Vállalkozásmenedzsment Jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozásmenedzsment Jegyzet"

Átírás

1 Jegyzet Barhács Oktatóközpont 2008.

2 Összeállította: Szuromi András Barhács Oktatóközpont 2008.

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 VÁLLALKOZÁS... 2 A VÁLLALKOZÁS FOGALMA... 3 A VÁLLALKOZÁSOK KÜLSŐ- ÉS BELSŐ KÖRNYEZETI ELEMEI... 3 A VÁLLALKOZÁS CÉLJA... 4 A VÁLLALKOZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA... 6 Tevékenységi körük alapján... 6 Méretük alapján... 6 A vállalkozási formák tulajdon szerinti csoportosítása... 7 Egyéni vállalkozások... 7 Szövetkezet... 8 Gazdasági társaságok... 9 Közkereseti társaságok... 9 Betéti társaság (BT) Közös vállalat (KV) Egyesülés Korlátolt felelősségű társaság (KFT) Részvénytársaság (RT) MARKETING A MARKETING FOGALMA, MARKETINGFUNKCIÓK A marketing fogalma Marketing funkciók A marketing elemei és az egyes elemek összetevői A marketingkörnyezet összetevői A makró környezet összetevői: A mikrokörnyezet elemei: Az ár fogalma csoportosítása az árképzés módja szerint A reklám fogalma, célja, eszközei, törvényi szabályozása A szükséglet fogalma, csoportosítása, hierarchiája A piac és a piaci verseny fogalma, összefüggései, eszközei A marketingstratégia fogalma, céljai A vállalkozások termékstratégiája A MINŐSÉGVÉDELEM ÉS A MINŐSÉGTANÚSÍTÁS ESZKÖZEI MINŐSÉG FOGALMA MINŐSÉGVÉDELEM ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

4 VÁLLALKOZÁS Vállalkozás A vállalkozás olyan közhasználatban használt kifejezés, amely mögött mindenki valami konkrét dolgot képzel el. A vállalkozások sokféle funkciót töltenek be a gazdasági életben. Feladatuk az érték előállítás, szolgáltatások nyújtása emberi szükségletek kielégítése céljából. Az ehhez szükséges tevékenységeket jól át kell gondolni, korszerűen végrehajtani, hogy feladataikat teljesíteni tudják. Az üzleti vállalkozás társadalmi szükségleteket kielégítő tevékenység nyereség elérése céljából. Az üzleti vállalkozás magába foglalja a vállalkozás sok lehetséges formáját az egyéni vállalkozástól a társas vállalkozásokon át a szövetkezetig. Az üzleti vállalkozási formákat vállalatnak is szokták nevezni. Minden vállalat egyben vállalkozás is. A gyakorlatban a néhány fős, sőt az egyszemélyes üzleti vállalkozást is lehet vállalatnak nevezni. Ahhoz, hogy sikeres vállalkozóvá válhassunk, rendelkeznünk kell a vállalkozókra jellemző gondolkodással. Ezt a szemléletet magunkévá tehetjük külső szakemberek segítségével, de önállóan is kifejleszthetjük magunkban. A vállalkozói gondolkodás és szemlélet fejlesztése több lépésből áll, melyek a következők: célkitűzés, önmagunk értékének növelése gondolkodjunk tulajdonosi szemmel, növeljük bevételünket, csökkentsük költségeinket találjuk meg azt a tevékenységet, amihez a legjobban értünk folyamatos képzés, önképzés rendelkezzünk reális önismerettel önállóságra törekvés dolgozzon bennünk ismerjük fel (üzleti) lehetőségeinket Vállalkozóvá különféle okokból válhatunk. A leggyakoribb okok: pozitív indítékok hatására (pl. nagyszerű ötlet megvalósítása, önkipróbálás) családi és munkafeladatok kombinálásának lehetőségeit kihasználva megélhetési okokból (jövedelem kiegészítés) kényszer hatására, a munkanélküliség megelőzése érdekében Bármilyen okai vannak a vállalkozóvá válásnak, még a tevékenység megkezdése előtt fel kell tennünk magunknak és alaposan át kell gondolnunk néhány kérdést: Van-e megfelelő belső ösztönző erő bennünk? Nyitott vagyok-e új gondolatokra, kihívásokra? Meg tudok-e birkózni a sikerekkel és a kudarcokkal? Rendelkezem-e alapos és friss ismeretekkel a vállalkozás gazdasági feltételeiről? Képes vagyok-e önállóan gyors döntéseket hozni? Alkalmas vagyok-e team-munkára? Képes vagyok-e folyamatosan napi 15 órás munkavégzésre? - 2 -

