O k t a t á si Hivatal

Átírás

1 O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2012/2013. tanév Francia nyelv I. kategória 2. forduló Javítási-értékelési útmutató

2 Hallott szöveg értése 1. Vous allez entendre un texte sur l histoire du Tour de France. Avant les écoutes, lisez les affirmations. Ensuite, vous entendrez le texte deux fois. Choisissez la bonne réponse. 1. b 2. a 3. b 4. b 5. a 6. b 7. b 8. b Transcription Le Tour de France est la troisième compétition la plus suivie au monde, après les Jeux olympiques et la Coupe du monde de football. Il est retransmis dans plus de 170 pays. Mais au fait, qui a eu l idée de créer cette prestigieuse course cycliste, quand et pourquoi? Étrangement, l histoire de l une des compétitons sportives les plus populaires de la planète se mêle à l une des pages les plus sombres de l histoire de France, l affaire Dreyfus. En 1894, le capitaine Dreyfus, soldat de confession juive, est accusé de haute trahison envers l État français. La société française est profondément divisée entre les dreyfusards qui pensent que Dreyfus est innocent, et les antidreyfusards, qui pensent qu il est coupable. Et quel rapport avec le vélo, me direz-vous? À l époque il n existait qu un seul quotidien sportif, Le Vélo, dont le rédacteur en chef, Pierre Giffard, était un dreyfusard convaincu. Il n hésitait pas à intervenir régulièrement dans son journal pour soutenir le capitaine. Ça, ça n a pas plu aux industriels du vélo et de l automobile qui étaient, pour la plupart, antidreyfusards. Les industriels antidreyfusards décident donc de créer un journal concurrent, L Auto-Vélo. Ce journal est dirigé par Henri Desgrange, ancien coureur cycliste et journaliste sportif. En 1903, le directeur du Vélo décide de faire un procès au directeur de L Auto-vélo car les noms des deux journaux se ressemblent beaucoup. Le directeur de L Auto-Vélo perd le procès et est obligé de renommer son journal. Il l appellera L Auto. Comme il a peur de perdre ses lecteurs cyclistes, il propose alors de créer la course cycliste afin de faire de la publicité à son journal. L Auto annonce la création du Tour de France, la plus grande épreuve jamais organisée. Cette idée fonctionnera tellement bien que les ventes de L Auto s envoleront tandis que celles du Vélo chuteront dramatiquement au point que celui-ci sera obligé d arrêter sa publication l année suivante. Dès la première édition de 1903, le Tour de France a été un triomphe et Henri Desgrange restera son organisateur jusqu en 1939, mais ça, c est une autre histoire (

3 2. Vous allez entendre une émission de radio. Avant les écoutes, lisez les affirmations. Puis, vous entendrez l émission deux fois. Mettez un V si l affirmation est vraie ou un F si l affirmation est fausse. Finalement, répondez à la dernière question. 9. Les avions belges sont spéciaux : ils sont peints. F 10. Les blagues sur les Belges en France datent du très lointain Moyen Âge. F 11. Les ouvriers belges du XIX e siècle sont arrivés en France pour travailler dans les mines. V 12. Au XIX e siècle, en France, les immigrants belges appelaient régulièrement à la grève. F 13. Beaucoup de Belges venus en France sont devenus des voleurs. F 14. Baudelaire a été choqué par la bêtise des blagues sur les Belges. F 15. On retrouve le même type de blagues, légèrement modifiées, dans d autres pays. V 16. Les Français et les Belges se moquent souvent les uns des autres. V Notez une blague que vous avez entendue dans le texte. Comment on reconnaît un Belge dans un aéroport? C est le seul qui donne du pain aux avions. Comment reconnaît-on un avion belge dans un aéroport? C est le seul qui mange le pain! Pourquoi les Belges amènent-ils toujours une portière de voiture dans le désert? Pour pouvoir ouvrir la fenêtre quand il fait trop chaud! Savez-vous pourquoi les autoroutes françaises ne sont pas éclairées? Parce que les Français se prennent tous pour des lumières. (Une de ces blagues.) Transcription Nombreuses sont les blagues sur les Belges. Mais d où viennent-elles? Savez-vous comment on reconnaît un Belge dans un aéroport? C est le seul qui donne du pain aux avions. Et comment reconnaît-on un avion belge dans un aéroport? C est le seul qui mange le pain! Et voilà une autre histoire. Pourquoi les Belges amènent-ils toujours une portière de voiture dans le désert? Pour pouvoir ouvrir la fenêtre quand il fait trop chaud! Voici quelques exemples de ce qu on appelle une histoire belge. Des plaisanteries sur la prétendue stupidité de nos amis et voisins belges. Enfin, je dis prétendue stupidité, mais après tout, il n y a pas de fumée sans feu. Alors, les Belges sont-ils vraiment plus bêtes que les Français? Nous allons le vérifier. La Belgique n existant en tant qu État indépendant dans les frontières actuelles que depuis 1830, les blagues sur les Belges ne peuvent pas être très anciennes. C est justement au

4 XIX e siècle que de nombreux immigrants belges arrivent en France, et notamment dans le nord de la France où les mines recrutaient beaucoup de main-d œuvre. Notamment pour compenser les grèves ouvrières qui faisaient rage à cette époque. Très vite, les travailleurs belges ont eu la mauvaise réputation de voleur de travail et de casseur de grève et ils sont devenus l objet des railleries des ouvriers. Là où le travailleur français essaie de faire valoir ses droits contre le patronat de l époque, les Belges viennent travailler à leur place sans se plaindre. En 1874, même Baudelaire a écrit que «tous les Belges sans exception ont le crâne vide». En fait, ils avaient surtout le ventre vide et besoin de trouver du travail. À la fin du XX e siècle, c est Coluche qui offre une nouvelle jeunesse aux histoires belges dans ses sketchs. Mais le concept des histoires belges n est pas une particularité française. Nombreux sont les pays qui raillent leurs voisins et les mêmes blagues sont souvent adaptées d un pays à l autre. Les Anglais se moquent des Irlandais, les Libanais se moquent des Syriens, les Russes se moquent des Tchukschs, une minorité venant de Sibérie orientale. Et de qui se moquent les Belges? Des Français, bien sûr. Après tout, c est un juste retour des choses. Tiens, tenez, savez-vous pourquoi les autoroutes françaises ne sont pas éclairées? Parce que les Français se prennent tous pour des lumières. C est bien connu. (

5 3. Vous allez entendre une interview avec Étienne. Avant les écoutes, lisez les questions. Puis, vous entendrez l interview deux fois. Répondez aux questions. Le mariage selon Étienne Quel est l âge idéal pour le mariage? Il n y en a pas. 20. Pourquoi Étienne ne conseille-t-il pas de se marier avant 25 ans? Parce qu on n est pas autonomes. / Parce que avant, on n est pas autonomes (financièrement). / Avant, on ne gagne pas sa vie. (Toute réponse ayant le même contenu.) 21. Est-ce que les femmes se marient plus tôt que les hommes? pourquoi? Non, parce qu elles font des études longues / veulent faire carrière / avoir des diplômes / s assurer un avenir. (Toute réponse ayant le même contenu.) 22. Est-ce que le mariage a perdu de son importance? Non. 23. Sa collègue de 31 ans vient de se marier. Quelle en est la première raison? Elle a envie d un bébé dans le mariage. / Elle veut avoir un bébé dans le mariage. 24. Quelle en est la deuxième raison? Elle veut devenir adulte aux yeux de ses parents. / Elle veut que ses parents la prennent pour une adulte. (Toute réponse ayant le même contenu.) 25. Que pensent les parents des enfants célibataires? Qu ils restent des enfants. 26. Qu est-ce qu on veut montrer aux autres quand on se marie? (Qu )on s aime / (qu )on a des sentiments suffisamment profonds (pour s engager). (Toute réponse ayant le même contenu.) Transcription Pour toi, quel est l âge idéal pour se marier? L âge idéal pour le mariage... enfin, je ne sais pas s il y a un âge idéal, en tout cas, je dirais, pas trop tôt. Qu est-ce que cela veut dire «pas trop tôt»? Tout est relatif. Il semble, en tout cas chez nous... que de plus en plus de jeunes qui font des études,... enfin des études qui durent de plus en plus longtemps, ces jeunes, ils ne sont pas autonomes. On n est pas autonomes financièrement avant 25 ans. Je crois que pour un homme et même pour une femme aussi, parce que les femmes aussi, elles assurent d abord leur carrière et il faut des diplômes et tout ça,... moi je crois qu en dessous de 25 ans, ça me paraît totalement, je ne dirais pas absurde, mais difficile. Et est-ce que le mariage a perdu de sa valeur en France, selon toi? Est-ce qu on a envie de se marier si on peut vivre en concubinage, en union libre? Non, le mariage reste important et trois fois oui à la deuxième question, on continue à se marier... Moi, j ai une collègue qui s est mariée la semaine dernière, elle a 31 ans. Son futur époux... enfin son mari, il a 35 ans. Ça fait 5-6 ans qu ils habitent ensemble. Donc, maintenant ils ont décidé de se marier... et je pense qu il y a deux raisons à ça. La première, c est qu elle a envie d un bébé. Et elle veut avoir un bébé dans le mariage et pas en dehors du mariage.

