MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Átírás

1 MIKROÖKONÓMIA II. Készült a TÁMOP /2/a/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem ködésével Készítette: K hegyi Gergely Szakmai felel s: K hegyi Gergely február 1

2 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MIKROÖKONÓMIA II. 10. hét Piacelmélet és marketing 4. rész K hegyi Gergely A tananyagot készítette: K hegyi Gergely Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECONkönyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el adásvázlatok. kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával. Monopolisztikus verseny Monopolisztikus verseny 1. Deníció Azt a piacformát, amikor termékdierenciálás mellett piaci er vel rendelkez vállalatok versenyeznek, monopolisztikus versenynek nevezzük. Reprezentatív szerepl t tartalmazó modellek (pl. márkák közti verseny) Chamberlin-modell: szabad be-, és kilépés, dierenciált termék Elhelyezkedési ('térbeli') modellek Hotelling-modell (egydimenziós, lineáris termékdierenciálás, rögzített a szerepl k száma) Salop-modell (egydimenziós, körkörös termékdierenciálás, rögzített a szerepl k száma) Monopolmegoldások aggregált és üzemi szinten Adott N számú üzem esetén a monopólium tényleges, aggregált keresleti görbéje D N. Egy üzem kereslete: D n = D N /N. A vállalati és az üzemi szint megoldás ugyanarra az árra vezet. 2

3 Monopólium üzeme versus monopolisztikus versenyz vállalat Monopólium üzeme esetén az optimális megoldást MC = MR n adja. Külön vállalat esetén azonban a keresleti görbe, amivel a vállalat szembesül: d n, tehát az optimum a H pontban van. Monopolisztikus versenyz i egyensúly Monopolisztikus versenyz i egyensúly az s pontban alakul ki. Ebben a pontban minden vállalat protot maximalizál, az ár alacsonyabb, a termelt mennyiség magasabb, mint monoplólium esetén. Reprezentatív monopolisztikus versenyz vállalat Hosszú távon a reprezentatív vállalat L ár-mennyiség kombinációja a D n tényleges, egy vállalatra jutó keresleti görbén található. Ezenfelül a hosszú távú egyensúlyi feltétel az, hogy addig történnek belépések és kilépések, amíg a reprezentatív vállalat protja nulla nem lesz (az ár egyenl nem lesz az AC n átlagos költséggel). 3

4 1. Állítás Monopolisztikus versenyben az aggregált kibocsátás nagyobb, az ár pedig alacsonyabb, mint egy többüzemes monopólium esetén. A saját termékváltozatot kínáló, független vállalatok száma azonban monopolisztikus versenyben lehet nagyobb is, kisebb is, mint egy monopólium protmaximalizáló termékválasztéka. Monopolisztikus versenyben a fogyasztók tehát jól járnak az alacsonyabb árakkal, a számukra elérhet termékválaszték azonban lehet nagyobb is, kisebb is. Termékfajta 1970-es évek 1990-es évek gépkocsimárkák gépkocsimodellek személyi számítógépek szoftverek honlapok mozilmek repül terek vidámparkok McDonald's étlapján szerepl ételek Hazai üdít ital-márkák Tejtípusok 4 19 Levi's farmermodellek Futócip márkák N i kötöttáru 5 90 Kontaktlencse 1 36 Biciklitípusok 8 31 Forrás: Hirschleifer et al, 2009, 358. Elhelyezkedési (térbeli) modellek: Hotelling-modell (egydimenziós, lineáris termékdierenciálás, rögzített a szerepl k száma) A termékek csak egy dimenzióban különböznek egymástól (kiterjeszthet több dimenzióra): ez lehet a térbeli elhelyezkedés dimenziója, vagy a termék tulajdonság egy dimenziója (pl. mennyire édes) 4

