deszegregáció integráló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "deszegregáció integráló"

Átírás

1 Esélyegyenlöség - deszegregácio NARANCS.indd 1 A szerzők a programot eddig is segítő szakemberek. A kötet tanulmányai pedagógusok, döntéshozók és más, nem szakmabeli érdeklődők számára igyekeznek közérthetően összefoglalni a magyarországi oktatási deszegregációs program hátterét. A tanulmányok ismertetik a közelmúltban Magyarországon és külföldön készült kutatásokat és elemzéseket, amelyek leírják a hátrányos helyzetű csoportok iskolai hátrányainak mértékét, okait és dinamikáját; az integrációt a jogi, közgazdasági, szociológiai, társadalompszichológiai dimenzióban is értelmezik. Külön tanulmányok írják le a program mögött húzódó pedagógiai tapasztalatokat és gyakorlati fogásokat, valamint a deszegregációs program eddigi tapasztalatait és tervezett folytatását. Esélyegyenlőség deszegregáció integráló pedagógia :13:01 A 2002-ben elindult magyarországi oktatási deszegregációs program alapelvei a pedagógiától a jogon át a közpolitikai megfontolásokig

2 Esélyegyenlőség deszegregáció integráló pedagógia Egy stratégia elemei

3 Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés központi programjának A komponense keretében Sorozatszerkesztô Kerber Zoltán

4 Esélyegyenlőség deszegregáció integráló pedagógia Egy stratégia elemei Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

5 A tanulmányok szerzői Bernáth Gábor Dr. Borovszky Tímea Dr. Farkas Lilla Kadét Ernő Kereszty Zsuzsa Kertesi Gábor Kézdi Gábor Orosz Lajos Dr. Perlusz Andrea Szórádi Ildikó Dr. Szőke Judit Szuhay Péter Dr. Torda Ágnes A kötetet szerkesztette Bernáth Gábor A kötet elkészítésében közreműködött Szőke Judit és Kovács Gábor Borítóterv és tipográfia Király és Társai Kkt. Borítófotó Hajdu András Szerzők, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/4/am/int ISSN ISBN A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi for ga lom ba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szol gálhatja.

6 Tartalom Dr. Borovszky Tímea: Kié az iskola? Bevezető... 7 Kertesi Gábor Kézdi Gábor: Az oktatási szegregáció okai, következményei és ára Kadét Ernő: Esélyegyenlőség és esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika Dr. Farkas Lilla: Elkülönítés az oktatásban: a törvényesség szempontjai Szuhay Péter: A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében Orosz Lajos: A szegregációmentesség mint alapvető közoktatási minőség Kereszty Zsuzsa: Mindenkinek jó a hátrányos helyzetű gyermekek és a kompetencia alapú fejlesztés Dr. Szőke Judit: Az első fejlesztési ciklus tapasztalatai: a HEFOP 2.1. intézkedés központi program A komponens alapvetései és irányultsága Bernáth Gábor Kereszty Zsuzsa dr. Perlusz Andrea Szórádi Ildikó dr. Torda Ágnes: Roma hátrányos helyzetű tanulási nehézséggel küzdő tanulási zavaros enyhe fokú értelmi fogyatékos

7

8 Dr. Borovszky Tímea Kié az iskola? Bevezető A magyar közoktatási rendszer egyszerre küzd eredményességi, minőségi és hatékonysági zavarokkal, ráadásul e problémák szétválaszthatatlanul összekapcsolódtak az oktatási egyenlőtlenségek káros hatásaival. A magyarországi általános iskolai oktatásban tanulók teljesítménye a mértékadó nemzetközi kutatásokban rendre a gyengébbek között van. Az okokat sokan és sokféleképpen magyarázzák teljesítménymutatóink eközben folyamatosan tovább romlanak. Ha a gyermekek iskolai teljesítményéről az elmúlt években készült felméréseket nézzük, a magyarországi eredményeket más országokéival összevetve szomorúan vonhatjuk le a következtetést: immár nemcsak a fejlett országok mögött maradtunk le jócskán, de az EU-taggá vált egykori szocialista államok is jobban teljesítenek e téren. Sok más, később tárgyalandó kérdés mellett nem utolsósorban versenyképességünk a tét. A globalizált világban a versenyképesség mind egyéni, mind közösségi értelemben a legfontosabb fokmérő lett egy gazdaság erejének, akkor is, ha a verseny értékének, jogszerűségének, igazságosságának megítélése ideológiai meggyőződéstől függően más és más. A roma és szegény gyermekek esetében korántsem az a legrosszabb, hogy a tudásért verseny folyik, s a tudás megszerzése egyfajta versenyképesség függvénye. Természetes, hogy aki megteheti, a lehető legjobb oktatást akarja biztosítania gyermekének; ez a törekvés tükröződik a magánúton megvásárolt különórák és egyéb szolgáltatások volumenében. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű és roma gyerekek esetében úgy teszünk, mintha nem vennénk tudomást arról, hogy elkülönítésük nyomán mezítláb, göröngyös pályán, és nem egyszer gyengébb edzők által felkészítve indítjuk a versenybe őket intézményesen. Akik ma Magyarországon ezt teszik, azok helyi döntések által intézményesítetten támogatják és tartják fenn a szegregációt. Ha a morális vagy a jogi érvek szubjektívnek tűnnének, marad egy mérhető és objektív érvrendszer: a pénzügyi. Értelmezzük tehát bátran ebben a kontextusban iskolarendszerünk működését, s e működés társadalmi (közösségi) hatásait! Több hazai és külföldi kutatás is bebizonyította, hogy az iskolai elkülönítés, az oktatási rendszer szelekciós mechanizmusai, a rossz gyakorlatok negatívan hatnak a gazdaság teljesítőképességére, fejlődésére, az államháztartás bevételi és kiadási oldalára. Az alacsony iskolázottság alapvető módon befolyásolja az egyének aktuális és jövőbeni egzisztenciális és munkaerő-piaci helyzetét, társadalmi esélyeit, lehetőségeit, s ezáltal az ország versenyképességét is. A minőségi oktatásból kirekesztett szegény családok gyermekeinek felnőtt korukban nyújtandó szociális ellátások pedig nagymértékben terhelik a költségvetést s ezáltal az adófizetők pénztárcáját. E bevezetőben sem a probléma idődimenzióit, sem a mélységét tekintve, sem a lehetséges megoldások bemutatását illetően nem törekszünk a teljességre célunk csupán a legfontosabb okok és következmények felvillantása. A kötet tanulmányai a a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket érintő oktatási jelenségeket tágabb spektrumban, az elméleti okfejtéseket gyakorlati példákkal alátámasztva mutatják be; szerzői a széles értelemben vett oktatástudományok jeles képviselői. 7

9 dr. Borovszky Tímea: Kié az iskola? Bevezető Amit évtizedek óta tudunk An d o r Mi h á ly oktatásszociológus az 1980-as évek elején írt tanulmányában 1 elemezte a magyar iskolarendszer strukturális felépítését és annak a magyar társadalomra gyakorolt hatásait. Érzékletesen mutatta be az oktatási színvonal romlásának egyértelmű dinamikáját, illetve a létező szocializmus egyenlőségelvének orwelli valóságát; azt, hogy az általános iskola korántsem általános. A rendszerváltás előtt a társadalmi hierarchia nagy vonalakban már leképezte a mai állapotokat. Az egyenlőbbek társadalmi osztályai számára az iskolai előmenetel és ebből következően az elhelyezkedési lehetőség a tudáshiány vagy a motivációs deficit esetén is megadatott, míg az alacsonyabb társadalmi csoportok rögvalósága maximálisan az addig évtizedek óta (és azóta is) romló színvonalú szakképzés és a gyárkapun belüli munkanélküliség volt. Andor azt is leírta, hogy a (kontra)szelekció a pedagógusszakmát sem hagyta érintetlenül. A tanulók kiválogatásának egyenes következménye a jó pedagógusok egyenetlen megoszlása, mindez pedig ördögi körként működve nem pusztán a magyar iskolarendszer eredményességét ássa alá, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket is tovább növeli. (Ke r te s i Gá b o r és Kézdi Gábor Az oktatási szegregáció okai, következményei és ára című tanulmánya részletesen taglalja ezt a mechanizmust.) An d o r Mi h á ly majd három évtizede született lényegi megállapítása váteszinek bizonyult: ha a pedagógiai munka minőségében és feltételeiben nem lesz változás, az ezredfordulóra végletesen leromlik az oktatás színvonala. Ezt annyival egészíthetnénk ki, hogy a rendszerváltást követő gazdasági és politikai szerkezetátalakulás következtében szélsőséges polarizálódásnak indult a magyar társadalom, s a leszakadó rétegeket (így a magyarországi cigányokat is) egyre mélyülő szakadék választja el a munkaerőpiacon való sikeres megjelenést biztosító oktatás és képzés lehetőségeitől. Az oktatásban megjelenő szelekciót felerősítette az 1980-as évek vége felé kialakuló, majd a rendszerváltással egyre nagyobb teret nyerő ún. szabad iskolaválasztás, mely mára a tehetős kevesek kiváltságává vált. A szegény és a gyenge érdekérvényesítő képességgel bíró családok gyermekei többségükben az átlagosnál gyengébb színvonalon működő iskolákba kényszerülnek, míg az elit gyermekei a szülők akarata és anyagi áldozatvállalása szerint válogathatnak az oktatási szolgáltatások között. Így az iskolaválasztás szabadsága egyoldalú; a jómódúak szabad választását jelenti a nekik szánt iskolák közül ennek az árát azonban az egész társadalom fizeti meg. A hátrányos helyzetűek a hátrányos helyzetet öröklik és továbbörökítik, a később nekik kiutalt szociális támogatások és segélyek összegeit pedig éppen azok róják föl, akik a status quo és a szegregáció legelszántabb védelmezőiként ma e réteg gyermekeinek jövőjét teszik kilátástalanná. Iskolarendszerünkben korántsem ma kezdődött a szelektálás: a magyar általános iskola elitista és olykor kirekesztő vonásaira más szerzők pl. Cs a n á d i Gá b o r, Ge r ő Zs u z s a, La d á n y i Já n o s az 1970-es évektől publikálnak a fogyatékossá minősítés durva mechanizmusairól 2 is 1 An d o r Mi h á ly: Dolgozat az iskoláról I II. Mozgó Világ, 1980/12. és 1981/1. 2 Cs a n á d i Gá b o r Ge r ő Zs u z s a La d á n y i Já n o s: Az általános iskolai rendszer belső rétegződése és a kisegítő iskolák. Valóság, 1978/6.; Ladányi János Csanádi Gábor: Szelekció az általános iskolában. Magvető Kiadó, Budapest, Ge r ő Zs u z s a Cs a n á d i Gá b o r La d á n y i Já n o s: Mobilitási esélyek és a kisegítő iskola. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest,

10 Amit évtizedek óta tudunk felhívták a figyelmet az elmúlt évtizedekben. A helyzet keveset változott napjainkig: a roma gyermekek iskolai diszkriminációjának egyik hangsúlyos formáját jelzi, hogy hazánkban ma legkevesebb 799 homogén roma általános iskolai gyógypedagógiai osztály működik, azaz a gyógypedagógiai osztályok több mint negyedében kizárólag roma tanulókat oktatnak! Egyes kutatások szerint a korábbi évtizedek gyakorlatához hasonlóan amikor a cigány származást még legálisan nyilvántarthatták az iskolák minden ötödik cigány gyermek ma is eltérő tantervű oktatásban részesül. Magyarországon 1992 óta nem folyik hivatalos adatgyűjtés a tanulók etnikai származásáról. Annak megállapítására, hogy kit tekintünk romának, különböző kutatási módszerek állnak rendelkezésre, pl. a tanárok nyilatkozatait vesszük figyelembe ez felfelé aligha torzít. Ha mégis, azaz olyanokat is cigányok közé sorolnak, akik valójában nem azok, a helyzet csak árnyaltabb lesz, hiszen akkor az etnikai előítélet mellett a gazdasági alapú stigmatizáció is érvényesül, s ezt ma Magyarországon kínosabb vállalni, mint az etnikumokkal szembeni előítéletességet. A cigány gyermekek szélesebb körű iskoláztatásának kezdete egyszersmind iskolai elkülönítésük történetének kezdete is. Azt is mondhatnánk, hogy a cigány gyerekek nagyobb arányú iskolai megjelenésével exponenciálisan növekedve terjedtek el hazánkban a különböző speciális bánásmódok. La d á n y iék hivatkozott művei (és számos más, e témába vágó írás) éppen azért lettek nemkívánatosak a pártállamban, mert adatokkal bizonyították, hogy az értelmi fogyatékosok számára létrehozott osztályokban és iskolákban a cigányok és az alacsony státusú családok gyermekei felülreprezentáltak még akkor is, ha e gyermekek értelmi szintje átlagos vagy annál magasabb, míg a magasabb státusú szülők gyermekei valós fogyatékosságuk ellenére is gyakran normál iskolában/osztályban tanulhatnak. E folyamat nem volt ismeretlen a korábbi évtizedekben sem, jóllehet akkoriban elsősorban a gazdasági törésvonalak mentén zajlott, később kapott etnikai színezetet is. (A fogyatékossá minősítés ellentmondásait Be r n át h Gá b o r Ke re s z t y Zs u z s a d r. Pe r l u s z An d r e a Sz ó r á d i Il d ikó d r. To r d a Ágnes írása tárgyalja.) A növendékek cca százaléka munkás és szegény paraszt származású ( ), az áttelepítések túlnyomó többsége nem a gyermek szellemi fogyatékosságát vette alapul, hanem a gyermek szociális helyzetéből adódó esetleges tanulmányi elmaradást. Jelentés a Közoktatási Minisztérium Vezető Kollégiuma részére a gyógypedagógiai nevelés-oktatás helyzetéről (1952) A cigányokat érintő (értsd: cigányellenes) sztereotípiák nem maradnak az iskolakapun kívül: a legkülönfélébb indokok alapján indult meg a cigány gyermekek távoltartása a többi gyermektől, s így a minőségi oktatástól, ami aztán önmagát beteljesítő jóslatként, a befektetett energia egyenes következményeként megjelenő tudás- és szocializációs hiány manifesztumaként termeli újra a szegénység mellett az előítéleteket. (Az előítéletek működését Sz u h ay Péter írása tárgyalja.) Ke n n e t h B. Cl a r k amerikai pszichológus Magyarországon 1968-ban megjelent könyvében elemzi az iskolai kirekesztés következményeit. 3 A Cl a r k által leírt kirekesztés legtöbb momentuma a közelmúlt és a ma Magyarországának mindennapjaiban is megfigyelhető. Clark kristálytiszta logikával mutatja be, hogy azok a gyermekek, akiket mellőznek, akiket vélt alacso- 3 Ke n n e t h B. Cl a r k: Fekete gettó a hatalom dilemmái. Európa Könyvkiadó, Budapest, Új kiadása előkészületben: Ke n n e t h B. Cl a r k: Fekete gettó a hatalom dilemmái. Educatio Kht., Budapest, Megjelenés alatt. 9

11 dr. Borovszky Tímea: Kié az iskola? Bevezető nyabb rendűségük okán a tanítás során semmibe vesznek, nemcsak rosszabbul teljesítenek, de személyiségük, önképük is sérül. Így nem kell csodálkozni az iskola világával, a tanítókkal és tanulással szembeni ellenállásukon, esetleges agressziójukon mindez a személyiségük, nyiladozó értelmük ellen elkövetett tartós és súlyos támadás következménye: Az olyan gyerekek, akiket nevelhetetlennek minősítenek, rendszerint valóban nevelhetetlenné válnak. Azaz nevelési atrófia lép fel. Köztudomású dolog, hogy ha valakinek úgy elkötik a karját vagy a lábát, hogy nem tudja használni, akkor e végtagja előbb-utóbb használhatatlanná válik. Ugyanez érvényes az emberi intellektusra is. (Kenneth B. Clark: Fekete gettó) Az általános pedagógiai/módszertani kultúra A sztereotípiák világához és a kirekesztéshez szorosan kötődik a magyar pedagógiai gyakorlat merevsége, amely szívesebben fókuszál a kultúrák különbözőségeire, mint a hasonlóságaira, az egyéni képességek eltéréseit inkább tekinti kényelmetlen és kezelhetetlen determinációnak, mintsem, hogy a differenciált oktatásszervezés és a máshol bevált módszerek előnyeit hasznosítaná. Így a nívócsoportos elkülönítés káros gyakorlata nálunk még ma is dicsőségszámba megy, a buktatás és az érdemjegyes értékelés vagy a frontális munka progresszívebbnek számít, mint az egyéni fejlesztés vagy a kooperativitásra nevelés. Ebben a zárt, uniformizált világban a különböző, a más értéktelenként vagy nemkívánatosként értelmeződik. (Minderről d r. Sz ő k e Ju d i t és Ke re s z t y Zs u z s a tanulmányaiban olvashatnak.) A minőségi oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés földrajzilag is különböző, ráadásul mindez évszázados örökséggel függ össze: a szegénység Magyarország bizonyos területein koncentrálódik. A hátrányos helyzetű régiókban az alapfokú oktatás személyi és tárgyi feltételrendszere elmarad az országos átlagtól. Ez a válságövezetekben működő iskolák esetében lehetetlenné teszi a minőségi oktatáshoz, a különböző oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, mivel éppen e térségekben hiányoznak leginkább a minőségi oktatás feltételei és a megteremtésüket lehetővé tevő beruházási források; e területeken gyakran az óvoda működtetésének feltételei is hiányoznak. E térségek településein gyakran az alapvető oktatási szolgáltatások sincsenek biztosítva, vagy nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. (A szakszerűség és az oktatási színvonal, valamint a szegregáció közötti pedagógiai összefüggéseket Or o s z La j o s fejti ki tanulmányában, d r. Fa r k a s Lill a tanulmánya pedig az oktatás törvényességi kérdéseiről értekezik.) Egy stratégia elemei 2002-ben az oktatási kormányzat egy átfogó integrációs program elindításáról döntött, s e stratégia legfontosabb elemeit mára kidolgozták. A komoly jogszabályi változások és a rendszerformálásra hivatott, viszonylag jelentős fejlesztési források dacára azonban egyelőre nem tapasztalható lényegi javulás a gyermekek esélyegyenlősége terén. Ennek oka gyakran a helyi döntéshozók közönye: a fenntartók sok esetben nincsenek tisztában a kedvezőtlen 10

12 Egy stratégia elemei oktatási és munkaerő-piaci folyamatok össztársadalmi jelentőségével, ezért könnyen azt a következtetést vonják le, hogy a szegény és roma lakosság problémáinak megoldásában és helyzetének javításában nem érdekeltek. A beavatkozások három alapvető területen zajlanak: szabályozás (beleértve az ellenőrzött minőséget); finanszírozási, támogatási struktúra; szakmai fejlesztések. Az elmúlt években meghozott jogszabályi változtatások szükséges, de korántsem elégséges feltételei a szegregáció és a diszkrimináció feltárásának, szankcionálásának és visszaszorításának. Az oktatási diszkrimináció nyílt és rejtett formáinak azonosítása és felszámolása érdekében az Nemzeti Fejlesztési Terv I. (továbbiakban: NFT) szakaszában megtörténtek az első lépések. A diszkriminációmentes közoktatás helyi kialakítását segítő civil jelzőrendszer kapacitásfejlesztése, a közoktatás törvényessége és szakszerűsége felett őrködő hivatalokkal való kapcsolatépítés, a közös adatbázisok, intézkedési automatizmusok kialakítása azonban még megoldandó feladatok. A fejkvóta alapú normatív finanszírozási rendszer és számos támogatási forma közvetetten segíti a szelekciót, az iskolarendszeren belüli különbségek növelését. 4 Az oktatásirányítás az oktatási rendszer esélyteremtő jellegének megerősítését főként ösztönzőkkel kívánta megvalósítani az érdekek és szándékok különbözősége miatt sajnos kevéssé hatékonyan. Az NFT második szakaszában gyökeres változások történtek a támogatáspolitikában. Az iskolafenntartói feladatok közpénzekből támogatott finanszírozásában és az oktatásfejlesztési források lehívásában az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű elemként jelent meg a magyar közoktatásban. Az NFT első szakaszában elindultak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését és esélyegyenlőségét magalapozó szakmai fejlesztések és szolgáltatások. A 10 módszertani területen elkészített pedagógusképzési és -továbbképzési programok, a társadalmi érzékenységet növelő képzések, az idő előtti iskolaelhagyás megelőzésére kidolgozott új módszerek, a lemorzsolódás-kutatás, az oktatási fejlesztések minőségbiztosítása egy átfogó iskolamodernizációs folyamat részei. E fejlesztések közös jellemzője, hogy azon pedagógiai kompetenciákra és módszerekre épülnek, amelyek nem csupán a hátrányos helyzetű, hanem minden tanuló iskolai sikerességében alapvető jelentőségűek; a sikeres intézmények évtizedek óta alkalmazzák őket. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II.) dokumentumaiba beépült a kidolgozott fejlesztések szélesebb körű elterjesztése; a szegregációmentesség és az esélyegyenlőség biztosítása a források lehívásának alapvető feltételévé vált. (Az NFT II. keretében tervezett közoktatásfejlesztési intézkedések, valamint az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika részleteit Ka d é t Ernő írása taglalja.) Az oktatási esélyegyenlőség érvényesítése, vele együtt a szegregáció- és diszkriminációellenesség olyan oktatáspolitikai célok, amelyek a Magyar Köztársaság jövőjét minden szem- 4 A normál tantervű iskolákban működő eltérő tantervű tagozatok létrehozásának és fenntartásának a cigány gyerekek elkülönítésén túl a másik legfontosabb oka, hogy az oktatásfinanszírozási rendszer magasabb normatív támogatást biztosít a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató intézmények fenntartói számára, így a bevétel-maximalizálásra való törekvés találkozik az elkülönítési szándékkal. 11

13 dr. Borovszky Tímea: Kié az iskola? Bevezető pontból befolyásolják. Rajtunk múlik, hogy az iskola egyenletesen magas színvonalúvá és mindenki számára egyformán hozzáférhetővé váljon rajtunk múlik, milyen országot, milyen jövőt építünk. E kötet célja a figyelemfelkeltés és a meggyőzés: a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdése alapvetően az oktatási esélyegyenlőséget biztosító, szegregáció- és diszkriminációmentes iskolarendszer kialakításával érhető el. A kötet szerzői nem titkolják, hogy rengeteg tennivaló van még mind a közoktatás egészét, mind a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő feltételek javítása érdekében. Ebben a munkában a szaktárca munkatársain, a fenntartókon, az intézmények pedagógusain és szakemberein túl mindenki érintett, hiszen közvetve vagy közvetlenül, ma vagy holnap mindenkinek volt, van, vagy lesz kapcsolata az iskola világával. Ebben a munkában, e feltételek biztosításában számítunk az Önök szülők, pedagógus szakemberek, döntéshozók együttműködésére. 12

14 3. fejezet Esélyegyenlőség

15

16 Kertesi Gábor Kézdi Gábor Az oktatási szegregáció okai, következményei és ára Magyarországon a rendszerváltás óta nagymértékben megnőttek a társadalmi különbségek, nem utolsósorban az etnikai dimenziók mentén. Az egyenlőtlenség növekedése részben a szabad piacgazdaság kiépülésének következménye, de közrejátszanak benne olyan tényezők is, amelyek nem szükségszerű következményei a kapitalizmusnak és a demokráciának. Az utóbbiak közül az egyik fontos tényező az iskolarendszer, és ezen belül is az általános iskolai rendszer egyenlőtlensége: egész életre meghatározó különbségeket hoz létre az a tény, hogy családi hátterük vagy etnikai hovatartozásuk miatt bizonyos tanulók szisztematikusan alacsonyabb minőségű általános iskolai képzésben részesülnek, mint mások. Az iskolarendszer egyenlőtlenségei ráadásul nemcsak egyenlőtlenséget generálnak vagy erősítenek fel, hanem a társadalmi különbségek generációkon való átörökítése révén biztosítják az egyenlőtlenség fennmaradását. Először egy hazai esettanulmányon, a jászladányi iskolaszétválasztás történetén keresztül világítjuk meg, hogy hogyan jöhet létre az iskolákat fenntartó önkormányzat hathatós közreműködésével a szegregáció. A jászladányi eset ráirányította a figyelmet a rendszerváltás óta eltelt időben zajló országos méretű folyamatra: a roma gyerekek fokozódó általános iskolai szegregációjára. Ha va s Gá b o r, Ke m é n y Ist vá n és Li skó Il o n a évi iskolai szegregációkutatása meggyőző bizonyítékokkal szolgál erről. 1 A közgazdaságtan elmélete és a nemzetközi tapasztalatok segítségével érvelünk a mellett, hogy az iskolaszétválasztás következtében hátrányos oktatási megkülönböztetés jön létre. A szegregáció és a szegregált kisebbség leromló oktatási színvonala közti összefüggés nem esetleges: a rosszabb háttérrel induló kisebbség részére nagy valószínűséggel a korábbinál gyengébb minőségű oktatás jön létre éppen a szegregáció következtében. A jászladányi iskolamegosztás modellje A történet 2000 novemberében kezdődött azzal, hogy Jászladány nagyközség polgármestere javaslatot tett egy alapítványi iskola létrehozására. Az új iskola életre hívásának célját az alábbiakban jelölte meg: ez által biztosítják a község tehetségesebb gyermekeinek megfelelő színvonalú oktatását, és lefékezik azt a kedvezőtlen tendenciát, hogy a szülők egy része elviszi a gyermekeit a község egyetlen állami iskolájából a településen kívülre. E problémák megoldása a polgármester javaslata szerint az, ha az önkormányzati iskola egy részét egy pedagóguscsoport rendelkezésére bocsátják magániskola létesítésére, míg az önkormány- 1 Ha va s Gá b o r Ke m é n y Ist vá n Li skó Il o n a: Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest,

17 Kertesi Gábor Kézdi Gábor: Az oktatási szegregáció okai... zati iskolában tovább folyik azoknak a gyermekeknek az oktatása, akik a polgármester szerint nem képesek lépést tartani a többiekkel. E lemaradt és lemaradásra ítélt tanulók jelentős része roma. A történet ettől kezdve etnikai konfliktussá terebélyesedett: a roma közösség ezt a cigány gyerekek iskolai szegregálására irányuló kísérletként értékelte, és minden lehetséges alkotmányos fórumon fellépett vele szemben. Az iskolaszétválasztás kezdeményezői pedig igyekeztek kész helyzetet teremteni, és mielőbb beindítani a képzést a korábbi közös állami iskoláról leválasztott alapítványi de alapvetően állami normatívából finanszírozott iskolában. Egy egyszerű modell (1. melléklet) alapján bizonyítható, hogy ha a kisebbségi tanulóknak az átlagosnál nagyobb aránya küzd tanulási nehézségekkel, az etnikai és a tanulási nehézségek szerinti szegregáció (alapítványi és önkormányzati iskola) együtt jár. Amennyiben a származás és a tanulásban várható sikeresség (az iskolakonform jártasságok és készségek) között erős az összefüggés, akkor akár az etnikai hovatartozás, akár a tanulási eredményesség alapján különítik el a gyerekeket, a másik szempont szerint is szegregálják őket. 2 Milyen következményekkel jár a szegregáció? A tanulási nehézségek szerinti elkülönítés igen súlyos következményekkel jár mind a szegregált iskolában dolgozó pedagógusok munkakörülményei, mind az ide járó gyermekeknek nyújtott pedagógiai szolgáltatások terén. Az iskolamegosztás vagy általánosabban fogalmazva: a tanulási nehézség és/vagy etnikai alapú szegregáció következtében olyan öngerjesztő folyamatok indulnak be, amelyek rontják a tanulási problémákkal küzdő tanulókat tömörítő iskolákban a pedagógiai szolgáltatások minőségét, s tovább növelik az egyébként is hátrányos helyzetű tanulók hátrányait. Az 1990-es évek eleje óta felhalmozódó kutatási eredmények szerint a tanulók tudásának alakulásában és iskolai előmenetelében meghatározó szerepet játszik a tanári munka minősége. Így minden olyan intézményes változás, amely akár közvetlenül, akár közvetve, a tanári szelekció révén rontja egy alacsony státusú társadalmi csoport gyermekei számára nyújtott pedagógiai szolgáltatások minőségét, maga is aktívan hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek újratermeléséhez. Mit mutatnak a kutatási eredmények? Ri vk i n, Ha n u s h e k és Ka i n 3 a hozzáadottérték-modellt alkalmazva (mintegy 3000 iskolára és körülbelül félmillió tanuló egyéni adataira támaszkodva) a következő megállapításra jutott: ha egy alacsony társadalmi státusú tanulót öt éven keresztül nem a medián tanár, hanem annál egy egész szórásegységgel jobb tanár tanítana, az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy teljes egészében ledolgozza a hátrányát egy középosztálybeli tanulóval szemben. 2 Statisztikai tényként kezelhetjük azt, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekei, illetve a magyarországi roma gyermekek átlagosan társaiknál nagyobb nehézségekkel indulnak az általános iskolának. A jelenség okait jelen tanulmány keretei között nem elemezzük. Egyetlen referenciaként említjük Gl e n n Lo u ry: A faji egyenlőtlenségek anatómiája (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006) c. könyvét, aki a fekete amerikaiak kapcsán érvel amellett, hogy értelmetlen az intelligencia genetikai különbségeit elemezni fajietnikai dimenziók mentén. 3 Ri vk i n, S. G. Ha n u s h e k, E. A. Ka i n, J. F.: Teachers, schools, and academic achievement. NBER Working Paper, No. 6691,

18 Mir mutatnak a kutatási eredmények? Az egyesült államokbeli Tennessee állam olyan hozzáadott érték alapú oktatási értékelési rendszert működtet, amely lehetővé teszi, hogy a tanárok teljesítményét közvetlenül a diákok teljesítménynövekedésén mérjék le. Wi l l ia m Sa n d e r s munkatársaival egymást követő tanulmányokban 4 elemezték a tanulói teljesítményeket meghatározó összefüggéseket. San d e r s és Ri v e r s a vizsgált tanári mintát a tanulók teljesítménynövekedése alapján öt sávra (kvintilisre) bontotta; a felsőbe a legjobb, az alsóba a leggyengébb tanárok kerültek. Ezután megvizsgálták a különböző minőségi besorolású tanárok oktatási teljesítményének hatását a különböző teljesítményszintű diákok teljesítményének emelkedésére. A hatások mértéke itt is megdöbbentő: amíg egy alacsony teljesítményű (rossz tanulónak számító) diák átlagos teljesítménynövekedése egy év alatt a legrosszabb tanárok mellett 14 pontot tesz ki, addig a legjobb tanár mellett ennek csaknem a négyszeresét (53 pontot). Az összeadódó hatások még jelentősebbek. Összemérve egymással nagyjából azonos matematikai teszteredményű diákokat, akiket három egymást követő évben a leggyengébbek közé tartozó három tanár oktatott, illetve azokat, akiket ugyanebben a három évben a legjobbak közé tartozó három tanár oktatott, a különbség, amit a jó tanárok mellett a diákok három év alatt felhalmoztak, valamivel több mint 50 százalékpontot tett ki. A Wr ig h t Hor n Sa n d e r s-féle megismételt mérés hasonló eredményt hozott: Tanulmányunk arra a jól megalapozott következtetésre jutott, hogy a tanulók tudását leginkább meghatározó tényező maga a tanár. Ráadásul az is kimutatható, hogy munka hatékonysága tekintetében igen jelentősek a tanárok közötti különbségek: ha egy tanár hatékony, akkor hatékonyan képes befolyásolni a tanulói teljesítményeket bármely kezdeti teljesítményszintről Ha viszont nem hatékony, akkor az irányítása alatt tanuló diákok tanulmányi előmenetele nem lesz megfelelő, akár alacsony, akár magas teljesítményszint is a kiinduló állapot. San d e r sék mérési eljárását megismételték a dallasi iskolakörzet, illetve a bostoni állami iskolák adatain. A dallasi eredmények hasonló mértékűnek bizonyultak, ráadásul a matematikai teszteredmények mellett az olvasási-szövegértési teszteredményekre nézve is kimutathatóak voltak. 5 A bostoni oktatási hatóság által kezdeményezett vizsgálat 10. évfolyamos középiskolások olvasási, illetve matematikai teszteredményének változásán próbálta a tanári teljesítmények minőségkülönbségének hatását lemérni. Míg a tanári munka minősége tekintetében az alsó harmadba eső ( rossz ) tanárok gyakorlatilag semmilyen eredménynövekedést sem tudtak felmutatni, addig a felső harmadba eső ( jó ) tanárok teljesítménye az amerikai átlag körüli éves teszteredmény-javulást produkált. 6 Többnyire kétfajta tényező hatását tudták számszerűsíteni a tanári munka minőségében: a tanári végzettség szintjének, a végzettséget adó felsőoktatási intézmény minőségi besorolásának, illetve az adott tárgy oktatására vonatkozó szakképesítés meglétének vagy hiányának hatását, valamint 4 San d e r s, W. L. Ri v e r s, J. C.: Cumulative and residual effects of teachers on future student academic achievement. Research Progress Report. Knoxville, University of Tennesse Value-Added Research and Assessment Center, 1996.; Wr ig h t, S. P. Ho r n, S. P. San d e r s, W. L.: Teacher and classroom context effects on student achievement: implications for teacher evaluation. Journal of Personnel Evaluation in Education, 1997/11. 5 Jo r d a n, H. Me n d r o, R. Weer asinghe, D.: Teacher effects on longitudinal student achievements. National Educational Longitudinal Study. Washington D.C., US Department of Education, Hay c o c k, K.: Good teaching matters: How well-qualified teachers can close the gap. Thinking K-16, 1998/2. 17

19 Kertesi Gábor Kézdi Gábor: Az oktatási szegregáció okai... a tanári képességeket mérő tesztek eredményeinek és a tanári munka minőségének korrelációját.(a tanáriképesség-tesztek eredményei és a diákok teljesítménye között is összefüggést mutattak ki.) Ferguson Texas állam 900 iskolakörzetének adatain (mintegy 2,4 millió tanuló és tanár) lefuttatott egyenletekben mutatta ki a tanáriképesség-tesztek eredményének hatását a tanulók matematikai teszteredményekben mért teljesítménynövekedésében. Egy másik tanulmányában 7 Fe r g u s o n a tanárok átlagos képességteszt-eredményei, illetve a diákok átlagos matematikai teszteredménye alapján négyfajta iskolakörzet-típust különböztetett meg: olyan körzeteket, ahol mind a tanári, mind a kezdeti tanulói teljesítmények jóval alacsonyabbak az átlagnál; olyan körzeteket, ahol mind a kezdeti tanulói teljesítmények, mind a tanári képességek egyaránt átlag fölöttiek; olyan körzeteket, amelyekben átlagosnál jobb tanárok dolgoznak átlag alatti kezdeti teljesítményű diákokkal, illetve olyan körzeteket, amelyekben átlag alatti teljesítményű tanárok dolgoznak átlagosnál jobb képességű diákokkal. Jó (rossz) tanárokkal ellátott körzetnek minősült az a körzet, ahol a tanári képességteszt átlagos értéke legalább egy szórásegységgel magasabb (alacsonyabb) volt Texas állam átlagos értékénél, továbbá jó (rossz) kezdeti értékű átlagos tanulói teljesítményűnek minősült az a körzet, ahol a főátlaghoz képest legalább egy szórásegységgel magasabb (alacsonyabb) volt a tanulók 1. és 3. évfolyamon mért átlagos teljesítményszintje. A négyfajta körzettípusban a magasabb évfolyamokon a tanulói teljesítménykülönbségek jól kimutathatóak voltak, és azt bizonyították, hogy a tanulók iskolai teljesítményének formálódásában döntő szerepe van a tanári munka minőségének. Ha a diákokat tartósan a rossz tanárok oktatják, azok a 12 évfolyamos képzés végére mélyen az átlag alatti teljesítmény szintjére nivellálják a kezdetben esetleg magasan az átlag fölött teljesítő tanulók teljesítményét is, és alig valamivel javítják az eredetileg alacsony teljesítményszintű diákok teljesítményét. Az viszont, ha a diákokat tartósan jó tanárok oktatják, hosszú távon fölfelé a jó képességű diákok teljesítménye irányában nivellálja a tanulói teljesítményeket. A Fe r g u s o n által megkülönböztetett négy körzettípus a 900 texasi iskolakörzetből összesen 70 körzetet fedett le. E körzetek típusok szerinti eloszlása egy további fontos összefüggésre vet fényt: a tanári szelekcióra. A tipikus jó tanár-jó diák, illetve rossz tanár-rossz diák párosítás (a 70 körzetből 37 körzet esett az előbbi, 25 pedig az utóbbi kategóriába) mellett igen kevés volt a jó tanár-rossz diák, illetve rossz tanár-jó diák típusú körzet (mindössze 3, illetve 4). Ez arra utal, hogy iskolarendszer erősen szelektíven működik: a jobb teljesítményű/ képességű tanárok szívesebben vállalnak munkát olyan iskolákban, ahol az átlagosnál jobb teljesítményűek a diákok. A jobb teljesítményű diákokat oktató, elit iskolák pedig nemigen alkalmaznak rosszabb teljesítményű, illetve alacsonyabb képesítésű tanárokat. Így a rossz tanárok nagy valószínűséggel a rosszabb teljesítményű tanulók által látogatott iskolákba szorulnak. Ez a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése szempontjából igen kedvezőtlen, hiszen 7 Fe r g u s o n, R. F.: Teachers perceptions and expectations and the black-white test score gap. In: C. Jencks Phillips, M. (eds.): The black-white test score gap. Brookings Institution Press, Washington D.C.,

20 Módszerek és minőség az alacsonyabb társadalmi státusú gyermekek beiskolázáskor meglevő hátrányait leginkább a jó tanári teljesítmény révén lehetne csökkenteni. A tanári szelekció azonban éppen az ellentétes mintát követi. Módszerek és minőség Kutatások eredményei igazolták az osztályteremben folyó minőségi pedagógiai munka tanulói teljesítményekre gyakorolt igen jelentős hatását is. Ha r o l d We n g l i n sk y 8 olyan modellt állított fel, amelybe a tanár pedagógiai szaktudását, szakmai fejlődését és az osztályteremben folyó pedagógiai munka fontos minőségi jegyeit is képes volt bevonni. A modell elméleti hátterét a modern pedagógia belátásai szolgáltatták, miszerint a hatékony tanítás módszertana nagyjából négy elven nyugszik: A puszta információtovábbítás (alacsonyabb rendű gondolkodási sémák) helyett inkább az információfeldolgozó képesség (magasabb rendű gondolkodási sémák) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Jobb eredményeket képesek elérni azok a tanulók, akiknek nemcsak információkat kell passzívan befogadniuk, hanem az információfeldolgozó képességüket is fejlesztik. Az uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb eredményeket lehet személyre szabott oktatási gyakorlattal elérni, arra a tudásszintre és azokra a gondolkodási alakzatokra építve, amivel az adott tanuló valójában rendelkezik. A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. Az oktatás folyamatának szerves részét képező, autentikus értékelési rendszert kell működtetni. A feleltetésre és dolgozatírásra korlátozódó hagyományos értékelést rendszeres egyéni vagy csoportos beszámolókkal kell helyettesíteni. Az eredmények azt igazolták, hogy a tanár arra vonatkozó döntése, hogy hagyományos vagy modernebb pedagógiai gyakorlatot folytat-e az osztályteremben, nagyban gátolhatja vagy segítheti a tanulók fejlődését. Ez természetesen nem független a tanár szakmai fejlődésétől sem: minél több ilyen irányú pedagógiai ismerettel rendelkezik, annál nagyobb valószínűséggel alkalmazza a modern pedagógiai gyakorlatot. 9 Egy több mint 7000 nyolcadik osztályos tanulóra kiterjedő reprezentatív adatbázison készült kutatás eredményei szerint a tanári munka minősége annak mindhárom mért aspektusát (a tanár jellemzőit, szakmai fejlődését, illetve az osztályteremben folytatott gyakorlatát) figyelembe véve nagyjából ugyanolyan mértékben volt képes a tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amilyen mértékben azt a családi-társadalmi háttér befolyásolta. A tanári munka minőségét alakító tényezők közül a tanulói teljesítményekre a legnagyobb befolyása a modern pedagógiai elvekkel összhangban levő tantermi gyakorlatnak volt. 8 We n g l i n sk y, H.: Teacher classroom practices and student performance. How schools can make a difference. Research Report RR-01-19, Educational Testing Service, Statistics & Research Division, Princeton, A pedagógus ilyen irányú ismereteinek meglétét We n g l i n sk y tíz változóval mérte: részt vett-e a tanár fontos pedagógiai területeket a kooperatív tanulást, interdiszciplináris oktatást, a magasabb rendű gondolkodási sémákat, eltérő kulturális hátterű, sajátos szükségletű (fogyatékkel élő) vagy olvasási nehézségekkel küszködő gyerekek oktatását, árnyalt teljesítményértékelést stb. érintő szakmai továbbképzésen. 19

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Lehetőségeink és felelősségünk az iskolai gyakorlatban

Lehetőségeink és felelősségünk az iskolai gyakorlatban Lehetőségeink és felelősségünk az iskolai gyakorlatban Esély az önálló életkezdésre című, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola Utak Nincs folyamatosság, az

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak I. A szakirányú továbbképzés neve: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak II. A szakirányú továbbképzési

Részletesebben

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás 814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar, Szabadka. Szerző(k): Dr.Lepeš Josip,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV IV. KÖTET Békéscsaba, 2012. 2 2008-2013 2013 Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az oktatási esélyegyenlőséggel kapcsolatos általános oktatáspolitikai attitűdök mérésének bemutatása

Az oktatási esélyegyenlőséggel kapcsolatos általános oktatáspolitikai attitűdök mérésének bemutatása D Függelék Az oktatási esélyegyenlőséggel kapcsolatos általános oktatáspolitikai attitűdök mérésének bemutatása Oktatáspolitikai attitűdök mérése (A) A1. SNI-vé 1 nyilvánítás és csökkentése A2. Magántanulóvá

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

Általános iskolai szegregáció, I. rész

Általános iskolai szegregáció, I. rész Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. április (317 355. o.) KERTESI GÁBOR KÉZDI GÁBOR Általános iskolai szegregáció, I. rész Okok és következmények A tanulmány azt vizsgálja, miként erõsítheti fel az iskolarendszer

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató OM azonosító: 200886 Cím: 3900 Szerencs, Ondi út 1. Telefon: 47/362-533 47/361-444 47/362-132 Fax: 47/362-533/102-es

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat

10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat 10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat Ez a fejezet a szülők iskolai végzettségének az ALL kutatásban részt vevő fiatalok készség szintjére gyakorolt hatását vizsgálja.

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (Adaptációs pályázat II.)

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (Adaptációs pályázat II.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HEFOP és EQUAL KK Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság (HEFOP IH) Halmozottan hátrányos

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő,

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22.

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22. Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail Állampolgárság ZÁGON BERTALANNÉ zsofru@t-online.hu magyar Születési idő 1947. 05. 12. MUNKAHELYEK Időtartam (-tól -ig) 2005- Munkáltató neve és címe Egyéni

Részletesebben

Ámon Katalin. Elbocsátó, szép üzenet. Tankötelezettség és lemondás a hátrányos helyzetű gyerekekről

Ámon Katalin. Elbocsátó, szép üzenet. Tankötelezettség és lemondás a hátrányos helyzetű gyerekekről Ámon Katalin Elbocsátó, szép üzenet Tankötelezettség és lemondás a hátrányos helyzetű gyerekekről Az oktatási szakma és valószínűleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetői is megdöbbenéssel fogadták

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog, valamennyiüket egyenlővé teszi. / Rousseau / Szakdolgozatom

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE. : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151

Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE. : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151 Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151 e-ma il: msza bolcs@u jpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK verebelyi.gabriella@atif.hu Születési dátum 1968. 09. 20. POZÍCIÓ/BEOSZTÁS egyetemi tanársegéd SZAKMAI TAPASZTALAT 2009. 09. 01. jelenleg tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata

40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata Szám: Tárgy: 40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata Halmaj, Kiskinizs községek önkormányzatai a közös fenntartású Gárdonyi

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: ROMA FIATALOK A SZAKKÉPZÉSBEN. Összefoglaló

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: ROMA FIATALOK A SZAKKÉPZÉSBEN. Összefoglaló FEHÉRVÁRI ANIKÓ: ROMA FIATALOK A SZAKKÉPZÉSBEN Összefoglaló A középfokú oktatás expanziója lehetővé tette, hogy a társadalom egyre szélesebb rétegei bekapcsolódjanak az oktatásba. Ugyanakkor az egyes képzési

Részletesebben

STRATÉGIAI TERV 2012-2016

STRATÉGIAI TERV 2012-2016 STRATÉGIAI TERV 2012-2016 Elfogadva: 25/2012 (X.10.) közgyűlési határozat www.lmbtszovetseg.hu BEVEZETŐ Ez a dokumentum a Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség stratégiai terve,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén

A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén Problémák és perspektívák Köztársasági Elnöki Oktatási Konferencia Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

A Magyar LMBT Szövetség

A Magyar LMBT Szövetség A Magyar LMBT Szövetség Stratégiai terve 2012-2016 1132 Budapest, Csanády u. 4/B. Telefon: (1) 6 333 302 Fax: (1) 6 333 303 info@lmbtszovetseg.hu www.lmbtszovetseg.hu facebook.com/magyarlmbtszovetseg Bankszámla:

Részletesebben

Diákok a harmadfokú képzésben

Diákok a harmadfokú képzésben Diákok a harmadfokú képzésben Kutatásunkkal azt a hipotézist szeretnénk ellenőrizni, mely szerint az érettségi vizsga megszerzésének általánossá válásával a harmadfokú képzés intézményrendszere különösen

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására Kódszám: TAMOP-3.3.2./08/1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ A projektek az Európai

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2007

Országos kompetenciamérés 2007 Országos kompetenciamérés 2007 Év végi értékelés Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola Bevezető Az Országos kompetenciamérés 2007. május 30-án ötödik alkalommal zajlott le, a mi iskolánkban a negyedikes,

Részletesebben

Adj Király katonát. Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OFI mayer.jozsef@ofi.hu

Adj Király katonát. Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OFI mayer.jozsef@ofi.hu Adj Király katonát Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OFI mayer.jozsef@ofi.hu MAGYARORSZÁG NEMZETI REFORM PROGRAMJA A Széll Kálmán Terv Alapján 2011. Átalakul a szociális segélyezés rendszere

Részletesebben

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN A képzés célja A vállalkozások hatékonyságának növelése a munkatársak kommunikációs technikájának, eszközeinek,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Alapító okirat. többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény

Alapító okirat. többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Iktatószám: 1679-13/2009. Fadd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete és Gerjen Község Önkormányzat Képviselő-testülete a települések alapfokú oktatási-nevelési feltételeinek megteremtése, biztosítása

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Ami állandó: az érintettek köre

Ami állandó: az érintettek köre Hm Ami állandó: az érintettek köre Fogyatékos gyermek Családi háttere Óvoda/iskola személyzete 1. Gyógypedagógiai támogatás lakóhelyen vagy messzebb; 2. Korai fejlesztés nálunk 3 éves korig (Európában

Részletesebben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Göd Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4 09/1 2009 0006 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Valló Péter intézményi folyamat szaktanácsadó vallo.peter@vbcomp.hu 1 Miről

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben