Kereskedelmi számítások és árúismeret, minőségbiztosítás. oktatási segédanyag. Szerkesztette az Atalanta oktatói munkaközösség 2007.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kereskedelmi számítások és árúismeret, minőségbiztosítás. oktatási segédanyag. Szerkesztette az Atalanta oktatói munkaközösség 2007."

Átírás

1 Kereskedelmi számítások és árúismeret, minőségbiztosítás oktatási segédanyag Szerkesztette az Atalanta oktatói munkaközösség 2007.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tanulási egység : A kereskedelem A kereskedelem fogalma, feladatai, működési területe, tagozódása A kereskedelem szervezete Ellenőrző kérdések: Az értékesítési csatorna szereplői A belkereskedelem A nagykereskedelem Kiskereskedelem Ellenőrző kérdések: Áruforgalmi tevékenység a kereskedelemben Beszerzés Ellenőrző kérdések: Készletezés Ellenőrző kérdések: Értékesítés Ellenőrző kérdések: Az értékesítési munkák, a vásárláshoz kapcsolódó ismeretek Jogi háttér Ellenőrző kérdések: Tanulási egység: Ár - árbevétel - ráfordítások eredmény A beszerzési ár (bekerülési ár) Az eladási ár A nettó eladási ár A bruttó eladási ár Az árrés: A fogyasztói ár felépítése: Általános forgalmi adó (ÁFA): Az árbevétel Nettó árbevétel Bruttó árbevétel Árrés tömeg ÁFA-elszámolás: A beszerzéseket terhelő ÁFA Értékesítéskor felszámított ÁFA Az ÁFA pénzügyi rendezése A vállalkozás eredménye: Az eredmény Az eredmény-kimutatás Az eredmény adózása A gazdálkodás elemzése mutatószámokkal Haszonkulcs (Hk) Árrés-színvonal (Ász) ELÁBÉ színvonal Költségszínvonal

3 Összefüggések Árrés hatékonyság Költséghatékonyság Árrés igényesség Árrugalmassági együttható Eredményrugalmasság Arány-eltolódási index Az árrés tömeg változására ható tényezők elemzése, számszerűsítése A gazdálkodás abszolút mutatói Feladatok: Megoldások: Az áruforgalmi tevékenység elemzése Az értékesítés elemzése Készletezés, készletgazdálkodás Készletgazdálkodás - az üzlet elszámoltatása Kész1etnyi1vántartás Eladási áras nyilvántartás Beszerzési áras nyilvántartás A készletcsökkenés számítási módszerei Átlagkészlet Egyszerű számtani átlagszámítással Kronologikus átlagszámítással A készletgazdálkodás elemzése Az árbevétel készletigénye Átlagkészlet árbevétel igénye Készlethatékonyság Készletigényesség Készletvonzat Készletváltozás hatékonysága Forgási sebesség, forgási idő Fordulatokban Napokban Összefüggés A forgási sebesség időbeli változása A készletállomány számbavétele, elszámolása Leltározás Leltár Leltárérték Normalizált hiány (forgalmazási veszteség) Tényleges készlet Leltáreredmény Leltáreltérés Áruforgalmi mérlegsor Pénztárelszámolás, pénztárzárás Feladatok: Megoldások:

4 3. Tanulási egység : Munkaerő-gazdálkodás Létszámgazdálkodás Állományi létszám: Főállású dolgozók száma (fő) Állományon kívüli létszám: Nem főállású dolgozók száma (fő) A létszámgazdálkodás elemzése Termelékenység (T) Leterheltségi mutató (L) Minőségi mutató (M) Összefüggések A létszámgazdálkodás abszolút mutatói Munkaerőmozgás A bérgazdálkodás Személyi jellegű ráfordítások A bérköltség összetevői Bérezési formák A bérgazdálkodás elemzése Átlagbér Bérhányad v. bérszínvonal A bérköltség ár bevételigénye Bérhatékonyság Bérigényesség Bérköltség-változás hatékonysága Bérköltség-vonzat A bérgazdálkodás abszolút mutatói Munkáltatót terhelő bérjellegű költségek (közterhek) Munkavállalót terhelő levonások, nettó munkabér Feladatok: Megoldások: Tanulási egység : A költséggazdálkodás A költségek csoportosítása Költségnem Költségcsoportosítás az áruforgalmi folyamatokhoz való kapcsolódás szerint: Költségcsoportosítás a forgalom változásához való viszonyuk szerint: A költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint A költségek alakulására ható tényezők A költséggazdálkodás elemzése Költségszínvonal Egységnyi költségre jutó árbevétel Egységnyi árrés tömegre jutó költség Kö1tségigényesség Költséghatékonyság Költségreagálási mutató Költségváltozás hatékonysága Fedezeti összeg A költségelemzés abszolút mutatói Feladatok: Megoldások:

5 5. Tanulási egység : Vagyon- és pénzgazdálkodás A vállalkozás vagyona A vagyon kimutatása Mérleg A mérlegben kifejezett egyenlőségek Eszközök (aktívák) Források (passzívák) A vállalkozás eredménye Az eredmény tartalma Az eredmény - kimutatás fajtái és felépítése Cashflow - pénzáramlás A cashflow tartalma Cashflow-kimutatás A vagyon- és pénzgazdálkodás elemzése Tárgyi eszközök A vállalkozások finanszírozása, pénzügyi források Vállalkozásfinanszírozás A vállalkozás pénzügyi forrásai A kereskedelmi hitel, váltó A pénzintézeti (bank-) hitel A hiteltörlesztés kamatszámítása A lízing A faktorálás Hitelképes vállalkozás A hitelképességet meghatározó tényezők Likviditás Feladatok: Megoldások: Tanulási egység : Szakmai vizsga feladatsorok Megoldások: Tanulási egység : ÁRUISMERET, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Történelmi visszatekintés: A mai kereskedelem főbb jellemzői: A vásárlások indítékai: Ellenőrző kérdések: Az áru és áruismeret: Az árurendszerek csoportosítása: A kereskedelemben használatos kódok és alkalmazásuk: Ellenőrző kérdések: Szabványosítás: A minőség szerepe a kereskedelemben A kereskedelem szerepe az áru minőségének megőrzésében A fogyasztói érdekvédelem szerepe a kereskedelemben Fogyasztóvédelem A jogszabályok rendszere a magyar jogban

6 Ellenőrző kérdések: Tanulási egység : MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Mit jelent a minőség? A minőség fogalma: Minőségbiztosítás, a vállalati minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése A szavatosság, a jótállás, a termékfelelősség A szabvány, a szokvány, a típus, az etalon, a norma: Minőségellenőrző intézetek, intézmények Minőség tanúsítás, minőség irányítási rendszerek Az ISO 9000-es szabvány család A HACCP - élelmiszer biztonsági rendszer Mi napjaink rendszerkövetelménye? Az ISO 9001, minőségirányítás, minőségbiztosítás (?) ISO környezetirányítási rendszer (KIR) Az ISO 17799, információbiztonsági irányítási rendszer Az ISO 22000: új nemzetközi élelmiszer-biztonsági szabvány Az ISO/TS 16949, minőségirányítási rendszer bevezetése gépjárműipari beszállítók számára A TQM A hét minőségellenőrző eszköz (7QC) Fejlődési fázisok a Total Quality Managementben A felső vezetés szerepe A teljes körű minőségszabályozás horizontális kiterjedése Miért szükséges a TQM rendszer? A minőségpolitika területén Az új termék bevezetése során A gyártás területén A tartalék alkatrészek területén A piackutatás és hirdetés területén A vállalti kultúra alaptételei A TQM, mint management rendszer A TQM segítségével történő igény kielégítés A TQM filozófia A minőség létrehozásának az eszközei A menedzsment feladatai A TQM költsége A minőség költsége A mérés A jelentéstétel Esettanulmány Felhasznált irodalom

7 Megjegyzés 1. Tanulási egység : KERESKEDELMI ISMERETEK 1. A kereskedelem Ebből a fejezetből megismerhető a kereskedelem fogalma, feladatköre és a gazdasági életben elfoglalt helye. Rövid áttekintést ad a fejezet a kereskedelem tagozódásáról, környezetéről, valamint a szükségletek kielégítésében vállalt szerepéről A kereskedelem fogalma, feladatai, működési területe, tagozódása A kereskedelem az árutermeléssel egyidős. A kereskedelem olyan tevékenység, amely a termékek, áruk cseréjére, az adás-vételi ügylet lebonyolítására irányul. Valamint, kereskedelemnek nevezzük a folyamat lebonyolítását végző szervezetet is. A kereskedelem a területileg és gazdaságilag elkülönült termelők és fogyasztók között létesít gazdasági kapcsolatokat, közvetíti és befolyásolja az igényeket, áthidalja a termelés és a fogyasztás térbeli és időbeli eltérését. A kereskedelem működési területe a piac. A piac kiterjedését a kereskedelmi ügyletek összessége, a forgalomba került áruk mennyisége határozza meg. A forgalomba kerülő árumennyiséget a társadalom fejlettsége, az abban megvalósuló munkamegosztás határozza meg. A termékeknek valamilyen használati értéke van amely, amely lehetővé teszi az értékesítésüket. A használati érték a vásárló szükségleteit elégíti ki. A forgalom iránya szerint belföldi és nemzetközi piacot különböztetünk meg. A kereskedelem, mint a nemzetgazdaság egyik ágazata a közúti jármű és üzemanyag kereskedelmet, a nagykereskedelmet és a kiskereskedelmet jelenti. 7

8 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ A kereskedelem szakmai tagozódását a TEÁOR-ban (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) találjuk. A TEÁORT a Központi Statisztikai Hivatal gondozza. E besorolás szerint a külkereskedelem a nagykereskedelmen belüli terület. A kereskedelem közvetítő szerepet tölt be a termelők és a fogyasztók, a felhasználók között. A nagykereskedelem felvásárolja az értékesítésre szánt árukat, szükség esetén szállítja, raktározza, csomagolja, kiszereli (kisebb, a fogyasztói beszerzéshez alkalmazkodó csomagolásba rakja), ha kell érleli, majd kellő mennyiségben és választékban a kiskereskedőknek eladja. A kiskereskedelemben alapvetően a lakosság kiszolgálása történik, esetenként itt elégítik ki a vállalkozások kisebb mennyiségű igényeit is. A kiskereskedelemnek sokfajta terméket kell forgalmazni fogyasztói kiszerelésben ugyanazon a helyen. Szükséges a termékek reklámozása, a lejárt szavatosságú termékek selejtezése, vagy a lejárat előtti árengedmény, amely kihatással van az árkialakításra és a költségek szerkezetére. A nagykereskedelemben az emberi munka sok esetben helyettesíthető gépekkel, ezzel szemben a kiskereskedelemben nagyon fontos a vásárló kegyeinek megszerzése érdekében a jól felkészült, kellemes, udvarias eladó. A külkereskedelemben az áru biztonságos továbbításán, az optimális szállítási útvonal Megválasztásán, az áru minőségének megőrzésén és az ellenérték beszedésén van a hangsúly, ezért a tevékenység megszervezése különleges szabályokat és szervezet kialakítását igényli. Az eredményes kereskedés érdekében mikro ökonómiai megközelítésben a kereskedelem a következő feladatokat látja el: lebonyolítja a kereskedelmi forgalmat, eljuttatja a termékeket a termelőtől a fogyasztóig, a keresletnek megfelelő kínálatot alakít ki, segíti a megtermelt termékek realizálását, kínálatával, reklámeszközökkel befolyásolja a fogyasztók magatartását, átvállal bizonyos feladatokat a termelőtől (szállítás, készletezés), piackutatást végez a kínálat befolyásolása érdekében, közvetíti a fogyasztói igényeket a termelőkhöz, részt vesz a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtésében és megtartásában. Makro ökonómiai megközelítésben a kereskedelem szerepe kiemelkedő. 8

9 Megjegyzés Hatása gazdasági élet szinte minden területén érvényesül: segít megteremteni, koordinálni a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, áthidalja a földrajzi, éghajlati tényezők hatását a fogyasztásban, bővíti a hazai választékot külföldi termékekkel, a belföldi felesleget külföldön értékesíti, hozzájárul az ország valutaállományának növeléséhez, segíti a munkaerő piaci egyensúly megteremtésében, a munkanélküliség csökkentésében, befolyásolja a tőkepiaci egyensúlyt, szerepet vállal a belföldi és a nemzetközi elosztásban, negatív jelenség az inflációgerjesztő hatás, amely az árak állandó növekedésében nyilvánul meg. A modern kereskedelem elképzelhetetlen korszerű ismeretek nélkül. Az áruk köre bővül, technikai fejlettsége egyre magasabb színvonalú, ezért az ismeretek megszerzését is folyamatossá kell tenni. A mai kereskedelemben elengedhetetlen a rendszeresen végzett piackutatás, és a marketing alkalmazása. A piackutatás a kereslettel, a keresletre ható tényezőkkel, a piaci mozgások feltárásával foglalkozó tudomány. Összegyűjti, feldolgozza és elemzi a piaci információkat, hogy ebből előrejelzéseket szolgáltasson a döntések előkészítéséhez és a tervezéshez. A marketingtevékenység középpontjában a termék, szolgáltatás áll. Olyan áruértékesítési filozófia, amely az értékesítés teljes folyamatában érvényesül. Az igények kielégítése érdekében, - a vevőkkel azonosulva - történik a piac felmérése, az értékesítésre szánt termékek, szolgáltatások megismertetése, az árak kialakítása, az értékesítés megszervezése és a fogyasztók befolyásolása. A kereskedelem szervezetéhez azok a vállalkozások tartoznak, amelyek áruforgalmi tevékenységet végeznek. Bővebb értelmezés szerint ide tartoznak azok a szervezetek és intézmények is, amelyek irányítják, szervezik, befolyásolják az áruforgalmi munkát (minisztériumok, kamarák, kereskedői szövetségek). A kereskedelmi tevékenységet a vállalkozások különböző szervezeti formákban végzik. 9

10 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ Részt vesznek az áruforgalmi munkában: a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, az egyéni vállalkozók és szövetkezetek is. Tulajdonforma szerint a kereskedelemben magán, szövetkezeti és állami tulajdont találunk. Az állami tulajdon ma már jelentéktelen. A magántulajdon döntő fölénye jellemzi az ágazatot. A szövetkezeti tulajdon csoportos tulajdonlást jelent, a szövetkezetekre vonatkozó sajátosságokkal A kereskedelem szervezete A kereskedelem a nagykereskedelemben, a kiskereskedelemben és a külkereskedelemben zajlik. A nagykereskedelem új és használt áruk viszonteladásával foglalkozik. Partnerei egyaránt lehetnek kiskereskedők, más nagykereskedők, termelő felhasználók, lehetnek belföldiek, külföldiek. A kiskereskedelem boltokban, bolthálózatokban, fogyasztói piacokon végzett tevékenység, ahol új és használt termékek értékesítése történik főként a lakosság köreiben, kismértékben szervezetek számára. A kínálatot a végső fogyasztásra szánt termékek teljes skáláján képviselik. Belkereskedelem az országhatáron belül folytatott kereskedelem. A vásárlók zömmel az ország lakosai, de az idegenforgalomban külföldiek is vásárolnak. A külkereskedelmi tevékenység során termékek, szolgáltatások, vagyoni értékű jogok adásvétele, vagy közvetítése történik egy belföldi és egy külföldi partner között. A munkamegosztásból származó abszolút és komparatív előnyök kihasználása a célja. 10

11 Megjegyzés Területei: export, import. Az export tevékenység keretében belföldi árut, vagy szolgáltatást ad el belföldi vállalkozás külföldinek. A tevékenység révén deviza áramlik az országba, ezért az állam ezt a tevékenységet rendszerint ösztönzi. Bizonyos esetekben a hazai piac védelme érdekében korlátozás alá kerülhet egyes termékek kivitele. A szabályozás eszköze az engedélyeztetés előírása. Külfölditől vásárol külföldi árut, vagy szolgáltatást belföldi vállalkozás az import során. Az import devizát von el az országtól, ezért a belföldi termelés, vagy az ország fizetési mérlegének védelme érdekében az állam korlátozhatja. A korlátozás eszközei: engedélykötelezettség előírása, vámok kivetése, illetékkötelezettség előírása, behozatali tilalmak, mennyiségi korlátozások, árfolyam politika. Hazánkban az ellátás és a rendelkezésre álló természeti javak szűkössége miatt az import elkerülhetetlen. A külkereskedelmi mérlegben az export és az import összemérése történik meg évről évre. A mérleg egyenlege lehet: külkereskedelmi aktívum, külkereskedelmi passzívum, vagy egyezőség. 11

12 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ Összefoglalás A kereskedelem tevékenységet és szervezetet is jelent. A gazdasági életben betöltött szerepe kiemelkedő. Alapvető feladata a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése, valamint a fogyasztói szükségletek kielégítése. A kereskedelem a szolgáltató szektorhoz tartozik, változatos tevékenységet végez, behálózza a világot. Napjainkban folyik az Interneten történő kereskedés térhódítása, amely közel hozza egymáshoz a világ különböző részein élő embereket. A kereskedelmi vállalkozások döntően magántulajdonban vannak, az állami és a szövetkezeti tulajdon aránya kicsi. A kereskedelmen belül minden részterületnek sajátos feladata van. A jelenlegi besorolás szerint a külkereskedelem a nagykereskedelmen belül végzi sajátos tevékenységét. Ellenőrző kérdések: 1. Milyen értelmezésben használjuk a kereskedelem fogalmát? 2. Mi a kereskedelem alapvető feladata? 3. Hogyan rendszerezi a TEÁOR tevékenységük szerint a kereskedelmi szervezeteket? 4. Milyen gazdálkodási formában végezhető kereskedelmi tevékenység? 5. Hogy rendszerezhetők tulajdonforma szerint az áruforgalmi tevékenységet végzők? 6. Mi a feladata a nagykereskedelemnek? 7. Mi a feladata a kiskereskedelemnek? 8. Miért sajátos tevékenység a külkereskedelem? 9. Mit jelen az export és mit az import? 10. Mit tartalmaz a külkereskedelmi mérleg, milyen egyenleggel zárulhat? 11. Miért fontos hazánk számára a külkereskedelem? 12

13 Megjegyzés 2. Az értékesítési csatorna szereplői Ahhoz, hogy a termék eljusson a termelés helyétől a fogyasztóig, sok piaci szereplő együttműködésére van szükség. Ebből a fejezetből megismerhető az áru útja, az áruforgalmazók feladata, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem sajátos beszerzési és értékesítési tevékenysége. A fejezet ismerteti a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben alkalmazott értékesítési formákat. A külkereskedelem sajátos tevékenysége terjedelméből eredően külön fejezetben ismerhető meg. 2.1 A belkereskedelem Az áruforgalom hazai lebonyolításához - klasszikus áruforgalmat feltételezve - két hazai szereplő szükséges a nagykereskedelem és a kiskereskedelem. A gyártás helyétől a nagykereskedelmen keresztül a kiskereskedelembe kerül az áru, ahol a végső fogyasztó megvásárolja. A folyamatban a partnerek az áru tulajdonjogát rendszeresen elidegenítik. A kereskedelmi folyamat zavartalanságát szállítmányozók, bankok, biztosító társaságok tevékenysége segíti. A tulajdonlásban nem játszanak szerepet, de tevékenységük a biztonságos áruforgalomhoz elengedhetetlen. Az áruforgalmi folyamatban a nagykereskedelemnek és a kiskereskedelemnek sajátos feladatokat kell ellátni. A tananyag a nagykereskedelem és a kiskereskedelem sajátos feladatait részletezi. Természetesen az áru más módon is eljuthat a végső fogyasztóhoz. Ezt indokolhatja az áru természete. Gyorsan romló áruk esetén nem célszerű a klasszikus útvonal bejárása. Ilyenkor a kiskereskedelem közvetlenül a termelővel kerül kapcsolatba. A gyártótól a boltba történik a szállítás, ahol a fogyasztó megvásárolhatja a termékeket. A kereskedelmi tevékenység legfontosabb feladata az, hogy az áru ott és akkor legyen, amikor erre a fogyasztónak szüksége van. 13

14 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ A mai színes gazdasági kapcsolatrendszerben nem ritka, ha a termelő közvetlenül a kiskereskedelemmel kerül szerződéses kapcsolatba. Az sem ritka, hogy a termelő maga értékesíti a portékáját saját boltjában, vagy kiskereskedelmi hálózatában. A kiskereskedelemben sem kizárt saját raktárbázisok és beszerző részlegek fenntartása A nagykereskedelem A nagykereskedelem nagy tételben vásárol, tárolja az árukat, majd értékesíti. A gyártó és a kiskereskedő között tölt be koordináló szerepet. A legfontosabb feladata a termelői választék és a fogyasztói választék összehangolása. Bizonyos helyzetekben szállítási és készletezési tevékenységet is vállal, de nem ritkán átvállalja az áru értékesíthetőségének javítását. A tevékenységet sajátosan szervezett személyi és intézményi rendszer biztosítja. A gazdasági verseny éleződése megkérdőjelezte a nagykereskedelmi tevékenység szükségességét. A jogszabályi előírások és korlátok megszüntetése idézte elő ezt a helyzetet. Az áruforgalmi tevékenység központjába az ellátási felelősség lépett. A termékforgalmazás merev rendszere a tulajdonviszonyok átalakulásával megváltozott. Előtérbe került a piaci viszonyokhoz igazodó, önállóan kialakított kínálat és változatos értékesítési formák váltak általánossá. A tevékenységet folytatókkal szembeni követelményrendszer sokat romlott, mert nem volt szabályozva a tevékenység folytatásával kapcsolatos követelményrendszer. A nagykereskedelem pozícióit számos jelenség tette ingataggá: az a szemlélet, hogy a fogyasztóhoz minél közelebb kell kerülni, a gyártók saját értékesítő hálózatának kialakítása, kiskereskedők központi raktárainak és beszerzési hálózatának létrehozása, a gyártók és a kiskereskedők közvetlen kapcsolattartásának igénye, a nagykereskedelmi láncszem kihagyhatóságából eredő megtakarítás. Az ismertetett szempontok figyelembe vétele indokolt, de a nagykereskedelem klasszikus tevékenysége a jövőben sem nélkülözhető. A nagykereskedők azokon a területeken tudták megtartani piaci pozícióikat, ahol alkalmazkodni tudtak a kiskereskedelemben végbement változásokhoz. 14

15 Megjegyzés Az alkalmazkodás területei kiterjednek az árusított termékek körére, a termékek választékára, az értékesítési formákra. A korábbi, hagyományos nagykereskedelmi tevékenység mellett megjelentek új nagykereskedelmi értékesítési módok. A hazai spalettán ma együtt szerepel az új és a hagyományos nagykereskedelmi gyakorlat. Nagykereskedelmi tevékenység folyik: a hagyományos nagykereskedelemben, az ügynöki kereskedelemben, a gyártók értékesítési szerveinél Hagyományos nagykereskedelem Azok a nagykereskedők sorolhatók ide, akik a forgalmazott áruk tulajdonjogát megszerzik, az árukat raktárakban tárolják, készletezik, majd a vevő megrendelésének megfelelően csoportosítva válogatják össze és szállítják ki. A megrendelhető árukat katalógusokban, mintatermekben reklámozzák. A nagykereskedelmi tevékenység lehet teljes körű, vagy korlátozott. A teljes körű nagykereskedelmi tevékenység keretében a klasszikus folyamat minden eleme megtalálható. A korlátozott nagykereskedelmi tevékenység kiterjedhet a forgalmazott áruk körére, a szállítási tevékenység másként történő megszervezésére. A nagykereskedők tevékenységét az adott árucsoportra való szakosodás jellemzi. A szakosodás a fogyasztói igényektől függően a háztartások igényeire épül. A nagykereskedelmi folyamatban részt vállalók - tevékenységükkel összefüggésben - rendszeresen vállalják a kockázatot és a finanszírozást hosszabb fizetési határidő biztosításával. Jelenleg elkülöníthető az élelmiszer - és vegyi áru nagykereskedelem, a ruházati cikkek kereskedelme, a bútor nagykereskedelem, a gyógyszer nagykereskedelem stb. 15

16 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ A hagyományos nagykereskedelmi tevékenység mellett új módszerek és kombinált megoldások működnek a nagykereskedelemben. Ezek: demigrosz kereskedelem, polcfeltöltő nagykereskedés, ügynöki kereskedelem, bróker kereskedelem, bizományosi nagykereskedés. A hagyományos megoldások kibővülhetnek közvetlen lakossági, értékesítéssel is. Ez a megoldás a demigrosz kereskedelem, ahol a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi tevékenység együtt van jelen. Ebben a formában a lakosság a nagykereskedelmi raktárban közvetlenül vásárolhat. Új forma a polcfeltöltő nagykereskedő (rack jobber). Ebben a formában a nagykereskedő ellátja a hagyományos nagykereskedői feladatokat, de szüntelenül figyeli az általa forgalmazott árukat, és ha elfogynak pótolja, ha nem fogynak, elviszi azokat Az ügynöki kereskedelem Az ügynökök közvetítői tevékenységet végeznek. Azt vállalják, hogy megismertetik a terméket a számításba jöhető vásárlókkal, ezzel segítik az áru tulajdonosváltását. Kockázatuk nincs, mert szolgáltatást nyújtanak tevékenységükért jutalékot kapnak. Az ügynöki közvetítői tevékenység folytatható egyéni ügynökök alkalmazásával, vagy ügynöki képviseleten keresztül. Az ügynöki képviselet a gyártó érdekeit képviseli ügynöki jutalék ellenében, szerződéses megállapodást nem köthet. Az ügynöki képviselet rendelkezhet saját tároló- és kiállítóhellyel, valamint szállítóeszközökkel. A brókerkereskedelemben az üzletkötések előfeltételeit teremtik meg azzal, hogy összehozzák a vételi és az eladási szándékkal rendelkező feleket. A felek a későbbiekben egymással kötnek üzletet. 16

17 Megjegyzés Tevékenységüket jutalék ellenében végzik, amelynek mértéke az üzletkötés értékétől függ. A brókerek működési területe az értékpapír kereskedelem és a tőzsde. A bizományosi tevékenységet végző nagykereskedő elad, vagy vesz, de készletezési tevékenységet is végezhet szükség szerint. Tevékenységét jutalék ellenében végzi, mások számlájára. Kockázata kicsi, mert fizetési kötelezettsége csak az áru értékesítése után nyílik meg Kiskereskedelem A kiskereskedelem a fogyasztóval, a végső felhasználóval kerül közvetlen kapcsolatba. A nagy tételben történő beszerzés és a kis tételben történő eladás jellemzi. Az árukat a nagykereskedelemtől, vagy közvetlenül a termelőtől szerzi be. Tevékenységéhez szükséges az áruk készletezése és tárolása is az értékesítés zavartalan lebonyolításához szükséges, indokolt mértékben, A kiskereskedelem hálózata színes, változatos képet mutat. Az egyszemélyes bolttól kezdve megtalálhatók a jól felszerelt áruházak, bevásárlóközpontok, hipermarketek is. A huszadik században óriási változásokon ment keresztül a kiskereskedelmi tevékenység. A változásokat a meg növekedett árumennyiség, a fogyasztók igényeinek megváltozása és a tőkekoncentráció kereskedelemben való megjelenése idézte elő Kiskereskedelmi formák A kiskereskedelemben megkülönböztetünk: bolti kiskereskedelmet és bolt nélküli kiskereskedelmet Bolti kiskereskedelem Az üzletekben történő vásárlást nevezzük bolti kiskereskedelemnek. A legismertebb üzlettípusok: bolt, áruház, diszkontáruház, szupermarket, 17

18 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ hipermarket, bevásárlóközpont. A bolt a kereskedelmi hálózat alapegysége, a legáltalánosabb üzemi forma. Alapvető feladata a kereskedelem feladatával azonos. A vevők igényeinek megfelelően beszerzi, tárolja, majd értékesíti az árut. A tevékenység lebonyolításához rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A bolt berendezése az áru természetéhez és az értékesítési módhoz igazodik. Az áruk elhelyezése rendszerint polcokon pultokban történik, de a nagy értékű árúkat zárt szekrényekben helyezik el. Sajátos tárolást és árubemutatást igényelnek a gyorsan romló áruk, a ruházati termékek, az üveges italok. A bolt az áruk tárolását is megoldja. A zavartalan üzemeléshez szükséges tartalékkészletet a bolt kézi raktárában tárolják. Az értékesítés történhet: hagyományos, önkiválasztó, önkiszolgáló, vagy vegyes eladási formában. A hagyományos értékesítési formában a vevőt az eladó szolgálja ki. Az eladás létrejöhet: egy ütemben, két ütemben, vagy három ütemben Együtemű az eladás akkor, ha a vevő csak egy eladóval kerül kapcsolatba. A kiszolgálás és a fizetés egy helyen bonyolódik le. A kétütemű eladásnál a fizetés nem az eladónál, hanem a pénztárnál történik. Ott alkalmazzák, ahol kevés lehetőség van a munkafolyamatok gépesítésére és a bolt alapterülete viszonylag kicsi. Az üzletek szakosítása változó, lehet mély választékú szakbolt, vagy széles választékú vegyesbolt. Ha a vevő részben önkiszolgálással, részben eladó által történő kiszolgálással jut az áruhoz, és a pénztárnál fizet, háromütemű eladásról beszélünk. 18

