Fiatal és tapasztalt/döntéshozó generáció közti szakadék szűkítése MEGOLDÁSI STRATÉGIA

Átírás

1 Fiatal és tapasztalt/döntéshozó generáció közti szakadék szűkítése Az Európai Unió Erasmus+ program támogatásával ( HU02-KA ), MEGOLDÁSI STRATÉGIA 2015 szeptemberében a Doktoranduszok Országos Egyesülete a szlovákiai TéKa-val (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) és a romániai RODOSZ-szal (Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége) közösen pályázatot nyújtott be az Erasmus+ program által meghirdetett KA3 pályázati kategóriában, melynek célja a strukturált párbeszéd előmozdítása a fiatalok és a döntéshozók között. A benyújtott pályázat a Fiatal és tapasztalt/döntéshozó generáció közti szakadék szűkítése címet viseli, és 2015 decemberében az Erasmus+ program támogatásban részesítette. A pályázatban a szervezetek vállalták, hogy felmérik a fiatalokat érintő (elsősorban oktatással és az azt követő érvényesüléssel kapcsolatos) problémákat, megoldási stratégiát dolgoznak ki a felmerülő problémákra, valamint nemzetközi találkozók során ismertetik a stratégiát a döntéshozókkal. A pályázati céloknak megfelelően első felében egy online kérdőív segítségével felmértük a magyarországi, szlovákiai és romániai magyar fiatalok véleményét az oktatásról, a tanulást követő érvényesülésről és az őket érintő elsődleges problémákról, valamint a számukra legrelevánsabb kulcskompetenciákról. A felmérésnek (és kiértékelésének), valamint a fiatalokkal történő közös munkának köszönhetően megszületett a felsőoktatási problématérkép, mely a fiatalokat érintő legrelevánsabb problémákat tartalmazza.

2 A fiatalokat érintő legjelentősebb problémák a következők: 1. értéknélküliség, elvándorlás, növekvő társadalmi egyenlőtlenség, államnyelv nem megfelelő ismerete 2. tanulási lehetőségek beszűkülése, Szlovákiában és Romániában az anyanyelven való továbbtanulási lehetőségek hiánya 3. nem megfelelő egyensúly az elméleti és gyakorlati képzés közt a hallgatók az elméleti oktatás túlsúlyát hangsúlyozták ki a gyakorlati képzés rovására 4. A hallgatók nem gondolják, hogy az egyetem az életre készítene fel, de fontos kiemelni, hogy a személyes és szakmai kapcsolatok kialakítása szempontjából fontosak az egyetemen eltöltött évek. A problémamegoldással kapcsolatos felmérés kizárólag a diákok véleményét tükrözi, és arra fókuszált, hogy olyan megoldási stratégiát dolgozzunk ki a diákok bevonásával, melyek kihatnak nemcsak a mindennapi életre, tanulásra és oktatásra, hanem az oktatást követő intervallumra is, a jövőben megoldással szolgálhatnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egyes problémák megoldása egy hosszú folyamat, és elengedhetetlen a döntéshozók támogatása, ezért is fontos, hogy megvalósult a projekt, és megszületett az a megoldási stratégia, melyet a hallgatókkal közös munkával kidolgoztunk és ismertettünk a döntéshozókkal. Fő irányvonalként azt tűztük ki, hogy egyrészt felhívjuk a döntéshozók figyelmét a fiatalokat érintő problémákra, külön arra, hogy mivel elégedettek a hallgatók, az ők megítélésükben mely szegmensek szorulnak változtatásra, továbbá olyan megoldással álljunk elő, mely kivitelezésébe a fiatalok és a fiatalokat képviselő szervezetek is konstruktív módon bekapcsolódhatnak. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a következőkben feltüntetett megoldások egyes egyetemeken léteznek, viszont próbáltuk globálisan megközelíteni a témaköröket, és nemcsak az egyes régiókra specifikus, hanem globális megoldásokat javasolni 1. NYELVI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE - Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is elengedhetetlen az anyanyelven kívül legalább egy idegen nyelv ismerete. Mind a felsőoktatási problématérkép, mind a diákok jelezték, hogy ez fontos a későbbi boldoguláshoz. Bár nyelviskolák az egyes régiókban szép számmal akadnak, mégis fontos, hogy az idegen nyelv elsajátítására az egyetemek is adjanak lehetőséget. Az angol nyelv ismerete mellett a német, spanyol, olasz, és egyes esetekben akár az orosz és francia nyelv is hasznos lehet. Javasoljuk, hogy az idegen nyelven történő szakszemináriumok és beszédcentrikus, kiscsoportos nyelvkurzusok elérhetőek legyenek az egyetemen, heti 2x90 percben, akár mint szabadon választható, kreditértékkel nem rendelkező kurzusok/szemináriumok/gyakorlati foglalkozások

3 - A magyar és idegen nyelvek mellett az államnyelv ismerete is jelentős probléma Szlovákiában (Selye János Egyetem) és Romániában (Partiumi Keresztény Egyetem Nagyvárad, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem). A diákok és diákszövetségek is jelezték, hogy a diákok részéről van igény a nyelvekre, ezért hasonlóan az előző ponthoz, a szlovák és román nyelvű szakszemináriumok/kommunikációs kurzusok bevezetésére is igény van. Javasoljuk a heti 2x90 perc terjedelmű órákat. Fontos megjegyezni, hogy a román és szlovák nyelvet nem, mint államnyelvet, hanem mint idegen nyelvet oktassák. - Az idegen nyelvi ismeretek elsajátítása sokszor akadályokba ütközik a közoktatásban, ugyanis nincs meg a kellő motiváció az általános iskolákban és középiskolákban, így ezekre a későbbiekben komolyabb hangsúlyt kell fektetni. 2. KARRIERRKÖZPONTOK AZ EGYETEMEKEN - visszatérő probléma, hogy az információáramlás az egyetem, hallgatói szervezetek és diákok között sokszor nem megfelelő, fontos információk vesznek el, és nem minden esetben jutnak el a célcsoporthoz. Szükséges egy olyan hálózat kiépítése, mely feltérképezi ezeket a problémákat, és hatékonyabbá teszi az információáramlást. Meglátásunk szerint elengedhetetlen, hogy jól működő központok legyenek az egyetemeken, melyek elsősorban a következő feladatokat látják el o közvetítő szerep a potenciális munkáltatók és a diákok között. Ezen divízió feladata, hogy feltérképezze a régióban (és régión kívül) a potenciális munkáltatókat, ide értve a versenyszférát, állami szférát, oktatási szférát és akadémiai szférát; o ennek érdekében rendszeres szakmai workshop-ok, állásbörzék és karriernapok szervezését kellene felvállalnia, ideális esetben az őszi és tavaszi szemeszter közepén o pozitív minták beépítése a működésbe Balassi Intézet által szervezett workshop határon túli hallgatóknak, Kolozsvári Műszaki Egyetem által tartott szakmai napok/jobfair, Szent István Egyetem által tartott workshopok o egy olyan divízió létrehozása, mely biztosítja a szakmai gyakorlatok MINŐSÉGI VÁLTOZÁSÁT az elmélet és gyakorlat közti egyenletlenség súlyozása. Ehhez elengedhetetlen a központok által ellátott közvetítő szerep a hallgatók, egyetem és potenciális munkáltatók között o pályázati divízió működésének hatékony előmozdítása. Fontosnak tartjuk a tájékoztató jellegű órák bevezetését, melyen nemcsak a potenciális munkáltatók, hanem az ösztöndíjakat nyújtó szervezetek képviselői is lehetőséget kapnak a prezentálásra, bemutatkozásra

4 - a sikeres megvalósítás érdekében továbbá javasoljuk, hogy a karrierközponton belül az egyetem jelöljön ki az egyes feladatokért felelős, szakmailag kifogástalan koordinátorokat, akikhez nemcsak a hallgatók, hanem a potenciális munkáltatók, pályázatokat meghirdető szakemberek is fordulhatnak - szintén fontosnak tartjuk a folytonosságot, valamint azt, hogy akár a diákok is bekapcsolódjanak az egyes munkafolyamatokba. Meglátásunk szerint, ha az egyetem bevonja a hallgatókat az egyes feladatok megvalósításába, úgy a diákok is tapasztalatot szereznek, és egyes esetekben akár szakmai gyakorlatot is biztosítanak. Példaként a szakmai workshopok szervezését tudjuk megemlíteni, mely koordinálásba a hallgatókat is be lehet vonni. 3. HATÉKONYABB INFORMATION FLOW - az egyetem, hallgatói szervezetek és diákok közti hatékonyabb információáramlás az ösztöndíj lehetőségekről, konferenciákról, kulturális rendezvényekről, szakmai programokról. Ennek kialakításában fontos szerepet tulajdonítunk az egyetemi karrierközpontoknak. Fontosnak tartjuk egy olyan kommunikációs csatorna kialakítását, melyen keresztül a szükséges információkhoz minden diák hozzájut. Bár az egyetemeken léteznek hasonló csatornák, mégis a hallgatók azt tapasztalják, hogy az információáramlás nehézségekbe ütközik, és nem jut el hozzájuk minden információ. 4. Tapasztalt és fiatal MENTOROK hálózatának kiépítése - fontosnak tartjuk az egyetemeken belüli ALUMNI rendszerek kialakítását, melyben a már tapasztalattal rendelkező, fokozatot/diplomát szerzett diákok szerepet vállalnak a fiatal generáció támogatásában. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy az együttműködés kölcsönösen hasznos legyen a mentor és mentorált között; - a Fiatal MENTOROK rendszer keretén belül a felsőéves hallgatók látják el a mentor szerepét az új és alsóéves hallgatóknak, tanácsokkal látják el őket, és saját tapasztalataik megosztásával elősegíti a fiatalabb hallgatók boldogulását. 5. HALLGATÓI PASSZIVITÁS FELMÉRÉSE - a hallgatók tisztában vannak azzal, hogy ők is és társaik is sok esetben alulmotiváltak, mely jelenség generációs problémává nőtte ki magát. Az egyéni motiváció hiánya magával hordozza a passzivitást, és negatív képet tud festeni a jövőképről. A hallgatók belátták, hogy az előző pontokban felsorolt megoldások csakis abban az esetben működhetnek, ha a hallgatók is aktív részesei lesznek a megoldási stratégiának. A társadalmi szerepvállalás nagy áldozat, és erre időt kell szakítani. A hallgatók vállalták, hogy a projekt zárását követően egy olyan kutatást dolgoznak ki, mely megpróbálja felmérni a passzivitás és az alulmotiváltság mibenlétét, és az eredmények kiértékelését követően megpróbál ezen változtatni.

5