JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. 2009/2010. tanév. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. második forduló FRANCIA NYELV. II. kategória NYELVI TESZT

Átírás

1 Oktatási Hivatal JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FRANCIA NYELV II. kategória NYELVI TESZT

2 1. Mettez les verbes à la forme qui convient. 1. a été constatée 2. peint 3. avait disparu 4. a prévenu 5. s est immédiatement rendu / s est rendu immédiatement 6. a été ouverte 7. ait disparu 8. a été dévissé / aurait été dévissé 9. sera écartée 10. attesterait 11. pourra être faite 2. Voici des titres d articles de journaux. Mettez les verbes entres parenthèses à la forme convenable du présent. 12. Les étudiants rejoignent les enseignants contre la réforme de l'université 13. Afrique. Les expulsions forcées atteignent un niveau critique 14. Barcelone vainc le Xerex et s'échappe dans la pointe de la ligue 15. Les Éditions Publibook acquièrent la Société des Écrivains 16. Clandestins, ils se cousent les lèvres 17. Rencontres nationales de la sécurité routière : ils feignent d y croire 18. Haïti : terrifiés, ils fuient la capitale par milliers 19. Les sondes Voyager résolvent une énigme de notre banlieue interstellaire 20. Point de vue Identité nationale : qui hait qui? 3. Complétez le texte par le mot qui manque. Il peut y avoir plusieurs solutions, mais n écrivez qu un mot à la fois. 21. inciter/motiver/encourager/obliger/pousser/forcer 22. bénéficier/profiter/disposer 23. découpée/répartie/divisée/partagée/séparée 24. compter 25. prise 26. lutter/agir 27. touche/concerne/frappe/menace/caractérise/atteint 28. révèle/avère/montre 29. déclarées/dites/montrées 30. motiver/encourager/éduquer/booster A megadottaktól eltérő válaszok is elfogadhatók, ha azok nyelvi és tartalmi szempontból megfelelőek.

3 Oktatási Hivatal JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FRANCIA NYELV II. kategória ÍRÁSKÉSZSÉG

4 Értékelje a feladatokat a versenyző fogalmazási lapján. Használja az érettségi jelölési rendszerét és jelölje + jellel az ötletgazdagságot, a nyelvi gazdagságot és a szókincsgazdagságot! Jelölje értékelési szempontonként a javasolt pontszámokat! Többletpont nem adható. A javított feladatot lássa el aláírásával! Az íráskészség-mérő pontszámot írja rá a feladatlapra! Íráskészség 1. kategória feladat: Értékelje a feladatot 6 x 5 fokozatú skálán! Tartalmi elemek (5 pont), szövegalkotás (5 pont), nyelvhelyesség (5 pont), nyelvi gazdagság (5 pont), szókincsgazdagság (5 pont), gondolati és ötletgazdagság (5 pont). Értékelési szempontok rövid magyarázata: Tartalmi elemek 1 A témára ráhangoló bevezetést ír: összegzi saját szavaival, mi is ez a találmány (egy olyan programot találtak ki, melynek segítségével a szülők követhetik a gyermekeik mobiltelefonjára érkező, illetve onnan kimenő hívásokat, sms-eket). 2 Utal arra, hogy megérti, miért folyamodnak a szülők a program használatához, és elfogadja a szülői magatartást (gyermekeiket biztonságban szeretnék tudni, szeretnék elkerülni, hogy gyermekeik illetlen üzeneteket küldjenek vagy kapjanak, stb.). 3 Elmondja ugyanakkor, hogy miért háborítja fel az új program bevezetése (külön bekezdésben vagy ennek szövegszintű kifejtésével). Az utasításban megadottakhoz képest legalább egy új gondolatot bemutat (a szülőknek nincs joguk gyermekeik magánéletébe beavatkozni, ez olyan, mint a levéltitok megsértése, stb.) érvet ír a program rövid- és hosszútávú hatásairól (a gyerekek nem mernek egymásnak bizalmas üzeneteket küldeni, a barátokkal való kapcsolat felületessé, őszintétlenné válik, a szülők olyan titkokat tudnak meg, amelyhez nincsen közük, stb., illetve hosszú távú hatásként a magánélet szentségének megsértése, beavatkozás az emberi kapcsolatokba, detektort szerelnek a gyerekekre, az emberi szabadságjogok durva megsértése/személyiségi jogok lábbal tiprása, a vélemény- és szólásszabadságba való beavatkozás, stb.). 5 A szövegnek megfelelő konklúzióval zárja a fogalmazást. A fogalmazás összességében 3-4 érvet tartalmaz és a tanuló címet adott a cikknek. Ha a cím vagy a konklúzió hiányzik, nem adható 5 pont. 5 pont: A feladatban megjelenő összes paramétert figyelembe vette, ezeket megfelelő részletességgel dolgozta ki, a fogalmazás hosszúsága eléri a megadott szószámot, és azt 20 szónál többel nem haladja meg. 4 pont: a tanuló valamennyi irányító szempontot kidolgozta, de az irányító szempontok kidolgozása nem teljesen arányos. A fogalmazás hosszúsága eléri a megadott szószámot, azt 30 szónál többel nem haladja meg. 3 pont: a tanuló 4 irányító szempontot részletesen és arányosan kidolgozott. A fogalmazás hosszúsága megközelíti a megadott minimális szószámot (annál legfeljebb 20 szóval rövidebb) vagy legfeljebb 40 szóval haladja meg. 2

5 2 pont: a tanuló 3 irányító szempontot arányosan kidolgozott, vagy 4 irányító szempontot kidolgozott ugyan, de azok kidolgozása teljesen aránytalan. A fogalmazás hosszúsága legfeljebb 40 szóval elmarad az elvárt szószámtól vagy a maximális szószámot 50 vagy annál több szóval meghaladja. 1 pont: a tanuló 3-nál kevesebb irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és/vagy több irányító szempontot is kidolgozott, de a szöveg tartalmi szempontból csak részben felel meg a feladatban kérteknek, és/vagy a létrehozott szöveg hossza nem éri el a minimálisan kívánt szószám felét (125 szót). 0 pont: a tanuló félreértette a feladatot, a szöveg tartalmi szempontból egyáltalán nem felel meg a feladatban előírtaknak. Szövegalkotás: 5 pont: a fogalmazás szövegének felépítése logikus, a szövegkohézió tökéletes: a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, változatos szövegkohéziós elemeket használ (névmások, kötőszók, stb.), van jól elkülönülő bevezetés, tárgyalás és befejezés. Stílusa tökéletesen megfelel a feladat által megkívántnak. 4 pont: a fogalmazás szövegének felépítése logikus, de a mondatok nem mindig kapcsolódnak szervesen egymáshoz, használ szövegkohéziós elemeket (névmások, kötőszók, stb.), és/vagy van bevezetés, tárgyalás és befejezés, amelyek valamelyest elkülönülnek egymástól. Stílusa megfelelő, bár helyenként nehézkes. 3 pont: a létrehozott szöveg összességében érthető, gyakran nem használ szövegkohéziós elemeket, de a szöveg érthető marad, és/vagy a bevezetés, tárgyalás és befejezés megfigyelhető, de nem különülnek el határozottan egymástól. Stílusa csak részben felel meg a feladat által megkívántnak. 2 pont: a szöveg megértését többször gátolja a szövegkohéziós elemek hiánya, a mondatok gyakran nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz, és/vagy a szerkesztés hiányos: valamelyik fő rész (bevezetés, tárgyalás, befejezés) hiányzik. Stílusa nem felel meg a feladat által megkívántnak. 1 pont: a fogalmazás gyakran nehezen vagy alig érthető, szövegkohéziós elemeket nem vagy csak nagyon ritkán használ, álláspontja, gondolatmenete logikátlan, követhetetlen. 0 pont: a szöveg egyes részei érthetetlenek, a használt mondatszerkezetek nem követhetők, a megértést időnként lehetetlenné teszik. Nyelvhelyesség: 5 pont: a szöveg nyelvtani és helyesírási szempontból kiváló. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani hibát. Legfeljebb néhány apró hibát tartalmaz. A mondatok minden esetben érthetőek, nem fordul elő rossz mondatszerkezet. 4 pont: a szövegben vannak kisebb, nem súlyos, a megértést nem zavaró nyelvtani és helyesírási hibák. Legfeljebb néhány súlyos hibát tartalmaz. A mondatok minden esetben érthetőek, nem fordul elő rossz mondatszerkezet. 3 pont: a szövegben előfordulnak súlyos vagy értelemzavaró nyelvtani hibák, és kisebb hibákat gyakran ejt. Rossz mondatszerkezet ritkán előfordulhat. 2 pont: a szövegben vannak jól érthető részek, de gyakran fordulnak elő súlyos vagy a megértést nehezítő hibák, és/vagy gyakran használ rossz mondatszerkezetet. 1 pont: a szövegben nagyon sok a súlyos vagy a megértést gátló nyelvtani és helyesírási hiba, egyes részei alig érthetők, és/vagy nagyon sok a mondatszerkesztésből fakadó hiba. 0 pont: a nyelvtani és mondatszerkesztésbeli hibák a szöveget egészében vagy nagy részben érthetetlenné teszik. 3

6 Súlyos nyelvtani hibának tekinthető: - az alany és az állítmány egyeztetésének hibája - rossz segédige választása - jelen idejű ragozás tévesztése (igetövek ismeretének hiánya, személyragok helytelen használata) - participe passé alakjának és être-rel képzett passé composé egyeztetésének tévesztése - függő beszéd helytelen használata és igeidők egyeztetési hibái - főnévi igeneves szerkezetek helytelen használata - igemódok és igeidők helytelen képzése, értelemzavaró használata Súlyos nyelvtani hibáért 1 pont levonható! Nyelvi gazdagság: 5 pont: igen gyakran használ bonyolultabb nyelvtani alakokat és szerkezeteket, pl. subjonctif, conditionnel, passif. Gondolatait logikusan megszerkesztett összetett mondatokban fejezi ki: használ következtető, megengedő, ellentétet kifejező, stb. mondatszerkesztési eljárásokat. A használt szerkezetek változatosak, sokrétűek. 4 pont: nagyrészt bonyolultabb szerkezeteket használ, pl. subjonctif, conditionnel, passif, de sok esetben fogalmaz egyszerű szerkezetek használatával, és/vagy gyakran alkalmaz összetett mondatokat, de időnként egyszerű mondatokban fejezi ki mondanivalóját, és/vagy a bonyolultabb szerkezetek használatakor sok az ismétlés (pl. nagyrészt passzív mondatok). 3 pont: bár időnként használ bonyolultabb szerkezeteket, többnyire egyszerű nyelvtani szerkezeteket alkalmaz, és/vagy csak ritkán fogalmaz összetett mondatokban, és/vagy bonyolultabb szerkezetekből csak néhányat használ, azok ismétlődnek. 2 pont: nagyon ritkán használ bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket. Nagyrészt egyszerű mondatokban fogalmaz. 1 pont: csak egyszerű nyelvtani szerkezeteket használ, és/vagy szinte kizárólag egyszerű mondatokban fogalmaz. 0 pont: a fogalmazás nyelvi szempontból rendkívül szegényes. Szókincsgazdagság: 5 pont: a szöveg szókincse gazdag, változatos és adekvát, az alapszókincset nagy mértékben meghaladja. 4 pont: a szöveg szókincse megfelelő, de nem különösebben gazdag és/vagy gyakori ismétlődéseket tartalmaz. 3 pont: a szöveg szókincse nem különösebben gazdag, és/vagy a szóhasználat néha nehezíti a megértést. 2 pont: a szöveg szókincse nem haladja meg az alapszókincset és/vagy szóhasználata a szöveg megértését gyakran nehézzé teszi. 1 pont: szókincse szegényes és szóhasználata a szöveg megértését nehézzé teszi. A rossz szóhasználat miatt a szöveg egyes részei érthetetlenek. 4

7 0 pont: nagyon gyakran válik a szöveg érthetetlenné, nehezen érthetővé vagy nevetségessé a rossz szóhasználat miatt. Gondolati és ötletgazdagság: 5 pont: a megalkotott szöveg ötletes, fantáziadús, eredeti. A tanuló saját szempontjait elfogadtatja az olvasóval. A tanuló témáról alkotott álláspontja egyértelműen kiderül a szövegből. Az érvelés releváns, jól követhető, nincsenek benne ellentmondások vagy logikai ugrások. Gondolatmenete logikus, érthető, nincsenek benne ellentmondások. 4 pont: a tanuló többségében ötletes, fantáziadús szöveget alkot, gondolatmenete viszonylag világos és a szöveg nagy részében jól követhető. A tanuló témáról alkotott álláspontja egyértelműen kiderül a szövegből. A megalkotott szövegben a tanuló saját szempontjait elfogadtatja az olvasóval. Gondolatmenetében nincsenek ellentmondások. 3 pont: a tanuló túlságosan általános szöveget, szinte kizárólag kliséket, sablonokat fogalmaz meg, nem ötletes, és/vagy a szöveg gondolatmenete időnként nehezen követhető, és/vagy gyakran vannak nem alátámasztott kijelentések, és/vagy a tanuló nézőpontja, a témáról kialakított álláspontja nem derül ki egyértelműen a szövegből. 2 pont: a feladat megoldása sablonos, ötlettelen és/vagy érdektelen, és/vagy a megalkotott szöveg gondolatmenete nehezen követhető, kusza, zavaros, és/vagy gyakran vannak a témához szorosan nem kapcsolódó megállapításai, és/vagy a tanuló nézőpontja nem érzékelhető, és/vagy a tanuló csak részben értette meg a feladatot 1 pont: a szöveg teljességgel érdektelen és gondolatmenete gyakran követhetetlen, és/vagy alig érinti a témát. 0 pont: a létrehozott szöveg teljes egészében másról szól, mint amit a feladat utasítása előírt. 5

8 Oktatási Hivatal JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FRANCIA NYELV II. kategória HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS

9 1. Vous allez entendre un reportage sur l eau. Avant les écoutes, étudiez les affirmations proposées. Ensuite, vous entendrez le texte deux fois. Mettez un V pour les affirmations vraies et un F pour les affirmations fausses. Transcription du texte Journaliste : Don Warburton : Jay Ingram : Don Warburton : Jay Ingram : Don Warburton : Jay Ingram : Tous les habitants de la Terre hommes, femmes et enfants ont une chose en commun : ils ont besoin d eau. De fait, il nous faut deux litres et demi par jour pour rester en bonne santé. L eau embouteillée peut provenir d à peu près n importe où... Il peut s agir de l eau des glaciers, d une eau distillée, d une eau minérale différente de l eau de source qui, elle, contient moins de minéraux ou encore de l eau du robinet qui a été traitée pour en retirer le chlore et le fluor, et à laquelle on a ajouté des minéraux pour en améliorer le goût. Enfin, l eau embouteillée : c est fondamentalement tout ce qui est préemballé. Les sondages révèlent que les consommateurs achètent de l eau en bouteille pour le goût et parce qu ils croient obtenir un produit plus sûr que l eau de ville, quoique rien ne prouve que ce soit le cas! Mais c est la façon dont le produit est vendu. Si vous regardez les étiquettes, la plupart évoquent une crête montagneuse vierge et l eau des glaciers ou en affirme la pureté, mais le consommateur doit savoir ce qu il recherche avant d acheter une marque donnée. Ce que recherchent Don Warburton et ses collègues, ce sont les bactéries qui causent les maladies et qui peuvent contaminer l eau embouteillée. Le risque peut venir autant de l eau de source que d un matériel mal entretenu. L eau peut généralement comporter un nombre infini de bactéries, qui peuvent croître de moins de 10 par millilitre à quelque par millilitre en moins d une semaine ou en dix jours. C est pourquoi nous incitons les gens à considérer l eau comme un aliment susceptible d être contaminé. Comme tout produit alimentaire, l eau en bouteille contient des bactéries d origine naturelle ; elles proviennent de la source et sont inoffensives. On retrouve d ailleurs les mêmes microbes dans l eau de ville, avant qu elle ne soit désinfectée à l usine de traitement. Et la durée de vie de ces microbes est surprenante. M. Warburton, qui a examiné divers échantillons, n en revient pas! La rapidité avec laquelle les bactéries croissent, le nombre qu elles atteignent et leur durée de vie m ont réellement surpris. Nous avons découvert que certaines bactéries survivent plus d un an. J ai même ici l exemple d une bouteille que nous avons achetée il y a trois ans, et qui contient toujours des bactéries revivifiables à des niveaux élevés. Elles n ont pas grand-chose à manger dans l eau. Alors, elles utilisent des techniques de survie exceptionnelles. Elles entrent dans un état temporaire de mort apparente, en se rapetissant et en ralentissant leur métabolisme. Certaines se dévorent entre elles. M. Warburton a préparé une liste de choses à faire et à ne pas faire à l intention des consommateurs... surtout de ceux qui sont vulnérables à la 2

10 maladie. Voici ce qu il recommande : Recherchez un produit désinfecté, traité à l ozone ou aux rayons UV à l usine. Les bactéries sont moins susceptibles de survivre dans l eau gazéifiée. Si le produit n a pas été ozonisé, assurez-vous qu il a été filtré pour éliminer les bactéries. Réfrigérez tout produit embouteillé, surtout après son ouverture, et ne partagez jamais vos bouteilles d eau. Assurez-vous de bien nettoyer les bouteilles à remplissages multiples. Encore mieux, ne réutilisez pas les bouteilles d eau. Enfin, vérifiez toujours les dates d embouteillage et de péremption qui sont sur les contenants. ( 1. Il y a moins de minéraux dans l eau minérale que dans l eau de source. 2. L eau du robinet serait moins délicieuse si son goût n était pas artificiellement amélioré par des minéraux. 3. Il est certain que l eau embouteillée est meilleure pour la santé que l eau du robinet. 4. L étiquette des bouteilles affirme souvent que l eau qui est dedans n est pas pure. 5. Les premières bactéries apparaissent dans l eau embouteillée au bout d une semaine seulement. 6. L eau contient des bactéries, mais ce n est pas forcément mauvais pour la santé. 7. Au bout de trois ans, il reste autant de bactéries dans l eau embouteillée qu au moment de l achat. 8. Les bactéries sont très inventives pour rester en vie. 9. Il y a moins de bactéries dans l eau gazeuse que dans l eau plate. 10. Pour des raisons de sécurité, on doit mettre nos bouteilles d eau minérale au frigo. 11. Même l eau minérale peut se périmer. Vrai F V F F F V F V V V V 3

11 2. Vous allez entendre un texte sur la grippe espagnole. Avant les écoutes, lisez les affirmations proposées. Ensuite, vous allez entendre le texte deux fois. Choisissez la bonne affirmation. Transcription du texte Si vous faisiez une enquête dans votre entourage, un sondage pour savoir quelles sont les grandes tragédies du XX e siècle, on vous répondrait certainement : la guerre de 14, le nazisme et les camps, le stalinisme et les goulags, le bombardement d Hiroshima et Nagasaki, l épidémie du Sida, mais très probablement, on ne vous parlerait pas de la grippe espagnole, qui est pourtant l épidémie la plus meurtrière de l histoire avec la peste du XIV e siècle. La grippe espagnole a fait, dans les estimations les plus basses, environ trente millions de morts, alors que la guerre de 14 a fait un peu plus de huit millions de morts. Alors, la question qu on peut se poser, c est comment se fait-il qu une maladie qui a frappé les populations de la sorte soit un peu occultée. Il y a deux raisons : la première, c est que cette maladie est arrivée pendant la guerre, vers les mois de mars-avril 1918, et la censure s est tout de suite vissée : il était évident qu il ne fallait pas que l adversaire sache que les troupes en face étaient fragilisées par la grippe. Il y avait donc une censure très forte qui s est vissée, sauf dans un pays qui n était pas engagé dans le conflit mondial, l Espagne. Et il s est trouvé que la grippe s est diffusée en Espagne et que le roi et sa cour en ont été victimes et c est la raison pour laquelle on l a appelée la grippe espagnole, alors qu elle n avait absolument rien d espagnol. Cette maladie a évoluée par vagues. Il y a eu trois vagues successives dont la seconde se situe entre le mois d août et le mois de janvier On voit que la mortalité de cette grippe a affecté des populations d âge moyen, ce qui n est pas le cas habituellement des grippes épidémiques que nous connaissons. En effet, ce sont surtout les personnes les plus âgées qui sont victimes et également les enfants en très bas âge. La première raison, c est la censure. La deuxième raison, c est la joie absolument délirante qui s est emparée des populations lorsque l armistice a été signé le 11 novembre. Il y avait à ce moment-là entre 300 et morts par jour en France, avec des conditions extrêmement difficiles pour prendre en charge les malades : on n avait plus assez de cercueils, on n avait plus assez de corbillards et on traitait les patients avec des médicaments de fortune. Il faut dire que cette grippe ne ressemblait pas beaucoup à la grippe épidémique que nous voyons habituellement. Alors que la mortalité par grippe est de 0,1 pour cent, elle était de 2,5 pour cent, c est-à-dire 25 fois plus que la mortalité habituelle des épidémies. Là, j ouvre une parenthèse pour parler des appellations. La grippe dans les pays anglo-saxons est appelée «influenza», alors que dans les pays latins elle est appelée avec un mot gotique, la «grippe», qui veut dire «saisir brusquement». Alors, pourquoi «influenza»? C est parce que dans les chroniques du Moyen Âge où il y avait des épidémies évoquant la grippe, ils disaient «influenza di freddo», l influence du froid. C est comme ça que le mot «influenza» est né. Alors tout ça pour vous dire que la grippe, bien entendu, était présente avant la grippe espagnole, mais on l évoque par le caractère épidémique qu elle revêt par des vagues successives. Il y a aussi un après la grippe espagnole. Il y a eu deux grandes pandémies. Il y a eu la grippe asiatique en 57-58, et en la grippe de Hong Kong, mais ces pandémies n ont pas eu la gravité de la grippe espagnole. La question qui se pose actuellement, c est de savoir si nous allons avoir dans les prochaines années une pandémie de grippe. Les virologues sont quasi certains qu il y aura une pandémie 4

12 de grippe. Il y a en général deux ou trois pandémies par siècle et donc, il est vraisemblable qu elle surviendra. Alors, vis-à-vis de cette pandémie, il est clair que nous avons des moyens que l on n avait pas au moment de la grippe espagnole. Simplement, il y a un point sur lequel on ne s est peut-être pas suffisamment penché : lorsque l on regarde ce qui se passe dans les populations quand il y a un fléau infectieux quel qu il soit, eh bien, les comportements des populations sont stéréotypés. Et on retrouve d abord la rumeur qui est une épidémie dans l épidémie, on retrouve le dénie, on retrouve la peur, la fuite, les suicides, les boucs émissaires, on retrouve les héros et ceux qui ne le sont pas. On voit ce schéma qui se déroule. Et on peut se poser la question de savoir si on ne sera pas confrontés à ce genre de problème. Il faut espérer que tout ça ne nous arrivera pas. ( 12. C En général, on ne cite pas la grippe espagnole parmi les plus grandes tragédies du XX e siècle. 13. B La grippe espagnole a été aussi grave que la peste des années B La grippe espagnole a fait plus de morts que la Première Guerre mondiale. 15. C La gravité de la maladie était cachée à l époque pour des raisons militaires. 16. B Cette grippe est appelée «espagnole» parce que seule l Espagne n a pas essayé de cacher son existence. 17. C La grippe espagnole a causé surtout la mort des personnes qui n étaient ni trop jeunes ni trop âgées. 18. B Le bonheur ressenti à cause de la fin de la Première Guerre mondiale a diminué l importance de la grippe aux yeux de la population. 19. B Au Moyen Âge, on attribuait la grippe à l influence du froid, d où son nom dans les pays anglo-saxons. 20. C Comme il y a deux ou trois pandémies par siècle, il est probable que le XXI e siècle en connaîtra aussi. 21. C Pendant les grandes épidémies, les réactions des gens sont prévisibles. 5

13 3. Vous allez entendre un texte sur l histoire de l accent circonflexe. Avant les écoutes, lisez les questions. Ensuite, vous entendrez le texte deux fois. Répondez aux questions. Transcription du texte Comment résumer, en deux minutes, l histoire de l accent circonflexe? Allons à l essentiel. Au cours du Moyen Âge, certains sons ont disparu. Par exemple, le S devant T. Maistre est devenu maître. Cette disparition a entraîné l allongement de la voyelle précédente ; on s est mis à prononcer mèèètre. À la Renaissance, certains sentaient le besoin de noter cet allongement, ils ont eu l idée pour cela d emprunter au grec un accent qui avait cette fonction : l accent circonflexe. Mais c étaient des typographes ou des grammairiens réformateurs de l orthographe. Les puristes, majoritaires, refusaient cet accent. Ainsi, l Académie française, quand elle publia en 1694 la première édition de son dictionnaire, refusa cette accentuation : elle maintint le S devant T maistre. Heureusement, l Académie va à résipiscence au cours du XVIII e siècle, grâce, notamment, à un de ses membres, l abbé D Olivet, qui était un excellent phonéticien, et, en 1740, pour la troisième édition de son dictionnaire, l Académie utilisait enfin l accent circonflexe. Fort bien! Malheureusement, l illustre compagnie n en usa pas toujours avec la plus grande cohérence. Par exemple, elle plaça l accent sur le A de vous chantâtes, issu de vous chantastes très bien, mais aussi sur le A de nous chantâmes, qui n a jamais connu de S devant M. Les exemples d une telle incohérence sont nombreux. Aujourd hui les longueurs des voyelles ont disparu, nous ne prononçons plus mèèètre, les oppositions phoniques sont peu nombreuses patte/pâte. Le circonflexe est donc devenu un simple signe graphique. Il signale la disparition très ancienne d un son. Tenant un peu de l oral, et beaucoup de l écrit, souvent aléatoire, témoin de l histoire de la langue, cet accent du souvenir est au fond un très bon symbole de l orthographe française. ( Quand et par qui l accent circonflexe a-t-il été employé pour la première fois en français? À la Renaissance, par des typographes/grammairiens (réformateurs)/par les réformateurs de l orthographe. 24. Quelle était la fonction de l accent circonflexe en grec? Il marquait l allongement de la voyelle. (Toute réponse ayant le même contenu.) 25. A-t-on utilisé l accent circonflexe dans la première édition du dictionnaire de l Académie française? Non. 26. Quel a été le rôle du phonéticien, l abbé D Olivet dans l histoire de l accent circonflexe? C est grâce à lui qu on a utilisé l accent (dans la 3 e édition). (Toute réponse ayant le même contenu.) 27. Quel était le problème avec la troisième édition du dictionnaire de l Académie française? L utilisation de l accent n était pas toujours cohérente. (Toute réponse ayant le même contenu.) 28. Pourquoi écrit-on «chantâtes» avec un accent circonflexe? Parce qu il y avait un S devant le T. (Toute réponse ayant le même contenu.) 29. Pourquoi a-t-on écrit «chantâmes» avec un accent circonflexe? Par analogie (avec «chantâtes»)/c est de l incohérence. (Toute réponse ayant le même contenu.) 30. De nos jours, l accent circonflexe est seulement un signe graphique. Pourquoi? La prononciation a changé./la longueur des voyelles a disparu. (Toute réponse ayant le même contenu.) 6