19 Megjegyzés A bemutatótermi értékesítés sajátossága az önkiválasztás. A vevő megismeri a kínálatot. Az áru kiválasztása után kapcsolatba lép az eladóval, aki a vásárlási formaságok területén nyújt segítséget. Kitölti a garancia jegyeket, segít megszervezni az áru házhoz szállítását. Az önkiszolgáló értékesítési formánál a vevő saját magát szolgálja ki. Az eladók legfeljebb tanácsadással állnak a vevő rendelkezésére. A vevő maga választja ki a megvásárolni kívánt árut, rendszerint vásárló-kocsiba rakja, majd a pénztárnál kifizeti. Az áru elszállításáról is ő gondoskodik. Ez az értékesítési forma nagy alapterületen lehetővé teszi a korszerű technikai eszközök alkalmazását az áru bemutatásában, a kiszolgálásában és az ellenérték elszámolásában. Ennek az eladási formának nagy előnye az, hogy nem kell sorban állni. A vevő tetszés szerint válogathat, ismerkedhet az árukkal. Vásárlás közben a vevő megismeri az üzlet választékát, új termékekkel kerül kapcsolatba. Itt a termék reklámozza önmagát, a vevő áruismerete bővül. Az áruházak szívesen alkalmazzák a vonalkódos árunyilvántartás és fizetés módszerét. A legtöbb helyen lehetőség a kártyával történő fizetés. Az áruházak a forgalmazott árukat tekintve lehetnek: általános áruházak és szakáruházak. Az általános áruházakban az árufőcsoportok szinte mindegyike megtalálható. A 90-es években az ÁFÉSZ-ek és a SKÁLA áruházak képviselték ezt az eladási formát. A vegyes profil a vidéki kereskedelem sajátossága. Ezek a kiszolgálási formák napjainkban is megtalálhatók. A hátránya az, hogy az áruszállításról nem, vagy csak külön fuvarozó beiktatásával gondoskodik a kereskedelmi egység, és ezt a vevő fizeti meg. Alkalmazása a mai gyakorlatban általános, a napi cikkek beszerzésénél nem okoz gondot, vagy személyautóval megoldható. A tartós fogyasztási eszközök esetében kellemetlen, ha a szállításról a vevőnek önállóan kell gondoskodni. A vegyes kiszolgálási módszernél a vásárló az eladóval is kapcsolatba kerül, ha a vevő olyan terméket vásárol, amelynek nehezen oldható meg az önkiszolgálási módszere, de alapvetően önkiszolgálással szerzi be az árukat. Termékcsoportonként elkülönült önálló egységekből, osztályokból álló, kiskereskedelmi egység az áruház. 19

20 Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ Méreteit és az alkalmazottak számát tekintve kereskedelmi nagyüzem. Az áruházban összekapcsolható a termékek árusítása és a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások széles skálája. Az önálló osztályok képesek minden áruforgalmi feladat megoldására. Legnagyobb az önállóságuk a beszerzésben, legkisebb az árak kialakításában. Nagyvárosok centrumában jellemző a jelenlétük, szemben a bevásárló központokkal és a diszkontáruházakkal. A kiszolgálási formát tekintve önkiszolgáló és önkiválasztó módszerrel üzemelnek. A szakáruházak közül a legismertebbek az élelmiszerre szakosodott áruházak. Ilyenek például a Csemege Julius Meinl, a Profi, a CBA, a Spar, a Rothchild, a Match áruházak. A szakosodás másik területe a ruházat és a cipőforgalmazás. Hazánkban 1989 óta van jelen az osztrák tulajdonú Kleider Bauer cég, amelynek üzletei kizárólag ruházati termékeket forgalmaznak. A cipőforgalmazók között a Reno, és a Salamander neve ismerősen hangzik a hazai piacon. Az áruházi formából fejlődött ki az alacsonyabb szolgáltatást nyújtó és olcsóbban árusító diszkontáruház. Ezek az árusítási formák a fogyasztók jövedelmi rétegződéséhez igazodnak Azt alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők bevásárlási helye, ahol főleg élelmiszereket és a mindennapi szükségletek kielégítéséhez szükséges árukat lehet megvásárolni. A hazai kis kereskedelemben a hatvanas években kezdődött korszerűsítési folyamat során számos szupermarket épült országszerte. Ezek az áruházak a háztartásban rendszeresen használt árucikkeket viszonylag nagy választékát forgalmazzák 400 négyzetméter feletti alapterületen. Az áruházak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy: általában nagyvárosokba települnek, fő közlekedési útvonalak mellé, vagy bevásárló központokba, az árucikkek száma 4000 felett van, a nem élelmiszerek aránya kb. 15 %, és egyre nő, a szolgáltatások széles skáláját kínálják (szőnyegszegés, házhoz szállítás, postai szolgáltatások, parkolás). 20

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

Értékesítési csatornák

Értékesítési csatornák 9. A marketingcsatorna definíciója Értékesítési csatornák A marketingcsatornák önálló szervezetek olyan csoportjai, amelyek abban a folyamatban vesznek részt, amelynek eredményeképpen a termék vagy a szolgáltatás

Részletesebben

A kereskedelem. A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai. Nagykereskedelem. Vendéglátás. Kiskereskedelem

A kereskedelem. A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai. Nagykereskedelem. Vendéglátás. Kiskereskedelem A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai Musinszki Zoltán MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A kereskedelem Fogalma: Az

Részletesebben

A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK 6. TÉTEL

A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK 6. TÉTEL A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZEREPE ÉS MÓDJAI 6. TÉTEL Készletezés I. Az árukészlet az az árumennyiség, mely a forgalom lebonyolításához nélkülözhetetlen. A készletgazdálkodásra azért van szükség,

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

- Milyen információk szükségesek a marketing döntések megalapozásához?

- Milyen információk szükségesek a marketing döntések megalapozásához? 1. - A kereskedelem helye, szerepe a nemzetgazdaságban, kapcsolata a többi nemzetgazdasági ággal. A privatizáció lényege, célja, folyamata. A kereskedelmi privatizáció jellegzetességei, problémái. - A

Részletesebben

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele)

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele) Készletezés Árukészlet: a forgalom lebonyolítását biztosító áruállomány, árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos döntések és gyakorlati teendők összessége. A készletezés hosszú távú döntései

Részletesebben

Osztályozó vizsga témakörei az AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE, ELEMZÉSE 314/2.0/0001-06. tantárgyhoz. 2013/2014. tanév

Osztályozó vizsga témakörei az AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE, ELEMZÉSE 314/2.0/0001-06. tantárgyhoz. 2013/2014. tanév Osztályozó vizsga témakörei az AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE, ELEMZÉSE 314/2.0/0001-06 tantárgyhoz 2013/2014. tanév Osztály: 1/13. K. Szaktanár: Tőzsérné Illés Mária A témakör megnevezése STATISZTIKAI

Részletesebben

12. tétel Kereskedelem helye, szerepe

12. tétel Kereskedelem helye, szerepe 12. tétel Kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz, másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga rendje: Megnevezés: szakmacsoportos alapozó oktatás. Osztály: szakiskola, 9-10 évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga rendje: Megnevezés: szakmacsoportos alapozó oktatás. Osztály: szakiskola, 9-10 évfolyam 1 Osztályozó és javítóvizsga rendje: Megnevezés: szakmacsoportos alapozó oktatás Osztály: szakiskola, 9-10 évfolyam Tantárgyak: Kereskedelem általános ismeretei Kereskedelmi alapgyakorlat A vizsga szerkezete:

Részletesebben

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer

Részletesebben

Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő. kereskedő

Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő. kereskedő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája

Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája Tisztelt Kiskereskedő! A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszéke egy olyan nagyszabású, az egyetem által finanszírozott kutatáshoz

Részletesebben

1.) A beszerzés és az áruátvétel helye, szerepe az áruforgalomban

1.) A beszerzés és az áruátvétel helye, szerepe az áruforgalomban Tartalom 1.) A beszerzés és az áruátvétel helye, szerepe az áruforgalomban... 2 2.) Az áruátvétel lebonyolítása, a hibás teljesítés korrigálása.... 6 3.) Az árukhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok...

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A azonosító számú Gazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szakmai számítások tantárgy

A azonosító számú Gazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szakmai számítások tantárgy A 10045-12 azonosító számú Gazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szakmai számítások tantárgy 1 1. A 10045-12 azonosító számú, Gazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

Részletesebben

Az értékesítési politika

Az értékesítési politika Az értékesítési politika Az előadás fő témái I./ Az értékesítési politika céljai II./ A közvetítők funkciói III./ A disztribúciós csatornák típusai IV./ Csatornastratégiák V./ Kereskedő-típusok VI./ Csatornamenedzsment

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET KÖVETELMÉNYMODUL 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az üzleti tevékenység

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET. KÖVETELMÉNYMODUL 10032-12 Marketing

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET. KÖVETELMÉNYMODUL 10032-12 Marketing INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET KÖVETELMÉNYMODUL 10032-12 Marketing A marketing alapjai tantárgy 11. évfolyam Tanítási hetek

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Az áruforgalom lebonyolítása modul A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

Az áruforgalom lebonyolítása modul A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az áruforgalom lebonyolítása modul A kereskedelmi egység szabályszerű működése modul Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása modul Kereskedelmi ismeret 4. Az írásbeli és a szóbeli vizsga témakörei 9. évfolyam

Részletesebben

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak).

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A cég telephelye 1. Székhely és telephely közötti különbség A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A székhely az a földrajzi hely, ahol a cég, vagy

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 ztk rendelések, beszerzések, értékesítés (termék,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Vendéglátó és szálloda szakirány hallgatói részére a záróvizsga szakmai tárgyait átfogó komplex szóbeli témakörökről

TÁJÉKOZTATÓ a Vendéglátó és szálloda szakirány hallgatói részére a záróvizsga szakmai tárgyait átfogó komplex szóbeli témakörökről TÁJÉKOZTATÓ a Vendéglátó és szálloda szakirány hallgatói részére a záróvizsga szakmai tárgyait átfogó komplex szóbeli témakörökről A komplex szóbeli témakörökben az alábbi tantárgyak illetve ismeretkörök

Részletesebben

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA 31 341 01 0010 31 03-2012 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakma Kiváló Tanulója Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 31 341 01 0010 31 03 Modulok: 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása

Részletesebben

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

b) Állapítsa meg a raktár leltáreredményét a következő adatok alapján, értékelje a kapott eredményt!

b) Állapítsa meg a raktár leltáreredményét a következő adatok alapján, értékelje a kapott eredményt! 1464-06 ELŐKÉSZÍTÉS 1464-06/1 GAZDÁLKODÁSI SZÁMÍTÁSOK, VESZTESÉGSZÁMÍTÁS, KAPACITÁSSZÁMÍTÁS 1. a) Ön egy vendéglő vezetője. Kérem, mutassa be, hogy üzletében az árubeszerzéskor milyen források állnak rendelkezésére,

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Eszközgazdálkodás alapok. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Eszközgazdálkodás alapok. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Eszközgazdálkodás alapok ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Az előadás témakörei ESZKÖZÖK - Tárgyi eszközök 1. Tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása 2. Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás 3. Tárgyi eszközök

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A tételekhez segédeszköz nem használható!

A tételekhez segédeszköz nem használható! A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába: A logisztikai rendszer felépítése Lean elvek érvényesítése A logisztikai információs rendszer elemei és eszközei A

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Szakképesítés: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Szóbeli vizsgatevékenység B) A vizsgafeladat megnevezése: A logisztikai rendszer

Szakképesítés: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Szóbeli vizsgatevékenység B) A vizsgafeladat megnevezése: A logisztikai rendszer A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magában: A logisztikai rendszer felépítése Lean elvek A logisztikai információs rendszer elemei és eszközei A kiszolgálási

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Marketing I. X. előadás Beszerzési magatartás és ipari marketing Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz 1. Az ipari piac sajátosságai 2. A beszerzési döntés folyamata 3.

Részletesebben

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 2 Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 1. A szükségletek fogalma, csoportosítása A szükségletek és a gazdálkodás kapcsolata 2. A kereslet fogalma, a keresletet befolyásoló tényezők A kínálat fogalma,

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék kallo@mvt.bme.hu Tudnivalók Segédanyagok Jegyzet, előadásvázlatok, munkafüzet Példatár, konzultáció, képletgyűjtemény Elméleti kérdések kidolgozása

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

A beszerzésre vonatkozó hosszú távú döntések

A beszerzésre vonatkozó hosszú távú döntések A beszerzésre vonatkozó hosszú távú döntések A beszerzési tevékenység célja: a vevőkör keresletét mennyiségben és választékban a legteljesebben kielégítő árualap biztosítása. Beszerzési stratégia: alkalmazott

Részletesebben

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Téma Tananyagtartalom Számonkérés módja, követelmény Számviteli alapfogalmak Leltár és Mérleg A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Tábla, Projektorral kivetített tananyag. Az óra menete. 1. Mikor eredményes egy vállalkozás készletgazdálkodása?

Tábla, Projektorral kivetített tananyag. Az óra menete. 1. Mikor eredményes egy vállalkozás készletgazdálkodása? Osztály 10A. Tantárgy Üzleti tevékenység tervezése gyakorlat Téma: A készletek elemzésének tervezésének, valamint a leltáreredmény mutatószámai Tanítási egység Forgási sebesség mutatói Felhasznált irodalom

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

Eszközgazdálkodás II.

Eszközgazdálkodás II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék kallo@mvt.bme.hu Tematika Bevezetés A termelési, szolgáltatási igény előrejelzése Alapfogalmak, az előrejelzési módszerek osztályozása Előrejelzési

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

MIKOM Nonprofit Kft évi üzleti terve

MIKOM Nonprofit Kft évi üzleti terve MIKOM Nonprofit Kft. 2014. évi üzleti terve (Vezetői összefoglaló) Miskolc, 2014. március 19. Üzleti Terv 2014 - Tagvállalat Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Üzemi eredményre

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet

Részletesebben

NYK + KN = ZK + KCS. 1. Leltárfelvétel. Leltározással kapcsolatos döntések:

NYK + KN = ZK + KCS. 1. Leltárfelvétel. Leltározással kapcsolatos döntések: Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás

Részletesebben

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)!

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! 1. a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! b) Határozza meg a logisztika fogalmát, és mutassa be a vállalati logisztikai

Részletesebben

Bevétel és összetétele

Bevétel és összetétele Bevétel és összetétele TÉMAKÖR TARTALMA - Bevétel és forrásai - Bevétel szerkezete - Nettó és bruttó - ÁFA, ÁFA befizetési kötelezettség - Elábé és árrés - Színvonalmutatók BEVÉTEL A az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Ellátási Lánc Menedzsment

Ellátási Lánc Menedzsment Ellátási Lánc Menedzsment A 21. század első évtizedeire a nemzetközi verseny erősödése a termék-életciklusok rövidülése a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb fogyasztói árakon történő fogyasztói igény

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ MESTERSZINT ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Budapest, 1997. november 2 I. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI 1. A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 4. Kontrolling a speciális területei Kontroling

Részletesebben

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 3. Kontroling a gyakorlatban Üzemeltetési kontroling

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:...

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... Bejelentés a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... 2. A kereskedő cégjegyzékszáma,

Részletesebben

51 213 01 0010 51 02 Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő. kereskedő

51 213 01 0010 51 02 Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő. kereskedő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Készletek: Készletek jellemzői: 1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen található

Készletek: Készletek jellemzői: 1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen található Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI

Részletesebben

Tevékenység költségei

Tevékenység költségei Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során

Részletesebben

kik a piaci szereplık? mit tesznek? PIACI SZEREPLİK A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM

kik a piaci szereplık? mit tesznek? PIACI SZEREPLİK A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM RÉSZTVEVİI Törzsök Éva RÉSZTVEVİK Termelık Kereskedık Szállítmányozók Fuvarozók Kikötık Raktárházak Bankok Biztosító társaságok Kereskedelmi kamarák Engedélyezı hatóságok Vámhatóságok

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Logisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II.

Logisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Logisztikai rendszer 2 Általános jellemzők Anyagi jellegű folyamatok Anyagáramlások (helyváltoztatás) (kereskedelem) Anyagátalakulások (fizikai, kémia)

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Eladó szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 341 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése Tanuló

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom

Részletesebben

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel: 1. tétel: Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat és azok főbb tartalmi elemeit! Cége versenytárgyalást kíván kiírni. Sorolja fel az előkészítés

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

12. ÉVFOLYAM KÖZGAZDASÁGI ÁGAZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ ÁLTALÁNOS STATISZTIKA TANTÁRGY Osztályozó-, javítóvizsga követelményei

12. ÉVFOLYAM KÖZGAZDASÁGI ÁGAZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ ÁLTALÁNOS STATISZTIKA TANTÁRGY Osztályozó-, javítóvizsga követelményei ÁLTALÁNOS STATISZTIKA TANTÁRGY Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, ár és volumenindex A standardizálás módszere Standardizálás különbségfelbontással Főátlagok eltérése

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika

Részletesebben

Vendéglátó üzletek elszámoltatása: A vendéglátásban az elszámoltatás munkaterületenként történik: RAKTÁR elszámoltatása

Vendéglátó üzletek elszámoltatása: A vendéglátásban az elszámoltatás munkaterületenként történik: RAKTÁR elszámoltatása Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben