Vállalkozásmenedzsment Jegyzet

Átírás

1 Jegyzet Barhács Oktatóközpont 2008.

2 Összeállította: Szuromi András Barhács Oktatóközpont 2008.

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 VÁLLALKOZÁS... 2 A VÁLLALKOZÁS FOGALMA... 3 A VÁLLALKOZÁSOK KÜLSŐ- ÉS BELSŐ KÖRNYEZETI ELEMEI... 3 A VÁLLALKOZÁS CÉLJA... 4 A VÁLLALKOZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA... 6 Tevékenységi körük alapján... 6 Méretük alapján... 6 A vállalkozási formák tulajdon szerinti csoportosítása... 7 Egyéni vállalkozások... 7 Szövetkezet... 8 Gazdasági társaságok... 9 Közkereseti társaságok... 9 Betéti társaság (BT) Közös vállalat (KV) Egyesülés Korlátolt felelősségű társaság (KFT) Részvénytársaság (RT) MARKETING A MARKETING FOGALMA, MARKETINGFUNKCIÓK A marketing fogalma Marketing funkciók A marketing elemei és az egyes elemek összetevői A marketingkörnyezet összetevői A makró környezet összetevői: A mikrokörnyezet elemei: Az ár fogalma csoportosítása az árképzés módja szerint A reklám fogalma, célja, eszközei, törvényi szabályozása A szükséglet fogalma, csoportosítása, hierarchiája A piac és a piaci verseny fogalma, összefüggései, eszközei A marketingstratégia fogalma, céljai A vállalkozások termékstratégiája A MINŐSÉGVÉDELEM ÉS A MINŐSÉGTANÚSÍTÁS ESZKÖZEI MINŐSÉG FOGALMA MINŐSÉGVÉDELEM ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

4 VÁLLALKOZÁS Vállalkozás A vállalkozás olyan közhasználatban használt kifejezés, amely mögött mindenki valami konkrét dolgot képzel el. A vállalkozások sokféle funkciót töltenek be a gazdasági életben. Feladatuk az érték előállítás, szolgáltatások nyújtása emberi szükségletek kielégítése céljából. Az ehhez szükséges tevékenységeket jól át kell gondolni, korszerűen végrehajtani, hogy feladataikat teljesíteni tudják. Az üzleti vállalkozás társadalmi szükségleteket kielégítő tevékenység nyereség elérése céljából. Az üzleti vállalkozás magába foglalja a vállalkozás sok lehetséges formáját az egyéni vállalkozástól a társas vállalkozásokon át a szövetkezetig. Az üzleti vállalkozási formákat vállalatnak is szokták nevezni. Minden vállalat egyben vállalkozás is. A gyakorlatban a néhány fős, sőt az egyszemélyes üzleti vállalkozást is lehet vállalatnak nevezni. Ahhoz, hogy sikeres vállalkozóvá válhassunk, rendelkeznünk kell a vállalkozókra jellemző gondolkodással. Ezt a szemléletet magunkévá tehetjük külső szakemberek segítségével, de önállóan is kifejleszthetjük magunkban. A vállalkozói gondolkodás és szemlélet fejlesztése több lépésből áll, melyek a következők: célkitűzés, önmagunk értékének növelése gondolkodjunk tulajdonosi szemmel, növeljük bevételünket, csökkentsük költségeinket találjuk meg azt a tevékenységet, amihez a legjobban értünk folyamatos képzés, önképzés rendelkezzünk reális önismerettel önállóságra törekvés dolgozzon bennünk ismerjük fel (üzleti) lehetőségeinket Vállalkozóvá különféle okokból válhatunk. A leggyakoribb okok: pozitív indítékok hatására (pl. nagyszerű ötlet megvalósítása, önkipróbálás) családi és munkafeladatok kombinálásának lehetőségeit kihasználva megélhetési okokból (jövedelem kiegészítés) kényszer hatására, a munkanélküliség megelőzése érdekében Bármilyen okai vannak a vállalkozóvá válásnak, még a tevékenység megkezdése előtt fel kell tennünk magunknak és alaposan át kell gondolnunk néhány kérdést: Van-e megfelelő belső ösztönző erő bennünk? Nyitott vagyok-e új gondolatokra, kihívásokra? Meg tudok-e birkózni a sikerekkel és a kudarcokkal? Rendelkezem-e alapos és friss ismeretekkel a vállalkozás gazdasági feltételeiről? Képes vagyok-e önállóan gyors döntéseket hozni? Alkalmas vagyok-e team-munkára? Képes vagyok-e folyamatosan napi 15 órás munkavégzésre? - 2 -

5 VÁLLALKOZÁS Családom, a hozzám közelállók támogatják-e vállalkozással kapcsolatos terveimet, elképzeléseimet? Rendelkezem-e megfelelő kapcsolatteremtő képességgel, meggyőző erővel, realitásérzékkel? Van-e bennem elegendő kompromisszumkészség? Tárgyalási kultúrám megfelel-e a követelményeknek? Képes vagyok-e stratégiai gondolkodásra? A kérdések nagy többségére (75 %) adott igen válasz szükséges ahhoz, hogy az állandóan változó környezetben vállalkozóként stabilak maradhassunk. Az 1990-es évek statisztikai adataiból megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a vállalkozók igen nagy arányban nem főállásban, hanem kiegészítő vagy melléktevékenység keretében működtetik vállalkozásukat. E mögött a biztonságra törekvés szemlélete húzódik meg. A vállalkozást a jelenlegi jogszabályok szerint különböző formában lehet működtetni. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt jelentős arányeltolódás tapasztalható az egyes vállalkozói formák között, mivel lényegesen megnőtt a társas vállalkozások súlya. Kutatók összefüggést kerestek a vállalkozási forma és a vállalkozók végzettsége között is. Jellegzetes eltéréseket tapasztaltak e vonatkozásban. A magasabb végzettségűek aránya nőtt az elmúlt években a vállalkozói körben, s a felmérések szerint a diplomás vállalkozók körében a Kft az előnyben részesített vállalkozási forma. A vállalkozás fogalma A vállalkozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal. A vállalkozások külső- és belső környezeti elemei Az üzleti vállalkozásoknak ma, a XXI. század elején minden korábbinál gyorsabban változó és egyre újabb kihívásokat hordozó környezetben kell működniük. Csak azok a cégek maradhatnak fenn, amelyek gyorsan és nagyon jól tudnak alkalmazkodni, és állják a versenyt. Új szabályok jelennek meg, amelyhez új szemlélettel lehet csak alkalmazkodni. Ez a szemlélet feltételezi, hogy a vállalkozás nemcsak a saját szempontjából célszerű lépéseket teszi meg, hanem a környezete számára fontosakat is. Ez az új szemlélet arra készteti a vállalkozásokat, hogy minden környezeti szférát és azok változásait is figyelemmel kísérje. Így például információval kell rendelkeznie arról, hogy mi történik a technika területén, hogyan változik a piaci kereslet, milyen követelményeket támasztanak vele szemben az alkalmazottak és az állam, tevékenysége milyen hatással van a természetre. Ezek ismeretében kell meghozni döntéseiket, melyek visszahatnak a vállalkozásra. A folyamat ebből adódóan körforgásnak tekinthető. 3

6 VÁLLALKOZÁS A fentiek alapján a vállalkozás környezeti elemei lehetnek: a. A belső környezetben találhatóak a rendelkezésre álló termelési feltételek. Ezek a rendelkezésre álló föld, tőke, pénz, munkaerő és maga a vállalkozó. Ezen elemek folyamatos, racionális kombinációjára kell törekedni a tevékenység gazdaságosságának biztosítása érdekében. Az előttünk álló években várhatóan a kreatív gazdaság lesz meghatározó. Ebből adódóan a termelési tényezők között megjelenik, és folyamatosan meghatározóvá válik az ötlet, mint tényező. b. A külső környezetben a gazdasági (ökonómiai)-, természeti (ökológiai)-, és a társadalmi-szociális környezet szereplői: o A gazdasági környezetben ott vannak a piaci partnerek, az állam, a pénzügyi-, adó-, számviteli jogszabályok stb. Ebből a környezetből érkezik a vállalkozáshoz a legtöbb információ. o A természeti környezet alatt a bennünket és a vállalkozásunkat körülvevő természetet, annak jelenségeit, azok vállalkozásra gyakorolt hatásait, illetve a vállalkozás természetre való befolyását értjük. A természeti környezet megóvása társadalmi, egyéni és ma már egyre inkább vállalkozói érdek is. o Egy társadalom támogathatja vagy korlátozhatja a vállalkozások működését. A társadalmi-szociális környezet azt a hátteret, intézményrendszert jelenti, amelyben a vállalkozás működik. A vállalkozás célja Ha a vállalkozások a különböző környezeti szférák fejlődését figyelembe véve hozzák meg döntéseiket, és a kapcsolatokból eredő hatásokat is értékelik a döntés során, akkor a vállalkozás vezetése egyre gyakrabban kerül szembe konfliktusokkal. Ez azt is jelenti, hogy egy probléma lehetséges megoldása előnnyel és hátránnyal is jár, vagy azt, hogy egy probléma megoldásakor rögtön jelentkezik egy új probléma. A minőségi döntéshozatal során a vállalkozások az előnyök és hátrányok mérlegelése során olyan megoldást keresnek, amelynek a különböző környezeti szférák lehető legtöbb kívánalmát figyelembe veszik. Ez a vállalkozásról két dolgot feltételez. Az egyik, hogy a vállalkozásnak sikerül egy vállalkozási kultúrát kialakítania, melyhez hozzátartoznak szabályok, értékrend és magatartásforma, amely az alkalmazottak helyzetét és a vállalkozás külső megjelenését mutatja. Másrészt tisztában kell lenni a hosszú távú célkitűzéssel. A társadalom, mint egész és az egyes emberek igényei jelenti a kiindulópontját a vállalkozási célok meghatározásának. Egyes vállalkozási célok a szervezetből, mások a vállalkozás tulajdonosainak, vezetőinek, dolgozóinak egyéni érdekéből adódhatnak, a célok meghatározásánál valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni. A vállalkozás céljai az előzőekből adódóan sokfélék lehetnek (pl. profit elérése, piaci növekedés bővülése, piaci részesedés bővülése, munkaerő megtartás, vagyon megtartás, fizetőképesség-likviditás, fejlesztés, környezetvédelem), ezért célszerű ezek között prioritási (fontossági) sorrendet felállítani, majd elkészíteni a vállalat célstruktúráját, a célok hierarchiájának rendszerét. Az egyes elemek tartalma, a 4

