Testi egészség fenntartása

Átírás

1 Egészségügyi szakmacsoport Gyógymasszőr Modulszám: 1.0/ Diricziné Barna Gyöngyi Testi egészség fenntartása Tanulói jegyzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP /1-2vF A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: nfu@nfu.gov.hu

2

3 Diricziné Barna Gyöngyi Testi egészség fenntartása TANULÓI JEGYZET

4 A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft

5 Tartalom BEVEZETÉS...7 AZ EGÉSZSÉG...8 AZ EGÉSZSÉG FOGALMA...8 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK...9 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MEGÍTÉLÉSE...12 A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA...13 A BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK HÁROM SZINTJE...15 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD...15 Egészséges táplálkozás...15 Megfelelő mozgás, fizikai aktivitás...19 Megfelelő stressz kezelés...20 A BETEGSÉG...21 A BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁT ELŐSEGÍTŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK VAGY RIZIKÓFAKTOROK...21 A BETEGSÉG (MORBUS) MEGHATÁROZÁSA:...23 A BETEGSÉG JELEI...23 A BETEGSÉG VAGY KÓRLEFOLYÁS SZAKASZAI...24 A BETEGSÉGEK IDŐTARTAMA...24 BETEGSÉG-MAGATARTÁS...25 AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE...26 AZ ÉLET JELLEMZŐI...26 ÖKOSZISZTÉMA...26 A KLÍMA-FELMELEGEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI...27 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS...29 A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FORMÁI...30 LEVEGŐSZENNYEZÉS...30 A levegőben előforduló egészségkárosító anyagok...30 Üvegházhatás...32 Szmog...32 Fronthatások...33 AZ ÉLŐVIZEK SZENNYEZÉSE...33 A vizek öntisztulása...34 Az egészséges ivóvíz minőségi követelményei...34 Felszíni vizeket szennyező anyagok...35 A szennyezett víz hatása az ember egészségére...36 A TALAJ SZENNYEZÉSE...37 Talajszennyező anyagok...37 HULLADÉKOK SZENNYEZŐ HATÁSA...37 A hulladékok megfelelő kezelése...38 KÖRNYEZETVÉDELEM...39 A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSOK ALAPELVEI...40 KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI...40 KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS

6 NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATA A NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS MEGELŐZÉSÜK...45 A TÚLSÚLY, MINT RIZIKÓTÉNYEZŐ...45 Az elhízás két típusa...47 Az elhízás megelőzése...49 CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)...51 Diabetes formái...52 Diabetes szövődményei...53 A diabeteses beteg rehabilitációja...53 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEKBEN SZEREPET JÁTSZÓ ÉLETMÓDBELI TÉNYEZŐK...54 A HYPERTENSIO...54 Hypertensió következményei...55 Hypertensió megelőzése...56 Tanácsok magas vérnyomásban szenvedő betegeknek...56 SZÍVINFARKTUS...57 A szívizom elhalás okai...57 A szívinfarktus kifejlődése...58 Szívinfarktust kiváltó tényezők, (meglévő érbetegséghez társuló):...58 A szívinfarctus tünetei...58 Az szívizominfarctus leggyakoribb szövődményei...59 Primer prevenciós lehetőségek...59 LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEK...60 A tüdő rosszindulatú daganata...60 A tüdőrák kialakulásának kockázati tényezői...60 A KALB betegségek...60 DAGANATOS BETEGSÉGEK...61 Az antioxidánsok szerepe...62 Rosszindulatú daganatok kialakulásának okai...63 Prevenció...64 A daganatok kialakulását megelőző helyes táplálkozás...65 Rosszindulatú daganatok kialakulásának gyanújelei...65 Rosszindulatú daganatok kialakulásának figyelmeztető jelei...65 Önvizsgálatok...66 A lakossági rákszűrések...66 HALLÁS ÉS LÁTÁSKÁROSODÁS...67 A halláscsökkenés okai...67 Zajforrások...68 A zaj hatása a szervezetre...68 Zajártalom elleni védekezés...69 LÁTÁSKÁROSODÁS...69 A látószerv károsodását okozó tényezők...70 A látáscsökkenés következményei...70 A látást javító, kompenzáló segédeszközök...70 Védekezési lehetőségek az erős ultraibolya sugárzás ellen...71 A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSA...72 A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK JELLEMZŐI...72 A fertőzés lefolyása...72 A fertőzés fázisai...72 A fertőző betegségek előfordulási módjai...73 A járványfolyamat mozgatóerői...73 A fertőző forrás jellemzői...73 A fertőzés átvitele, terjedési módok:...74

7 SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ BETEGSÉGEK...75 Bejelentésre kötelezett betegségek...75 Syphilis (lues, vérbaj)...75 Gonorrhoea (kankó, tripper)...76 Akut urethritis nongonorrhoica...77 Condyloma acuminatum...77 Herpes simplex anogenitalis...77 AIDS (acquired immunodeficiency syndrome)...78 VÉDŐOLTÁSOK...79 A védekező rendszer működése...79 Aktív immunizálás...79 Passzív immunizálás...79 Külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltások (pl.: Afrikai vagy ázsiai utazások előtt)...80 Egyéb nem kötelező oltások...80 Ajánlott és kötelező védőoltások gyerekeknek...80 Kötelező védőoltási rend...80 Hogyan védekezhetünk az új H1N1 vírusfertőzés ellen...82 Az oltások általános ellenjavallatai...82 A BETEGSÉGEK KORAI FELISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ LEHETŐSÉGEK...82 SZŰRŐVIZSGÁLATOK...82 A szűrővizsgálatok célja...83 A magzatnál végzett szűrővizsgálatok...83 Újszülött és kisgyermekkori szűrővizsgálatok...83 A szűrővizsgálatokat tanköteles életkorban az iskola-egészségügyi szolgálat végzi (területi védőnő)...83 Felnőttkorban végzett szűrővizsgálatok...84 REHABILITÁCIÓ...85 REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS FOGALMAK...85 A rehabilitáció jellemzői...86 A rehabilitáció célja...87 A terápiás programnál használatos gyakori technikák...87 A rehabilitációs kezelés módszerei...87 Az életminőséget befolyásoló tényezők...88 A REHABILITÁCIÓ FORMÁI...88 EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁSFORMÁK...89 Szenvedélybetegségekkel kapcsolatos alapfogalmak...89 A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK KÉT CSOPORTJA...90 Drogfogyasztásra hajlamosító tényezők SZEMÉLYISÉGJEGYEKBŐL ADÓDÓ PROBLÉMÁK:...91 Protektív tényezők...92 A szenvedélybetegségek patogenezisének folyamata...92 Drogfogyasztás tünetei, gyanújelei...93 Drogfüggőség kritériumai...93 A kábítószer fogyasztás megelőzésének lehetőségei...94 A megelőzés módszerei...95 Drogok osztályozása...96 Drogok hatásai...98 Kezelési lehetőségek kábítószer-függőség esetén MUNKAEGÉSZSÉGTAN

8 A MUNKAEGÉSZSÉGTAN TÉMAKÖR A CÉLJA, HOGY: A munkaegészségtan definíciója A munkaegészségtan célja A munkaegészségtan speciális területei A munkaegészségtan feladatai A munkaegészségtan két területe Munkanélküliség és az egészség LATIN SZÓGYŰJTEMÉNY FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

9 BEVEZETÉS Az egészségügyi szakképzés új OKJ szerinti átalakítása, az új központi oktatási programok megjelenése valamint a moduláris jellegű, kompetencia alapú szakképzés bevezetése szükségessé tette a tananyagok fejlesztését. Az egészség mindannyiunk közös érdeke, az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés területén az oktatás kiemelten fontos szerephez jut. Az egészségmegőrzés, betegség-megelőzés című tanulói jegyzet kidolgozásának a célja, hogy segítse a tanulókat az egészség, betegség meghatározásában, a betegségek megelőzésében valamint az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek megszerzésében és az egészségtudatos magatartás kialakításában. Bemutatja a magyar lakosság egészségi állapotáért felelős életmódbeli tényezőket valamint a prevenciós lehetőségeket. A jegyzet segít a egészséges életmóddal kapcsolatos különböző alternatívák közötti választásban, az egészséget károsító hatások elkerülésében és az egészséget javító hatások erősítésében. Információkat nyújt a környezetszennyezéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, hozzájárul a környezettudatos energiafelhasználás szemléletének kialakításához valamint a megújuló energiaforrások megismeréséhez. Korunk népbetegségei a szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, amelyek száma rohamosan emelkedik. Az ellenük való küzdelemnek már az oktatási intézményekben el kell kezdődnie. Ezért a tanulói jegyzet a megfelelő ismeretek átadásával segíti a tanulókat a civilizációs betegségek elkerülésében, ösztönzi őket a betegségek korai észlelésére és kezelésére. Jelmagyarázat Ikon Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait. Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz. 7

10 AZ EGÉSZSÉG Az egészség témakörnek a célja, hogy: a tanuló ismerje az egészség fogalmát, összetevőit, jellemzőit valamint az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket a tanuló megismerje az egészséges életmód összetevőit hozzájáruljon az egészségtudatos magatartás kialakításához AZ EGÉSZSÉG FOGALMA Az egészség meghatározása nem könnyű feladat. Az emberek jelentős része az egészséget még ma is úgy fogalmazza meg, hogy egészséges az, aki nem beteg, vagyis az egészség a betegség ellentéte. Ez a megfogalmazás csak féligazság, nem magyarázza meg az egészséget. A modern orvostudomány az embert, mint pszicho-szomatikus egységet szemléli. Az egészség fontos részét képezi a szomatikus (testi) épség, ahhoz, hogy az emberi szervezet jól működjön elengedhetetlen, hogy minden szerve ép legyen, és jól működjön. Ezt az orvosok a legkülönfélébb vizsgálatokkal mérik, a normál értékekkel összevetik és a kapott eredményeket értékelik, így eldől, hogy az egyén egészséges vagy beteg. A test és a lélek titkait kutató orvosok felismerték, hogy sokszor lelki okok váltanak ki testi betegségeket, szerintük a test és a lélek harmonikus működése az egészség lényege. A betegségre való hajlamot az emberek pszichés (lelki) állapota is befolyásolja. Az állandó feszültség, stressz előbb-utóbb valamilyen szervi elváltozást okoz, a vegetatív idegrendszer zavara szűkíti az ereket, ami a szervek ischaemiájához vezet, a rossz vérellátás miatt ezek a szervek könnyebben megbetegednek és nem tudnak regenerálódni. A kiegyensúlyozott ember megfelelően tud alkalmazkodni a különböző élethelyzetekhez, így egészségi állapota erősödik. Az egészség szempontjából az sem közömbös, hogy az embereknek milyenek a szociális körülményeik, milyen lakásban élnek, elő tudják-e teremteni az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszereket, a megfelelő ruházatot. Meghatározó lehet az is, hogy milyenek a családi és munkahelyi társas kapcsolatai. A harmonikus családban élők ritkábban lesznek betegek. Ha mindezeket összefoglaljuk, akkor eljutunk ahhoz az egészség meghatározáshoz, amit ban az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO = World Health Organisation) az alkotmányában megfogalmazott: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nemcsak a betegség vagy nyomorékság hiánya. Az egészségnek a fenti meghatározása alapján három összetevője van: testi, lelki és szociális egészség, ezek állandóan hatnak egymásra. Fontos a három összetevő egyensúlya, ha az egyikkel probléma van, akkor az kihat a másik kettőre és azok is sérülnek. Ha az egyén munka- 8

11 nélkülivé válik, akkor anyagi gondjai lesznek, alultáplált lesz, ami fogékonyabbá teszi a betegségekre (testi oldal), és szorongás, depressio, szenvedélybetegség is kialakulhat (lelki oldal). A hosszan tartó testi betegség, hat az egyén anyagi helyzetére, a társadalomban elfoglalt helyére (szociális oldal), és hat a pszichés állapotára is. A WHO-definíció az előző fogalmakhoz képest egy komplexebb egészség-meghatározást tartalmaz, mivel: - az egyénnel, mint teljes rendszerrel foglalkozik - szerepel benne az egyéniség - figyelembe veszi a belső és a külső környezetet is Az egészség nem stabil, állandó állapot, időnként változhat, romlás következhet be, változhat a betegség állapota felé, amit jó esetben javulás és helyreállítódás követ. Ezért azt mondhatjuk, hogy az egészség egy bonyolult, dinamikusan változó egyensúlyi folyamat, amelyben az egyén folyamatosan alkalmazkodik a belső és a külső környezet változásaihoz, hogy fenntartsa a jólét állapotát. Az egészség megőrzése nem megy egyszerűen magától, hanem az egyén egész élete során állandó tudatos tevékenységet, egészségtudatos magatartást igényel. Az egészség a mindennapi élet forrása, lehetővé teszi minden ember számára a sikeres életet. Fontos, hogy az emberek értékrendjébe az egészség mint fontos érték szerepeljen. Az egyén csak szubjektíven képes megítélni saját egészségi állapotát. Kisebb elváltozások esetén is egészségesnek érezheti magát (pl.: szemüveget viselő gyengén látó emberek). Egészségérzetét befolyásolja a jó közérzet, a megfelelő erőnlét és a megfelelő munkabíró képesség. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Az egészségi állapotot a következő tényezők befolyásolják: Az egyén életmódja: Környezeti tényezők: Az egyén biológiai adottságai: Egészségügyi ellátás rendszere: feltételek, lehetőségek szükségletek, indítékok (helyes belső értékrend) életvitel: egészséget károsító (rizikófaktorok) vagy erősítő életmód 1. természeti környezet (levegő, víz, talaj szennyezés, zaj, hulladékok felhalmozódása) 2. társadalmi környezet (kultúra, szociális támogatási rendszer, stb.) 3. gazdasági feltételek (munkanélküliség, gazdasági válság, nemzeti egészségvédő programok, stb.) 1. genetikailag öröklött tényezők (ellenálló képesség, alkat) 2. életkor, nem 3. öröklött megbetegedések, hajlam 1. szűrővizsgálatok, védőoltások 2. egészségnevelés stb. 9

12 Az ember életmódja révén irányíthatja, befolyásolhatja egészségi állapotát. Az egészségi állapot hasonlóképpen visszahat az életmódra. Az életmód lehet egészséget károsító és egészséget erősítő, attól függően, hogy milyen kockázati tényezőket tartalmaz. Az életmód három tényezőjét ismerjük: - a gyakorlati megvalósulását: az életvitelt, - az egyéntől nem függő feltételeket és lehetőségeket, mint például a szociális helyzet, anyagi tárgyi feltételek - a harmadik tényezőt a szükségletek és indítékok képezik. A feltételek és lehetőségek alatt értjük az egyén szociális helyzetét, anyagi tárgyi feltételeket, életkorát, nemét, iskolázottságát, az egészség-megőrzéssel, egészség-fejlesztéssel kapcsolatos ismereteit, lakóhelyét, munkahelyét stb. A szükségletek és indítékok alatt az önmegvalósítás szükségletét, létszükségleteket, érdekeket, életcélokat értjük. Az életvitelhez pedig a munka, pihenés, szórakozás, ezek aránya, a napirend, stb. tartozik. A választott életmód csak részben függ az egyéntől, nagymértékben befolyásolják a társadalmi, gazdasági, kulturális, biológiai, tradicionális tényezők. Az egyén életmódja az előzőkön kívül függ a műveltségi helyzetétől, a szűkebb környezetétől, értékrendjétől, szokásaitól is. A helyes életmódot nem lehet előírni. Olyan körülményeket kell teremteni, ahol az egyén az értékrendje alapján a lehetőségek közül az egészségmegőrzése szempontjából a legmegfelelőbb megoldást válassza. Az egészség fenntartása állandó, céltudatos erőfeszítéseket követel, az egészség nem ajándék, folyamatosan és aktívan tevékenykedni kell érte. Fontos, hogy tisztában legyünk immunrendszerünk állapotával. A környezeti tényezők hatása is jelentős, az emberi megbetegedések kialakulásáért %- ban a káros környezeti hatások felelősek. A civilizáció átalakítja, károsítja a környezetet. Ez a károsító hatás viszont visszahat az emberre, állandó és gyors ütemű alkalmazkodásra kényszerül, amire vagy képes vagy megbetegszik. A természeti környezet, a levegő, a víz, a talaj szennyezettsége miatt az emberi szervezetbe károsító anyagok jutnak, melyek gyengítik az ellenálló képességet, hosszú távon, megbetegedéseket okozhatnak. A társadalmi környezet fontos, egészséget befolyásoló tényező. 10

13 Meghatározó lehet: - a család, - a munkahely. A családi, munkahelyi konfliktusok, olyan lelki feszültséget kelthetnek az egyénben, amely fokozza a megbetegedések kockázatát. Fontos, hogy: - a családban milyen egészségmegőrző szokások alakultak ki, - a család hogyan viszonyul az egészségügyi ellátáshoz (korai orvoshoz fordulás, részvétel a szűrővizsgálatokon, orvosi tanácsok betartása stb.). Meghatározó lehet még: - a társadalom gazdasági állapota, - a szociális hálózat megfelelő működése, - az egészségügy milyen mértékben részesül a nemzeti jövedelemből, - a megelőző szemlélet előtérbe kerülése mennyire érvényesül - a kórházak állapota, műszerellátása, - nemzeti és kisebb közösségi szintű egészségvédő programok, tervek finanszírozása stb. A kulturális háttér sem elhanyagolható, hatással van az egyén egészséggel kapcsolatos ismereteire (egészségkultúra), szokásaira, egészségtudatos magatartására, értékrendszerére. Az egyén biológiai adottságai is befolyásolhatják az egészségi állapotát. Elsősorban az öröklött genetikai hajlam bizonyos betegségekre (pl. cukorbetegség, emlődaganat, pikkelysömör, elhízás, stb.). Ezen kívül szerepe van az életkornak is, egyes megbetegedések 45 év felett gyakrabban fordulnak elő: pl.: szív és érrendszeri megbetegedések, hypertensió, krónikus megbetegedések, ízületi kopás rosszindulatú daganatok, Terhes nőknél 35 év felett nő a születési rendellenességek kockázata. A nemek szerepe sem elhanyagolható egyes megbetegedések gyakrabban fordulnak elő nők körében pl.: pajzsmirigy betegségek, epekövesség, reumás megbetegedések. Férfiaknál gyakoribb az ischaemiás szívbetegség, tüdőrák és a balesetek előfordulása. K. Ildikó 46 éves, három gyermek édesanyja, 26 éve dohányzik. Minden évben kapott értesítést tüdőszűrő vizsgálat elvégzésére, de egyszer sem ment el. Tavaly a nagyobbik lányának az iskolai nyári szakmai gyakorlatához szüksége volt negatív tüdőszűrő leletre. Rábeszélte az édesanyját, hogy együtt menjenek el a tüdőszűrésre. Egy hét múlva levélben értesítést kapott az édesanya, mivel a röntgenképen gyanús foltokat láttak és alaposabban meg akarták vizsgálni. Endoscop segítségével szövetmintát vettek, elküldték szövettani vizsgálatra, az eredmény sajnos malignus elváltozást mutatott. Ezt követően egyre jobban köhögött, lefogyott, parókát kapott. Mint gondolsz, vajon meg lehetett volna előzni a tüdődaganat kialakulását? Hogyan? 11

14 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MEGÍTÉLÉSE Az egészségi állapot megítélése nem könnyű feladat. Az egészség nem egy statikus állapot, kisebb-nagyobb külső hatásokra, megbillenhet, változás következhet be a betegség irányába, ilyenkor jó esetben a szervezet természetes öngyógyító folyamatai helyreállítják az egészséget. Ha ez önmagától nem sikerül, akkor a szervezetben valamilyen károsodás alakult ki. Ilyenkor a beteg különböző panaszokkal felkeresi háziorvosát, aki megpróbálja felállítani a helyes diagnózist. A betegségek tünetekben és panaszokban nyilvánulnak meg. A tüneteknek viszont csak egy kis része nyilvánul meg panaszokban, tehát nem mondhatjuk, azt, hogy jó az egészségi állapota annak, akinek nincsenek panaszai. Fontos, hogy a panaszt nem okozó tüneteket, megbetegedéseket is időben felismerjék. Az orvosi gyakorlatban nem az egészséget, hanem a betegséget diagnosztizálják. Az egészségi állapot ismerete nem csak az egyén számára fontos, hanem társadalmi szempontból is nagy jelentősége van, mivel ezen ismeretek alapján tudják költséghatékonyan kialakítani az egészségvédelemmel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket. Az egészségi állapot meghatározásához szükséges fontosabb vizsgálatok: - kórelőzmény (anamnézis) felvétele, - fizikális vizsgálatok (pl.: megtekintés (inspectio), tapintás (palpatio), kopogtatás (percussio), hallgatódzás (auscultatio), pulzus, légzés, szívhangok, stb. vizsgálata) - laboratóriumi vizsgálatok (pl.: vérkép, vérsejtsüllyedés, vércukor szint, vizeletvizsgálat, máj és veseműködés ellenőrzése stb.) - eszközös vizsgálatok (vérnyomás, testhőmérséklet vizsgálata, testtömeg és testmagasság mérése, endoscopos vizsgálatok, röntgen vizsgálat, ultrahang, EKG-vizsgálat, MRI stb.) - szűrővizsgálatok (pl.: tüdőszűrés, emlőszűrés, szérum koleszterin szűrés) A vizsgálatok eredményeit az orvos értékeli, összehasonlítja a normál értékekkel és levonja a megfelelő következtetést, amely szerint vagy jó az egyén egészségi állapota (sine morbo) vagy beteg. A szűrővizsgálatokkal a rejtett megbetegedéseket próbálják felderíteni, ezek segítségével képet kaphatunk az egyén általános egészségi állapotáról. A szűrővizsgálatok egy része kötelezően előírt (pl.: véradásnál, élelmezés területén dolgozóknál), más része önkéntes alapon működik (vérnyomásmérés, vércukor, koleszterinszint mérés, rákszűrés). Az egészség szomatikus oldalról egy fájdalommentes állapot, amely jó közérzetet, kiegyensúlyozottságot, jó hangulatot, kreativitást biztosít. Nem csak az egyes egyének egészségi állapotát határozzák meg, hanem a lakosságét is, amelynek egészségváltozásait is nyomon követik. 12

15 A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A lakosság egészségi állapota a következő paraméterekkel jellemezhető: 1. A születéskor várható átlagos élettartam, mind a férfiak, mind a nők tekintetében az európai átlagnál jóval alacsonyabb. Néhány szám ennek alátámasztására. A férfiak születéskor várható élettartama az 1970 és 1993közötti években lényegében 64,5 év körül volt,1994 óta folyamatosan emelkedik, 2005-re elérte a 69 évet A nőknél az 1970 és 1990 közötti években 72,5 év körüli volt, 1990 után javult és 2005-re elérte a 77 évet. Európai viszonylatban még mindig sereghajtók vagyunk. Születéskor várható élettartam Ország 2005-ben Férfiak Nők Magyarország Európai Unió Az egészségben eltöltött életévek számát tekintve még ennél is sokkal kedvezőtlenebb a magyarok helyzete, a férfiak (52 év) és a nők (53 év) esetében ez egyaránt 13 évvel marad el az uniós átlagtól. A születéskor várható átlagos élettartam a következő tényezőkkel áll összefüggésben: - az ország gazdasági fejlettsége, - az ország kulturális szintje, hagyományai, - az ország jövedelméből mennyit fordítanak az egészség megőrzésére, fejlesztésére 2. Az általános halálozási arányszám is jellemzi a lakosság egészségi állapotát: A hazai népesség (Magyarország lakosságának lélekszáma) évről-évre csökken. Ennek hátterében egyrészt a születések alacsony száma, másrészről a korai halálozások száma, ami Magyarországon igen magas A halálozások 1993 óta ingadozásokkal tarkított, de alapvetően csökkenő trendje javuló életkilátásokat jelez, ami az emelkedő várható élettartamban is kifejeződik ban gyermek születet, a halálozások száma pedig volt. A természetes fogyás fő volt. Így a népességszám 2008 végén 10 millió 31 ezer fő volt. A vezető halálokok a következők voltak: - szív és érrendszeri megbetegedések (az utóbbi három évben némileg csökkent), - daganatos megbetegedések (utóbbi három évben a daganatos halálozás enyhén nőtt), - krónikus légzőrendszeri és emésztőrendszeri betegségek - alkoholos májbetegségek, - erőszakos halálokok (baleset, gyilkosság, öngyilkosság), 13

16 Magyarországon hal meg a legtöbb ember valamilyen rosszindulatú daganatban. A 20 év alattiakat leggyakrabban az agy rosszindulatú daganata és a leukémia támadja meg. Már ebben az életkorban is veszélyeztetettebbek a fiúk, mint a lányok. 20 éves kor fölött a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata vezeti a férfiak, a mellrák a nők halálozási listáját. A légúti rosszindulatú daganatos betegségek halálozásában elsők vagyunk nemcsak az unióban, hanem egész Európában. A mellrák okozta halálozásban az ötödik helyen állunk. Hazánkban az öngyilkosságok aránya más országokkal összehasonlítva továbbra is magas. Világviszonylatban is az első tíz ország között vagyunk (jelenleg az ötödikek), mindössze négy szovjet utódállam: Litvánia, Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán áll előttünk a statisztikákban. 3. A különböző betegségek előfordulása és gyakorisága: A legelterjedtebb betegségek: o keringési megbetegedések: Magyarország lakosságának közel harmada magas vérnyomással küzd, és 12% fölötti a koszorúér-betegségekkel, 10% a koleszterin problémákkal és 5% feletti az agyér-betegségekkel kezeltek aránya. o a csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségeivel orvoshoz fordulók aránya is meghaladja a 10%-ot, o a cukorbetegséggel kezelteké pedig közelíti a 10 %-ot. Az említett betegségek előfordulása folyamatosan emelkedik. A magyar lakosság egészségi állapota igen rossznak mondható. A népesség fogy, a lakosság elöregszik. A jelenlegi állapot kialakulásához az is hozzájárult, hogy az emberi élet és az egészség értéke alacsony. A helyzet javítása érdekében három alapvető feladatot kellene megoldani: Életmód reform kidolgozása és elfogadtatása a lakossággal. Elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció megvalósulása. Az egészségügyi ellátórendszer jelentős javítása. Célja: a lakosság egészségi állapotának hosszú távú javítása Kövesd figyelemmel a magyar lakosság egészségi állapotának változását tükröző statisztikai adatokat a honlapon. A betegségek megelőzése hatékonyabb, kevesebb szenvedéssel jár és gazdaságilag is előnyösebb, mint a gyógyítás. 14

17 A BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK HÁROM SZINTJE 1. Elsődleges megelőzés (primer prevenció): megakadályozza a betegségek kialakulását, úgy, hogy kiiktatja a betegségek keletkezésében szerepet játszó biológiai, környezeti és társadalmi tényezőket pl. védőoltások, dohányzást, stb. 2. Másodlagos megelőzés (szekunder prevenció): A betegségek korai szakaszban történő felismerése (szűrővizsgálatok) és a megfelelő beavatkozások, kezelések mielőbbi elvégzése a továbbterjedés vagy súlyosbodás megakadályozása pl. magasvérnyomás, cukorbetegség korai felismerése és kezelése, krónikus betegségek kiszűrése, gondozásba vétele. 3. Harmadlagos megelőzés (tercier prevenció): a megbetegedés hatékony kezelése a betegségek kiújulásának, súlyosbodásának (progressió) megakadályozása, valamint az elveszett funkciók helyreállítása vagy pótlása. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között és ahogyan élünk, amelyek jellemzőek ránk és meghatározzák egyéniségünket. Az egészséges életmód tíz összetevője: 1. Egészséges táplálkozás (a szervezet igényeinek megfelelő) 2. Megfelelő mozgás, fizikai aktivitás. 3. A dohányzás elkerülése. 4. Megfelelő stresszkezelés. 5. Kiegyensúlyozott szexualitás. 6. Drogmentes életmód. 7. Kevesebb alkoholfogyasztás. 8. A szűrővizsgálatokon való részvétel, időben történő orvoshoz fordulás. 9. Együttműködés az orvossal, tanácsok elfogadása. 10. Egyéni környezetvédelem. 15

18 Egészséges táplálkozás Táplálkozási tanácsok: 1. Fogyasszon zsírszegény ételeket. - Az állati zsírok helyett növényi zsiradékot használjon, de abból is keveset. - Részesítse előnyben a zsírszegény ételkészítési módokat, (gőzölés, párolás, grillezés). - A látható zsiradékot távolítsa el pl. leves, pörkölt felszínén, szedje le a szárnyasok bőrét. - Majonéz helyett használjon zöldfűszeres, kefires salátaöntetet. - Kerülje a zsíros chipseket, süteményeket, fogyasszon helyette aszalt gyümölcsöket, müzliszeletet. - Válassza a sovány húsokat, a zsírszegény tejet és tejtermékeket, az alacsony zsírtartalmú margarinokat. - Csökkentse a koleszterin bevitelt. Koleszterint csak az állati eredetű termékek tartalmaznak pl. hús és húskészítmények, belsőségek tej, tejtermékek, vaj és a tojás. Különösen magas a koleszterintartalma a belsőségeknek, a tojássárgájának, a szárnyasok bőrének, tepertőnek, szalonnának, majonéznek, a zsírnak és a vajnak. 2. Fogyasszon kevesebb cukrot! - Az ételeket csak nagyon kismértékben cukrozza, cukor helyett használjon mézet, fruktózt, vagy természetes, kalóriamentes növényi édesítőt pl. sztívia, csicsóka kivonat. - A kávé, tea, üdítők édesítésére használjon természetes édesítőszert. - Csökkentse az édességek, sütemények, tejszínes fagylaltok, jégkrémek mennyiségét, mindig csak az étkezések befejező fogásaként fogyassza, ne magában. - Igyon természetes gyümölcs és zöldségleveket, kerülje a cukrozott üdítőitalokat, mint pl. szörp, kóla. - Túl nagy szénhidrát bevitel esetén a cukor zsírrá alakul, ami elhízást okoz Növelje a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült élelmiszerek és a rostok fogyasztását! - Naponta többször egyen teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, péksüteményeket, tésztát, durum tésztát, korpás pogácsát, korpás kekszet, korpás galuskát, kölest, barna rizst, zab-, kukorica-, hajdinakását.

19 - Fogyasszon saját készítésű müzlit: többféle gabonapehelyből keverve, rozs, búza, zab, árpa, szezámmaggal, lenmaggal, friss vagy aszalt gyümölcsökkel, olajos magvakkal, mézzel dúsítva. - Kerülje a fehér lisztből készült kenyereket, péksüteményeket, tésztákat. - Naponta többször fogyasszon nyers zöldségeket és többféle gyümölcsöt, párolt zöldségeket és főzelékeket. Reggelire minél több zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát, télen nyers reszelt céklát, savanyú káposztát, fekete retket. Tízóraira és uzsonnára gyümölcsöt, gyümölcssalátát, ebédre és vacsorára, főzeléket, párolt, rakott vagy töltött zöldséget, salátát, gyümölcsöt. - A napi kalóriabevitel 60 %-át a teljes kiőrlésű élelmiszerek, a zöldségek és gyümölcsök adják! - Egészségünk megóvása érdekében fogyasszunk naponta 40 g növényi eredetű élelmi rostot, ezt csak tudatos táplálkozással lehet megvalósítani. A rostok kedvező hatásai: védenek a szív és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, epekő, bélbetegségek, székrekedés, béldaganatok kialakulásával szemben. A rostok sok folyadékot vesznek fel, ezáltal megduzzadnak, a beleket jobban kitöltik fokozva a bélmozgást, és megszüntetve a székrekedést. Szoros összefüggést mutattak ki a béldaganatok és a székrekedés között, ezért fontos ennek a megszüntetése. A rostok a folyadékon kívül felszívják a bélben lévő zsiradékokat, a koleszterint és a különböző méreganyagokat. A rostokat nem tudjuk megemészteni. 4. Fogyasszon minden nap tejet vagy tejtermékeket! - Tejből, tejfölből a zsírszegényet válassza, tejtermékekből elsősorban a savanyított tejtermékeket, a sovány sajtokat, mint pl. Túra, Óvári, Köményes és fokhagymás sajtok. 5. Igyon meg naponta legalább 2 liter alkohol és cukormentes folyadékot! - Részesítse előnyben a szénsavmentes ásványvizet, rostos gyümölcs és zöldségleveket, gyümölcsteát, gyógynövényekből készült teákat, lúgos vegyhatású ásványvizeket. - Kerülje a koffein és alkoholtartalmú italok fogyasztását! - A folyadék fogyasztásának fontos szerepe van a szervezet méregtelenítésében, és a fogyókúrák során is. 17

20 6. Fogyasszon kevesebb sót! - Használja csökkentett nátriumtartalmú, jódozott sókat! - Az ételek ízesítésére kevesebb sót és több fűszernövényt használjon. - Részesítse előnyben az alacsony nátriumtartalmú, de kalciumban és magnéziumban dús ásványvizeket. - Kerülje a pácolt, füstölt húskészítményeket, sózott olajos magvakat pl. sósmogyoró, sós kekszeket, ropit. - Ne sózza a zöldségeket, paradicsom, paprika, retek, uborka! - a só túlzott fogyasztása magas vérnyomást, szív- érrendszeri betegséget, vesebetegséget okozhat. 7. Minél kevesebb adalékanyagot tartalmazó élelmiszert vásároljunk! - A tartósítószerekkel készült ételek helyett válasszunk inkább fagyasztással, hőkezeléssel tartósított élelmiszereket. - A mesterséges édesítők helyett használjuk a természetes édesítőket. - Kerüljük a túl sok adalékanyagot tartalmazó készítményeket, mivel az érzékenyebb egyéneknél allergiát válthatnak ki. Ilyen adalékanyagok lehetnek: a stabilizátorok, emulgeáló szerek, sűrítő, zselésítő, szilárdító anyagok stb. - E színezékek - E tartósítószerek, antioxidánsok, savregulátorok - E antioxidánsok, ízmódosítók - E zselésítő, sűrítő, emulgeáló anyagok - E savasság szabályozók, csomósodásgátlók, fényezőanyagok, vegyes adalékok - E ízfokozók és módosító szerek - E édesítőszerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok - E egyéb segédanyagok 8. Naponta négyszer-ötször étkezzünk! 9. Étkezzünk változatosan, minél többféle élelmiszerből, különböző módon előállított ételeket fogyasszunk, így minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk. 10. Együnk lassan, minden ételt jó alaposan rágjunk meg! Aki gyorsan eszik, az többet is eszik, több kalóriát fogyaszt, ami előbb- utóbb elhízáshoz vezet. 18

21 11. Nem mindegy, hogy mikor eszünk. A reggeli legyen kiadósabb, az ebéd közepes mértékű, este pedig könnyebb vacsora következzen. Este a zsírok lebontása lassul, a fizikai aktivitás kisebb, ezért az este elfogyasztott ételből több raktározódik. Megfelelő mozgás, fizikai aktivitás Napi elfoglaltságaink egyre kevesebb fizikai aktivitást igényelnek (autó, lift, elektromos fogkefe, stb. ). A fizikai aktivitás az ember alaptermészetéből adódik, de helytelen neveléssel ez a késztetés már a kisgyermekeknél megszüntethető (TV, számítógép), eltűnik a rendszeres testmozgásra való igény. Az egészség szempontjából fontos a mindennapi mozgás igényének kialakítása (séta, kocogás, futás, úszás, kerékpározás, jóga, torna, tánc, stb.). Napi fél egy óra testedzés szükséges. A sport örömforrás és szinte minden betegség megelőzésére ajánlott. Rendszeres mozgás, sportolás hatásai: - Sportolással elősegítjük az izmok erősödését, a végtagízületi porcszövet és a csigolyák közötti porckorongok tápanyagfelvételét. A mozgás közben létrejövő összenyomódásuk a szivacshoz hasonló módon segíti az ízületi nedv felszívódását. Fontos a szervezet megfelelő fizikai terhelésének kialakítása, de kerüljük a túlterhelést, mert az is ártalmas. - A légzés mélyül, javul a szervezet oxigén ellátása. - A vérkeringés fokozódik, a sejtekhez több oxigént és tápanyagot juttat, ezáltal javul a szövetek regenerációja. Az erek kitágulnak, rugalmasságuk javul. a szív teljesítőképessége fokozódik. - A vegetatív idegrendszer harmonizálása, feszültség csökken, stressztűrő képesség fokozódik, kialakul a test és a lélek harmóniája. - Immunrendszert erősítő hatás. - Helyes testtartás kialakulása, jobb megjelenés - Önbizalom növekedése. - Jó közérzetet biztosít. - Optimális testtömeg elérése. - Növekszik az állóképesség. 19

22 Mozgással megelőzhető betegségek: (obesitas) ízületi és gerinckopás (arthrosis, spondylosis) szív érrendszeri betegségek csontritkulás (osteoporosis) gerincferdülés (scoliosis) székrekedés (obstipatio) stressz okozta ártalmak, feszültség helytelen testtartás A társadalomnak fontos szerepe lenne a megfelelő sportpályák, parkok, bicikli utak, futópályák építésében. Megfelelő stressz kezelés Stressz nélküli életet nehéz elképzelni, ezért a stresszel történő együttélést kell megtanulni. A stressztűrő képességet, megfelelő stressz kezelést már gyermekkorban ki kell alakítani. A kismértékű stressz előnyös a szervezet számára, ez viszi előre az embert. Az állandó, tartósan fennálló stressz viszont károsítja az egészséget. Hatására először a fokozott stressz tünetei, később pedig a stressz-betegségek jelennek meg. A fokozott stressz tünetei: alvási nehézségek koncentrációs nehézségek állandó kimerültség érzése ingerlékenység fejfájás emésztési problémák Tartós stressz okozta betegségek: gyomorfekély pajzsmirigy túltengés hypertensió neurózis fejfájás elhízás vagy kóros soványság cukorbetegség depresszió 20 Ismertebb stressz kezelési technikák: relaxáció, jóga, autogén tréning, sportok, természetjárás, meditáció. Fontos a feszültségek rendszeres feloldása.

23 A BETEGSÉG A betegségről szóló témakör célja, hogy 12. a tanuló ismerje a betegség meghatározását, a betegség jeleit, időtartamát 13. a tanuló felismerje az életmódban előforduló rizikófaktorokat 14. ismerje a betegségekre jellemző magatartás kialakulását A betegségnek, kórnak a felismerését, megállapítását diagnózisnak nevezik. A diagnosztika kifejezés alatt pedig a betegségek felismerésének módszertanát értjük. A diagnózis mindig a betegmegfigyelés és a vizsgálatok során alakul ki. A betegségek gyógyítása annál eredményesebb, minél korábban elkezdik, abban az időszakban, amikor még nem alakultak ki helyrehozhatatlan elváltozások. Ezért a diagnosztika célja a minél korábbi diagnózis felállítás. Fertőző megbetegedéseknél így a járvány kialakulása is megelőzhető. A BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁT ELŐSEGÍTŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK VAGY RIZIKÓFAKTOROK A kockázati tényezők azok, amelyek növelik az egyén (csoport) valamely betegségre való fogékonyságát. Meglétük nem vezet mindenképpen betegséghez, de hosszabb időn át hatva növelik valamely betegség kialakulásának a valószínűségét (kockázatát vagy rizikóját). A rizikófaktorok jelenlétében az adott betegség gyakrabban, hiányában pedig ritkábban fordul elő. A rizikófaktorok jelenléte a betegséget megelőző állapotként értékelhető. A rizikófaktorok fennállása és a betegségek megjelenése között általában évek illetve évtizedek telnek el. Ez a hosszú időszak lehetőséget jelent a rizikófaktorok kiiktatására is, viszont egy bizonyos idő eltelte után már ezzel sem érhető el az egészség tökéletes helyreállítása. Rizikófaktorok lehetnek: 1. Életmódbeli tényezők: - helytelen táplálkozás - mozgásszegény életmód - kevés pihenés és alvás - balesetveszélyes viselkedés 21

24 - hosszantartó stressz - nem megfelelő stressz kezelés pl.: állandó veszekedések a családban (az egy éven belül létrejövő súlyos stresszhelyzetek, mint a közeli hozzátartozó halálesete, válás és a munkahely elvesztése szinte mindig valamilyen megbetegedés kialakulását eredményezi), - különböző függőségi állapotok (dohányzás, alkohol vagy drogabusus) 2. Környezeti tényezők: A külső környezet gyors változása állandó és felfokozott alkalmazkodásra (adaptáció) készteti az emberi szervezetet, amely erre vagy képes vagy nem képes. A természetes és mesterséges környezet okozta betegségeket civilizációs betegségeknek nevezik. 3. Genetikai tényezők: betegségekre való hajlam (cukorbetegség), öröklött betegség (vérzékenység), alkati tényezők stb. 4. Életkor: Bizonyos életkor felett megnő az egyes megbetegedések gyakorisága pl. 45 év felett nő a szív és érrendszeri, daganatos vagy krónikus megbetegedések kockázata. Fontos, hogy a lakosság ismerje a kockázati tényezőket, mert csak így tudja őket kiküszöbölni. Életünk minden pillanatában betegséget okozó ún. kórokok támadásának vagyunk kitéve. Ezekkel szemben a természet igen hatásos védekező rendszerrel (immunvédekezés) ruházta fel az embert. Az immunrendszernek fontos szerepe van a kórokozókkal szembeni védekezésben, valamint a saját megváltozott sejtjeinek megsemmisítésében (pl.: rákos sejtek). Ha a kórokozó tényezőkkel szemben az immunrendszer nem képes felvenni a harcot, akkor ezek kóros folyamatot, megbetegedést indítanak el a szervezetben. A különböző kórokozók betegséget előidéző hatása nagymértékben függ az ellenálló képességtől. Napjainkban igen gyakori az immunrendszer gyengesége, amely döntő tényező többféle megbetegedés kialakulásában. A csökkent ellenálló képesség okai: a táplálkozási és életmódbeli hibák, a szervezet fokozódó megterhelése a környezeti károsító anyagok miatt, valamint a tartós stressz, amely fokozottan veszi igénybe az idegrendszert és a lelki életet. Az egészség szempontjából nagyon fontos az immunrendszer megfelelő működése. A hangsúlyt a gyógyszerek mértéktelen fogyasztása helyett a szervezet természetes ellenálló erőinek növelésére, a saját öngyógyító mechanizmusának erősítésére kell helyezni. Mindezt csak az egészséges táplálkozással, az életmód pozitív irányba történő megváltoztatásával, radikális életreformmal lehet elérni. A szervezetünk ellenálló képességének csökkenése megbetegedések kialakulásához vezethet. A betegséget többféleképpen jellemzik. 22

25 A BETEGSÉG (MORBUS) MEGHATÁROZÁSA az egészség elvesztése, az egyén által megélt személyes élmény, adaptációs zavar, diszharmónia, amely arra utal, hogy az egyén kizökkent egyensúlyi helyzetéből egy jelzés, miszerint az adott egyénnek változtatni kell eddigi életmódján a szervezet felépítésében és/vagy működésében átmeneti vagy tartós károsodások jönnek létre, amelyek kóros reakciókat váltanak ki. A betegség nem csak egy kórfolyamat, hanem olyan állapot, amelyben csökkennek vagy károsodnak az egyén biológiai, érzelmi, intellektuális, szociális és lelki működései. A betegnek az új helyzethez fokozottan kell alkalmazkodni, mivel: betegsége miatt szorongás és félelem alakul ki, testképe hátrányosan változik, betegsége fenyegeti szociális szerepeit, interperszonális kapcsolatait, a társadalomban elfoglalt helyét valamint az egzisztenciális helyzetét. önértékelése romlik. A BETEGSÉG JELEI A betegségek tünetekben (symptoma) nyilvánulnak meg. A tünetek a szervezetet ért károsító hatások megnyilvánulásai, amelynek: egy részét a beteg maga is észleli egy része csak megfelelő vizsgálattal deríthető ki. Panaszoknak nevezik a beteg által észlelt tüneteket, amelyek lehetnek objektívek és szubjektívek. Objektív panasz: amelyet a betegen kívül a vizsgáló orvos is észlel (kiütés, cyanosis, szapora pulzus, zörej, bőrpír). 23

26 Szubjektív panasz: csak a beteg érzi, az orvos nem tudja érzékelni vagy mérni, ilyen például a fájdalom, hányinger vagy a zsibbadás. A tüneteknek csak egy kis része nyilvánul meg panaszokban. Panaszt nem okozó tüneteket is ismerünk, mint a májnagyobbodás, szívzörej. Az egyes megbetegedésekre jellemző tünetek együttesét syndromának nevezik. Kardinális tüneteknek vagy vitális paramétereknek nevezik a pulzus, a vérnyomás, a légzés, és a testhőmérséklet adatait. Atípusos tünetekről akkor beszélünk, ha a betegség nem a rá jellemző, hanem attól eltérő tünetekkel jelentkezik pl.: szívinfarktusnál hányingerre panaszkodik a beteg. A betegségek legtöbbször valamely szervre vagy szövetre korlátozódnak (tüdő, gyomor, izomszövet, ízület stb.). A BETEGSÉG VAGY KÓRLEFOLYÁS SZAKASZAI (fertőző megbetegedéseknél) 1. Lappangási szakasz (incubatio): a kórokozó behetolásától az első tünetek megjelenéséig tart. 2. Bevezető szakasz (prodroma): általános tünetek jellemzik, mint gyengeség, rossz közérzet, fejfájás, hőemelkedés, vörösvértest süllyedés gyorsulása. 3. Kifejlődés szakasza (manifestatio): a betegségre jellemző tünetek megjelenése alapján felállítható a diagnózis. 4. Kimeneteli időszak: A betegség végződhet teljes gyógyulással (szanáció), részleges gyógyulással, ilyenkor organikus vagy funkcionális defectus marad vissza, vagy legrosszabb esetben halállal. A BETEGSÉGEK IDŐTARTAMA A betegségek időtartamuk és tüneteik alapján lehetnek: Heveny (akut) megbetegedések: hirtelen, heves tünetekkel jelentkező, rövid ideig (2 4 hétig) tartó megbetegedés, amely végződhet teljes gyógyulással, maradandó anatómiai vagy funkcionális elváltozást okozhat, krónikussá is válhat vagy rosszabb esetben halállal (mors vagy exitus letalis) végződhet. Jellemző a fertőző megbetegedésekre. 2. Félheveny (subakut) kórfolyamatok: kezdete megegyezik az akut betegségekével, de a lefolyása, időtartama elhúzódó 2-3 hónapig is tarthat. A tünetek kevésbé hevesek.

27 3. Idült (krónikus) megbetegedések: lassú lefolyású, sokszor akut megbetegedés következményeként jelentkezik, tünetei enyhébbek, jellemző a nyugalmi időszakok és a fellángolások váltakozása. 3 hónapnál tovább, évekig vagy a beteg élete végéig tarthat. Ilyen például a krónikus sokízületi gyulladás. Gyakoriságuk a 45. életév után jelentősen növekszik. Spontán módon nem gyógyulnak meg, hosszabb fennállás után gyakori a rákos elfajulás. BETEGSÉG-MAGATARTÁS A beteg emberekre jellemző viselkedést betegség-magatartásnak nevezik. A betegek legtöbbször a betegség-magatartás öt szakaszán mennek keresztül: - 1. szakasz - a tünetek észrevétele - 2. szakasz - a beteg szerep vállalása, - 3. szakasz az egészségügyi ellátás igénybevétele - 4. szakasz függőségi helyzet, a beteg az egészségügyi szakemberekre bízza magát, felmentést kap a munkahelyi és otthoni feladatok teljesítése alól - 5. szakasz gyógyulás és rehabilitáció Minden beteg kialakít egy rá jellemző szubjektív viszonyulást a betegségéhez, amely lehet: reális, tagadó, közönyös, túlzó és betegségkereső. 25

28 AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE Ennek a témakörnek az a célja, hogy: a tanuló ismerje és értelmezze az ember és környezete közötti összefüggéseket valamint az ökoszisztémát érintő aktuális változásokat ismerje a klíma-felmelegedés jellemzőit és következményeit A naprendszerben a Föld az egyetlen bolygó, amely az ember létezését lehetővé teszi. Nincs olyan tárgy vagy anyag a természetben, amely önmagában, a környezetétől függetlenül létezne. AZ ÉLET JELLEMZŐI Az élet: - életjelenségeken alapszik, - folytonos alkalmazkodás a környezet változásaihoz, - az anyag különleges mozgásformája, - folytonos anyagcsere a környező külső természettel. Az élőlények változnak és változásaik jórészt a környezet módosulására létrejött reakciók. Az élőlény környezetével folytonosan kicseréli anyagait, táplálkozik, lélegzik stb., vagyis anyagcserét folytat. A természetben ismeretes az anyagok körforgása, pl. a víz körforgása jól megfigyelhető. Minden élőlény nyílt rendszer, a fennmaradásához a külvilágból folytonosan anyagokat (energiát) kell felvennie. Az ökológia az a tudományág, amely az élőlények és a környezet kölcsönhatásait elemzi. A humán ökológia pedig ezen belül az ember és környezetének kapcsolatát vizsgálja. ÖKOSZISZTÉMA 26 Ökoszisztéma alatt értjük az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét, amely bizonyos mértékű önszabályozásra képes. Az élettelen környezet a benne kialakult növény és állatvilággal kölcsönhatásban van, köztük folyamatos anyagcsere folyik.

29 Az ökoszisztémák a következő elemekből állnak: 1. élettelen anyagok (pl. víz, szén-dioxid, nitrogén. foszfor, különböző sók stb.), 2. termelő szervezetek, amelyek szervetlen anyagokból nagy energiatartalmú szerves vegyületeket állítanak elő, 3. fogyasztó szervezetek 4. lebontók (baktériumok és gombák), az elhalt szervezetek szerves anyagait bontják le. Az ökoszisztémákat az emberi behatás alapján három csoportba lehet sorolni: - természetes - ember által befolyásolt (félkultúr) - művi (kultúr) ökoszisztéma Az ökoszisztémában a nem megfelelő emberi beavatkozás nehezen helyrehozható károkat okozhat. A civilizáció kialakulása, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és a városok kiépítése erőteljesen beavatkozott a Föld ökológiai rendszerébe. A közlekedés jelentős környezetszennyező tényezővé vált, az ipar úgyszintén, különösen a nehézvegyipar, a gyógyszer- és növényvédőszeripar, műanyagipar valamint az elektromos készülékek nagy mennyiségben gyártó ipar. Napjaink központi problémája a környezetszennyezés, a környezet pusztulása, az üvegházhatás valamint ezek károsító hatása az emberi szervezetre. A KLÍMA-FELMELEGEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI A klíma felmelegedése több következménnyel járt: - a Föld átlagos hőmérséklet-emelkedése, - erős ultraviola sugárzás, - a csapadék és talajnedvesség kedvezőtlen megváltozása - aszályos évek növekedése - szélsőséges időjárás - a megváltozott klímát nem bíró növények kipusztulása, A környezet a környezeti elemek rendszeréből áll. Környezeti elem alatt a földet, a vizet, az élővilágot valamint az ember által épített mesterséges környezetet értjük. 27

30 A természeti környezet a társadalom létezésének szükségszerű feltétele. Az emberiség létszáma rohamosan megnövekedett az utóbbi évtizedekben, jelenleg meghaladja a 6 milliárd főt. Az egyre növekvő népesség egyre több élelmiszert és ipari terméket igényel. A túlnépesedés a Föld eltartó képességének korlátozottsága miatt jelent igen súlyos problémát. A Földön sohasem éhezett annyi ember, mint napjainkban, 1-1,2 milliárdra becsülik a hiányosan táplálkozók számát. Az ember és környezete kölcsönhatásban él egymással. A környezet állandóan változik, egyre szennyezettebbé válik. Az ember károsítja, szennyezi környezetét, az ökoszisztémát, a károsodott ökoszisztéma pedig visszahat az emberre, károsítja szervezetét, új betegségek jönnek létre, növekszik a tumoros betegek száma stb. Az emberi szervezet a kisebb változásokhoz tud alkalmazkodni, képes azokat kompenzálni, ha viszont túl nagy vagy túl gyors a környezet változása, akkor nem képes az adaptációra. A természetes és/vagy mesterséges környezet által kiváltott betegségeket civilizációs betegségeknek nevezik. A környezeti noxák fokozott adaptációra kényszerítik az emberi szervezetet, amire nem képes minden esetben. A Földön ma már ritka az emberi beavatkozástól mentes terület, egyre jobban terjednek az ún. kultúrsivatagok vagyis nagy iparterületek, nagyvárosok, ahol az ökológiai egyensúly nem tartható fenn. 28

31 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Ennek a témakörnek az a célja, hogy: - a tanuló megismerje a környezetszennyezés formáit és következményeit - ismerje a hulladékkezelés környezetvédő formáit, és a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeit A környezet nagymértékű szennyeződése az ipari forradalommal indult meg és a kibocsátást korlátozni hivatott intézkedések ellenére napjainkban is egyre fokozódik. Az emberiségre és a földi élővilágra gyakorolt hosszú távú hatásait felbecsülni sem tudjuk. - A környezetszennyezésről akkor beszélünk, ha az ember tevékenysége során a környezeti elemeket hátrányosan megváltoztatja, károsítja, amellyel egyben az emberi életkörülményeket is rontja. - Környezetterhelésnek nevezzük valamely anyag kisebb mennyiségben történő kibocsátását a környezetbe. - A környezetszennyezés pedig a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelését jelenti. - Környezetkárosításról akkor beszélünk, ha a szennyezés a környezet valamely elemének tulajdonságait oly mértékben változtatja meg, hogy azok természetes állapota csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre. A környezetszennyezés folyamata: - a szennyező források kibocsátó tevékenységétől (emisszió) indul, - terjedés (transzmisszió) révén jut el az emberi szervezetbe vagy a környezet valamely elemébe, - ahol kifejti károsító hatását, amely a szennyezés mértékétől függ. A szennyező források lehetnek: ipar mezőgazdaság közlekedés települési jellegűek stb. A szennyezőanyag kibocsátásának jellege lehet: - helyhez kötött (gyártelep) - mozgó, pontszerű - mozgó kiterjedt A kibocsátás gyakorisága szerint lehet: időszakos, folyamatos, egyenletes szennyezés 29

32 A környezetszennyezés elhárítására alkalmas megoldások a következők lehetnek: - a káros emissziók csökkentése vagy kiküszöbölése (bezárás) - hulladékszegény, ill. hulladékmentes technológia alkalmazása - a káros emissziók kilépésének megakadályozása, pl. szennyvíztisztító alkalmazásával - a káros emissziók továbbjutásának megakadályozása pl. erdők telepítése, magas kémények építése, védőfal építése, por, zajvédelem A környezetszennyezés valódi okai: - gazdasági érdekeltség hiánya az önköltségnövelő, soha, vagy csak lassan megtérülő környezetvédelmi ráfordításokkal szemben (alacsony büntetési összeg) - környezetközpontú szemlélet, etika hiánya Az EU-hoz történt csatlakozás következtében alkalmazkodni kellett annak környezetvédelmi védelmi előírásaihoz is. A környezeti károsító anyagok egyszerre kis dózisban jutnak a szervezetbe ezért ezeket ún. mikrotoxikus anyagoknak is nevezik. Károsító hatásukat viszont évtizedeken vagy egy egész életen át kifejtik, úgy, hogy a szervezetben lerakódnak, felhalmozódnak, hatásuk összegződik. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FORMÁI - Levegőszennyezés - Az élővizek szennyezése - A talaj szennyezése - Hulladékok szennyező hatása LEVEGŐSZENNYEZÉS A civilizáció a légkör összetételét erőteljesen károsította. Magyarország levegőkörnyezeti állapota rossznak mondható. A közlekedés, az ipari üzemek hatalmas mennyiségben bocsátanak ki a környezetre káros gázokat, a háztartások levegőszennyező tevékenysége, fűtési rendszerek és a mezőgazdaság olyan anyagok tömegét juttatta a légkörbe, amelyek globális, az egész földgolyóra kiterjedő éghajlati változásokat eredményeztek. Ezek a levegőkörnyezeti változások az ember egészségét is veszélyeztetik. A levegőben előforduló egészségkárosító anyagok A szennyező anyagok leginkább gőzök, gázok, por, füst, korom, kórokozók formájában találhatók: 30 kén-dioxid és kén-trioxid: (szénnel működő erőművek, kőolaj-feldolgozók, szénfűtésű lakások kéményeiből, közlekedés során energiahordozó üzemanyagok égésekor szabadul fel (kipufogógáz) vízzel kénsavat alkot savas esők keletkeznek),