Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben

Átírás

1 Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben Bodnár Károly, Kristóf Zsolt DE-EK Nyíregyháza

2 Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben 1. Bevezetés téma aktualitása 2. Az e-learning egészségügyi alkalmazásai 3. Orvos-továbbképzés Európai gyakorlat Elektronikus távoktatási rendszerek Elektronikus CME alkalmazások külföldön 4. Felmérés hazai orvosok körében 5. A felmérés részeredményei 6. Összegzés

3 Bevezetés téma aktualitása Chapter 1 A hagyományos oktatási formák már nem elégítik ki a munkaerőpiaci igényeket és munkavállalóval szembeni elvárásokat. Magyarországon az orvosok igen leterheltek. Ez az egyik olyan hivatás, ahol a naprakészség, a tudás folyamatos bővítése alapkövetelmény. Az orvosoknak kreditpontokat kell gyűjteniük. E terhek könnyítésére jelenthet megoldást az e-learning alkalmazása. Ezért kutatásunk célja, hogy hitelesebb képet kapjunk az e-learning ismertségéről, használatáról és várható jövőbeni alkalmazásáról.

4 Chapter 2 Az e-learning egészségügyi alkalmazásai Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben már évek óta folytatnak képzést elektronikus távoktatás keretében (ÉVI - ETI Virtuális Iskola). A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara októberében indította el első ízben elektronikus továbbképző rendszerét. Mindezek mellett februárjában elkezdődött az e-learning orvostovábbképzésben rejlő lehetőségeinek kiaknázása is.

5 Orvos-továbbképzés Chapter 3 Az orvosképzés rendszerének egységesítése az utóbbi években megnövekedett orvosvándorlások következtében egyre sürgetőbbé vált. Az egyik legelismertebb európai orvos-szakmai szövetség, a Szakorvosok Európai Uniója (UEMS) 2001 őszén jelentette meg Bázeli Nyilatkozatát az orvosok folyamatos továbbképzéséről (CME: continuing medical education), folyamatos szakmai fejlődésről (CPD: continuing professional development) Az orvosok továbbképzéséről az évi CLIV. törvény rendelkezik. Részletes szabályait az 52/2003. (VIII. 22.) ESzCsM rendelet, valamint az azt módosító 51/2006.(XII. 28.) EüM rendelet tartalmazza. Öt éves periódusonként 250 ún. kreditpontot kell gyűjteni. Ebből évente max. 20, összesen 100 pont elektronikus képzésben is megszerezhető.

6 Chapter 3 Orvos-továbbképzés CME európai beveztése Önkéntes rendszer Kötelező rendszer Erkölcsi, etikai kötelezettség

7 Chapter 3 Orvos-továbbképzés Elektronikus távoktatási rendszerek A Magyar Orvosi Kamara (MOK) támogatásával februárjában elindult egy távoktatási rendszer a Magyarországon tevékenykedő orvosok számára. Távoktatási rendszert működtetnek az Országos Osteoporosis Központ, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Kardiológusok Társasága. Céges megoldások (pl. honlapon havonta megjelenő új publikáció áttekintésével és választásos teszt megoldásával is szerezhetők kreditpontok). Alternatív megoldás szakmai folyóiratok által biztosított lehetőség (pl.orvostovábbképző Szemle).

8 Orvos-továbbképzés Elektronikus CME alkalmazások külföldön Chapter 3 Az Amerikai Egyesült Államokban, 2001-ben az orvosok 2,7%-a használta az internetet szakmai továbbképzés céljából re az előző évihez képest 121%-kal nőtt az internetes CME kurzusok száma, az orvosok részvételi hajlandósága 70%-kal ban az orvosoknak már 31%-a vett részt elektronikus továbbképzésen, és saját bevallásuk szerint internet-használatuk második leggyakoribb oka a szakmai tudásuk bővítése volt. Dánia 2006 november (fél éves vizsgálat háziorvosok körében az elektronikus továbbképzés használatáról) 3632 háziorvos 192 orvos (5,3%) a rendszer használója, s csupán 32 háziorvos aki másodszor is bejelentkezett az elektronikus továbbképzésre. Portugália egyik legnagyobb egyeteme az orvosképzés teljes kurzusára már az e-learning módszerét alkalmazza ben 480 orvostanhallgatóval és 50 főnyi oktatóval működött a rendszer.

9 Felmérés hazai orvosok körében Chapter 4 16 kérdés Személyes jellegű kérdések: neme, életkor, munkavégzés településformája az alapellátásban vagy a szakellátásban tevékenykedik-e. Szakmai jellegű kérdések: a számítógép, illetve az internet használati gyakorisága mennyire ismerik az orvosok az elektronikus távoktatás lehetőségét, vettek-e már részt ilyen jellegű tanfolyamon mennyire voltak vele megelégedve a jövőben melyik oktatási formát részesítené előnyben 205 db értékelhető kérdőív

10 A felmérés részeredményei Nemenkénti megoszlás (n=205) Chapter 5 Kor szerinti megoszlás (n=205)

11 A felmérés részeredményei Tevékenységi területe (n=205) Chapter 5

12 A felmérés részeredményei Számítógép-használat gyakorisága (n=205) Chapter 5 Internet használat gyakorisága (n=205)

13 A felmérés részeredményei Hallott-e már az e-learningről (n=205) Chapter 5 Használta-e már az e-learninget (n=127) (akik hallottak róla)

14 A felmérés részeredményei Tervezi-e a jövőben az e-learning használatát (n=205) Chapter 5 Tervezi-e a jövőben az e-learning használatát (n=73) (akik már korábban használták)

15 A felmérés részeredményei A jövőben melyik oktatási formát részesítené előnyben (n=205) Chapter 5 A jövőben melyik oktatási formát részesítené előnyben (n=73) (akik már részt vettek e-learningen)

16 Összegzés Chapter 6 Az elearning szélesebb körű elterjedésének akadályai az oktatási forma és alkalmazási lehetőségeinek ismeretlensége (250 pontból 40% (100 pont) teljesíthető, míg 38% nem is hallott róla) hatékony alkalmazásához rendelkezni kell az infomatikai írástudáshoz kapcsolódó készségekkel (~10% egyáltalán nem használja az internetet, ~7% számítógépet sem) alkalmazásuk során inkább a hátrányai domborodnak ki vagy a felhasználó nem azt kapja, amit várt (az elearninget már használók ~25%-a határozottan nem tervezi, hogy újra részt vesz elearning képzésen)