5 Lineáris város modell: egyetlen utca meghatározott hosszúsággal A fogyasztók egyformák, elhelyezkedésük egyenletes a város mentén 2 üzlet A termék az elhelyezkedést l eltekintve homogén, azaz minden fogyasztó az olcsóbb üzlett l vásárol gyelembe véve a szállítási költségeket. Ha az ár rögzített: a két vállalat elhelyezkedése meghatározható, létezik Nash-egyensúly az elhelyezkedési stratégiák halmazán(mindkét üzlet középen telepszik le) Ha az elhelyezkedés rögzített: meghatározható az árképzés Bertrand-egyensúlya, létezik Nashegyensúly az árképzési stratégiák halmazán (feltéve, hogy a vállalatok nincsenek egymáshoz túl közel) Az ár csak akkor lesz egyenl a határköltséggel, ha a termékek teljesen homogének (a két üzlet ugyanott helyezkedik el). A dierenciálás piaci er fölényhez juttatja a vállalatokat! Ha az elhelyezkedés és az ár is változhat: nem létezik egyensúly. Salop-modell (egydimenziós, körkörös termékdierenciálás, rögzített a szerepl k száma) Stratégiai viselkedés Lehetséges stratégiák 2. Deníció Ha a vállalat olyan protnövelési próbálkozást tesz, amely a piaci szerepl k véléekedésének és/vagy a piacszerkezeti formának a megváltoztatásán keresztül érvényesül, stratégiai viselkedésnek nevezzük. 1. Megjegyzés A stratégiai viselkedés versenyellenes, ha csak az teszi racionálissá, hogy korlátozza a versenyt. Összejátszás (kartell) Kiszorítás (árazás, mennyiség) K+F, innovációk Szerz déses kapcsolatok létrehozása stb. Összejátszás Töréses keresleti görbe különböz termékek esetén Tegyük fel, hogy a vállalat jelenleg q mennyiséget termel P áron. Ha árat csökkent, az oligopólium többi tagja követni fogja, így csak kevéssel növelheti az eladásait. Ha viszont árat emel, a többiek nem fogják követni, és ezért jelent s forgalomkiesésre számíthat. Következésképpen a d keresleti görbéje megtörik, az M R határbevételi görbéjének pedig ennek megfelel en függ leges szakadása lesz. Az egyensúlyi ár viszonylag stabil, mivel az MC görbe várhatóan akkor is az MR görbe szakadásán fog keresztülhaladni, ha a keresleti vagy a költséggörbe kismértékben eltolódik. 5

6 Árváltozások a kanadai napilapok piacán ármódosítások közötti átlagos id (hónap) árváltozások átlagos nagysága (százalék) kategória M* O* M* O* példányonkénti értékesítés 40,5 41,8 26,2 29,0 hetenkénti kézbesítés 21,9 25,9 13,1 16,6 kézbesítés 22,0 29,0 12,8 16,3 ügynök 37,1 42,0 25,5 30,2 postai megrendelés 21,9 26,6 20,5 28,0 * M = monopólium, O = oligopolium Forrás: Hirschleifer et al, 2009, 394. Az i-edik vállalat protja kartellezés mellett: π k i Kereskedelmi élelmiszerárak Svédországban üzletek száma mediánár 1 103, , , , , , , ,2 Forrás: Hirshleifer et al, 2009, 396. Az i-edik vállalat protja, ha csak szegi meg a kartellmegállapodást és a többiek betartják: π cs i Az i-edik vállalat protja, ha mindkét vállalat megszegi a kartellmegállapodást: π N i Az i-edik vállalat protja Cournot-Nash egyensúlyban: π C i Egyszeri kartellmegállapodás-játék kizetési mátrixa: 6

7 betart megszeg betart π1 k, π2 k π1 k, π2 cs megszeg π1 cs, π2 k π1 N, π2 N 3. Deníció Büntetéskioldó (trigger) stratégia: Az els lejátszáskor kooperáció, utána pedig mindig annak a stratégiának a kiválasztása, amit a versenytárs az el z id szakban választott (ha kooperált, akkor kooperáció, ha megszegte a megállapodást, akkor nincs kooperáció). Véges sokszor ismételt kartell-megállapodási játék egyszeri kizetési mátrixa: betart megszeg betart π1 k, π2 k π1 k, π2 cs megszeg π1 cs, π2 k π1 C, π2 C Potenciálisan végtelen sokszor ismételt kartellmegállapodási játék: Diszkonttényez : R Annak valószín sége, hogy a játék a következ id szakban folytatódik: ρ Az i-edik vállalat protjának jelenértéke kartellezés mellett: P V (π k i ) = π k i + ρrπ k i + ρ 2 R 2 π k i + ρ 3 R 3 π k i +... = π k i (1 ρr) Az i-edik vállalat protjának jelenértéke, ha csak szegi meg a kartellmegállapodást az el id szakban és a többiek betartják: P V (πi cs ) = πi cs + ρrπi C + ρ 2 R 2 πi C + ρ 3 R 3 πi C +... = = π cs i + ρrπc i (1 ρr) 2. Megjegyzés Ha a vállalat megszegi a kartellmegállapodást, akkor az els id szakban éri meg a legjobban megszegni azt! Az i-edik vállalat protjának jelenértéke Cournot-Nash egyensúlyban: P V (π C i ) = π C i + ρrπ C i + ρ 2 R 2 π C i + ρ 3 R 3 π C i +... = 2. Állítás Érdemes betartani a kartellmegállapodást, ha P V (πi k) > P V (πcs ), azaz Feladat: összejátszás (Cournot-duopólium): i π k i (1 ρr) > πcs i + ρrπc i (1 ρr), ρr > πcs i πi cs πi k πi C D(p) = 500 Q C i (q i ) = 20q i + q 2 i + 20 π C i (1 ρr) 7

8 Kiszorítás Pl.: Kiszorító árképzés Tegyük fel, hogy egy monopólium a D(p) = 16 p alakú kereslettel néz szembe. Költségfüggvénye: C(q) = 40q 12q 2 + q 3 Határozzuk meg a monopólium által alkalmazható normál (stratégiamentes) és kiszorító árakat, ha a potenciális belép nek azonosak a költségviszonyai (és a belép r l feltesszük, hogy feltételezi: a bentlév nem változtat a termelésén a belépése után)! 1. Stratégiamentes ár MR = MC 16 2q = 40 24q + 3q 2 q = 6, p = 16 6 = Kiszorító ár A bennlév vállalat olyan árat és mennyiséget határoz meg, amely mellett a belépni szándékozó vállalat protja ha belépne, 0 lenne. AC érinti a belép reziduális keresleti görbéjét (meredekségük azonos) A reziduális keresleti görbe meredeksége = piaci keresleti görbe meredeksége =-1 AC = 40 12q + q 2 dac dq = 2q 12 = 1 ebb l q e = 5, 5; p = AC(5, 5) = 4, 25 Ilyen ár mellett a kereslet: 16 4, 25 = 11, 75; q i = 11, 75 5, 5 = 6, 25, Kiszorító ár: p = 9, 75 Pl.: Kiszorító árképzés Egy piacon monopol helyzetben lev vállalat költségfüggvénye: C(Q) = 40Q Egy belépni szándékozó vállalat költségfüggvénye: C(q) = q (100 a piacra lépés költsége.)a piaci kereslet inverz függvénye: p = 100 (Q + q) Milyen termelési szinttel tudja a bennlév vállalat távol tartani a belépni szándékozót? A belépni szándékozó vállalat protja: [100 (Q + q)] q ( q) max q 60 Q 2q = 0 A belépni szándékozó vállalat optimális termelése a bennlév termelésének függvényében (reakciófüggvény): q = 30 0, 5Q A bennlév vállalat úgy választja meg Q nagyságát, hogy a belép leend protja 0 legyen: Behelyettesítve a reakciófüggvényt Ekkor a belépni szándékozó vállalat protja: Pl.: Árprés a távközlési piacon [100 (Q + q)] q ( q) = Q + 0, 25Q 2 = 0 (Q 1 = 80, q 1 = 10) Q 2 = 40, q 2 = 10, p = ( ) = = 0 Piacnyitás (2002): a saját hálózattal rendelkez vállalat köteles az összekapcsolást biztosítani az alternatív szolgáltatók hívásaihoz. 'Az ár legyen költség alapú', de a Matáv még a hivatalos árak elfogadása el tt kötött hosszú távú összekapcsolási szerz déseket. 8

9 Kiskereskedelmi piac: üzleti el zet k díjcsomagjai Nagykereskedelmi piac: összekapcsolási szolgáltatás, ami elengedhetetlenül szükséges a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásához januárjúlius: összekapcsolási díj > Matáv hívásdíjak > Matáv hálózatfenntartási költségei negatív árrés a kiskereskedelmi versenytársak nem tudták nyereségesen nyújtani szolgáltatásukat Cél: a nagykereskedelmi er fölény átvitele a kiskereskedelmi piacra, ott a versenytársak kiszorítása, belépésük megakadályozása (árprés). Ehhez még veszteségeket sem kellett elszenvednie, csak a prot egy részér l lemondani ideiglenesen. Versenytanács (Vj-100/2002/72): 70 millió Ft büntetés. A vizsgált id szak ugyan rövid, de a piacnyitás kezdete miatt a tevékenység versenytorzító hatású. Technológiai alapú kiszorítás Pl.: A termelési költségek csökkentésére szolgáló beruházások A piacon lev A vállalat két perióduson át termel. Mindkét id szakban az adott termék iránti inverz kereslet: D 1 = p = 74 9q Az els periódusban az A vállalat költsége: C(q) = q A második periódusban egy B vállalat amelynek az A vállalatéval azonos költségei vannak is szeretne belépni a piacra, s ha így tesz, az iparágban Cournot-duopólium alakul ki. A két vállalat közötti aszimmetriát csupán az adja, hogy az A vállalatnak lehet sége van az els periódusban K+F-re költeni: ha 63,5 dollárt költ K+F-re, akkor 2-re csökkenti a határköltségét. A kamatláb 10%. Érdemes-e az A vállalatnak K+F-re költeni? Belép-e a B vállalat a piacra? A lehetséges kimenetekhez tartozó kizetések: A vállalat nem költ K + F-re, B vállalat nem lép be: A vállalat mindkét periódusban monopol helyzetben van: MC = MR 20 = 74 18q q = 3; p = 47 9

10 az A vállalat protja mindkét periódusban: 66 (a B vállalat protja mindkét periódusban: 0) A vállalat költ K + F-re, B nem lép be A vállalat protja: 1. periódusban: 66 63, 5 = 2, 5 2. periódusban: MC = 2; 74 18q = 2, q = 4; p = 38; Prot = 129 (a B vállalat protja mindkét periódusban 0) A vállalat nem költ K + F-re, B vállalat belép 1. periódusban: A vállalat protja 66, B vállalaté 0 2. periódusban: Szimmetrikus Cournot-duopólium alakul ki: Reakciófüggvények: q A = 3 q B /2; q B = 3 q A /2 q A = q B = 2; p = 38 Mindkét vállalat protja 21. A vállalat költ K + F-re, B vállalat belép 1. periódusban: A vállalat protja 2,5; B vállalaté 0 2. periódusban: Aszimmetrikus Cournot-duopólium alakul ki: Reakciófv.-ek: q A = 4 q B /2; q B = 3 q A /2 (MC A = 2; MC B = 20) q A = 3, 33; q B = 1, 33; p = 32 A vállalat protja 85, B vállalaté 1. Rajzoljuk fel a játék extenzív formáját és határozzuk meg az egyensúlyt! 10