50ETI-BEN. Köszöntő. øtinfo április 1. Köszöntõ. Kedves Olvasók!

Átírás

1 Köszöntő Köszöntõ ÉV AZ Kedves Olvasók! Ritkán állunk meg azon gondolkodni, hogy honnan jöttünk és hova tartunk. A nagy évfordulók azonban erre késztetnek bennünket. Álljunk meg egy rövid időre, tekintsünk vissza a sikeres múltba és nézzünk előre, hogy a jövő kihívásainak, változásainak is képesek legyünk megfelelni. 50 éves az ETI! Köszöntsük ezen évforduló alkalmával a jubileumnak megfelelő tisztelettel, és kívánjunk további eredményes, sikeres éveket! Köszöntsük az Intézet jelenlegi és volt munkatársait, megkülönböztetett figyelemmel azokat az intézményvezetőket, akiknek áldozatos munkája hírnevet és elismertséget eredményezett magának az Intézetnek és ezen keresztül minden munkatársnak. Emlékezzünk azokra is, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk, de nagy részük volt az ETI jelenlegi arculatának kialakításában. Emléküket megőrizzük! Az egészségügyi miniszter 12/1962. (Eü. K. 7) Eü. M. sz. utasításával 1962 tavaszán hozta létre az Egészségügyi Szaktanfolyamok Irodáját, ami a mai Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság jogelődjének tekinthető. Azóta eltelt 50 év, ami a történelmi időszámítást tekintve nem hosszú idő, de egy intézmény életében bizony nagyon hosszú időszaknak tekinthető. Ahogy egy ember életében 50 év alatt többször szükséges a váltás, úgy az Intézet életében is többször került sor átalakulásra, megújulásra. Minden változás fejlődést, eredményeket, sikereket, ugyanakkor küzdelmes éveket egyaránt jelentett; mai arculatát az 5 évtized sok változást hozó viharában alakította ki. Az Intézet feladatai folyamatosan változtak, tevékenységi köre a fenntartó elvárásainak megfelelően formálódott, bővült, de mindig az egészségügyi szakdolgozók képzésének, továbbképzésnek bázisaként működött. Ezen túlmenően az Intézménynek 5 évtized alatt mindig kiemelt feladata volt az egészségügyi szakképzés fejlesztésének koordinálása, szakképzést segítő szolgáltatások nyújtása, valamint a szakképzésben oktatók felkészítése a pedagógia módszertanában bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásra. Az Intézet életében az utolsó nagy változás május 1-jén következett be, amikor a Semmelweis-tervben megfogalmazott, az egészségügy strukturális átalakítását elindító szakmapolitikai koncepció részeként az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelettel 5 háttérintézmény (köztük az ETI) egybeolvadásával létrejött a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az átalakulás változást jelentett a szervezeti felépítésben, a munkavállalói státuszban és természetesen a GYEMSZI ETI Főigazgatóság feladataiban is. A Főigazgatóság a szakmai önállóság megtartásával a régi feladatok ellátása (pl. az egészségügyi szak- és továbbképzési rendszer fejlesztési, szervezési, módszertani feladatai) mellett olyan új feladatokat is végez, melyek segítik az ágazati humánerőforrás stratégiai tervezéssel és a szakmai célkitűzésekkel kapcsolatos döntések előkészítését. További új feladatot jelent a szakorvosi vizsgák szervezése, az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges továbbképzési pontok személyalapú nyilvántartása, valamint a szakképzés színvonalának emelését segítő szaktanácsadói hálózat kiépítése és működtetése is. Az 50. jubileumi év legyen a múlt megbecsülésének és a jövő építésének éve. Megőrizve és továbbfejlesztve az 5 évtized eredményeit segíthetjük a Semmelweis Terv gyakorlati megvalósulását. Ezekkel a gondolatokkal kívánok a GYEMSZI ETI Főigazgatóság minden jelenlegi és volt munkatársának eredményekben gazdag jubileumi esztendőt! dr. Török Krisztina főigazgató, GYEMSZI Jelen lapszámban egy történeti áttekintést olvashatnak Intézetünkről, majd ezt követően minden számban megjelenik egy-egy kis szemelvény, visszaemlékezés nagy elődeinkről, valamint a GYEMSZI ETI Főigazgatóság múltjáról. Az øtinfo szerkesztősége øtinfo április 1

2 ÉV AZ Aktuális hírek Út a Tanfolyamos Irodától a GYEMSZI ETI Főigazgatóságig Hogyan is lehet 50 év történetét röviden összefoglalni? Az Intézet története mint cseppben a tenger hűen tükrözi az ország egészségpolitikai, szakmapolitikai, szakképzés politikai történetét. Nézzük először a kezdeteket! Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) története szerves részét képezi az egészségügyi szakképzési rendszer második világháború utáni egységes elvek alapján történő fejlesztésének. 1. Szakképzés és továbbképzés (a kezdetektől a jogelőd intézet létrehozásáig) Közvetlenül a második világháború befejezése után az egészségügyi szakdolgozók képzését végző intézmények különösen a hovatartozásuk szempontjából igen tarka képet mutattak. a szükséges munkaerőt. (Később ugyan az így megszerzett szakmai gyakorlat elismerést nyert azzal, hogy a képesítés nélkül dolgozók nyilvántartásba vételét is elrendelte a Minisztérium.) Ezt követően már a Népjóléti, majd Egészségügyi Minisztériumhoz tartozott az egészségügyi ellátással együtt a szakemberképzés irányítása. A miniszter feladatkörébe került, többek között: az egészségügyi káderek szakképzése, továbbképzése, nyilvántartása és elosztása, valamint a középfokú egészségügyi dolgozók kiképzését és továbbképzését célzó iskolák, tanfolyamok szervezése, főfelügyelete, irányítása és ellenőrzése. Az első három évben a minisztérium csak hat hónapos ún. gyorstalpaló tanfolyamokat szervezett. Központilag biztosította az oktatókat és szervezte a képesítő vizsgákat is. Az 1950-es évek közepétől az évtized végére számtalan iskola és kollégium létesült. Fokozatosan kiépült az országban az egészségügyi oktató hálózat, szakonként elkészültek a képzéseket szabályozó rendeletek, tantervek, tankönyvek, egyéb oktatási segédanyagok. Az egyes szakképesítésekre vonatkozó jellemzőket miniszteri utasítások szabályozták. Szakképzések időtartama nappali képzés esetében 2 év, a munkamelletti képzés esetében 3 év volt. Látjuk, hogy kezdetben az egészségügyi szakképzés szervezése erős centralizáció alatt működött. A szakképzés szervezésén túl a minisztérium feladata volt a végzett tanulók nyilvántartásba vétele és központi elosztása, ami azt jelentette, hogy a végzettek az első másfél évet kötelesek voltak ott ledolgozni, amelyik intézetbe és szakterületre irányították őket. A szakképzés szervezése mellett, a már oklevéllel rendelkező, vezető állásban lévő egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzését is a minisztérium szervezte. Az első továbbképzéseket a kórházvezető főnővérek, a területen dolgozó tanítóvédőnők és az iskolák vezetőinek, valamint oktatóinak szervezték. Az egészségügyi szakképzés a háború után részben a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz, részben az Országos Közegészségügyi Intézethez (OKI), részben a Vöröskereszthez, valamint az egyházak különböző rendjeihez tartozott. Ezentúl egyes egészségügyi intézetek betanító programokkal igyekeztek pótolni A tanácsi rendszer kialakításával kapcsolatos munkálatok gyakran okoztak változást az államigazgatási rendszerben. Változtak a feladatok, így gyakran módosult az Egészségügyi Minisztérium ügyköre is től szinte minden területen így az egészségügyi szakképzés szervezését is beleértve decentralizáció kezdődött. 2 øtinfo április

3 Aktuális hírek ÉV AZ Ennek keretében az egészségügyi miniszter a fővárosban, illetőleg a megyékben történő középfokú egészségügyi szakképzés szervezését, helyi irányítását és ellenőrzését a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának ügykörébe utalta, ezzel együtt meghatározta a minisztériumnál maradó feladatokat és azt is, hogy mely iskolák, illetve képzések szervezése marad közvetlenül az irányítása alatt, majd 1962-ben a feladatok további kihelyezéseként létrehozta az Egészségügyi Szaktanfolyamok Irodáját. Ezzel veszi kezdetét az ETI 50 éve. 2. Az Egészségügyi Szaktanfolyamok Irodája Az Irodát a minisztérium felügyelte, irányította, ellenőrizte és tételesen felsorolta hatáskörét, jogkörét valamint feladatait és azok ellátásának módjait, eszközeit. 3. Egészségügyi Központi Továbbképző és Szakosító Intézet Feladatai az alábbiak voltak (az Iroda addigi feladatain túl): a továbbképzés szakmai és módszertani irányítása és ellenőrzése, iskolák szakoktatóinak képzése, továbbképzése, valamint az igazgatók továbbképzése től feladatai ismét bővültek: a gyógyszertári asszisztens és laboratóriumi asszisztens munkakörben dolgozó szakemberek továbbképzése, szakosítása, Feladatai voltak: Középfokú egészségügyi szaktanfolyamok szervezése, irányítása, ellenőrzése és a javaslattétel az egésznapos iskolát végzettek kihelyezésére. Ennek értelmében országosan szervezte, irányította és ellenőrizte a minisztériumi engedéllyel működő szakképzéseket, ezentúl szakmai, pedagógiai és világnézeti továbbképzéseket szervezett. Forrást biztosított az ellátandó feladatokhoz. Az Iroda feladatai folyamatosan bővültek: 1965-től feladatául kapta az egészségügyi szakdolgozók továbbképzését (ez kötelezően, egységes rendszerben, központi tematikával folyó, havi egy alkalommal, öszszesen 10 hónapon át tartó továbbképzés volt), majd 1968-tól a közép- és alsófokú egészségügyi szakképesítést szerzett személyek országos nyilvántartásának vezetését. Az Iroda az Orvostovábbképző Intézet (OTKI, Szabolcs u ) egy kis szobájában kapott helyet, néhány munkatárssal. Igazgatója Deme Sarolta, aki ápolónő, a Florence Nightingale emlékérem tulajdonosa, egészen az 1973-ban bekövetkezett haláláig tól helye az akkor még működő Állami Védőnőképző Iskola (Istenhegyi út. 33.) telkén, az NDK-ból érkező orvostanhallgatók részére felállított kollégiumi célú barakképületekben volt. Az egészségügyi szakszervezet már az 1960-as évek elejétől sürgette a szakképzés fejlesztése mellett a továbbképzések országosan szervezettebbé tételét. Ennek realizálása valójában csak az évtized vége felé történt meg, mivel a feltételeket az Egészségügyi Minisztérium csak 1970-re tudta megteremteni. a munka melletti képzés módszertani irányítása, a hallgatók központi vizsgáztatásának megszervezése került hozzá. Érdemes megjegyezni, hogy 1975-től került néhány szak (szakoktatói, mentőtiszti és egyes vezetői szakok) az akkor létesült OTKI Egészségügyi Főiskolájára, mondhatjuk, hogy ezek bölcsője is az intézet volt. Igazgatója 1973 után Dr. Schwarczmann Pál belgyógyász orvos lett, aki már 1960-ban megírta többek között az azóta is alapműként használt Ápolástan tankönyvet ben már gőzerővel folyt az egészségügyi szakképzés reformjának előkészítése, ami 1976-ra átrendezte az intézet feladatait. øtinfo április 3

4 ÉV AZ Aktuális hírek 4. Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézete (ETI) Az egészségügyi szakképzés bár az eredeti tervektől eltérően 1975-től új, egységes elvek alapján kezdett működni, a teljes képzési rendszer átalakult. Létrejöttek azok az egészségügyi szakközépiskolák, melyek a szakmai alapismeretek tanításán túl középiskolai érettségivel zárultak, ami utat nyitott a felsőfokú tanulmányok felé. Működtek még az egészségügyi szakiskolák is, melyek nem érettségivel zárultak, csak a szakmai végzettség igazolásával. Ezekre épült az ún. elsőfokú szakosító képzés. Az első fokra épülő ún. másodfokú szakosító képzések kerültek az ETI hatáskörébe, kizárólagos szervezési és vizsgáztatási jogosultsággal. Ez azt jelentette, hogy az ország teljes másodfokon végzett szakember-igényét az ETI tanfolyamai elégítették ki, a 90-es évek közepéig, a szakképzés piacosításáig teljes állami finanszírozással. Akkoriban 1986-ra 14 szakon ebben a formában eleinte kb. 300 fő végzett, a szakok szaporodásával ez mintegy 600 főre emelkedett. Nagyobb feladatcsoportot jelentett az ETI-ben 1976-ban megjelenő ún. alsófokú szakképzés. Ezek intézményekhez kihelyezve, de központi szervezésű tanfolyamok voltak, összesen 10 szakterületen folytak, szintén évente több száz főnek adva képesítést, szintén állami finanszírozással. Ennek a két, új végzettségi szintet biztosító képzési csokornak működtetése tetemes háttérmunkát igényelt: tantervek készültek, tananyagok íródtak, szemléltetőanyagok készültek, évközi és év végi vizsgafeladatok összeállítása folyt, óralátogatások folytak, vizsgaellenőrzések folytak, kihelyezett tanfolyamok infrastruktúrájának biztosítása történt. Okleveleket (később bizonyítványokat) adott ki az ETI, melyeket országos nyilvántartásba is vett. A legnagyobb országos létszámot érintő feladat a szakdolgozók továbbképzése volt. A központi továbbképző intézet készítette el az ún. kötelező, 72 órás továbbképző tanfolyamok részére a tanterveket, feladatlapokat (melyeket országosan feldolgozott és értékelt), záró beszámolók kérdéssorait stb. Felmérte az ellátó intézmények továbbképzési igényét, melyet jóváhagyásra a minisztériumnak továbbított, feldolgozás, egyeztetés és összesítés után. Ez a feladat mire felfutott 8-10 ezer főt érintett évente. Ez a továbbképzés az ismeretek szinten tartását, bővítését biztosította, költségeit az állam és a munkáltatók fedezték. A felmérések szerint a szakdolgozók ezt a lehetőséget örömmel üdvözölték. Fentiekhez járult még néhány országos jellegű feladat, pl. szakmai vetélkedők szervezése Ki minek mestere néven az ellátásban dolgozók részére, a végzettek országos nyilvántartásba vétele stb. Az ETI-t 1975-től három főigazgató vezette: Dr. Ulbing István, Salczerné Dr. Hok Mária, akit 1996-tól Vízvári László követett. A szakképzési törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzék megjelenése igen jelentős változtatásokat követelt az intézet szervezetében és működésében. 5. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Az intézet alapvető feladatai (pl. képzés, vizsgáztatás) megmaradtak, bár teljesen új eljárási renddel, piacosodott körülmények között. Változatlanul az alapfeladatok sorában megtalálható volt az egészségügyi szakképzés támogatása pl. szakmai és vizsgakövetelmények, tantervek, szóbeli és írásbeli vizsgafeladatok készítésének koordinálása, kiadásra való előkészítése. Az államilag előírt feladatai bővültek (pl. természetgyógyászati vizsgáztatások, az új alapokra helyezett országos nyilvántartás, információs folyóirat működtetése). Számtalan egyéb új feladat is megjelent: pl. kutatási tevékenység, nemzetközi kapcsolatok működtetése az EU integráció jegyében, különböző bizottságok működtetése és szakmai névjegyzékek kezelése, szakmaipedagógiai szolgáltatás, állami forrású pályáztatás a továbbképzésben. Az ETI fennállásának 50. évében rendkívüli esemény történt. Az intézet részévé vált mint ETI Főigazgatóság egy új, országos feladatra létrehozott intézménynek, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI). Sövényi Ferencné, Tóth Magda Egységes, költséghatékony közbeszerzés a kórházakban Pár szóban A Kormány elfogadta a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz- és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló kormányrendeletet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. A jogszabály arról rendelkezik, hogy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények (kórházak) beszerzései a jövőben az új központi közbeszerzéssel, összevontan valósulnak meg. Központi beszerző szervezetként a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) folytatja le 4 øtinfo április

5 Pár szóban ÉV AZ a központosított közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzések kiírásánál szakmai támogatást a gyógyszerek esetében az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) ad, míg az orvostechnikai eszközök esetében az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozata. A jogszabály elfogadásával a korábbi gyakorlattal ellentétben miszerint az országban intézményenként eltérő gyógyszer-közbeszerzési módszertan működött a kórházak beszerzései egységessé válnak. A közös beszerzés feltételeinek és eljárásrendjének megteremtése lehetőséget nyújt a költséghatékonyság növelésére, így a más célra felhasználható források felszabadítására is. A GYEMSZI eljárása során a közbeszerzés tárgyának meghatározásakor figyelembe veszi az OGYTT által felállított országos kórházi gyógyszer-alaplistát, illetve az egészségügyi szakmai kollégium illetékes tagozata által létrehozott országos orvostechnikai eszköz alaplistát, amelyek folyamatosan bővülnek. Közbeszerzést a GYEMSZI olyan alaplistán szereplő hatóanyagokra vagy eszközcsoportokra ír ki a jövőben, amelyek az intézményi szintű beszerzéseknél költséghatékonyabbak és hozzájárulnak az ellátás biztonságához is. Az állami, önkormányzati fenntartásban lévő kórházak számára a központosított beszerzés használata kötelező, ugyanakkor önkéntes alapon más egészségügyi szolgáltatók is csatlakozhatnak hozzá. A központosított közbeszerzés a kormányrendelet hatálybalépését követően induló közbeszerzési eljárásokat érinti, így a jelenleg hatályos szerződések alapján történő beszerzéseket nem befolyásolja. Ugyanakkor az ilyen szerződésekben részt vevő intézmények részére is lehetőség van az új rendszerhez történő önkéntes csatlakozásra. Emberi Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság Április 1-jétől újabb elem segíti a gyógyszerkassza hatékonyságának javítását A koleszterinszint-csökkentők esetében elindult a hatóanyag alapú felírás április 1-jével további költséghatékonyságot javító elemmel bővült a gyógyszertámogatási rendszer. Áprilistól az orvos a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket (közülük az ún. sztatin készítményeket) hatóanyagnév megjelölésével rendeli a vényen, a konkrét készítmény kiválasztásában pedig a gyógyszerész segít. Mint ismeretes, a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása során 2011 októberében elindult a helyettesíthető gyógyszerek körében az ún. vaklicit rendszer, ami térítési díj-csökkenést jelenthet a betegeknek és jelentős, több milliárdos megtakarítást az államnak. A folyamat következő elemeként ösztönöztük a gyógyszerészeket arra, hogy a kedvezőbb árú preferált gyógyszereket ajánlják fel a gyógyszerkiváltás során, melynek térítési díjáról most már írásos tájékoztatást is kapnak a betegek. Ezen átalakítás következő lépése a hatóanyag-felírás bevezetése a koleszterinszint-csökkentők esetében. Abban az esetben, ha egy gyógyszer hatóanyaga, hatáserőssége (azaz, hogy mennyi hatóanyagot tartalmaz), és gyógyszerformája (tabletta, injekció, kúp stb.) is azonos, és a gyógyszerészeti hatóság megbizonyosodott arról, hogy a gyógyszerek hatásának időbeli lefutása megegyező, akkor ezek egyenértékűek és helyettesíthetőek egymással. A koleszterinszint-csökkentő sztatingyógyszerek esetében április 1-jétől az eddigi fantázia/gyári/védjegyzett nevek helyett az ezzel egyenértékű szakmai információkat fogja az orvos a vényen feltüntetni. Kiváltásnál a gyógyszerészek segítik a betegeket az egymással helyettesíthető gyógyszerek közül a legmegfelelőbb gyógyszer kiválasztásában, köztük a preferált készítmények felajánlásával. Amennyiben a beteg ragaszkodik eddig szedett készítményéhez, továbbra is megteheti azt. Az orvos a vényen jelölheti a beteg egyéni gyógyszerérzékenységét, melyet a gyógyszerkiválasztás folyamán a gyógyszertárban is figyelembe kell venni. Mind az orvosi, mind pedig a gyógyszerészi informatikai rendszerek jogszabályi kötelezettségből adódóan támogatják a hatóanyag alapú felírási rendszert, ezzel is segítve a gyógyszer- és betegbiztonságot. A koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedése kapcsán a betegek együttműködése és felelőssége kiemelten fontos, hiszen ezen gyógyszerek kedvező hatásukat csak folyamatos szedés mellett tudják kifejteni, és elengedhetetlen az orvosok és gyógyszerészek szakmai javaslatainak figyelembe vétele és a velük való együttműködés. A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága elkötelezett amellett, hogy a szabályozás-változás segítse a betegek kedvezőbb árú gyógyszerekhez való hozzájutását, valamint a takarékosságot elősegítő rendszer kiépítését. Emberi Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság øtinfo április 5

6 ÉV AZ Szakképzés Lezárult a szaktanácsadói pályázat A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság pályázatot írt ki szaktanácsadás megszervezése és működtetése érdekében, szaktanácsadói tevékenység végzésére. A pályázat az Egészségügyi Közlöny LXII. évfolyamának 4. számában, és a GYEMSZI ETI Főigazgatóság honlapján ( jelent meg. A pályázat céljaként jelöltük meg, hogy a pályázók olyan végzettséggel, ismerettel és tapasztalattal rendelkező szakemberek legyenek, akik szaktudásukkal a szaktanácsadói feladatok ellátásában az egészségügyi szakképzések területén részt tudnak venni. Az egészségügyi szakképzés területén szaktanácsadói feladatok ellátására benyújtott 63 pályázat közül A pályázati kiírás legfontosabb elemeként a négy téma közül szabadon kiválasztott pályamű szerepelt: I. Szabadon választott szakképesítés szakmai gyakorlati módszertanának kidolgozása, különös tekintettel az elmélet és gyakorlat egységére, az ismeretek és kompetenciák egymásra épülésére. II. Egy választott szakképesítés szakmai gyakorlati mérőeszközeinek készítése (feladatközlő és értékelő lap). III. Egészségügyi szolgáltatónál kialakítandó Klinikai Demonstrációs Egység megvalósításának tervének elkészítése. IV. Szaktanácsadói látogatási terv készítése egy tetszőlegesen választott tantárgy szakmai elméletének és gyakorlatának, tanítás-tanulás módszertanának diagnosztikus vizsgálatára, szakmai és pedagógiai összhang érvényesülése. (2. ábra) A bíráló bizottság tagjai voltak: a) a szakképesítésért felelős minisztérium képviselője b) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselője c) független, egyetemi végzettségű pedagógiai szakértő, az ELTE képviselője d) GYEMSZI ETI Főigazgatóság képviselője. 1. ábra az értékelő bizottság javaslata alapján, 12 pályázat felelt meg a pályázati kiírás valamennyi formai és tartalmi előírásának. Ilyen alkalmakkor mindig azt olvashatjuk, hogy a bíráló bizottság nem volt könnyű helyzetben. Maradva az objektivitás határain belül, ez a munkafázis úgy határozható meg, hogy felelős döntést hozott. Ami azt jelenti, hogy a pályázati kiírás valamennyi szempontjának megfelelően választotta ki a nyertes pályázatokat (3. ábra). Ez azt eredményezte, hogy több értékes pá- Pozitívumként rögzíthetjük, hogy a hatvanhárom jelentkező reprezentálta az egészségügyi szakképzés területén működő valamennyi intézménytípust, mint pl.: szakképző iskola, felnőttképzési intézmény, egyetem, kórház. A pályázók Nyugat-Dunántúl kivételével az ország teljes területi lefedettségét mutatták, túlnyomó többségben egyetemi végzettséggel rendelkeznek. (1. ábra) A pályázatok fogadására 30 nap állt rendelkezésre, ezt követően 15 napon belül kellett döntenie a bíráló bizottságnak. A bírálat előkészítése a formai hibák rögzítésével történt. A bíráló bizottság valamennyi pályázatot előre meghatározott szempontrendszer szerint értékelt. 2. ábra 6 øtinfo április

7 Szakképzés ÉV AZ lyamű készítőjét nem üdvözölhetjük a nyertesek között, pl.: formai hiba miatt, önéletrajz hiánya miatt vagy bármely, a pályázati kiírásban feltételként meghatározott paraméter hiánya miatt. Természetesen minden jelentkezőt írásban értesítettünk beadott pályázatának bírálati eredményéről, valamint arról, hogy a közeljövőben ismét jelentetünk meg pályázati felhívást szaktanácsadói feladatok ellátására. Remélhetőleg akkor ismét találkozunk azokkal a pályaművekkel, amelyek most formai hiányosság miatt estek ki, esetleg határidő után érkeztek stb. A pályázati kiírás valamennyi feltételének megfelelt pályázókkal találkoztunk április között, a szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen, ahol az alábbi feladatok ellátására készültünk: szaktanácsadó helye, szerepe a szakképzés rendszerében szaktanácsadó feladatai az oktatási intézményben a szakképzés indítási feltételeinek ismerete oktatási és szakképzési dokumentumok alkalmazása az egészségügyi szakképesítések tanítási tanulási módszereinek elsajátítása, taneszközök alkalmazása, szimuláció helye a szakképzésben, új eljárások elterjesztése a szakképzésekkel összefüggő helyzetfelismerések, pedagógiai értékelések, elemzések a mérőeszközök készítése, alkalmazása, kiértékelése. A felkészítés azonban folytatódik terveink szerint az őszi hónapokban a mentori feladatok ellátásának rejtelmeivel. 3. ábra Nagy gondot fordítunk arra, hogy már a továbbképzések ideje alatt kialakuljon a műhelymunka alkotó légköre, amit a továbbiakban is a tevékenység alapjaként szeretnénk köreinkben tudni. Középtávú terveink között szerepel, az ún. Skill laboratóriumok (Klinikai Demonstrációs Egységek) kialakítása az egészségügyi szakképzés terén, ami szintén olyan feladat, amiben a szaktanácsadóknak jelentős szerepet szánunk, egyrészt a módszertan kidolgozásában, másrészt a működtetés megtervezésében. A sikeres pályázóknak gratulálunk, azoknak, akik most nem jönnek velünk, további jó munkát kívánunk! Feigl Ágnes, GYEMSZI ETI Főigazgatóság Szaktanácsadói Hálózat Osztály GYEMSZI ETI Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtára 1085 Budapest, Horánszky utca 15., Tel.: 06-1/ /145 konyvtar@eti.hu; Nyitva tartás: Hétfő Csütörtök: 9-15; Péntek: 9-12 A könyvtár nyilvános szakkönyvtár, szolgáltatásait valamennyi beiratkozott, illetve napi jegyet váltó olvasó igénybe veheti. A könyvtár fő gyűjtőköre: az ápolás, ápolásügy, egészségtudomány, valamint az egyes alternatív gyógymódokkal és terápiákkal kapcsolatos irodalom: kézikönyvek, szakkönyvek, jegyzetek, folyóiratok, audiovizuális dokumentumok. A könyvtár gyűjti és archiválja az egészségügyi szakképzés és továbbképzés tanterveit és oktatási programjait. Ezekből tájékoztatást nyújt, illetve másolatszolgáltatást biztosít. Az intézetben folyó képzések legkiválóbb szakdolgozatainak megtekintésére is van lehetőség. A könyvtár szolgáltatásai: kölcsönzés tájékoztatás személyesen, számítógépes adatbázisok helyben használat telefonon, ben könyvtárközi kölcsönzés (könyvek, folyóiratok) online katalógus fénymásolás informatikaterem-használat irodalomkutatás másolatmegrendelés FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: øtinfo április 7

8 ÉV AZ Beszámolók XV. Országos Egészségügyi és Szociális Konferencia A 2011/2012-es tanévben iskolánk, a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye rendezte meg az Országos Diákkonferenciát (rövidített nevén: ODK). Szeptembertől kezdve lelkesen készültünk, hogy sikeres, jóhangulatú rendezvényt bonyolítsunk le, és méltó módon tudjuk fogadni vendégeinket. Büszkék vagyunk arra, hogy a Konferenciát iskolánk indította útjára 15 évvel ezelőtt, és külön öröm, hogy Szabóné Diós Edit igazgatónő a konferencia vándorserlegével a sok változás ellenére az ODK fennmaradt, ma is lehetőséget biztosít a tanulók számára kutatómunkájuk bemutatására. A Konferencia célja a kezdetekkor és ma is hasonló, ezzel szeretnénk motiválni az egészségügyi és szociális képzésekben, valamint a humán szakközépiskolában tanuló fiatalokat egy-egy témakör, tudományos eredmény mélyebb megismerésére. Vallás és egészség kapcsolata Krónikus betegségekkel való együttélés kamaszés ifjúkorban Rekreációs lehetőségek a tanulás időszakában A jeligével érkezett pályaműveket egy független, háromtagú bizottság értékelte, aki a legsikeresebb dolgozatokat válogatta ki, melyek ezt követően a 2. fordulóban kerültek bemutatásra. A bírálóbizottság tagjai voltak: dr. Tulkán Ibolya tanszékvezető helyettes, főiskolai docens (SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék) dr. Tihanyi Katalin orvoselőadó (SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye) Tarjányi Anita (iskolánk 15. Ápoló szakos tanulója) Nagy örömünkre a bizottságnak nem volt könnyű dolga, ugyanis az ország 16 városának 19 intézményéből összesen 76 pályamű érkezett. (A városok: Budapest, Pécs, Kazincbarcika, Makó, Miskolc, Békéscsaba, Debrecen, Hódmezővásárhely, Cegléd, Szolnok, Karcag, Székesfehérvár, Kecskemét, Salgótarján, Nyíregyháza, Szeged.) Az előzsűri 34 dolgozatot ítélt érdemesnek arra, hogy a 2. fordulóban bemutatkozhassanak a zsűri és a hallgatóság előtt április 3-án és 4-én láttuk vendégül a pályaműveik íróit és felkészítő tanáraikat. Nagyon igényes, szép prezentációkat, előadásokat láthattunk, hallhattunk, sok új ismerettel gazdagodtunk. A 2. fordulóba bekerült tanulók Budapestről, Debrecenből, Szolnok- A hagyományoknak megfelelően az idei ODK is két fordulóban zajlott. Az első forduló előtt a képző intézmények megkapták pályázati felhívásunkat, amely tartalmazta az iskolánk szakmai munkaközössége által kiválasztott témaköröket, a pályázat értékelésének szakmai követelményeit, a pályázat formai követelményeit, a beküldés módját, határidejét. Hat témakörből lehetett választani, melyek a következők voltak: Az önkéntes munka lehetőségei hazánk szociális és egészségügyi ellátásában Felkészülés a szülői szerepre ifjú szemmel Haldoklás és emberség Polcz Alaine emlékére A zsűri és a hallgatóság 8 øtinfo április

9 Beszámolók ÉV AZ ODK-Díjazottak Helyezés I. Zsebibaba 1 II. III. IV. Jelige Dolgozat témaköre Iskola neve Szerző Felkészítő IBD Chronikák Lélekmorzsák Hügieia V. Levegő VI. VII. VIII. IX. Szívügy Zampa Esthajnalcsillag Viola X. Napkelte XI. XII. XIII. Angyali szárnyak Titok Őszikék Haldoklás és emberség Polcz Alaine emlékére A krónikus betegségekkel való együttélés kamasz- és ifjúkorban Felkészülés a szülői szerepre ifjú szemmel A krónikus betegségekkel való együttélés kamasz- és ifjúkorban A krónikus betegségekkel való együttélés kamasz- és ifjúkorban A krónikus betegségekkel való együttélés kamasz- és ifjúkorban A krónikus betegségekkel való együttélés kamasz- és ifjúkorban Felkészülés a szülői szerepre ifjú szemmel A vallás és az egészség kapcsolata A krónikus betegségekkel való együttélés kamasz- és ifjúkorban Felkészülés a szülői szerepre ifjú szemmel Felkészülés a szülői szerepre ifjú szemmel Az önkéntes munka lehetőségei hazánk szociális és eü.-i ellátásában SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola MISKOLC SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola MISKOLC Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium BUDAPEST Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium BÉKÉSCSABA PTE Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola PÉCS SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium BÉKÉSCSABA Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium BÉKÉSCSABA Makkai Andrea (15. Ápoló) Ormándi Gábor Fodor Máté (14. Ápoló) Olasz Nóra Szeri Judit Tóth Zsóka (14. Ápoló) Csanádi Zita Lajkó Nikolett (12./B) Suba Tímea Botos Ivett Hevesi Anita (13. Eü.-i assz.) Posta Sarolt Baksa Tímea Tóth Martina Weisz Hajnalka Zámbó Alexandra (14. Eü.-i assz.) Szarka Alex Domokos Marianna Csibi Gáborné Csibi Gáborné Csibi Gáborné Csibi Gáborné Sztojev-Angelov Ilona Rózsa Klára Sztojev-Angelov Ilona Érsekné Bódi Erzsébet Adamik Jánosné Kálmán Katalin Szebeni-Kovács Gyula Csibi Gáborné Adamik Jánosné Kálmán Katalin Szujó Éva ról, Békéscsabáról, Karcagról, Pécsről, Nyíregyházáról és Szegedről érkeztek. A zsűri, mely ekkor már öttagúra bővült ismét nehéz helyzetben volt, hiszen a sok jó előadás-előadó közül kellett kiválasztania a legjobbakat. A zsűri tagjai voltak: György Annamária mb. főosztályvezető, a zsűri elnöke (GYEMSZI ETI Főigazgatóság) dr. Tulkán Ibolya tanszékvezető helyettes, főiskolai docens (SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék) dr. Csanádi Lajosné a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ főnővére Samuné Rák Erzsébet vezető ápoló (Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi-Kisteleki-Mórahalomi Kistérségi Népegészségügyi Intézet) Tarjányi Anita iskolánk 15. Ápoló szakos tanulója øtinfo április 9

10 ÉV AZ Beszámolók A Konferencia második napján, amíg a zsűri értékelt, a diákokat kísérő kollégákat Kellős Éva (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) tájékoztatta a szakképzésben bekövetkező változásokról. Természetesen ahhoz, hogy a két nap valóban jól sikerüljön, sok-sok támogatásra és szorgos kézre volt szükség. A hallgatóság A zsűri döntése alapján 13 előadó részesült értékes jutalomban. A dobogós helyezettek: I. Zsebibaba 1 jeligéjű pályázó Témakör: Haldoklás és emberség Polcz Alaine emlékére Dolgozat címe: Út a fény felé Készítette: Makkai Andrea (15. Ápoló osztályos tanuló) Szeged Felkészítő tanár: Csibi Gáborné A teljesség igénye nélkül köszönjük a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRT., a GYEMSZI ETI Főigazgatóság, a MESZK Országos Szervezete, a MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezete, a Speeding Kft., a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Területi Szervezete, a Szegedi Vízmű, a Medikémia ZRt, a Kígyó Patika, Farkas Endréné keramikus, Keresztury Zsuzsánna üvegfestő, iskolánk Egészségügyi Alapítványa, Diákönkormányzata támogatását, valamint iskolánk pedagógusainak, technikai dolgozóinak, tanulóinak és szüleiknek segítségét nélkülük nem sikerült volna! II. IBD Chronikák jeligéjű pályázó Témakör: Krónikus betegségekkel való együttélés kamasz- és ifjúkorban Dolgozat címe: Gyulladásos bélbetegségek fiatalok esetében Készítette: Ormándi Gábor és Fodor Máté (14. Ápoló osztályos tanuló) Szeged Felkészítő tanár: Csibi Gáborné III. Lélekmorzsák jeligéjű pályázó Témakör: Felkészülés a szülői szerepre ifjú szemmel Dolgozat címe: Kézenfogva a csodák kapujában Készítette: Olasz Nóra, Szeri Judit, Tóth Zsóka (14. Ápoló szakos tanuló) Szeged Felkészítő tanár: Csibi Gáborné Az előadók izgalmát, a hallgatóság komoly koncentrációját igyekeztünk oldani a április 3-án este megtartott kulturális programokkal és az állófogadással. A főszerep a zenéé volt, hallhattunk tüzes ritmusokat a GUIRO Ütőegyüttes tolmácsolásában, láthattunk egy igazán kreatív divatbemutatót, melyet iskolánk könnyűipari képzésében tanuló diákjai terveztek és mutattak be, majd lehetőségünk volt megtanulni a country tánc alapjait. Csoportkép a konferencia végén És akik nélkül szintén nem lehetett volna a Konferenciát lebonyolítani, azok a lelkes, kutatni vágyó fiatalok és az őket ösztönző, felkészítő kollégák nekik is köszönjük, hogy idejüket, energiájukat áldozták! S reméljük, lesz XVI. Országos Diákkonferencia, egy új helyszínen, új lehetőséget adva a fiatalok bemutatkozására. Egyenlőre nincs pontos helyszín, várjuk a jelentkező képzőhelyet, aki továbbviszi az ODK vándorserlegét! Végül azt kívánom a fiataloknak és az őket felkészítő kollégáknak, hogy jövőre találkozzunk ismét a nemes cél, a tudás gyarapítása és a találkozás öröme érdekében! Rózsa Klára szakmaiigazgató-helyettes 10 øtinfo április

11 Természetgyógyászati szakmacsoport ÉV AZ Fitoterápia A növényi táplálkozás energetikai összefüggései A tápláléknövények gyógyító hatása fontos kiegészítője a gyógynövény-terápiának. A tiszta termőhelyről származó, frissen fogyasztott növények levelek, gyökerek, virágok, termések gyógyhatása összefüggésben van az ember megváltozott bioenergia szintjével. A fehérjék építőkövei az aminosavak szabadon fordulnak elő a zöld levelekben a felszívódásukhoz szükséges enzimekkel együtt. A legelő állatok ezek elfogyasztásával építik fel testüket, némelyek hatalmas izomzatukat a mezei nyúltól a több tonnás elefántig, a kőszáli kecskétől a 10 mázsás kafferbivalyig. Kérdés; csak az ember képtelen erre? Vagy így magyarázzuk? Tanultuk az iskolában, hogy csak az állati eredetű, teljes értékű fehérjék képesek biztosítani az ember fehérjeigényét. Az elmélet csak ott sántít, hogy az állat a növényekből felvett aminosavakból a saját szükségletének megfelelő fehérjestruktúrát épít fel, ami nem valószínű, hogy azonos az ember igényével. Az ilyen kész fehérjéket ezért szervezetünknek le kell bontani elemeire, hogy abból felépíthessük saját fehérjestruktúránkat. Ha ez nem így lenne, tényleg beigazolódna a mondás, hogy azzá leszel, amit eszel. Hogy ez mégsem így van, azért mi nagy árat fizetünk. Dr. Oláh Andor és más neves kutatók szerint az így felépített fehérjék 25 annyi energiánkba kerülnek, mint a növényi eredetű ún. szabad aminosavakból felépítettek. Következésképpen betegség, vagy energiahiányos állapot esetén célszerű az energiatakarékos növényi táplálkozást előtérbe helyezni. Tehát így már egyértelmű, hogy energianövelő gyógynövény van, de gyógyhús az nem létezik. Sajnos az ennek ellentmondó évezredek alatt megkövesedett táplálkozási szokásokat nem könnyű megváltoztatni. Hasonló akadály, hogy a talajok elszennyeződésével beszűkült a biotermesztés területe, ahol pedig kapható a biotermesztésű növényi áru, ott is csak kevés ember engedheti meg annak megvásárlását a magas árak miatt. Azért van egy kiskapu. A kultúrterületeken kívül eső erdőkre, mezőkre gondoljunk, ahol sok-sok vadon termő értékes tápláléknövény is előfordul, csak meg kell tanulni a felismerésüket. Ezek biztonságában jobban megbízhatunk, így fogyaszthatjuk salátaként nyersen, friss állapotban, vagy akár turmixolt levek formájába is a bioterméket. A természet mindig képes begyógyítani nem csak a saját sebeit, de gyógyítólag hat a természetet szerető ember egészségére is. Leggyakoribb gyógyító tápnövényeink: kövér porcsin, libatop, disznóparéj, borbálafű, katángkóró, kányazsombor, medvehagyma, termetes medvetalp, pásztortáska, gyermekláncfű, vadrepce stb. levelei, leveles hajtásai, amelyekből ízletes saláta, zöldlé stb. készíthető. Gillich István, természetgyógyász oktató Biológiai ritmusunk Évente kétszer megtapasztalom az óra átállítással járó előnyöket, örömöket. A hosszú, sötét téli reggelek után, igazán jól eső érzéssel tölt el, hogy egyre világosabbak a hajnalok, mindaddig, míg rá nem jöttem, ez csupán káprázat, ismét napkelte előtt kell ébrednem Az állatvilágban a táplálékszerző körútjuk szempontjából két csoportra oszthatjuk az élőlényeket: nappal, avagy éjjel aktívak. A biológiai ritmusukat ugyanúgy a környezet befolyásolja, mint az emberét, azzal a különbséggel, hogy az állatvilág nem akarja (nem tudja?) megváltoztatni a környezetét, a természetet. Nézzük például a madarakat: napkeltével felkelnek, napnyutával nyugovóra térnek (az éjszakai vadászok fordítva). Az ember évezredes jelenléte meghatározza környzetét, és a környezetében lévő élőlények életét. Egy órával (takarékosság miatt) korábbra állítottuk a vekkert, mint ahogyan a nap kél. A biológiai óránk beállt a rendes egyéni, sajátos ritmusára, amit az óra átállítással sikerül megzavarnunk. Megzavarjuk, na és akkor mi van? tehetjük fel a kérdést. øtinfo április 11

12 ÉV AZ Természetgyógyászati szakmacsoport A biológiai ritmushoz tartozik: alvás ébrenlét szívműködés testhőmérséklet kiválasztás Miért tulajdonítunk jelentőséget a biológiai ritmusnak? A ciklusok meghatározzák minden élőlény biológiai ritmusát, szervezetének működését: 24 órás napi ciklus nappalok-éjszakák váltakozása 29 napos holdciklus (mensturáció) évszakok ciklikus válktakozása (tél, tavasz, nyár, ősz) a napkelte, napnyugta ciklikus ismétlődése Nézzük meg közelebbről, hogyan működik a szervezet! Biológiai ritmus = alkalmazkodás az élethethez, a folyamatosan változó világban. Pontosabban: Minden élőlénynek, ugyanazon időközönként megjelenő biológiai tevékenysége, mely évszázadok, évezredek óta ugyanabban a rendben történik. Az emberre vetítve, önfenntartó, belső szabályozó rendszer, amely mérhető ún. biológiai ritmust hoz létre, gyakorlatilag ez ellenőrzi a szervezetet. Ellenőrzi, vagyis kigyullad a sárga után, a piros jelzőlámpa: figyelj rám jobban! felszólítással. Egészséges életműködés-homeosztatikus egyensúly: Ahhoz, hogy egészségesen élhessük napjainkat, alapvetően fontos a szervezet belső állandó egyensúlyi állapotának fenntartása, a már oly sokat emlegetett folyamatos külső változásokhoz. Canon (1926) ezt homeosztatikus egyensúlynak nevezete el, azóta használjuk a kifejezést. A homeosztázis a belső környezet (milieu interieur) dinamikus állandósága. A szó a görög nyelvből származik, jelentése hasonló állapot (Claude Bernard). Biológiai ritmusunk segíti az élő szervezetet a harmónikus, egészséges életrend, ciklikus kialakításához, kapcsolatot teremtve a környezettel, amely tulajndoképpen nem más, mint a napi életműködésünk. A biológiai ritmus egységén általában egy napot értünk. Más megfogalmazásban cikradián ritmus. A cikradián kifejezést Franz Halberg alkalmazta. A cirkadián megnevezés a latin cirkulus (kör), és a dies (nap) szókapcsólatból születetett. Egy cikradián ritmus = napi biológiai óra. Jelentése 24-órás ciklus, az élőlények fiziológiai, biokémiai folyamataiban, illetve vislekedésében nyilvánul meg. Az emberi szervezetet vizsgálva, Claude Bernard francia filozófus, orvos biológiai órának nevezte el ezt a ciklikus működést. Definíció: Az élő szervezetnek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó képessége, amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják. A belső állandóságot biztosító összetevők: isoionia fiziológiás (élettani) ionösszetétel isotermia fiziológiás testhőmérséklet 12 øtinfo április

13 Természetgyógyászati szakmacsoport ÉV AZ isovolaemia fiziológiás (élettani) folyadék térfogat (más megfogalmazásban vízháztartás, de a szervezetben nincs tiszta H 2 O) isohydria fizilógiás vegyhatás (ph. érték) isotonia fiziológiás ozmotikus nyomás Amikor a homeosztatikus egyensúly megbomlik, fizikai szinten (szervben, sejtben) a fiziológiai hiányállapotot követően, a szervezet tüneteket produkál, így valamilyen szükséglet felé irányítja a figyelmet. Tehát meg kell adni valamit ahhoz, hogy tovább tudjon működni. Mi történik ilyenkor a szervetben? A szervezet védekező mechanizmusa során mozgósítja tartalékait, ezáltal igyekszik visszaállítani a belső egyensúlyi állapotot (pl. vércukorszint, hormonszint, vacogás, verejtékezés stb.), normalizálódik. Ez a szervezet belső egyensúlyi rendszere. Visszakanyarodva az eredeti témához. Az óra átállítása, mint külső környezeti változtatás érinti a szervezetet, hatást gyakorol annak működésére, megzavarja. Milyen tünetek jelentkezhetnek? fáradtság (az tavaszi fáradtság mellé plusz társul) ingerlékenység koncentráció zavar alvászavar evés (mint, pótcselekvés) A tünetek szükséglet kielégítés formájában hívják fel magukra a figyelmet, nézzük mit tesz az ember: fáradtságra kávé ingerlékenységre hangulatjavító, alkohol, drog koncentráció zavarra Cavinton vagy más alvászavarra altató éhségérzetre sok kaja A szervezet szempontjából teljesen mindegy, hogy előre, vagy éppen visszafelé visszük az órát, a hangsúly a napi biológiai ritmustól való elétérésen van. Megelőzhető az átlással járó kellemetlenség? Igen, abban az esetben, ha megpróbálunk a bennünket körülvevő környzethez tudatosan alkalmazkodva, viszonylagos egészséges életmódot kialakítani, fenntartani. A karbantartott szervezet jobban tud alkalmazkodni a változásokhoz, könnyebben, rugalmasabban dolgozza fel a káros hatásokat, és előnyére fordítja. A rossz dolgokat is tudja a saját javára kamatoztatni, csupán hozzáállás kérdése. Feltehetem magamnak a nagy kérdést, miért jó ez nekem? Minimum kétféle módon gondolkodhatom róla: bosszantó, hogy igaz, hogy sötétben kelek, de a délután tovább tart, világosban sétálhatok, futhatok, kertészkedhetem stb. Egészséges életmód, életvitel kialakításának feltételei természetgyógyász megközelítésben, Dr. Oláh Andor iránymutatását idézve zárom soraimat: Természetes élet és gyógymódrendszer 9 alappillére: 1. méregtelenítés (izgató-és nyugtató-altatószerek, kávé, tea, szeszes italok, dohányzás, konzervek elhagyása) 2. vegetáriánus- reformétrend 3. gyógyítás gyógynövényekkel 4. az elemek gyógyító hatásainak alkalmazása (elemterápia): föld, víz, tűz, levegő 5. mozgásgyakorlatok (aktív, passzív mozgatás) mozgás, mozgatás 6. természetes alvás, relaxáció pihenés 7. jóga (légzőgyakorlatok, teljes jóga légzés, szellemi jóga) 8. lelki gyakorlat (meditáció) A fent felsorolt jól bevált szükségletkielégítő módszerek igen elterjedtek, azonban a természetgyógyász ezt a helyzetet is, (mint mindent) másképpen kezeli: fáradtság légzőgyakorlat, több alvás ingerlékenység friss levegőn sport, jóga, csikung, masszázs koncentrációzavar meditáció alvásszavar kirándulás, relaxáció, jóga éhségérzet gyümölcs, zöldség, zöld turmix (krolofill tartalom) 9. személyiségfejlesztés (önmegvalósítás, kreativitás, szellemi képességek fejlesztése, tudatos olvasás) Mester Tamás Gáborné Életmód-tanácsadó és terapeuta Fitoterapeuta øtinfo április 13

14 ÉV AZ Érveljen életminőséggel! Egészségnevelés Az EReink Védelmében Program alprogramjaként indult ÉRV Regiszter Program a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár támogatásával jött létre. A Szervezők a programba bekerülő és már bevont betegek életminőségét vizsgálták, a kapott előzetes eredmények is rámutatnak, hogy a perifériás érbetegség esetleges megjelenése nagyban rontja az érintett életminőségét. Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött ÉRV Regiszter program célja, hogy a szakértők valós képet A programban zajló életminőség vizsgálat eszköze a nemzetközileg validált EQ-5D elnevezésű életminőség kérdőív. Az EQ-5D az egészségügyi hatások és eredmények szabványosított nemzetközi mérőeszköze. E kérdőív összesen öt különféle dimenzióban mutatja be, három szintre bontva a megkérdezettek egészségi állapotát: Első szint: nincs probléma Második szint: valamilyen gond van Harmadik szint: komoly probléma van Az egyedi egészségállapotot az öt vizsgálati területen megállapítható egészségállapoti szint adja meg, amit egyetlen indexé konvertálva lehet kifejezni. Ezt egészíti ki az úgynevezett vizuális analóg skála, amin egy 0 és 100 közötti értéket választva kell a pillanatnyi egészségi állapotot megjelölni. Az eddig beérkezett és feldolgozott 73 db kérdőívnél a vizsgált öt dimenzió: Mozgékonyság Első szint: nincs probléma 30% Második szint: valamilyen gond van 70% Harmadik szint: komoly probléma van 0% kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról. Mostanra az ÉRV Regiszter programhoz már több mint páciens csatlakozott, így tavaly óta másfélszeresére nőtt a betegek száma. Jelenleg országszerte már több mint 300 (!) családorvosi praxisban lehet a Regiszter Programba bekerülni, és ez a szám hónapról hónapra nő. Az ÉRV Regiszter Program kiterjesztéseként tavasszal indult el a nemzetközi alapokon nyugvó úgynevezett Életminőség Felmérés azzal a céllal, hogy a betegek általános egészségi állapotának felmérése mellett választ adjon arra a kérdésre, hogy Hogyan érzi magát a beteg?. Ma már a terápiás eredmények mellett egyre gyakrabban vizsgált kérdés az életminőség, sokszor egy kezelés hatékonyságának megítélésében is jelentős szerepet játszhat. Önellátás Első szint: nincs probléma 83% Második szint: valamilyen gond van 16% Harmadik szint: komoly probléma van 1% Szokásos tevékenységek Első szint: nincs probléma 60% Második szint: valamilyen gond van 37% Harmadik szint: komoly probléma van 3% Fájdalom/közérzet Első szint: nincs probléma 24,5% Második szint: valamilyen gond van 65,5% Harmadik szint: komoly probléma van 9,5% Szorongás/lehangoltság Első szint: nincs probléma 42,5% Második szint: valamilyen gond van 46,5% Harmadik szint: komoly probléma van 9,5% Összesen Első szint: nincs probléma 48,5% Második szint: valamilyen gond van 47% Harmadik szint: komoly probléma van 4,5% 14 øtinfo április

15 Egészségnevelés ÉV AZ Az adatlapok kitöltői az ÉRV Regiszterbe bekerülő személyek voltak (köztük 34% bizonyult érbetegnek és további 7% határértéken volt), így néhány adat ennek kapcsán is értékelhető. Összességében hasonló az aránya az első és második szintű válaszoknak, azonban egyes ismérvek lényegesen eltérhetnek az átlagtól. Látható például, hogy az ismérvek közül messze az Önellátás kategória szerepelt legjobban, ami nem is csoda, hiszen az adatfelvétel a háziorvosi rendelésen megjelenő (megjelenni tudó) és regiszterbe kerülő személyek körében készült, akikről joggal feltételezhető, hogy képesek az önellátásra. Az ismérvek áttekintéséből az is jól látható, hogy két ismérvnél, a Mozgékonyság és a Fájdalom esetében, lényegesen több a nem tökéletes (első szintű) állapot. A válaszadók kb. kétharmada jelölte a második szintet. Ez a kapott index adatok alapján egyértelműen összefüggést mutat a perifériás érbetegséggel, hiszen a mozgás megnehezedése és az ezzel esetlegesen járó fájdalom az alsó végtag verőeres szűkületének jellegzetes tünete. (az artériák szűkülése vagy fáradása miatti ún. intermittáló sántítás (klaudikáció intermittensz) lép fel: végtagfáradás, ami nagyon kis megterhelés után jelentkezik, és egészen görcsös fájdalomig fejlődhet. Miután a láb megterhelése megszűnik, a fájdalom elmúlik, de a tünetek ismételten kiválthatók a láb megterhelésével.) A már említett vizuál analóg skálán a megkérdezettek átlagosan 65,44-re értékelték egészségi állapotukat. Természetesen a vélemény itt sem volt egységes a válaszadók az alábbiak szerint oszlottak meg: közötti érték: 30,5% közötti érték: 37% közötti érték: 28% közötti érték: 4,5% Ez az önértékelés nem fest túl pozitív képet, hiszen a lehetséges maximumhoz képest az egészségi állapotuk mintegy egyharmadát saját bevallásuk szerint már elvesztették az érintettek. Mint ahogy arról már szó volt, az EQ-5D egészségállapotot leíró rendszer egyetlen komplex összegző indexé is alakítható egy olyan paraméter táblázattal, ami minden egyes paraméterértékhez egy bizonyos értéket (súlyt) rendel. (Az értékkészlet /súlyozás/ európai összesítéssel történt). A már rendelkezésre álló kérdőívek összesítése alapján: 1 0,8 közötti érték: 18%, akiknek 23 százaléka érbeteg A perifériás érbetegségről A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat. A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek károsodása már szinte biztosan megindult. Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség. A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. Túl azon, hogy a láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése akár a végtag amputációjához is vezethet. Mindazonáltal az igazi veszélyt az jelenti, hogy a normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal. 0,8 0,6 közötti érték: 50%, akiknek 33 százaléka érbeteg 0,6 0,4 közötti érték: 20%, akiknek 53 százaléka érbeteg < 0,4 érték: 12%, akiknek 11 százaléka érbeteg Elmondható, hogy maximális értéket az esetek 13,7 százalékában kaptunk és a kérdőívek fele a 0,8 0,6 tartományba esett. A kapott értékek átlaga 0,6484, ami kifejezetten alacsony, egy krónikus betegségben szenvedő átlagértékének felel meg. Jól látható, hogy minél alacsonyabb a kapott életminőség érték, annál nagyobb arányban fordul elő a perifériás érbetegség a csoportban. Ez nem meglepő, hiszen kutatásokból tudjuk, hogy a már járás problémákat okozó perifériás érbetegség megléte, a szívelégtelenséghez hasonló mértékben csökkenti az életminőséget. Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda øtinfo április 15

16 ÉV AZ Migráció Kedves Olvasó! Az emberek vándorlásán (migrációján) belül az elvándorlás mellett kevés szót kap a bevándorlás. Ha kis mértékben is, de az egészségügyben tanulók és dolgozók között vannak, akik Magyarországon kívánnak letelepedni, dolgozni. Számos helyzet, körülmény nehezítheti a bevándorlók eredményes beilleszkedését, ezért Intézetünk nemcsak bevándorlókat segítő projektjeivel, hanem valamennyi dolgozónak szóló új rovattal kívánja segíteni a közös munkát, tanulást és tanítást. Csomai Lóránt, SIMIGRA projektmenedzser A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon 1 I. A harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedésének esélyei és korlátai A kutatás témája, célja és módszerei A kutatás célja az EU-n kívüli országokból Magyarországra irányuló munkavégzési célú migráció okainak szerkezetének és dinamikájának jobb megismerése az integráció elősegítésének érdekében. Ez magában foglalja a migránsok munkaerő-piaci, demográfiai és társadalmi jellemzőinek feltárását, és a hazai munkaerő-piaci szükségletek és lehetőségek feltérképezését. A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvantitatív és kvalitatív empirikus módszerek együttes alkalmazását indokolta. A kutatás során több, egymást kiegészítő megközelítést alkalmaztunk: meglevő információk másodelemzése (szakirodalom, kutatások, statisztikai adatok); szakértők és munkaadók megkérdezése (mélyinterjúk és kérdőívek); a célcsoport empirikus vizsgálata (interjúk, kérdőívek migránsokkal) 2 ; sajtóelemzés. A kutatás során összesen 500 személyt terveztünk megkérdezni standard módon. Az elemzésben végülis 444 munkavállaló és 53 szakértő válaszait dolgoztuk fel. A harmadik országokból érkezett munkavállalók magyarországi integrációjának alakulása első látásra periférikusnak tűnhet munkaerő-és társadalompolitikai szempontból. Az ezzel kapcsolatos gondok, konfliktusok messze alatta maradnak a Nyugat-és Dél-Európában tapasztalhatóknak, hazai társadalmi súlya nem mérhető a roma integráció hatalmas kihívásához, még ha néhány eleme hasonlatos is. A statisztikák, nem elhanyagolható, de nem is meghatározó nagyságrendekről szólnak, összességében jelenleg jóval kevesebb, mint százezer főről lehet szó. Mindez azonban a jövőt is meghatározó folyamat kezdeti szakasza, a továbbiakra pedig itt az ideje felkészülni: ma még a migrációs jelenségek jól kezelhetőek (lennének) különböző lehetséges forgatókönyvek mentén. A végiggondolás során a várható demográfiai folyamatok és munkaerő-piaci érdekek mellett alapvető emberi, európai értékek kell, hogy jelentsék a vezérfonalat. Cikkünkben az adott terjedelmi keretek között csak néhány témakörben illusztratív jelleggel mutathatjuk be a kutatás eredményeit. A teljes kutatási jelentés megtalálható a m87hu.html címen. Munkaerő-piaci igények a harmadik országból érkező munkavállalók iránt Kutatási eredményeink áttekintését a harmadik országokból érkezett munkavállalók iránti munkaerő-piaci igényekre vonatkozó információink bemutatásával kezdjük. Alapvető kérdés, voltaképpen mennyire van az országnak szüksége külföldiek munkájára. A munkaerő-piaci igények megítélésnek stratégiai kérdéseiről a megkérdezett szakértők közül a témakör kezelésében illetékes államigazgatási vezetők, a szakmai testületek képviselői és kutatók fogalmaztak meg markáns véleményeket. Az érvelések általában a munkaerő-piaci érdekekből indulnak ki, és kevéssé vesznek figyelembe egyéb így elvi, humánus és integrációs megfontolásokat. A szakértők által a külföldiek foglalkoztatásának okaként (ötfokú skálán) átlagosan legmagasabbra ér- 1 A kutatás az Európai Integrációs Alap támogatásával valósult meg. Kutatásvezetó Juhász Judit. Résztvevő kutatók: Makara Péter, Makara Eszter,Gönczöl Csilla, Juhász Ágnes, Csatári Ferenc 2 A minta kiválasztására az alapsokaság differenciált tipológiája segítségével kerülhetett sor,. A lényeges csoportképző ismérvek (származási hely, nemzetiség, lakóhely, tevékenység jellege) alapján határoztuk meg a mintaösszetételt. A mintaválasztás részben a kérdezők személyes kapcsolataira alapozott, ami előnnyel járt a nyílt kommunikáció terén, de azt is eredményezhette, hogy a felsőfokú végzettségűek (és általában a kérdezőktől kisebb társadalmi távolságra levők) nagyobb eséllyel kerültek a mintába. 16 øtinfo április

17 Migráció ÉV AZ tékelt tényezők a külföldi munkaerő nagyobb rugalmassága, olcsó mivolta, illetve a belső munkaerő-mobilitás alacsony szintje. A külföldiek munkavégzésének a nemzetgazdaságra gyakorolt legfontosabb pozitív hatása a szakértők osztályzatainak átlaga alapján az, hogy így lehet betölteni a kevéssé vonzó és rosszul fizetett állásokat. A szakértők a kutatók kivételével nem tartják jelentősnek azt, hogy vállalkozóként való megjelenésük növeli a hazaiak elhelyezkedési esélyeit is A legjelentősebb negatív hatásnak szakértőink egyértelműen azt tartják, hogy a külföldiek itthoni munkavégzése konzerválja a rossz munkakörülményeket. A hazai munkanélküliségre gyakorolt negatív hatást a vállalkozók kivételével nem vélik jelentősnek. A külföldi munkavállalók hozzájárulását a bűnözés növekedéséhez pedig minden csoport egyöntetűen jelentéktelennek ítélte. Összességében a külföldiek munkavégzésének a nemzetgazdaságra gyakorolt hatását a szakértők 3,35-ös átlaggal enyhén pozitívan ítélték meg. A legkedvezőbb az állami tisztviselők és a kutatók, érdekképviseleti szervek osztályzata, míg a legkevésbé pozitív a vállalkozóké és az érdekképviseleteké. A szakértők közel kétharmada mindent összevéve előnyösnek tartja a külföldiek alkalmazását a hazai munkaerőpiacon. A szakértők egyetértettek azzal, hogy bonyolult az EU-n kívüliek munkavállalásának engedélyezése. Fontos kiemelni, hogy elutasították azt a nézetet, miszerint az olcsó külföldi munka megnehezíti a hazai munkanélküliek alkalmazását, leszorítja a béreket, vagy a külföldiek elvennék a hazaiak elől a munkát. Ugyanakkor a szakértők 90%-a szerint a külföldiek alkalmazásának van előnye a magyar állampolgárok alkalmazásához képest. A szakértői válaszok rangsorában az első helyen említett előny (a kérdezettek több mint fele ezt emelte ki), hogy nincs hazai munkaerő az adott munkaerő-piaci szegmensben, de jelentősnek ítélték a szerényebb bérigényt és a rugalmasabb kínálatot is. Esélyegyenlőség, diszkrimináció Az esélyegyenlőség hiánya kisebb-nagyobb mértékben sújtja az EU-n kívülről érkező magyarországi munkavállalók egy részét, de főként a szakképzetlen, illetve szezonális munkát végzőket, az ukrán nemzetiségű, az ázsiai és afrikai bevándorlókat. A munkahely jellege strukturális választóvonal a migránsok alapvető csoportjai, típusai közt, és meszszemenőleg kihat az integrációs folyamat jellegére, sajátosságaira. A sokféleség, erős strukturáltság és egyenlőtlenség alapvető jellemzője a Magyarországon dolgozó harmadik országbeliek a magyar népesség alig 1%-át kitevő csoportjának. Igaz ez származásuk országát, régióját, kultúrájukat tekintve, de társadalmi státuszukra, presztízsükre, életmódjukra vonatkozóan is. A megkérdezett munkavállalók zöme úgy vélekedik, hogy Magyarországon nem éri hátrány honfitársaikat munkahelyükön (55%), hivatalos helyeken (46%) vagy másutt (71%). A munkahelykeresés tekintetében viszont magasabb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy honfitársaik hátrányban vannak. Míg a munkakeresés és a munkahely kapcsán csak minden hetedik kérdezett említett személyes rossz tapasztalatot, hivatalos helyeken viszont egynegyedük tapasztalt saját maga is hátrányt. A külföldi munkavállalóknak a válaszadók 47%-a szerint kicsit rosszabb az esélyük a magyarokéhoz képest arra, hogy megfelelő álláshoz jussanak, 31,4%-uk szerint ugyanolyan esélyük van rá. A megkérdezettek 38%-a úgy véli, hogy kicsit roszszabb a keresetük a magyarokéhoz képest, viszont 45%-uk e téren nem lát különbséget. A szakértők kétharmada szerint a munkakeresésnél, kevesebb, mint fele szerint a hivatalos ügyintézés során és jó egyharmaduk szerint a munkahelyen éri hátrány az EU-n kívüli munkavállalókat. Társadalmi integráció A munkával való elégedettség Az EU-n kívüli munkavállalók munkaerő-piaci integrációjának fontos jelzője a munkával, munkahellyel, munkakörülményekkel, a bérezéssel és az emberi kapcsolatokkal való elégedettség mértéke. Az elégedettséget közvetlenül meghatározzák az ezekhez fűződő elvárások és megvalósulásuk megítélése. A munkával való elégedettség összesített jelzőszáma ötfokú skálán 3,82, ami azt mutatja, hogy az elégedettebbek vannak többségben. Leginkább az EU-ból és a fejlett országokból érkező munkavállalók elégedettek, legkevésbé pedig az ázsiaiak. Az elégedettség egyes tényezőit tekintve a kollégákhoz fűződő viszonynak kiemelkedően kedvező a megítélése (4,17). Ez úgy is értelmezhető, hogy a munkahelyi emberi kapcsolatok elősegítik az integrációt. Viszonylag magas az átlagos elégedettség a munkakörülményekkel (3,86) és a főnökökkel fennálló viszonnyal (3,83). Ennél kevésbé kedvező, de átlagosan még enyhén pozitív a fizetéssel való elégedettség (3,39). Az elégedetlenek vannak viszont többségben a béren kívüli juttatások vonatkozásában (2,75). A végzett munkához fűződő viszony, a munkával, munkahellyel való elégedettség mértéke nem jelenthet komoly akadályt a külföldi munkavállalók integrációs folyamatában Magyarországon. Juhász Judit, Makara Péter, Makara Eszter (Folytatás a következő számban!) øtinfo április 17

18 ÉV AZ Könyvajánló Könyvajánló Epidemiológia e-learning tananyag Intézetünkben 2010-ben nagyszabású fejlesztési projekt zajlott le, melynek elsődleges célja az e-learning tananyagok készítése volt. Ezen fejlesztés eredményeként 18-féle e-learning tananyag készült el. A most bemutatásra kerülő Epidemiológia című e-learning tananyag egészségügyi szakemberek számára készült, mely illeszkedik a moduláris, kompetencia alapú szakképzés főbb fejezeteihez. felosztásáról, és előfordulásuk gyakoriságáról tanulhat a hallgató. Az egészséggel összefüggő fertőzések járványtan és mikrobiológiája 2. A fejezetrész az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kórokozóival és az egyes kórokozók okozta kórképek jellemzőivel foglalkozik. A fejezetrész elsajátítása után a hallgató ismeretet szerez az aerob Grampozitív baktériumok szerepéről az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában, valamint anaerob baktériumokról, más egyéb mikroorganizmusok szerepéről az egészségügyi ellátásban, diagnosztikai eljárásokról, a vizsgálati minták vételéről, tárolásáról és szállításáról. Az egészséggel összefüggő fertőzések járványtan és mikrobiológiája 3. A tananyag az alábbi fő témaköröket tekinti át részletesen: noscomiális véráramfertőzések, légúti noscomiális fertőzések, posztoperatív sebfertőzések, noscomiális húgyúti fertőzések, noscomiális gastrointestinalis fertőzések, egyéb noscomiális fertőzések, vérrel, váladékokkal terjedő fertőzések A tananyag az epidemiológiai szakápoló képzés ta nanyagaként az egészségügyi ellátással összefüggő leggyakoribb fertőzések járványtani jellemzőit, diagnózisának és tünettanának legjellemzőbb elemeit tartalmazza. Célja, hogy a képzésben való segédanyagként, jól használható tananyagtartalom segítse a leggyakoribb kórokozók és az általuk okozott fertőzések nem egyszerű rendszerében való eligazodást. A tananyagtartalom három nagyobb részből épül fel: Az egészséggel összefüggő fertőzések járványtan és mikrobiológiája 1. Az első fejezetrész három alfejezetre tagolódik, melyek a következők. Járványtani alapfogalmak fejezetrészben a hallgató az általános járványügyi alapfogalmakkal és az alapvető immunológia fogalmakkal ismerkedhet meg, továbbá az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványtanáról tanulhat. Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványtana fejezetrészben a kórházhigiéné történetéről, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések Az e-learnig tananyag a könnyebb elsajátítás érdekében több tanulást segítő elemmel került kiegészítésre: Piros színnel kiemelésre kerületek a tananyag kulcsmomentumai. Ezekre érdemes jobban odafigyelni és akár többször is elolvasni őket. Kiegészítő információk a mélyebb rálátást segítő ismereteket jelöli, az olvasó az itt fellelhető információkkal sokkal könnyebben megértheti az elsajátítandó ismereteket. Tippek, gondolkodtató feladatok/kérdések ahol a felhasználó ilyen jelzést lát, ott bizony érdemes egy kicsit hosszabban elidőznie. Esetleírások, gyakorlati tudás itt a gyakorlati tapasztalatból fakadó esetleírásokat találhatjuk. Gyakorlatok amelyekkel ellenőrizhetők az eddig megszerzett ismeretek vagy begyakorolhatjuk azokat. A most bemutatásra került e-learning tananyag kereskedelmi forgalomban nem kapható, csak a GYEMSZI ETI Főigazgatóság képzéseire beiratkozott hallgatók számára érhető el a oldalon keresztül. Gombai Zsuzsanna, GYEMSZI ETI Főigazgatóság 18 øtinfo április

19 Idegennyelvû cikkek ÉV AZ Kedves Olvasó! Az idegen nyelvek ismerete az egészségügyben több okból vált elkerülhetetlenné. A szakmai tudás frissítése gyakran idegen nyelvi ismeretektől függ, a mindennapi munka során külföldi személyek ellátására kerül sor, valamint szaporodik azon egészségügyi projektek száma, melyek európai országok egészségügyi intézményeivel való hosszabb-rövidebb együttműködésen alapulnak. Ezek munkanyelve leginkább az angol. Idegen nyelvű rovatunk kialakítása egyrészt azt a célt szolgája, hogy akik rendelkeznek bizonyos szintű tudással, azok itt lehetőséget kapjanak annak frissítésére, megmérésére, másrészt azok, akik nem beszélnek nyelveket, kedvet kapjanak a nyelvtanuláshoz. Az øtinfo szerkesztősége Are You Making Your Spring Allergies Worse? Five Things That Can Aggravate Your Suffering Fruits and veggies, air filters, spring breezes, procrastination and self-medication each can delay relief from a stuffy nose, sneezing, sniffling or other symptoms if you re one of the more than 35 million Americans who suffer from seasonal allergies. People with spring allergies often don t realize how many things can aggravate their allergy symptoms so they just muddle along and hope for an early end to the season, said Myron Zitt, M.D., past president of the ACAAI. But there s no reason to suffer. A few simple adjustments in habits and treatment can make springtime much more enjoyable. 2. Using the wrong air filter -- Using an air filter to keep your home pollen-free is a good idea, but be sure it s the right kind. Studies show inexpensive central furnace/air conditioning filters and ionic electrostatic room cleaners aren t helpful and in fact the latter releases ions, which can be an irritant. Whole-house filtration systems do work, but change the filters regularly or you could be doing more harm than good. The American College of Allergy, Asthma and Immunology (ACAAI) and its allergist members alert people with spring allergies to be on the lookout for these five things that can aggravate suffering. 1. Noshing on fruits and veggies -- Many people with seasonal allergies also suffer from pollen food allergy syndrome (also called oral allergy syndrome), a crossreaction between the similar proteins in certain types of fruits, vegetables (and some nuts) and the allergycausing pollen. One in five people with grass allergies and as many as 70 percent of people with birch tree allergies suffer from the condition, which can make your lips tingle and swell and your mouth itch. The trick is to determine which problematic produce is causing your symptoms and then avoid eating it, (although you might be able to eat it if it s peeled, cooked or canned). If you re allergic to birch or alder trees, you might have a reaction to celery, cherries or apples. If you have grass allergies, tomatoes, potatoes or peaches may bother you. Usually the reaction is simply annoying and doesn t last long. But up to 9 percent of people have reactions that affect a part of their body beyond their mouth and 1.7 percent can suffer a life-threatening allergic reaction called anaphylactic shock. If you ve had a systemic reaction, you should see an allergist and ask whether you should carry injectable epinephine. 3. Opening your windows When your windows are open, the pollen can drift inside, settle into your carpet, furniture and car upholstery and continue to torture you. So keep your house and car windows shut during allergy season. 4. Procrastinating You may think you can put off or even do without medication this spring, but the next thing you know you re stuffed up, sneezing and downright miserable. Instead, get the jump on allergies by taking your medication before the season gets under way. 5. Self medicating Perhaps you re not sure exactly what s making you feel awful so you switch from one medication to the next hoping for relief. Your best bet is to see an allergist, who can determine just what s triggering your symptoms and suggest treatment. Source: øtinfo április 19

20 ÉV AZ Pályázatfigyelő Pályázatok Egészségügyi alapellátás fejlesztése ÉAOP 4.1.2/A 11, ÉMOP 4.1.1/A 11 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Pályázat beadási határidő: május 31. Érvényes: május 31. Pályázat célja: Építés: Meglévő közfinanszírozott és területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi rendelőnek, fogorvosi rendelőnek, a központi alapellátási ügyeletnek helyt adó helyiségek felújítása, átépítése, bővítése, a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével; Csoportos praxisokba integrálódást biztosító fejlesztések. Új építés kizárólag az alábbi feltételekkel támogatható: amennyiben a pályázó rendelkezik épülettel, de a telekhatáron belüli bővítés tervezői nyilatkozat alapján nem lehetséges, vagy a meglévő épület életveszélyes állapotban van (melyet a pályázó az illetékes megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének volt ÁNTSZ igazolásával, vagy statikus véleményével támaszt alá, melynek kelte korábbi, mint jelen pályázati kiírás megjelenésék időpontja). Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek: Védőnői szolgálat fejlesztése csak háziorvosi és/vagy fogorvosi ellátással egyidejűleg, ugyanazon épület fejlesztésének keretében valósulhat meg. Kizárólag védőnői szolgálatnak helyt adó épület vagy helyiség építését, felújítását, átépítését, bővítését tartalmazó projekt nem támogatható! Eszközbeszerzés Pályázhat: Jelen kiírás keretében az alábbi szervezetek és azok konzorciumai pályázhatnak: Helyi önkormányzatok Önkormányzati társulások Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások által létrehozott non-profit gazdasági társaságok, melyekben az önkormányzatok többségi tulajdonrésszel rendelkeznek kisebbségi önkormányzatok egyesületek egyházak alapítványok nonprofit gazdasági társaság egyéb, jogi személyiségű non-profit szervezetek Elérhetőség: Íme az ember pályázat egészségügyi szakdolgozóknak Kiíró: Ecce Homo Oktatási Központ Pályázat beadási határidő: június 15. Érvényes: június 15. Pályázat célja: A pályázaton résztvevőknek egy darab, minimum , maximum karakteres írást kell beküldeniük az alábbi témákban: Alternatív gyógymódok ismertsége és szerepe a mai magyar társadalomban Egészségszemlélet és egészségmegőrzés a mai magyar társadalomban Tévhitek az alternatív gyógyászatban. Kinek higygyünk? Pályázhat: A pályázaton részt vehet minden magyar állampolgárságú, 18. életévét betöltött, középfokú vagy felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező magánszemély. Elérhetőség: øtinfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának folyóirata Főszerkesztő: Demeter Józsefné Felelős szerkesztő: Zsuponyó Diána Kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az øtinfo Szerkesztőbizottsága, Tagjai: Csurgó Katalin, Demeter Józsefné, Gombai Zsuzsanna, György Annamária, Honfi Irén, Kovács Tünde, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Tel.: 06-1/ /154 Fax: 06-1/ zsuponyo.diana@gyemszi.hu Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/ /154. Előfizethető az øtinfo-ban és a honlapunkon ( megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: évente 12 alkalommal Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám) Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit, főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN Nyomta: Duna-Mix Kft. FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: øtinfo április