailag megalapozott megoldásokat fogjuk keresni, melyek összhangban vannak tekintélyes nemzetközi szervezetek ajánlásaival, mint pl. az OECD, a Világbank, az Európai Bizottság, hazai viszonylatban pedig pl. a Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ). A fejlett országokban (Németország, Hollandia, Nagy-Britannia) működő megoldások alkalmazását tervezzük, illetve olyan országok megoldásainak átvételét, amelyek hasonló kihívásokkal néznek szembe, mint Szlovákia (pl. Észtország). Ez az út már a múltban is helyesnek bizonyult, többek között például a közpénzeket érintő reformok esetében. A Híd mindig felelős és szakmailag korrekt megoldásokat fog keresni, kerülni akarja a túlzó egyszerűsítést és a tisztán ideológiai alapú politizálást. Az adott cél érdekében fontosnak tartjuk az állami közigazgatás központi szervei elemző kapacitásának megerősítését, elsősorban a gazdasági tárcáknál, valamint a Pénzügyi Hatóság hatékonyságának növelését. 1. Az állam szerepe a gazdaságban Az állam szerepe a szlovák gazdaságban jelenleg túlzott mértékű, így olyan területeken is jelen van, ahol a magánszektor hatékonyabb és olcsóbb lehetne. Az állami vállatok léte szükségszerűen politikai jelölésekhez vezet, amelyek viszont a klientelizmus és a korrupció számára nyitnak teret. Az állami vállalatok Szlovákiában hosszú távon alacsony hatásfokkal működnek, ami egyre növekvő veszteségeikhez és eladósodásukhoz vezet, s mindennek árát a szlovák adófizetők fizetik meg. 1A. Az állam feladata a társadalom minőségi közjavakkal való ellátása (honvédelem, közbiztonság, jog és jogérvényesítés), a közszolgáltatások kiemelt területeinek biztosítása (oktatás, egészségügy, szociális ellátás), valamit az alapvető infrastruktúra fejlesztése és fenntartása (autópályák, utak, vasút). Arra fogunk törekedni, hogy Szlovákia adó- és járulékfizető polgárai minőségi közszolgáltatásokban részesüljenek, és az Európai Unión belül ne érezzék magukat másodrendű polgároknak. Ugyanakkor gondoskodni fogunk arról is, hogy a közszolgáltatások a lehető leghatékonyabban, a közpénzeket a lehető legkisebb mértékben megterhelő módon működjenek. 1B. A gazdasági rendszereken belül az állam nem lehet egyszerre bíró és játékos is, mert érdekkonfliktusba kerül. A bíró szerepét a független szabályozóknak, a játékosokét pedig a magánszektornak kellene átengednie. E téren az állam feladata, hogy olyan feltételeket biztosítson, amelyek erős és független szabályozó hivatalok létezését teszik lehetővé, olyan törvényi kereteket szabjon, amelyek garantálják, hogy valamennyi piaci szereplő esetében felügyelhessék a játékszabályok betartását. Biztosítani kell a szabályozó és felügyeleti hivatalok valódi függetlenségét, minél nagyobb mértékű politikamentességét, és meg kell akadályozni, hogy egy-egy hivatalt az aktuális kormány megtölthessen saját politikai jelöltjeivel (pl. fokozatosan kerülnek megválasztásra a tanácsok tagjai, nem fedi át egymást az elnök, alelnökök és a tanácsok tagjainak hivatali ideje, az alkalmazottak nem politikai, hanem szakmai alapon vannak kiválasztva). Az államnak fokozatosan a nélkülözhetetlen minimumra kellene visszaszorítania vállalkozói aktivitásait. 1C. Fontos, hogy a szabályozó közeg átlátható és a lehetőségekhez mérten egyszerű legyen. Világos, logikus és egyértelműen interpretálható játékszabályok kellenek. El kell gondolkodnunk a túlzottan aprólékos szabályozás jelenlegi gyakorlatán, amely a vonatkozó törvények és végrehajtási rendeletek sokaságában nyilvánul meg. Így az előírások egy olyan nehezen átlátható szövevénye jön létre, amely állandó változtatásokat, értékelést, ellenőrzést igényel az egyre terjedelmesebbé 10

