MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Átírás

1 MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP /2/a/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem ködésével Készítette: K hegyi Gergely Szakmai felel s: K hegyi Gergely február 1

2 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MIKROÖKONÓMIA II. B 10. hét Jóléti gazdaságtan 1. rész K hegyi Gergely A tananyagot készítette: K hegyi Gergely Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el adásvázlatok. kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával. Jóléti közgazdaságtan A piac és az állam Gazdaságpolitika versus politikai gazdaságtan 1. Deníció Politikai gazdaságtannak a main stream közgazdaságtanban leginkább azt a törekvést nevezik, amikor megpróbáljuk a közgazdaságtan eszköztárát a politikai folyamatok elemzésére felhasználni. 1. Megjegyzés A politika és a hagyományos értelemben vett gazdaság folyamatai szorosan összefüggenek, mivel a kormányzat is a gazdaság fontos szerepl je. Emiatt egy-egy gazdaságpolitikai intézkedés magyarázata egyaránt lehet közgazdasági és/vagy politikai gazdaságtani. Pl.: Ha a kormányzat szabályozza a energiaszektor vállalatainak m ködését, akkor ezzel a célja a holtteher veszteség csökkentése, azaz hatékonyságnövelés: (pozitív) közgazdasági magyarázat a méltányossági elv érvényesítése, hogy a szegényebb emberek is hozzájuthassanak az energiaszolgáltatáshoz, akár annak árán, hogy ezzel a hatékonyság csökken: (normatív) jóléti közgazdaságtani magyarázat a kormánypártra leadott szavazatok maximalizálása a majd elkövetkez választások során: politikai gazdaságtani magyarázat Gazdaságpolitikai célok Néhány normatívkérdés a közgazdaságtan területér l: Okos dolog-e az árszabályozás? Szükség van-e a bevándorlás korlátozására? Mit jobb fenntartanunk: alacsony adókból kisebb államot, vagy magas adókból nagyobbat? Jó-e, ha gazdaságszabályozási eszközökkel védjük a környezetet? A torta növelése: HATÉKONYSÁG A torta elosztása: MÉLTÁNYOSSÁG 2

3 Társadalmi elosztás A szürke terület a társadalmi lehet ségek halmaza, amely János jövedelmének (I j és Kata (I k ) jövedelmének összes megvalósítható kombinációját mutatja meg. A halmaz határa a társadalmi lehet ségek Π határgörbéje. Az összes jövedelem I maximuma ott van, ahol a -1 meredekség MM egyenes érinti a Π görbét. 2. Deníció Egy A elosztás valamely B másik elosztás Pareto-javítása, ha A esetén mindenki legalább olyan jó helyzetben van, mint B esetén, és legalább egy személy pedig jobb helyzetben van. Egy elosztás Pareto-hatékony (vagy Pareto-optimális), ha nincs olyan másik lehetséges elosztás, amely ennek Pareto-javítása lenne. A jóléti gazdaságtan az utilitarizmusnak nevezett lozóai irányzat radikális interpretációjából indul ki. Az utilitaristák állítása szerint: valamennyi társadalompolitikát, szabályt és intézményt kizárólag a következményei szerint kell megítélni (társadalmi pragmatizmus: a társadalmi eljárásmódok és intézmények (például a szavazás, a piac, a halálbüntetés, a család, a nemzet)) CSAK eszközöket jelentenek. csak az egyéni kielégülésben jelentkez következmények (a fájdalom és az élvezet) számítanak (széls séges individualzmus) A láthatatlan kéz tétele A hatékonyság értelmezése: Parciális egyensúlyi keretben: fogyasztói és termel i többlet(ek) összege Általános egyensúlyi keretben: szerz dési görbe az Edgeworth-dobozban Társadalmi elosztás A jövedelem adott E induló elosztása mellett a sötétszürke lencse alakú terület az összes E-hez képest Pareto-javítást jelent pont. A CC szerz dési görbe a Pareto-optimális pontok halmaza. A szerz dési görbén belül csak a DD szakasz pontjai olyanok, hogy Pareto-optimálisak is, és E-nek Pareto-javításai is. 3

4 Ismétlés: 1. Állítás Jóléti közgazdaságtan I. tétele A versenyz i egyensúly pareto-hatékony állapot. 2. Állítás Jóléti közgazdaságtan II. tétele Bármely Pareto-hatékony allokációhoz találunk olyan árrendszert megfelel en választott indulókészletek esetén amely decentralizált döntések által (piaci mechanizmus) a fenti allokációhoz juttatja a piaci szerepl ket (konvex preferenciák, csökken mérethozadék mellett). 1. Következmény A LÁTHATATLAN KÉZ (modern megfogalmazásban) Tökéletes verseny esetén az egyének hasznosságmaximalizáló és a vállalatok protmaximalizáló viselkedése Pareto-hatékony végeredményhez vezet. A piaci árak jelz szerepe révén a láthatatlan kéz tétele bármilyen központi tervezés nélkül is biztosítja a Pareto-hatékony eredményt: 2. Következmény Versenyz i feltételek között az árak jelzéseit követve versenyegyensúlyban az önérdek egyének teljesítik a hatékony termelés és a hatékony fogyasztás, továbbá a termelés és fogyasztás hatékony egyensúlyának feltételeit. A jólét maximalizálása Két feladat volt: Decentralizált döntési feladat Társadalmi tervez feladata Kett közti kapcsolat: jóléti tételek Két kérdés: Megfogalmazható-e egy olyan optimalizálási feladat, amely ugyanezt az eredményt adja, de egy a teljes társadalom hasznosságát (jólétét) reprezentáló függvény maximalizálását jelenti? Hogyan válasszunk a különböz Pareto-hatékony állapotok között? 4

5 3. Deníció Társadalmi jóléti függvény (TJF) A társadalmi preferenciákat tükröz, az egyéni preferenciákat aggregáló, egyéni hasznosságoktól függ W (U 1, U 2,..., U n ); W : R n R függvény. 2. Megjegyzés Egy konkrét társadalmi szituációban a TJF nem biztos, hogy létezik. Néhány lehetséges TJF: Klasszikus utilitarista ('Bentham-féle') TJF: W (U 1, U 2,..., U n ) = n i=1 U i Súlyozott utilitarista TJF: W (U 1, U 2,..., U n ) = n i=1 α iu i 'Ralws-féle' TJF: W (U 1, U 2,..., U n ) = min{u 1, U 2,..., U n } 'Nietzsche-féle' TJF: W (U 1, U 2,..., U n ) = max{u 1, U 2,..., U n } 3. Megjegyzés A fenti TJF-ek különböz társadalomlozóai (ideológiai) normatív elosztási elveket tükröznek. A jólétmaximalizálási feladat Célfüggvény: W (U 1, U 2,..., U n ) max x 1 1,...,x k n Korlátozó felt.: n i=1 x1 i = X1 n i=1 x2 i = X2... n i=1 xk i = Xk ahol X 1,..., X k az egyes termékekb l összesen szétosztható mennyiség. 4. Deníció Bergson-Samuelson féle (egyéniesített) TJF: W (U 1, U 2,..., U n ) = = W ( U 1 (x 1 1,..., x k 1),..., U n (x 1 n,..., x k n) ) = = W (U 1 (x 1 ),..., U n (x n )) 3. Állítás Bergson-Samuelson-féle TJF esetén a jólétmaximalizálási feladat megoldása Pareto-hatékony elosztás. 5

6 Minden Pareto-hatékony elosztásnak megfeleltethet egy Bergson-Samuelson-féle TJF jólétmaximalizálási feladata. 3. Következmény Bizonyos feltételek mellett (Bergson-Samuelson-féle TJF) valamely társadalomlozóai alapelven nyugvó cél (jólétmaximalizálási feladat) az el z állítás és a jóléti közgazdaságtan II. tétele miatt megvalósítható versenyz i mechanizmussal (illetve bármely veresenyz i egyensúlynak megfeleltethet egy normatív cél, azaz egy jólétmaximalizálási feladat, amelynek eredményeként szintén a versenyz i egyensúly allokációja adódik az el z állítás és a jóléti közgazdaságtan I. tétele miatt). Most kövessünk egy másik utat: Induljunk ki etikai értékek formális deníciójából és vizsgáljuk ezek hatását a javak allokációjára! 5. Deníció Az i-edik szerepl irigyli a j-edik szerepl jószágkosarát egy elosztási állapotban, ha az i-edik szerepl preferálja a j-edik szerepl jószágkosarát a sajátjával szemben: U i (x j ) > U i (x i ). 6. Deníció A javak elosztását irigységtmentesnek (méltányosnak) nevezzük, ha egyikük szerepl sem preferálja a másik helyzetét a sajátjához képest. 7. Deníció Egy elosztást igazságosnak nevezünk, ha Pareto-hatékony és irigységmetes egyben. 4. Állítás Az egyenl elosztásból, mint indulókészletekb l kiinduló versenyz i mechanizmus igazságos elosztást hoz létre. (Bizonyítás az Edgeworth-box segítségével) Piaci kudarcok Piaci kudarcok 8. Deníció Ha a decentralizált döntésekb l adódó egyensúly NEM vezet Pareto-hatékony megoldáshoz, azaz nem teljesülnek a jóléti tételek, piaci kudarcokról beszélünk. Piaci er vel rendelkez vállalatok (pl. monopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny) Információs aszimmetria Küls gazdasági hatások Er források korlátlan hozzáférése Közjavak 4. Megjegyzés Piaci kudarcok esetén gyakran (de nem feltétlenül!) a kormányzat vállal szerepet a piaci kudarc okozta társadalmi hatékonyságveszteség csökkentése/megszüntetése érdekében. Ilyenkor bizonyos társadalmi intézmények (jogrendszer, közvetlen kormányzati beavatkozás, szabályozó hatóságok, tenderek, aukciók, stb.) biztosíthatják a kérdéses javak hatékony allokációját. Küls gazdasági hatások Küls gazdasági hatások 9. Deníció Ha a piaci szerepl k nem csak cserekapcsolatban állnak egymással, akkor küls gazdasági hatásokról beszélünk. Ilyenkor például érzelmi, jogi, vagy egyéb negatív, illetve pozitív függ ségi viszony van a szerepl k között, mert az egyik szerepl tevékenysége a piacon kívül befolyásolja a másik tevékenységét. A küls gazdasági (vagy extern) hatásokhoz olyan jószágok (externáliák) fogyasztása, vagy termelése társul, amelynek nincs piaca ezért elosztása nem piaci mechanizmus által valósul meg. Viszont általában egy ilyen hatás befolyásolja a piaci mechanizmusok m ködését is. 6

7 A küls gazdasági hatás lehet: pozititív-negatív termelési-fogyasztási közvetett-közvetlen (pénzben mérhet ) ezek tetsz leges kombinációi Iskolapéldák küls gazdasági hatásokra: Negatív fogyasztási externális hatás: A szomszéd üvölteti a zenét hajnalban Pozitív fogyasztási externális hatás: Gyönyörködni a szomszéd rendezett kertjében Negatív termelési externális hatás: Környezetszennyezés (ausztriai b rgyár és a rábai vizisportturizmus) Pozitív termelési externális hatás: Iskolapélda: Méhész és az almáskert, Autópálya és a falusi büfé 10. Deníció Negatív fogyasztási externália: U i x h j < 0 Pozitív fogyasztási externália: U i x h j > 0 Negatív termelési externália: f i y j < 0; Ci y j > 0 Pozitív termelési externália: f i y j > 0; Ci y j < 0 5. Megjegyzés Bergson-Samuelson féle TJF esetén nem érvényesülnek a gazdaságban fogyasztási küls gazdasági hatások. Küls gazdasági hatások parciális egyensúlyi elemzése: A versenyz i vállalat termelése x, ahol az általa érzékelt MC határköltség megegyezik a P x árral. A valódi határköltség azonban az MC +ME vertikális összeg (a szaggatott vonal), ahol M E a marginális küls hatás. A hatékony kibocsátás mennyisége ezért x < x. 4. Következmény A közvetlen küls hatások (akár kedvez k, akár károsak) eltérítik a láthatatlan kezet. A hatékonyság megkövetelné, hogy egy káros közvetlen küls gazdasági hatást el idéz döntéshozó az egyéni protját maximalizáló mennyiségnél kevesebbet termeljen. Hasznos küls gazdasági hatás esetén pedig hatékonysági szempontból többet kellene termelnie, mint a pro tmaximalizáló mennyiség. (A pénzbeli küls gazdasági hatásoknál az igazságosság, és nem a hatékonyság a kérdés.) 7

8 Közpolitikai megoldások a közvetlen küls gazdasági hatásokból ered hatékonyságvesztés részbeni kiküszöbölésére: Adók és támogatások: A káros küls gazdasági hatások megadóztatása arra készteti a vállalatokat, hogy csökkentsék a másoknak okozott kárt. A korrekciós adó ideális nagysága a marginális küls gazdasági hatás lenne. Így az egyéni határköltségnek és a büntet adónak az összege épp a termelés társadalmi határköltsége lenne. Ugyanígy, egy hasznos küls gazdasági hatás esetében korrekciós támogatás késztetheti a termel t a hatást el idéz tevékenység növelésére. Egyesítés: A felhasználók egyetlen döntéshozó hatókörbe vonása, azaz fúziója, egyesítése bels vé teszi a küls hatásokat. A tulajdon újraelosztása és az engedélyek: a tulajdonjogok kijelölése (deníciója) és eladhatóságának biztosítása piacosíthatja az externáliát, amelynek nincs piaca. 8