AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK"

Átírás

1 AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. MIKOR KELL AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKET FIZETNI? AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKMENTESSÉG, KEDVEZMÉNY A tárgyi illetékmentesség szabályai További ajándékozási illetékkedvezmények A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK ALAPJA AZ AJÁNDÉKOZÁS BEJELENTÉSE Az ajándékozás bejelentése Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása AZ ILLETÉK MEGFIZETÉSE Illetékelıleg ingyenes vagyonátruházás esetén Ügyiratra feljegyzett döntés Fizetési meghagyás Gépjármő, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése Késedelmi pótlék Mulasztási bírság, adóbírság Az illeték törlése és visszatérítése II. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A VAGYONI ÉRTÉKŐ JOGOK ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA A SZEMÉLYES ILLETÉKMENTESSÉG SZABÁLYAI AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKKEL KAPCSOLATBAN AZ ILLETÉKTÖRVÉNYBEN ELİFORDULÓ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA... 16

2 I. Általános szabályok 1. Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni? Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya: ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, vagyoni értékő jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történı lemondás (ideértve a követelés elengedését is). Az elıbbiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a forintot meghaladja. Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékő jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelızıen már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő joggal terhelten ajándékozzák. Ha a bontó feltétel vagy véghatáridı bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni. Az ajándékozási illetékkötelezettség területi hatálya Az ajándékozási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjármő és pótkocsi, illetve az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerzıdés másként rendelkezik. Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében az Itv. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékő jog megszerzése belföldön történt. A belföldön már nyilvántartásba vett gépjármő és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékő jogok megszerzése esetén az Itv. szabályait kell alkalmazni az átadás helyétıl függetlenül. Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján, vagy más hasonló módon történı vagyonszerzés esetén az Itv. rendelkezési akkor alkalmazhatóak, ha a vagyonszerzı a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetıségő magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. Az ajándékozást a 2.1 pont 3.,6.,13.,14.,. valamint 18., 19., 20 alpontjai alá esı ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz az illetékkötelezettség keletkezését követı 30 napon belül be kell jelenteni. Az ajándékozási illetékkötelezettség: ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerzıdés megkötése napján, ingó, vagyoni értékő jog ajándékozása esetén a szerzıdésrıl kiállított okirat aláírása napján; ha a szerzıdésrıl csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett, 1 Itv. 2. (1)-(4) bekezdése, 4-5.

3 ha az ingó, a vagyoni értékő jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik. A hatósági jóváhagyástól (engedélytıl, hozzájárulástól, tudomásvételtıl) függı vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerzıdés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges. A felfüggesztı vagy bontó feltételtıl, illetıleg a kezdı határidı bekövetkezésétıl függı szerzıdés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerzıdés hatályának beálltakor keletkezik. 2. Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján ajándékozási illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is. Az illetékmentességnek két fajtája van: Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni. Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltıl nem lehet követelni. (A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat tekintettel arra, hogy az kizárólag az illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre vonatkozik a könnyebb áttekinthetıség érdekében a tájékoztató füzet egyéb rendelkezésekrıl szóló részében helyeztük el.) 2.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai Mentes az ajándékozási illeték alól: 1. Az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenı egyenes ági rokonok az elıdök, így a szülı, a nagyszülı, a dédszülı, míg lemenı egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenıivel jogilag értékelhetı rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerı nyilatkozat, illetıleg jogerıs bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megilletı illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is. 2. A takarékbetét ingyenes megszerzése. 3. Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselı módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is. 4. A tudományos, mővészeti, oktatási, közmővelıdési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekő kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján

4 történı vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékő jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerzıdés illetékkiszabásra történı bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésıbb az illetékfizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál. A lakóház felépítésének igazolása érdekében, a meghatározott 4 éves határidı elteltét követı 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Ha a határidı lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerzı nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem emelkedett jogerıre, az építésügyi hatóság errıl a tényrıl tájékoztatja, majd a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerıs befejezésérıl külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejőleg közli, hogy a jogerıs használatbavételi engedély a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva tartalmában megegyezik-e a határidı lejárta elıtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerzı nevére szóló, a határidı leteltét megelızıen kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal ide nem értve a kijavítással érintett részeket jogerıre emelkedett, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidın belül a vagyonszerzı a nevére szóló jogerıs használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerzı több telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesítette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. Ellenkezı esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerzı a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékbıl csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni. Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidın belül a vagyonszerzı gazdálkodó szervezet átalakul vagy a magánszemély vagyonszerzı elhalálozik, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerzı jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja. Átmeneti határidı-hosszabbítás a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésével kapcsolatban 21 : Azokban a október 1. és május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a megajándékozott az Itv. 17. (1) bekezdésének b) pontja alapján igénybe vehetı mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének idıtartama a vagyonszerzı erre irányuló kérelme esetén az illetékkiszabásra bejelentést követı 6 év. A kérelem elıterjesztésének határideje, ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidı: 2 Az Itv. 17. (1) bekezdés a) pontját június 20-ai hatállyal módosította az adózást érintı egyes törvények módosításáról szóló évi LXIX. törvény 2. -a

5 a) október 1. és január 15. között járt le, január 31.volt, b) január 15-ét követıen járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidı lejárta. 6. A munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. 7. A lakástulajdon kezelıi jogának ingyenes megszerzése. 8. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelıi jogának az üzemeltetı által történı ingyenes megszerzése. 9. Az állami tulajdonban levı természetvédelmi terület kezelıi jogának a természetvédelmi kezelı által történı megszerzése. 10. A termıföld megszerzése ajándékozással a termıföldrıl szóló törvény 3. -a u) pontjának 2. alpontja meghatározott mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása feltételeként. A mentességre való jogosultságot a megajándékozottnak kell igazolnia. A támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülı ajándékozási szerzıdéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerzıdés másolatával az ingatlanügyi hatóság továbbítja az állami adóhatóságnak. 11. A közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék. 12. A jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás. 13. A hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítı pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítı szolgáltatásból származó forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszőnik. 14. A közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhı-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi főtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élı hozzátartozójának egy fıre esı jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. 15. Az Itv. 18. (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képezı ingó vagyontárgyaknak a számvitelrıl szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történı, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is útján történı megszerzése. 16. A pénzügyi intézmény által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelızése érdekében az azonos helyzetben levık egyenlı elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad az adósnak. 17. A termıföldrıl szóló törvény 3. -a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk b) pont] megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezıgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékő jog ingyenes átengedése. 18. A Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerzıdésbıl eredı kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés. 19. A lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzıdésbıl, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzıdésbıl származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztı magánszeméllyel szemben végérvényesen megszőnik.

6 20. A pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzıdésbıl, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzıdésbıl származó követelés feltéve, hogy a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élı hozzátartozójának egy fıre esı jövedelme a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelızı három hónap átlagában nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelızıen végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le További ajándékozási illetékkedvezmények Termıföld tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni. Ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevı, számviteli törvény szerinti gazdálkodók egyike a másik 100%-os tulajdonában áll vagy a gazdálkodók egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, akkor a gazdálkodó vagyonszerzésére a 4. pontban lévı táblázat I. csoportjára vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni. Akkor is ezeket az illetékmértékeket kell alkalmazni, ha a gazdálkodó gazdálkodónak nem minısülı ajándékozó 100%-os tulajdonában áll. Mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységrıl szóló évi II. törvény erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétıl volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerzı magánszemélynek kell igazolnia A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke 4 Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvezı, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket. A tulajdonszerzıt terhelı illeték alapját az elızı bekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetıleg használat ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek. A haszonélvezet, illetıleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejő alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzıt terhelı illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az elızı pont szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezıje, használója szerzi meg. 2.4 Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye Az egyéni kisvállalkozói vagyon ajándékozási illetékkedvezménye 5 3 Itv. 17/A. 4 Itv. 15.

7 A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelı az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel a kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának egyéni vállalkozás megszüntetését követı három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékébıl az alább meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerzı ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított 30 napon belül a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerıre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti. Ez a kedvezmény akkor vehetı igénybe, ha az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetésérıl, a magánszemély megajándékozott a fenti feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál. A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerzı magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az ıt egyébként terhelı ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Ha a kedvezményben részesülı vagyonszerzı az elsı bekezdés szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá a 3 éves idıtartam letelte elıtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsı ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye 6 A magánszemély vagyonszerzı a kisvállalkozásnak minısülı gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét ajándékozása esetén az egyéni kisvállalkozói vagyon ajándékozási illetékkedvezményében [Itv. 17/B. (3)-(5) bekezdései] meghatározott illetékalapkedvezményre jogosult, ha a) a vagyonszerzı által önállóan vagy a többi vagyonszerzıvel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetıleg több vagyonszerzı esetében a tulajdonukban levı vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkezı megajándékozott a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több megajándékozott esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerıre emelkedése évének utolsó napját követı három évig nem szünteti, illetıleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetıleg nem csökkentik. Ha a kedvezményben részesülı vagyonszerzı a fenti 3 éves idıtartam letelte elıtt a kisvállalkozás mőködtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsı ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalapkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. 5 Itv. 17/B., módosította a évi CXVI. törvény 41. -a, hatályos január 1-jétıl. 6 Itv. 17/C., beillesztette a évi CXVI. törvény 42. -a. Hatályos január 1-jétıl.