7 VÁLLALKOZÁS célok hierarchiában elfoglalt helye a körülményektől függően változhat. Tartalmi terjedelem szerint a célok lehetnek: Alapvető cél: pl. a fogyasztók igényeinek kielégítése profit nyereség elérése mellett Küldetés (rendeltetési cél): meg kell határozni, hogyan érhető el az alapvető cél Távlati, tartós célok: itt kell részletezni a küldetés megvalósításának lehetséges feladatait Közvetlen célok: az átfogó célokból levezetett irányítási célokat fogalmazzák meg Operatív célok: egy-egy konkrét akcióra vonatkozó célok Funkcionális célok lehetnek: Termelési célok (termékkör meghatározása, fejlesztése) Pénzügyi célok (pl. likviditás biztosítása) Marketing célok (pl. tartós versenyelőny biztosítása) Innovációs célok (pl. új, nagyobb érték átadása a fogyasztónak) Információs célok (kockázat csökkentéshez megfelelő mennyiségű és minőségű információ biztosítása) Humáncélok (emberi erőforrások tervszerű biztosítása a vállalkozás számára) Logisztikai célok (a beszerzés, termelés-ellátás, értékesítés színvonalának növelése). Ezeken a funkciókon belül szintén felírhatóak a terjedelem szerinti dimenziók is. A vállalkozási célok együttes bemutatása (Dr. Chikán Attila) 5

8 VÁLLALKOZÁS Alapkérdések Az erőforrások szűkössége, az elosztás problémái miatt egyetlen ország sem képes arra, hogy vállalkozásai mindent megtermeljenek az állampolgárai számára. Ezért nagyon fontos a technikai fejlődés eredményeinek alkalmazása a termelésben, a helyettesíthetőség biztosítása. A vállalkozásoknak is figyelni kell azokat a folyamatokat, amelyekkel az erőforrásokat a szükségletek kielégítése érdekében felhasználhatják. Legfontosabb kérdések, melyekre a tartósan életképes vállalkozásoknak választ kell adniuk: Mit termeljenek? Erre a kérdésre a piackutatás során kaphatunk választ. Meg kell határozni, hogy a vállalkozásnak milyen igényeket kell kielégítenie. Meg kell válaszolni, hogy mire van szükség a piacon, milyen mennyiségben, mikor, hol, miért, milyen árakon. Azt kell termelni, amit a vevők megvesznek és a vállalkozás számára profitot biztosít. Kinek termeljenek? Azt a piaci réteget kell megtalálni, aki a termékért a legnagyobb árat hajlandó megfizetni. Meg kell keresni azt a piaci szegmenset, mely által rövid idő alatt lehet a kívánt jövedelemhez jutni. Ez a válasz tulajdonképpen a javak elosztását is jelenti. Hogyan termeljenek? Ennek megválaszolása a termelési tényezők tulajdonosainak fontos, akik döntenek arról, hogy mely tényezők adott kombinációjú felhasználásával állítsák elő a kiválasztott termékeket (szolgáltatásokat) a megcélzott piaci rétegnek. Azt az eljárást kell meghatározni, mely szerint az anyagi és személyi eszközöket a termékek és szolgáltatások előállítása, fejlesztése során alkalmazni kell. A vállalkozások csoportosítása A vállalkozások széleskörű szükségletet elégítenek ki különböző környezeti hatások között működve. Szükséges valamilyen funkció szerint ezeket a vállalkozásokat rendszerbe sorolni. Ezeket a fő csoportokat ismerjük meg a következőkben. Tevékenységi körük alapján primer szektorba tartozó kitermelő ipari és mezőgazdasági vállalkozások, melyek a természet kincseivel közvetlen kapcsolatban vannak. szekunder szektorba tartozó feldolgozó vállalkozások, amelyek a primer tevékenységek által előállított javakat dolgozzák fel. tercier szektor szolgáltató vállalatai, melyek a termelt termékek cseréjét segítik, szolgáltatásokat bonyolítanak. Méretük alapján kis- és közepes vállalkozások, melyek fő funkciói a fejlett gazdaságban a megemelt igényeket kielégítő speciális javak előállítása, a nagyüzemek beszállítói, végül a szolgáltatások területén megnövekedett fogyasztói igények kielégítése, 6

9 VÁLLALKOZÁS nagyvállalkozások, melyek elsősorban ott uralkodóak, ahol a termelést csak nagy berendezésekkel lehet technikailag megoldani, ahol a konkurencia olyan erős, hogy csak a legkorszerűbb eljárásokkal, tömegtermeléssel lehet versenyképes árat elérni. A vállalkozási formák tulajdon szerinti csoportosítása Az állam a jogbiztonság érdekében jogszabályokban meghatározott szervezeti forma választását teszi lehetővé. Ezáltal a vállalkozók a tevékenységüknek, tőkeszükségletüknek, a piaci viszonyoknak és üzleti érdekeiknek legmegfelelőbb szervezeti formát választhatják ki. A vállalkozás megfelelő jogi formájáról való döntés sok megfontolást követel meg. A legfontosabb kritériumok: az üzem nagyság és a vállalkozás vezetése (kisvállalkozásnál például célszerű e kritérium szerint az egyéni vállalkozási forma) finanszírozás lehetősége, tőkeszükséglet (gyors technológiai változást igénylő tevékenységű vállalkozásnál célszerű a részvénytársasági forma, mivel itt mindig újabb tőketulajdonosok csatlakozhatnak) felelősség és kockázat (itt a korlátozott illetve korlátlan felelősség vállalás lehetőségét kell vizsgálni) hitelképesség (a saját tőke illetve a vagyoni felelősség fedezete alapján célszerű dönteni e kritériumnál) adóterhek (célszerű megvizsgálni az érvényes adójogszabályok vállalkozásra gyakorolt hatását) fennmaradás (a vállalkozás jövőjével kapcsolatos megfontolásokat célszerű számba venni (pl. családi kapcsolatok). Az előzőekben felsorolt kritériumok, valamint az érvényes jogszabályok szerint Magyarországon a vállalkozás lehet: egyéni és társas vállalkozás. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások megszűnés nélkül átalakuljanak egyik formából egy másikba az érvényes előírások betartása mellett. Egyéni vállalkozások Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozást tehát minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat. Néhány kivételtől eltekintve nincs tevékenységi korlátozás. 7

10 VÁLLALKOZÁS Alapítás feltételei: Az egyéni vállalkozást több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül - bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Amennyiben a vállalkozás képesítéshez kötött, az egyéni vállalkozásban legalább egy olyan személynek kell közreműködni, aki képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Nem lehet egyéni vállalkozó, akit a törvény kifejezetten kizár az egyéni vállalkozás körből, így nem kaphat vállalkozói igazolványt az: akit gazdasági, vagyon elleni, vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (például, aki betéti társaság beltagja), akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, adóhátralék meg nem fizetése miatt a tartozás kiegyenlítéséig, aki egyéb jogszabályban, törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben, meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre. Az egyéni vállalkozás az igazolvány visszaadásával, a hatósági visszavonással vagy, a vállalkozó halálával szűnik meg. Szövetkezet A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség. Alapításhoz: legalább 5 tag szükséges (iskolaszövetkezet és takarékszövetkezet esetén legalább 15 tag). A szövetkezet irányítása önkormányzati elven működik. A tagság maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének kérdésében, a vezető testületek megválasztásában és hatásköreik meghatározásában, 8

11 VÁLLALKOZÁS a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásában. A legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A szövetkezetet 50 tag alatt ügyvezető elnök, nagyobb létszámnál legalább 3 tagú igazgatóság irányítja, amelynek elnöke egyben a szövetkezet elnöke is. A szövetkezet vagyonával felel tartozásaiért, a tagok felelőssége korlátozott. Gazdasági társaságok A gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, tagsági részesedést (részvényt) szerezhetnek. A gazdasági társaságok jogalanyok, tehát cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek, tulajdonnal rendelkezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők. Gazdasági társasságot társasági szerződéssel lehet alapítani (jogtanácsos vagy ügyvéd ellenjegyzése mellett). A társasági szerződésben meg kell határozni - a cégnevet és székhelyet, - a tagok nevét és címét, - a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját, idejét és - mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Megalakulását 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A társaság vagyona pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll. A társaság felett törvényességi felügyeletet a cégbíróságok látnak el. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg. A megszűnés eseteit a vonatkozó törvény tartalmazza. Közkereseti társaságok A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Státusa: nem jogi személyiségű jogalany. Alapítás: természetes és jogi személy egyaránt, társasági szerződéssel. Induló vagyon: pénz + apport. A tagok felelőssége: a társaság elsősorban saját vagyonával felel. Amennyiben ez nem elegendő, a tag(ok) közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen felelős(ek). Szervezet: minden tag jogosult a képviseletre. Üzletvezetéssel egy vagy több tag megbízható. Megszűnés: a társaságból kilépő tagnak a vagyonrészt három hónapon belül ki kell 9

12 VÁLLALKOZÁS adni. A társaság megszűnésekor a fennmaradó vagyont a vagyoni hozzájárulás arányában fel kell osztani. Betéti társaság (BT) A betéti társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan (a többi beltaggal egyetemlegesen), és legalább egy tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Státusa: nem jogi személyiségű jogalany. Alapítás: természetes és jogi személy, társasági szerződéssel. Induló vagyon: pénz + apport. A tagok felelőssége: a beltag felelőssége korlátlan, a kültag felelőssége vagyoni betétje erejéig. Szervezet: képviseletére csak beltag jogosult. Megszűnés: a társaságból kilépő tagnak a vagyonrészt három hónapon belül ki kell adni. Megszűnik a társaság akkor, ha valamennyi beltag kiválik, és csak kültagok maradnak. Közös vállalat (KV) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Státusa: jogi személy. Alapítás: társasági szerződéssel. Induló vagyon: alaptőke és egyéb vagyon. Tagok felelőssége: a közös vállalat vagyonával felel kötelezettségeiért, ezen felül a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelősek. Szervezet: tulajdonosi (irányítói) szervezet az igazgatótanács. Szavazati jog a vagyoni hozzájárulás arányában. Operatív irányító és képviselő: az igazgató. Ellenőrző szerv: a felügyelőbizottság (legalább 3 fő, melyet kötelező létrehozni, ha a főfoglalkozású dolgozók száma a 200 főt meghaladja). Megszűnés: a fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani Egyesülés Az egyesülés olyan gazdasági társaság, melyet tagjai valamely saját tevékenység összehangolására, végzésére, szakmai érdekeik képviseletére hoznak létre. Az egyesülés nem feltétlenül rendelkezik saját vagyonnal, nyereség elérésére sem feltétlenül törekszik. Státusa: jogi személy. Alapítás: társasági szerződéssel. A tagok felelőssége: a tartozásokért és a vállalt kötelezettségekért egyesülés esetében a tagvállalatok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Az egyesülés sajátos társasági forma, mert egy olyan jogi személyiségű társaság, ahol a tagok felelősek a társasági vagyont meghaladó tartozásokért saját vagyonukkal is. 10

13 VÁLLALKOZÁS Szervezet: legfőbb irányító szerve az igazgatótanács (tulajdonosok testülete), melybe minden tag egy képviselőt küld. Az egyesülés munkájának irányítását az igazgatótanács által választott igazgató végzi. Megszűnés: tagjai az év végén léphetnek ki az egyesülésből. A kilépési szándékot 6 hónappal korábban az igazgatótanácsnak be kell jelenteni Korlátolt felelősségű társaság (KFT) A kft, mint gazdasági társasági forma a viszonylag tőkeerős gazdasági vállalkozások legegyszerűbb típusa. Taglétszáma nem túl nagy. A társaság kötelezettségeiért a tagok nem felelnek. Státusa: jogi személy. Alapítás: jogi személyek, természetes személyek (egy tag is alapíthat: egyszemélyes társaság) társasági szerződéssel. A társaság vagyona a törzstőke, amely az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét összege minimum 100 ezer Ft. A törzstőke összege minimum Ft. Tagok felelőssége: a kívülállókkal szemben a társaság felel, a tagok a társaság kötelezettségeiért nem felelnek, csak a bevitt vagyon erejéig. Szervezet: tulajdonosi szerve a taggyűlés. A törzsbetétek minden 10 ezer Ft-ja egy szavazatra jogosít. Ügyintéző szerve: az ügyvezetők. Ellenőrző szerve: a felügyelőbizottság (legalább 3 fő), melynek létrehozása kötelező, ha a törzstőke 50 millió Ft-nál nagyobb, és a tagok száma 200 főnél több. Megszűnés: a fennmaradó vagyonból a pótbefizetéseket vissza kell téríteni, a további részt a tagok között a törzsbetétek arányában kell felosztani. Részvénytársaság (RT) A nagy létszámú, tőkeerős társaságok jellemző típusa. Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik, és ez az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll. Státus: jogi személy Alapítás: jogi személy, természetes személy. (Egyszemélyes rt-t kizárólag az állam alapíthat). Szervezet: tulajdonosi szerve a közgyűlés, melyben 1 részvény 1 szavazat. A szavazat mértéke a névértékhez igazodik. Ügyvezető szerve az igazgatóság (3-11 tagú). Tagjai az igazgatók (részvényesek, vagy más személyek; a közgyűlés választja). Ellenőrző szerve a felügyelőbizottság (3-15 tag), létszáma mindig kötelező. Megszűnés: a fennmaradó vagyont a részvényesek között részvényeik arányában kell felosztani. 11

14 MARKETING MARKETING Ahogy a népesség növekedik, a politikai tájkép változik, a cégekés szervezetek egyre tapasztaltabbá válnak, a marketing egyre inkább megmutatja, hogy miképp is igazgassuk dolgainkat. A legjobb hírnévnek örvendő marketing szakemberek a marketingjelentését úgy definiálják, hogy az egy olyan folyamat, mely segíti az embereket, hogy az értéket jelentő dolgokat olyasvalamire cseréljék, amire szükségük van. A jól ismert, marketingre specializálódott professzor, Phil Kotler azt mondta: A marketing az igények feltárása és kielégítése oly módon, mely mindkét fél számára pozitívértéket teremt. A marketing fogalom a market = piac szóból származik. A piac azon hasonló igényekkel bíró lehetséges fogyasztók csoportja, akik hajlandók egyfajta értéket nyújtani az eladónak, aki cserébe - árukkal vagy szolgáltatásokkal kielégíti igényeiket. A marketinget tekinthetjük egy olyan folyamatnak, mely során azok az emberek, akiknek szükségük van valamire, találkoznak azzal, aki ezt nyújtani tudja. A sikeres marketing stratégiák képessé teszik a szervezeteket küldetésük beteljesítésére, programcéljaik elérésére és biztosítják a szervezet anyagi jólétét. Mindezt oly módon, hogy pontosan meghatározzák különböző partnereik igényeit, és folyamatosan kielégítik azokat. A marketinget nagyon sokszor összekeverik az eladással, a nyilvánossággal és/vagy a hirdetéssel. A valóságban a fenti három elem tényleg része egy szélesebb marketing eszköztárnak, de bennük sok egyéb elemet is találhatunk. A szervezet küldetésének meghatározása, a szolgáltató programok és ellenértékük kialakítása, az igénybevételi csatornák (elosztás) rendszerének kiválasztása és kialakítása, a piac kutatása, az eredmények mérése, a felmerülő problémák megoldásának tervezése - nos, ezek mind szerepet játszanak a nonprofit marketingben. Hogyan kapcsolódik a marketing más szervezeti tevékenységekkel, mint pl. a stratégiai tervezés? Nyilvánvalóan kapcsolódik, és tagja annak a nagy családnak, mely a többi különböző menedzsment területből is áll (lásd pl. adományszerzés, kuratórium fejlesztése vagy érdekképviselet). A stratégiai tervezés alakítja ki a szervezet átfogó irányvonalát - hova akar a szervezet eljutni jövőre, öt vagy tíz év múlva. Ezen kívül meghatározza, hogy melyek (és miért azok) a legfontosabb lépések, amelyeket a szervezetnek meg kell tennie, hogy elérje céljait. A marketing az egyik olyan gazdasági kifejezés, amire nincs egységes definíciónk. Szűkebb értelemben a marketing egy olyan vállalati tevékenység, ami a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat

15 MARKETING Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok domináljanak. Kiterjesztett értelemben a marketing minden értékkel rendelkező jószág cseréje. Az üzleti vállalati szférán túl kiterjed az olyan nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás, a kultúra, a vallás, a politika stb. A marketing a társadalomtudományok sajátos kombinációja, mivel egyszerre fedi le a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány és az alkalmazott matematika különböző területeit A marketing a stratégiai terv egy oldalága, mely egy igen hatékony eszköz a stratégiai terv megvalósításához. Mielőtt nekifogunk a marketing folyamatnak, muszáj meghatároznunk, hogy ez a stratégiai terv mely részét érinti. Amikor egy szervezet egészségesen működik, a marketing segít egy átlagon felüli növekedés kialakításában. Ha azonban a szervezet beteg és küszködik, a marketing segíthet a túlélésben. A legfejlettebb társadalmakban a stratégiai tervezés és a marketing társak, céljaik és végrehajtásuk szorosan összekapcsolódnak A marketing fogalma, marketingfunkciók A marketing fogalma A marketing mindenkoron olyan üzleti tevékenységeket foglal magába, amelyek az áruk és a szolgáltatások áramlásával kapcsolatosak, a termelő helyétől a fogyasztóig. (Amerikai Marketing Oktatók egyesülete 1936). A marketing mindazon üzleti tevékenységek összefüggése, amelyek irányítják a termékek és szolgáltatások áramlását a termelőtől a fogyasztóig. (Amerikai Marketing szövetség (AMA) 1960). A marketing fogalmi meghatározásában lényeges változások következtek be, amelyek a következők: ma a marketinget már nem csupán üzleti (profit) tevékenységekre, hanem non-profit (pl. oktatás, alapítványok, pártok stb.) tevékenységekre is értik, nem csak kizárólag üzleti tevékenységként, hanem társadalmi folyamatként is értelmezik, a marketing, mint leíró tudomány és a marketing menedzsment, mint normatív tudomány fogalmának elkülönítése is megtörtént. 13

16 MARKETING Marketing funkciók A marketingfunkciók a szakirodalom alapvetően három fő csoportra osztja: 1. A cserével kapcsolatos funkciók eladás, vásárlás árképzés 2. Az elosztással kapcsolatos úgynevezett fizikai funkciók: szállítás raktározás feldolgozás 3. Az elősegítő funkciók szabványosítás osztályozás finanszírozás kockáztat vállalás marketing információ A marketing funkciók a marketing hagyományos fogalmához kötődnek. Ebből az értelmezésből fejlődött ki a marketing menedzsment megközelítés erősödésével párhuzamosan a marketing mix rendszere. Más néven a 4P rendszerét McCarthy fogalmazta meg: vevői, fogyasztói célpont vállalat által ellenőrizhető eszközök /Pl. 4P rendszer/ a vállalt által nem vagy korlátozottan ellenőrizhető tényezők, amelyeket összefoglalóan a marketing környezetének nevezhetünk. A marketing mix, a 4P rendszere a tényezők, eszközök angol elnevezéséből származik: product: termék, price: ár és eladás feltételek, place: értékesítési csatorna és árusítás, promotion: eladásösztönzés, ami nagyrészt marketing kommunikáció. A marketing elemei és az egyes elemek összetevői A szűkebb értelemben vett marketing alapegységei a fogyasztó (háztartás) és a vállalt a tágabb értelemben vett marketing alapegységek közé a non-profit szervezetek is beleértendők. 14

17 MARKETING A marketing központi eleme a csere, amelynek alapvetően három formája van: a gazdasági javak (termékek, szolgáltatások, pénz) lélektani csere (pl. érzések) társadalmi csere (társadalmi helyzet, státusz) Szűkebb vett értelemben a marketing az elsőre koncentrál, a szélesebb értelemben vett marketingbe mind három csere beletartozik. A marketing fontos eleme a cserébe résztvevő felek magatartása, illetve annak alakítása és formálása. A marketing vállalati és üzleti összefüggései mellett nagyon fontosak a társadalmi és környezeti összefüggések is. A marketing tudatos, tervszerű emberi cselekvés, amely elsődlegesen az emberi szükségletek és igények kielégítésére irányul. Ebből származik a marketing hagyományos fogyasztó-orientáltsága. A marketingkörnyezet összetevői Az adott vállalat, amely mezőgazdasági termékkel, vagy feldolgozott élelmiszerek élőállításával foglalkozik meghatározott környezeti feltételek mellett végzi tevékenységét. A vállalatot körülvevő környezet két részre osztható: - makró környezet - mikró környezet A makró környezet összetevői: Demográfiai tényezők: o lakosság létszáma, életkora, nem. o háztartások nagysága, eloszlása o iskolai végzettség Gazdasági tényezők: o gazdaság növekedés üteme, o lakossági és vállalati jövedelmek alakulása o infláció, támogatás, adók, vámok természeti, környezeti tényezők: o természeti erőforrások való ellátottság o erőforrások költségei o környezet védelem szabályai, feltételei technológiai környezet: o fajta, fajta szerkezet, fajta váltás politikai jogi környezet: o politikai rendszer jellege o verseny és pénzügyi szabályozás o fogyasztóvédelem, élelmiszer szabályozás társadalmi, kulturális környezet: o társadalmi értékek o szokások, vallási hagyományok o egyéni és vállalati magatartási módok szabályok. 15

18 MARKETING A mikrokörnyezet elemei: Vállalkozás belső környezete (menedzsment és a munkavállalók képzettségi szintje, motiváltsága, a rendszer típusa)/ vevők és vásárlók versenytársak beszállítók piaci közvetítő szervezetek / nagy és kiskereskedelem, szolgáltató szervezetek / információs szervezetek érdekképviseletek közvélemény Legfontosabbak a vásárlók a vevők, versenytársak valamint a beszállítók. Az ár fogalma csoportosítása az árképzés módja szerint. Az ár az árfogalom alaptényezők meghatározott ára pénzben kifejezett csereértéke, illetve az a pénzmennyiség, amiért egy adott áru megvehető, illetve eladható. Csoportosításuk: piaci ár vállalkozói ár államilag szabályozott ár A piaci ár a kereslet és a kínálat, valamint a piaci verseny által meghatározott módon alakul ki, sem az eladó, sem a vevő egyoldalúan határozhatja meg. A vállalkozói árképzés keretében az eladó és a vevő között aszimmetrikus a piaci alkupozíció, ami az eladó számára lehetővé teszi az ár meghatározását. Az eladó által meghatározott árat a vevő elfogadja, vagy elutasítja. Az államilag szabályozott ár, vagy más néven hatósági árképzés keretében az állam valamelyik szerve határozza meg az árakat. Kétféle hatósági forma létezik: maximált ár alkalmazása, ott ahol a tartós monopolhelyzettel kell számolni és az import szerepe sem jelentős. Ilyen típusú ár a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek forgalmazásában nem létezik. minimál ár: alacsony alkupozícióval rendelkező mezőgazdasági termelők estén célszerű alkalmazni. Ilyen típusú árak szerepelnek az Agrárrendtartásban is. 16

19 MARKETING A reklám fogalma, célja, eszközei, törvényi szabályozása. A reklám tájékoztatja a vevőket és felkelti az érdeklődésüket, majd ezután a személyes eladás meggyőzi a vevőt és befejezi az eladást. Célja: tájékoztatni kell a vevőket a hirdetett termék vásárlására a meglévő vásárlókat meg kell erősíteni a márka hűségükben a reklám a legalkalmasabb fegyver a figyelem felkeltésére, a márka elismertség kiépítésre a fenntartásra. Reklám eszközök jellemzői: Előny hátrány Televízió széles célcsoport drága Rádió széles célcsoport háttérben Sajtó koncentráció célcsoport átlapozzák Közvetlen hirdetés személyre szóló munka igényes Köztestületi hirdetés kis határok Egyéb koncentráció elaprózódás A reklám olyan tájékoztató tevékenység, melyeket gazdasági célból egy vállalat a potenciális fogyasztók befolyására meghatározott eszközökkel és hatékonyságra törekedve tervszerűen végez. A szükséglet fogalma, csoportosítása, hierarchiája. Fogalma: alapvető elégedettség hiány! Az emberek, az emberi csoportok fennmaradása érdekében élelmiszerre, vízre, ruházkodásra, lakóhelyre, biztonságra, valamilyen társadalmi csoportban való tartozásra van szükség. A hiányérzet egy meghatározott szintet elérve indít cselekvésre, ezt a szintet nevezzük motivációnak. Csoportosítás: a szükségletek és a motivációk csoportosítása a következő szerint történhet a Malox- féle szükségleti, illetve motivációs hierarchia rendszer alapján: fiziológiai szükséglet / éhség, szomjúság, külső környezettől való védelem / biztonsági szükségletek: / rend stabilitás, élelmiszerbiztonság, környezetbiztonság / afficiós szükségletek: / valamely társadalmi csoporthoz való tartozás, elfogadás szerepe / személyes énre vonatkozó szükségletek: / presztízs, karrier, megbecsülés / önmegvalósítás 17

20 MARKETING A piac és a piaci verseny fogalma, összefüggései, eszközei. A piacokat a keresleti oldalon lévő szereplők alapján két fő csoportba soroljuk. fogyasztói piac szervezeti piac A fogyasztói piacon vásárlókként az egyének, illetve a háztartások szerepelnek, a vásárlás fő célja a végső fogyasztás. A szervezeti piac keresleti oldalon csoportok, szervezetek vállaltok állnak. A szervezeti piac olyan profit és non-profit szervezetek és köztük lévő kapcsolatok és viszonyok összessége, amelyek feldolgozási közvetítői, illetve végső felhasználási céllal vásárolnak, végeznek beszerzéseket. Csoportosításuk: ipari piacok / mezőgazdaság, építő ipar, feldolgozó ipar, közlekedés, posta, távközlés közvetítői piacok / élelmiszer kis-nagy kereskedelem, vendéglátó ipar, árutőzsde, nagybani piac./ intézmény kormányzati piacok / intervenció, minisztériumok, szervezetek és helyi önkormányzatok alkotják. Piaci verseny: a piaci verseny alatt egy adott piacon az egymással versenyző termékek és márkák jelenlétét értjük. A piaci verseny adott termék, márka, adott célpiacon a versenytársak között zajlik. A piaci verseny több versenytípusba, formába sorolhatók be. A legfontosabb besorolási tényező az adott célpiacon szereplő vállatok, versenytársak száma, amely alapján az alábbi versenyformák különíthetőek el. Monopol verseny: egyetlen vállalt szerepel a terméknek nincsen helyettesíthető terméke. Tiszta monopólium viszonylag ritka, de létezik./ élelmiszer gazdaság/ Oligopolisztikus verseny: néhány nagy piaci szélesedéssel rendelkező vállalat működött az adott piacon. Atomisztikus verseny: sok vállalat van jelen a piacon ugyanazt a terméket ajánlják és a verseny fő eszköze az ár. Eszközei alapvetően két csoportba sorolhatók: árverseny nem ár jellegű verseny Az árverseny döntően az árak és az árengedmények révén valósítható meg. Eszközei közé sorolhatók még a fedezési módok és fizetési határidők is. Az ár és a nem ár jellegű versenyeszközök szerepe és súlya jelentős mértékben függ az általános gazdasági fejletség szintjétől is. 18