Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Német nyelv

Átírás

1 Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól Német nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen eltér (rövidebb, hosszabb) a megadott szóintervallumtól, az pontlevonással jár. Középszint A szószámra vonatkozó szabályok részletezése Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, a pontszámából 1 pontot le kell vonni. A szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 40 szónál rövidebb. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 180 szót, a szempont A szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 50 szónál rövidebb. Emelt szint Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, a szempont A szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 60 szónál rövidebb. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 375 szót, a szempont A szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 100 szónál rövidebb.

2 Értékelési skálák A hibákat mindkét szinten jelölni kell a feladatlapon. A dolgozatok javításakor használható jelöléseket a javítási-értékelési útmutató tartalmazni fogja. Középszint szempontot megfelelően kidolgozta. harmadikat pedig csak részben többnyire szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben szempontot csak részben tárgyalta. részben valósította A vizsgázó legfeljebb csak egy vagy két irányító szem-pontot tárgyalt részben. (40 szó alatt van). Szövegalkotás, hangnem, az olvasóban keltett benyomás szempontok elrendezése szempontok elrendezése többnyire tagolásra: hiányzik a beve- A mondatok szervesen kapcsolódnak tagolásra: van bevezetés vagy befejezészetés és befejezés. A mondatok több helyen nem egymáshoz. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme teljesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme néhol következetlenséget megfelel a közlési szándéknak A szöveg hangneme nagyjából és/vagy a címzetthez való viszonynak. megfelel a szövegfajtának, a köz- Az olvasóban a szerző lési szándéknak és/vagy a cím- szerző szándékának megfelelő zetthez való viszonynak. benyomást Az olvasóban nagyjából a szerző Van helyes vagy elfogadható szándékának megfelelő benyomást Szükség szerint van helyes vagy elfogadható elköszönés elköszönés vagy aláírás. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Az írásmű izolált mondatok halmazából áll. Az írásmű annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szükséges formai jegyek (az elköszönés vagy az aláírás) nem elfogadhatóak, vagy hiányoznak. A szöveget a témának és a közlési A szöveget nagyrészt a témának A szöveget egyszerű szókincs szándéknak megfelelő szókincs és a közlési szándéknak megfelelő Néhol nem megfelelő a szóhasználat, szókincs Többször nem megfelelő a szó- Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelenben ez azonban csak kis mértékhasználat, ami néha nehezíti a tősen megnehezíti és/vagy akadá- nehezíti a mondanivaló megértését. mondanivaló megértését. A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés. lyozza a mondanivaló megértését. több helyen akadályozza a szöveg megértését. A vizsgázó általában helyesen A vizsgázó több hibával használja A vizsgázó csak a legegyszerűbb használja az egyszerű nyelvtani az egyszerű nyelvtani struktúrákat. nyelvtani struktúrákat használja. struktúrákat. A szöveg sok olyan nyelvi (mon- A szöveg kevés nyelvi (mondattan, A szöveg több nyelvi (mondattan, dattan, alaktan, helyesírás) hibát alaktan, helyesírás) hibát tar- alaktan, helyesírás) hibát tartal- tartalmaz, amelyek a megértést talmaz, amelyek azonban a megértést maz, amelyek azonban a megér- nem befolyásolják, valamint nem befolyásolják. tést nem befolyásolják, és/vagy több, a megértést jelentősen nehemaz, kevés, a megértést nehezítő hiba zítő nyelvi hiba fordul elő benne. jellemzi a dolgozatot. A szöveg a nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibák miatt nem érthető.

3 A vizsgázó négy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően. dolgozott ki megfelelően, a negyediket pedig csak részben többnyire többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. A vizsgázó egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és van még olyan irányító szempont, amelyet részben tárgyalt. A vizsgázó legalább három irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította szempontot dolgozott ki megfelelően és nem tárgyalta a többi szempontot. A vizsgázó két vagy annál kevesebb irányító szempontot tárgyalt részben. (50 szó alatt van). Szövegalkotás, hangnem, az olvasóban keltett benyomás szempontok elrendezése szempontok elrendezése többnyire tagolásra: hiányzik a beve- A mondatok szervesen kapcsolódnak tagolásra: van bevezetés vagy befejezészetés és befejezés. A mondatok több helyen nem egymáshoz. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme teljesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme néhol következetlenséget megfelel a közlési szándéknak A szöveg hangneme nagyából és/vagy a címzetthez való viszonynak. megfelel a szövegfajtának, a köz- Az olvasóban a szerző lési szándéknak és/vagy szerző szándékának megfelelő a címzetthez való viszonynak. benyomást Az olvasóban nagyjából a szerző Van helyes vagy elfogadható el- Szükség szerint van helyes vagy elfogadható elköszönés köszönés vagy aláírás. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Az írásmű izolált mondatok halmazából áll. Az írásmű annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szükséges formai jegyek (az elköszönés vagy az aláírás) nem elfogadhatóak, vagy hiányoznak. A szöveget a témának és a közlési A szöveget nagyrészt a témának A szöveget egyszerű szókincs szándéknak megfelelő szókincs és a közlési szándéknak megfelelő Néhol nem megfelelő a szóhasználat, szókincs Többször nem megfelelő a szó- Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelenben ez azonban csak kis mértékhasználat, ami néha nehezíti a tősen nehezíti és/vagy akadá- nehezíti a mondanivaló megértését. mondanivaló megértését. A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés. lyozza a mondanivaló megértését. több helyen akadályozza a szöveg megértését. A vizsgázó általában helyesen A vizsgázó több hibával használja A vizsgázó csak a legegyszerűbb használja az egyszerű nyelvtani az egyszerű nyelvtani struktúrákat. nyelvtani struktúrákat használja. struktúrákat. A szöveg sok olyan nyelvi (mon- A szöveg kevés nyelvi (mondattan, A szöveg több nyelvi (mondattan, dattan, alaktan, helyesírás) hibát alaktan, helyesírás) hibát tar- alaktan, helyesírás) hibát tartal- tartalmaz, amelyek a megértést talmaz, amelyek azonban a megértést maz, amelyek azonban a megér- nem befolyásolják, valamint nem befolyásolják. tést nem befolyásolják, és/vagy több, a megértést jelentősen nehemaz, kevés, a megértést nehezítő hiba zítő nyelvi hiba fordul elő benne. jellemzi a dolgozatot. A szöveg a nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibák miatt nem érthető.

4 Emelt szint harmadikat pedig csak részben többnyire dolgozott ki megfelelően. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hang-nemben íródott. Az olvasóban a szerző szándékának kelt. szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben szempontot csak részben tárgyalta. részben valósította A vizsgázó legfeljebb csak egy vagy két irányító szem-pontot tárgyalt részben. (60 szó alatt). 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg hangneme néhol következetlenséget szerző szándékának megfelelő benyomást Szükség szerint van helyes aláírás, az elköszönés nem helyes vagy hiányzik. A szükséges formai jegyek (elköszönés és aláírás) nem helyesek vagy hiányoznak. Szövegalkotás 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont szempontok elrendezése szempontok elrendezése nagyrészt A vizsgázó nem törekszik a gon- dolati tagolásra: hiányzik a bevezetés A vizsgázó megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi tagolásra: van bevezetés vagy befejezés. A vizsgázó nagyrészt megfele- és a befejezés. Az írásmű még szövegnek tekinthető, bár a mondatok több helyen és nyelvi elemeit: létrejön a lően használja a szövegösszefüg- nem kapcsolódnak egymáshoz. szövegkohézió. A formai tagolás megfelelő. gés tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Nem jött létre szöveg. A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a megértést. A szöveg szókincse egyszerű. A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a megértést. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a megértést. több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a megértést. A vizsgázó változatos nyelvtani A vizsgázó törekszik a változatos A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat használ, valamint nyelvtani struktúrák használatára struktúrákat használ és/vagy mondatszerkesztése is változatos. A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mon- mondatszerkesztése nem kellően változatos. Rendszerszerű hibákat ejt. A szövegben sok hiba van, a hi- helyesírás) hiba található dattan, alaktan, helyesírás) hiba bák többször nehezítik a megér- benne. és/vagy néhány, a szöveg megértését nehezítő hiba található. tést. A szöveget a szintnek nem megfelelő, túlságosan egyszerű nyelvtani struktúrák és igénytelen mondatszerkesztés A szövegben sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba található. Az első feladat pontszámát felezni kell, azaz 10 vizsgapont szerezhető. Amennyiben a pontszám felezése után kapott összeg fél pontra végződik, felfel kell kerekíteni.

5 A vizsgázó négy irányító szempont kifejtésével részletesen és megfelelő mélységben dolgozta ki a témát. Minden irányító szemponthoz két gondolatot fogalmazott Részletesen kifejtette, és érvekkel megfelelően alátámasztotta véleményét. A vizsgázó két irányító szempon- megfelelő mélységben tot dolgozott ki részletesen (két- dolgozott ki, azaz két gondolatot két gondolatot fogalmazott meg) írt hozzájuk. A negyedik szempontot vagy négy, illetve három irányító csak részben, vagy egyál- szempontot tárgyalt részben (egy talán nem tárgyalta. gondolatot írt hozzájuk). A vizsgázó törekedett arra, hogy A vizsgázó nem fejtette ki részletesen véleményét, alig érvelt. részletesen kifejtse, és érvekkel alátámassza véleményét. szempontot dolgozott ki részletesen (két gondolatot fogalmazott meg hozzá), vagy csak két irányító szempontot tárgyalt részben (egy-egy gondolatot fogalmazott meg). A vizsgázó nem fejtette ki megfelelően véleményét. (100 szó alatt). Szövegalkotás A szöveg felépítése, az irányító szempontok és az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése A gondolati tagolás megfelelő. A vizsgázó megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió. A szöveg formai tagolása megfelelő. A mondanivaló nem mindenütt Sok a gondolati ismétlés. tagolásra. Az írásmű még szövegnek tekinthető, bár a mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. Amennyiben a szöveg formailag nem megfelelően tagolt, az alacsonyabb pontszámot kell adni. A szöveg felépítése, az irányító szempontok és az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése nagyrészt tagolásra. A vizsgázó nagyrészt megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Amennyiben a szöveg formailag nem megfelelően tagolt, az alacsonyabb pontszámot kell adni. Nem jött létre szöveg. A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a megértést. A szöveg szókincse egyszerű. A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a megértést. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a megértést. több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a megértést. A vizsgázó változatos nyelvtani A vizsgázó törekszik a változatos A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat használ, valamint nyelvtani struktúrák használatára struktúrákat használ és/vagy mondatszerkesztése is változatos. A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mon- mondatszerkesztése nem kellően változatos. Rendszerszerű hibákat ejt. A szövegben sok hiba van, helyesírás) hiba található dattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy a hibák többször nehezí- benne. és/vagy néhány, a szöveg megértését nehezítő hiba található. tik a megértést. A szöveget a szintnek nem megfelelő, túlságosan egyszerű nyelvtani struktúrák és igénytelen mondatszerkesztés A szövegben sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba található.