8 3. Az ajándékozási illeték alapja 7 Ajándékozás esetén az illeték alapja a vagyonszerzı által megszerzett vagyon tiszta értéke. Az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiak szerint csökkentett forgalmi értéke: a tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékébıl le kell vonni a az ajándékot terhelı adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra esı részét; A vagyoni értékő jogból álló terheket a füzet egyéb rendelkezésekrıl szóló rész 1. pontban meghatározottak szerint kell számításba venni. Ilyen esetben az illeték alapját a 2.3 pont utolsó bekezdése szerint kell megállapítani. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni. Ha az ajándékban gépjármő, illetıleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték, ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. A megajándékozottnak az ajándékot terhelı adósság és egyéb terhek után ide nem értve az ajándékot terhelı vagyoni értékő jogot visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának ajándékozása esetén az illeték alapja a praxisjognak terhekkel nem csökkentett értéke. Ha adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több szerzıdéssel történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló ingatlanrész tiszta értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot meghaladja. A tiszta érték kiindulópontjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál a korábbi tulajdoni hányad megszerzése óta elvégzett beruházások értéknövelı hatását figyelmen kívül kell hagyni. A fentiek szerint megállapított illeték összegébıl le kell vonni azt az összeget, amelyet az ingatlan korábban megszerzett tulajdoni hányada (hányadai) után akkor kellene megfizetni, ha annak (azoknak) megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésének idıpontjában került volna sor. 4. Az ajándékozási illeték mértéke 8 Az ajándékozási illeték összegét az egy-egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével a következı táblázatban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani: 9 Csoport I. Az ajándékozó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, a mostoha- és nevelıszülıje Az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18% 35 millió forint feletti rész után 21% II. Az ajándékozó testvére terhére 18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30% III. Minden más megajándékozott terhére 18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18 millió forintig 5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 12% 18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10% 35 millió forint feletti rész után 16% 18 millió forintig 10% 18 millió forint feletti rész után 6 Itv Itv Megállapította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény. A július 1-jén az állami adóhatóság által még jogerısen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

9 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40% 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30% Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozási illetékét a lakástulajdon szerzésére megállapított illetékkulcsok alkalmazásával kell kiszámítani. Az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell megállapítani, hogy a megajándékozott az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik. Gépjármő, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármő és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. A gépjármővet, pótkocsit terhelı haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az Itv. 24. (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetékek 25%-ának megfelelı illetéket kell fizetni. (A gépjármő és pótkocsi megszerzésére vonatkozó illetékszabályokról szóló 36. számú tájékoztató füzet tartalmazza a visszterhes vagyonátruházási illeték megállapításának módját.) Abban az esetben, ha az általános mértékő ajándékozási illeték alá esı vagyontárgyak között termıföld is van, akkor a termıföld után egyébként fizetendı illeték megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelı illetékbıl olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékő illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termıföld értéke képez. Az önálló orvosi tevékenység mőködtetési jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a mőködtetési jognak terhekkel nem csökkentett értékének 10%-a. 5. Az ajándékozás bejelentése Az ingyenes vagyonszerzés bejelentése Az ajándékozást a 2.1 pont 3.,6.,13.,14.,. valamint 18., 19., 20 alpontjai alá esı ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz az illetékkötelezettség keletkezését követı 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettséget a fenti kivételekkel nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes. Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerzıdés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, az Itv ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetı. Ekkor az ajándékozási illetéket, az a megyei (fıvárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén az ajándékozott ingatlan található. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követıen a tulajdonjog, illetve vagyoni értékő jog bejegyzésérıl, törlésérıl szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát megküldi az állami adóhatóságnak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges iratokat. Az adózás rendjérıl szóló törvény 11 lehetıvé teszi, hogy az ajándékozási illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzésnek az ingatlanügyi hatósághoz történı bejelentésekor a vagyont szerzı személy nyilatkozzon az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az ıt megilletı illetékkedvezményre vonatkozó adatokról. Az 10 Itv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérıl és egyes szervek kijelölésérıl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 46. -a. 11 Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 21. -a.