11 váló állami apparátus részéről. Célunk a vállalkozások szabályozásának egyszerűsítése mindenütt, ahol ez lehetséges. Erőfeszítéseink végeredménye a vállalkozói szféra pénzügyi és adminisztratív terheinek csökkentése kell, hogy legyen. 1D. Az államot szakszerűen, a vállalkozói szféra módszereinek felhasználásával kell irányítani. Azokban az intézményekben is fel kell számolni a politikai jelölések gyakorlatát, amelyek közintézmények maradnak. A csúcsvezetői posztok betöltését átlátható pályázatokkal kell biztosítani, ami a csúcsmenedzsment minőségi mutatóinak javulását eredményezné. Az államnak arra kellene törekednie, hogy olyan bérezési és munkavégzési feltételeket szabjon, amelyek vonzóvá tennék ezeket a posztokat a magánszféra menedzserei számára is. Az államnak ugyanakkor szabad kezet kell adnia az állami vállalatok és a közszolgálati intézmények menedzsereinek, következetesen ellenőrizve a felelős gazdálkodás elveinek betartását. Jó példája ennek a Szociális Biztosító irányításának módja Iveta Radičová kormányának idején. 1E. Nem fogjuk kerülni a népszerűtlen gazdasági intézkedéseket. Bár a populista intézkedések vonzónak tűnhetnek, az ország hosszú távú fejlődése érdekében azonban gyakran fájdalmas gazdasági reformokra van szükség. A jelenlegi kormány kitér a reformok elől, s ezzel a szlovák gazdaság hosszú távú fejlődését veszélyezteti. A Híd politikusai a múltban már ismételten bizonyították, hogy szükség esetén képesek népszerűtlen (bár fontos) reformok elfogadtatására. Ezen az úton fogunk járni a jövőben is, mert csak a reformok biztosíthatják a gazdaság és Szlovákia lakossága életszínvonalának növekedését. 1F. A hagyományosnak tekinthető gazdasági feladatokon túl az állam feladata lenne, hogy javítsa az átkötést az oktatási rendszer és a polgárok mindennapi életének valós gazdasági kihívásai között. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az állam fokozottabb mértékben törekedjen a lakosság pénzügyi ismereteinek bővítésére, azáltal is, hogy a téma jelen lesz az alap- és középiskolák nevelési-oktatási programjaiban. Azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem készíti fel kellőképpen a diákokat a mindennapok gazdasági kihívásaira. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a polgárok tudatosabban kísérjék figyelemmel az állam gazdálkodását is, és legyen áttekintésük arról, hogyan befolyásolják mindennapjaikat az egyes közügyi döntések. 2. Foglalkoztatás A magas munkanélküliség, különösen a hosszú távú munkanélküliség a szlovák gazdaság legsúlyosabb gondjainak egyike. Míg a gazdaság teljesítőképessége viszonylag gyorsan elérte a 2009-es krízis előtti szintet, a foglalkoztatottság mértékéről ugyanez már nem mondható el. Ennek több oka is van, például a munkaerő-piaci szabályozások szigorítása, a munkát terhelő (már korábban is magas) adók és járulékok növelése az elmúlt években (az adók és járulékok a munkavégzők valamennyi kategóriája - alkalmazottak, vállalkozók, megbízási szerződéssel dolgozók - számára magasabbak lettek). Az állam szociális politikájának és gazdaságpolitikájának munkavállalásra, értékteremtésre és felelősségteljes magatartásra kellene ösztönöznie az embereket. Abban kellene támogatást nyújtania, hogy képesek legyenek gondoskodni önmagukról. Ehelyett azt látjuk, hogy az állami szabályozások, a szociális politika és az adópolitika sem a kínálat sem a kereslet oldalán nem képes ösztönzően hatni: különösen az alacsony jövedelmű csoportok esetében gyakori, hogy munkahelyet teremteni és munkát vállalni sem érdemes. 2A. Javasoljuk a munka adó- és járulékterheinek csökkentését. Javasoljuk az egykulcsos adórendszerhez való visszatérést, a személyi jövedelemadó magasabb 11

12 adókulcsának eltörlését, az alacsony jövedelmű csoportok számára járulékcsökkentő tétel bevezetését, valamint hogy a gyerekekre folyósított adóbónusz progresszív jellegű legyen. Részletek az Adók és járulékok címet viselő alfejezetben. 2B. Támogatjuk a segélyek munkavégzéssel egyidejű folyósítását. Akár a rövid ideig, akár a hosszú távon munka nélkül lévők esetében javasoljuk a szociális juttatások kifizetését (munkanélküli segély, anyagi szükséghelyzetben nyújtott ellátás) azon munkáltatók számára, aki készek munkahelyet biztosítani számukra. A hosszú távú munkanélküliséggel kapcsolatos megoldásokkal részletesebben A szegénységpolitika, romapolitika című fejezet foglalkozik. 2C. Támogatjuk az adminisztratív terhek csökkentését és a munkaerőpiac flexibilitásának növelését. A Munka Törvénykönyvében szükségesnek tartjuk a szakszervezetek kiváltságainak korlátozását, a felmondási idő és a végkielégítés egyidejűségének megszüntetését. A magasabb szintű ágazati kollektív szerződések ne legyenek érvényesek azon cégek számára, amelyek nem értenek velük egyet. Javasoljuk a minimálbér (a munkavégzés jellegétől függő) eltérő szintjeinek megszüntetését, a munkahelyi egészségügyi szolgálatok megszüntetését (legalább a kisvállalkozások estében), valamit a fölösleges törvények és szabályozások eltörlését. Többet minderről a következő, Vállalkozói környezet c. alfejezetben. 2D. A szlovák gazdaság számára fontos a foglalkoztatás nagyobb mértékű flexibilitása. Támogatni fogjuk a flexibilis foglalkoztatási formákat, a részidős munkát, a rugalmas munkaidőt, az otthoni munkavégzést. Javasoljuk a határozott időre szóló munkaviszony, az ügynökségi foglakoztatás és a megbízási szerződések szabályozásának enyhítését. 2E. Fontosnak tartjuk a regionális programok megerősítését. Az országos szintű eszközök felhasználásán túl a foglalkoztatottság kérdéseinek megoldásával regionális szinten is foglalkozni kell. Javasoljuk a vidéki turizmus, és az egyes mikrorégiók imázsépítésének (branding) fokozottabb támogatását, az ún. slow food élelmiszer-előállítást, a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítési rendszereinek kialakítását, valamint a kis- és családi vállalkozások és az egyéni gazdálkodók szövetségei létrehozásának támogatását. A régiófejlesztés kérdéseivel részletesebben a Fenntartható vidék c. fejezet foglalkozik. 3. A vállalkozói környezet A vállalkozói szféra Szlovákia gazdaságának gerince. A vállalkozók munkahelyeket és értékeket teremtenek és biztosítják az államháztartás bevételeit, így a közszféra finanszírozása a vállalkozói közegen áll vagy bukik. Az állami politikának ezért az lenne a feladata, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsák a vállalkozók számára, ezzel motiválva őket értékek és munkahelyek létrehozására miközben az államnak a lehető legnagyobb mértékben neutrálisnak kellene maradnia: egyenlő feltételeket kell biztosítania mindenki számára, mindenkitől egyformán kell elvárnia a játékszabályok betartását, szelektív módon egy vállalatot vagy vállalkozói csoportot sem részesíthet előnyben a többiek kárára. A valóság azonban jelentősen eltér ettől az ideális állapottól. A szlovákiai járulékok a legmagasabbak közé tartoznak a világon, az adó- és járulékterhek aránytalanul megemelik a munka árát, és a munkahelyteremtés legfőbb akadályát jelentik. A vállalkozókat elkedvetleníti a bonyolult és túlbürokratizált adó- és járulékrendszer, az egyre növekvő adminisztratív terhek, a befektetési támogatások, valamint a közbeszerzés feltételeinek kiegyensúlyozatlansága. Külön fejezetet érdemelne az ún. lánctartozások 12

13 problémája: a nem bebiztosított hitelezők, tehát a kis- és közepes vállalkozások védelme a csődvédelem (restrukturalizáció) vagy csődeljárás során nem kielégítő, és ezért gyakran ők húzzák a rövidebbet ezekben az eljárásokban. Az állam egyszerűen egyre nagyobb terheket rak a vállalkozók vállára, amelyeket azonban már nem képesek elviselni. Ezt mutatja az a tény is, hogy az elmúlt években néhány tízezerrel csökkent az egyéni vállalkozók száma, és jelenleg már a kis- és közepes vállalkozások száma is egyre alacsonyabb. Legfőbb ideje lenne akadályállítás helyett segítő kezet nyújtani a szlovákiai vállalkozóknak. 3A. Javasoljuk a munka és a vállalkozások adminisztratív terheinek, adó- és járulékterheinek csökkentését. Szeretnénk elérni az egykulcsos adórendszer visszaállítását, a személyi jövedelemadó magasabb adókulcsának eltörlését, a társasági adónak a korábbi szintre való csökkentését, valamint a minimális társasági adó (az ún. adólicenc), az osztalékok után fizetendő egészségügyi járulék, és a szabályozott ágazatokon belüli vállalkozások különadójának megszüntetését. Támogatni fogjuk az adminisztráció egyszerűsítését: az adók és járulékok egységes beszedését, az egy adó- és járulékbevallást, az egy helyen történő ügyintézést, az egységes adóalapot. A javasolt lépések részletesebb ismertetése az Adók és járulékok alfejezetben olvasható. 3B. Szabad kezet kell adni a munkáltatóknak. Az elmúlt években felborult a munkáltatók és munkavállalók helyzetének egyensúlya, ami a munkáltatók pozícióinak meggyengülését eredményezte. Elismerjük, hogy a munkavállalók védelme az állam egyik fontos feladata, de a túlzott munkaerő-piaci megkötések következményeként a gazdaságban csökken a munkahelyek száma. Mivel Szlovákia továbbra is az átlagosnál jóval magasabb munkanélküliséggel küzd, a munkajogi szabályozások korrekciót igényelnek. A Munka Törvénykönyvében korlátozni kell a szakszervezeti privilégiumokat, újra be kell vezetni a reprezentativitás feltételét, meg kell szüntetni a felmondási idő és a végkielégítés egyidejűségét. A magasabb szintű kollektív szerződések nem lennének érvényesek olyan vállalatok számára, amelyek nem értenek velük egyet. A minimálbér összege egységes lenne. Ennek érdekében javasoljuk a minimálbér a munkavégzés jellegétől függő jelenlegi hat szintjének megszüntetését (ezeken belül a minimálbér az ún. minimális bérigény alapján nő). 3C. Törekedni fogunk néhány felesleges törvény és szabályozás megszüntetésére, és az adminisztratív terhek csökkentésére. Számos előírás és szabály, minden reális haszon nélkül, csak nehezíti a vállalkozók életét, és hatásuk gyakran az elvárttal ellentétes. El akarjuk érni a munkahelyi egészségügyi szolgálatok megszüntetését (legalább a kisvállalkozások esetében) és néhány törvény eltörlését (pl. a kereskedelmi kapcsolatok indokolatlan feltételeire és a mezőgazdasági területek adásvételére vonatkozó szabályozást). Csökkenteni fogjuk a statisztikai jelentések számát, és nem engedjük, hogy az állam illeték fejében olyan adatokat követeljen a polgároktól, amelyek egyébként is az állam rendelkezésére állnak (pl. a járulékok és az adók befizetésének igazolása). 3D. A szabályozásból származó terhek további növekedésének megakadályozása érdekében a következő elvek érvényesítésre fogunk törekedni: 1. Az egy elfogadott, egy eltörölt elve. Minden új törvény, új szabály, amely növeli a szabályozásból származó terheket, egy már létező szabály eltörlését feltételezi. 2. Az új szabályozások sunset klauzulájának bevezetése. A törvények meghatározott ideig érvényesek, azután automatikusan érvényüket vesztik, amennyiben a parlament nem újítja meg őket. 3. Az EU-jogszabályok esetében a szabályozások nélkülözhetetlen minimumának átvétele, csak amit az európai irányelvek valóban megkövetelnek. 13

14 3E. Véget kell vetni a csődvédelmi csalásoknak. A közbeszerzésben és a csődvédelem esetén a következő, az alvállalkozók és hitelezők érdekeit szolgáló elvek alkalmazását javasoljuk. A közbeszerzésből, átmeneti jelleggel, ki lesznek zárva azok a vállalatok, amelyek nem rendezték korábbi közbeszerzésük során a beszállítóikkal szemben keletkezett tartozásaikat. Az ún. offshore cégek nem vehetnek részt közbeszerzési pályázatokon, ezek csak az átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek számára lesznek fenntartva. A csődvédelem (restrukturalizáció) estén a nem biztosított kishitelezők is jogosultak lesznek követeléseik legalább 50%-os megtérítésére, maximum 2 éves határidővel. Át kell értékelni a hitelezői választmányok kialakításának feltételeit, oly módon, hogy a nem biztosított hitelezők is képviselve legyenek. Ugyancsak át kell értékelni a vagyonkezelő szerepét, abban az értelemben, hogy a restrukturalizációban résztvevő felek mindegyike számára biztosított legyen érdekeik képviselete. Ami az általános forgalmi adó (DPH) fizetését és visszaigénylését illeti, azt a szabályt tartjuk követendőnek, amely szerint a forgalmi adó befizetésének feltétele a valóban kifizetett számla legyen (ellentétben a mostani helyzettel, amelyben az általános forgalmi adó fizetésének kötelezettségét a számla kiállításának dátuma határozza meg). Ezzel párhuzamosan, az adósnak mindaddig nem lenne joga visszaigényelni a forgalmi adót (DPH), amíg ki nem fizette tartozásait a hitelezőknek (a visszaigénylés jelenleg a restrukturalizáció vagy csődeljárás során is lehetséges). Végül: be kell vezetni az igények bejelentésével egyidejű (büntetőjogi vonzatú) becsületbeli nyilatkozat kötelezettségét, melyben a hitelező kijelenti, hogy nem csak fiktív hitelező (tehát nincs tulajdonosi vagy személyi összefonódás közötte és az adós között). 3F. Szlovákiának új stratégiára van szüksége a beruházási támogatások terén. Az elmúlt években tanúi voltunk annak, hogy a kormány politikája egyrészt káros hatással van a vállalkozói környezet egészére és az ország versenyképességére, ugyanakkor viszont szelektív módon igyekszik támogatást nyújtani egyes csoportoknak és vállalatoknak, hogy mérsékelje saját kudarcai mértékét. Ennek gyakori következménye a korrupció és a kliensrendszer kialakulása, mikor gyanús hátterű cégek megkérdőjelezhető beruházásai kapnak állami támogatást. Joggal merül fel a gyanú, hogy rendszeres visszaélésekre kerül sor, melyek során az állami támogatások a kormánypárt szponzoraihoz kerülnek. A gazdaságfejlesztési stratégia szempontjából a beruházási támogatásoknak vitathatatlan szerepük van, viszont törekedni kell átlátható és hatékony felhasználásukra. A kellően át nem gondolt beruházási támogatás a piaci környezet deformálásához vezethet, és a kis- és középvállalkozások diszkriminálását eredményezheti. Célunk, hogy a beruházási támogatások átláthatóak és célzottak legyenek. A beruházási támogatások szabályainak olyan átalakítására teszünk javaslatot, amely fokozottabban helyezi előtérbe azokat a régiókat, ahol az átlagosnál magasabb a munkanélküliség. Javasolni fogjuk a közvetlen anyagi támogatás fokozatos leépítését, és az adókedvezmények a beruházási támogatások kizárólagos eszközeként való alkalmazását. 4. Adók és járulékok Az élő munkára nehezedő adó- és járulékterhek Szlovákiában nagyon magasak, az adóadminisztráció terjedelmes és bonyolult. Az utóbbi években az adók és az adminisztrációs terhek növekedésének tanúi vagyunk. Mindez főként az államháztartás rosszul végrehajtott konszolidációjának következménye - amely a második Fico-kormány idején szinte kizárólag csak a bevételi oldalra koncentrál: az adók, járulékok és illetékek növelésére. Szlovákia lett az első posztszocialista ország, amelyik először sikeresen bevezette az egykulcsos adórendszert, majd később megszüntette. A társasági adó jelenlegi (megemelt) kulcsa 14

15 (22%) az EU valamennyi új tagállama közül a legmagasabb, Észtországtól egészen Bulgáriáig. Ugyanakkor a vállalkozók kötelesek minimális társasági adót (az ún. adólicencet) fizetni, az egyéni vállalkozók és a megbízási szerződéssel dolgozók pedig magasabb járulékokat. Az adórendszer egyre bonyolultabb, az adóadminisztráció egyre nagyobb igényeket támaszt. A problémák megoldására a következőket javasoljuk: 4A. A Híd kezdeményezni fogja az adórendszer stabilitásának alkotmányos rögzítését. Úgy gondoljuk, hogy az adókkal kapcsolatos jogszabályok túlzott gyakorisággal változnak, ami aláássa a rendszer stabilitását és kiszámíthatóságát, és ugyanakkor fölöslegesen növeli a vállalkozói szektor anyagi és adminisztratív terheit. A stabilabb adórendszer javítana a szlovák vállalkozói közeg helyzetén és növelné Szlovákia nemzetközi versenyképességét is. 4B. Törekedni fogunk a vállalkozások és a munka adó- és járulékterheinek csökkentésére. Támogatjuk a 19%-os, egykulcsos adórendszerhez való visszatérést, és az államháztartás adatainak kedvező alakulása esetén az adó mértékének további fokozatos csökkentését. Tehát javasoljuk a személyi jövedelemadó magasabb (25%-os) kulcsának eltörlését és a jelenleg 22%-os társasági adó csökkentését. Továbbá javasoljuk a minimális társasági adó (az ún. adólicenc), az osztalék után fizetendő egészségügyi járulékok és a szabályozott ágazatok vállalkozásai különadójának eltörlését. 4C. Minél egyszerűbb adórendszerre van szükség. Kezdeményezni fogjuk az adórendszer egyszerűsítését: egykulcsos személyi jövedelemadó, egy adóalap-csökkentő tétel, és a gyerekek számától függő, progresszív jellegű adóbónusz (a bónusz minden további gyerek után fokozatosan egyre magasabb). 4D. Az adóadminisztrációnak egyszerűsödnie kell. Támogatjuk az adó- és járulékbeszedés egységesítését, az egy adó- és járulékbevallást, az egy helyen történő (egyablakos) ügyintézést, az egy közös kivetési alapot, amelyben alacsonyabb a társadalombiztosítási járulékok kulcsa az egyéni vállalkozók és a megbízási szerződéssel dolgozók számára. 4E. Az alacsony jövedelmű csoportok számára javasoljuk a járulékcsökkentő tétel bevezetését. Ez a lépés megteremti annak lehetőségét, hogy az átlag alatti keresetekkel rendelkezők nettó jövedelme magasabb legyen, ugyanakkor hozzájárul a munkáltatók bérköltségeinek csökkentéséhez, és motiválóan hathat új munkahelyek létrehozására is. A járulékcsökkentő tétel az átlagnál alacsonyabb bérekre vonatkozna, s így jelentősen javítana a foglalkoztatottak majd 40%-ának helyzetén. 5. Nyugdíjak Szlovákia népessége gyorsan öregedik, a nyugdíjasok és az aktív, adó- és járulékfizető munkavállalók közötti arány egyre kedvezőtlenebb, és a jövőben tovább fog romlani. Az elöregedés következtében az államháztartás kiadásai a nyugdíjak, illetve az egészségügyi ellátás terén is egyre magasabbak. A nyugdíjrendszer ún. első pillére (az állami nyugdíj, amelynek alapja a generációk közötti szolidaritás, tehát a jövedelem a foglalkoztatottaktól a nyugdíjasok felé irányuló újrafelosztása) a demográfiai változások következtében hosszú távon fenntarthatatlan. A nyugdíjrendszer stabilitását csak a jelenleg is létező három pillér ésszerű kombinációjával lehet biztosítani. A második és harmadik pillérnek fokozatosan egyre nagyobb szerephez kell jutnia a nyugdíjasok jövedelmének biztosításában, kivédve ezzel az elöregedés negatív következményeit, amelyek az első pillér forrásainak egyre jelentősebb csökkenésében nyilvánulnak meg. Az elmúlt években 15

16 ugyanakkor a két Fico-kormány rendezésében a második pillér destabilizálásának tanúi vagyunk. Négyszer nyitották meg a második pillért, miközben a kormány a kilépésre ösztönözte a dolgozókat. A második pillérbe irányított járulékok összegét több mint a felével csökkentették (a bruttó jövedelem 9%-a helyett 4%-ra), és több mint 20 jogszabály-módosításra került sort, amelyek közül néhány jelentős károkat okozott a megtakarítások (tehát a jövő nyugdíjai) tekintetében a második pillérben takarékoskodók számára. 5A. Ragaszkodunk a második pillér megerősítéséhez. A második pillérbe irányított járulékok szintjének a 2012-es jelentős csökkentés előtti szinthez hasonlónak kell lennie (a régi rendszer járulékai 9%- os szintjének megfelelően). Javasoljuk a munkaerőpiacra belépő fiatalok automatikus beléptetését, fenntartva számukra a kilépés lehetőségét is. Javasoljuk az olyan szabályozó mechanizmusok bevezetését, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyugdíjpénztárak a nyugdíjalapokat hatékonyabban kezeljék, ami az alapok hozamának növekedését eredményezné. Az első pillérben a második pillér miatt keletkező hiányt főként a folytatódó privatizációból származó bevételekkel lehetne fedezni. 5B. Fontosnak tartjuk, hogy a második pillérben takarékoskodóknak több választási lehetőségük legyen. Javasoljuk, hogy szűnjön meg az az állapot, amelyben néhány, gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő magán életbiztosító-társaság biztosítja a második pillérből származó nyugdíjak kifizetését és a takarékoskodók (döntő többségét érintő) életjáradék-vásárlás kötelezettségének megszüntetését is. Jelentős mértékben szélesíteni akarjuk a járadék-folyósítás (a nyugdíjszámlán való összeghez való folyamatos hozzáférés lehetősége) módozatait azon takarékoskodók esetében, akik már nyugdíjaik egy részét a 2. pillérből kapják. Ugyancsak javasoljuk, hogy a három életbiztosító mellett legyen vonzóbb a a második pillér járadékainak kifizetése más pénzügyi intézmények számára is, az általános versenyhelyzet javítása érdekében, ugyanakkor az adott intézményekkel szemben nélkülözhetetlen a nyugdíjkifizetések nagyobb átláthatóságának megkövetelése. 5C. Az első pilléren belül támogatjuk a minimális nyugdíj garantálását, valamint azt is, hogy a szolidaritási tartalékalapba folyó járulékok (a bruttó jövedelem 4,75%- a) a nyugdíjbiztosításon belül kerüljenek elszámolásra ez a jövőben az ún. kétpilléres nyugdíjasok számára (tehát akik mind a két pillérben takarékoskodnak) azt jelentené, hogy az 1. pillérből magasabb nyugdíjra lennének jogosultak. Támogatjuk a nyugdíjkorhatárnak az átlagéletkor növekedését követő automatikus emelését. 6. Az állam gazdálkodása Szlovákia államadóssága az elmúlt években gyors ütemben nőtt, és a tartós államháztartási hiány is azt mutatja, hogy szinte már az a természetes, ha az állam többet költ, mint amennyi a bevétele. Az államadósság mértéke 2008 és 2013 között csaknem a kétszeresére nőtt, a GDP 28,2%-ról 54,6%-ra ben ugyan 1 százalékponttal csökkent, de ez elsősorban annak következménye, hogy megváltozott az EU-statisztika módszertana, így csupán a tétel könyvelési csökkenéséről van szó, illetve a csökkenésben szerepet játszik a készpénztartalékok csökkenése is. A nettó államadósság azonban továbbra is nő, és az államadósság abszolút számokban megadott növekedése (tehát nem a GDP-hez mérten) még gyorsabb, jelenleg már meghaladja a 40 milliárdot, ami Szlovákia lakossága esetében fejenként 7,4 ezer eurós tartozást jelent. Gátat kell szabnunk a növekedésnek, és Szlovákia államháztartását ismét fenntartható pályára kell állítanunk. 16

17 6A. Az állam a jó gazda példája legyen. Ez azt jelenti, hogy gazdasági növekedés idején csak annyit költ, amennyi a bevétele. Ez minden olyan józanul gazdálkodó család költségvetésének alapja is, amelyik nem akar eladósodni. Az ideális állapot, melynek megközelítésére törekednünk kellene, a kiegyenlített államháztartás, illetve gazdasági növekedés idején a költségvetési többlet. Az államháztartás adósságát csökkenteni kell, bár az ideális az lenne, ha teljesen kiiktatható lenne, és olyan tartalékok felhalmozására kerülhetne sor, amelyeket csak recesszió idején lehetne felhasználni. Ezért azt javasoljuk, hogy kerüljön sor a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvény kiegészítésére, amelyben szigorúan szabályozva lenne a kiadások mértéke, és amelynek betartását a Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) ellenőrizné. 6B. A kérdéses megtérülésű nagyberuházások nem megfelelőek Szlovákia számára. Tudatosítanunk kell, hogy Szlovákia nem tud olyan megalomániás nagyberuházásokat finanszírozni, mint például a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű további két blokkjának megépítése vagy a széles nyomtávú vasútvonal. Közpénzeket ilyen célokra nem használnánk fel, de természetesen egy magánbefektetőt sem akarunk, és nem is fogunk megakadályozni e beruházások megvalósításában. 6C. Javasoljuk a közigazgatási intézmények széles körű átvilágítását azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tehessük az egyes szervek és hivatalok működését, megszűnhessenek a felesleges intézmények és bürokratikus akadályok, és egyes tevékenységek párhuzamos végzése. Ennek eredménye egy karcsúbb és hatékonyabban működő közigazgatási intézményrendszer lenne. 6D. Az állam vállalkozói aktivitásainak újragondolását javasoljuk. Az államnak nem a vállalkozás, hanem a jó vállalkozói környezet kialakítása a feladata. Ezért javasoljuk az állami tulajdonrészek következetes auditját, és az ún. természetes monopóliumok tulajdonrészei kivételével (SEPS, vasútvonalak, Eustream- és Transpetrol-részesedések), az állami részesedések eladási lehetőségeinek megfontolását. A magánosításnak a lehető legnagyobb mértékben átláthatónak kell lennie, ezért vagy közvetlen eladásként valósulna meg, és azok lennének a nyertesek, akik egy nemzetközi pályázat során a legjobb ajánlatot teszik, vagy a tőzsdén kerülnének értékesítésre a vállalatok részvényei. A privatizációból származó bevételeket az államadósság csökkentésére, és a Szociális Biztosító a 2. pillér miatt kialakult hiányának fedezésére javasoljuk felhasználni. 6E. A szociális juttatások terén a rászorultsági elv bővítését, és az általános újrafelosztás visszaszorítását javasoljuk. A rászorultság keretében, és a gyerekek után járó progresszív adóbónusz bevezetésével együtt javasoljuk az átlag fölötti jövedelemmel rendelkező háztartások esetében a családi pótlék igényelhetőségének korlátozását. Az univerzális jellegű juttatások közül szándékunkban áll újragondolni a gyermek születésekor járó egyszeri juttatás és a gyes feltételeit. Javasoljuk az állam lakástámogatási politikájának megváltoztatását: bizonyos elemei megszüntetését vagy korlátozását (jelzáloghitelek állami kamattámogatása, lakástakarékpénztári takarékoskodás támogatása), és a bérlakások építésének támogatását. 7. Közlekedési infrastruktúra Az elmúlt években Szlovákiában az infrastruktúra drágán, egyenlőtlenül és kis hatékonysággal épült. Nemcsak az ország keleti és déli területi maradnak jelentősebb beruházások nélkül, hanem a főváros környékét is elhanyagolták. A kelet és nyugat közötti összeköttetésnek a leghosszabb, legdrágább és legnehezebb 17

18 variánsa épül, és így Pozsony és Kassa közötti autópálya befejezése egy soha véget nem érő történetnek tűnik. A vasúti társaságok jelentős veszteségekkel működnek, el vannak adósodva, és az állami tulajdon valamennyi negatív következményének szimbólumai, szolgáltatásaik gyakran nem képesek elérni a nemzetközileg megkívánt szintet. A vasúti közlekedés támogatása ugyanakkor jelentős összegeket emészt fel. 7A. Javasoljuk az autópályák és gyorsforgalmi utak finanszírozása optimális, az állam számára előnyös modelljeihez való visszatérést. Kiemelten odafigyelünk arra, hogy a pályázatok nyitottak, átláthatóak és a lehető legnagyobb mértékben versenyjellegűek legyenek, hogy biztosítani tudjuk, a minőséghez ragaszkodva, a legkedvezőbb árat. Támogatjuk a PPP-beruházásokat, ha az infrastruktúra fejlesztésére nem állnak rendelkezésre más eszközök (EU támogatási alapok, előnyös állami hitelek), de csak ha átláthatóak és nem túl drágák. 7B. Javasoljuk, hogy az infrastruktúra fejlesztésének súlypontja a lemaradó ill. a nagyobb forgalmi intenzitású régiókba helyeződjön át. Területi szempontból Szlovákia közlekedési infrastruktúráját a jövőben sokkal egyenletesebben kell fejleszteni. Számunkra a legfontosabb az R7- es és az R2-es gyorsforgalmi út, amelyek az ország nyugati és keleti része közötti összeköttetés legolcsóbb és leggyorsabb változatát jelenti, valamint a D4-es pozsonyi körgyűrű. A fejlesztések tehát fokozatosan áthelyeződnének a legelmaradottabb régiókba, illetve a főváros esetében olyan régióba, ahol nagy a forgalom intenzitása. A Híd számára központi jelentőségű, hogy a jövőben ne legyen olyan község Szlovákiában, amelyik az autópályáról vagy gyorsforgalmi útról letérve 30 percen belül ne lehessen elérhető. 7C. A fentiekből kifolyólag kezdeményezzük a Szlovák Köztársaság közlekedési infrastruktúrája hosszú távú stratégiai tervének kidolgozását, amely kötelező érvényű lenne a további kormányok számára is. A terv alappillérei a következő szempontok lennének: a közlekedés intenzitása, a hosszú távú regionális kiegyenlítettség biztosítása, a létező autópálya-hálózathoz való csatlakozás lehetőségei, a finanszírozási formák és a konkrét régiók gazdasági haszna. 7D. A vasút vonatkozásában a vasútvonalak kivételével magánosítani kell a személyés teherszállító társaságokat. A regionális vasútvonalakon a személyszállítás biztosítására pályázatokat kell kiírni, a RegioJet mintájára. A fő vonalakon több társaság is biztosíthatja a gyorsvonatforgalmat, az így kialakuló egészséges verseny a polgárok számára előnyös árat generál majd. A piaci lehetőségek megnyitásával egyidőben figyelmet kell fordítani a kevésbé jövedelmező, ám egyegy régió számára nélkülözhetetlen járatok biztosítására. Semmilyen körülmények között nem megengedhető a vasúti személyforgalom leállítása. A liberalizációs intézkedések a vasúti közlekedés színvonalának javulását eredményeznék, és a polgárok nem kényszerülnének az állami vállalatok magas veszteségeinek megfizetésére. Minden esetben fontos az autóbusz-közlekedés és a vasút grafikonjainak összehangolása, de ez csak az állami támogatáspolitika megváltoztatásával érhető el. 7E. A kerékpárút-hálózat nagyobb befektetéseket igényel. Csak akkor beszélhetünk a kerékpáros közlekedés és a kerékpáros turizmus lehetőségeinek kihasználásáról, ha megfelelően kiépült kerékpárút-hálózat áll a rendelkezésünkre. Sokkal több befektetésre lenne szükség a nem országúton kijelölt kerékpárutak hálózatának fejlesztésére. Ezek az utak összehasonlíthatatlanul olcsóbbak a közutaknál 18

19 vagy autópályáknál és kihasználtságuk jelentős mértékben fejlődhet. Elsősorban az elmaradottabb, keleti és déli régiókban lehetnek pozitív hatással a vidéki turizmusra, s ezáltal a regionális foglalkoztatottságra és a régió fejlődésére, miközben a helyiek számára is egy biztonságosabb, egészségesebb, környezetbarát közlekedési formát jelentenek. A kerékpáros közlekedés a fejlett országok hagyományos közlekedési formája, a kerékpár a munkába, iskolába járás egyik eszköze. A kerékpárutak építésének koordinálása a biztonság és a csatlakoztatás lehetőségei szempontjából egyaránt fontos. 19

20 Fenntartható vidék A regionális- és vidékfejlesztés hosszú távon is a politika egyik legproblémásabb területének számít: miközben teljesen nyilvánvaló, hogy átgondolt, hosszú távú, stratégiai tervezésre lenne szükség, a téma gyakran válik a helyi érdekek foglyává, elaprózottá és átgondolatlanná. Mindez különösen azért problémás, mert Szlovákia lakosságának csaknem fele falvakban él; 60%-uk pedig 20 ezer főnél kisebb településeken. Az országot egyben regionális egyenlőtlenségek is jellemzik: a térségünkben szokásos de ettől még nem természetes és elfogadható kelet-nyugat törésvonal mellett az észak-déli is figyelmet igényel. A hatékony közpolitikát a nem kielégítő közigazgatási beosztás teszi még nehezebbé. A következőkben arra vállalkozunk, hogy a Polgári Vízió 2016 célkitűzéseivel összhangban egy olyan régiófejlesztési politikát vázoljunk fel, amely egyszerre épít a helyi tapasztalatokra és képes megtartani a stratégiai szemléletet is. Anyagunk azokra a területekre koncentrál, amelyek nem csak a jelen, de a jövő Szlovákiájának szempontjából is fontosak: a közigazgatásra, a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztése, a környezetvédelemre és a turisztikára. Csak ezen témák átgondolt, közös kezelése ad lehetőséget arra, hogy valós változást érjünk el a vidék jövőképében. 1. Régiófejlesztés A régiófejlesztés egyik fő akadálya napjainkban az, hogy nem léteznek olyan organikus régiók, amelyeket egyáltalán fejleszteni lehetne. A valódi természetes régiók elrejtésre kerültek a nagy megyéken belül, rosszabb esetben pedig felosztották őket az egyes megyék és járások között. Éppen ezért egyértelmű, hogy a hatékony régiófejlesztés egyedül a közigazgatási beosztás újragondolásával érhető el. Egy új és jobb felosztás pedig lehetővé tenné a regionális erőforrás-elosztás hatásfokának növelését és azon régiók célzott támogatását, amelyek arra a leginkább rászorulnak. A reformok alapelve egy olcsóbb rendszer létrehozása, amely közelebb áll a polgárokhoz. 1A. Elkerülhetetlen a megyerendszer reformja. A helyi viszonyokat és a regionális identitásokat figyelemen kívül hagyó jelenlegi megyerendszer alkalmatlan funkcióinak ellátására. Ezt a megyéken belül kialakuló egyenlőtlenségek és a választópolgároknak a megyei választások iránti alacsony érdeklődése is nyilvánvalóvá teszi. Olyan megyékre van szükség, amelyek egyrészt gazdasági szempontból logikusak, másrészt pedig a polgárok számára is érthetőek és szerethetőek. A Híd egy olyan új felosztást szorgalmaz, amely az állampolgárokhoz közelebb álló, egyben hatékonyabb közigazgatási egységeket hozna létre. E felosztás létrehozásakor elsősorban a természetes régiókra kell támaszkodnunk azaz azokra az egységekre, amelyek összetartozása organikus, figyelembe véve a történelmi régiók hagyományait is. 1B. Ezzel egyidejűleg és összhangban szükség van a járási beosztás teljes felülvizsgálata is. A mai járások aránytalanok, nem veszik figyelembe a valós gazdasági és társadalmi kötődéseket, és eltéveszthetetlen örökösei a Mečiar-korszaknak. Olyan járásokra van szükség, amelyek az ún. mikrorégiók határait követik: ezek azok a területi egységek, amelyek a lakosság valós mozgása hivatalok, kórházak, kereskedelem meghatározhatóak. A mikrorégiók határai a Dzurinda-kormányok idején, 2005-ben elkészített hatástanulmányban már definiálásra kerültek. 1C. Az önkormányzati beosztás szintjén nagyobb rugalmasságra van igény: arra, hogy 20

1. Az állam szerepe a gazdaságban

1. Az állam szerepe a gazdaságban Gazdaságpolitika A 2000-2010 közötti időszakban a reformoknak és az európai integrációnak köszönhetően valamennyi EU-tagállam közül Szlovákia gazdasági növekedése volt a legmagasabb. 2012 után sajnos országunk

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06. 1 VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. A vállalkozások adminisztrációs költsége Uniós összehasonlításban is magas, MOon nem csökken, inkább növekszik 2 Adminisztrációs teher az adminisztrációs költségek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Távmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4.

Távmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4. Távmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4. Távmunka Magyarországon Jogszabályi környezet adott Több pályázati lehetőség Sikeres projekt: örkényi távmunkaház Több szervezet is

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Kontrolling és szervezetfejlesztés

Kontrolling és szervezetfejlesztés Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés

Részletesebben

Köszöntöm a kedves Olvasót!

Köszöntöm a kedves Olvasót! TARTALOMJEGYZÉK 6 Alapértékeink 9 Gazdaságpolitika 15 Fenntartható vidék 22 Alkotmányos rend 31 Jogállamiság 43 Szlovákiai magyar nemzetpolitikai stratégia 51 Mélyszegénységi- és romapolitika 61 Ruszin

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben