Szép Zoltán és Nagy Levente MMDSZ és HÖK mint civilszervezetek és tevékenységük kihatása az ott tevékenykedő egyetemistákra

Átírás

1 Szép Zoltán és Nagy Levente MMDSZ és HÖK mint civilszervezetek és tevékenységük kihatása az ott tevékenykedő egyetemistákra Bevezető: a civil társadalomról és szervezetkről illetve azok tevékenységéről általában Mi is a civil társadalom? Michael Walzer szerint Civil társadalmon a nem kötelező emberi társulást értem és azon kapcsolatok hálózatát, amelyek a család, hit, érdek és ideológia szolgálatára jöttek létre. A civil társadalom közkeletű felfogása szerint e fogalom körébe tartoznak a polgári kezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések az államtól függetlenül, autonóm módon működnek. A civil szervezetben a kollektív döntéshozatal során az emberek mindazon készségeiket gyakorolják, amelyek szükségesek ahhoz, hogy létrehozzák azt a civil politikai akaratot, amely híven fejezi ki érdekeiket. Itt többek között olyan készségek gyakorlására nyílik lehetőség, mint a kompromisszumkötés, fontos és kevésbé fontos dolgok közötti különbségtétel képessége, a tennivalók fontossági sorrendjének megállapítása. A civil szervezet a közös latolgatáson, mérlegelésen keresztül megszűri az egyéni véleményeket. Azonban itt egy ennél sokkal fontosabb dologról is szó van: a közös mérlegelés során a közjó modellálása is történik. Ugyanis elképzelhető, hogy olyan döntésre jut a csoport, amely senkinek sem egyezik meg teljesen az egyéni elképzeléseivel, de a csoport számára optimálisnak bizonyul. Gordon White angol politológus négy pontban foglalta össze a civil társadalmat és annak szerepét és úgy gondolom nagyon átfogóan megfogalmazta: 1. A civil társadalom megváltoztatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalom között, az utóbbi javára. A civil társadalom e funkciójára számos példát találhatunk, amikor a polgárok szervezetei illetve mozgalmai gyakran a szó szoros értelmében szabadították fel a társadalmi élet egyes területeit az állami ellenőrzés alól, vagy a polgári mozgalmak maguk teremtették meg a központi ellenőrzéstől mentes társadalmi teret. 2. A civil társadalom ellenőrzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikai döntések indokoltságának nyilvános megítélése révén. Itt a politikusok és köztisztséget viselők elszámoltathatósága a legfontosabb célja a civil társadalomnak. 3. A civil társadalom fontos közvetítő szerepet játszhat az állam és a társadalom között. E közvetítő szerep megtestesülhet azokban a folyamatokban, amelyek révén a kormányzati intézmények egyezkedhetnek a társadalom egyes csoportjaival. Ezen egyeztetés 1

2 fontos folyamat, ugyanis mindkét fél megtanulhatja, hogyan képes a másik számára meggyőzően megjeleníteni megfontolásait. 4. A civil társadalom önmagában is gyarapíthatja azon folyamatok, ill. intézmények számát, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitim módon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra. Melyek a civil szervezetek jellemzői? Minden olyan szervezet civilnek tekinthető, amelyet magánszemélyek hoznak létre, vagy önmaguk megsegítésére, vagy valamely társadalmi cél elérése érdekében, és amely nem az állami intézményrendszerhez tartozik, valamint fontos jellemzőjük, hogy nem a haszonszerzés a szervezet célja. (Ezért használják a nonprofit jelzőt civil szervezetekre, de a két fogalom csak részben fedi egymást.) Vannak olyan szervezetek, amelyeket gazdasági szervezetek hoznak létre, és az ő érdekeiket szolgálják, de elvileg nem a sajátjukét. Van olyan civil szervezet, amelyet az állam hoz létre. Ebben az esetben az állam egy vagyont rendel egy bizonyos célra, de ezt a vagyont nem az állami intézményrendszer keretei között használja fel. Egyéb iránt minden egyesület, alapítvány és közalapítvány, társaság, szövetség valamint nem bejegyzett közösségek (szakkörök, klubok, hobbikörök, baráti körök, kisközösségek stb.) is civilnek tekinthetőek, akik saját magukat civil szervezetként definiálják. Az MMDSZ és HÖK rövid bemutatása MMDSZ Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az MMDSZ először az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákjai számára nyújtott képviseletet, ezáltal is védve a diákok jogait. Napjainkban azonban, Marosvásárhelyen öt egyetem van és mind az öt egyetemen tanulnak magyar diákok még akkor is ha román nyelvű az oktatás. Egyszóval az MMDSZ minden marosvásárhelyi felsőoktatásban tanuló magyar diákért van. Átfogóan igyekszik segíteni a MOGYE, a Petru Maior Műszaki Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Színművészeti Egyetem és a Dimitrie Cantemir Egyetemen tanuló diákok életét. Az MMDSZ már évek óta aktívan jelen van az Országos Magyar Diákszövetségben (OMDSZ) és igyekszik ott is a vásárhelyi diákok érdekeit védeni. Általában kéthetente szerveznek választmányi gyűlést, ahol az egyetemek diákképviselői megvitatják a napi problémákat és megpróbálva orvosolni ezeket. Szoros együttműködésben vannak a Stúdium Könyvtárral, ezáltal a MOGYE diákjai 2

3 fejleszthetik tudásuk. Az MMDSZ nagy rendezvényei közé tartozik a végzős középiskolások számára minden évben megrendezett Egyetemi Nyílt napok, amelyen bemutatják a Marosvásárhelyi egyetemi kínálatot a diákok számára, egyben tanácsokkal látva el őket. Szintén nagy rendezvénynek számít a gólyatábor, amelyet kizárólag a MOGYE diákjainak rendez a szervezet. A diákszövetség fő rendezvénye a amely évek óta nagy sikernek örvend nemcsak Vásárhely szinten, hanem ország más részéből jövő diákok körében is. A diákszövetségnek több szakosztálya (bizottsága) van, amelyek saját tevékenységekkel teszik színesebbé a diákok életét Marosvásárhelyen: ösztöndíj bizottság, sport, másvilág, Pulzus, TDK, stb. Az MMDSZ vállalta fel a TDK megszervezését is, amely szintén a szervezet és város egyik fő rendezvényévé nőtte ki magát. Az MMDSZ egy olyan diákszövetség amely a diákokért van, támogatást nyújt érdekképviselettel. HÖK A Hallgatói önkormányzat, vagy röviden a HÖK, a Sapientia egyetem diákjainak az érdekképviselete, úgymond diákszövetsége. A HÖK tevékenységei közül a legfontosabb talán az, hogy a gólyákat minnél jobban tájékoztassák. Rendezvényeik közül ime a legfontosabbak: Gólyatábor, Gólyabál, Filmmaraton és TDK. A Hallgatói önkormányzat a Sapientia egyetem keretein belül működő civilszervezet és a diákok érdekképviseletét tekinti legfontosabb feladatának. A marosvásárhelyi HÖK együttmüködésben van és kapcsolatot tart fenn a csíkszeredai és a kolozsvári karokkal is. A marosvásárhelyi campus büféjét a HÖK működteti ezenkivül pedig számtalan program felelőse az egyetemen. Léteztek ugyan közös programok az MMDSZ-el, de mégsem lehet azt mondani, hogy együttműködnek, mert az MMDSZ-ben nagyon kevesen vannak jelen a Sapienti egyetemről és ezért az érdekképviselet csökken. A kutatás tárgya és annak eredményei A kutatásunkat arra építettük, hogy azok a volt egyetemisták akik valamilyen civil szervezetben tevékenykedtek, mint például a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) vagy a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), fel tudták-e használni valamilyen szinten az ott szerzett tapasztalatokat és, ha igen akkor hol, hogyan és miben volt a segítségükre az ott eltöltött időszak. A kutatás az Integratio Alapítvány Civil vs. politikum című projekt része. 3

4 A kutatás helyszíne: Marosvásárhely Megkérdezettek száma: 1o személy (kiválasztott személyek, akik valamilyen kapcsolatban álltak vagy állnak az említett civil szervezetekkel.) A kutatás időpontja: 2oo9.augusztus-október A kutatásunkban kiválasztottunk 5-5 személyt az MMDSZ és HÖK volt, vagy jelenlegi tagjai közül, akikkel egy kérdőívet töltettünk ki, amelyben tíz kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdőív névtelen volt és kitöltése nem igényelt több időt mind 5-6 perc. A kérdőívekből elég sok mindent megtudhattunk és felhívom a figyelmet, hogy ezek a személyek már elhelyezkedtek munkahely téren, vagy pedig nagyon közel állnak ahhoz. Kutatásunkban igyekeztünk a kérdőívekben helyet hagyni a szabad válaszadásra is, melyben minden személy saját tapasztalatát írhatta le, ezáltal még hitelesebbé téve a kutatást. A megkérdezettek közül, 5 személy a HÖK tagja volt, vagy jelenleg is az, valamint 4 személy az MMDSZ tagja volt vagy jelenleg is az, és egy személy pedig mindkettőben tevékenykedik. A statisztikák szerint a megkérdezettek közül a legidősebb 27 éves, míg a legfiatalabb 21 éves és az átlagéletkor az 23,6 év. Tehát azt mondhatjuk, hogy az átlagéletkor tökéletes életkor arra, hogy képet alkossunk a kutatásunk tárgyával kapcsolatosan. Ezenkivül, a megkérdezettek közül 8 személy férfi volt és csupán kettő volt nő. Érdekes megjegyezni, hogy a kérdőívekből kiderült, a megkérdezettek közül ketten már nem tartózkodnak Marosvásárhelyen sőt még az ország területén sem, mivel két személy Dániában van. A megkérdezettek közül 6 személy tagja volt egyéb civil szervezetnek is, nemcsak az említett diákszövetségeknek, tehát valószínüleg nagyobb tapasztalatra tett szert mint azok akik csupán egy szervezetben tevékenykedtek. Arra a kérdésre, hogy ki mennyi időn keresztül tevékenykedett a diákszövetségekben, 5 személy válaszolta azt csupán, hogy teljes egyetemi oktatás ideje alatt, 3 személy válaszolta azt, hogy megszakításokkal 2 évet, míg egy személy kb. egy évet tevékenykedett és egy személy pedig nem tudom, nem emlékszem választ jelölt meg. Tehát ebből az derült ki, hogy a aki az elején beszáll a játékba az végig bent marad, míg a többiek megszakításokkal ugyan, de ők is aktiváltak legalább két évet. A kérdőívek választ adtak arra is, hogy a megkérdezettek 8o% teljes mértékben jó döntés volt beállni egy civil szervezetbe, míg 2o% azt jelölte meg, hogy jó volt, ami szintén pozitív válasz. 4

5 A megkérdezettek közül valamennyi személy aktív szervező volt a főbb rendezvényeken és mindenki felsorolt legalább egy olyan rendezvényt amelyen aktív volt, de a többség 4-5 rendezvényt sorolt fel. A kutatásunk fő kérdésére, hogy mit gondol a megkérdezett személy, tudott-e a diákszövetség olyan tapasztalatot nyújtani a számára amelyet esetleg az egyetem elvégzése után tudott használni, 8o% azt válaszolta, hogy igen teljes mértékben, míg 2o% Azt hiszem igen-el válaszolt, ami szerintünk teljes bizonyíték arra, hogy igenis ezek a civil szervezetek mint például a diákszövetségek igenis tudnak olyan tapasztalatot adni, amelyet a jövőben felhasználhatunk. A diákszövetségben szerzett tapasztalatok között a teszt alanyok rengeteg információt felsorolnak, de talán két nagyon fontos dolog tűnik ki és ami megtalálható mindenkinél a válaszban: csapatmunka(szervezőkészség) és a kapcsolatok (a kapcsolatháló amelyre szert tesz valaki egy ilyen szervezetben). A megkérdezettek közül van aki tisztán vallja, hogy ő az ott szerzett tapasztalatok alapján nyitotta vállalkozásait. A kutatásban kiderül az is, hogy többnyire a közéletben és a munkahelyen érvényesítik a tapasztalatokat. A kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele jelenlegi munkájában is használja a civil szervezetben szerzett tapasztalatokat, míg a többiek nagyjából nem tudom választ adtak, ami még feltételezheti azt is, hogy talán használják csak ők nem is tudnak róla. Az utolsó kérdésre mind pozitív válaszok érkeztek, mindenki ha újrakezdené az egyetemet, újra beállna egy civil szervezetbe, mint pl. a két diákszövetség egyike. Végkövetkeztetés A kutatás (felmérés) alapján kiderült, hogy azok az egyetemisták akik valamelyik civil szervezetben tevékenykedtek, igenis nagyon jó tapasztalatokra tettek szert és ezeket a továbbiakban is feltudják használni, illetve sokan ha már nem is tagok, elmondásuk szerint még mindig érdeklődéssel figyelik a diákszövetségek munkáját és néha segítik is azt! Nagyon fontos tényező ugyanakkor, a kapcsolatháló amelyet az egyik megkérdezett személy nagyon jól elmagyarázott és leírt. Azok a személyek akik valamilyn civil szervezetben tevékenykedtek saját véleménnyel rendelkeznek és a megkérdezettek közül egy valaki már ilyen fiatalon! aktív közéleti személyiség úgy a civil mint a politikai életben, tehát végkövetkeztetésünk, hogy a civil szervezeti tevékenység előny és felkészülési lehetőség a közéletre. 5