(A jogászokat, akik bizottságot alakítva megkísérelték

Átírás

1 A TARTALOMBÓL: Itt a Vörös Hadsereg Se köpni, se nyelni nem tudnak! Bûnözõk Kánaánja A Fidesz és a jobboldal azt hiszi, gyõzni lehet egy médiapárttal szemben Tévednek! Ha Isten velünk,ki ellenünk? Levél Franciaországból Rendõr-zsiványok Májusi gondolatok Meghívást kaptam A BIBI Itt valami nem stimmel! Nyílt levél dr. Orbán Viktornak Viva Chávez! Orbán-hablaty régi panelekbõl, nulla tettekkel SZDSZ és önrendelkezés I SZDSZ és önrendelkezés II Szót kérek Elnök Úr! Várjunk, majd segít a Fidesz Tegyünk eleget Orbán Viktor felszólításának Létezik-e új többség? Akié a média tulajdonjoga azé a sajtószabadság is? Árnyékminiszterek Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a www. johafigyelunk.hu weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást!

2 VADAI SAJNOS SIETETT Eredetileg arról volt szó, hogy a hétfõi kormányszóvivõi tájékoztatón Vadai Ágnes szocialista országgyûlési képviselõ Budai Bernadett szóvivõvel az oldalán tájékoztatja majd a sajtót a Gripen vadászgépek beszerzése körüli anomáliákról. Mi történt erre? A megjelent újságírók nyolcvan százaléka kérdéseket sem tehetett fel (holott azért mentek oda), a Vadai Budai-duó mindössze az MTI-nek és a Magyar Rádiónak engedte meg mindezt. Ezután Vadai Ágnes távozott. A stílus maga az ember. Lapunk munkatársa és egyik kollégája a hivatal folyosóján megpróbálta feltenni kérdéseit, mire Vadai Ágnes kevélyen csak ennyit mondott: Nyugodtan kérdezhetnek, úgysem válaszolok. Forrás: Pilhál György Magyar Nemzet, július 4. Emlékszem még arra, hogy Orbánt azért támadták, mert nyakkendõ és öltöny viselését követelte meg a kormányüléseken, és kitiltotta a terembõl a dohányzást. Elborzadva idézték azt az állítólagos Orbán-mondatot, miszerint akik ingujjban, bagózva kormányoznak, azok olyan országot is fognak csinálni. Most azt mondom, igazuk volt azoknak, akik kinevették ezért Orbánt. Orbán semmit sem tudott. Most elérkeztünk az õ országukhoz. Füstmentesen, kifogástalan öltönyökben csináltak köpõcsészét Magyarországból ezek a gazemberek. Igen, így van ez. Ahol a miniszterelnök hazudik, majd ezt megússza, sõt erre büszke, ott köpõcsésze lesz az ország. Ahol az értelmiség kajánul és cinikusan asszisztál egy hazug tolvajbanda minden gazemberségéhez, ott bármi megtörténhet, egy ilyen helyen az irracionális lesz az ésszerû és a magától értetõdõ. A megerõszakolt lány felismerte az õt megzsaroló, megerõszakoló és kifosztó öt rendõrt. Mind az öt rebiszes. Nem is lehetne másképpen. Ilyen ország lettünk. A miniszterelnök talán lop, talán csal, de egészen biztosan hazudik. Önként, kéjjel. A legközelebbi munkatársai szintúgy. A pénzügyminiszter üzlettársa és barátja jogerõsen elítélve szabadlábon szaladgál a falujában, mert papírja van róla, hogy nem bírja a bezártságot. Tavaly október 23-án a miniszterelnök utasítására a rendõrök agyba-fõbe verték fél Magyarországot. (Teljesen mindegy, hogy valójában csak százakat vertek és aláztak meg rajtuk keresztül a fél ország lett megverve és megalázva.) Ez is volt a cél. Ez volt az üzenet. Kussoljatok, mert lám, én, Gyurcsány Ferenc, mi, az MSZP-SZDSZkormány ezt is megtehetjük veletek, és meg is tesszük. Akkor az ocsmány munka dandárját a rebiszes rendõrök végezték. Maszkban, azonosító szám nélkül, brutális aljassággal és kegyetlenséggel, kéjesen, cinikusan, szadistán. (A jogászokat, akik bizottságot alakítva megkísérelték sorra venni a rendõrök és a kormány által elkövetett bûncselekményeket, a fent említett szemétértelmiségnek a gúnykacaja kísérte. Ugyanaz a gúnykacaj, ami most Csoóri Sándor osztályrésze.) Szóval a rebiszes rendõrök. Akik úgy gondolták, október 23-a után, hogy újra itt van az õ idejük. És ha éjjel egy védtelen nõ akad az útjukba, hát legfeljebb megerõszakolják. Mi történhet? Úgysem mer szólni a megalázott. És bizony, alig múlt valamin. Csak annyin múlt, hogy ez a nõ most mert szólni. Ki tudná megmondani, hogy hány nõn vannak már túl a rebiszes állatok? Senki. És arra is adjon valaki feleletet: ezek után, ha egy magányos nõnek integet egy rendõrjárõr az éjszakában, melyik nõ mer majd megállni? Ne hallgassatok, ne a cipõtök orrát nézzétek, Kurvaország rendõrei és lakói, hanem feleljetek: melyik nõ mer majd megállni? Öt egyenruhásból kettõ megerõszakolt egy fiatal lányt, a három másik meg nézte. Ilyet utoljára a Vörös Hadsereg engedett meg magának ebben az országban. Egyenruhában, szabadon, félelem nélkül erõszakot tenni: most is ez a sikk. Igen, így van ez. Kurvaországban a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjei konzervet csempésznek. Kurvaországban szitává lövik a bankrablót, aztán a helyszínelõ rendõr százados viszi el a pénzt. Kurvaországban kommandósok fognak el üzletelõ autópálya-rendõröket. Kurvaországban öt rendõr megerõszakol egy nõt. Aztán arra hivatkoznak, hogy a nõ kínálkozott fel nekik. Ez a védekezésük lényege: a nõ, hogy ne büntessék meg, felkínálta a testét, õk meg elfogadták. Ez a védekezés az igazi tragédia. Ebben rejlik a lényeg. Ez mutatja meg, hogy mi van ezeknek a lelkében. Hogy mi van itt a fejekben. Bayer Zsolt Magyar Nemzet TÉGED IS HÜLYÉNEK NÉZ A MEDIA MARKT ÉS A SATURN! Bizonyára sokaknak feltûnt, hogy a Media Markt 10 éves születésnapi Hülye aki nem ünnepel kampányára meglehetõsen agresszívan vágott vissza a Saturn, mondván, hogy náluk 10 év hülyítés helyett valódi olcsósággal találkozhat a vevõ. A hadjáratnak csak egy szépséghibája van: a két áruházlánc egy tulajdonoshoz tartozik, így tudatosan nézik teljesen hülyének a vevõket. Mindkét márka a Metro-csoport többségi tulajdonában lévõ Media Markt Saturn Holding-hoz tartozik. A Saturn reakciója egy jól felépített stratégia része, a tulajdonos ugyanis minden bizonnyal szándékosan versenyezteti az áruházakat, az ilyen akciók ugyanis erõsítik a vevõk márkahûségét. penzcentrum.hu nyomán 2 jó ha figyelünk

3 avagy A párt, amely önmagát cenzúrázza Torkunkon akadt Gyurcsány. mondta Lendvai Sipánka, majd még hozzátette: Se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk. Hát bizony, kedves barátaim, asszem ennél pontosabb helyzetértékelést senkitõl sem hallottam eddig. A mindent egy emberre való felépítés most úgy tûnik visszájára sül el. Amin olyan jóízûen röhögtek annak idején szocialista megmondó-emberek és a köreikhez közelálló sajtó-proletárok, nevezetesen, hogy a legnagyobb ellenzéki párt legnagyobb hibája, hogy mindent egy emberre, a diktátori hajlamokkal bíró vezérre épített fel, most úgy tûnik náluk is megképzõdik. A különbség legfeljebb annyi, hogy míg a FIDESZ esetében a fõ hallja kend rögtön az elején magához ragadta a gyeplõt, addig a szegfûmintás utódpárt esetében egyfajta szellemi leépülésnek lehetünk szem- és fültanúi. Addig, amíg nem érkezett meg az utódpártot gyakorlatilag kilóra felvásárló ifjúkommunista múltú yuppie, az MSZP-ben egy adott témakörnek meg volt a maga felelõse, de legalábbis arcokat lehetett társítani különbözõ témakörökhöz, s azok idõrõl-idõre meg is szólaltak a média nagy nyilvánossága elõtt. Manapság azonban nem látni mást, csak a hórihorgas ripacsot, valamint elmaradhatatlan oldalnehezékét, a szatellit-párt elnöki székébe beültetett csicskást. Míg a nagyfõnök az egyetemisták elõtt produkálja magát, addig tiszti szolgája a médiát szórakoztatja gumicsontnak is beillõ számlaügyével. El van a gyerek, ha játszik. Mindeközben a szegfûmintás utódpárt szabadulna már a kolonctól, a kolonc azonban nem hagyja magát. Kicsit olyan ez, mint a mesebeli kisgömböc, amelyik mindent és mindenkit elnyel, végül aztán a kiskondás elõvéve bicskáját hatalmasat durranva kipukkantja azt. (A mesebeli kiskondás eljövetele egyelõre még várat magára.) Ami annak idején oly simán, oly könnyedén és zökkenõmentesen ment, nevezetesen az önjáróvá vált stróman (azaz Megyó) kipenderítése a hatalomból, az itt már nem mûködik. Komoly problémák adódtak a one man show sztárjával, aki azt hiszi magáról, azért mert õ a mûsor fõ attrakciója, rögtön a direktori székbe is beülhet. Mindeközben a társulat teljesen tanácstalan, csak áll, mint lólány álma a hideg vízben, s közben pillog, mint Grisa a körmoziban. Látják, hogy a közönség közül egyre többen felállnak és otthagyják az elõadást. Csak azért nem tudják visszaváltani a jegy árát, mert arra kínosan ügyelnek, hogy a kassza zárva legyen. Érzik, hogy valami gáz van, csak azt nem tudják, hogy mi tévõk legyenek. Pedig ha így megy tovább, lassan, de biztosan becsukhatják a boltot. Meg mi is. Mert ha õk becsukják a boltot, akkor nekünk annyi. Akinek eddig kétségei voltak a mûminiszterelnök alkalmatlanságát illetõen, az most, az õszödi beszéd lightosabb, felvizezett változatának parlamenti felolvasásakor végképp megbizonyosodhatott arról, hogy a mi derék Francisco barátunknál minden bizonnyal lóg néhány deszka. Az állampárti szocializmus korának szánalmas retrospektív bemutatóját élvezhettük a mûminiszterelnök elõadásában. Csak ezt régen kicsikét profibb módon csinálták, arra mindig kínosan ügyeltek, hogy a nagy nyilvánosság elé már csak a frankó változat kerüljön. Most meg ugye már hallottuk az eredetit, innentõl kezdve pedig nincs mirõl beszélnünk. Az utóbbi idõk legjobb, legszenvedélyesebb igazságbeszéde! kommunikálja a mûminiszterelnök és sleppje. Ahogyan azt Frizura Varjú szokta volt mondani felnõtteknek szóló meséiben, itt egy kicsikét eltévedtünk a számegyenesen. Amikor az Õszödi Böszme magánszámát igazságbeszédként aposztrofáljuk, akkor az olyan, mintha a nulla helyett, mondjuk plusz háromról vagy ötrõl, indulnánk. Márpedig az origó, a kiinduló pont az kell legyen, hogy a mûminiszterelnök hazudott. Abban a pillanatban, hogy nem a kormányfõ hazugsága a vonatkozási szint, megkérdõjelezõdik minden, amit demokratikus jogállamnak nevezünk. Mondjuk azon is érdemes elgondolkodnunk, fõként az MSZP választóinak, hogy milyen párt az, amelyik ilyen ostobán és a társadalom önbecsülését porig alázó módon próbálja meg cenzúrázni a valóságot? Milyen párt az, amelyik olyan kiskorúnak és ostobának nézi a választópolgárt, hogy nyíltan a pofájába vágja, hogy vele mindent meg lehet tenni? Vagy csak egyszerûen realista, mert tudja, hogy a magyar lakosság tekintélyes része valóban ennyire ostoba, ennyire aljas és/vagy mûveletlen? (Lásd Széchenyi!) Márpedig úgy tûnik, a magyar lakosságnak egy tekintélyes részével még ezt is meg lehet tenni. A Homo Kádárikusz a proletárdiktatúrában történt szocializációja során megszokta a felülrõl való irányítottságot, az önálló gondolkodástól és véleményalkotástól irtózik, mint az ördög a tömjénfüsttõl, így érthetõ, hogy nem a saját szemének és fülének hisz, hanem a Nagy Testvér magyarázatára vár. Sõt, igényli is azt! Így eshet meg aztán, hogy még egy évvel a botrány kirobbanása után is életképes lehetõséget lát a kormányzati PR-csapat abban, hogy megmagyarázzák a valóságot. Annak idején az 1848-as forradalom és szabadságharc híressé vált 12 pontja közül az egyik a szólás- és sajtószabadság deklarálása volt. Most, 159 évvel az események után az állampárti szocializmust kiprivatizáló posztkommunisták a múltat megpróbálják végképp eltörölni. Mintha az elmúlt tizennyolc esztendõ meg sem történt volna. Onnan akarják folytatni, ahol abbahagyatták velük. Sõt, még rá is tesznek egy lapáttal, már saját magukat is cenzúrázzák! De hát mit is várhatnánk egy olyan párttól, amelynek parlamenti frakcióvezetõ-asszonya cenzori múlttal büszkélkedhet? Sok jót nem, az egyszer biztos. Jó Ha Figyelünk! Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára SZTÁLIN-REMAKE: Nincsen új a nap alatt. Amit Orbán Viktor és elvtársai kiagyaltak, régi, kipróbált módszer. Egy bizonyos Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, más néven Sztálin kedvelt fogása volt, hogy politikai ellenfeleit õrültnek nyilvánította, így az érveket fölsorakoztató vitát megtakarította. Ez amúgy sem volt erõssége, ám ráadásul egyes kortárs magyar politikusokkal egybehangzóan vallotta, ellenzék nélkül is lehet kormányozni. Bihari Tamás Népszava, július 4. jó ha figyelünk 3

4 Sosem felejtem el azt a mosolygós fiatal rendõrt, akivel a rendszerváltás után közvetlenül futottam össze az utcán, nem sokkal azután, hogy az érettségit kötelezõvé tették a rendõri állomány körében. Valamilyen utcát kerestem éppen és útbaigazítást kértem tõle. A Kádár rendszer rendõreihez szokott zsigereim igen csak meglepõdtek a fiatalember intelligens stílusán és kedves modorán. A múlt rendszerbõl megmaradt ellenérzésem hamar szertefoszlott, és azon kaptam magam, hogy beszélgetek egy rendõrrel! Megtudtam, hogy nagy változások történnek a rendõrségnél. Hogy ez a rendõrség már nem az a rendõrség, és hogy mostantól (ti: a rendszerváltástól) fogva a rendõrök munkája már kizárólag az emberek védelme, a közbiztonság fenntartása lesz. A Próféta szóljon magából! mondtam neki, aztán mentem a dolgomra, immáron több bizalommal a lelkemben a rendõrök iránt. Évek teltek és apró ügyek kapcsán rá kellett jönnöm, hogy ugyanolyan naív volt õ a rendõrségen belüli változásokat illetõen, mint én a rendszerváltáshoz kapcsolt reményeimben. Olyan a rendõrség mint a hatalom Nem tudtam nem észrevenni, hogy a rendõrség a törvényeink hiányosságából adódóan továbbra is politikai irányítás alatt áll, ami a rendõrség viselkedésén volt lemérhetõ. Mindig tökéletesen leképezték az éppen regnáló kormány viszonyát az emberi méltósághoz, a népfenséghez és úgy am block a demokráciához. Most ott tartunk, hogy teljesen elfogadott dolog, ha egy rendõr minõsíthetetlen hangnemben beszél valakihez (kurvának, fideszbérencnek, stb nevezi), szólás- és fizikai szabadságában korlátozza azt, aki neki (a kormányának) nem tetszik. Függetlenül a törvényektõl, ma a rendõr büntetlenül fenyegethet meg valakit tettlegességgel, de fizikailag is megalázhat valakit, csak azért, mert mondjuk kokárdája, Kárpátia pólója, vagy Árpád-sávos zászlója van. A rendõrök a kormány parancsára verik a békés tüntetõket sõt a járókelõket az utcán, szándékosan lövik ki az emberek szemét, törik el a csontjaikat, rugdossák és verik õket félholtra, majd hamisan tanúskodnak a bírósági koncepciós perekben. Szolgálaton kívüli biztonsági õrként volt válogatott futballistákat vernek halálra, mobiltelefont lopnak a földre tepert tüntetõktõl, pénzt lopnak helyszínelés ürügyén, lemutyiznak az autómentõkkel, és lányokat erõszakolnak meg szolgálat közben. Utóbbit bevallomnemhittemelelõször,mertazmár a vég, amikor a rend õrei (ráadásul öten!) szexuális erõszakot követnek el. Innentõl már (a pedofiliát leszámítva) nincs lejjebb. Vajon hány hasonló eset történik ma az országban amirõl nem szerzünk tudomást? Ez a kormány tehet mindenrõl, de tenni semmit sem fog ellene. A kontraszelekció, úgy a politikában, a sajtóban, mint a rendõrségi állományban, a baloldal sajátossága. Egy tisztességes, törvénytisztelõ rendõri vezetéssel és hasonlóan válogatott állománnyal nem lehetett volna végigcsinálni a múlt õszi beavatkozásokat, és a kormány megbukott volna. A jelenlegi rendõri állomány minõsége pedig még az elmaradt rendszerváltás következménye. Mert ahogy az országban, úgy a rendõrségnél és a titkosszolgálatoknál is sem történt meg az állomány pszichológiai és szakmai szûrése, szükség szerinti lecserélése. Saját magam is konkrétan tapasztaltam pl., hogy a kispesti rendõrség állományában egy olyan kiállhatatlan, arrogáns alkoholista férfi volt magas beosztásban, aki utálta a gye- 4 jó ha figyelünk

5 rekeket, és télvíz idején rendszeresen slaggal locsolta le õket. Hazafelé menet pedig azzal szórakozott, hogy a kertvárosi utcán játszó apróságokraráhúztaakormányt!mondanom sem kell, hiába jelentették föl e miatt és más egyebek (szomszédokkal verekedés, ittas vezetés stb.) miatt, nem mentették fel. Végül onnan ment nyugdíjba jó fizetéssel. Ennek az embernek is a Horn kormány alatt nõtt meg nagyon a mellénye, Kuncze belügyminisztersége idején. Hogy miért? Kuncze belügyminisztersége alatt és az õ egyetértésével vertek rendõrök békés tüntetõket a rendszerváltás óta elõször. Õ volt az is aki azonnal menesztette az országos és a budapesti fõkapitányt, amikor a rendõrség a Tocsik ügyben a kormánypártokra terhelõ tényeket tárt fel. Közben maffiavezérekkel találkozgatott (pl. Pisztrás Józseffel, a budapes ti alvilág jól ismert figurájával, akit késõbb fényes nappal lõttek le az utcán), elprivatizálta a tankönyvkiadást a testvérének, és bevezette a toleranciát az ún. megélhetési bûnözéssel szemben. A nagy szabadságban be is indultak a maffiák területharcai. Alig múlt el hónap, hogy ne robbantott volna valaki, a tetteseket persze sosem találták meg. Született arroganciáját és a nemzeti oldal iránt érzett mély gyûlöletét erõltetett humorba fojtó Kuncze rejtett üzenete az volt a régi káderek számára, hogy: Visszajöttünk! Azt csináltok, amit akartok, ha azt teszitek amit mondunk. A rendõri állomány tehát maradt, a csere elmaradt. Kivéve azok esetében, akik törvényi kötelességüknél fogva olyan ügyben kezdtek el rossz irányban nyomozni, ami nem tetszett a Horn kormánynak. Félreértés ne essék, lecserélés alatt én nem azt értem, hogy a mostani aljas, politikailag súlyosan elkötelezett párthadsereg helyett, majd egy megbízható Fideszes rendõrséget kéne létrehozni, hanem hogy ne kelljen eltûrni az adófizetõk pénzén, a polgárok védelmére fenntartott szervezet tagjaitól, hogy valakit politikai meggyõzõdése alapján szavakkal illessen, bíráljon, vagy az alapján szelektáljon, zaklasson, és azt sem, hogy politikai, vagy anyagi okból félrenézzen, amikor az igazi bûnözõk eszik a dolgukat. A saját maguk, vagyis a rendõrség által elkövetett bûncselekmények sorozatáról már nem is beszélve. De nem csak az állomány szûrése maradt el. A rendõrség leválasztása a politikáról sem történt meg. Sõt! Gyurcsányék már a saját irányításuk alá vonták, szervesen a hatalomba integrálták a rendõrséget és a titkosszolgálatokat a kormány önkényének megfelelõen. Napjainkra párthadsereg lett a rendõrségbõl, és amilyen a párt, olyan a rendõrsége. Ezt látjuk nap mint nap visszaköszönni. Most éppen a megerõszakolt lány esetében. Ha egyszer a jövõben a rendõrség kezét nem fogják megkötni a társadalom számára káros liberális irányelvek, és a szavazóhelyiségen és baráti beszélgetéseken kívül nem foglal(hat)nak majd állást politikailag, akkor lesz csak képes a rendõrség az eredeti feladatát ellátni. Ezért az ideális állapotért azonban nagyon sokat kéne dolgozni bármely elkövetkezendõ politikai konstellációnak, de csak az fogja megtenni, aki a rendvédelmi szerveket nem a saját önkényének, hatalmának biztosítására használja föl. Olyan hatalom, mely önmagából kiindulva nem tûri el a jogtiprást, bárki is kövesse azt el. Olyan, aki tudja, hogy beláthatatlan következményekhez vezet az, ha az emberek nem mernek majd megállni egy õket igazoltató rendõrnek. Aki belátja, hogy az emberek olyan országban akarnak élni, ahol a tisztességes emberre mosolygós, agresszió helyett hívatástudattól fûtött rendõröktõl csak a bûnözõnek van félnivalója. Apropó. A politikusok és a rendvédelmi szervek bûncselekményei össztársadalmi mércével nézve is a legkárosabbak. Nagyon rosszul teszi a törvény, amikor nem bünteti sokkal súlyosabban az általuk elkövetett cselekményeket, mint az átlagemberét. Ha rendõr, vagy köztisztviselõ követ el valamely BTK-ba ütközõ cselekedetet, azt egyrészt nem kéne hagyni elévülni, másrészt legalább dupla büntetést kellene alkalmazni az õ esetükben. Mert mi a hozadéka annak, ha a politikusaink lopnak, csalnak, hazudnak, a rendõrök pedig bûnözõ életet élnek? Egy olyan világ, ahol a bûnözõk irányítanak, és minden bûzlik a pénztõl. A választott tisztviselõk az ország veleje, ebbõl következõen az a társadalom, amely korrupt és bûnözõ politikusokat szavaz a hatalomba, az velejéig romlott. Ahol pedig a romlottság, a megalkuvás a félrenézés, valamint TV-nézéssel egybekötött bambulás jellemzi az átlagot, ott az igazságszeretõ becsületes embereket szélsõségnek nevezik, az állam pedig nem egyéb, mint egy a polgárok nyakán élõsködõ vállalat. A felfuvalkodott bûnözõk bandájának vállalkozása. Magyarország Rt., a bûnözõk Kánaánja. Ahol a rendõrség a vállalat irányítóit, azaz a hatalomban lévõ pártokat szolgálja és védi nem a polgárokat, s ahol a még megmaradt néhány mosolygós sarki rendõrnek sem hisz már senki. Nibiru In medias res: Nézzünk néhány alapvetést ban a Fidesz azért tudott nyerni (éppen hogy csak sikerült), mert akkor a kereskedelmi tévék agymosása még csak 1 éve mûködött ben egyértelmûen bizonyíthatók azok a hamis vádak, hazugságok, amit az MSZP terjesztett (23 millió román, Köteles Kövér), s ezeket az ügyeket a kiszolgáló cselédsajtó (RTL KLub, Tv2) addig súlykolta az emberekbe heteken, hónapokon keresztül, amíg el nem hitték. Következett egy botrányokkal teli (Grashem ügy, D 209-es botrány, K and H, Kulcsár, stb.) kormányzás, mégsem sikerült nyerni, még úgy sem, hogy idõközben kormányfõt is cseréltek az MSZP-ben ban ismét a két fõ médiacézárnak sikerült megnyernie a választásokat hazugságokkal, az emberek befolyásolásával, megtévesztéssel és a leginkább nemzetellenes pártok (Szadesz-Maszop) feltétlen támogatásával. Közvetlenül az elqrtuk beszéd után a közvélemény 70%-a követelte Gyurcsány távozását, ám amint megindult a média gõzhengere, ez a 70% 30%-ra csökkent 2 hét alatt. Ugyanez történt ben a népszavazással is kettõs állampolgárság ügyben. S ha nem venné észre a tisztelt közvélemény és az ellenzék, ugyanez történik a Magyar Hedvig ügyben is, azaz a közvélemény elsõ reakciója a felháborodás, ám pár hét alatt úgy megdolgozzák a tévénézõ panellakó agyakat, hogy azt fogják hinni, a 21 éves lány saját magát erõszakolta meg, a rendõrök pedig ártatlanok. Csak figyeljék, hogyan változik a köz véleménye! Végkövetkeztetés: Legyen bármilyen rossz egy kormány, legyen bármennyire hazug, aljas és korrupt egy hatalom, a média mindenre képes, azaz senki ne reménykedjen, ha ezek 2010-ig kihúzzák (többek között ezért (is) szükséges egy meglepetésszerû, elõrehozott választás): Jön az új kampány, és újra mindenki meghülyül Magyarországon: Gyurcsányt pedig újraválasztják. Ezt megelõzendõ a magyar nemzeti érzelmû értelmiségnek, az ellenzéki sajtónak, a civileknek, és az ellenzéki politikusoknak elõször ki kell követelniük a Média-Rendszerváltást. Máshogy nem fog menni... Skodacsek András, Nemzeti Hírháló Alapadatok a két kereskedelmi adóról: Tv2: Nézettség országosan 30-35% Országos lefedettség: közel 100% Éves profit: kb. 30 milliárd Ft (30 ezer millió Ft) Rtl Klub: Nézettség országosan 30-35% Országos lefedettség: közel 100% Éves profit: kb. 30 milliárd Ft (30 ezer millió Ft) (60 ezer millió az db vizitdíj! 200 millió) jó ha figyelünk 5

6 Nem szertelen naptári szeszély, hanem az Istenarányú-nagyidõ igazságtevése, elégtétel szolgáltatása volt, ama számtalan, reménytadó véletlen, mert jelezte : létezik kozmikus ellenerõ, amikoris egybeesett annak idején április 4.-e és a Húsvét, a Feltámadás ünnepe. Az ateizmust kiterjeszteni igyekvõ pártállam kontra a feltámadásban bizakvó Magyar Nép. Mára ez az arány mintha felborulni látszana. A választások -beleszámítva a csalásokat is- ezt igazolták. Mintha a feltámadás ellen legalább annyian volnának, mint mellette. A józan észt kikezdõ, sajátságos, magyar történelmi paradoxon, turáni átok? Emlékezzünk -akár a közelmúltban- hány város, falu tagadta meg a keresztállítást. Szent István országában, ahol miközben álnok módon hivatalosan is ünnepelték a Koppányt felnégyeltetõ király életmûvét- lebontásán azóta is kitartóan fáradoznakrendre engedték, ha meg nem rendelték, a Napba-öltözött Mária, a Szûzanya akinek István, oltalmába ajánlotta az Országot- bemocskolását. Elkövették, elkövetik mindmáig ezt a blaszfémiát. De kik? Mára kiderült schwarz-auf-weiss hogy ez valójában egy kis szûk mindent a tõkével, nyereséggel mérõ, mammon égisze alatt üdvözülni akaró nemzetek fölötti rétegnek jó, jövedelmezõ. Ám teszik ezt belülrõl is a megvásároltak. Busás baksisért, mert itt elvek nincsenek, csak júdáspénzek. De a valamikori klasszikus júdás lelkiismeret-furdalása nélkül. Új rablói vannak a nyárnak, jajdult fel egykor Ady Edre, micsoda jövendõlés. Hiszen halála után meg is érkeztek Kun Béláék. Erre hajaz még a Karinthy Ady paródiája: jönnek az új undokok. Itt vannak. Úgy emésztik el a jövõnket, hogy fölemésztik a jelenidõnket, mert nem érdekük, hogy a magyarság egységes, életképes nemzetté összeálljon. Ezt az egységet jelképezte, jelképezné az Országzászló, ill. a neki állított Emlékmû, amely azért a lelkünkben, sokunkéban, anyagtalanul is benneél, de tapinthatóvá, láthatóvá kívánkozik, éppen azért, hogy láttasson -jelezvén, vagyunk. A Nagyisten nálunk Trianon fájdalmas emléknapját Pünkösddel, a Szentlélek eljövetelével azonos idõre tûzte ki. A Csíksomlyói búcsún, látván a sokadalmat, az összetartozás vágyát és akaratát, megrendülten kérdezem: Ha Isten velünk, ki ellenünk? Sokan. Többségükben csupán biológiai lények. Esznek, álmaik már nincsenek. És hogy újra ehessenek, elfogadják a megalázó egy tál lencsét. Kérdezem: akad-e még e kerek világon olyan kormányfõ, aki azért kampányol, hogy az egyharmadára csonkított országa, népe, ne vállaljon szolidarítást az elcsatolt területeken élõ test-véreivel? Sikerült neki. És miféle hatalom mozgatja azokat az erõket, amelyek lebontanák, kiirtanák a felállított Turulmadár szobrát, amely a Gimszarvassal együtt több évezrede a magyarság eredet-szimboluma. Budapesten az öngyilkos márha tényleg az volt- valóban ott és akkor, 15 millió magyar miniszterelnökének, gróf Teleki Pálnak nem lehetett szobrot emelni. Miért? Most már nem ártana, ha a magyarság története, érdekeinek képviselete, egyszer már a magyarság többségérõl szólna. Fordítva természetellenes és igaztalan is. Ahhoz a képtelenséghez vezet, mint amit a Gyõri Országzászló körüli vihar jelképez. Valakik, valamiért nem engedik a nemzeti összetartozás történelmileg is megszenvedett jelképét érvényesülni. Kik akadályozzák egy demokratikus államberendezkedésen belül, és milyen meggondolásból? Trianon után 86 év telt el és a politikai elit, semmi tanúságot nem szûrt le. Döbbenetes. Tehát Turulmadár vagy éppen az Országzászló Emlékmû, amely a Magyar integritás mementója nem, de a hivatalos 56-os Emlékmû, mellyel sem az ország lakkosainak nagy része, sem az 56-os szervezetek, nem értenek egyet, az igen. Micsoda erõszak ez? Az utóbbi mûtárgy-komplexus olyan benyomást kelt, mintha az Égre irányított, a forradalom eszméi magasát megcélzó, aknavetõcsövek sereglése volna. Ez a sivár, minden esztétikai igényességtõl mentes, lehangoló oszloperdõ azt is üzeni, úgy fog elkorrodálni, rozsdásodni a forradalom emléke, mint ez a vasrúd-sürûség, illetve úgy, ahogyan valakik nagyon is szeretnék. Hát itt tartunk, helyben galopp. Kimozdulni jelenleg, úgy látszik, csak a civil kurázsival lehet. S ha a Szentlélek erejét hosszútávra befogadjuk, ha nem adjuk fel, ha nem adjuk meg magunkat, akkor egyszer még védõn, egységesítõen, egymásra találtatóan, fölénk feszül az Országzászló. Döbrentei Kornél Elhangzott Vasárnapi Újság- Nicolas Sarkozy szédíto iramú politikai startja csak azokat nem lepte meg akik jól ismerik a Francia Köztársaság újonnan megválasztott elnökét, vagy akik olvasták, Vallomások címen magyarul is megjelent könyvét. Beiktatását követoen két politikai beszámolót tartott és máris repült Berlinbe, ahol Angela Merkel kancellárnovel tárgyalt a jelenlegi európai paralizis megszüntetése érdekében. A választási kampányban a sokak szerint elhanyagolt külpolitika felgyorsítása indult meg elnökségének elso napján. Sarkozy tárgyalt a francia-német jó viszony további elmélyítésérol, amely jó viszony véget vetett az évszázadokon át tartó, a két ország között újra és újra kitöro gyilkos, Európát oly gyakran lángba borító háborúknak. Merkel és Sarkozy sokban egyeznek, mint például Amerika barát beállítottságukban és a jelenlegi orosz vezetés iránt érzett óvatos, gyanakvó politikájukban. Többek közt ezekrol folytak beható megbeszélések. Hazatértekor az új elnök újabb meglepetéssel szolgált. Kormányába négy baloldali politikust kért fel, köztük az egyik legnépszerubb volt szocialista egészségügyi minisztert, Bernard Kouchnert, aki a Nobel-díjjal kitüntetett Médicines Sans Frontieres (Határok nélküli gyógyítás) alapítója. Kouchner az utóbbi években gyakran kritizálta a francia szocialistákat, hogy nem modernizálják a XIX. században gyökeredzo elgondolásaikat. Hogy fog ez a két eros egyéniségu, kiváló tehetségu politikus együttmuködni, azt a jövo fogja csak eldönteni. De Sarkozy választási kampánya alatt már kijelentette, hogy hajlandó vagyok együttmuködni mindazokkal, akik az ország érdekeit kívánják szolgálni anélkül, hogy el- 6 jó ha figyelünk

7 Hát kézre kerültek és kézre kerülnek e rendetlen rend õrei! Mert buknak, mint sorba rakott dominók. Mezei és utcasarki konstáblerek, fõrendõrök és még fõbb nemzetbiztonságiak nyújtják be lemondásuk. Azok, akiket eddig a kormányzat ünnepelt, a fõpolgármester kitüntetett. Azok, akik eddig sikerrel tartották vissza a belsõ vizsgálatok sokkoló eredményeit, üggyel-bajjal, de eltussolták az ügyeket. Lamberg szívében kés,/ Latour nyakán kötél,/ s utánok több is jön talán,/hatalmas kezdesz lenni végre, nép!" kapja el az embert a költõ harctéri lelkesedése, ha legbelül a kételkedés ördöge nem csitítaná: Hol itt a nép?! Ma és itt kommunikáció kérdésének tûnik az egész. A történtek távolról sem jelentik a gyurcsányi pretoriánus had, s vele az elsõ konzul bukását. Sõt, ez a tudatos dicsõítéséhez és megdicsõüléséhez is vezethet.csakelkellkapnijólatömegkommunikációs fonalat. Csak el kell kezdeni idõben és minden fórumon a káoszt kavaró ellenzék társadalom felforgató, erkölcsi értékeket romboló, s ezzel mélyen hazafiatlan tevékenységével szembeni rendteremtés szükségességének a sulykolását. A Lám, nem megmondtam?! szindróma felélesztését. Mert õ, a fõfõ már tavaly õsszel, sõt, tavaly tavasszal Nem megmondta?, hová vezet az ellenzék populista utcai politizálása, a rend, a társadalmi nyugalom és biztonság megkérdõjelezése, a demokrácia és a törvényesség direkt rombolása, a nép választotta végrehajtó hatalommal és rendfenntartó szerveivel való szervezett szembeszegülés?! A végrehajtó hatalommal szólva: Ide vezet társaim a demokratikus intézmények tudatos aláásása. Oda, hogy ha nem védjük meg a demokratikus rohamrendõrségünk önfeláldozó fellépéseit, ha úton-útfelen pocskondiázzák és gyalázzák a magyar állampolgárért, a békés többség mi vagyunk"-ért a testi épségüket, sõt, az életüket is kockáztató rendfenntartó erõinket, akkor ne csodálkozzunk, ha ez a testület meghasonlik önmagával. Ne csodálkozzunk, ha az erkölcsi lejáratásnak és politikai megkülönböztetésnek (!) kitett szervek mind több tagja kezd úgy viselkedni, mint Arany János Bolond Istókjának a jégvert szõlõsgazdája, ki Látván, hogy szõlejét a jég veri, / Dorongot õ is hirtelen kapott fel, / Paskolni kezdé, hullván könnyei: No hát, no! így kiált; én uram isten! Csak rajta! Hadd lám: mire megyünk ketten! Végsõ elkeseredésükben így ragadtatják maguk el e védtelen köztisztviselõk, s lesznek törvényszegõkké a törvény õrei, a rend õrei rendszegõkké. Társaim! Mit tehet, mit tesz ilyenkor a hiteles kormányzat, hogy gyökerénél ragadja meg a bajt? Csak egyetlen intézkedéssel hitelesítheti újra magát, ha elõbb a saját háza táján söpör. És mi elkezdtünk söpörni. Nem a pápai utcát bár én pápai gyerek vagyok -, de a Magyar Köztársaság demokráciájának az útját. El- és kisöpörjük azokat az elkeseredett megtévedteket, akik nem méltóak a magyar demokratikus rend biztosítására és védelmére. Megválunk azoktól a rendõri és titkosszolgálati vezetõktõl, akik nem voltak képesek megóvni, megõrizni szervezeteiket a társadalmi mételytõl. Elbúcsúzunk azon fõállású bizalmi emberektõl, akik nem voltak jó õrei rendõrségük rendjének. Ha ezt (elv)társaim megtettük, akkor nézünk majd a szemébe fiatal demokratikus rendünk ellenségeivel. Azokkal, akik a demokratikus ellenzék tiszteletre méltó mezébe bújva valójában annak esküdt ellenségei.. stb. stb." A nyilvános médiatér és közönsége szenzációra éhes. E tekintetben nincs megállás. E médiatérben fellépõ közszereplõt hamar eléri az elavulás számos fajtájának egyike, az erkölcsi elavulástól kezdve az esztétikai elavulások különbözõ formáin a dramaturgiain, a nyelvin, a látványjellegûn át egészen a szó szoros értelmében vett politikai elavulásig. Ez utóbbinak a Hitelesség a köznapi neve. A kiszélesedõ nyilvánosság majd mindenki számára egy új (és többé-kevésbé közös) perspektívát kínál fel, amelybõl másokat láthat, és amelynek tükrében önmagát is újragondolhatja. Mi, az orvosaink, a rendõreink, az elnökeink, a titkosügynökeink, a szüleink, a gyerekeink és a barátaink szerepeinket mindannyian új színházakban adjuk elõ (performing), amelyek a dráma új stílusát követelik meg ajánlotta figyelmünkbe már 1985-ben egy Meyrowitz nevû motiváció-kutató. Voltak, vannak, akik még idõben észbe kaptak, s vették az adást. Tudják s gyakorolják, hogy a közéleti tudások termelõinek az elõadómûvészekhez hasonlóan versenyezniük kell a közönség elismeréséért. Újra és újra el kell nyerniük e közönség figyelmét, majd ügyüknek megnyerniük a publikum mind nagyobb részét. Hangsúlyozzuk, hogy újra meg újra. Itt senki sem ülhet a babérjain. Ez egy nyilvános beszéd- és vita alapú szaknyelven diszkurzív versenypálya. Itt gyõzni kell cérnával, szusszal. Most az újhitelesség a tét. A végrehajtó hatalom, kormány új-hitelesítési propagandája folyik. Az ilyen játszma ezt már Neumann János megírta zéró összegû. Magyarán, amennyit az egyik fél nyer (+), éppen annyit veszít a másik (-). A hatalom most újhitelesít. Hitelességet csak az ellenzék elhiteltelenítése árán nyerhet. Amennyire elássa az ellent, éppen annyi a nyeresége. Hát ezért engedték ki a szellemet a rendõr-zsiványokat a palackból. Kockáztatniuk kell, mert kevert stratégiával már nem mennek, nem mehetnek semmire. Különös történelmi egybeesés, hogy e rendõr-zsiványok lebukása éppen a leghíresebb betyár, a zsiványságért körözött Rózsa Sándor lebukásának a 150. évfordulóján történik, akit május 8-án kerítettek kézre a zsandárok. Bár ahogy az utókor a es szabadságharcban is részt vevõ, a szegényeken segítõ Rózsa Sándor alakját ismeri, a legendás betyár maga kérné ki e párhuzamba állítást az érintett mai zsandárokkal. A rendõr-zsiványokkal. Forrás: szil várnám: feladják meggyozodésüket, elárulják barátaikat és elfelejtik múltjukat. A Szocialista Párt reakciója nem volt ilyen nagyvonalú. Kouchnert azonnali hatállyal kizárták a pártból. Kormányalakításával kapcsolatban Sarkozy ugyancsak teljesítette a nok szerepével kapcsolatos választási ígéretét, azzal, hogy minisztereinek közel fele no. Ez érdekes ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy a szocialisták noi jelöltjének választási vezérkarában túlnyomó többségben voltak a férfiak. Az elavult tradíciók mellozésében ez volt az egyik beváltott ígéret. De még ennél is nagyobb jelentoségu volt az a szinte forradalmi változás, amit Sarkozy a francia jobboldal politikai beállítottságában létrehozott. Könyvében rámutat arra, hogy a jobboldal Franciaországban szinte állandóan bocsánatot kért azért, mert nem baloldali. Az ezt megelozo választások elott Lionel Jospin szocialista miniszterelnök pedig azzal kezdte saját kampányát, hogy programja valójában nem szocialista program. Választóinak ezzel mintegy azt üzenve, hogy ne rá szavazzanak. Ennek eredménye az volt, hogy a választók nagy százaléka egyszeruen nem szavazott. Sarkozy szerint a jobboldalt valósággal megbénította az örökös leckézteto szerepében tetszelgo baloldal, amelynek eredményeképpen a jobboldal végül elveszítette politikai identitásának nagy részét. Ezért a legutóbbi választások elott Sarkozy világosan megfogalmazta a jobboldali politika alapelveit, és valószínuleg ennek köszönheto a meglepoen magas szavazási részvétel. Sokan kritizálják az új francia elnököt nyíltságáért és szókimodásáért, de a jelek azt mutatják, hogy ez a bátor oszinteség sikeresebb, mint a politikai mellébeszélés. Sarkozy tiszteletet és megbecsülést kelt viselkedésével és elveivel. Hogy lesz-e ereje megbírkózni a francia szocialista és forradalmi tradíciókba kapaszkodó szakszervezetekkel és az utcai tüntetésekre szakosodott, és erre a hatalomra támaszkodó baloldalal, azt nehéz eldönteni. De legyen talán iránymutató Sarkozy jellemzése önmagáról, Vallomások címu könyvébol: Szeretek építeni, cselekedni, problémákat megoldani. Javíthatatlanul azt hiszem, hogy mindenre van valamilyen megoldás. Hiszek az akaratban és az eltökéltségben. Nem hajtok fejet a kudarc elott. Szeretem a szívós kitartást. Ritkán állok el valamitol az igazat megvallva szinte sohasem. Hiszek abban, hogy végül minden erofeszítés meghozza a maga gyümölcsét. Ezek azok az értékek, amelyeket a legfontosabbnak tekintek. Engem ilyen fából faragtak. Lázár Ödön jó ha figyelünk 7

8 Tolvajok közt nem leszek néma... E sorok írója 68 éves, nyugdíja forint, 39 év után, egykor jobb napokat látott MDF alapító május. Különösen a vidéki élet látszik kilátástalannak. Bezárt iskolák, óvodák, kórházak, posták, vasutak, buszjáratok, üzemek, üzletek, tönkrement kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, családi gazdaságok, új járadékkal sújtott villanynélküli tanyákon, lét-nemlét határán tengõdõ õstermelõk, becsapott baloldali panellakók és cigányok, hosszan lehetne sorolni az áldozatokat. A nap 24 órájában dübörgõ hazug szennyes primitív kommunikáció, és médiabutítás figyelemelterelés a valós problémákról, soha nem látott magasságokba szárnyaló tõzsdeindex, gengszter-rendõrök és politikusok összefonódása a hatalom csúcsain. Egyszóval robbanás elõtti társadalmi feszültség. És akkor megszólal az értelmiség egy része. Csoóri Sándor megírja márciusi levelét, melyet sokan aláírnak, a Nemzeti Fórum országos gyûlésén, Lezsák Sándor ország-rombolásról és nemzet-gyilkolási kísérletrõl b eszél, Fritz Tamás nyílt levélben figyelmeztet Sólyom László elszabotált kötelezettségeire, melynek következtében jött létre az illegitim hatalom. (Egy szó válasz sincs!) Für Lajos dicséretes módon beismeri az Antall-kormány tévedéseit, és a változtatások mikéntjére is utalt. Bíró Zoltán, Pozsgay Imre, Csurka István, Szûrös Mátyás több tévé-csatornán is szerepel, és vitákat vindikál, Cser Ágnes nagyon markáns ellenvéleményét minden lehetséges formában képviseli az egészségügyrõl. Döntõ többségük jobbító szándékát nem kérdõjelezve kérdezném: miért most szólaltak meg? Miért nem korábban, mondjuk 1991-ben vagy 92-ben, amikor már lehetett észlelni, hogy Antallék átverték a nemzetet, amikor megszületett a Csurka-tanulmány, amikor én is rácsaptam az MDF-re az ajtót? Történt ugyanis, hogy e tanulmánynak a Magyar Fórum külön számában való megjelenése után Debreczeni József MDF-es képviselõnek, a Népszabadságban! megjelent reagálása az egész MDF-et lenácizta, amennyiben az ott leírtakkal egyetért. Mint a Bács megyei választmány egyik hangadója, megbeszéltem Goór Imre nagyon neves festõmûvésszel, az MDF Bács megyei elnökével, atyai jó barátomma l, hogy a soron következõ szeptemberi, megyei választmányi ülésen javasolni fogja Debreczeni József kizárását az MDF-bõl, ami automatikusan a frakciótagság megszüntetését is jelentette volna. Imre bácsi ígéretéhez híven megtette az elõterjesztését, amivel a választmányi tagok döntõ többsége egyetértett. És most fogóddzanak meg, kedves Bíró Zoltán és Für Lajos tanár urak, mert felállt a nagytekintélyû Lezsák Sándor, és kijelentette, hogy kizárásról szó sem lehet, mert Debreczeni további szolgálataira a média-egyensúly ügyekben az MDF-nek égetõ szüksége van, és punktum! Debreczeni egyébként Krajcsovszky József veje, aki a Kecskeméti Tanító- és Óvónõképzõ Intézet (Fõiskola) fõigazgatója és az MSZMP Bács-Kiskun megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megszûnéséig. MDF-es karrierje kezdetén figyelt fel rá a Bács-Kiskun megyei RFK III-as politikai osztálya (osztályvezetõ Jenovai ezredes) majd több esetben konzultáltak vele az MDF-et illetõ kérdésekben és az úgynevezett mezítlábas foglalkoztatás keretében találkozókat szerveztek a megyei III/III-as alosztály vezetõje, Balogh Bertalan rendõr alezredes kezdeményezésére. A történtek után választmányi tagságomról írásban lemondtam. A drámai megszólalások miért nem történtek meg a Horn-Orbán- Medgyessy kormányok idején, mert akkor is ezer ok lett volna rá? Az a sanda gyanúm támadt az idõzítéssel kapcsolatban, hogy akik kezdetben felturbózták az ügyet, a túloldalról kapták a karmesteri pálca beintését. Mert cui prodest? azaz kinek az érdeke? Mert az MSZP-nél jó stratégiák vannak, gondolták õk, ha most a hangulat elmérgesedésének kezdeti szakaszán hagyjuk az úgynevezett ellenzéki értelmiséget egy kicsit kiabálni, ezzel azt a hamis illúziót tudjuk a megtámadott társadalomban gerjeszteni, hogy ebbõl valamilyen eredményt születtethet. Ez várakozást jelent és csökkenti a kazánban a nyomást, elodázható a társadalmi robbanás, a megnyert idõ alatt az utolsó morzsákat is el tudjuk lopni, még az EU pénzek kezdeti összegeit is le tudjuk nyúlni! Kérdezem, tartalmilag honnan ez a nagy hevület, hogy most megmutatjuk, hogy szolidaritás az elesettekkel, meg összefogás, meg mindenfajta szövetség, hiszen ezek között eddig sem volt, meg ezután sem lesz soha! Húzták, mint a kutyák, a pacalt, száz irányban az értékeket, így aztán a nemzeti érdek nem érvényesülhetett, hogy csak a legkézenfekvõbb példát említsem: ha Jakab Pista 2005 márciusában nem fog kezet a Koreából haza lambadázó Gyurcsány Ferenccel és nem rendeli vissza, illetve haza a traktorokat a gazdákkal, akkor ma nincs Gyurcsány-kormány. Meg is hálálta neki, már március 16-án a miniszterelnök, amikor gúnyosan kijelentette, hogy a parasztok gyáván hazatakarodtak. Az aláírt megállapodás lényeges pontjait pedig mind a mai napig nem teljesítették, Jakab Pista meg a lényegi kérdésekben hallgat, meg fékezi a gazdaköröket, miközben lényegtelenekben néha kiabál. A gyakorlatias, meg materiális kérdéseket áttekintve az egykori rendszerváltók-gengszterváltók úgy gondolták, itt az idõ, szolgálataikat újra felajánlaniuk a társadalomnak, mert ha beindul az átalakulás, nehogy már õk kimaradjanak belõle, amikor nekik ebben már gyakorlatuk van, és a tanulságokat is levonták. Ajánlanám az érintettek figyelmébe az Echó televízióban megjelent közvélemény-kutatás eredményét, amely azt mérte fel; a szükséges kibontakozás elindítását és lebonyolítását kire bíznák az emberek. Nos, kb százalék bízná az MSZP-re és a Fideszre. 40 százalék azt mondta, hogy ezekre aztán nem! teljesen új garnitúra kell, és a 8 jó ha figyelünk

9 20 százaléka nem tudja! Tanúsíthatom, hogy hozzám közel álló jó ismerõseim és barátaim hasonlóan gondolják, úgy, mint: ELÉG VOLT! Húzzatok el, amíg lehet! A magyarságnak 1989-ben volt egy soha addig nem látott, vissza nem téríthetõ esélye, hogy a nemzet további boldogulását elindítsa és megszerezze. Jól látták ezt ellenségeink is és azonnal lecsaptak a prédára, megvásárolható, hazaáruló gazembereket csempésztek be az átalakulás kulcspozícióiba, akik idegen kézre játszották át a nemzeti vagyont, és eredményesen megtámadták a társadalom önfenntartó ösztönét. Az anyagi javak, meg a pénz lett az Isten, a fogyasztás meg a prédálás bálványa a példakép. Ennek természetes következménye lett a soha nem látott mértékû erkölcsi és tudati lezüllés, melyet az idegen érdekek szolgálatába álló Antallék által érintetlenül hagyott szennyes média naponta újra táplál. Az értelmiség egy része cinkosan együttmûködött, a másik része némán hallgatott, és elvétve hangosan tiltakozva pedig azonnal ráütötték az antiszemita bélyeget, majd agyonhallgatták õket. Idegen titkosszolgálatok és idegen maffiák szabad területévé vált az ország, összefonódva a hatalmi elit egy részével, így az ellenük fellépõ rendõröket és titkosszolgálatokat megfélemlítették, félreállították, pl. Tonhauser László rendõrezredest, vagy munkatársait. Adatbázisaikat lenyúlták, vagy megsemmisítették. Mára pedig nyílt harcot indítottak a magyarság kulturális, morális, anyagi, fizikai és egészségi tönkretételéért, hogy ellenállás nélkül tudják végrehajtani 500 ezer zsidó és 1 mill ió kínai betelepítését most itt tartunk, akiknek az elõõrsei már több tízezres nagyságrendben megérkeztek. Kedves rendszerváltó gengszterváltók! Az önök munkája eredményeként a 20 milliárd dollár adósságból lassan 100 milliárd lett, a nemzeti vagyon 90 százalékának eltûnése mellett. Az a túrós bukta, melyet önök bekevertek, Hornék bekovászoltak, Orbánék megkelesztettek, most Gyurcsányék által lesz kisütve és a kiszolgáltatott magyarság torkán lenyomva. Ha csak! Ha csak a 25. óra elején észbe nem kapunk. Önöknek megadatott a lehetõség, hogy megmutassák, mire képesek. Megmutatják: köszönjük, még egyszer nem kérünk belõle, ezért teljesen felesleges lakiteleki, meg egyéb nosztalgia-találkozókat rendezni, pótcselekvéseket, népszavazási cirkuszokat szervezni, és a cselekvés illúzióival hitegetni a megnyomorítottakat. Tessék letenni az asztalra egy határozott elszámoltatási és felelõsségre vonási programot, folytatva a gazdaság-élénkítõ problémamegoldó receptúrákkal, kizárólag a nemzeti érdek elsõdlegessége szellemében. Fogadókészség hiánya esetén kiegészíteni egy sztrájkfelhívással, nos, ezt lehet, de mellébeszélni nem! És azért nem ajánlom az Orbán-csoport megoldó-képletét sem, mert az a párt, amelyik a választások elõtt 20 százalékos elõnnyel vezet, azután kétszer is veszít, azért ott valakiknek nagyon meg kellett dolgozni, és ott nagyon nagy baj van. Mert az a felelõs vezetõ, aki 200 ezer híve elõtt zavartalanul elolvassa az elõre megírt beszédét, miközben tõle 300 méterre már kardlapozzák, letapossák, könnygázgránáttal lövik az embereit, és nem hagyja abba, és nem mondja, hogy utánam fiúk, hanem beül a páncélozott BMW-be és elpucol, nos az ne akarjon történelmet csinálni, meg országépítést, mert abból ugyanakkora rakás lesz, mint a mostani. Az üljön be egy csendes sarokba, helyzet elemzõ tanulmányokat írni és nevelni a gyerekeit. Végig hallgattam Orbán Viktor május 20-i beszédét, pompás retorika, remek szónoki teljesítmény, remek hasonlatok, elemzések, elvek a jövõrõl, szidalmak a jelenrõl, egyetlen konkrétum nélkül. Drága újjáválasztott elnök úr! A kifosztott, csalódott magyar nem ezt várta! Nem kell a rizsa! Ha csak egy mondatban utalt volna arra, hogy hatalomra kerülésük esetén az elsõ intézkedésük az elévülési idõ fölülvizsgálata, majd a privatizációs szerzõdések felülvizsgálata, a felelõsök õrizetbe vétele, a vagyonelszámoltatás, mindjárt hitelesebb lett volna ez az elõadás. Akkor talán Kóka úrék is elgondolkodtak volna az eddig, és ez utáni ügyleteik kockázatairól, a Szerencsejáték eladásáról, meg minden további értékesítésrõl, átjátszásról. Ehelyett az ön gyönyörû szóvirágainak a hatásaira a hallgatóság vörösre tapsolta a tenyerét és majd a tömegpszichózis elmúltával döbben rá, hogy megint nem kapott semmit, csak üres ígéreteket, amelyeket nem lehet számon kérni tavaszán a Kiskõrösi Mûvelõdési Házban egymás mellett ültünk Kósa Gyula Metész elnökkel, és hatszázad magunkkal hallgattuk Orbán Viktor választási nagygyûlését, ahol szót kapván vázoltam az addigi Postabank sztor it és kértem az elnök urat, hogy hatalomra jutva vizsgáltassa ki ezt a hatalmas kárösszegû sikkasztási és pénzhamisítási botrányt. Ekkor tûnt el 28 tonna pénzpapír, amelybõl 12 tonnát Akasztón találtak meg Tonhauserék. És ezután nem sokkal kellett a barna ötezreseket kivonni a forgalomból, melyek az eredeti klisék alapján készültek. Hozzászólásomat azzal zártam: kérem elnök urat, a gyõzelem után ne feledkezzen meg egy hamiskás magyar közmondásról, amely úgy hangzik Finggal gombot festeni nem lehet. A kongresszusi beszédet hallgatván ez ma is nagyon aktuális. Két dolgot nem tudtam akkor. Az elsõ, hogy a Fidesz akkori választási kampányát a Postabank elnök-vezérigazgatója több százmillió forinttal támogatta és ezért a felmentõ ítélet már a Medgyessy-kormány idején született. A második, hogy a gyûlést követõ vacsorára, melyen a kíséret és a helyi szponzorok vettek részt, Nógrádi József komám fõzte a halászlevet, akinek az év októberi meggyilkolását késõbb Pintér és Gergényi tábornok urak a fia nyakába varrták, hogy az indítékok és a gyilkosok homályban maradjanak. A szponzorok nevei a megyei bûnügyi rovatokban merültek ismételten fel. A következõ részt különösen Für Lajos úr figyelmébe ajánlanám. Mostanában a politikusok körében divattá vált az orosz medve bajuszát cibálni, képletesen mondva. Jelenlegi helyzetünk egyik okának tartom a magyar-orosz viszony elhidegülését, ami miatt piacaink nagy részét elvesztettük ben, mint tudjuk, magyar kezdeményezésre szûnt meg a Varsói Szerzõdés, elhalt a KGST is, a mi kezdeményezésünkre. Eddig rendben is lettvolnaadolog,aviszony-megromlásaezután történt. Minden józan gondolkodású ember beláthatja, ha egy kis ország egy világhatalom szomszédja, ráadásul energia-ellátásának döntõ hányada onnan biztosított, akkor nem szerencsés dolog piszkálni (mást úgysem tudtunk), mert semmit nem ér hatalom nélkül a harag. Az MDF teleragasztotta az országot a Tovarisi konyec plakáttal, válaszul az oroszok egy mosolygós kiskatonát mutattak a vonatablakban, Isten veletek magyarok felirattal. No comment. jó ha figyelünk 9

10 Für tanár úr az Echó tévé Obersovszki mûsorában azt fejtegette, hogy a magyarságra káros, hogyha engedünk az orosz befolyásnak, meg hogy mennyire rettegett 56-ban az oroszok õrizetében. Nos, félnivalóm nekem több volt október utolsó napjaiban, a Soroksári úton több tucat orosz halottal a környékemen, mert ha akkor elkapnak, ez az írás nem készül el. A riportból nekem úgy tûnt, hogy Für úrnak orosz fóbiája van. Késõbb úgy alakult az életem, hogy repülõs és lokátoros ismereteimnek köszönhetõen 64-tõl 68-ig a kémelhárítás tisztje voltam, és a csehszlovák beavatkozás után önként leszereltem. Rakétás és repülõtéri objektumok külsõ biztosítása volt a feladatom. Orosz tagozatú gimnáziumot végeztem, így nem kellett tolmács óta egy alföldi éttermet tulajdonoltam és üzemeltettem, ahová egyre több orosz tiszt járt be a nyelvi tudásom miatt ben már heti gyakorisággal nálam vacsorázott a kecskeméti szovjet hadosztály tiszti kara. Jó kapcsolatom alakult ki a hadosztálypa rancsnokkal, Zsurazjov vezérõrnaggyal, de különösen a páncélos hadosztályparancsnokkal, Valerij Kerimovval. Aki Jazov hadseregtábornok szovjet honvédelmi miniszter nevelt fia. Sokszor hajnalig folyt a beszélgetés és a vita a várható politikai és gazdasági változásokról. Akkori lakóhelyemen 88 nyarán kezdtem szervezni az MDF-et, amelynek helyi vezetõje, majd a megyei választmány egyik meghatározó vezetõje lettem, naprakész információim voltak az eseményekrõl június végén a szovjet hadosztály parancsnoka egy vacsorán felvetette, hogy a késõbbiekben meghívná hozzám vacsorázni a Déli Hadseregcsoport tábornokát, Matvej Burlakov tábornok urat, aki jelezte, szeretne egy olyan magyar emberrel beszélni, aki részese a változásoknak. Néhány nap múlva értesített az idõpontról, majd kellõ biztonsági intézkedések után megérkeztek. Személyében egy szibériai származású nagytermetû, nagyivó jó homorú, és jól tájékozott embert ismertem meg. Hajnali kettõig beszélgettünk, ekkor már biz tos volt a kivonulás, csak a módja és ütemezése volt kérdéses. A tábornok szándéka az volt, hogy a tartalék lõszer egészét, a fegyverzet egy részét, a rakéták kivételével, és az egész üzemanyag készletet itt hagyják a Magyar Honvédségnek, jelképes összegért. Nagyon kíváncsi volt, hogyan látjuk mi magyarok a két ország további kapcsolatainak viszonyait. Arra a kérdésre, hogy a jövõben milyen mértékben kívánnak beavatkozni a magyar és a Közép-Európai ügyekbe, szó szerint a következõ választ adta: Nyugodtak lehetnek, a jövõben a magukat kommunistának álcázó tolvaj zsidók védelmében egyetlen egy töltényt sem lövünk el, sem itt, sem máshol. Nagyon szidta Aczél Györgyöt, Rajnai Sándor moszkvai nagykövetet, akik szerinte izraeli kémek. Ez idõben különbözõ tanácskozásokon szorgalmaztam a média és belügy nagytakarításának mielõbbi végrehajtását, de falakba ütköztem. Lezsák Sándor válasza ez volt: Hogy képzeled, hogy amíg itt vannak az oroszok, ez addig lehetetlen. Elmondtam neki Burlakov válaszát és láttam, hogy nagyon furcsán nézett reám. Második és egyben utolsó találkozásunkra kb. két hónap múlva került sor, amikor a tábornok elmondta, hogy nehézségekbe ütközik a magyar kormánnyal közvetlenül tárgyalnia, nem akarják fogadni, pedig nagyon fontos ajánlatokat tenne a legfelsõbb moszkvai vezetés jóváhagyásával. Nagy nehézsége kbe ütközik a kivonulásra kerülõ csapatok otthon elhelyezése, ezért egy-két év haladékot kérnének a teljes kivonulásra. Ugyanakkor felajánlják, hogy egy gépesített páncélos lövészetet és egy repülõhadosztályt itt hagynának a magyar hadseregbe beintegrálva, magyar vezénylet alatt. Ha akármilyen veszély fenyegetné az ország szuverenitását, a csapatok magyar parancsra korlátlanul bevethetõ. A magyar kormány vállalja az itteni hivatásos állomány fizetését és a sorállomány étkeztetését. A tisztek otthoni fizetését õk fedezik. Cserébe a végleges kivonulás esetén itt hagyják a teljes fegyverzetet és felszerelést. A két alakulat, a Kecskeméti Központi Lövész és a Debreceni Repülõ Hadosztály. A kecskeméti hadosztály alárendelt alakulatainak harcértéke vetekedett az egész magyar hadsereg ütõereivel. (Egy harci helikopter ezred, két legmodernebb technikájú páncélezred, egy ezred és egy zászlóalj, sorozatvetõ nehéztüzérséggel felszerelt nehézalakulat, egy páncélos felderítõ és egy mûsza ki zászlóalj. A debreceni repülõhadosztály MiG 29-es és SzU 27-es típussal, tehát a legmodernebb technikával repült.) Felkerestem Lezsák Sándort, aki közölte, hogy a hét végi lakiteleki rendezvény vendége Raffai Ernõ, honvédelmi minisztériumi államtitkár, õ bejelent hozzá és neki mondjam el ezt részletesen. Erre a találkozásra a lakiteleki Mûvelõdési Házban került sor. Raffai végighallgatott, de láthatóan nem lelkesedett az ajánlatuktól, késõbb üzenetben elutasító választ küldött. Még a válasz megérkezése elõtt volt Kiskunhalason egy kibõvített választmányi ülés, ahol nagy naivul szintén beszámoltam az ajánlatukról, ahol vegyes fogadtatás volt. A Kecskeméti Had- 10 jó ha figyelünk

11 osztály telét Nyetropetrovszk mellett, sátortáborban töltötte fokos hidegben, majd utána a hadosztályt feloszlatták. Most fogóddzunk meg: Németországból csak 1993-ban távoztak a szovjet csapatok, rengeteg felszerelést hátrahagyva. Az ajánlat visszautasításának utóhatása lehet az is, hogy a kivonuláskor a csapatok a laktanyáinkat lerombolták, és hatalmas környezetszennyezést hagytak hátra. A nyugati titkosszolgálatok röhögtek a markukba, hogy sikerült megrontani a szovjet-magyar viszonyt, aminek következménye volt a keleti piac elvesztése telén egy este vadászpilóták tértek be vendéglõmbe. Mind ismertem õket, hisz rendszeresen vendégeim voltak, így aztán nemsokára én is hallgatója lettem a repülõs történeteknek. Amit itt leírok, ha nem saját fülemmel hallom, el sem hiszem... Néhány napja méter magasan repültem éjszaka, amikor orosz beszéd ütötte meg a fülem, kezdte történetét egyikük. Nemrég még oroszul forgalmaztunk, így kíváncsiságból beleszóltam a mikrofonba. Magyar vadászpilóta vagyok méteren, hallak benneteket, kik vagytok! Zdrasztvuj tovaris jött a válasz. Leningrádi harci repülõezred, MiG 29, idõjárás felderítõk vagyunk, méteren repülünk. Vengerszkíj lotcsik! Mi kerestük a kapcsolatot magyar pilótákkal. Vidd a hírt, hogy Leningrád népe éhezik, mint a háború alatt. Súlyos élelmiszer-hiány van. A város vezetése 60 vagon húsért átadna egy komplett Míg-29 harci repülõezredet, szakemberekkel kiképzéssel. Továbbítsd a hírt a légierõ vezetésének. Segítsetek, segítsetek! Éhen halnak városunkban az emberek! Továbbítom válaszoltam, s el is búcsúztam, mert rám szólt a torony, hogy kivel kommunikálok oroszul a frekvencián. Õk nem hallhatták az orosz pilótákat. Isten áldjon, jó leszállást! szólt a válasz, s már el is vesztettük egymást süllyedés közben, mert rá kellett állnom a hazavezetõ irányra. S, mit tett a parancsnokság! Kérdeztem én, mint kíváncsi kívülálló. Nem tudom, szólt a válasz. Jelentettem, de nem kellett leírnom a történteket. Ekkor megkerestem az MDF vezetõit, név szerint Lezsák Sándor és Raffay Ernõ lesöpörtek. Néhány héttel késõbb tonna húst semmisítettek meg egy szabolcsi hûtõházban. A pöffeszkedõ dilettáns MDF-s politikusok érzéketlen vezérkara nemcsak emberségbõl vizsgázott nullára, de még annyi eszük sem volt, hogy egy csekély segítségért cserébe, túl az általános humanitárius kötelezettségen, súlyos dollár milliárdokat spórolhattak volna meg a Hazának. Így néhány évvel késõbb, az adófizetõket jelentõsen megterhelve, hosszú-hosszú tárgyalások után megvettük azokat a MiG 29-eseket, amelyeket bartell üzletben megkaphattunk volna. Így játszotta el az MDF-s politikai elit az utolsó esélyt egy baráti-üzleti kapcsolat kiépítésére a hatalmas és befolyásos, a magyar piacot fellendíteni képes Oroszországgal szemben, s mutatta ki érzéketlenségét az emberi szenvedés iránt. Így jártunk, és bizony nem jártunk jól! Ezt kihasználva már 1991 második felében a NATO raktárakból több ezer tonna lejárt szavatosságú húst és vajat szállítottak a Szovjetunióba. Jóhiszemû közvetítésemnek az lett a következménye, hogy KGB-s ügynöknek minõsítettek. Tisztelt Für Lajos tanár úr! Az orosz kapcsolat nem ördögtõl való. Mondom ezt annak ellenére, hogy engem 1944 novemberében majdnem agyonlõtt az anyámat megerõszakolni igyekvõ felszabadító részeg harcos, szerencsére társa felütötte a sorozatvetõ csövét és a golyó a pince plafonjába ment. Apám annak a konzervgyárnak volt az igazgatója, majd helyettese, amelyik 53-ig jóvátételre termelt és 49-tõl szovjet igazgatója volt. A szovjetek által nyakunkra ültetett hatalmasok igen aktívan moszkvai fenekeket nyaltak. Mára megszaporodtak a fenekek: Washington, London, Párizs, Berlin, Brüsszel, Tel-Aviv. Lassan nyelvhiány keletkezhet, bár ugyanazok, vagy leszármazottaik nyalnak. Az orosznak csak a magyar termék kellett, a gyár meg a föld nem. No meg az átadott bankkölcsön, a guruló dollár, Kapolyi, Marjai, Nyers, Szûrös, az új urainknak meg minden.gabona,hús,bor,föld,gyár,újabban kórház és iskola, az összes bank és energia-szektor. Cserébe mit kaptunk? 20 milliárd dollár adóssá gból 90 milliárd, ebbõl eddig kifizettünk 200 milliárdot és 25 év alatt eltûnt a nemzeti vagyon. Ráadásul kaptunk egy mocskos cionista diktatúrát a nyakunkba meg egy rendkívül látványos uniós tagságot egy olyan szerzõdés alapján, amirõl tárgyalni sem lett volna szabad. Ennek alapján 2011-ben elveszik a termõföldünket, jelenleg pedig ömlik be a határon a silány, esetenként lejárt szavatosság élelmiszer, bóvliáru, ami ott már eladhatatlan, az illegális, veszélyes hulladék, a szemét tízezer-tonnái, mert csak töredéke van felderítve. Kibogozhatatlan és átláthatatlan gazdasági társaságok fosztogatják adóbevételeinket, és az államkasszát minden beruházás legalább a duplájába kerül, mint más országokban, a korrupció miatt. A kis- és középvállalkozókat teljesen padlóra teszik. A magyar vendéglátást például egy olyan higiéniai követelmény-rendszerrel, ami állítólag uniós, de például a mediterrán országokban, ahol sokkal melegebb van, még nem is hallottak róla, és a pályázati rendszerek szintén a korrupció melegágyai. A legfelháborítóbb gyalázat a magyar mezõgazdaságot és a gazdákat érte. A 25 százalékos támogatással, ami olyan, mintha a 100 méteres síkfutásnál az ellenfélnek 75 métert adnánk. Hosszan lehetne még sorolni a sérelmeket. Ebbe a koporsóba az elsõ szegeket a naivul dilettáns Antall kormány ütötte. Bár én Antall ártatlanságában sem hiszek, mert õt Aczél György és Mark Palmer találta meg erre a feladatra. Önt csak azért becsülöm nagyra, mert legújabb történelmünk egyetlen politikusa, aki felelõsségét elismerte- persze ez az utókor elõtt nem jelent teljes felmentést, mert ön is elmulasztotta eltávolíttatni a seregbõl a politikai komisszárokat és azokat a tábornokokat, akik késõbb segé dkeztek a magyar haderõ izraeli parancsra történõ leszerelésében, hogy helyette egy, az irányításuk alatt álló õrzõvédõ csapat legyen a fegyveres erõ, meg a szintén odahúzó terrorista rendõrség. Mindezek alapján azt hiszem, ön is beláthatja, hogy az oroszok felé történõ nyitást nem szabad tiltólistára tenni. Mert ezektõl saját erõnkbõl már nem igen tudunk megszabadulni. Mert Putyin pedig a tolvajainak egy részét Szibériába számûzte, nagyobb részét pedig Izraelbe küldte. Õ tudja miért. Az izraeli tábornoki kar negyede Moszkvában végzett. A jelenlegi miniszterelnökrõl nagyon rossz véleményem van. Egyetlen pozitív cselekedete az oroszok felé történõ puhatolódzása, ha ugyan ez saját szándéka volt. A gazdasági kibontakozás lehetõsége az lenne, ha az oroszoktól bartellban tudnánk venni az energiát, olajat, gázt, áramot, és ehhez pedig újra keresni kellene néhány moszkvai feneket. Semmi esetre sem az a tárgyalási stílus a nyerõ, amelyet Orbán elnök úr mutatott gázügyben, amikor is az orosz nagykövet 5 perc alatt helyre tette õt. Erre most vendégül látja a kongresszuson azt a Wilhelm Martenst, aki már az október 23-ai budapesti fellépésén ékes bizonyítékát adta, hogy kelet-európai meg magyar ügyekben teljesen tájékozatlan. Nevezett úr kongresszusi felszólalásában a mi kontónkra újra belekötött Putyinba, mondván, hogy az EU ellen gázfegyvert vetett be. Talán azt kellett volna ennek a balga belgának tudomásul venni, hogy a gáz az oroszoké, a közép -európai gáz pedig rajtuk keresztül jön. A másik hatalmas elõnye a bartell-üzletnek az lehetne, hogy a mezõgazdasági termelõk újra piachoz juthatnának, felfuttathatnák termelésüket, és nem mennének tönkre, mert most mindig az a termék nem kell, ami éppen megterem, aztán bagóval kifizetik, ha egyáltalán fizetnek, lásd Leisztinger, meg a Bajnai féle liba-ügyet. Kemény Z. Gábor jó ha figyelünk 11

12 A magyar Igazság és Élet Pártja szabadtéri matinéját látogattam meg vasárnap. A matinét a Városliget százados fái alatt hallgatta meg mintegy 200 érdeklõdõ. Az elõadást Dr. F e n y v e s s y Zoltán közgazdász, a MIÉP alelnöke tartotta, amelynek témája a Magyar Alkotmány volt. A Ligetben sétáló turisták csoportjai érdeklõdve hallgatták kissé messzebbrõl az elõadást, még a biztosításra kirendelt rendõrök is élénken figyeltek. Csendesek voltak. Talán, mert éppen most váltják le fõnökeiket? Ki tudja? Részletek Dr. Fenyvessy Zoltán elõadásából: Az alkotmányozó nemzetgyûlés és az alkotmányozás kialakulásáról és kezdeti idõszakáról mondanék néhány szót. Az alkotmányra mint testre a ruha vagy csontra a hús, úgy épülnek rá a jogszabályok. Igy határozzák meg mindennapjainkat, az életünket. Döntõen befolyásolják, mit tehetünk, mit nem és amit követünk, azt hogyan tehetjük. Az alkotmány és a valóság bizony, nem mindig találkozik egymással. Felmerül bennünk, hogy nem jól van ez így. De mindjárt az is felmerül: így kell ennek lenni? Ez valamilyen megváltoztathatatlan adottság? Hogy is alakult ki a magyar jogfejlõdés, ennek ismeretében összehasonlítást lehet tenni, hogy a jog és az igazság hogyan függött össze korábban... Az elsõ esemény, amit a magyar jog esetben említeni lehet bár nem alkotmány az nem más, mint a Vérszerzõdés. Nem foglalták írásba. Egymás elõtt és persze a törzsek elõtt kijelentették és be is tartották. Anonymus foglalta késõbb írásba. Azt mondja Anonymus: A törzsek vezetõi kimondták, ameddig az õ és utódaik élete tart, mindaddig Álmos vezér ivadékaiból lesz a vezérük. Amennyiben valaki ehhez hûtlen volna, a bûnösnek vére omoljon, mint ahogy az õ vérük omlott az esküben, amelyet Álmos vezérnek tettek. És ha már itt tartunk, nem véletlen az Árpádsávos zászló n y o l c sávja, amely a nyolc szerzõdõ vezérre emlékeztet. Akkor akalult ki. A jogfejlõdés elsõ írott emlékei Szent István úgynevezett Dekrétumai....és mert minden nemzet az õ tulajdon törvénye szerint igazodik, ezért mi is országunkat Isten akaratából kormányozván mind a régi és mostani császároknak példájukra tanácsi elmélkedésbõl szabtunk módot a mi népünknek, hogyan élhetne tisztességes és háborúság nélkül való életet. István tehát a hagyományokra építve adta ki a rendelkezését. Többen összedugták a fejüket és adták ki a törvényeket. Egy nagyobb ugrással Szent László egyik törvényébõl idéznék: (Csak azért veszem elõ, mert aktuális.)...ha valaki leányon vagy asszonyon...erõszakot követ el, úgy bûnhõdjék, mintha embert ölt volna.... mindenki gondoljon tovább a mai helyzetre! Nézzünk most bele Könyves Kálmán 23-ik törvényébe:...azt a bírót, aki a perekben igazságtalanul ítélkezik, a király udvarába pecséttel idézzék... Tehát azt a bírót, aki hamisan ítélkezett, megbüntették. Látunk-e erre ma példát? Ha a bíró poroszlója küldetése közben igazságtalanul cselekszik, ítéljék el a hamis parancsot adó bíróval együtt! Ugye, a rendõrvezetõket leváltják és a hamis parancsot adó miniszterrel mi a helyzet? (Taps.) Így érkezünk el az 1222-ben kiadott híres Aranybullához. Nagyon sok törvénykezés volt, emeljünk ki belõle egyet: 11-ik czikkely:...ha vendégek...mint jámborok jönnének az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak. (Az idegenek.) 13-ik czikkely: A jobbágyurak úgy kövessék a király udvarát, hogy akármerre is úgy járjanak, hogy a szegénységet ne fosszák, ne nyomorgassák...továbbá birtokot az országon kívülvaló embereknek ne adjanak. Ha valamelyest adtak, azt a haza fiai válthassák meg... (Taps.) 800 évvel ezelõtt! A rossz királlyal szembeni ellenállás lehetõségét külön szabály biztosítja. (Leemeljék a trónról és helyette újat emeljenek). Az alig ismert Albert király jórészt idegen származása ellenére jónéhány dekrétumot adott ki, amelyek nagyonis magyar hitre vallanak 4-ik czikkely:...a behozott ártalmas újításokat és szokásokat el kell törölni és ki kell irtani! Hol tartunk ma a behozott ártalmas szokásokkal? Az 5-ik czikkely:...és várakat, erõsségeket, birtokokat, hivatalokat, nagyobb egyházi javakat, báróságokat, ispánságokat...sem fogunk akár ideiglenesen akár állandóan külföldieknek vagy idegeneknek adományozni, hanem csakis magyar embereknek...ezeknek adományozásához csakis magyar ember részére legyen rendelkezési jogunk.. Ezt megerõsíti a 16-ik czikkely:...a birtokokat és birtokjogokat nem idegeneknek, hanem csakis országunk jól érdemesült és országunk Koronája alatt álló lakosainak fogjuk adományozni nem pénzért érdemeikhez és szolgálataikhoz képest. Mátyás helyi intézkedései miatt él a népben mindmáig az igazságos titulus. (Emlékezzünk a kolozsvári bíró vagy a gömöri szõlõkapáltatások történeteire)...egyik legfontosabb dekrétuma volt, hogy megállapították a központi adókat, és a király senkinek nem engedte meg, hogy ezen kívül adókkal sanyargassák a jobbágyokat vagy egyéb alattvalóikat. A 41-ik czikkely még mai szemmel is érdekes lehet:...továbbá rendeltük, hogy a dézsmálóknak a dézsmafizetõk esküjével meg kell elégedniök, ha ellenõrzés esetén úgy találják, hogy a parasztnak volt igaza, tartoznak ott nyomban a parasztnak egy aranyat fizetni gondoljanak csak az adóbevallásokra. Hát, ha minket az APEH rendben talál, milyen szép lenne, ha egy arannyal fizetné meg, mert kételkedni mert... II. Ulászló utasítására Werbõczy István foglalta a magyar alkotmány az úgynevezett Hármaskönyvé -be, amelyet együttesen Corpus Juris Hungarisi-nek nevezünk. Mit jelet ez? A Magyar Jog teste! Magyarország törvénykezéseit tehát mindenkor a Corpus Juris szabályozta. Egészen a 20-ik századig. Nekik megfelelt a Corpus Juris! 1998-ban megpróbáltam a Parlamentben felvetni az 1949-es alkotmány megváltoztatásának kérdését. egyetlen. Egyetlen látszat-javaslat volt abban a négy évben; Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter felvetett egy javaslatot: az Alkotmányban egyetlen betû nem változna, csak a számok. (pl. nem úgy hívnák, hogy 1949-ik évi 20-as törvény, hanem évi 1-es! Csak ennyi, hogy a 21-ik században már ne egy sztálinista számozású alkotmány legyen). Nekik megfelelt ez az Alkotmány! S ó l y o m Lászlónak szintén megfelel. (Egy példa: Néhány héttel ezelõtt innen párszáz méterre volt a nagygyûlésünk, arra kértük a Rendõrséget, legalább az Andrássy úti szervízúton engedélyezze a felvonulásunkat. Megtagadták, a közlekedés indokolatlan akadályozása miatt. A szervízúton! És a m e l e g e k, amikor végigvonulnak, dübörgögve, kamionsorral az egész Andrássy-úton? Õk nem akadályozzák aránytalanul a forgalmat? És mindkettõ ugyanerre az alkotmányra hivatkozik). Amikor betiltanak valamit és amikor engedélyeznek valamit. Én személyesen két ízben feljelentést tettem vörös csillag használata miatt. (A Heineken sörön levõ vörös csillag miatt, bár a sör jó! Másrészt különbözõ reklámújságokban mindig találunk vörös csillagot.) Az Ügyészség mindkét esetben elutasított, arra hivatkozva, hogy nem politikai céllal jelentették meg azokat. Rendben lenne, de akkor az egyéb önkényuralmi jelképeket lehet reklámcélokra használni? Amelyek szintén sokezerévesek, indiai alapjelképek. Összefoglalva: már régen itt az ideje, hogy a magyar történelmi hagyományoknak megfelelõen a magyar érdekeket képviselõ Alaptörvényt megalkotni, amire aztán az általunk kíván jogszabályok épülnének rá. Nem a saját, hanem nemzetünk, hazánk érdekében..." fejezte be elõadását Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke. Itt kikapcsolom kis magnómat. A Hõsök tere felé szaporázva a lépteimet azon gondolkodom, hogy az Árpád nagyfejedelem szobra alatt fakadó Szent István forrás mennyi ideig szolgálja még a magyar érde- 12 jó ha figyelünk

13 A bibi valami apróság. Valami piszlicsáré ügy, kicsinyke baj, aprócska dolog, akár valami picinyke zavaró sebecske az ember kisujján. Valami lényegtelen semmiség, ami felborít mindent, ami átértékel, ami aztán átírja a valódi történetet. A bibi mindig váratlanul és rosszkor érkezik. A bibi berakja a lábát és elgáncsol. A bibi egy utálatos önjáró faszkalap, mert folyton keresztbe tesz. A bibi mindig a legrosszabb verzió. A bibi értelmezhetetlen semmiség, egy nulla, egy porszemnyi kis senki, de mégis A bibi kikerülhetetlen. A bibi idegesít! Egyre jobban idegesít. Mert a bibire nincs magyarázat. Itt van mindjárt egy kis bibi a rendõrséggel! Gyurcsány azt mondja, hogy minden hülye megélhetési rendõrbûnözõnek Orbán az oka. Nyilván. Orbán azt válaszolja, hogy Gyurcsány vegytiszta hülye, ha ilyet állít! Helyes! Ez idáig rendben van. Nulla-nulla. A Jóisten, meg a csõcselék most visszavág! Csakhogy Gyurcsány a Fidesz kongresszus aznapjára idõzítve, píár-fogásként, akár egy forradalmi quillotine lefejezi a rendõrséget, aztán másnaposan, mámorosan az egekig feldicséri a kirúgottakat. Aztán ingyenes zöld számokat biztosít a rendõrség elleni önfeljelentõknek.vagyis,kecskérebízzaakáposztát! Itt kezdõdik a bibi. Aztán ott folytatódik, hogy saját megbízható fogdmegjeit nevezi ki a karhatalom élére. Felállítja a pártmiliciát, mert fél a Fideszes befolyástól. Állítólag nem csak Pintér Fideszes, hanem Szabadfi és Gergényi is! A népverésért kitüntetett Gergényi! Jó mi? Na itt van a rafinált csapda eldugva. Gyurcsány nem mondja ki, de sejteti, hogy Rebiszes jobboldali rohadékok verték véresre, az ellene tüntetõket. A vasprefektus jobbos, hiszen fideszes haverokkal üzletel, miközben könnygázfelhõk között viperázik, kardlapozik és lövöldözik a csõcselékre. Most, hogy teljes lesz a személycsere -a politikai bûnözõk örömére, szabad kezet kap a szocialista tisztogatás-, a Fidesz azonnal aláírja a karhatalmi integrációt. A bibi beteljesedik. A jobboldal nem képes megvédeni a rendvédelem vezetésében megbúvó néhány maradék emberét. R-szolgáltatás? Nem. Ez szopatás! Tényleg. Minek tiltakozni, amikor Gergényi is jobboldali?! Idegesítõ ez a kis bibi, de van itt másik, amire nincs magyarázat. Itt van mindjárt egy kis bibi ezzel a Rogánnal! Ez a kis Tóni még anno, szembe ment a keresztel. Nekirongyolt a Jobbik feszületének úgy, ahogy jóravaló libsiként dukál. Ki akarta takarítani a belvárosból, ne csúfoskodjon ott az a fránya, megfeszítésre emlékeztetõ mementó. Rendes keresztény jobboldali nem tûrheti az ilyesmit! Ez skandalum! Aztán meg bekamerázta a húggyos huligánok ellen a parlamenti játszóteret, nehogy megkukkolja valaki a sorból kilógó bibit. Mert ha a bibi lázadozik, kordában kell tartani! Le kell verni a fránya parázna-billegetõket! Inkább hatezer árvácska búslakodjon Rákóczi lábainál, hervadozva. Inkább néhány szagos toi-toi legyen ott, mint egy nagy bûzlõ nemzeti szarolda. Inkább seft, mint flesh! Inkább a Bazilika elé kell kitelepülni bárgyúan kifestett, egoista tehénként! Áfa-mentes zsebpénzért kell felállítani ott a zsibvásárt, hogy csak a mi kis kedves párt-bibink somolyogjon a sok farizeus között. Saztán? A pofára esett szocik verhetik a nyálukat, mert zeng a téren a mindenkivel lebratyizó szabadelvû szentfazék. Fennkölten igét hirdet. Bel-városállamot alapít magának, elqurt kormányzati negyedet. Kifutót a Soros egyetemig, ahol mindenki csak a sok kis önjáró Demszkyrõl álmodik. Rogán, most egy tisztelet nélküli társaságról regél, ahol partnerként õ a kovász. Ahol õ erjed és gerjed, ahol õ puffaszt és dagaszt. Ahol õ áll a kis Schmuck és Juszt Laci között keltetõként, mint egy pántlikával átkötött levénülõ, karon ülõ mûellenzéki. Partnerpolitika és gesztus. Kiegyezés azokkal, akik még sohasem gyakoroltak kíméletet! Szép kis bibi! Így áll az idõben ez a magányos, békülékeny szépkorú. Mementóként a kör közepén. Áll a Szent jobb elõtt elmélázva. Ganéjként összerohad benne lassan a hajdani nagyreményû nagykoalíció. Toleránsan idegesítõ ez a bibi, ez a mindenkinek megfelelni akaró politikai tömegárú, de van itt másik, amire nincs magyarázat. Itt van mindjárt egy kis bibi ezzel az új többséggel! Erre hivatkozik most mindenki, bár az új többség sem választáson, sem népszavazáson nem adott erre felhatalmazást. Az új többség csak a közvélemény kutatók fejében létezik, meg persze az egyre szélesedõ, országos méretû Gyurcsány utálatban és a totális politikai elutasítottságban. Na most itt van az elsõ bibi. Vajon a politikai kisebbség által 17 éve becsapott régi/új többség, adott-e bármilyen megbízást Orbánnak a közös képviseletre? Vajon az új többség minden tagja Fidesz párti, vagy netán jobb híján csak kényszeredett választó? Most, hogy az emberek jelentõs része szerint nem volt rendszerváltás, kinevezhetõ egy paktumpárt vezetõje által az új többség? A bibi tovább kérdez: -Mi lesz a politikai pártokat és a rendszerváltást elutasító hatalmas tömeggel? Õk is az új többséghez tartoznak a néma közönyükkel, vagy egy ma még láthatatlan harmadik erõhöz? Mi van, ha esetleg nem párthoz, hanem nemzethez tartozónak vallják magukat? Nekik üzen a pártelnök, amikor arra kéri õket, hogy mondjunk le a lemondásról? Ha a többség lemond a közönyrõl és aktív közéleti szerepet vállal (nem csak kormánybuktatást?), akkor vajon automatikusan az új többséghez tartozik? Itt álljunk meg egy pillanatra! Lehet, hogy a bibi a radikalizmusból fakad!? Hiszen mi van az igen aktív szerepet játszó radikálisokkal az utca megvert népével-, akiket õsszel látványosan cserbenhagyott a Fidesz? A túlzott politikai aktivitás és önállóság automatikusan kirekeszt az új többség közösségébõl? Na, itt lehet a bibi elásva! Lehet, hogy csak az lehet az új többség tagja, aki behódol a Fidesznek és elismeri Orbán karizmatikus vezéri erényeit? Lehet, hogy csak a pártszimpátia szabályozza az új többséget? Lehet, hogy ez a kis bibi bekebelez? Ha ilyen kizárólagosságok és fékek vannak beépítve az új többségbe, akkor vajon lehet-e ezzel az önkorlátozó szemlélettel növekedni, és választásokat nyerni? (Ez tényleg bibi, mert az új többség a Fidesz körül mindig megvolt, de nem tudott vele kormányt alakítani!) Nem tudjuk a választ, csak zavar ez a sok aprócska bibi. Zavar, mert egyre több bibi van körülöttünk, amire nem tudjuk a megoldást. Nem tudjuk, nem látjuk és idegesek leszünk. Mert a bibi idegesít. Egyre jobban idegesít! Mert a bibire nincs magyarázat! Mert azt érezzük, hogy ettõl a sok érthetetlen, büdös, rohadt, jobb és baloldali bibitõl egyre csak ingerültebbek leszünk! Vagy legyünk inkább továbbra is megvezetett hülyék, és ne foglalkozzunk ezekkel a piszlicsáré, akadékoskodó, picinyke bibikkel? Molnár Tamás / ÚDK keket? Hiszen tudjuk, ma már a magyar vízforrások legnagyobb része privatizálva van. Hazánk víz- és csatornaszolgáltatásában jelentõs szerepet játszanak a francia cégek. Nem véletlen, hogy annak idején Medgyessy Péter két francia állami kitüntetést is kapott. Mivel elsõsorban a Hõsõk terén és közvetlen környékén kezdenek bele idegen cégek újabb építkezésbe (lásd. Lovarda!) összevont kórház, alatta mintegy véletlenül hatalmas gyógyvízkészlet! Nos ezek a tények adnak most aggodalmat, amire emlékeztetni kivánom Olvasóimat: A Zsigmondy Vilmos mérnök által 1868-ban talált hatalmas vízkészlet és az 1913-ban Cziegler Gyõzõ tervei alapján épült pompás Széchenyi-fürdõ épületegyüttese már mind-mind idegen kézben vannak! Nem lehet nem észrevenni, hogy valakik nagyon szemet vetettek erre a vagyonra. Persze ne építsünk összeesküvés-elméleteket, és ne mondjuk, hogy mindenképpen a magyarok életminõségére törekednek. Kétségtelen azonban, hogy Budapestet két nap alatt mûködésképtelenné lehet tenni a csapok és a csatornák elzárásával. Összeállította: Czékus Jób, Nemzeti Hírháló jó ha figyelünk 13

14 Nyílt levél dr. Orbán Viktornak a politikai és társadalmi eszmeváltás (paradigmaváltás) értelmezésérõl Tisztelt Elnök Úr! A legnagyobb kormánypárt nevetségesen primitív kritikával illette az Ön tisztújító kongresszuson elmondott beszédét. Ez annak a látszat-ellentétnek a kétségbeesett erõsítése, amellyel az egygyökerûség leplezésére fenn akarják tartani a társadalom megosztottságát. A választópolgárok bizonyított többsége elutasítja a diktatúra továbbélését jelentõ megosztottságot és ezért nemcsak az Ön pártja mellett nem áll, de a parlament összes pártjától elfordult, így egyértelmû, hogy ennek tudatában kell értelmezni azt a gondolatot, amit Ön a FIDESZ tisztújító kongresszusán mondott: Az új többség új politikai és társadalmi eszmét akar, véget vetve a sötétség korszakának. Ezzel a paradigmaváltás szükségességét fogalmazta meg ( új politikai és társadalmi eszmét akar ), ami fokozhatatlan áthallást jelent az Ön részérõl, ezért az õszinteség, az egyenesség Ön által hangoztatott elvei komolyan véve folyamatos plagizálással, a részeket egészként feltüntetõ demagógiával vádolom Önt, és felszólítom arra, hogy nyilvános vitán bizonyítsa gondolatai önállóságát, országvezetõi képességét ígéretei fedezetének bizonyításával! Ön azoknak a gondolatoknak egy részét, amelyeket a Szent Korona értékrendre épülõ rendszer elemeiként az elmúlt tíz évben leírtam, rendszerkörnyezetébõl kiragadva folyamatosan átvette. Az a legfontosabb, hogy rendszerkörnyezetébõl kiragadva tette ezt, mert, ha Ön és pártja az adófizetõk pénzébõl szerzett vagyonnal és médiafölénnyel valóban a közös céljainkat és közös értékeinket (idézetek az Ön beszédébõl) akarná megtestesíteni, akkor teljes egyetértésem mellett felvállalná azt az értékrendet, amely nem elszigetelt (izolált) elemek véletlenszerû halmazát, hanem a társadalom szerves egységét jelenti. Hogyan lehet új politikai és társadalmi eszmét megvalósítani (vagyis paradigmaváltást végezni) a régi rendszer okának megszûntetése nélkül? Emlékezzen Einstein gondolatára: ha valami elromlott, akkor nem lehet ugyanazzal a módszerrel megjavítani, ami a romlást okozta! A politikai és társadalmi rendszer romlásának csak következménye az egészségügy szétverése, az oktatási rendszer elnemzetietlenítése, a falvak halálra ítélése, a nemzetiségi politika magyartalansággá és magyarellenességgé fokozása, vagyis az újszabados (neoliberális) eszme üzleti szellemének hatása. Az ok az összevonás (integrálás, még kevésbé magyarul: kohezionálás) alkalmazása az összehangolás (koordinálás) helyett, vagyis az a négy szabados (liberális) alapelv, amelyre a teljes gyarmatosítás (globalizáció) és annak európai helytartósága, az Európai Unió épül! Ön Rákóczi szavaival a szenvedhetetlen iga okát nem, csak annak következményét mondja el a választóknak, tisztelt Elnök Úr, ezért nem tesz eleget az önmaga által támasztott erkölcsi-politikai alapelveknek, az õszinteségnek és az egyenességnek! Nem határoz meg új módszert, hanem azt akarja a javítás eszközeként használni, ami a romlást elõidézte! Ezért Ön tartalom nélkül vette át az új politikai és társadalmi eszme megvalósítás (paradigmaváltás) kifejezést, aminek értelmét, közös céljaink és közös értékeink megvalósulását a gyakorlati feltételekkel alátámasztott Szent Korona új politikai és társadalmi eszme rendszere fogja szolgálni és nem az Ön megalapozatlan ígéretei. Ez a megújulás elkezdõdött április 20-a és 22-e között és az ott meghatározott elvek szerint folytatjuk azokkal az emberekkel, akik Önnel és a teljes gyarmatbirodalom mûködését támogató társaival ellentétben új alapokon álló, új politikai és társadalmi rendszert testesítenek meg. Erre tettem felhívást a halálraítélt kistelepülések polgármestereinek, és ezért kértem fel a politikai és társadalmi eszmeváltásra (paradigmaváltásra) az elõzõek mellett az országgyûlési (parlamenti) képviselõket, közöttük Önt is hiszen a szeretet mindenkinek megadja a damaszkuszi út végigjárásának lehetõségét. A Gondoskodó Magyarország települési és mezõgazdasági programja nemcsak ígéretet ad (mint az Ön beszéde), hanem a feltételeit is biztosítja annak, hogy a falu a jövõ életmódja jelmondat ne hatásvadász demagógia, hanem gyakorlat legyen. Mondja csak, tisztelt Elnök Úr, hogyan egyezethetõ össze falumentõ gondolata azzal a ténnyel, hogy Önök írták alá az EU csatlakozási szerzõdésnek azt a mellékletét, amely a termõföldet a tõke részévé alázza, a szabados (liberális) alapelv önérdeket feladó elfogadásával? Az Ön által meghirdetett erõs ország csak tartalom nélkül átemelt üres retorikai fogás az új alapokon álló rendszer megteremtése nélkül. Amíg függetlenségünk vissza nem áll, addig nincs módunk azokat az értékeinket (termõföld, természeti kincsek és a szellemi alkotókészségünkben ingéniumunkban rejlõ érték) saját érdekünkben használni, amelyek erõnket adják. Kijelentésem feltételeit is meghatároztam akkor, amikor azt mondtam, hogy el kell vetni a merjünk kicsik lenni! és a szegény ország vagyunk! álságos jelmondatokat vagyis az Ön gondolatának eredetijét mondtam! A Senkit nem hagyunk az út szélén! kifejezést az eredeti szóhasználat szerint idézte pártja a választási programban, amikor azt írja: Gondoskodás egész életen át. Leginkább ezzel bizonyítható, hogy általános forrásként használták a Gondoskodó Magyarország programot választási programjuk elkészítésénél. Nem ez a baj, hanem az, hogy nem rendszerként hallatták át, hanem egy-egy részt vettek ki belõle, így sem a rendszerkapcsolatok, sem a feltételek nem érvényesülhetnek, vagyis gyõzelmük esetén ugyanabba a helyzetbe kerültek volna, mint a jelenlegi kormány, és nem ellenük, hanem Önök ellen tettem volna feljelentést a Btk. 211 e) pontja alapján. Semmi kétségem nincs a felõl, hogy a Központi Nyomozó Fõügyészség ugyanazzal a jogállamiságot semmissé tevõ (negligáló) határozattal utasította volna el indítványomat, mint most, mondván: nem büntetõjogi, csak politikai felelõsséggel tartoznak. A társadalom legszentebb alapja a család. Ezt az Önök választási programja a család mind az öt funkcióját (családi egység védelme, magzat védelme, gyermek védelme, anya védelme, szülõ védelme) feltételek nélkül ígérve szinte szó szerint vette át a Gondoskodó Magyarországból, éppúgy, ahogyan az Ön kongresszusi beszéde. A teljes foglalkoztatottság célkitûzése egyre több ország programjában jelenik meg, sõt, közös európai cél mondta Ön a tisztújító kongresszuson elmondott beszédében. A Gondoskodó Magyarország elvetve az ember áru jellegét mindenkinek küldetése szerinti feladatot határoz meg. Nem ez jelenti a politikai és társadalmi eszmeváltást (paradigmaváltást), tisztelt Elnök Úr, az EU-alapelvvel ellentétes, tehát eredendõen (ab ovo) megvalósíthatatlan ígérettel szemben? A zászló a nemzet közös akaratát jelzi. Közös céljaikat, és közös értékeiket testesíti meg, vagyis azt fejezi ki, hogy az ország megvédi polgárainak értékeit, és lehetõséget ad, hogy megvalósíthassák céljaikat mondta Ön. Ez kendõztetlen átvétele a Szent Korona Tagság értelmezésének, ami a Gondoskodó Magyarország alapja. Idézett mondata természetes következményként (hasonlóan a nyelvbotlással Alkotmánynak nevezett évi XX. tv 2.. (3) bekezdés második mondatához), megfogalmazta a Szent Korona eszme ellenállási záradékát is. Miért nem értelmezte, tisztelt Elnök Úr a Szent Korona Tagság fogalmát? Talán csak nem az tartotta vissza, hogy akkor minden magyar 14 jó ha figyelünk

15 mint államalkotó nemzet tagja állampolgárságának megadása természetesként fogalmazódott volna meg, felülemelkedve a szabadságot a szabadossággal felcserélõ európai polgárság intézményén? Ha eddig eljutott volna, akkor ki kellett volna mondania, hogy ennek a természetes értékrendnek egyetlen méltó jelképe van, az újszabadosok (neoliberálisok) által habzó szájjal gyalázott (nem piros, hanem ezüst csíkkal befejezett!) Árpádsávos zászló. Tehát: nem Kell egy zászló!, hanem a céljainkat és értékeinket kifejezõ értékrendet jelentõ Zászló alá kell mindannyiunknak állni, és nem a megosztottság gyûlölet-keltésének engedve pártosodni! Ön a Hírtv-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy új konvergenciaprogramra van szükség. Merje végre kimondani, kedves Elnök Úr, hogy a konvergenciaprogramot az tette szükségessé, hogy az EU-csatlakozásunkkal olyan sarcot vettünk a nyakunkba, amellyel állandósul a költségvetési hiány. Ennek mérséklése (a konvergencia) csak megszorításokkal érhetõ el (az államadósság további növeléséhez már nem vagyunk hitelképesek). Az Ön által ígért új konvergenciaprogram hogyan szûntetheti meg a szenvedhetetlen igát, annak ismeretében, hogy Andrew Dean, az OECD igazgatóhelyettese így nyilatkozott: A növekedést a kemény, de szükséges kiadáscsökkentõ intézkedések fogják vissza? Mikor meri végre kimondani, tisztelt Elnök Úr, az Igazságot, hogy ígéretei beváltásának azok a feltételei, amelyek a Gondoskodó Magyarország program alapját képezik: Magyarország örökké szabad (minden további feltétel eredete ennek visszavétele). A kötelezettségek és jogok összhangjában mindenkinek egy és ugyanazon joga van. Minden tulajdon az egyetemes magyarságé (a Szent Korona Tagoké, vagyis az államalapító és államalkotó nemzetek tagjaié). Minden magyar érték magyar érdeket szolgál. Mindenkinek joga és kötelessége mindenkivel szemben ellenállni, aki gátolja a Szent Korona értékrendjének érvényesülését. Ezek teljesülése esetén lehet olyan államháztartást (benne a költségvetést) megvalósítani, amely mindazokat az ígéreteket (és természetesen többet is) megvalósíthatóvá teszi, amelyeket alapok nélkül ígértek választási programjukban és ígért Ön az utóbbi napok nyilatkozataiban. Ez a Gondoskodó Magyarország költségvetése. Tisztelt Elnök Úr! Önnek módjában áll cáfolni a fentieket. Mivel tényekrõl van szó, ha ezt nyilatkozatban és nem vita során teszi, önmagában minõsít, különösen az utóbbi napok áthallásait figyelembe véve (politikai és társadalmi eszmeváltás, faluvédelem). Önnek módjában áll tudomást nem venni errõl a levélrõl. Ez nem lenne túl politikus magatartás, hiszen ez megfutamodást jelentene az igazság elõl, amit Ön leginkább védelmez beszédeiben. Mivel a médiának, a polgármestereknek és az országgyûlési képviselõknek elküldöm a saját címlistámon szereplõkön kívül, a tudomásul nem vétel hatása egyértelmû. Önnek módjában áll kitérni a tényszerû érvütköztetés elõl, a levélbe szándékosan elhelyezett gumicsontok élesítésével. Természetesen ezt megfelelõképpen fogom a nyilvánosság elõtt megjegyzéssel kísérni. De Önnek módjában áll az is bebizonyítva, hogy azt mondja, amit érez, hogy vállalja a vitát, ezzel saját erkölcsi elveit, az õszinteséget és az egyenességet gyakorlattá teszi. Kelt Szegeden, május 22-én. Tisztelettel: Dr. Halász József, a Szent Korona szolgálója, jogász, számítógép programozó matematikus, rendszerszervezõ és számítástechnikai szakrevizor 30/ jó ha figyelünk 15

16 avagy hogy került a Fidesz a neokonok uszályába? A Fidesznek elment a józan esze! Elõbb lemondott a létét egyedül biztosító nemzeti ügy szolgálatáról, átengedve azt az MDFnek, mely kapva kapott rajta, míg most neokonzervatívabb akar lenni Gyurcsánynál. Nem fog menni! A Fidesz elkerülhetné az újabb pofára esést, ha józanul lenne képes gondolkodni! Valójában az jön ki belõlük, ami valóban bennük van, az álarc mögül kibukkan igazi arcuk: a magát korábban nép-nemzeteire maszkírozó Fidesz zsigerileg mindig is vonzódott ahhoz a legocsmányabb izraeli-amerikai zsidó erõhöz, amelyet a föld a hátán valaha megtûrt. A Fidesz titokban hosszú évek óta erõsen köti magát azokhoz az alvilági figurákhoz, akik, mint a Világbank levitézlett elnöke, oly sok országot a fejlesztés jelszavával neokon hûbéressé tevõ, lukas zoknis Paul Wolfowitz, szeretnék elõírni a glóbusz valamennyi lakójának, miként is éljenek. Akik maguk állítják fel mások számára a törvényeket, akik, ha érdekeik úgy diktálják, nem riadnak vissza országok katonai lerohanásától, ártatlan polgárok megbombázásától, stratégiai természeti kincsek elrablásától, akik Világbankjuk segítségével, a fejlesztés hamis illúziójával kölcsönöket adnak rászoruló országoknak, amiket az adott országok soha nem tudnak visszafizetni, és egyre mélyebben belekeveredve az adóssághálóba, kénytelen-kelletlen lekötelezettjei lesznek eme zsarnokoknak, akik mindezek mellett nem átallják demokratának hívni magukat! Ocsmány és hazug pofájuknak köszönhetõ az iraki háború kirobbantása! Akik most, mint a zavaros tekintetû John Bolton, volt amerikai ENSZ-nagykövet, habzó szájjal Irán megbombázására szólítják fel Bush elnököt! A Fidesz olyanokban keres stratégiai partnert, akik szeretnék szõrös mancsukat rátenni az orosz olaj- és gázmezõkre, amit a részeges Jelcin meg is engedett nekik, de Putyin nem volt szívbajos, bevágta legszebb oroszországi példányukat, Hodorkovszkijt a börtönbe! Mindjárt meg is szûnt a demokrácia Oroszországban! Mozgásba lendültek az idomított zsidó közkatonák, akik a demokrácia után kezdtek kiabálni, élükön Kaszparovval, az egykori sakkvilágbajnokkal. Közben az önfejû és senkire nem hallgató Gyurcsány, szembemenve az Európai Unióval, titkos megállapodást kötött Putyinnal az energiaellátásról. Csak a neokonokkal nem számolt! Nosza, megindultak a támadások az amerikai neokonzervatív lapokban Gyurcsány ellen! Gyurcsány kénytelen volt behúzni fülét és Akik megmutatták a világnak, nem kell feltétlenül hajbókolni Amerikának: Vlagyimir Putyin és Hugo Chavez farkát, és hûséges ebként visszaódalogni a neokonzervatívokhoz! A Fidesz meg vesztére úgy érezte, most jött el az õ ideje! Ha a zsidó világurak a ma- gyar miniszterelnök ellen fordulnak, akkor talán jelentkezhetnek helyette hû ebnek! Gyorsan hívjunk valami zsidó vezetõt a kongresszusra, hadd lássák, milyen Izra- 16 jó ha figyelünk

17 ORBÁN-HABLATY RÉGI PANELEKBÕL, NULLA TETTEKKEL Egy kongresszus margójára. Orbán szövegírója régebbi beszédekbõl is szemezgetett. Én itt leszek, rám számíthattok, bajban is..., hallatszott Orbán Viktor kongresszusi beszédének egy részlete. A szövegírónak ügyelnie kellett arra, hogy ne ismételjen, de én az elmúlt 5-8 évben Orbán VIktor minden beszédét hallottam már, és ismerem az ismétlõdõ szófordulatokat, ez is csak egy volt közülük. Kb. ennyire volt fontos ez a kongresszus. Valójában a kormány bénaságát, tehetetlenségét kihasználva, Orbán Viktor ilyen módon hátszéllel újra pártelnök lett. Eközben két nap alatt három rendõri vezetõt, minisztert vált le Gyurcsány Ferenc. Nemhogy az utcára vonult volna a Fidesz követelni a kormány lemondását, mint azt más országban egy méltó, hazafias ellenzék már rég megtette volna, nem! Õk a kormány sikertelenségének hátszelén újraválasztják eddigi régi, új elnöküket. Erõltetett beszéd, artikulált hang, és mégsem változik semmi az országban. Ennyi már nekem kevés, és azt hiszem ugyanúgy kevés a vizitdíjat fizetõ idõseknek, a Mindenkit megvédünk, senkit nem hagyunk az út szélén szövegrészlet pedig egyenesen arcpirító, hány de hány fiatal élete ment tönkre az elmúlt 5 évben, mert a hatalommal szemben az ellenzék képtelen volt megvédeni õket. Hány de hány tisztességes magyar fiatalnak kell nélkülöznie, mert a Fidesz holdudvara annyira zárt, hogy segítséget nem kapván tovább kell nélkülözniök. Üres szavak, üres szlogenek, enervált elnök. Tudom, hogy jót akarnak (Mi ezzel sem értünk egyet, a Fidesz szerintünk tudatosan szájmagyarkodik és tudatosan nem cselekszik a szerk.), de akkor tegyenek is végre valamit, ne csak szónokoljanak. A bérbõl és fizetésbõl élõ magyarok nem élnek meg az új szlogenekbõl, én már nem lelkesedem akkor, mikor meghallom, hogy új arisztokrácia, vagy plebejus politika. Ezek csak szavak. Tetteket várunk, ne pedig népszavazgassunk! Széchenyi mondotta volt egykoron: A tett elsõ, a szó második. Szomorú nézni, hogy az ország legtehetségesebb (Igen, tehetséges, népámításban és hazudozásban a szerk.) politikusa még mindig vár valamire. Szomorú nézni, hogy õ az ország legtehetségesebb politikusa. A magyaroknak valódi vezetõ kell, nem egy szájhõs! Skodacsek András, Nemzeti Hírháló el-barát neokonzervatívok vagyunk! Éljen Izrael és az USA! Csakhogy: Orbán azzal nem számol, hogy Gyurcsány az õ kutyájuk kölyke! Ha megcsapdossák is egy kicsit, hogy jobban engedelmeskedjen, akkor is! Míg Orbán menthetetlenül antiszemita a szemükben, és bármit tesz, az is marad. Így eleve vesztességre van ítélve ez az újabb orbáni politika. Az ocsmány amerikai zsidó neokonzervatívok eközben ellenõrzésük alatt tartják a Fideszt is, annak okán, hogy ha valami véletlen folytán egyszer mégiscsak választást nyerne, akkor a Fidesz is úgy mûködjön, ahogy õk szeretnék! Ehhez meg is vannak a megfelelõ embereik a pártban. Jeszenszky Géza például. Igaz, róla tudják, hogy félnótás, nem sokra mennek vele. De ott van tartaléknak a transz-atlantista Martonyi (ügynök) és a professzorok teljes köre! És ott van mindenekelõtt Németh Zsolt, akit a German Marshall Fund-on keresztül közvetlenül irányítanak. És Deutsch-Für, valamint a Terror Házas asszony neokon kapcsolatai! Erre a kapcsolatra épít most a mi Viktorunk! A legrosszabbkor! A neokonok napjai meg vannak számlálva. Oroszországban azt követõen, hogy Putyin decemberben távozik az elnöki székbõl, sem fordul vissza a politika a jelcini idõkhöz. Putyin megmutatta, fityiszt tud mutatni a vele szemben tehetetlen zsidó bandának, és hûséges hûbéresüknek, a neokon-bérenc Barroso vezette Európai Uniónak. Az ismét nagyhatalmi öntudatra ébredt oroszok vissza fogják nyerni azt, amit a hidegháború során elveszítettek Amerikával szemben! A neokonok ugyanis beletaszították az Egyesült Államokat a legsötétebb mocsárba, ahonnan nem tud kimászni. Ha az amerikai katonák Irakban maradnak, ott szenvednek egyre nagyobb vereséget, ha kivonulnak, akkor az arab terroristák (ha egyáltalán õk voltak) ismét amerikai földön csapnak le! És akkor még az amerikaiaknak ott van az Afganisztánban folytatott, ugyancsak megnyerhetetlen háborújuk. A meggyöngült Amerika már nem tudja úgy segíteni Izraelt, mint korábban, és ha a palesztinok nem egymás öldöklésével lennének elfoglalva, akkor ráébredhetnének, hogy most van keresnivalójuk, maguk tehetnének eleget az ENSZ azon határozatának, mely felszólítja a zsidó államot, hogy adja vissza a megszállt területeket. Az amerikai neokonokat Dél-Amerika is pofán köpi. Hugo Chávez megmutatta, ki az úr Venezuelában, és páros lábbal rúgta ki a Világbankot és az IMF-et, visszavette saját országa számára az amerikaiaktól a stratégiai olajkészleteket, az ebbõl származó bevétel már nem a zsidó neokonokat táplálja, hanem a venezuelai népet. Éljen Chávez! Látod, Viktor! Lenne kitõl tanulnod, de te vakon rohansz a végzetedbe! Kár, hogy ennek mi, magyarok isszuk meg a levét! Kovács Ferenc Kurucinfo jó ha figyelünk 17

18 Magasztos elvek ha visszájukra fordulnak, az eredményt tekintve majdnem mindegy, hogy a mozgatórugó savonarolai fanatizmus avagy machievellisztikus cinizmus. Lehet arról vitatkozni, hogy Magyar Bálint SZDSZ-es és emberi jogi különítményei szemellenzõs fanatizmusból vagy csoportérdekek szolgálatában verik szét az amúgy is rozoga magyar oktatási rendszert. (Senkit ne tévesszen meg, hogy a minisztert ma Hiller Istvánnak hívják, aki vörös szegfût visel a kabáthajtókáján. A fõnök kétségkívül továbbra is Magyar Bálint, aki nem csupán a pénzcsapokat kezeli hivatalosan is -, de fesztelen természetességgel vet fel olyan stratégiai kérdéseket is, mint az egyetemek privatizációja.) A csoportérdekek mögöttes szerepe persze tagadhatatlan; a kakaóbiztos számítógépektõl a digitális táblákon és sulinetes ügyeken át a különféle bennfentes tanácsadói, szakértõi közpénzcsapolásokig az ágazat hangos botrányoktól zeng. (A legilletékesebb, a felizgatott, s emiatt a hallgatás törvényét könn yelmûen megszegõ Medgyessy Péter maga mondta, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.) Az persze nem zárható ki, hogy akár egy korrupt embernek, társulatnak is lehetnek elvei. (Legfeljebb a zsákmány érdekében zárójelbe teszik õket, mint a szociális meggondolásból hivatalosan élesen adókedvezmény-ellenes SZDSZ tette, amikor a holdudvar informatikai lobby érdekei a Sulinet Express esetén ezt kívánták.) Némi gyanakvásra ad ugyanakkor okot, ha egy tûzön-vízen át érvényesített elv szöges ellentétben áll az adott személy, társulat hivatalos ideológiai alapvetésével. Ez az SZDSZ esetében zavarba ejtõen gyakran fordul elõ; azt lehet mondani, hogy az SZDSZ olyan liberális párt, amely (ön)kormányzati gyakorlatában elõszeretettel alkalmaz erõszakos, dirigista módszereket. Többen is felhívták a figyelmet arra a kiáltó ellentmondásra, hogy a finanszírozásban a piac szerepére esküdõ párt vajon miért kívánja hatalmi szóval legyalulni az egészségügyi ellátórendszert, miért nem bízza a kapacitások méretének kialakítását a piacra. S ha már zászlajukra a szabadságot és az önrendelkezést írják, miért szüntetik meg az állampolgárok létezõ szabad orvosválasztási jogát? Hova lesz az önrendelkezés egyik legjelesebb vívmánya, a szabad iskolaválasztás? Miért teszik lehetetlenné, hogy a szülõk kisebb gyermekeiket is oda írassák, ahol a nagyobbak mindenki megelégedésére járnak? A virágozzon minden (kender)virág elszánt hívei miért akarják állami erõszakkal megfojtani az oktatási rendszer egyik legértékesebb tehetséggondozó szegmensét, a civil és önkormányzati kezdeményezésbõl létrejött és megerõsödött nyolcosztályos gimnázium intézményét? S miért ve- Dirigista liberálisok szik vajon minden területen semmibe az összes létezõ szakmai és érdekvédelmi szervezet álláspontját? Nem bolsevik (mint tudjuk, az etimológiával ellentétben ez kisebbségi frakciót jelent...) mentalitás az, amikor mindenben és mindenkiben a szent célt gáncsoló összeesküvõt (mai frazeológiával a kiváltságaihoz ragaszkodó lobbit) szimatolnak? (Ha volt 18 jó ha figyelünk

19 Az önkirekesztõ cigányönkormányzat esete a jogvédõkkel A rasszizmus rasszizmus, ott nincsenek kivételek. Louis Armstrong lehetett a gazdag fehér világ kedvenc zenésze, a déli államok apartheid rendszerének üvegfalát ettõl még nem törhette át. A rasszizmus a rassz miatt rekeszt ki, s nem törõdik egyéni szándékokkal, teljesítményekkel. Másrészt létezik hozzáállás, mely nagyon is törõdik a szándékokkal, teljesítményekkel ami különféle elvek alapján persze vitatható de hidegen hagyja a származás. Az a tény, hogy a jászladányi alapítványi iskolának szép számmal vannak cigány tanulói, az elfogulatlan szemlélõ számára magától értetõdõvé teszi, hogy itt az utóbbi hozzáállásról van szó, amit csak a különösen beszûkült fanatikusok és/vagy cinikus hatalomtechnikusok állíthatnak be faji alapú kirekesztésnek. A SZDSZ-ben és a vele együttmûködõ nagyhatalmú közvélemény-formálók között is szép számmal akadnak cinikusok is, fanatikusok is, így nincs okunk csodálkozni, hogy a jászságiak bûnbakká, nagy erejû negatív szimbólummá váltak. Okunk van azonban rámutatni e beállítás erkölcstelen és cinikus voltára. A rasszizmus az európai gondolkodást meghatározó mindhárom nagy eszmeáramlat értékrendjében, keresztény, baloldali vagy liberális szemmel nézve is elítélendõ, súlyos embertelenség. Az ezzel való megbélyegzéssel tehát csínján kell bánni. Éppen a (szimbolikus) büntetés súlyossága miatt nagyon is indokolt, hogy csak >> sztálini erõszakosság a rendszerváltás kalandos történetében, azt legjobban kétségkívül két sûrû fekete liberális bajusz szimbolizálja.) S ha már valaki a piacra esküszik, vajon milyen alapon nyilatkoztatja ki állami vagy pártszószékrõl, hogy mekkora a teljesítménnyel alátámasztott bérszínvonal a versenyszférában? Vajon ezt nem a munka és a tõke piaci alkujának kellene meghatározni? Avagy az állami beavatkozás csak akkor káros, ha igyekszik elõírni a családi létminimumhoz sem elegendõ minimálbért? Az állami bérkorlátozás haladó liberális tett, csak a béremelés retrográd etatista? Nem látszik ki túlságosan is az ideológia mögül a spekulánsvilág fekete lólába? Milyen piac az, ahol éppen a legerõsebb szereplõket támogatják adókedvezmé nnyel, sõt készpénzzel? A tettek mögül kikandikáló érdek sokszor eligazít. Az értékes ingatlanok körül sertepertélõ befektetõk jól megmagyarázzák a kórházi kapacitáscsökkentés okát és értelmét. Nehogy már a reménybeli üzleti biztosító esetleg majd tényleg ésszerû döntéseket hozzon, s az asztmás gyerekeket a Svábhegyen tartsa jónak gyógyíttatni, a lelkibetegeket meg a páratlan szakmai tradíciójú Lipóton lássa a legjobb helyen, s ne kössön szerzõdést lepukkant belsõ kerületi intézményekkel. Na, azok körül nem sertepertélnének ugyanazon ingatlanfejlesztõk! Nehogy már az iskolák mondják meg, mire van szükségük; abból legfeljebb festõ-mázoló vagy fûtésszerelõ kisiparosoknak adódna üzlet. Nem. A liberális önrendelkezés állama az érintetteknél jobban tudja, mire van szükségük. Kakaóbiztos digitális táblára. Attól szárnyal a gyermekek versenyképessége. Meg néhány közeli cég eredménymutatói. Nehogy már a tanszabadság anarchista elvei alapján alkotó tanáregyéniségek határozzák meg az iskolák arcul atát! Nem, a liberális állam közeli szakértõi mûhelyei jó pénzért megteszik helyettük. Kodály országában lassan betiltják az énekórákat, illegálissá teszik a kultúra ezredéves értékeinek átadását, hogy helyette hasznos tudással felruházott szakbarbárokat tömegét bocsássák ki. Az kell a versenyképességhez (az olcsó, rugalmas munkaerõhöz). Az érdekviszonyok sok mindent megmagyaráznak. Egyet nem értünk, de legalább értjük. Van azonban egy terület, ahol az SZDSZ könyörtelen szívóssággal nyomul, anélkül, hogy annak gyakorlati ésszerûsége kivilágolna. Ez pedig a szegregáció felszámolása. Úgy tûnik, ebben valóban hisznek, vagy ha nem, a praktikus szándék nem oly nyilvánvaló, mint az elõbb említett esetekben. A szabad demokratáknak láthatóan az a fixa ideája, hogy ez az ország fajüldözõ. Rasszisták a szülõk, az iskolák, az önkormányzatok, s mind-mind abban lelik örömüket, hogy bõrszínük miatt elzárják a felemelkedés lehetõségétõl a cigány gyermekeket. E törekvés (kettõs értelemben) iskolapéldája a jászladányi alapítványi iskola, amely a szegregáció különösen körmönfont formáját valósítja meg: falai közé fogad olyan cigány gyerekeket, akik elfogadják az intézmény céljait és élni kívánnak az általa kínált lehetõségekkel. (Ellentétben a fõvárosi elit alapítványi intézményekkel, melyek valami rejtélyes okból mégsem minõsülnek kirekesztõnek.) Forrás: Krómer István gondola jó ha figyelünk 19

20 a rasszistákat minõsítsük rasszistának. Teljes képtelenség, hogy majd minden, számottevõ cigány népességgel kapcsolatba kerülõ közösség, önkormányzat és iskola kirekesztõ lenne. A lebunkózó minõsítgetés helyett nagyon is értelmes és fontos volna komolyan, az érintett felek motivációit megvizsgálva felderíteni a szegregáció okait. Az elsõ ok egyszerûen a települések szerkezetében gyökerezik. Ahol sok cigány család lakik, vagy szinte csak õk laknak, ott nyilván cigányiskolák jönnek létre. Ebben nincs semmi rendkívüli vagy megbotránkoztató. (Az állam kötelessége, hogy ezekben az iskolákban is megteremtse a mindenkinek járó jó minõségû oktatás anyagi és személyi feltételeit. Ha nem teszi, nézzen magába, s ne szegregációt kiáltva próbálja elterelni a figyelmet saját mulasztásáról.) Bár ez a hivatalos nóta, egyáltalán nem biztos, hogy a cigányság a többségi társadalom kirekesztõ gonoszsága miatt dúsul fel bizonyos településeken. A világ minden etnikai csoportjánál megfigyelhetõ az ilyenfajta koncentrálódás. China-town, olasz negyed, Harlem, Kis-Lengyelország, zsidó negyed mindenki saját kulturális és közösségi közegében érzi magát otthonosan. Miért éppen egyedül a cigányság volna kivétel? Az pedig, hogy ezek a település-részek a szegény környékekre jellemzõk, a cigányság általános szegénységével magyarázható. Ezen kellene segíteni, s nem erõszakkal szétszórni egy közösséget a többség közé. A szegregáció másik, szemérmesen" elhallgatott okára egy jászsági hatgyerekes édesanya mutatott rá az Igen c. katolikus folyóiratban: az oktatás alapvetõ feltétele, hogy a gyermek akarjon tanulni. Ha nem akar, ha az iskolát pusztán korosztályának fûtött találkozóhelyeként tartja számon, akkor a tanár minden erõfeszítése hiábavaló. Ha egy osztályban van 2-3 ilyen gyerek, az még bírható. De ha a fele ilyen, ott nem lehet tanítani. A tehetséges gyerekek hátrányba kerülnek, mert a nagy létszámú osztályokban a tanár elsõsorban a deviánsokkal foglalkozik. A tanítóknak nincs fegyelmezési eszközük. Szemébe nevetnek, visszabeszélnek, kioktatják. Az ilyen viselkedésû gyerekek nagy része cigány, 20 jó ha figyelünk