5 VÁLLALKOZÁS Családom, a hozzám közelállók támogatják-e vállalkozással kapcsolatos terveimet, elképzeléseimet? Rendelkezem-e megfelelő kapcsolatteremtő képességgel, meggyőző erővel, realitásérzékkel? Van-e bennem elegendő kompromisszumkészség? Tárgyalási kultúrám megfelel-e a követelményeknek? Képes vagyok-e stratégiai gondolkodásra? A kérdések nagy többségére (75 %) adott igen válasz szükséges ahhoz, hogy az állandóan változó környezetben vállalkozóként stabilak maradhassunk. Az 1990-es évek statisztikai adataiból megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a vállalkozók igen nagy arányban nem főállásban, hanem kiegészítő vagy melléktevékenység keretében működtetik vállalkozásukat. E mögött a biztonságra törekvés szemlélete húzódik meg. A vállalkozást a jelenlegi jogszabályok szerint különböző formában lehet működtetni. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt jelentős arányeltolódás tapasztalható az egyes vállalkozói formák között, mivel lényegesen megnőtt a társas vállalkozások súlya. Kutatók összefüggést kerestek a vállalkozási forma és a vállalkozók végzettsége között is. Jellegzetes eltéréseket tapasztaltak e vonatkozásban. A magasabb végzettségűek aránya nőtt az elmúlt években a vállalkozói körben, s a felmérések szerint a diplomás vállalkozók körében a Kft az előnyben részesített vállalkozási forma. A vállalkozás fogalma A vállalkozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal. A vállalkozások külső- és belső környezeti elemei Az üzleti vállalkozásoknak ma, a XXI. század elején minden korábbinál gyorsabban változó és egyre újabb kihívásokat hordozó környezetben kell működniük. Csak azok a cégek maradhatnak fenn, amelyek gyorsan és nagyon jól tudnak alkalmazkodni, és állják a versenyt. Új szabályok jelennek meg, amelyhez új szemlélettel lehet csak alkalmazkodni. Ez a szemlélet feltételezi, hogy a vállalkozás nemcsak a saját szempontjából célszerű lépéseket teszi meg, hanem a környezete számára fontosakat is. Ez az új szemlélet arra készteti a vállalkozásokat, hogy minden környezeti szférát és azok változásait is figyelemmel kísérje. Így például információval kell rendelkeznie arról, hogy mi történik a technika területén, hogyan változik a piaci kereslet, milyen követelményeket támasztanak vele szemben az alkalmazottak és az állam, tevékenysége milyen hatással van a természetre. Ezek ismeretében kell meghozni döntéseiket, melyek visszahatnak a vállalkozásra. A folyamat ebből adódóan körforgásnak tekinthető. 3

6 VÁLLALKOZÁS A fentiek alapján a vállalkozás környezeti elemei lehetnek: a. A belső környezetben találhatóak a rendelkezésre álló termelési feltételek. Ezek a rendelkezésre álló föld, tőke, pénz, munkaerő és maga a vállalkozó. Ezen elemek folyamatos, racionális kombinációjára kell törekedni a tevékenység gazdaságosságának biztosítása érdekében. Az előttünk álló években várhatóan a kreatív gazdaság lesz meghatározó. Ebből adódóan a termelési tényezők között megjelenik, és folyamatosan meghatározóvá válik az ötlet, mint tényező. b. A külső környezetben a gazdasági (ökonómiai)-, természeti (ökológiai)-, és a társadalmi-szociális környezet szereplői: o A gazdasági környezetben ott vannak a piaci partnerek, az állam, a pénzügyi-, adó-, számviteli jogszabályok stb. Ebből a környezetből érkezik a vállalkozáshoz a legtöbb információ. o A természeti környezet alatt a bennünket és a vállalkozásunkat körülvevő természetet, annak jelenségeit, azok vállalkozásra gyakorolt hatásait, illetve a vállalkozás természetre való befolyását értjük. A természeti környezet megóvása társadalmi, egyéni és ma már egyre inkább vállalkozói érdek is. o Egy társadalom támogathatja vagy korlátozhatja a vállalkozások működését. A társadalmi-szociális környezet azt a hátteret, intézményrendszert jelenti, amelyben a vállalkozás működik. A vállalkozás célja Ha a vállalkozások a különböző környezeti szférák fejlődését figyelembe véve hozzák meg döntéseiket, és a kapcsolatokból eredő hatásokat is értékelik a döntés során, akkor a vállalkozás vezetése egyre gyakrabban kerül szembe konfliktusokkal. Ez azt is jelenti, hogy egy probléma lehetséges megoldása előnnyel és hátránnyal is jár, vagy azt, hogy egy probléma megoldásakor rögtön jelentkezik egy új probléma. A minőségi döntéshozatal során a vállalkozások az előnyök és hátrányok mérlegelése során olyan megoldást keresnek, amelynek a különböző környezeti szférák lehető legtöbb kívánalmát figyelembe veszik. Ez a vállalkozásról két dolgot feltételez. Az egyik, hogy a vállalkozásnak sikerül egy vállalkozási kultúrát kialakítania, melyhez hozzátartoznak szabályok, értékrend és magatartásforma, amely az alkalmazottak helyzetét és a vállalkozás külső megjelenését mutatja. Másrészt tisztában kell lenni a hosszú távú célkitűzéssel. A társadalom, mint egész és az egyes emberek igényei jelenti a kiindulópontját a vállalkozási célok meghatározásának. Egyes vállalkozási célok a szervezetből, mások a vállalkozás tulajdonosainak, vezetőinek, dolgozóinak egyéni érdekéből adódhatnak, a célok meghatározásánál valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni. A vállalkozás céljai az előzőekből adódóan sokfélék lehetnek (pl. profit elérése, piaci növekedés bővülése, piaci részesedés bővülése, munkaerő megtartás, vagyon megtartás, fizetőképesség-likviditás, fejlesztés, környezetvédelem), ezért célszerű ezek között prioritási (fontossági) sorrendet felállítani, majd elkészíteni a vállalat célstruktúráját, a célok hierarchiájának rendszerét. Az egyes elemek tartalma, a 4

7 VÁLLALKOZÁS célok hierarchiában elfoglalt helye a körülményektől függően változhat. Tartalmi terjedelem szerint a célok lehetnek: Alapvető cél: pl. a fogyasztók igényeinek kielégítése profit nyereség elérése mellett Küldetés (rendeltetési cél): meg kell határozni, hogyan érhető el az alapvető cél Távlati, tartós célok: itt kell részletezni a küldetés megvalósításának lehetséges feladatait Közvetlen célok: az átfogó célokból levezetett irányítási célokat fogalmazzák meg Operatív célok: egy-egy konkrét akcióra vonatkozó célok Funkcionális célok lehetnek: Termelési célok (termékkör meghatározása, fejlesztése) Pénzügyi célok (pl. likviditás biztosítása) Marketing célok (pl. tartós versenyelőny biztosítása) Innovációs célok (pl. új, nagyobb érték átadása a fogyasztónak) Információs célok (kockázat csökkentéshez megfelelő mennyiségű és minőségű információ biztosítása) Humáncélok (emberi erőforrások tervszerű biztosítása a vállalkozás számára) Logisztikai célok (a beszerzés, termelés-ellátás, értékesítés színvonalának növelése). Ezeken a funkciókon belül szintén felírhatóak a terjedelem szerinti dimenziók is. A vállalkozási célok együttes bemutatása (Dr. Chikán Attila) 5

8 VÁLLALKOZÁS Alapkérdések Az erőforrások szűkössége, az elosztás problémái miatt egyetlen ország sem képes arra, hogy vállalkozásai mindent megtermeljenek az állampolgárai számára. Ezért nagyon fontos a technikai fejlődés eredményeinek alkalmazása a termelésben, a helyettesíthetőség biztosítása. A vállalkozásoknak is figyelni kell azokat a folyamatokat, amelyekkel az erőforrásokat a szükségletek kielégítése érdekében felhasználhatják. Legfontosabb kérdések, melyekre a tartósan életképes vállalkozásoknak választ kell adniuk: Mit termeljenek? Erre a kérdésre a piackutatás során kaphatunk választ. Meg kell határozni, hogy a vállalkozásnak milyen igényeket kell kielégítenie. Meg kell válaszolni, hogy mire van szükség a piacon, milyen mennyiségben, mikor, hol, miért, milyen árakon. Azt kell termelni, amit a vevők megvesznek és a vállalkozás számára profitot biztosít. Kinek termeljenek? Azt a piaci réteget kell megtalálni, aki a termékért a legnagyobb árat hajlandó megfizetni. Meg kell keresni azt a piaci szegmenset, mely által rövid idő alatt lehet a kívánt jövedelemhez jutni. Ez a válasz tulajdonképpen a javak elosztását is jelenti. Hogyan termeljenek? Ennek megválaszolása a termelési tényezők tulajdonosainak fontos, akik döntenek arról, hogy mely tényezők adott kombinációjú felhasználásával állítsák elő a kiválasztott termékeket (szolgáltatásokat) a megcélzott piaci rétegnek. Azt az eljárást kell meghatározni, mely szerint az anyagi és személyi eszközöket a termékek és szolgáltatások előállítása, fejlesztése során alkalmazni kell. A vállalkozások csoportosítása A vállalkozások széleskörű szükségletet elégítenek ki különböző környezeti hatások között működve. Szükséges valamilyen funkció szerint ezeket a vállalkozásokat rendszerbe sorolni. Ezeket a fő csoportokat ismerjük meg a következőkben. Tevékenységi körük alapján primer szektorba tartozó kitermelő ipari és mezőgazdasági vállalkozások, melyek a természet kincseivel közvetlen kapcsolatban vannak. szekunder szektorba tartozó feldolgozó vállalkozások, amelyek a primer tevékenységek által előállított javakat dolgozzák fel. tercier szektor szolgáltató vállalatai, melyek a termelt termékek cseréjét segítik, szolgáltatásokat bonyolítanak. Méretük alapján kis- és közepes vállalkozások, melyek fő funkciói a fejlett gazdaságban a megemelt igényeket kielégítő speciális javak előállítása, a nagyüzemek beszállítói, végül a szolgáltatások területén megnövekedett fogyasztói igények kielégítése, 6

9 VÁLLALKOZÁS nagyvállalkozások, melyek elsősorban ott uralkodóak, ahol a termelést csak nagy berendezésekkel lehet technikailag megoldani, ahol a konkurencia olyan erős, hogy csak a legkorszerűbb eljárásokkal, tömegtermeléssel lehet versenyképes árat elérni. A vállalkozási formák tulajdon szerinti csoportosítása Az állam a jogbiztonság érdekében jogszabályokban meghatározott szervezeti forma választását teszi lehetővé. Ezáltal a vállalkozók a tevékenységüknek, tőkeszükségletüknek, a piaci viszonyoknak és üzleti érdekeiknek legmegfelelőbb szervezeti formát választhatják ki. A vállalkozás megfelelő jogi formájáról való döntés sok megfontolást követel meg. A legfontosabb kritériumok: az üzem nagyság és a vállalkozás vezetése (kisvállalkozásnál például célszerű e kritérium szerint az egyéni vállalkozási forma) finanszírozás lehetősége, tőkeszükséglet (gyors technológiai változást igénylő tevékenységű vállalkozásnál célszerű a részvénytársasági forma, mivel itt mindig újabb tőketulajdonosok csatlakozhatnak) felelősség és kockázat (itt a korlátozott illetve korlátlan felelősség vállalás lehetőségét kell vizsgálni) hitelképesség (a saját tőke illetve a vagyoni felelősség fedezete alapján célszerű dönteni e kritériumnál) adóterhek (célszerű megvizsgálni az érvényes adójogszabályok vállalkozásra gyakorolt hatását) fennmaradás (a vállalkozás jövőjével kapcsolatos megfontolásokat célszerű számba venni (pl. családi kapcsolatok). Az előzőekben felsorolt kritériumok, valamint az érvényes jogszabályok szerint Magyarországon a vállalkozás lehet: egyéni és társas vállalkozás. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások megszűnés nélkül átalakuljanak egyik formából egy másikba az érvényes előírások betartása mellett. Egyéni vállalkozások Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozást tehát minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat. Néhány kivételtől eltekintve nincs tevékenységi korlátozás. 7

10 VÁLLALKOZÁS Alapítás feltételei: Az egyéni vállalkozást több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül - bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Amennyiben a vállalkozás képesítéshez kötött, az egyéni vállalkozásban legalább egy olyan személynek kell közreműködni, aki képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Nem lehet egyéni vállalkozó, akit a törvény kifejezetten kizár az egyéni vállalkozás körből, így nem kaphat vállalkozói igazolványt az: akit gazdasági, vagyon elleni, vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (például, aki betéti társaság beltagja), akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, adóhátralék meg nem fizetése miatt a tartozás kiegyenlítéséig, aki egyéb jogszabályban, törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben, meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre. Az egyéni vállalkozás az igazolvány visszaadásával, a hatósági visszavonással vagy, a vállalkozó halálával szűnik meg. Szövetkezet A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség. Alapításhoz: legalább 5 tag szükséges (iskolaszövetkezet és takarékszövetkezet esetén legalább 15 tag). A szövetkezet irányítása önkormányzati elven működik. A tagság maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének kérdésében, a vezető testületek megválasztásában és hatásköreik meghatározásában, 8

11 VÁLLALKOZÁS a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásában. A legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A szövetkezetet 50 tag alatt ügyvezető elnök, nagyobb létszámnál legalább 3 tagú igazgatóság irányítja, amelynek elnöke egyben a szövetkezet elnöke is. A szövetkezet vagyonával felel tartozásaiért, a tagok felelőssége korlátozott. Gazdasági társaságok A gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, tagsági részesedést (részvényt) szerezhetnek. A gazdasági társaságok jogalanyok, tehát cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek, tulajdonnal rendelkezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők. Gazdasági társasságot társasági szerződéssel lehet alapítani (jogtanácsos vagy ügyvéd ellenjegyzése mellett). A társasági szerződésben meg kell határozni - a cégnevet és székhelyet, - a tagok nevét és címét, - a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját, idejét és - mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Megalakulását 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A társaság vagyona pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll. A társaság felett törvényességi felügyeletet a cégbíróságok látnak el. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg. A megszűnés eseteit a vonatkozó törvény tartalmazza. Közkereseti társaságok A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Státusa: nem jogi személyiségű jogalany. Alapítás: természetes és jogi személy egyaránt, társasági szerződéssel. Induló vagyon: pénz + apport. A tagok felelőssége: a társaság elsősorban saját vagyonával felel. Amennyiben ez nem elegendő, a tag(ok) közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen felelős(ek). Szervezet: minden tag jogosult a képviseletre. Üzletvezetéssel egy vagy több tag megbízható. Megszűnés: a társaságból kilépő tagnak a vagyonrészt három hónapon belül ki kell 9

12 VÁLLALKOZÁS adni. A társaság megszűnésekor a fennmaradó vagyont a vagyoni hozzájárulás arányában fel kell osztani. Betéti társaság (BT) A betéti társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan (a többi beltaggal egyetemlegesen), és legalább egy tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Státusa: nem jogi személyiségű jogalany. Alapítás: természetes és jogi személy, társasági szerződéssel. Induló vagyon: pénz + apport. A tagok felelőssége: a beltag felelőssége korlátlan, a kültag felelőssége vagyoni betétje erejéig. Szervezet: képviseletére csak beltag jogosult. Megszűnés: a társaságból kilépő tagnak a vagyonrészt három hónapon belül ki kell adni. Megszűnik a társaság akkor, ha valamennyi beltag kiválik, és csak kültagok maradnak. Közös vállalat (KV) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Státusa: jogi személy. Alapítás: társasági szerződéssel. Induló vagyon: alaptőke és egyéb vagyon. Tagok felelőssége: a közös vállalat vagyonával felel kötelezettségeiért, ezen felül a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelősek. Szervezet: tulajdonosi (irányítói) szervezet az igazgatótanács. Szavazati jog a vagyoni hozzájárulás arányában. Operatív irányító és képviselő: az igazgató. Ellenőrző szerv: a felügyelőbizottság (legalább 3 fő, melyet kötelező létrehozni, ha a főfoglalkozású dolgozók száma a 200 főt meghaladja). Megszűnés: a fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani Egyesülés Az egyesülés olyan gazdasági társaság, melyet tagjai valamely saját tevékenység összehangolására, végzésére, szakmai érdekeik képviseletére hoznak létre. Az egyesülés nem feltétlenül rendelkezik saját vagyonnal, nyereség elérésére sem feltétlenül törekszik. Státusa: jogi személy. Alapítás: társasági szerződéssel. A tagok felelőssége: a tartozásokért és a vállalt kötelezettségekért egyesülés esetében a tagvállalatok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Az egyesülés sajátos társasági forma, mert egy olyan jogi személyiségű társaság, ahol a tagok felelősek a társasági vagyont meghaladó tartozásokért saját vagyonukkal is. 10

13 VÁLLALKOZÁS Szervezet: legfőbb irányító szerve az igazgatótanács (tulajdonosok testülete), melybe minden tag egy képviselőt küld. Az egyesülés munkájának irányítását az igazgatótanács által választott igazgató végzi. Megszűnés: tagjai az év végén léphetnek ki az egyesülésből. A kilépési szándékot 6 hónappal korábban az igazgatótanácsnak be kell jelenteni Korlátolt felelősségű társaság (KFT) A kft, mint gazdasági társasági forma a viszonylag tőkeerős gazdasági vállalkozások legegyszerűbb típusa. Taglétszáma nem túl nagy. A társaság kötelezettségeiért a tagok nem felelnek. Státusa: jogi személy. Alapítás: jogi személyek, természetes személyek (egy tag is alapíthat: egyszemélyes társaság) társasági szerződéssel. A társaság vagyona a törzstőke, amely az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét összege minimum 100 ezer Ft. A törzstőke összege minimum Ft. Tagok felelőssége: a kívülállókkal szemben a társaság felel, a tagok a társaság kötelezettségeiért nem felelnek, csak a bevitt vagyon erejéig. Szervezet: tulajdonosi szerve a taggyűlés. A törzsbetétek minden 10 ezer Ft-ja egy szavazatra jogosít. Ügyintéző szerve: az ügyvezetők. Ellenőrző szerve: a felügyelőbizottság (legalább 3 fő), melynek létrehozása kötelező, ha a törzstőke 50 millió Ft-nál nagyobb, és a tagok száma 200 főnél több. Megszűnés: a fennmaradó vagyonból a pótbefizetéseket vissza kell téríteni, a további részt a tagok között a törzsbetétek arányában kell felosztani. Részvénytársaság (RT) A nagy létszámú, tőkeerős társaságok jellemző típusa. Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik, és ez az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll. Státus: jogi személy Alapítás: jogi személy, természetes személy. (Egyszemélyes rt-t kizárólag az állam alapíthat). Szervezet: tulajdonosi szerve a közgyűlés, melyben 1 részvény 1 szavazat. A szavazat mértéke a névértékhez igazodik. Ügyvezető szerve az igazgatóság (3-11 tagú). Tagjai az igazgatók (részvényesek, vagy más személyek; a közgyűlés választja). Ellenőrző szerve a felügyelőbizottság (3-15 tag), létszáma mindig kötelező. Megszűnés: a fennmaradó vagyont a részvényesek között részvényeik arányában kell felosztani. 11

14 MARKETING MARKETING Ahogy a népesség növekedik, a politikai tájkép változik, a cégekés szervezetek egyre tapasztaltabbá válnak, a marketing egyre inkább megmutatja, hogy miképp is igazgassuk dolgainkat. A legjobb hírnévnek örvendő marketing szakemberek a marketingjelentését úgy definiálják, hogy az egy olyan folyamat, mely segíti az embereket, hogy az értéket jelentő dolgokat olyasvalamire cseréljék, amire szükségük van. A jól ismert, marketingre specializálódott professzor, Phil Kotler azt mondta: A marketing az igények feltárása és kielégítése oly módon, mely mindkét fél számára pozitívértéket teremt. A marketing fogalom a market = piac szóból származik. A piac azon hasonló igényekkel bíró lehetséges fogyasztók csoportja, akik hajlandók egyfajta értéket nyújtani az eladónak, aki cserébe - árukkal vagy szolgáltatásokkal kielégíti igényeiket. A marketinget tekinthetjük egy olyan folyamatnak, mely során azok az emberek, akiknek szükségük van valamire, találkoznak azzal, aki ezt nyújtani tudja. A sikeres marketing stratégiák képessé teszik a szervezeteket küldetésük beteljesítésére, programcéljaik elérésére és biztosítják a szervezet anyagi jólétét. Mindezt oly módon, hogy pontosan meghatározzák különböző partnereik igényeit, és folyamatosan kielégítik azokat. A marketinget nagyon sokszor összekeverik az eladással, a nyilvánossággal és/vagy a hirdetéssel. A valóságban a fenti három elem tényleg része egy szélesebb marketing eszköztárnak, de bennük sok egyéb elemet is találhatunk. A szervezet küldetésének meghatározása, a szolgáltató programok és ellenértékük kialakítása, az igénybevételi csatornák (elosztás) rendszerének kiválasztása és kialakítása, a piac kutatása, az eredmények mérése, a felmerülő problémák megoldásának tervezése - nos, ezek mind szerepet játszanak a nonprofit marketingben. Hogyan kapcsolódik a marketing más szervezeti tevékenységekkel, mint pl. a stratégiai tervezés? Nyilvánvalóan kapcsolódik, és tagja annak a nagy családnak, mely a többi különböző menedzsment területből is áll (lásd pl. adományszerzés, kuratórium fejlesztése vagy érdekképviselet). A stratégiai tervezés alakítja ki a szervezet átfogó irányvonalát - hova akar a szervezet eljutni jövőre, öt vagy tíz év múlva. Ezen kívül meghatározza, hogy melyek (és miért azok) a legfontosabb lépések, amelyeket a szervezetnek meg kell tennie, hogy elérje céljait. A marketing az egyik olyan gazdasági kifejezés, amire nincs egységes definíciónk. Szűkebb értelemben a marketing egy olyan vállalati tevékenység, ami a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat

15 MARKETING Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok domináljanak. Kiterjesztett értelemben a marketing minden értékkel rendelkező jószág cseréje. Az üzleti vállalati szférán túl kiterjed az olyan nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás, a kultúra, a vallás, a politika stb. A marketing a társadalomtudományok sajátos kombinációja, mivel egyszerre fedi le a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány és az alkalmazott matematika különböző területeit A marketing a stratégiai terv egy oldalága, mely egy igen hatékony eszköz a stratégiai terv megvalósításához. Mielőtt nekifogunk a marketing folyamatnak, muszáj meghatároznunk, hogy ez a stratégiai terv mely részét érinti. Amikor egy szervezet egészségesen működik, a marketing segít egy átlagon felüli növekedés kialakításában. Ha azonban a szervezet beteg és küszködik, a marketing segíthet a túlélésben. A legfejlettebb társadalmakban a stratégiai tervezés és a marketing társak, céljaik és végrehajtásuk szorosan összekapcsolódnak A marketing fogalma, marketingfunkciók A marketing fogalma A marketing mindenkoron olyan üzleti tevékenységeket foglal magába, amelyek az áruk és a szolgáltatások áramlásával kapcsolatosak, a termelő helyétől a fogyasztóig. (Amerikai Marketing Oktatók egyesülete 1936). A marketing mindazon üzleti tevékenységek összefüggése, amelyek irányítják a termékek és szolgáltatások áramlását a termelőtől a fogyasztóig. (Amerikai Marketing szövetség (AMA) 1960). A marketing fogalmi meghatározásában lényeges változások következtek be, amelyek a következők: ma a marketinget már nem csupán üzleti (profit) tevékenységekre, hanem non-profit (pl. oktatás, alapítványok, pártok stb.) tevékenységekre is értik, nem csak kizárólag üzleti tevékenységként, hanem társadalmi folyamatként is értelmezik, a marketing, mint leíró tudomány és a marketing menedzsment, mint normatív tudomány fogalmának elkülönítése is megtörtént. 13

16 MARKETING Marketing funkciók A marketingfunkciók a szakirodalom alapvetően három fő csoportra osztja: 1. A cserével kapcsolatos funkciók eladás, vásárlás árképzés 2. Az elosztással kapcsolatos úgynevezett fizikai funkciók: szállítás raktározás feldolgozás 3. Az elősegítő funkciók szabványosítás osztályozás finanszírozás kockáztat vállalás marketing információ A marketing funkciók a marketing hagyományos fogalmához kötődnek. Ebből az értelmezésből fejlődött ki a marketing menedzsment megközelítés erősödésével párhuzamosan a marketing mix rendszere. Más néven a 4P rendszerét McCarthy fogalmazta meg: vevői, fogyasztói célpont vállalat által ellenőrizhető eszközök /Pl. 4P rendszer/ a vállalt által nem vagy korlátozottan ellenőrizhető tényezők, amelyeket összefoglalóan a marketing környezetének nevezhetünk. A marketing mix, a 4P rendszere a tényezők, eszközök angol elnevezéséből származik: product: termék, price: ár és eladás feltételek, place: értékesítési csatorna és árusítás, promotion: eladásösztönzés, ami nagyrészt marketing kommunikáció. A marketing elemei és az egyes elemek összetevői A szűkebb értelemben vett marketing alapegységei a fogyasztó (háztartás) és a vállalt a tágabb értelemben vett marketing alapegységek közé a non-profit szervezetek is beleértendők. 14

17 MARKETING A marketing központi eleme a csere, amelynek alapvetően három formája van: a gazdasági javak (termékek, szolgáltatások, pénz) lélektani csere (pl. érzések) társadalmi csere (társadalmi helyzet, státusz) Szűkebb vett értelemben a marketing az elsőre koncentrál, a szélesebb értelemben vett marketingbe mind három csere beletartozik. A marketing fontos eleme a cserébe résztvevő felek magatartása, illetve annak alakítása és formálása. A marketing vállalati és üzleti összefüggései mellett nagyon fontosak a társadalmi és környezeti összefüggések is. A marketing tudatos, tervszerű emberi cselekvés, amely elsődlegesen az emberi szükségletek és igények kielégítésére irányul. Ebből származik a marketing hagyományos fogyasztó-orientáltsága. A marketingkörnyezet összetevői Az adott vállalat, amely mezőgazdasági termékkel, vagy feldolgozott élelmiszerek élőállításával foglalkozik meghatározott környezeti feltételek mellett végzi tevékenységét. A vállalatot körülvevő környezet két részre osztható: - makró környezet - mikró környezet A makró környezet összetevői: Demográfiai tényezők: o lakosság létszáma, életkora, nem. o háztartások nagysága, eloszlása o iskolai végzettség Gazdasági tényezők: o gazdaság növekedés üteme, o lakossági és vállalati jövedelmek alakulása o infláció, támogatás, adók, vámok természeti, környezeti tényezők: o természeti erőforrások való ellátottság o erőforrások költségei o környezet védelem szabályai, feltételei technológiai környezet: o fajta, fajta szerkezet, fajta váltás politikai jogi környezet: o politikai rendszer jellege o verseny és pénzügyi szabályozás o fogyasztóvédelem, élelmiszer szabályozás társadalmi, kulturális környezet: o társadalmi értékek o szokások, vallási hagyományok o egyéni és vállalati magatartási módok szabályok. 15

18 MARKETING A mikrokörnyezet elemei: Vállalkozás belső környezete (menedzsment és a munkavállalók képzettségi szintje, motiváltsága, a rendszer típusa)/ vevők és vásárlók versenytársak beszállítók piaci közvetítő szervezetek / nagy és kiskereskedelem, szolgáltató szervezetek / információs szervezetek érdekképviseletek közvélemény Legfontosabbak a vásárlók a vevők, versenytársak valamint a beszállítók. Az ár fogalma csoportosítása az árképzés módja szerint. Az ár az árfogalom alaptényezők meghatározott ára pénzben kifejezett csereértéke, illetve az a pénzmennyiség, amiért egy adott áru megvehető, illetve eladható. Csoportosításuk: piaci ár vállalkozói ár államilag szabályozott ár A piaci ár a kereslet és a kínálat, valamint a piaci verseny által meghatározott módon alakul ki, sem az eladó, sem a vevő egyoldalúan határozhatja meg. A vállalkozói árképzés keretében az eladó és a vevő között aszimmetrikus a piaci alkupozíció, ami az eladó számára lehetővé teszi az ár meghatározását. Az eladó által meghatározott árat a vevő elfogadja, vagy elutasítja. Az államilag szabályozott ár, vagy más néven hatósági árképzés keretében az állam valamelyik szerve határozza meg az árakat. Kétféle hatósági forma létezik: maximált ár alkalmazása, ott ahol a tartós monopolhelyzettel kell számolni és az import szerepe sem jelentős. Ilyen típusú ár a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek forgalmazásában nem létezik. minimál ár: alacsony alkupozícióval rendelkező mezőgazdasági termelők estén célszerű alkalmazni. Ilyen típusú árak szerepelnek az Agrárrendtartásban is. 16

19 MARKETING A reklám fogalma, célja, eszközei, törvényi szabályozása. A reklám tájékoztatja a vevőket és felkelti az érdeklődésüket, majd ezután a személyes eladás meggyőzi a vevőt és befejezi az eladást. Célja: tájékoztatni kell a vevőket a hirdetett termék vásárlására a meglévő vásárlókat meg kell erősíteni a márka hűségükben a reklám a legalkalmasabb fegyver a figyelem felkeltésére, a márka elismertség kiépítésre a fenntartásra. Reklám eszközök jellemzői: Előny hátrány Televízió széles célcsoport drága Rádió széles célcsoport háttérben Sajtó koncentráció célcsoport átlapozzák Közvetlen hirdetés személyre szóló munka igényes Köztestületi hirdetés kis határok Egyéb koncentráció elaprózódás A reklám olyan tájékoztató tevékenység, melyeket gazdasági célból egy vállalat a potenciális fogyasztók befolyására meghatározott eszközökkel és hatékonyságra törekedve tervszerűen végez. A szükséglet fogalma, csoportosítása, hierarchiája. Fogalma: alapvető elégedettség hiány! Az emberek, az emberi csoportok fennmaradása érdekében élelmiszerre, vízre, ruházkodásra, lakóhelyre, biztonságra, valamilyen társadalmi csoportban való tartozásra van szükség. A hiányérzet egy meghatározott szintet elérve indít cselekvésre, ezt a szintet nevezzük motivációnak. Csoportosítás: a szükségletek és a motivációk csoportosítása a következő szerint történhet a Malox- féle szükségleti, illetve motivációs hierarchia rendszer alapján: fiziológiai szükséglet / éhség, szomjúság, külső környezettől való védelem / biztonsági szükségletek: / rend stabilitás, élelmiszerbiztonság, környezetbiztonság / afficiós szükségletek: / valamely társadalmi csoporthoz való tartozás, elfogadás szerepe / személyes énre vonatkozó szükségletek: / presztízs, karrier, megbecsülés / önmegvalósítás 17

20 MARKETING A piac és a piaci verseny fogalma, összefüggései, eszközei. A piacokat a keresleti oldalon lévő szereplők alapján két fő csoportba soroljuk. fogyasztói piac szervezeti piac A fogyasztói piacon vásárlókként az egyének, illetve a háztartások szerepelnek, a vásárlás fő célja a végső fogyasztás. A szervezeti piac keresleti oldalon csoportok, szervezetek vállaltok állnak. A szervezeti piac olyan profit és non-profit szervezetek és köztük lévő kapcsolatok és viszonyok összessége, amelyek feldolgozási közvetítői, illetve végső felhasználási céllal vásárolnak, végeznek beszerzéseket. Csoportosításuk: ipari piacok / mezőgazdaság, építő ipar, feldolgozó ipar, közlekedés, posta, távközlés közvetítői piacok / élelmiszer kis-nagy kereskedelem, vendéglátó ipar, árutőzsde, nagybani piac./ intézmény kormányzati piacok / intervenció, minisztériumok, szervezetek és helyi önkormányzatok alkotják. Piaci verseny: a piaci verseny alatt egy adott piacon az egymással versenyző termékek és márkák jelenlétét értjük. A piaci verseny adott termék, márka, adott célpiacon a versenytársak között zajlik. A piaci verseny több versenytípusba, formába sorolhatók be. A legfontosabb besorolási tényező az adott célpiacon szereplő vállatok, versenytársak száma, amely alapján az alábbi versenyformák különíthetőek el. Monopol verseny: egyetlen vállalt szerepel a terméknek nincsen helyettesíthető terméke. Tiszta monopólium viszonylag ritka, de létezik./ élelmiszer gazdaság/ Oligopolisztikus verseny: néhány nagy piaci szélesedéssel rendelkező vállalat működött az adott piacon. Atomisztikus verseny: sok vállalat van jelen a piacon ugyanazt a terméket ajánlják és a verseny fő eszköze az ár. Eszközei alapvetően két csoportba sorolhatók: árverseny nem ár jellegű verseny Az árverseny döntően az árak és az árengedmények révén valósítható meg. Eszközei közé sorolhatók még a fedezési módok és fizetési határidők is. Az ár és a nem ár jellegű versenyeszközök szerepe és súlya jelentős mértékben függ az általános gazdasági fejletség szintjétől is. 18

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági rendszereit alkotják, amelyeknek a piaci környezetben önálló céljaik

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika)

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika) Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika) A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK Tartalom: 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK...9-1 9.1. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Társasági jog Egy kis történelem 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek. Vállalkozások alapítása

Jogi és menedzsment ismeretek. Vállalkozások alapítása Jogi és menedzsment ismeretek Vállalkozások alapítása Egyéni vállalkozó Ki vállalkozhat? a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Elérhetőségek Szikora Péter szikora.peter@kgk.uni-obuda.hu Népszínház utca 8. 2. emelet 226. szoba http://tig.kgk.uni-obuda.hu/ SZIKORA PÉTER - VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

33 811 02 1000 00 00 Pincér Pincér

33 811 02 1000 00 00 Pincér Pincér A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

Társasági formák és azok jellemzői

Társasági formák és azok jellemzői Társasági formák és azok jellemzői Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás a természetes személy által rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 14.EA

Vállalkozási ismeretek 14.EA Vállalkozási ismeretek 14.EA A legfőbb szervek és vezetőség A szervezetekre és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok legfőbb szervekre vonatkozó szabályok összehívásukat a tagok kezdeményezhetik évente

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24.

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24. ÜZLETI TERVEZÉS Csepregi László 2011. március 24. Csepregi László Közgazdász A szakértőről Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Kisvállalkozás-Fejlesztési Központ PhD (doktorandusz) hallgató

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A könyv segítségével megismerhetitek

A könyv segítségével megismerhetitek A könyv segítségével megismerhetitek az egyes vállalkozási formákat, a működés kereteit, a vállalatok különösen a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket Az első

Részletesebben

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. Cenzori. Írásbeli vizsgatevékenység

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. Cenzori. Írásbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 04 / 155 /2012. MK/HU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2012. május 15. 8.00. óra Minősítő neve: Pankucsi Zoltán Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához Vezetői összefoglaló (mutassa be az üzleti tervet, fejtse ki, miért érdemes éppen az Ön üzleti elképzeléseit támogatásban részesíteni max. 1200 karakterben!) Rövid állítások formájában összegezze azt,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

III. Az egyes társasági formák

III. Az egyes társasági formák III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 3. Korlátolt felelősségű társaság (220.000)

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Tartalom Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Tartalom Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tartalom 1. Foglalja össze, hogy egy kereskedelmi egység létrehozása esetén milyen vállalkozási formák közül és milyen szempontok alapján választ! Határozza meg, hogy milyen hatóságoktól és milyen engedélyekre

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 13.EA

Vállalkozási ismeretek 13.EA Vállalkozási ismeretek 13.EA Az egyébi vállalkozó, mint vállalkozási forma előnyei Létesítése legegyszerűbb, legolcsóbb nincs kötött tőkeigénye Felszámolása legegyszerűbb Továbbá az elért profitot a vállalkozó

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben