KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június
|
|
- Amanda Juhászné
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP /2/a/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem ködésével Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely június
2 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN I. 6. hét A csere és a tranzakciós költségek Ismétlés 1. Következmény Az önkéntes csere kölcsönösen el nyös Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára 1. mindegyik résztvev olyan fogyasztói kosárhoz jut, amelyet az indulókészleténél többre értékel 2. lehet vé teszi a specializálódást a termelésben, ezzel növeli a rendelkezésre álló javak mennyiségét Tiszta csere az Edgeworth doboz Az Edgeworth doboz A KERESKEDELEM KÍVÁNATOS IRÁNYA Az ábra a) részén az amerikai Ida indulókészletében viszonylag sok búza (Y) szerepel, a b) részén, a brit Jakabéban pedig viszonylag sok iparcikk (X). Mindketten a fogyasztásuk diverzikálását részesítik el nyben (ezt jelzi a közömbösségi görbéik alakja), ezért kölcsönösen nyerhetnek a kereskedelemmel. 2
3 Az Edgeworth doboz Ida készletei és preferenciái az O i origótól jobbra Jakab készletei és preferenciái az O j origótól balra a doboz szélessége a társadalom számára elérhet összes X mennyisége a doboz magassága a társadalom számára elérhet összes Y mennyisége a kiinduló E helyzethez képest összes, kölcsönösen el nyös helyzeteket jelöli a szürke tartomány 2. Következmény (A szerz dési görbe) A szerz dési görbe (CC) minden pontja egy-egy lehetséges egyensúlyt jelöl. Ha az egymással keresked felel elérkeznek valamelyikbe, nem nyílik lehet ségük további önkéntes (kölcsönösen el nyös) cserére. A szerz dési görbének GH szakasza tartozik az E ponthoz tartozó kölcsönösen el nyös elmozdulások tartományához. Ezen a szakaszon találhatóak az E indulókészletb l elérhet egyensúlyok. 3
4 Költségvetési egyenesek és a versenyz i egyensúly Költségvetési egyenesek Minden áraránynak megfeleltethet egy költségvetési egyenes, amely az E indulókészleten halad át és az áraránnyal egyenl meredekség. A szaggatott KL költségvetési egyenes mentén nem alakul ki a versenyz i egyensúly a két keresked fél között, mivel Ida optimuma (Q i ) nem esik egybe Jakabéval (Q j ). 1. Állítás Az Edgeworth dobozban a két ábrázolt áru egyensúlyi elosztása a kölcsönös el nyszerzés tartományába esik. Az egyensúlyi árarány mellett a keresked felek közömbösségi görbéi érintik egymást és a közös költségvetési egyenest. 4
5 Kereslet és kínálat tiszta csere esetén Kereslet és kínálat ÁRFOGYASZTÁS GÖRBÉK Ha az árarány megváltozik, a költségvetési egyenes elfordul az ábra a) részén E i, a b) részén E j körül. Az árfogyasztás görbe E i -t l jobbra lév pontjaihoz tartozó árarányok mellett Ida nettó keresletet támaszt az X jószág iránt. Az önellátásra ösztönz árarány (K 0 L 0 költségvetési egyenes) mellett Ida nem kíván az indulókészletén változtatni, ezért nem kereskedik. Ha az árarány ennél magasabb, Ida X eladójaként lép fel (a P EP i görbe egy része E i -t l balra húzódik, ezt azonban nem ábrázoltuk). Hasonló módon elemezhetjük Jakob döntéseit az ábra b) részének segítségével. Teljes kereslet egy jószág iránt az a mennyiség, amellyel a jószág egy tetsz leges ár mellett az általunk preferált fogyasztói kosárban megjelenik. Tranzakciós kereslet az a mennyiség, amelyet a jószágból az ára függvényében a piacon megveszünk. Ez egyenl teljes keresletünk és az indulókészletünkben szerepl mennyiségek különbségével. Teljes kínálat a tiszta csere világában egyenl a jószágnak az indulókészletünkben szerepl mennyiségével. Tranzakciós kínálat azzal a mennyiséggel egyenl egy termékb l, amelyet a különböz árak mellett eladásra kínálunk. Ez egyenl az indulókészletünkben szerepl és a saját fogyasztásunkra szánt mennyiség különbségével. 1. Példa Az adók lehetnek fogyasztásra illetve használatra kivetett adók (gépjárm teljesítményadója, ingatlanadó) forgalmi adók, amelyeket csak a megvásárolt mennyiség, azaz a tranzakciós mennyiség után kell megzetni (ÁFA, fogyasztási adó) Ha a tranzakciós adók emelkednek, fellendül a csináld magad mozgalom A vámok a nemzetközi kereskedelemre kivetett forgalmi adók, ezért nemzeti szinten ösztönzik az önellátást 5
6 A TELJES ÉS TRANZAKCIÓS EGYÉNI KERESLETI ÉS KÍNÁLATI GÖRBÉK (TISZTA CSERE ESETÉN) A teljes keresleti görbe, d i az Ida számára optimális fogyasztási mennyiséget mutatja különböz Px árak mellett; a teljes kínálati görbe, s i pedig X jószág rögzített mennyiségét Ida indulókészletében. A tranzakciós keresleti görbe d t i azt jelzi, mekkora piaci keresletet támaszt Ida különböz Px árak mellett (dt i egyenl d i és s i horizontális különbségével). Azon a szakaszon, ahol a d t i tranzakciós keresleti görbe negatív értéket vesz fel, általában kényelmesebb tranzakciós kínálati görbér l s t i beszélni, amelynek az értéke pozitív. A P x 0 ár mellett a tranzakciós kereslet és a tranzakciós kínálat is nulla. Ekkor Ida önellátó. PIACI KERESLET ÉS KÍNÁLAT (TISZTA CSERE ESETÉN) Az aggregált S teljes kínálati és D keresleti görbék az el z ábrából ismert egyéni görbék horizontális összegei. Az S t aggregált tranzakciós kínálati és a D t aggregált tranzakciós keresleti görbéket hasonló módon kapjuk. A P x egyensúlyi árat az aggregált görbék (egy magasságban lév ) metszéspontjai jelölik ki. Egyensúlyban az aggregált teljes elfogyasztott mennyiség X, az aggregált tranzakciós mennyiség pedig X t. (A kett különbsége az az aggregált mennyiség, amelyet az egyének a saját indulókészletükb l fogyasztanak el.) 3. Következmény Az aggregált teljes kínálati görbe és az aggregált teljes keresleti görbe metszéspontja adja meg a jószágból elfogyasztott teljes mennyiséget a gazdaságban, amelynek egyenl nek kell lennie a jószág teljes kínálatával. 6
7 Az aggregált tranzakciós kínálati görbe és az aggregált tranzakciós keresleti görbe metszéspontja pedig azt a mennyiséget jelöli ki, amelyet a jószágból az eladók és a vev k ténylegesen elcserélnek. A két görbepár metszéspontja ugyanannál az egyensúlyi árnál van. Alkalmazás 2. Példa Piaci kísérlet a keresleti-kínálati folyamat számítógépesítésével Árak és értékesített mennyiségek egy kísérleti piacon Periódus Magas Alacsony Értékesített Pontosan az egyensúlyi áron mennyiség elcserélt egységek száma 1. +0, 10 0, , , 15 0, , 05 0, , 05 0, , , , Csere és termelés ROBINSON CRUSOE TERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI OPTIMUMA Crusoe lehet séghalmazát (a besötétített területet) azok a kombinációk alkotják, amelyeket egymagában el tud állítani. A halmazt felülr l a termelési lehet ségek görbéje (QQ) zárja le, amelynek alakja jelzi, hogy a szakosodás hozadéka mindkét jószág esetében csökken. Mivel a magányosan él Robinson Crusoe-nak magának kell megtermelnie, amit elfogyaszt, a legjobb helyzetbe akkor kerül, ha QQ és az U 0 közömbösségi görbe érintési pontját, R -ot választja. 4. Következmény Egy elszigetelt egyén csak termelni tud, kereskedni nem. A termelési és egyben fogyasztási optimuma a termelési lehet ségek görbéjének az a pontja, ahol a közömbösségi görbe éppen érinti a termelési lehet ségek határa görbét. Termelési és fogyasztási optimum 7
8 TERMELÉSI OPTIMUM ÉS FOGYASZTÁSI OPTIMUM Ha a javaknak létezik piacuk, az egyén nemcsak megtermelni tudja X-et és Y -t, de a P x /P y piaci árarány mellett el is tudja cserélni ket egymásra. A termelési optimum a legmagasabb elérhet költségvetési egyenes (MM) Q érintési pontja. Ugyanezen az egyenesen a legmagasabb elérhet közömbösségi görbe (U ) érintési pontja lesz a C fogyasztási optimum, amely az önellátás melletti R optimumnál nagyobb hasznosságot biztosít (U > U 0 ). Egyéni kereslet és egyéni kínálat újra 8
9 EGYÉNI KERESLET ÉS KÍNÁLAT TERMELÉS ESETÉN Magasabb P x mellett Ida többet termel X-b l, a teljes kínálati görbéje, s q i tehát növekv. A teljes keresleti görbéje, d i a szokásos módon csökken. Az X jószágra vonatkozó tranzakciós kínálata és kereslete az önellátásra ösztönz P 0 x ár mellett nulla. A teljes keresleti és kínálati görbéje szintén ennél az árszintnél metszi egymást. E fölött az ár fölött a teljes kínálata meghaladja a teljes keresletét, így a piacon s t i pozitív tranzakciós kínálattal jelenik meg amely P x-szel együtt n. P 0 x -nál kisebb árak mellett Ida teljes kínálata elmarad a teljes keresletét l, így d t i pozitív tranzakciós keresletet támaszt amely csökken, ha P x n. Piaci kereslet és piaci kínálat újra PIACI KERESLET ÉS KÍNÁLAT TERMELÉS ESETÉN Az aggregált S q teljes kínálati és D teljes keresleti görbét az el z ábrán bemutatott egyéni görbék korizontális összegeként kapjuk meg. Az S t aggregált tranzakciós kínálati és a D t tranzakciós keresleti görbéket ugyanígy állíthatjuk el. A Px egyensúlyi árat a görbepárok metszéspontjai jelölik ki. Egyensúlyban a teljes megtermelt és elfogyasztott mennyiség a gazdaságban X. Az aggregált tranzakciós mennyiség X t lesz. (A kett különbsége a fogyasztásnak az önellátásból fedezett része.) Szakosodás a termelésben 9
10 SZAKOSODÁS A TERMELÉSBEN Csere hiányában Ida, a tipikus amerikai és Jakab, a tipikus brit az R i és R j pontban termelne és fogyasztana. A kereskedelem jóvoltából mindketten annak a terméknek a gyártására szakosodhatnak, amely esetében kedvez bbek a termelési lehet ségeik. A megtermelt többleteket elcserélhetik, és ezzel diverzikálhatják a fogyasztásukat. Alkalmazás 3. Példa Regionális szakosodás az Egyesült Államokban Év Koncentrációs index , , , , 197 Az amerikai ipar telephely-választási döntései, Nem tökéletes piacok a csere költségei Mennyire tökéletesek a piacok? Nem tökéletes kommunikáció Több ár Költséges tranzakciók 4. Példa A kereskedés költségei: A New York-i értékt zsde versus a NASDAQ A részvény- Tényleges különbség tranzakció mérete NYSE NASDAQ Kicsi 15, 4 39, 8 Közepes 17, 0 31, 2 Nagy 17, 0 27, 0 A vételi és eladási árajánlatok különbségei az NYSE-n és a NASDAQ-on 10
11 Arányos tranzakciós költségek A kereskedelem egyéni lehet ségei A KERESKEDELEM EGYÉNI LEHETŽSÉGEI ARÁNYOS TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK Költségmentes csere esetén a költségvetési egyenes KL. Arányos tranzakciós díj mellett egy E indulókészlet vev nek az EL szakasz meredekségének megfelel magasabb (bruttó) árat kell megzetnie. Egy E indul készlet eladó ellenben az EK szakasz meredekségének megfelel alacsonyabb (nettó) árral szembesül. A fogyasztási optimum vagy az EL, vagy az EK szakaszon, vagy pedig az önellátásnak megfelel E pontban lesz. Piaci egyensúly 11
12 KERESLET ÉS KÍNÁLAT ARÁNYOS TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK Az ábra a) részén a bels görbék Px nettó (eladási) ár függvényében jelzik az egyén tranzakciós kínálatát (ahol Px nagyobb, mint az önellátásra ösztönz Px 0 ár), és a P x + bruttó (vétel)ár függvényében a tranzakciós keresletét (ahol P x + kisebb, mint Px 0 ). A küls görbék közül a fels folytonos görbe a bruttó ár függvényében mutatja a kínálatot, az alsó szaggatott görbe pedig a nettó ár függvényében a keresletet. Az ábra b) részén a négy görbe aggregált piaci változatát látjuk. Az X i egyensúlyi tranzakciós mennyiséget a két folytonos (bruttó árakhoz tartozó) görbe, illetve a két szaggatott (nettó árakhoz tartozó) görbe metszéspontja adja meg. Az egyensúlyi mennyiséghez tartozó nettó és bruttó egyensúlyi árakat szintén a metszéspontok jelölik ki. Összegzés 5. Következmény Az arányos tranzakciós költségek hatására elválik egymástól a vételi és az eladási ár. Minél nagyobb az árkülönbözet, annál nagyobb valószín séggel választják az egyének az önellátást és annál kisebb a piaci kereskedelem teljes volumene. Egyösszeg tranzakciós költségek 12
13 EGY FOGYASZTÓ KÉSZLETEINEK ALAKULÁSA A fogyasztónak egy folyamatos x indulókészletfolyam áll a rendelkezésére, és folyamatosan x mennyiséget szeretne fogyasztani. Az x és x közötti különbséget T id közönként lebonyolított vásárlásokkal pótolja: a T hosszúságú periódusok végére kimerül a készlete, amelyet ekkor L mennyiséggel tölt fel. A kereskedelem egyéni lehet ségei újra EGYÉNI KERESKEDELMI LEHETŽSÉGEK EGYÖSSZEG TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK Költségmentes csere esetén a költségvetési egyenes most is KL. Egy egyösszeg tranzakciós díj nem távolítja el egymástól a vételi és az eladói árat. Így az MN tényleges költségvetési korlát párhuzmaos lesz KL-lel, csak alacsonyabban halad jelezve a kereskedési lehet ségek sz külését. A KL és MN közötti függ leges távolság a tranzakciós díj és a kereskedési id pontok közötti készlettartás költségeit tükrözi. A fogyasztó optimuma bárhol lehet az MN egyenesen, ezenkívül a KL-en fekv E indulókészlet is elérhet marad számára, ha az önellátást választja. 13
14 Egyéni nettó kereslet és kínálat EGYÉNI NETTÓ KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYÖSSZEG TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK Ha minden tranzakció után egyösszeg költség merül fel, az egyén csak akkor lép be vev ként vagy eladóként a piacra, ha a piaci ár egy adott diszkrét távolságnál messzebb fekszik az önellátásra ösztönz P 0 x ártól. Ha a piaci ár éppen eléri a belépéshez szükséges távolságot, az egyén a jószágból egy minimális diszkrét mennyiséget kínál fel eladásra, illetve vesz meg. Ezt a mennyiségi minimumot jelzi a kínálati görbe J és a keresleti görbe H kezd pontja. Összegzés 6. Következmény Az egyösszeg tranzakciós költségek nem hoznak létre árrést a vételi és az eladási ár között. Másfel l viszont a fogyasztókat arra késztetik, hogy csak diszkrét id közönként kereskedjenek. Emiatt a vev k és az eladók is arra kényszerülnek, hogy készleteket tartsanak. Magasabb tranzakciós díjak és a velük járó magasabb készlettartási költségek növelik az egyéni önellátás valószín ségét és csökkentik a piaci kereskedelem teljes volumenét. Széls séges esetben a piac m ködése is ellehetetlenül. 14
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat
Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész
MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1
MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február
MIKROÖKONÓMIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely
MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYELMÉLET, 1. rész
MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYELMÉLET, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai
MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február
MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan VON THÜNEN-MODELLEK Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július Vázlat 1 Mai
Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 10. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 3. rész
MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 3. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack
Mikroökonómia elıadás
Mikroökonómia -. elıadás ÁLTLÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET 1 Bevezetés - mit tartalmaz az általános egyensúlyelmélet? Eddigi vizsgálatokban: egy piac viszonyai (részpiaci elemzés) a többi piac változatlanságát
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMO-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
Mikroökonómia 2009 őszi félév
Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét ALKALMAZÁSOK, OPTIMALIZÁLÁS
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B ALKALMAZÁSOK, OPTIMALIZÁLÁS K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat
Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész
MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett
Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére
Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe
Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Félév végi dolgozat 40 pontos vizsga május 23. hétf 10 óra május
14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly
(C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3
Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.
Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész
MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész
MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Az alternetívaköltség Az alternatívaköltség megadja, hogy egy adott termék hány egységéről kell lemondanunk
Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok
Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok Kiss Olivér 01. november 11. Ebben a dokumentumban Berde Éva: Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgy jtemény c. feladatgy jteményéb l találtok
MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4..-08//A/KMR-009-004pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata.
A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. Amennyiben a következő oldalakon bármilyen hibát talál, legyen az szakmai probléma, vagy helyesírási hiba, esetleg ötlete, vagy
MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.
A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)
Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény
Előadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február
MIKROÖKONÓMIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta
Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe
Coming soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 12. hét JÓLÉTI GAZDASÁGTAN. A PIAC ÉS AZ ÁLLAM
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. JÓLÉTI GAZDASÁGTAN. A PIAC ÉS AZ ÁLLAM Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június
Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon
1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás
Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez
Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Cournot-oligopólium Feladatgyűjtemény 259./1. teszt Egy oligopol piacon az egyensúlyban A. minden vállalat határköltsége ugyanakkora; B. a vállalatok
Mikroökonómia - Bevezetés, a piac
Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ
szemináriumi D csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH D csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
13. előadás ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY TISZTA CSEREGAZDASÁGBAN
3. előadás ÁLTLÁNOS EGYENSÚLY TISZT CSEREGZDSÁGN Kertesi Gábor Varian 9. fejezetének -4. és 6-8 alfejezetei alapján. 3. evezető félév során mindeddig egyetlen termék elszigetelt piacával foglalkoztunk..
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes
Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell
Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 10. hét KOCKÁZAT ÉS AZ INFORMÁCIÓ GAZDASÁGTANA
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KOCKÁZAT ÉS AZ INFORMÁCIÓ GAZDASÁGTANA Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE
1. feladat megoldásokkal
1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 1. hét MIRŽL SZÓL A KÖZGAZDASÁGTAN?
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. MIRŽL SZÓL A KÖZGAZDASÁGTAN? Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1
Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.
2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:
Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük:
1 feladat A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük: U i = D X,i D Y,i, ahol i = belföld,külföld Q X,belföld = K X,belföld Q X,külföld = K X,külföld Q Y,i = K 0,5,
GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
szemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH C csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
1. A modell formálisan
1. A modell formálisan Az általunk vázolt mesterséges gazdaság két szerepl vel reprezentatív fogyasztóval és vagyonkezel vel m ködik. A gazdasági szerepl k két id szakra vonatkozóan hoznak döntéseket,
6.hét Elemzések a fogyasztó modelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben
1 /8 6.hét Elezések a fogyasztó odelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben Varian: 8. és 10. fejezet Z ÁRVÁLTOZÁS HTÁSÁNK ELEMZÉSE teljes árhatás felbontása Teljes árhatás: a
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:
1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és
Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan
MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely
MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell Antal Gergely Elmélet Likviditáspreferencia elmélete Keynes: Az egyensúlyi kamatláb meghatározása a pénzpiaci egyensúlyból A pénzt azért szeretik tartani, mert likvid, de a magasabb
III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS
III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös
3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati
MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június
A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése
1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés
A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez
Debreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek
Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat