A családi élet és a munkavállalás összeegyeztethetőségének jogi eszközei magyarországon

Átírás

1 25 september 2012 A családi élet és a munkavállalás összeegyeztethetőségének jogi eszközei magyarországon by Czuglerné and Judit I. Nemzetközi kötelezettségvállalások Magyarország a módosított Európai Szociális Kartának (kihirdette a évi VI. törvény) a családi élet és a munka összeegyeztethetőségét segítő cikkelyei közül a következőket ratifikálta: - 8. cikk (dolgozó nők védelemhez való joga anyaság esetén) cikk (a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemhez) - 17.cikk (a gyermekek és fiatalok szociális, jogi és gazdasági védelemhez való joga) cikk (a nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőségre és egyenlő bánásmódra való jog a munkavállalás és a hivatás terén). Nem ratifikáltuk tehát a méltányos díjazáshoz való jogról szóló 4. cikkelyt, amelynek 1. pontja elismeri a dolgozó jogát olyan díjazásra, amely nekik és családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít. Nem ratifikáltuk a 27. cikkelyt sem, amely a családi kötelezettségekkel rendelkező dolgozók egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőséghez való jogáról szól, s a 26. cikkelyt sem, amely a munkavégzés közbeni emberi méltósághoz való jog biztosításáról szól. A vonatkozó ILO egyezmények közül Magyarország ratifikálta a nyolc fundamentális jogi egyezményt, továbbá az anyasági védelemről szól 183.sz. egyezményt, valamint 2010-ben a részmunkaidőről szóló 175. sz. egyezményt, valamint a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 182. sz. egyezményt, nem ratifikálta viszont a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalók védelméről szóló 156. sz. egyezményét. Ugyancsak ratifikáltuk az ENSZ-nek a nők és gyermekek védelmére vonatkozó egyezményeit. Mindezek alapján láthatjuk, hogy a kormánynak nincs nemzetközi kötelezettsége a család és munka összeegyeztetése területén. II. Magyar jogszabályi keret A magyar jogrendszerben számos jogszabály rendelkezik a családok védelméről, valamint a szülők, anyák, apák, fiatalok, idősek egyes sajátos munkajogi védelméről. A családokat védik és támogatják még a társadalombiztosítási és szociális jogi rendelkezések, valamint egyes speciális jogszabályok is, mint pl. az adótörvények (családi adókedvezmény), vagy a bírósági végrehajtásról szóló rendelkezések (a végrehajtás alól mentes jövedelmek, juttatások, valamint a gyermektartásdíj levonását szabályozó rendelkezések körében).

2 A munka világa szabályozásának legfőbb jogszabálya a Munka Törvénykönyve (Mt), amely a versenyszféra munkaviszonyait szabályozza. A jelenleg hatályos Mt-t július 1-től új Munka Törvénykönyve fogja felváltani (2012. évi I. törvény). Külön törvények szabályozzák a közalkalmazotti és a köztisztviselői, valamint a különböző szolgálati jogviszonyokat. E törvényekben nincsenek eltérő rendelkezések a családos munkavállalókra a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogokhoz képest. A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz konkrét és közvetlen rendelkezéseket a családi élet és a munka összhangjának segítésére, de egyes rendelkezései közvetve segítik e két terület összehangolását, elsősorban a szülőket, anyákat, apákat megillető speciális jogok biztosításával. Külön törvény szabályozza az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség általános szabályait ( ). A munkavédelmi szabályok (1993. évi XCIII. Törvény) a nőkre és fiatal munkavállalókra tartalmaznak védelmi rendelkezéseket. A vállalkozások körében gazdasági intézkedések segítik a családi vállalkozásokat, családi gazdaságokat. Alaptörvény január 1-én lépett hatályba a korábbi Alkotmányt (1949. évi XX. törvény) felváltó Alaptörvény, amely kiemelten fontos célként határozza meg a családok védelmét. A törvény hangsúlyozza, hogy a nemzet fennmaradásának letéteményese a család, mint a társadalom azon legkisebb egysége, amelynek kiegyensúlyozott működése nélkül nincs harmonikus társadalom és gazdaság. Ezt a célt szolgálja, hogy a családokra vonatkozó legfontosabb szabályokat ún. sarkalatos törvényben határozzák meg. Maga az Alaptörvény szabályozza, hogy a gyermekek foglalkoztatása testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével tilos. Továbbá Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és szülők munkahelyi védelmét. (XVIII. Cikk). Törvények a családok védelméről évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról A törvény célja a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése. E célok eléréséhez a törvény szabályozza az állam által nyújtandó családtámogatások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit és azok folyósításának szabályait. A törvény által meghatározott családi támogatások: - családi pótlékok (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) - gyermekgondozási támogatások (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) - anyasági támogatás évi CCXI. Torvény a családok védelméről. E törvény III. fejezete kiemelten szabályozza a család és gyermekvállalás védelmét a foglalkoztatás terén. A törvény rendelkezései a védelem általános elveit, kereteit jelölik meg, külön törvényekre bízva ezek részletes meghatározását. E főbb elvek: - a kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi

3 élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Ezek körét külön törvényben kell meghatározni. Hasonlóan külön kedvezményekre jogosultak a várandós anyák. - felmondási védelem illeti meg a szülőket, ha 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek, beteg gyermeket ápolnak, továbbá a várandós és szülési szabadságon lévő anyát, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben résztvevő munkavállalót. - Pótszabadság és munkaidő-kedvezmények is megilletik a szülőket. - A törvény ösztönzi a részmunkaidős és más atipikus munkaviszonyokban való foglalkoztatás lehetőségének biztosítását is a családi élet és a munkavállalás összehangolása érdekében. Ezeket a kedvezményeket a Munka Törvénykönyve konkretizálja évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A törvény a családok támogatásaként ún. családi kedvezményt biztosít a személyi jövedelemadó fizetésénél. A családi kedvezmény az adóalapból vonható le a törvény által előírt, az eltartottak számétól függően emelkedő mértékben. A családi életet segítő, védő rendelkezések a Munka Törvénykönyvében (1992. évi XXII. Törvény) A Munka törvénykönyve speciális védelmi rendelkezéseket tartalmaz a fiatal munkavállalókra, nőkre, anyákra, a gyermeket nevelő szülőkre, apákra, vagy a hozzátartozókra vonatkozóan. A családi élet és a munka összeegyeztethetőségét befolyásolják továbbá a különböző atipikus munkaviszonyokra vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaidő-beosztás szabályai is. A magánélet és az emberi méltóság védelme érdekében törvény védi a munkavállalók egyes személyes adatait. A munkaviszony létesítése - 16 éves kortól bármely személy munkaviszonyt létesíthet. 16 éves kor alatt 15 éves kortól a törvényes képviselő hozzájárulásával létesíthető munkaviszonyt. (Köztisztviselői és szolgálati jogviszony csak 18 éves kortól létesíthető.) - Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. - tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezés körében, jogszabály előírása alapján kerül sor. Nő, anyák, apák, illetve szülők részére járó kedvezmények a munkaviszony alatt - a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, valamint a közeli hozzátartozó ápolására, gondozására biztosított fizetési szabadság megszűnését követően módosítani kell az érintett munkavállalók személyi alapbérét a velük azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztés mértékének megfelelően. (84. ) - egyes munkáltatói utasítások teljesítése megtagadható, ha azok teljesítése aránytalan sérelmet jelentene a személyes, illetve családi körülményekre tekintettel (pl. a

4 munkáltató által kijelölt tanfolyamon való részvétel, ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérő munkavégzési helyen való munkavégzés. - nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helyiségben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől a gyermek hároméves koráig. Ugyanez vonatkozik a gyermekét egyedül nevelő férfi munkavállalóra is. - nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a terhesség megállapításától a gyermek egy éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi számára gyermeke egy éves koráig,. A gyermek egy éves korától négy éves koráig pedig csak a munkavállaló beleegyezésével rendelhető el rendkívüli munkavégzés a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló (akár férfi, akár nő) részére-. - a fiatal (18 év alatti) munkavállalók munkaidejére és munkaidő beosztására nézve is külön védelmi szabályok vannak (129/A. ) - a gyermeket nevelő szülők közül - a szülők döntése alapján - a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt pótszabadság illeti meg (egy gyermek után évi két nap, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét nap) - a fiatal munkavállalónak évi öt nap pótszabadság jár - segíti a családok együttlétét az a szabály, amely kötelezővé teszi, hogy a heti két pihenőnap közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A gyakorlatban azonban rendkívül sok kivételt enged a jog (pl. többműszakos munkavégzésnél, megszakítás nélkül működő munkáltatóknál dolgozó munkavállalókra, munkaidőkeretben dolgozókra, készenléti jellegű munkát végzőkre), így a munkavállalók nagy része számára nem érvényesül a főszabály, ami nehezíti a családok rendszeres vasárnapi együttlétét. - a rendes szabadságnak a munkavállaló által kivehető része esetében a munkavállaló családi okból megváltoztathatja az előre bejelentett szabadság kivételének időpontját. - a szabadság kiadása előtt a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. - a terhes, illetve szülő nőt huszonnégy hét (fizetett) szülési szabadság illeti meg, amelyből négy hetet lehetőleg a szülés várható időpontja előtt kell kiadni - szopatásra a nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra,, a kilencedik hónap végéig pedig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. (ikrek esetén a kedvezmény az ikrek számának megfelelően jár) - az apáknak öt munkanap munkaidő-kedvezmény jár legkésőbb a szülést követő második hónap végéig (a társadalombiztosítás fizeti a kiesett munkabért) - fizetés nélküli szabadság jár a munkavállalónak (akár az apának, akár az anyának - választásuk szerint) gyermeke harmadik életévének betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából (társadalombiztosítási ellátás jár rá), továbbá a gyermek 10. életévének betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, ha a munkavállaló a gyermeket otthon gondozza, valamint a gyermek 12. életévének betöltéséig a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében. - Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól az ún. emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára (nem fizetett). - A munkavállaló munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség miatti halála esetén az által eltartott közvetlen hozzátartozók jogosultak lesznek az elvesztett tartás kártérítésként való igénylésére a munkáltatótól. A jogszabályok azonban nem teszik kötelezővé a munkáltató számára gyermekek gondozására alkalmas helyiségek kialakítását (pl. munkára jelentkezéskor), így egy gyermekes személy csak akkor tud elmenni egy meghallgatásra, vagy akár a munkaközvetítőhöz, ha valakire rá tudja bízni ez alatt az idő alatt a gyermekét. A munkabérek (minimálbér) mértékének megállapításánál a magyar jogszabályok

5 nem sorolják a figyelembe veendő körülmények közé a családos állapotot, illetve a család tisztességes eltartásának lehetőségét, amelyet az Európai Szociális Karta 4.1.pontja határoz meg. Védelmi szabályok a munkaviszony munkáltatói megszüntetése esetén Felmondási tilalmat állapít meg a törvény - a munkáltató bármely okból történő rendes felmondása esetére azon munkavállalók esetében, akik beteg gyermekük ápolása céljából vannak táppénzes állományban, vagy közeli hozzátartozójuk ápolása, gondozása céljából jogosultak fizetés nélküli szabadságra - e szabadság ideje alatt, - a gyermek három éves koráig a gyermek ápolása, gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra jogosult munkavállalók számára (e szabadság igénybe vétele nélkül is), továbbá - az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt, valamint - a terhesség, s a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság alatt. - Ugyancsak felmondási tilalom védi a gyermeket örökbe fogadni szándékozó szülők közül az ő döntésük alapján az egyik szülőt az örökbe fogadni kívánt gyermek kötelező gondozásban helyezését követő hat hónap alatt. A közalkalmazottakra vonatkozó törvény további felmentési védelmet is tartalmaz, amely szerint A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka; b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság; c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés ideje.. A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van; b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít. Atipikus foglalkoztatás, rugalmas munkaidő A hatályos törvény nem tartalmaz speciális rendelkezéseket az általa szabályozott atipikus munkák (részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, távmunka,

6 munkaerő-kölcsönzés)szabályozásánál a családokra, vagy a szülőkre, anyákra, apákra vonatkozóan. Esélyegyenlőség jogszabályi biztosítása A Munka törvénykönyve esélyegyenlőségi terv elfogásának lehetőségét szabályozza a törvény hatálya alatt álló munkáltatókra. Az esélyegyenlőségi tervet a munkáltató, valamint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet (szakszervezet hiányában az üzemi tanács) fogadja el együttesen. A tervben a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok (nők, negyven événél idősebb munkavállalók, romák, fogyatékos személyek, valamint a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók) foglalkoztatási helyzetének javítására, esélyegyenlősük biztosítására vonatkozó célok, ezek elérésének eszközeinek rendszeresítését lehet szabályozni. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló külön törvény (2003. évi CXXV. sz.) diszkriminációnak tekinti és ezért tiltja az olyan intézkedéseket, amelyek pl. a családi állapotra, vagy az anyaságra (terhességre), apaságra tekintettel különbözteti meg a munkavállalókat. Ez egyenlő bánásmód követelményének garanciája, a jogszabályban előírt szankciókon túl, egy külön hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóságának felállítása, amely kiemelten vizsgálja a diszkriminációk tárgyában érkező panaszokat. A Hatóság előtt közérdekű keresetindítás keretében joga van a szakszervezetnek is a közvetlen fellépésre a diszkrimináció ellen az érintett munkavállalók érdekében. Az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) családvédő rendelkezései A július 1-én hatályba lépő törvény alapvetően megtartja a jelenlegi szülőket, anyákat, apákat, fiatalokat és idős munkavállalókat védő rendelkezéseket, egyes esetekben azonban gyengíti a védelmet, míg más esetekben erősíti. Ha a munkavállaló a gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát követően kezdeményezi a munkaszerződése módosítását részmunkaidőben történő foglalkoztatásra, a munkáltató köteles lesz ezt az ajánlatot elfogadni a gyermek három éves koráig, a munkavállaló napi munkaidejének felére. Ez a kedvezmény egyformán vonatkozik az anyára és az apára is, s mind a ketten igénybe vehetik a részmunkaidős foglalkoztatást. A 16 éven aluli gyermekek után járó pótszabadság mind a két szülő részére fog járni, fogyatékos gyermek esetén pedig gyermekenként további két nap pótszabadság illeti meg a szülőket. Nem biztosít már ugyanakkor az új törvény külön fizetés nélküli szabadságot a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás céljára. A munkavállaló ebben az esetben keresőképtelenség jogcímén mentesülhet a munkavállalás alól a gyermek ápolásának idejére, amely időre a társadalombiztosítási ellátások keretében lesz jogosult táppénzre. Felnőtt hozzátartozó otthoni ápolása céljára csak a 30 napot meghaladó ápolási szükség esetén lesz jogosult fizetés nélküli szabadságra a munkavállaló. A kollektív szerződések szerepe Magyarországon a kollektív szerződések kötésének fő szintje a munkahelyi szint.

7 Kollektív szerződést köthetnek még az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban résztvevő szociális partnerek a résztvevő munkáltatókra, valamint ettől függetlenül több munkáltatóra is lehet kollektív szerződést kötni, továbbá lehetőség van a kollektív szerződés ágazatra, vagy alágazatra való kiterjesztésére is. A kollektív szerződések tartalmának elemzéséről 2008-ban készült utoljára országos szintű elemzés a foglalkozatásért felelős minisztériumba bejelentett kollektív szerződések alapján. A tanulmányból megállapítható, hogy ezek a megállapodások általában nem tartalmaztak kifejezetten a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó speciális szabályokat. Általában elmondható, hogy a munkahelyi szintű kollektív szerződések a következő kérdések rendezése közben tartalmaznak esetenként a szülőket, anyákat, apákat védő rendelkezéseket: - csoportos létszámleépítések kiválasztási szempontjai (különösen, ha egy családból több tag is dolgozik a munkáltatónál, a cél ilyenkor az, hogy a leépítés ne érintse az összes családtagot) - üzemi szociális létesítmények, szociális kiadások felhasználásának szabályozása (munkahelyi üdülők, a bölcsődék vagy óvodák fenntartása rendkívül ritka) - esélyegyenlőségi terv megfogalmazása és végrehajtása (főként a nagy cégeknél) - képzési, átképzési, szakképzési támogatások (elsősorban a csoportos létszámleépítésekhez kötődően) - pótszabadságok, munkaidő-kedvezmények - rugalmas munkaidő - atipikus foglalkoztatás lehetősége. A gyermekgondozási intézmények (bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, napközbeni ellátás lehetősége iskolások számára) száma nagyon alacsony, nem elégíti ki az igényeket. Különösen alacsony az állami fenntartású és költségvetősből támogatott intézmények száma, s a bennük biztosított férőhelyek száma. A magánvállalkozások keretében működtetett létesítmények száma kevés és rendkívül drága. Új kormányzati projekt: a magánbölcsődék és óvodák létesítésének és működésének elősegítése, állami támogatása. dr. Czuglerné, dr. Judit Lawyer, MOSZ