10 állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány a 12B400-as adatlap, ami ingatlan vagyonszerzés esetén a vagyont szerzı adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes vagyonátruházás esetén az ingatlant értékesítı adatainak, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerzı adatainak bejelentéséhez szolgál. A vagyonszerzési illeték tárgyát képezı, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylı jogügyletet a szerzıdı felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan az állami adóhatóság az adózók bejelentési kötelezettségének megkönnyítése érdekében a 12AVBA bejelentı adatlapot rendszeresítette, amelynek használata azonban nem kötelezı. Amennyiben az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan önállóan készít a megfelelı adattartalommal nyilatkozatot vagy egyéb formában tesz bejelentést, az állami adóhatóság a bejelentési kötelezettség teljesítését ilyen módon is elfogadja. Amennyiben a vagyonszerzésrıl okirat is készült, úgy másolatban azt is mellékelni kell az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz. Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtérıl az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni. A bejelentést ahhoz a megyei (fıvárosi) adóigazgatósághoz kell teljesíteni, amelynek illetékességi területén a szerzıdésben elsı helyen feltüntetett szerzı fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása 12 Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség ıt terheli. Más esetben az állami adóhatóság felhívására kitőzött határidı alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni. Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetıleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktıl eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság nem bírálhatja felül. Az állami adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében szükség esetén külsı szakértı bevonásával állapítja meg. Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni. A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél ha e törvény másként nem rendelkezik az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani. A vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelıleget is, valamint a megfizetni elmulasztott illetéket kiszabás alapján kell megfizetni. 12 Itv

11 6. Az illeték megfizetése 6.1. Illetékelıleg ingyenes vagyonátruházás esetén 13 Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jognak ajándékozási illeték alá esı szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelıleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelılegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelıleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja. Az illetékelıleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot is) az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelıleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minısül. A fizetési meghagyásban megállapított illetékbıl az illetékelıleg ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidıt nem állapít meg a határozat kézbesítésétıl számított 30. napon válik esedékessé. Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követıen, de annak jogerıre emelkedését megelızıen az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az elsı alkalommal benyújtott kérelem esetén nem emelkedik jogerıre, valamint nem minısül végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adóhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsıfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsıfokú határozat a kiegészítı határozat jogerıre emelkedésével emelkedik jogerıre. 14 Az illetékelıleget a vagyonszerzı elızetesen még az azt kiszabó határozat meghozatala elıtt, a bejelentett érték és az adott vagyonszerzésre irányadó mérték figyelembevételével, az illetékes állami adóhatóságnál amennyiben erre az állami adóhatóság lehetıséget biztosít készpénzben vagy az állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára befizetheti. Az állami adóhatóság a megfizetett illetékelıleget 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés feltételei fennállnak Ügyiratra feljegyzett döntés 15 Az egyenesági rokonok közötti öröklési illetve ajándékozási illetékmentes ügyekben fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor, az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi fel. Ebbıl következıen egyenesági rokonok közötti öröklési, ajándékozási ügyekben az adózók fıszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról, de adott számukra a lehetıség, hogy az ügyiratra feljegyzett döntésrıl külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kapjanak Fizetési meghagyás 16 A kiszabás alapján fizetendı illetékrıl ideértve a mulasztási bírságot is fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. 13 Itv. 77/A. 14 Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény 127/A -a. 15 A július 15-én hatályba lépett az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló évi XCVI. törvény módosította az Itv. 78. (1) bekezdését 16 Itv. 78.

12 Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelmően nem állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának van helye. A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendı illeték az illetékelıleg és az illetékkülönbözet következı bekezdésben foglalt szabályait kivéve a határozat jogerıre emelkedését követı 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követı 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség. A jogerıs fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelıleg különbözetének (a továbbiakban: illetékkülönbözet) megfizetésére az állami adóhatóság a megszerzett vagyonnak az ingatlanügyi hatóság általi ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követıen fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték kivéve, ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidıt állapít meg a kézbesítéstıl számított 30. napon válik esedékessé Gépjármő, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése 17 A gépjármő, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjármőre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékő jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármő, pótkocsi átírását megelızıen az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve amennyiben erre lehetıség van az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. Az ilyen jog megszerzését tanúsító okiratot kivéve, ha azt a közjegyzı jelenti be annak keltétıl számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni. A házipénztárba befizetett illetékrıl az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a befizetett illetékrıl nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerzı nevét, lakóhelyét (székhelyét) és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján az okmányiroda készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára. Az okmányiroda a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékrıl hetente kimutatást készít a vagyonszerzı neve, lakóhelye (székhelye) és a befizetett összeg feltüntetésével, és azt a tárgyhetet követı hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja. E pont elsı bekezdésében meghatározott okmányirodai közremőködéstıl függetlenül a gépjármő és pótkocsi szerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsıfokú illetékhatóság. Ha a fizetendı illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentése esetén fizetendı mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki Késedelmi pótlék 18 A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetrıl kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidıig meg nem fizetett illeték után az Art. rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. 17 Itv Itv. 87. ; Art

13 Nem kell azonban késedelmi pótlékot fizetni arra az idıszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külsı ok idézte elı. Ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon a 4 éven belüli építkezés feltétele nem teljesül, vagy a vagyonszerzı, illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles jogutódja a lakóház felépítésére biztosított határidın belül kéri az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtıl (a határozat jogerıre emelkedését követı naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni. Nem kell továbbá késedelmi pótlékot fizetni, ha az illeték törlésére a 6.7 pont a), b) vagy f) pontjai alapján kerül sor Mulasztási bírság, adóbírság 20 Az illeték fizetésére kötelezettnek a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve hiányos vagy késedelmes teljesítése esetén a fizetendı illetéken felül, az Art-ben meghatározott mértékő mulasztási bírságot kell fizetni Az illeték törlése és visszatérítése 21 A kiszabott, de meg nem fizetett illeték bármikor törölhetı, a megfizetett illeték a megfizetést követı öt éven belül téríthetı vissza. Ha a bíróság a vagyonszerzés idıpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is de legfeljebb a bírósági határozat jogerıre emelkedésétıl számított hat hónapon belül lehet kérni. Az illetékek visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 22 A kiszabott, de meg nem fizetett illeték törlésének, illetıleg a megfizetett illeték visszatérítésének jogorvoslati eljáráson, valamint az illetékmentesség bizonyos esetein kívül, a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére csak a következı esetekben van helye: a) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetıleg felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetıleg illeték nem jár; b) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettıl eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésrıl, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják; c) ha a vagyoni értékő jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, de e jogosultság a megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idı elteltével megszőnik (itt a vagyoni értékő jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni); d) ha a jogügylet tárgya határozott idıre kikötött vagyoni értékő jog, és az illetéket a számított érték után szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte elıtt szőnik meg (a vagyoni értékő jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni); e) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerő illetéknél többet fizetett; 19 Art (1) bekezdése. Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény. Hatályos január 1-jétıl. 20 Itv. 77/A. ; Art Itv Art

14 f) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén; g) ha a bontó feltételtıl függı jogügyletnél a feltétel bekövetkezik. II. Egyéb rendelkezések 1. A vagyoni értékő jogok értékének megállapítása 23 A vagyoni értékő jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. A meghatározott idıre szóló vagyoni értékő jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek az alábbi a) pontban meghatározott életkor szerinti többszörösét. A bizonytalan idıre terjedı vagyoni értékő jog esetében a jog értéke a következı bekezdésben foglaltak kivételével az egy évi érték ötszöröse. Ha a vagyoni értékő jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illetı személy életkorához képest a következı módon kell megállapítani: a) ha a vagyoni értékő jog jogosultja: 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, éves, az egyévi érték 8-szorosa, éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idısebb, az egyévi érték 4-szerese; b) ha a vagyoni értékő jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétıl függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idısebbnek az életkora az irányadó; c) ha a vagyoni értékő jog tartama több egyidejőleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelıször elhalt személy halálával megszőnik, az értékelésnél a legidısebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékő jogok értéke ezek együttes értékében képvisel; d) ha a vagyoni értékő jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idısebb házastárs életkora az irányadó. Az idıleges üdülıhasználati jog értéke: e jog egy évi értékének annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzésérıl szól a szerzıdés. A fent írtaktól eltérıen az önálló orvosi tevékenység mőködtetési jogának értékét a vonatkozó ajándékozási szerzıdésben megjelölt érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az elızıek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés útján állapítja meg az értéket. 2. A személyes illetékmentesség szabályai Teljes személyes illetékmentességben részesül: 1. a Magyar Állam, 2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai, 3. a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 4. az egyesület, a köztestület, 23 Itv. 72. (1)-(6) bekezdése

15 5. az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, 6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, 7. a vízgazdálkodási társulat, 8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelıs nyugdíjbiztosítási szerv, 9. a Magyar Nemzeti Bank, 10. a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Duna Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelı Alap 11. az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete, az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevı államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erıi, valamint az Észak-atlanti Szerzıdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erık és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévı és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggı illetékügyek tekintetében, 12. a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, 13. a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai. A 3-7. és a 13. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az illetékmentesség feltételének meglétét a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén gépjármő, pótkocsi szerzése kivételével az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi. 25 Gépjármő, pótkocsi szerzése estén illetékmentesség feltételének meglétérıl a szervezet (alapítvány) annak illetékkiszabás végett történı bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) a vagyonszerzést megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett. Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésére és illetékkiszabásra bejelentésére, illetve eljárási illeték esetén az eljárás megindítására a megelızı adóév utolsó napját követı 150. napot megelızıen kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége elıreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést megelızı adóév utolsó napját követı 180. napig van lehetısége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse. Ha a feltételes személyes mentességre jogosult szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármő, pótkocsi szerzése esetén az illetékmentesség igénybe vételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó kérelmére az adóvisszatérítés szabályai szerint az állami adóhatóság visszatéríti. 24 Az Itv. 5. (1) bekezdés m) pontját április 27-ei hatállyal módosította a szövetkezetekrıl szóló évi X. törvény, az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb tövények módosításáról szóló évi CVI. törvény módosításáról szóló évi XXXVII. törvény. 25 Itv. 5. (3), a január 1-jét követıen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az adóhatóság tudomására jutott ügyekben kell alkalmazni.

16 Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselıi és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerzıdés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. 3. Az ajándékozási illetékkel kapcsolatban az illetéktörvényben elıforduló fogalmak meghatározása 26 Az Itv. alkalmazásában ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; ingó: a fizetıeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minısülı dolog; vagyoni értékő jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat, továbbá a vagyonkezelıi jog, az önálló orvosi tevékenység mőködtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés; forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában a vagyontárgyat terhelı adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerzı javára az elidegenítéskor megszőnı bérleti jog figyelembevétele nélkül árként általában elérhetı, azzal, hogy vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke; szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás független felek közötti ügylet estén irányadó pénzben kifejezhetı értéke, tagsági jogviszonyt megtestesítı értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tızsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek amelyben a vagyonszerzı tagsági jogot szerzett az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdı napját megelızı napra elkészített zárómérlegében) szereplı saját tıke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada, a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezı társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévı ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel; lakástulajdon: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minısül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülı építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetıszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet a hozzá tartozó kivett területtel együtt lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minısül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerő használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, mőhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan- 26 Itv (1) bekezdés

17 nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelızıen már legalább 5 éve más célra hasznosítanak; értékpapír: olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történı megjelenítését jogszabály lehetıvé teszi; takarékbetét: a Ptk a alapján kötött szerzıdés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla szerzıdés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjérıl szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezıen bejelentendı üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát; gépjármő: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz a mezıgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármő és a segédmotoros kerékpár kivételével, amelyet beépített erıgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elı; pótkocsi: a gépjármővel történı vontatásra készült jármő, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét külön jogszabály hatósági nyilvántartásba vételhez köti; lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelıen kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet; termıföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdı mővelési ágban, vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet; ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet; kisvállalkozás: az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 fıt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétıl annak megszőnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történı elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni; vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termıföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelmően alátámasztják. Nem minısül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékő jog; alapítvány (közalapítvány): magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság által tartós közérdekő célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bíróság által nyilvántartásba vett szervezet;

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 1. MIKOR KELL AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKET FIZETNI?... 2 2. AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKMENTESSÉG, KEDVEZMÉNY... 3 2.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai... 3 2.2.

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény - az illetékekrıl ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény - az illetékekrıl ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1. oldal, összesen: 22 CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Jogszabály keresés Tetszik 14 176

Részletesebben

A GÉPJÁRMŐ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK

A GÉPJÁRMŐ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK A GÉPJÁRMŐ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármő, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történı megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2

AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 1. MIKOR KELL ÖRÖKLÉSI ILLETÉKET FIZETNI?... 2 2. LEMONDÁS AZ ÖRÖKLÉSRİL, AZ ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA... 2 3. RENDELKEZÉS A MEGNYÍLT ÖRÖKSÉGRİL, HAGYATÉKI

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 1. MIKOR KELL AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKET FIZETNI?... 2 2. AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKMENTESSÉG, KEDVEZMÉNY... 3 2.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai... 3 2.2.

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez)

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan Az adatlapot a vagyonszerzınek

Részletesebben

az illetékekről 1 1 / 58 2011.10.07. 5:25

az illetékekről 1 1 / 58 2011.10.07. 5:25 1 / 58 2011.10.07. 5:25 az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Az illetékeket és díjakat ez a törvény tartalmazza: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját

Részletesebben

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. Általános és közös szabályok 1. Az öröklési és ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 2 1.1. Öröklési illetékfizetési

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény Hatályos: 2011.12.22-2011.12.31

1990. évi XCIII. törvény Hatályos: 2011.12.22-2011.12.31 1990. évi XCIII. törvény Hatályos: 2011.12.22-2011.12.31 Jogszabálykereső Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok. Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok. Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni? AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Ajándékozással történt

Részletesebben

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok. Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok. Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni? AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Ajándékozással történt

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről1

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről1 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELS Ő RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELS Ő RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyű lés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre

Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12 Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre 2010. június 29-től a helyi iparűzési adóban az adóigazgatási hatáskör visszakerült az

Részletesebben

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu 135. E l ı t e r j e s z t é s a Képviselıtestület 2008. decemberi ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY 1 / 79 2016.03.29. 10:35 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás,

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK OptiJUS Opten Kft. 1 1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2015.10.05. és 2015.12.31. között hatályos szöveg Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELS Ő RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELS Ő RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyű lés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. Általános és közös szabályok 1. Az öröklési és ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 2 1.1. Öröklési illetékfizetési

Részletesebben

Öröklési és ajándékozási illeték. 1. Általános szabályok 1

Öröklési és ajándékozási illeték. 1. Általános szabályok 1 Öröklési és ajándékozási illeték 1. Általános szabályok 1 Öröklés, ajándékozás esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon öröklési, illetve ajándékozási

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Öröklési és ajándékozási illeték

Öröklési és ajándékozási illeték Öröklési és ajándékozási illeték 1. Általános szabályok 1 Öröklés, ajándékozás esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon öröklési, illetve ajándékozási

Részletesebben

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2

AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 1. MIKOR KELL ÖRÖKLÉSI ILLETÉKET FIZETNI?... 2 2. LEMONDÁS AZ ÖRÖKLÉSRŐL, AZ ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA... 2 3. RENDELKEZÉS A MEGNYÍLT ÖRÖKSÉGRŐL, HAGYATÉKI

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a

Részletesebben

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió

Részletesebben

AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2

AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 1. MIKOR KELL ÖRÖKLÉSI ILLETÉKET FIZETNI?... 2 2. LEMONDÁS AZ ÖRÖKLÉSRŐL, AZ ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA... 2 3. RENDELKEZÉS A MEGNYÍLT ÖRÖKSÉGRŐL, HAGYATÉKI

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2002. (XII. 14.) rendelete a helyi adóról 1 [Egységes szerkezetben a 24/2003. (XII. 12.), a 3/2004. (I. 28.), a 22/2004. (VI. 30.), a 32/2004.

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről szóló

Részletesebben

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket

Részletesebben

Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete. Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete. III. FEJEZET: A HELYI ADÓZÁST ÉS GÉPJÁRMÛADÓT ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK 1. A helyi adókról

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

1.. 2.. A támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtásával történhet. 3..

1.. 2.. A támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtásával történhet. 3.. Sajószöged község Önkormányzatának 3/2001.(I.31.) sz. KT. rendelete a lakásépítés és vásárlás helyi pénzügyi támogatási rendszerérıl a módosításokkal egységes szerkezetben A lakáscélú támogatásokról szóló

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 A 2011.01.27. és 2011.06.17. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1990. évi XCIII. törvény 1. oldal az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében

Részletesebben

Az Illeték tv 2014 évi változásai. Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága

Az Illeték tv 2014 évi változásai. Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága Az Illeték tv 2014 évi változásai Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága Házastársak közötti vagyonmozgások [25. (2)-(3) bekezdés, 17. (1) bekezdés p) és v) pontok, 26. (1) bekezdés

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

10B400 ADATLAP. Benyújtandó 1 példányban a földhivatalhoz. Az átvevő ügyintéző: 6/b. számú lap: darab. darab. 6/c. számú lap: 6/d.

10B400 ADATLAP. Benyújtandó 1 példányban a földhivatalhoz. Az átvevő ügyintéző: 6/b. számú lap: darab. darab. 6/c. számú lap: 6/d. 10B400 ADATLAP ingatlan vagyonszerzés esetén a vagyont szerző adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes ingatlanátruházás esetén az ingatlant értékesítő adatainak, illetve az ingatlanhoz

Részletesebben

Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám

Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám Haszonélvezeti jog és illeték Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám A haszonélvezeti jog személyhez kötött dologi jog, amelynek alapján a haszonélvezô a más személy tulajdonában lévô dolgot birtokolhatja,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrõl ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrõl ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrõl Az Országgyûlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

Ingatlannal rendelkezı társaság (IRT) teendıi 2011-ben

Ingatlannal rendelkezı társaság (IRT) teendıi 2011-ben Ingatlannal rendelkezı társaság (IRT) teendıi 2011-ben Az Art. és a társasági adó törvény 2010.01.01-tıl nevesíti az ingatlannal rendelkezı társaság fogalmát. Tao. Tv. 4. 18/a pontja határozza meg az ingatlannal

Részletesebben

Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ I. fejezet. Általános rendelkezések

Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ I. fejezet. Általános rendelkezések Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ Várvölgy Község Önkormányzata a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1.

Részletesebben

kérem a megelılegezését,

kérem a megelılegezését, K É R E L E M G yermektartásdíj megelılegezése iránt Név:... Születési hely, idı:.. anyja neve: szám alatti lakos tartásra jogosult szülı elıadom: A... (Bíróság neve) az.. -n kelt számú ítélettel megállapította

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Módosítva: 13/1993.(V.28.) KT, 1/1994.(I.28.) KT, 6/1994.(IV.22.)KT, 23/1995.(VIII.25.) KT,

Részletesebben

Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai

Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. számú törvény 2013. január 1-jétől jelentősen módosította

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló (vegyes) kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló (vegyes) kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló (vegyes) kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a.) neve: b.) adóazonosító szám:. c.) születési helye,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség hat hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség hat hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt. Esztergom Város Önkormányzat Képviselı-testületének 46/2012. (..) önkormányzati rendelete az Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeirıl

Részletesebben

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. NYILATKOZAT

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Módosítva: - Kihirdetve: 2004. VII.1. 20/2005. (VIII.30.)

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

a helyi iparőzési adóról

a helyi iparőzési adóról SAJÓLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 6/2003/II.19/sz. RENDELETE a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM /magánszemély, egyéni vállalkozó részére/

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM /magánszemély, egyéni vállalkozó részére/ MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM /magánszemély, egyéni vállalkozó részére/ 1./ Adózó azonosító adatai /kérjük az összes vonatkozó adatot kitölteni!/: a) neve:... b) születési helye és ideje:. c) anyja neve:. d) adóazonosító

Részletesebben

Csere. Elidegenítési és terhelési tilalom. Előleg. Foglaló. Hagyaték. Használat. Haszonélvezet. Haszonélvezeti, használati érték. Ingatlan.

Csere. Elidegenítési és terhelési tilalom. Előleg. Foglaló. Hagyaték. Használat. Haszonélvezet. Haszonélvezeti, használati érték. Ingatlan. Csere A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

Ideiglenes iparőzési adó:

Ideiglenes iparőzési adó: Ideiglenes iparőzési adó: Az adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban iparőzési tevékenység)

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség

Részletesebben

Példák a helyi adóra és az illetékre

Példák a helyi adóra és az illetékre Példák a helyi adóra és az illetékre Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I. Hol tartunk? Illetékek eredete Illetékfajták Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási díjak Dr

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

I. fejezet A rendelet hatálya 1.. II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2..

I. fejezet A rendelet hatálya 1.. II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2.. Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 18/1995.(XII. 28.) rendelete a helyi iparőzési adóról (Módosítással egységes szöveg) Kisköre Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a Helyi

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E 49/2007. (XI.26.) KGY. r e n d e l e t e a helyi adókról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében,

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító szám:... c) lakcíme:... d) telefonszáma:...

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

1. oldal, összesen: 38. 1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. oldal, összesen: 38. 1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1. oldal, összesen: 38 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Page 1 of 55 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSÁVAL (A MAGÁNCSŐD ELJÁRÁSSAL) KAPCSOLATOS ADÓZÁSI TUDNIVALÓK

A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSÁVAL (A MAGÁNCSŐD ELJÁRÁSSAL) KAPCSOLATOS ADÓZÁSI TUDNIVALÓK 69. számú információs füzet A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSÁVAL (A MAGÁNCSŐD ELJÁRÁSSAL) KAPCSOLATOS ADÓZÁSI TUDNIVALÓK 2015. szeptember 1-jével hatályba lépett a devizahiteles adósok

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról.

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról. SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E az építményadóról. Sávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben