A GÉPJÁRMŐ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK

Átírás

1 A GÉPJÁRMŐ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármő, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történı megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illetéktörvény 1 alkalmazásában gépjármőnek minısül az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erıgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elı. (A mezıgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármő és a segédmotoros kerékpár nem tekinthetı gépjármőnek a törvény szerint.) 2 Pótkocsinak az olyan jármő minısül, amely az elıbb meghatározott gépjármővel történı vontatásra készült. Idetartozik a teher- és sátras utánfutó, a félpótkocsi, valamint a lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét külön jogszabály hatósági nyilvántartásba vételhez köti. 3 Ha a Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármő és pótkocsi tulajdonjogának, az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) ajándékozása, illetve megvásárlása külföldön történt, akkor az Itv. szabályait alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerzıdés másként rendelkezik. 4 Ha a gépjármő és pótkocsi belföldön még nem került nyilvántartásba, akkor ezen vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékő jogok (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) megvásárlása, ajándékozása esetén az Itv. szabályait akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása vagy a vagyoni értékő jog megszerzése Magyarországon történt. 5 A belföldön lévı hagyatékba tartozó gépjármő és pótkocsi öröklése esetén az Itv. rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, Magyarországon élı nem magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy által örökölt, külföldön lévı ingóhagyatékra, illetve a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékő jogra az Itv. szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti külföldi államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelı adót nem kell fizetni. A külföldön történ illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. 6 Gépjármő és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke 7 Gépjármő tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármő hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye, és a jármő gyártási évétıl számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: Jármő Jármő gyártási évétıl számított kora hajtómotorjának teljesítménye 0-3 év 4-8 év 8 év felett (kw) Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW 1 Az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2 Itv (1) bekezdés i) pont 3 Itv (1) bekezdés j) pont 4 Itv. 2. (2) bekezdés 5 Itv. 2. (3) bekezdés 6 Itv. 2. (1) bekezdés 7 Az Itv. 24. (1) bekezdését újraszabályozta január 1-jei hatállyal az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 153. (1) bekezdése. Az új rendelkezéseket az Itv. 99/D. (2) bekezdése alapján a január 1-jét követıen illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

2 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW 120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármő teljesítménye csak lóerıben van feltüntetve, akkor a lóerıben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármő teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármő azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármő teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármő tulajdonjogának megszerzése után fizetendı illeték alapjának tekinteni. Például egy 5 éves, 1300 cm 3 -es, 50 kw teljesítményő személygépkocsi megvásárlása esetén (50 550) forint illetéket kell fizetni. Egy új (0 éves), 2000 cm 3 -es, 100 kw teljesítményő személygépkocsi megvásárlása esetén pedig ( ) forint illetéket. A 120 kw-nál nagyobb teljesítményő hajtómotorral rendelkezı autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármő 120 kw teljesítményő hajtómotorral rendelkezne. 8 Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben forint illetéket kell fizetni. 9 Gépjármő és pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjármőre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan esı illetéket kell fizetni. Például egy 5 éves, 1300 cm 3 -es, 50 kw teljesítményő személygépkocsi tulajdonjogát 50-50%- ban vásárolja meg a házaspár, vagyoni értékő jog megszerzése nem történik. A személygépkocsi tulajdonjogának megszerzése után forint illetéket kell összesen fizetni. Mivel a feleség és a férj 50-50%-ban szerezte meg a személygépkocsi tulajdonjogát, így forint illeték terheli a feleséget és a férjet is. Gépjármőre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, üzembentartói jog megszerzése 10 Gépjármőre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog ellenérték fejében történı megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25%- ának megfelelı illetéket kell fizetni. Például egy 5 éves, 1300 cm 3 -es, 50 kw teljesítményő személygépkocsi megvásárlása esetén forint illetéket kell fizetni. Ha a vagyonszerzı a személygépkocsin csak üzembentartói jogot szerez, akkor a forint negyede lesz az illeték az üzembentartói jog megszerzése után, azaz 6875 forint. 8 Az Itv. 24. (7) bekezdését január 1-jei hatállyal az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 153. (2) bekezdése állapította meg. Az új rendelkezéseket az Itv. 99/D. (2) bekezdése alapján a január 1-jét követıen illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. 9 Itv. 24. (2) bekezdés 10 Itv. 24. (3)-(5) bekezdés 2

3 Amennyiben a gépjármő, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejőleg haszonélvezeti, használati, vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve a tulajdonjogot a vagyoni értékő jog jogosultja szerzi meg, akkor a tulajdonjog szerzését terhelı illeték csökkenthetı a vagyoni értékő jogot terhelı illeték összegével. Például egy 5 éves, 1300 cm 3 -es, 50 kw teljesítményő személygépkocsi tulajdonjogát megvásárolja a feleség. A férj javára a vásárlással egyidejőleg üzembentartói jogot alapítanak ellenérték fejében. A személygépkocsi tulajdonjogának megvásárlása után a feleségnek forint visszterhes vagyonátruházási illetéket kellene fizetni. De mivel a férj a személygépkocsi üzembentartói jogát ellenérték fejében szerzi meg, ezért a feleség által fizetendı illeték összegét csökkenteni kell a férj által fizetendı illeték összegével, így a feleség összesen ( ) forint illetéket fizet, míg a férje 6875 forintot. Gépjármő és pótkocsi öröklése és ajándékozása 11 Gépjármő, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármő és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. Például egy 5 éves, 1300 cm 3 -es, 50 kw teljesítményő személygépkocsi ajándékozása vagy öröklése esetén a megajándékozottat, illetve örököst terhelı illeték összege forint (a forint kétszerese). Ha a feleség a személygépkocsi vásárlásával egyidejőleg ingyenesen üzembentartói jogot alapít a férje javára a jármővön, akkor az illetékkötelezettség a következıképpen alakul: 1. az 5 éves, 1300 cm 3 -es, 50 kw teljesítményő személygépkocsi megszerzése esetén forint illetéket kellene fizetni, 2. mivel üzembentartói jog megszerzése is történik, ezért a feleséget és a férjet a fentiek alapján , illetve 6875 forint illeték terhelné, 3. de tekintve, hogy az üzembentartói jog megszerzése ingyenesen történt, ezért a férjnek az ıt egyébként terhelı illetéknek a kétszeresét, azaz forintot kell fizetnie. A feleség illetékkötelezettsége továbbra is forint lesz. Gépjármő, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az öröklés vagy ajándékozás egyenes ági rokonok között történt, akkor a vagyonszerzés mentes az illeték alól, tehát a gépjármő megszerzése után ebben az esetben nem kell illetéket fizetni. 12 Gépjármőnek, pótkocsinak házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelıszülı általi öröklése esetén a 20 millió forintos öröklési illetékmentesség nem alkalmazható. 13 Gépjármőszerzéssel kapcsolatos visszterhes vagyonátruházási illetékmentességek Gépjármőszerzés esetén teljes személyes illetékmentesség illeti az Itv. 5. (1) bekezdésében említett szervezeteket. Az Itv. 5. (1) bekezdés c)-g) és m) pontjában említett szervezeteket a személyes illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükbıl származó jövedelmük után társasági adófizetési kötelezettségük költségvetési szerv esetében eredményük után a központi költségvetésbe 11 Itv. 12. (4) bekezdés 12 Itv. 16 (1) bekezdés i) pont, 17. (1) bekezdés p) pont 13 Itv. 12. (1) bekezdés a) pont, 13. (6) bekezdés, 16. (1) bekezdés c) pont; magyar_oldalak/nav/ado/illetek/ill_ html 3

4 befizetési kötelezettségük nem keletkezett. E feltétel fennállásáról a szervezetnek (alapítványnak) nyilatkoznia kell. 14 Ha a nyilatkozat megtételére a vagyonszerzést megelızı adóév utolsó napját követı 150. nap elıtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége elıreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést megelızı adóév utolsó napját követı 180. napig van lehetısége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse. 14 A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármő tulajdonjogának, illetve ilyen gépjármőre vonatkozó vagyoni értékő jognak megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. 15 Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerzı a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejőleg külföldi kivitel céljából Z betőjelő ideiglenes rendszám kiadását kéri. Az illetéket ebben az esetben csak akkor kell megfizetni, ha a vagyonszerzı a gépjármő tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását kéri Magyarországon vagy a gépjármővet belföldön értékesíti. 16 A november 17. és december 31. között az illetékkötelezettség keletkezését követı 30 napon belül illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan gépjármőnek, pótkocsinak a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı lízingszerzıdés keretében történı megszerzése, mely a lízingszerzıdés megkötéséig a lízingbevevı tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerzıdés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra [Gépjármő és pótkocsi visszlízingjének átmeneti mentessége.] 17 Gépjármő-forgalmazók visszterhes vagyonátruházási illetékmentessége 18 Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármő, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek elızı adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármővek és pótkocsik értékesítésébıl származott (gépjármő-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése. A mentességre jogosult gépjármő-forgalmazó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az elızı adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e rendelkezések alkalmazásában gépjármő-forgalmazónak minısül azzal, hogy 14 Itv. 5. (2)-(4) bekezdés. Az Itv. 5. (2) és (4) bekezdését módosította január 1-jei hatállyal az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény a és pontja. Az új rendelkezéseket az Itv. 99/D. (1) bekezdése alapján valamennyi olyan illetékügyben alkalmazni kell, melyben január 1-jén az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki. 15 Az Itv. 26. (1) bekezdés w) pontját január 1-jei hatállyal az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 154. (4) bekezdése állapította meg. Az Itv. 99/D. (1) bekezdése alapján a rendelkezést valamennyi olyan illetékügyben alkalmazni kell, melyben január 1-jén az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki. 16 Az Itv. 24. (6) bekezdését július 15-ei hatállyal állapította meg az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló évi XCVI. törvény 12. -a és módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény pontja. A módosított rendelkezést az Itv. 99/D. (1) bekezdése alapján a január 1-jét követıen illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. 17 A évi CXVI. törvény 147. (3) bekezdése alapján 18 Itv. 26. (1) bekezdés l) pontja és (10) bekezdése 4

5 a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja elıtt kerül sor, a vagyonszerzınek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján elıreláthatólag gépjármő-forgalmazónak minısül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja. Ha az állami adóhatóság adóellenırzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerzı valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag elıírja, b) a gépjármő-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezdı vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármő-forgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követı hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenırzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerzı vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja. (Kezdı vállalkozónak minısül az is, aki például a gépjármő-forgalmazási tevékenységét 2011-ben bejelentette ugyan, de a bejelentés évében ebbıl a tevékenységébıl 0 forint bevétele származott. Ha 2012-ben vásárolt autót, akkor a kezdı vállalkozóra vonatkozó szabályok alkalmazhatók rá akkor is, ha 2011-ben jelentette be gépjármő-forgalmazási tevékenységét.) A gépjármő, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozók és a PSZÁF által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozók e pontban említett visszterhes vagyonátruházási illetékmentességéhez kapcsolódó határozatainak kiadását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatai végzik. Lízingelt gépjármővek illetékkötelezettsége a lízingbe vevınél A lízingügylet egy atipikus (sajátos elemekkel rendelkezı, a hatályos Ptk-ban nem nevesített), az adásvételi szerzıdés és a bérleti, illetve haszonbérleti szerzıdések egyes elemeit vegyítı szerzıdéstípus. A lízingügyleteket a gyakorlat két csoportra bontja: az operatív lízingre és a pénzügyi lízingre. A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a zárt végő pénzügyi lízinget és a nyílt végő pénzügyi lízinget. A zárt végő pénzügyi lízing jellemzıje, hogy a futamidı végén, az utolsó törlesztı részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz automatikusan átkerül a lízingbe vevı tulajdonába. A gépjármővek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı szerzıdések (zárt végő pénzügyi lízing) esetén a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerzıdés megkötése napján keletkezik. 19 Ezért a zárt végő pénzügyi lízing esetén mivel a futamidı végén automatikusan tulajdonszerzés következik be a tulajdonjog megszerzéséért fizetendı illetéket kell megfizetnie a lízingbe vevınek a gépjármő átírás alkalmával, függetlenül attól, hogy a futamidı ideje alatt a lízingbe vevı a gépjármőnek csak üzembentartója és a lízingbe adó a tulajdonosa. Tehát a lízingbe vevı üzembentartóként a tulajdonjog megszerzéséért fizetendı illetéket fizeti. Mivel a megszerezni szándékozott tulajdonjog egyben magában foglalja a gépjármő üzembentartói jogát is, ezért az üzembentartói jog megszerzése után külön illetékfizetési kötelezettség nem állapítható meg a lízingbe vevı terhére. 19 Itv. 3. (7) bekezdés 5

6 A nyílt végő pénzügyi lízing esetén a futamidı végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevı tulajdonába, de a vevınek lehetısége van arra, hogy az eszköz tulajdonjogát megszerezze. Ebben az esetben tehát az ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a késıbbiekben történik-e tulajdonszerzés. Ezért ha nyílt végő pénzügyi lízing keretében szerzik meg a gépjármővet, akkor mivel még nem tudható, hogy a futamidı végén tulajdonjogot szerez-e a lízingbe vevı üzembentartói jogot jegyeznek be a lízingbe vevı nevére és a tulajdonjog megszerzéséért fizetendı illetékmérték 25%-át kell megfizetnie. Például nyílt végő pénzügyi lízingszerzıdés keretében a vagyonszerzı megszerez egy új (0 éves), 1300 cm 3 -es, 50 kw teljesítményő gépjármővet. Az illeték megállapítása az Itv. 24. (1) bekezdése alapján: 50 kw 650 Ft/kW = forint. Az üzembentartói jog értéke a forint 25%-a, azaz 8125 forint, amit a lízingbe vevınek az átírás alkalmával meg kell fizetnie. (A tulajdonjog alapján meghatározott illeték a forint és a 8125 forint különbsége, azaz forint, ami a forint 75%-ának felel meg. Ha a lízingbe adó cég rendelkezik az Itv. 26. (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentességgel és ezt az állami adóhatóság határozatával igazolja, akkor a tulajdonjog szerzése után illetéket fizetnie nem kell.) Amennyiben a nyílt végő pénzügyi lízing futamidejének a végén a gépjármő üzemben tartója megszerzi a gépjármő tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog megszerzése után megállapított illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog megszerzéséért fizetendı illeték összegével, azaz az Itv. 24. (1) és (2) bekezdése alapján megállapított illeték 75%-át kell megfizetni [Itv. 24. (4) bekezdése]. Például nyílt végő pénzügyi lízingszerzıdés futamidejének lejártával az üzemben tartó megszerzi a már 5 éves, 1300 cm 3 -es, 50 kw teljesítményő gépjármő tulajdonjogát. Mivel a gépjármő tulajdonjogát az üzemben tartója (a lízingbe vevı) szerzi meg, ezért az 5 éves gépjármő tulajdonjogának megszerzése után fizetendı (50 550) forint illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog illetékével. Gépjármő, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése 20 Gépjármő, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjármőre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékő jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármő, pótkocsi átírását megelızıen az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve amennyiben erre lehetıség van az okmányirodán bankkártyával kell az adópolitikáért felelıs miniszter rendeletében megjelölt számla javára 21 vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot a gépjármő-forgalmazói mentesség igénybevétele esetén az errıl szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával annak keltétıl számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni. Az illeték összegét vagy a megfelelı okiratok bemutatása esetén a megállapítható illetékmentesség tényét az okmányiroda közli a vagyonszerzıvel az átírás során. A házipénztárba befizetett illetékrıl az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a befizetett illetékrıl nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerzı nevét, lakóhelyét (székhelyét) és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján az okmányiroda 20 Itv NAV Gépjármő vagyonszerzési illeték beszedési számla:

7 készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára. Az okmányiroda a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékrıl hetente kimutatást készít a vagyonszerzı nevének, lakóhelyének (székhelyének) és a befizetett összeg feltüntetésével és azt a tárgyhetet követı hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja. Az okmányirodai közremőködéstıl függetlenül a gépjármő- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsıfokú illetékhatóság. Ha a fizetendı illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelı mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki, amelynek mértéke magánszemély esetén 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet. 22 Ha a gépjármő, pótkocsi átírása során az illetéket egyáltalán nem, vagy nem szabályszerő idıben, módon vagy mértékben fizették meg, illetıleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, az okmányiroda köteles leletet készíteni és azt megküldeni a fizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) adóigazgatóságnak az illeték kiszabása céljából. 23 Ha a gépjármő, pótkocsi szerzésekor az Itv. 5. (1) bekezdése szerinti szervezet (alapítvány) az illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, akkor a megfizetett illetéket az adózó kérelmére az adóvisszatérítés szabályai szerint az állami adóhatóság visszatéríti Adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a 23 Art , a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérıl és egyes szervek kijelölésérıl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet Az Itv. 80. (3) bekezdés 7