6 Et pourquoi les femmes veulent-elles avoir leurs bébés dans le mariage? L enfant né en dehors du mariage a les mêmes droits, la maman aussi. Parfois, elle touche même plus d allocation. Oui, c est vrai, mais en même temps, ce n est pas seulement une convention ou une question d argent... On a l impression qu il y a un certain ordre établi, il y a une reconnaissance sociale qui est différente dans le mariage. On n est adulte que quand on est marié, je dirais, surtout aux yeux des parents. Et voilà, c est la deuxième raison pour laquelle ma collègue s est engagée à 31 ans! Quand les parents ont un enfant célibataire, ça reste un enfant à eux. Donc, pour devenir adulte, il faut se marier... Et en plus, on montre aux autres que c est un engagement, tu comprends... devant tout le monde. Ce n est plus en cachette qu on vit ensemble... c est un engagement qui est plus profond et quand on s engage devant les autres,... on peut très bien se séparer, ça arrive toujours, mais l engagement est quand même plus fort parce qu on l a fait devant tout le monde, c est fait aux yeux de tout le monde. Je crois que les gens qui se marient veulent dire aux autres : «On s aime assez pour se marier devant vous!» (Interview avec Étienne Grasset)

7 jó item elért pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont 6 pont 7 pont 9 pont 10 pont 11 pont 12 pont 13 pont 14 pont 15 pont 17 pont 18 pont 19 pont 20 pont 21 pont 22 pont 24 pont 25 pont 26 pont 27 pont 28 pont 29 pont 30 pont

8 Nyelvi teszt 1. Mettez les verbes entre parenthèses à la forme qui convient. 1. ai descendu 2. ai jetée 3. l avais balancé 4. aille 5. serait 6. l ai montée 7. aie 8. l ai ouverte 9. ne m avait vue 10. n aurait jamais été retrouvée 11. s en était débarrassé 12. ne la retrouve pas 2. Mettez dans le texte le pronom qui convient y toi en tout lui lesquelles en le se 3. Reformulez les questions en commençant vos phrases par : «Le directeur des ressources humaines (DRH) peut me demander» 22. Que vous ont apporté vos études? Le DRH peut me demander ce que mes études m ont apporté. 23. Vos études vous préparent-elles à la vie active? Le DRH peut me demander si mes études me préparent à la vie active. 24. Présentez-vous. Le DRH peut me demander de me présenter. 25. Parlez-moi de vous. Le DRH peut me demander de lui parler de moi. 26. Quel autre métier auriez-vous aimé exercer? Le DRH peut me demander quel autre métier j aurais aimé exercer. 27. Pourquoi postulez-vous chez nous? Le DRH peut me demander pourquoi je postule chez eux. 28. Qu est-ce qui vous attire dans ce poste? Le DRH peut me demander ce qui m'attire dans ce poste. 29. Pouvez-vous me donner des références? Le DRH peut me demander si je peux lui donner des références / de lui donner des références. 30. Que ferez-vous si vous n êtes pas choisi(e)? Le DRH peut me demander ce que je ferai si je ne suis pas choisi(e).

9 Íráskészség Értékelje a feladatokat a versenyző fogalmazási lapján. Használja az érettségi jelölési rendszerét és jelölje + jellel az ötletgazdagságot, a nyelvi gazdagságot és a szókincsgazdagságot! Jelölje értékelési szempontonként a javasolt pontszámokat! Többletpont nem adható. A javított feladatot lássa el aláírásával! Az íráskészség-mérő pontszámot írja rá a feladatlapra! Íráskészség 1. kategória feladat: Értékelje a feladatot 6 x 5 fokozatú skálán! Tartalmi elemek (5 pont), szövegalkotás (5 pont), nyelvhelyesség (5 pont), nyelvi gazdagság (5 pont), szókincsgazdagság (5 pont), gondolati és ötletgazdagság (5 pont). Értékelési szempontok rövid magyarázata: Tartalmi elemek 5 pont: A feladatban megjelenő összes paramétert figyelembe vette, ezeket megfelelő részletességgel dolgozta ki, a fogalmazás hosszúsága eléri a megadott szószámot, és azt 20 szónál többel nem haladja meg. 4 pont: a tanuló valamennyi irányító szempontot kidolgozta, de az irányító szempontok kidolgozása nem teljesen arányos. A fogalmazás hosszúsága eléri a megadott szószámot, azt 30 szónál többel nem haladja meg. 3 pont: a tanuló 4 irányító szempontot részletesen és arányosan kidolgozott. A fogalmazás hosszúsága megközelíti a megadott minimális szószámot (annál legfeljebb 20 szóval rövidebb) vagy legfeljebb 40 szóval haladja meg. 2 pont: a tanuló 3 irányító szempontot arányosan kidolgozott, vagy 4 irányító szempontot kidolgozott ugyan, de azok kidolgozása teljesen aránytalan. A fogalmazás hosszúsága legfeljebb 40 szóval elmarad az elvárt szószámtól vagy a maximális szószámot 50 vagy annál több szóval meghaladja. 1 pont: a tanuló 3-nál kevesebb irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és/vagy több irányító szempontot is kidolgozott, de a szöveg tartalmi szempontból csak részben felel meg a feladatban kérteknek, és/vagy a létrehozott szöveg hossza nem éri el a minimálisan kívánt szószám felét (125 szót). 0 pont: a tanuló félreértette a feladatot, a szöveg tartalmi szempontból egyáltalán nem felel meg a feladatban előírtaknak. Szövegalkotás: 5 pont: a fogalmazás szövegének felépítése logikus, a szövegkohézió tökéletes: a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, változatos szövegkohéziós elemeket használ (névmások, kötőszók, stb.), van jól elkülönülő bevezetés, tárgyalás és befejezés. Stílusa tökéletesen megfelel a feladat által megkívántnak.

10 4 pont: a fogalmazás szövegének felépítése logikus, de a mondatok nem mindig kapcsolódnak szervesen egymáshoz, használ szövegkohéziós elemeket (névmások, kötőszók, stb.), és/vagy van bevezetés, tárgyalás és befejezés, amelyek valamelyest elkülönülnek egymástól. Stílusa megfelelő, bár helyenként nehézkes. 3 pont: a létrehozott szöveg összességében érthető, gyakran nem használ szövegkohéziós elemeket, de a szöveg érthető marad, és/vagy a bevezetés, tárgyalás és befejezés megfigyelhető, de nem különülnek el határozottan egymástól. Stílusa csak részben felel meg a feladat által megkívántnak. 2 pont: a szöveg megértését többször gátolja a szövegkohéziós elemek hiánya, a mondatok gyakran nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz, és/vagy a szerkesztés hiányos: valamelyik fő rész (bevezetés, tárgyalás, befejezés) hiányzik. Stílusa nem felel meg a feladat által megkívántnak. 1 pont: a fogalmazás gyakran nehezen vagy alig érthető, szövegkohéziós elemeket nem vagy csak nagyon ritkán használ, álláspontja, gondolatmenete logikátlan, követhetetlen. 0 pont: a szöveg egyes részei érthetetlenek, a használt mondatszerkezetek nem követhetők, a megértést időnként lehetetlenné teszik. Nyelvhelyesség: 5 pont: a szöveg nyelvtani és helyesírási szempontból kiváló. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani hibát. Legfeljebb néhány apró hibát tartalmaz. A mondatok minden esetben érthetőek, nem fordul elő rossz mondatszerkezet. 4 pont: a szövegben vannak kisebb, nem súlyos, a megértést nem zavaró nyelvtani és helyesírási hibák. A mondatok minden esetben érthetőek, nem fordul elő rossz mondatszerkezet. 3 pont: a szövegben gyakoriak a nyelvtani hibák. Rossz mondatszerkezet is előfordul. 2 pont: a szövegben vannak jól érthető részek, de előfordulnak súlyos vagy a megértést nehezítő hibák, és/vagy gyakran használ rossz mondatszerkezetet. 1 pont: a szövegben nagyon sok a súlyos vagy a megértést gátló nyelvtani és helyesírási hiba, egyes részei alig érthetők, és/vagy nagyon sok a mondatszerkesztésből fakadó hiba. 0 pont: a nyelvtani és mondatszerkesztésbeli hibák a szöveget egészében vagy nagy részben érthetetlenné teszik. Súlyos nyelvtani hibának tekinthető: - az alany és az állítmány egyeztetésének hibája - rossz segédige választása - jelen idejű ragozás tévesztése (igetövek ismeretének hiánya, személyragok helytelen használata) - participe passé alakjának és être-rel képzett passé composé egyeztetésének tévesztése - függő beszéd helytelen használata és igeidők egyeztetési hibái - főnévi igeneves szerkezetek helytelen használata - igemódok és igeidők helytelen képzése, értelemzavaró használata Súlyos nyelvtani hibáért 1 pont levonható!

11 Nyelvi gazdagság: 5 pont: igen gyakran használ bonyolultabb nyelvtani alakokat és szerkezeteket, pl. subjonctif, conditionnel, passif. Gondolatait logikusan megszerkesztett összetett mondatokban fejezi ki: használ következtető, megengedő, ellentétet kifejező, stb. mondatszerkesztési eljárásokat. A használt szerkezetek változatosak, sokrétűek. 4 pont: nagyrészt bonyolultabb szerkezeteket használ, pl. subjonctif, conditionnel, passif, de sok esetben fogalmaz egyszerű szerkezetek használatával, és/vagy gyakran alkalmaz összetett mondatokat, de időnként egyszerű mondatokban fejezi ki mondanivalóját, és/vagy a bonyolultabb szerkezetek használatakor sok az ismétlés (pl. nagyrészt passzív mondatok). 3 pont: bár időnként használ bonyolultabb szerkezeteket, többnyire egyszerű nyelvtani szerkezeteket alkalmaz, és/vagy csak ritkán fogalmaz összetett mondatokban, és/vagy bonyolultabb szerkezetekből csak néhányat használ, azok ismétlődnek. 2 pont: nagyon ritkán használ bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket. Nagyrészt egyszerű mondatokban fogalmaz. 1 pont: csak egyszerű nyelvtani szerkezeteket használ, és/vagy szinte kizárólag egyszerű mondatokban fogalmaz. 0 pont: a fogalmazás nyelvi szempontból rendkívül szegényes. Szókincsgazdagság: 5 pont: a szöveg szókincse gazdag, változatos és adekvát, az alapszókincset nagy mértékben meghaladja. 4 pont: a szöveg szókincse megfelelő, de nem különösebben gazdag és/vagy gyakori ismétlődéseket tartalmaz. 3 pont: a szöveg szókincse nem különösebben gazdag, és/vagy a szóhasználat néha nehezíti a megértést. 2 pont: a szöveg szókincse nem haladja meg az alapszókincset és/vagy szóhasználata a szöveg megértését gyakran nehézzé teszi. 1 pont: szókincse szegényes és szóhasználata a szöveg megértését nehézzé teszi. A rossz szóhasználat miatt a szöveg egyes részei érthetetlenek. 0 pont: nagyon gyakran válik a szöveg érthetetlenné, nehezen érthetővé vagy nevetségessé a rossz szóhasználat miatt. Gondolati és ötletgazdagság: 5 pont: a megalkotott szöveg ötletes, fantáziadús, eredeti. A tanuló saját szempontjait elfogadtatja az olvasóval. A tanuló témáról alkotott álláspontja egyértelműen kiderül a szövegből. Az érvelés releváns, jól követhető, nincsenek benne ellentmondások vagy logikai ugrások. Gondolatmenete logikus, érthető, nincsenek benne ellentmondások. 4 pont: a tanuló többségében ötletes, fantáziadús szöveget alkot, gondolatmenete viszonylag világos és a szöveg nagy részében jól követhető. A tanuló témáról alkotott álláspontja egyértelműen kiderül a szövegből. A megalkotott szövegben a tanuló saját szempontjait elfogadtatja az olvasóval. Gondolatmenetében nincsenek ellentmondások.

12 3 pont: a tanuló túlságosan általános szöveget, szinte kizárólag kliséket, sablonokat fogalmaz meg, nem ötletes, és/vagy a szöveg gondolatmenete időnként nehezen követhető, és/vagy gyakran vannak nem alátámasztott kijelentések, és/vagy a tanuló nézőpontja, a témáról kialakított álláspontja nem derül ki egyértelműen a szövegből. 2 pont: a feladat megoldása sablonos, ötlettelen és/vagy érdektelen, és/vagy a megalkotott szöveg gondolatmenete nehezen követhető, kusza, zavaros, és/vagy gyakran vannak a témához szorosan nem kapcsolódó megállapításai, és/vagy a tanuló nézőpontja nem érzékelhető, és/vagy a tanuló csak részben értette meg a feladatot. 1 pont: a szöveg teljességgel érdektelen és gondolatmenete gyakran követhetetlen, és/vagy alig érinti a témát. 0 pont: a létrehozott szöveg teljes egészében másról szól, mint amit a feladat utasítása előírt.