Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének augusztus 26-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Átírás

1 I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének augusztus 26-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Beszámoló az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet évi tevékenységéről... 2 Tájékoztató a CT berendezés és a jótállási időszakot követő karbantartási szolgáltatás beszerzése tárgyában lefolytatott közbeszerzésről Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet kapacitás-átcsoportosításához való hozzájárulás 124 A DAOP 4.1.2/B-11 kódszámú Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése" címú pályázatra tekintettel az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet kapacitás-átcsoportosításához való hozzájárulás Tájékoztatás a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Erzsébet Kórház- Rendelőintézet, az Egészséges Vásárhely Program és a Magyar Rákellenes Liga együttműködésében, a Bristol-Myers Squibb Alapítványhoz benyújtott Komplex vastagbél és emlőrák gondozás Hódmezővásárhelyen című pályázatról Iskolahigiénés kérdések áttekintése a Hódmezővásárhelyen működő Iskolavédőnői Szolgálat 2010/2011. évi beszámolója és az Egészséges Vásárhely Program Irodájának helyzetértékelése alapján

2 I/B kötet 2. oldal Iktatószám:./2011. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Beszámoló az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet évi tevékenységéről Az anyagot készítette: Dr. Kallai Árpád főigazgató Az anyagot látta: Előadók:..... Irodavezetők Aljegyzők Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

3 I/B kötet 3. oldal Ikt.sz.:./2011. Tárgy: Beszámoló az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet évi tevékenységéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Dr. Kallai Árpád, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatója elkészítette a Kórház évi tevékenységét bemutató beszámolóját. A beszámoló részletesen bemutatja a közötti időszak működését. Jelen beszámoló azt hivatott bemutatni, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Kórháza milyen erőfeszítések árán volt képes talpon maradni, és változatlan színvonal mellett biztosítani az ellátásra szoruló lakosság egészségügyi ellátását. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, augusztus 26. Tisztelettel: Lázár János polgármester

4 I/B kötet 4. oldal Ikt.sz.:./2011. Tárgy: Beszámoló az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet évi tevékenységéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, mint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat által fenntartott közintézmény működésének bemutatását tartalmazza a beterjesztett beszámoló. Részletesen ismertetjük a Kórház évi teljesítményadatait, az intézet pénzügyi és gyógyszergazdálkodását, a humánerőforrás- és bérgazdálkodást, a tudományos tevékenységet, értékeljük a minőségfejlesztési munkánkat, összefoglalót készítettünk az EVP tevékenységéről. Információt nyújtunk a peres ügyek alakulásáról, a kommunikációs feladatainkról és az 1. számú mellékletben összefoglalót készítettünk a kórház évi médiamegjelenéseiről. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a kapcsolódó prezentációt megtekinteni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen! Hódmezővásárhely, augusztus 26. Tisztelettel: Dr. Kallai Árpád főigazgató

5 I/B kötet 5. oldal I. Vezetői összefoglaló Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet Hódmezővásárhely legfontosabb egészségügyi, illetve közszolgálati feladatokat ellátó intézménye; a kórház működése immár nemcsak a város történelmével, illetve az itt élők mindennapjaival forrt össze, de kulcsszerepet játszik a térségi lakosok ellátásában is intézményünk tisztában van a helyi foglalkoztatásban, valamint népegészségügyben betöltött kiemelt szerepével. A kórház az egészségügyi kormányzat által előidézett közötti viharos időszakban is megőrizte működőképességét, és 2010 végére nemcsak sikerült stabilizálni az intézmény működését, de elkészült a kórház hosszú távú, a vásárhelyi egészségügy perspektíváját felvázoló fejlesztési koncepciója is. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet 2010-es teljesítményét a betegellátás vonatkozásában még mindig befolyásolták a közötti egészségügyi kormányzat finanszírozást érintő intézkedései: ha országos összehasonlításban nézzük a változás mértékét, láthatjuk, hogy a évi drasztikus ágyszám csökkentés hatása folyamatosan sújtja kórházunkat. o 2010-ben kórházunk fekvőbeteg ellátásban 9 380, míg járóbeteg ellátásban esetszámú ellátást nyújtott a számok a évi esetszám esés után folyamatos emelkedést mutatnak, de még mindig nem érik el a 2006-ban ellátottakét. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet éves bevételének legnagyobb részét a kórházban végzett gyógyító megelőző tevékenység OEP által finanszírozott díja teszi ki: ben a kórház pénzforgalmi bevétele meghaladta a 3,7 milliárd forintot, szemben az előző évi közel 2,7 milliárd forintos bevétellel a jelentős emelkedés meghatározó részét a évi ágyszám csökkentés miatt indított peres eljárás peren kívüli megegyezéséből befolyt 800 millió forintos kártalanítási összeg teszi ki, de jelentős az OEP bevétel növekedés is. A 2010-es összes OEP bevétel 55%-a a fekvőbeteg ellátás után folyt be. Az intézmény működési kiadásainak jelentős százalékát a gyógyszer vegyszer beszerzés, valamint az orvosszakmai fogyóanyagok, gyógyászati segédanyagok beszerzésének költsége jelenti. A kórház bérköltség és járulékkiadásai 2010-ben a működési kiadások 42%-át (2006-ben ez az arány 61%-os volt), a dologi kiadások pedig 57%-át tették ki. A kórház összkiadásai 2010-ben meghaladták a 3,8 milliárd forintot. A gyógyszer költségvetési előirányzat kórházunkban az elmúlt öt év adatainak ismeretében az összköltségvetés mintegy 5-6%-ában realizálódott. A kórházban a humánerőforrás létszáma az elmúlt hat évben 41,5%-kal, 745-ről 436- ra csökkent. A struktúraátalakítás és a kényszerű létszámcsökkentés az intézmény teljes személyi állományát arányosan sújtotta, bár a legdrasztikusabb visszaesés a fizikai dolgozók körében figyelhető meg. Ez a leépítéseken túl, az egyes ellátó egységek kiszervezésének a következménye. Problémát jelent az ápolók pótlása, de már rövidtávon gondot jelenthet a sürgősségi osztály szakdolgozói létszámának biztosítása.

6 I/B kötet 6. oldal o A magyar egészségügyi ellátórendszer évek óta jelentős emberi erőforráshiánnyal küzd. Az öregedő társadalomban az egészségügyi dolgozók is öregszenek; az orvosok esetében az összlétszám több mint fele, 50,5%-a 50 év feletti. Ebben a munkakörben az utánpótlást nagyon megnehezíti a kifelé irányuló migráció. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet elvégezte az intézmény minőségértékelését is: o A járóbeteg ellátást igénybevevők olyannyira elégedettek voltak a kórház szolgáltatásaival, hogy 80%-uk akkor is az Erzsébet Kórház Rendelőintézet szolgáltatásait választaná, ha más választási lehetősége is lenne. o A fekvőbeteg ellátás értékelésekor a válaszadók 86%-a úgy nyilatkozott, hogy biztosított volt a gyógyuláshoz szükséges nyugalom és 92%-uk újabb kórházi kezelés esetén is intézetünket választaná. o Az egynapos sebészet tekintetében az osztály működését 100%-osan jól szervezettnek tartják a betegek, s a válaszadók mindegyike intézetünket választaná a jövőben esetlegesen felmerülő újabb beavatkozás szükségessége esetén. o A Központi Laboratórium értékelésekor a válaszadók 92%-ának nem volt kellemetlensége a mintavétel (vérvétel, vizelet stb.) során, 94%-uk újabb vizsgálat esetén is a laboratóriumot választaná. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet felelősségbiztosítója a vizsgált időszakban az előterjesztett kártérítési igények mintegy 10,17%-át volt csak kénytelen megfizetni, és ezen összeg után a kórház csupán az őt terhelő önrészt, amely jelenleg 10%. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010 októberében fogadta el a kórház hosszú távú fejlesztési koncepcióját, amely meghatározza a vásárhelyi egészségügy következő évtizedeit. A dokumentumot külső szakértők és a kórház dolgozóinak bevonásával, valamint az önkormányzat együttműködésével készítette el az intézmény. Az Egészséges Vásárhely Program 2010-ben azt tekintette alapfeladatának, hogy a meglévő programelemeket fenntartva, illetve továbbfejlesztve biztosítsa elfogadottságát a városi lakosság körében, emellett szakmai rendezvényekkel és továbbképzésekkel javítsa országos egészségszakmai pozícióját. Kórházunk az ember és betegközpontú ellátásszervezésen túlmenően kiemelt figyelmet fordít a lakossági kapcsolattartásra, valamint a kórház működésével kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátására.

7 I/B kötet 7. oldal II. A betegellátás teljesítményadatainak értékelése 1. A teljesítmény alakulása a teljesítményegységek vonatkozásában Ahhoz, hogy a vizsgált es időszak finanszírozásának változását jól érthető módon be tudjuk mutatni, vissza kell kicsit nyúlnunk az időben január 1-től a teljesítményeket visszafogó és ennek következtében az egészségügyi szolgáltatók bevételét csökkentő jogszabályok kerültek folyamatosan bevezetésre a magyar egészségügyre jellemző teljesítményelvű finanszírozásban január 1-től bevezették a teljesítményvolumen korlátos finanszírozást. Ennek értelmében az OEP minden intézetre meghatározott egy súlyszám keretet a fekvőbeteg ellátásban, a járóbeteg szakellátásban pedig egy német pont keretet. Bázisul a 2003-as év teljesítményét tették meg. Ezt a teljesítmény tömeget kívánták finanszírozni az éppen érvényben lévő alapdíjjal (Ft/súlyszám és Ft/német pont). A tárgyhónapra elszámolható teljesítmény mennyisége felett jelentett további teljesítményt 60, 30 és 10%-os degressziós összeggel finanszírozták, de minden jelentett teljesítmény után realizált az intézet valamekkora bevételt. A 2004 áprilisától életbe lépett 98%-os teljesítménykorlát miatt azonban végül a 2003-as bázis év teljesítményének 98%-a lett a teljes összegű finanszírozás volumenkorlátja 2004-ben. Ez a szabályozás, illetve a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátásában foganatosított elszámolhatósági és besorolási szabályváltozások nem tudták megállítani a teljesítmény növekedést és a kasszakiáramlást országos szinten, ezért a július 1-én eltörölték a degresszív finanszírozást. Ennek értelmében a volumenkorlátban meghatározott teljesítménykereten fölül megvalósuló teljesítményeket egyáltalán nem finanszírozta a biztosító, az ezen teljesítményekre realizálható bevétel 0 Ft év második felében tovább rontotta a képet, hogy július 1-i hatályba lépéssel megjelent a 9/1993. NM rendelet módosítása is, amely a és évi kódkarbantartások hatását volt hívatott érvényesíteni oly módon, hogy egy, az intézetek számára nem nyilvánossá tett algoritmus szerint a HBCs-kben és hozzárendelt súlyszámaikban beállott változások miatt az intézet által elérhető súlyszám korlátot lecsökkentették. A finanszírozott keret csökkentésével párhuzamosan nem emelték az alapdíjat, azaz az egy súlyszámra fizetett Ft értéket, így az elérhető bevétel egyértelműen csökkent. A járóbeteg ellátásban elérhető bevételeket is lecsökkentették, mivel bevezették az ún. 5 perces szabályt. Ennek értelmében egy szakrendelésen az OEP szerződésben szereplő havi óraszám*12 beteget lehet ellátni, illetve maximum ennyi beteg ellátását finanszírozta a biztosító. Az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, az intézményi átalakítások megkezdésére, az egészségügyi intézmények működését segítő támogatásokhoz szükséges előirányzat átcsoportosításról szóló 2164/2006. (IX. 20.) Korm. határozat alapján kiírt pályázat alapján lehetőség nyílt a fekvőbeteg ágyszámok szolgáltató által kezdeményezett módosítására. Mind a kihasználatlan ágyak leadására, mind az aktív ágyak krónikus rehabilitációs ággyá való konvertálására mód nyílt kompenzációs díj elnyerése mellett. Ennek keretében kórházunk 29 aktív ágy krónikus ággyá történő konvertálásával pályázott; a pályázat pozitív elbírálásban részesült. A pályázat eredményének kihirdetése előtt napvilágot látott az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. tv. Ennek folyományaként az / MIN. számú határozat április 1. hatállyal az Erzsébet Kórház Rendelőintézet összes finanszírozott betegágyának számát 430-ról 344-re, aktív ágyainak számát 315 ágyról 116

8 I/B kötet 8. oldal ágyra csökkentette. Mindez az aktív ágyak számát illetően a Dél-alföldi Régióban és országosan is egyedülálló módon 63%-os aktív ágyszám csökkenést jelentett. Elmondható, hogy a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Rendelőintézet a évi struktúraváltás által leginkább érintett szolgáltatók közé tartozott. A drasztikus ágyszám csökkentés után továbbra is többször hajtottak végre a bevételi lehetőségeket csökkentő változtatásokat mind a fekvőbeteg, mind a járóbeteg ellátásban. Ezt részben visszanormálással, részben a Szabálykönyvekben megjelenített elszámolhatósági szabályok bővítésével érte el a pénztár. Ezek a technikák nem jelentettek elégséges megtakarítást az OEP kasszákban, melyek volumenét csökkentették is a világgazdasági válságra hivatkozva. A fenntarthatóság (mármint az OEP kasszáké) érdekében április 1-től bevezetésre került az EMAFT-os (előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott teljesítmény) finanszírozási technika. Ennek keretében az aktív fekvő és a járóbeteg ellátásban is a korábban már a laboratóriumok elszámolásában használt módon számolták el a teljesítményeket. Ezen új forráskivonási technika során a teljesítmény előre kiközölt részét egy előre meghatározott alapdíjjal (150 eft/súlyszám, 1,6 Ft/pont), míg az e fölötti részt a kasszában aktuálisan lévő pénz által engedett lebegő díjjal fizették ki. Az EMAFT volumenszámításánál használt bázis a szolgáltatók által évben jelentett és elszámoltnak minősített teljesítmény lett. Ezzel a finanszírozási technikával szinte minden egészségügyi szolgáltató bevétele csökkent. A kis EMAFT-ú intézetek jellemzően a kisméretű, nem súlyponti kórházak jártak a legrosszabbul. A szolgáltatók fokozódó ellenállása és nyomásgyakorlása után 2009 novemberétől visszaállították a teljesítményvolumen korlátos finanszírozást. A TVK meghatározását összekötötték egy HBCS revízióval és visszanormálással, melynek következtében az intézetek TVK-ja jellemzően csökkent a évhez viszonyítva. Tovább árnyalja a képet, hogy az alapdíjakat lecsökkentették Ft/súlyszámra a fekvőbeteg ellátásban és 1,46 Ft/pont értékre a járóbeteg ellátásban. Ennek következtében a 2010-es finanszírozási évben az intézetek OEP bevétele nagy valószínűséggel alatta maradt a évinek. A krónikus fekvőbeteg ellátás bevételtermelő képessége is csökkent a évben. A 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet módosításával érvénybe léptették a rehabilitációs szakmai kollégium által korábban már kialakított szigorú besorolási rendet, mely a humánerőforrás meglétéhez köti a kiemelt rehabilitációs szorzók finanszírozási szerződésben való érvényesíthetőségét. A krónikus osztályra felvett betegek ellátása során csak az első három hónapban volt érvényesíthető a korábbi bevételt biztosító 1,2-es szakmai szorzó. Az ápolás második 3 hónapjában a szorzó 1, a hetedik hónaptól 0,75, 1 évnél hosszabb ápolás esetén 0,5-ra csökkent. Az alábbi tábla az ápolás hosszának megfelelő bevételi képességet mutatja 1 krónikus ágy tekintetében az ápolási idő hosszától függően: szorzó napi bevétel hó 1, hó hó 0, év után 0,

9 I/B kötet 9. oldal Látható, hogy azon krónikus osztályok bevétele csökkent jelentősen, amelyeken jellemzően hosszú ideig ápolják a betegeket. Ezen összefoglaló után nézzük kórházunk teljesítmény mutatóinak változását! A táblázatok egy részébe azért kerültek bele a és finanszírozási év adatai, mert ennek az egész időszaknak a bázisa a 2003-as finanszírozási év teljesítménye. A járóbeteg ellátás teljesítményvolumen korlátait áttekintve láthatjuk, hogy folyamatosan emelkedett a finanszírozottan ellátható német pontszám éves mennyisége ben a TVK értéke a II. félév speciális EMAFT alapú finanszírozása miatt alacsonyabb. JÁRÓ TELJESÍTMÉNYVOLUMEN-KORLÁT Intézményi TVK pontszám Eltérés a 2003-as bázis évtől Eltérés országos átlagtól % 0% % -1% % 2% % -2% % -1% % 16% % 19% % 49% Járó intézményi TVK A 2010-es évre elért jelentős emelkedés azon kórházpolitika pozitív következménye, hogy kórházunk nem fogta vissza a járóbeteg ellátást a TVK adta keretekre hivatkozva. Ugyanis 2006-ban az augusztusi és a decemberi kasszamaradvány szétosztásnál már megjelent az az OEP gondolkodásmód, hogy a tényleges teljesítmény szolgáljon az elbírálás alapjául. Mind az EMAFT 2009 II. félévére való meghatározása, mind a 2010-es finanszírozási év volumenkorlátjának meghatározása egyértelműen hátrányosan érintette azokat a szolgáltatókat, amelyek nem tettek meg mindent a járóbetegek ellátására, járóbeteg óraszámaik kihasználására, és visszafogták teljesítményüket az alacsony TVK-ra hivatkozva.

10 I/B kötet 10. oldal Járó TVK eltérés a 2003-as bázis évtől % 139% 161% 150% 100% 105% 113% 119% 124% 100% 77% 50% 0% Láthatjuk, hogy a járóbeteg TVK növekedése nem csak az intézet szintjén jelentős, hanem országos összehasonlításban is évben az országos növekedési átlaghoz képest 49%-kal nagyobb a növekedési arány kórházunkban a járóbeteg ellátás volumenkorlátja tekintetében. Járó TVK eltérés az országos átlagtól % 50% 40% 49% 30% 20% 16% 19% 10% 0% -10% 0% -1% 2% -2% -1% Az aktív fekvőbeteg ellátás tekintetében sajnos nem ez a helyzet. FEKVŐ TELJESÍTMÉNYVOLUMEN-KORLÁT Intézményi TVK súlyszám Eltérés a 2003-as bázis évtől Eltérés országos átlagtól % 0% % -4% % -9% % -13% % -29% % -42% % -38% % -42%

11 I/B kötet 11. oldal Fekvő intézményi TVK A finanszírozás változását bemutató összefoglalóban leírtak miatt az aktív fekvőbeteg ellátásra kapott finanszírozott teljesítmény egyre kisebb kórházunkban ben látható egy kismértékű emelkedés. Az új egészségügyi kormányzat kísérletet tett a keretek új alapokon történő meghatározására, melyben az egyik szempont a évi ágyszám csökkentés aránya volt. Ez azonban a nagyon alacsony jelenlegi aktív ágyszám miatt csak ekkora emelkedést eredményezett. Fekvő TVK eltérés a 2003-as bázis évtől % 100% 87% 82% 80% 66% 54% 60% 39% 34% 36% 40% 20% 0% Ha országos összehasonlításban nézzük a változás mértékét, láthatjuk, hogy a évi drasztikus ágyszám csökkentés hatása folyamatosan sújtja kórházunkat.

12 I/B kötet 12. oldal Fekvő TVK eltérés az országos átlagtól % -5% -10% -15% -20% % -4% -9% -13% -25% -30% -35% -29% -40% -45% -38% -42% -42% Az Országos Egészségbiztosító Pénztár adta teljesítménykorlátok és lehetőségek után nézzük kórházunk tényleges teljesítményét a es időszakban! Elsőként a kórházunkban ellátott betegek számát mutatjuk be a fekvő és járóbeteg ellátásban. FEKVŐ- ÉS JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS ESETSZÁMAI FEKVŐ ELLÁTÁS Ebből: Aktív ellátás Krónikus ellátás JÁRÓ ELLÁTÁS Ebből: Laboratóriumi vizsgálat Diagnosztika Egyéb A járóbeteg ellátás tekintetében látható, hogy a évi esetszám esés után folyamatosan nőtt az esetszám, de nem éri el a évben ellátottakét. Ennek oka részben a csökkenő lakosságszám, részben pedig a megszűnt fekvőbeteg osztályokhoz kapcsolódó, kényszerűségből máshová irányuló betegforgalom.

13 I/B kötet 13. oldal Járóbeteg-ellátás esetszámai Egyéb Diagnosztika Laboratóriumi vizsgálat Az alábbi ábrán látható, hogy a járóbeteg ellátás legnagyobb része a klasszikus szakrendelésekhez kapcsolódik, de igen magas a diagnosztikai és a laboratóriumi vizsgálatok aránya is. Járóbeteg-ellátás esetszámai Laboratóriumi vizsgálat Egyéb Diagnosztika Az alábbi táblázat a laboratóriumi és diagnosztikai vizsgálatok további bontását mutatja. DIAGNOSZTIKA ESETSZÁMOK Röntgendiagnosztika Mammográfia CT Ultrahang Labordiagnosztika Patológia Transzfúziológia Összesen

14 I/B kötet 14. oldal Látható, hogy a laboratóriumi vizsgálatok után a hagyományos röntgen diagnosztika és az ultrahangellátás teszi ki a vizsgálatok jelentős részét, de nagyon jelentős a pathológiai szövettani és cytológiai vizsgálatok szerepe is. Diagnosztikai vizsgálatok esetszámai Transzfúziológia Patológia Labordiagnosztika Ultrahang CT Mammográfia Röntgendiagnosztika A tényleges évi esetszámok és a megoszlási arányok láthatóak az alábbi két diagramon: Járóbeteg-ellátás esetszámai Laboratóriumi vizsgálat Diagnosztika Egyéb

15 I/B kötet 15. oldal Diagnosztikai vizsgálatok esetszámai Röntgendiagnosztika Mammográfia CT Ultrahang Labordiagnosztika Patológia Transzfúziológia A fekvőbeteg osztályokon ellátott esetek számát vizsgálva látszik, hogy egy évi jelentős esetszám csökkenés után közel állandó az ellátott esetszám. FEKVŐBETEG -ELLÁTÁS ESETSZÁMAI FEKVŐ ELLÁTÁS Ebből: Aktív ellátás Krónikus ellátás Az aktív osztályokon ellátott betegek számában évben van egy nagy visszaesés, ami a 63%-os aktív ágyszám csökkentés következménye, majd kis mértékben tovább csökken az ellátott esetszám.

16 I/B kötet 16. oldal Fekvőbeteg-ellátás esetszámai Krónikus ellátás Aktív ellátás A krónikus ágyakon, az ágyak számának növekedésével együtt 2007-ben jelentkezett egy nagyarányú növekedés, majd 2008-tól az ellátottak száma közel azonos. A két ellátási forma összehasonlítása nem pontos pusztán az esetszámok alapján. A krónikus ellátásra (Krónikus osztály, rehabilitációs osztályok, Ápolási osztály) jellemző a jóval hosszabb ellátási idő. ÁPOLÁSI NAPOK SZÁMA Aktív ápolási nap Krónikus ápolási nap Látható, hogy az aktív ágyak számának lecsökkenése után az aktív ápolási napok folyamatos csökkenése mellett a krónikus ágyakon megnőtt az ellátott napok száma.

17 I/B kötet 17. oldal Ápolási napok Aktív ápolási nap Krónikus ápolási nap % 20% 40% 60% 80% 100% 2010-ben az összes ellátott eset 72%-a (9 380 fő, beteg) aktív osztályon feküdt. Ugyanakkor az összes finanszírozott ápolási nap 60%-a a krónikus fekvőbeteg ellátásban valósult meg. Aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátás esetszámainak megoszlása % 72% Aktív ellátás Krónikus ellátás

18 I/B kötet 18. oldal Ápolási napok megoszlása 2010-ben 40% 60% Aktív ápolási nap Krónikus ápolási nap Az egyes fekvőbeteg osztályok esetszámát az alábbi táblázat tartalmazza a vizsgált időszakban: FEKVŐBETEG-ELLÁTÁS ESETSZÁMAI KÖZÖTT AKTÍV ÁPOLÁSOK Csecsemő és Gyermekgyógyászat Fül-Orr-Gégészet Szemészet Bőrgyógyászat Onkológia Reumatológia Intenzív Betegellátás Patológia Szentes Patológia Egynapos Sebészet Egynapos Szülészet-Nőgyógyászat Egynapos Fül-Orr-Gégészet Egynapos Szemészet Egynapos Urológia Belgyógyászat-Ideggyógyászat Sebészet-Szülészet-Nőgyógyászat KRÓNIKUS ÁPOLÁSOK Ápolási Osztály Krónikus Belgyógyászat Belgyógyászati Rehabilitáció Mozgásszervi Rehabilitáció

19 I/B kötet 19. oldal A 2010-ben ellátott esetszámok osztályok közötti megoszlását az alábbi két grafikon mutatja be aktív és krónikus osztályos bontásban: 2000 Aktív fekvő osztályokon ellátott esetszámok Sebészet-Szülészet- Nőgyógyászat Belgyógyászat- Ideggyógyászat Egynapos Urológia Egynapos Szemészet Egynapos Fül-Orr- Gégészet Egynapos Szülészet- Nőgyógyászat Egynapos Sebészet Patológia Patológia Szentes Intenzív Betegellátás Reumatológia Onkológia Csecsemő és Gyermekgyógyászat Krónikus fekvőbeteg osztályokon ellátott esetszámok Ápolási Osztály Krónikus Belgyógyászat Belgyógyászati Rehabilitáció Mozgásszervi Rehabilitáció

20 I/B kötet 20. oldal Aktív fekvőbeteg ellátásban a bevétel alapja a súlyszám. Látható, hogy a évi ágyszám csökkentés és a bevezető részben leírt finanszírozási változások következményeként a teljesítet súlyszám összeg csökkent. Súlyszámok között Az aktív fekvőbeteg osztályok súlyszám teljesítményét az alábbi tábla tartalmazza. FEKVŐBETEG-ELLÁTÁS SÚLYSZÁMAI KÖZÖTT AKTÍV ÁPOLÁSOK Csecsemő és Gyermekgyógyászat Fül-Orr-Gégészet Szemészet Bőrgyógyászat Onkológia Reumatológia Intenzív Betegellátás Patológia Szentes Patológia Egynapos Sebészet Egynapos Szülészet-Nőgyógyászat Egynapos Fül-Orr-Gégészet Egynapos Szemészet Egynapos Urológia Belgyógyászat-Ideggyógyászat Sebészet-Szülészet-Nőgyógyászat Összesen

21 I/B kötet 21. oldal A évben sajnálatos módon megszűnt kórházunkban a Fül-orr-gégészet, Szemészet és Bőrgyógyászat osztály. Az OEP a fekvőbeteg osztályokon elhaltak boncolását súlyszámban finanszírozza, így ez a teljesítmény ebben a csoportban jelenik meg. A táblázat tartalmának grafikus megjelenítése látható az alábbi ábrán: Súlyszámok alakulása között Sebészet-Szülészet-Nőgy ógyászat Belgy ógy ászat-ideggy ógyászat Egynapos Urológia Egynapos Szemészet Egynapos Fül-Orr-Gégészet Egynapos Szülészet-Nőgyógyászat Egynapos Sebészet Patológia Patológia Szentes Intenzív Betegellátás Reumatológia Onkológia Bőrgyógyászat Szemészet Fül-Orr-Gégészet Csecsemő és Gyermekgyógyászat A évben visszaigazolt súlyszám osztályok közötti megoszlását az alábbi grafikon mutatja:

22 I/B kötet 22. oldal Súlyszámok alakulása 2010-ben Egynapos Sebészet Patológia Patológia Szentes Intenzív Betegellátás Reumatológia Onkológia Csecsemő és Gyermekgyógyászat Sebészet-Szülészet-Nőgyógyászat Belgyógyászat-Ideggyógyászat Egynapos Urológia Egynapos Szemészet Egynapos Fül-Orr-Gégészet Egynapos Szülészet-Nőgyógyászat 2. A teljesítmény alakulása monetáris vonatkozásban Egy egészségügyi szolgáltató OEP által folyósított bevételét nemcsak az adott ellátási formára jellemző teljesítményegység (súlyszám, német pont, ápolási nap) mennyisége, hanem az ehhez jogszabályban kihirdetett aktuális forintérték is meghatározza. A járóbeteg és fekvőbeteg alapdíjak időbeni változását az alábbi tábla tartalmazza: JÁRÓ ÉS AKTÍV FEKVŐ ALAPDÍJAK Változás időpontja Ft/pont Ft/súlyszám február 1, április 1, április 1, november 1, november 1, A krónikus ágyak szakmai szorzóinak és a hozzájuk tartozó Ft/ápolási nap díjainak változását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

23 I/B kötet 23. oldal KRÓNIKUS FEKVŐ ALAPDÍJAK Ft/krónikus nap Változás időpontja Minden szorzóra 1x 1,2x 1,4x 1,5x 1,7x 3,3x 3,6x február július április május december január Megnéztük, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az érvényben lévő alapdíj és az adott hónapban intézetre jellemző Ft/német pont érték. Az intézeti érték kiszámítása: (TVK*érvényes alapdíj) / (TVK+TVK-n fölüli teljesítmény pontban). Ebből következően, ha egy intézet a TVK-val megegyező mennyiséget vagy az alatt teljesít, akkor az intézeti Ft/pont értéke megegyezik az országos alapdíjjal. Ha az intézet OEP által visszaigazolt (elismert) teljesítménye magasabb a volumenkorlátnál, úgy az intézetre abban a hónapban jellemző Ft/német pont érték kisebb mint az országos alapdíj. Az országos és az intézeti alapdíj alakulását, illetve ennek grafikus ábrázolását az alábbiakban láthatjuk: FORINT/JÁRÓ PONT Év Típus JAN FEBR MÁRC ÁPR MÁJ JÚN JÚL AUG SZEPT OKT NOV DEC Országos 1,34 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 Intézményi 1,10 1,08 1,07 1,11 0,99 1,06 0,95 0,98 0,80 0,89 0,93 1,05 Országos 1,36 1,36 1,36 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 Intézményi 0,94 1,21 1,34 1,45 1,44 1,45 1,44 1,44 1,45 0,98 1,03 1,13 Országos 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 Intézményi 1,00 1,01 1,14 1,03 1,08 1,00 1,05 1,46 1,46 0,77 0,84 0,83 Országos 1,46 1,46 1,46 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 1,46 1,46 Intézményi 0,80 0,80 0,87 1,12 1,10 1,06 1,11 1,01 1,07 1,20 1,17 1,21 Országos 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,50 1,50 Intézményi 1,09 1,20 1,17 1,29 1,33 1,24 1,46 1,31 1,32 1,38 1,32 1,50 Láthatjuk, hogy kórházunk járóbeteg teljesítménye a vizsgált időszakban csak néhány hónapban nem haladta meg a rendelkezésre álló TVK-t.

24 I/B kötet 24. oldal Forint/járó pont Országos Intézményi 2 1,5 1 0, július január július január július január július január július január Az éves összesítésekben látható, hogy kórházunk minden évben több német pontot teljesített, mint a finanszírozás alapjául szolgáló volumenkeret évben a TVK fölötti teljesítmény mértékének köszönhetően augusztus-szeptember havi teljesítésre 45 millió német pont egyszeri keretbővítést kapott kórházunk. Járó TVK és teljesítés TVK pontszám Teljesített pontszám Év végi maradvány Az alábbi ábrán látható, hogy 2010 folyamán is folyamatosan fölötte voltunk a TVK adta lehetőségeknek. Ennek következtében a miniszteri keret szétosztásakor német pont egyszeri keretbővítést kaptunk november-december hónapra.

25 I/B kötet 25. oldal Forint/járó pont alakulása 2010-ben 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Országos Intézményi december november október szeptember augusztus július június május április március február január Az országos és az intézeti fekvőbeteg alapdíj alakulását, illetve ennek grafikus ábrázolását az alábbiakban láthatjuk: FORINT/SÚLYSZÁM Év Típus JAN FEBR MÁRC ÁPR MÁJ JÚN JÚL AUG SZEPT OKT NOV DEC Országos Intézményi Országos Intézményi Országos Intézményi Országos Intézményi Országos Intézményi Ebben az esetben már lényegesen több olyan hónap található, amikor nem teljesítettük túl a TVK-t. Ennek oka az egyes osztályok ágyszámaihoz rendelt maximalizált esetszámon túl (aminek túllépését akkor sem finanszírozza az OEP, ha a TVK-ba még beleférne a teljesítmény) az, hogy a fekvőbeteg ellátás változó költsége ellentétben a járóbeteg ellátáséval nagyon magas. Így egy finanszírozatlan ellátás magas változóköltsége felvállalhatatlan költségnövekedést okoz a kórháznak.

26 I/B kötet 26. oldal Forint/súlyszám Országos Intézményi január július január július január július január július január július Az éves összehasonlításokon látható, hogy a vizsgált időszak minden évében az egész évi aktív fekvőbeteg teljesítmény meghaladta az éves volumenkorlátot. Fekvő TVK és teljesítés TVK súlyszám Teljesített súlyszám Év végi maradvány Az alábbi grafikonon látható, hogy 2010-ben 5 hónapban nem teljesítettük túl a TVK-t, 7 hónapban fölötte volt a visszaigazolt teljesítmény a finanszírozottnak.

27 I/B kötet 27. oldal Forint/súlyszám alakulása 2010-ben Országos Intézményi december november október szeptember augusztus július június május április március február január Az alábbi táblázat az OEP által visszaigazolt (valós, tényleges teljesítmény), de nem finanszírozott TVK-n felüli járóbeteg teljesítményeket mutatja. JÁRÓ TVK ÉS TELJESÍTMÉNY Finanszírozási év TVK pontszám Teljesített pontszám Év végi maradvány (pont) TVK-n felüli teljesítmény * *2008-ban az intézmény augusztus-szeptember hónapokra 45 millió forint értékű TVK kiegészítést kapott A közötti időszakban összesen német pontot teljesítettünk. A teljesítés időpontjában az érvényes országos alapdíjjal számolva a finanszírozás hiánya Ft bevételtől fosztotta meg kórházunkat Az aktív fekvőbeteg ellátásban a visszaigazolt, de nem finanszírozott teljesítmény mennyisége a vizsgált 5 éves időszakban súlyszám volt. Ennek finanszírozatlansága Ft bevétel kiesést okozott kórházunknak.

28 I/B kötet 28. oldal FEKVŐ TVK ÉS TELJESÍTMÉNY Finanszírozási év TVK súlyszám Teljesített pontszám Év végi maradvány TVK-n felüli teljesítmény Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet bevételeinek alakulása a vizsgált időszakban Az alábbi táblázat a kórház bevételeit mutatja be éves bontásban, bevételi típusonként: Pénzforgalmi- és pénzforgalom nélküli bevételek (eft) Működési bevételek Ebből: OEP bevétel Felhalmozási bevételek Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány Támogatási kölcsönök igénybevétele, visszatérülése Költségvetési támogatás Pénzforgalom nélküli bevételek Finanszírozás bevételei Összesen A évi összbevételben megvalósult jelentős emelkedés meghatározó részét a évi ágyszám csökkentés miatt indított peres eljárás peren kívüli megegyezéséből befolyt 800 millió forintos kártalanítási összeg teszi ki, de jelentős az OEP bevétel növekedés is. A teljes éves bevétel legnagyobb részét a kórházban végzett gyógyító megelőző tevékenység OEP által finanszírozott díja teszi ki.

29 I/B kötet 29. oldal Bevételek eft Egyéb bevételek OEP bevétel Az OEP bevételek évi visszaesése után folyamatos emelkedés észlelhető évben elértük a 2007-es bevételi szintet. OEP bevételek alakulása eft Az éves OEP bevételek ellátási típusonként való megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze: FEKVŐ- ÉS JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS OEP BEVÉTELEI (eft) FEKVŐ ELLÁTÁS Ebből: Aktív ellátás Krónikus ellátás JÁRÓ ELLÁTÁS Ebből: Laboratóriumi vizsgálat Diagnosztika Gondozói fix díjak Egyéb OEP BEVÉTEL ÖSSZESEN

30 I/B kötet 30. oldal Az OEP bevételek nagyobb részét a fekvőbeteg ellátás után folyósított teljesítménydíjazás teszi ki. A megoszlást és az arányokat az alábbi diagram mutatja be: OEP bevételek eft Fekvő ellátás Járó ellátás A fekvőbeteg ellátás után befolyó finanszírozási összeg nagyobb része az aktív fekvőbetegek részére nyújtott ellátás finanszírozására érkezik. Fekvőbeteg-ellátás OEP bevételei eft Krónikus ellátás Aktív ellátás A járóbeteg ellátás után realizálódó bevétel legnagyobb része a klasszikus szakorvosi ellátások finanszírozására folyik be. A laboratóriumi ellátás speciális, lebegőpontos finanszírozása miatt annak ellenére, hogy a jelentett járóbeteg ellátási esetek mintegy 25%-a laboratóriumi vizsgálat a bevételben játszott szerepe lényegesen alacsonyabb.

31 I/B kötet 31. oldal Járóbeteg-ellátás OEP bevételei eft Egyéb Gondozói fix díjak Diagnosztika Laboratóriumi vizsgálat évben az összes bevétel 55%-a a fekvőbeteg ellátás után folyt be. OEP bevételek 2010 eft 45% 55% Fekvő ellátás Járó ellátás A fekvőbeteg ellátás után befolyó finanszírozási összeg nagyobb része, 62%-a az aktív fekvőbetegek részére nyújtott ellátás finanszírozására érkezett. Fekvőbeteg-ellátás OEP bevételei 2010 eft 38% 62% Aktív ellátás Krónikus ellátás

32 I/B kötet 32. oldal A járóbeteg ellátás után befolyó finanszírozási összeg 68%-a a hagyományos szakellátások, 23%-a a diagnosztikai beavatkozások, 8%-a a laboratóriumi ellátás teljesítménye, 1%-a a gondozók fix díjai miatt érkezett kórházunkba évben. Járóbeteg-ellátás OEP bevételei 2010 eft 68% 8% 23% 1% Laboratóriumi vizsgálat Diagnosztika Gondozói fix díjak Egyéb III. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet gazdálkodása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Erzsébet Kórház Rendelőintézet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve, amely előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező közszolgáltató költségvetési szerv, tevékenységi jellegét tekintve közintézet. Szakmai tevékenységét az alábbi telephelyeken végzi: Hódmezővásárhely, Dr.Imre József utca 1, Kakasszék (Székkutas, IV. ker. 143.) Szentes, Sima Ferenc u Működés Az alábbi táblázat az Országgyűlés a szakellátó hálózat megújítása és folyamatos magas színvonalú működése érdekében december 18. ülésnapján megalkotott, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvénye értelmében az intézet ágyszámait és az ellátandó lakosság számát mutatja.

33 I/B kötet 33. oldal Szakma kód, megnevezés április 1. előtt április 1. után ellátandó lakosság aktív ágyszám ellátandó lakosság aktív ágyszám 01 Belgyógyászat és társszakmák Sebészet és társszakmák Szülészet-nőgyógyászat Csecsemő-, gyermekgyógyászat 06 Fül-orr-gégészet Szemészet Bőr- és nemibeteg-ellátás Ideggyógyászat és stroke ellátás Onkológia és onkoradiológia Reumatológia Intenzív ellátás Összesen Gazdálkodás Az államháztartás szervezetei módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelt alkalmaznak. A költségvetési szervek könyveikben rögzített adatok kétfélék. A pénzforgalmi gazdasági műveletek adatai és az egyéb gazdasági események adatai. A pénzforgalmi gazdasági eseményeket és ezeknek a könyvviteli mérleg eszközeire és forrásaira gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően kell rögzíteni. Az egyéb gazdasági műveletek rögzítésénél követelmény a valós kép biztosítása, a zárt rendszer és az áttekinthetőség. Az eltérés, hogy e műveletek eszközökre és forrásokra gyakorolt hatása negyedévenként, az analitikák alapján összeállított bizonylatok (feladások) alapján kerül rögzítésre. Mindezek alapján különbséget kell tenni a pénzforgalmi teljesülés és a gazdálkodási évben ténylegesen felmerült kiadások között. Működési kiadások Az intézmény működési kiadásainak jelentős százalékát a gyógyszer vegyszer beszerzés, valamint az orvosszakmai fogyóanyagok, gyógyászati segédanyagok beszerzésének költsége jelenti. A szakmai fogyóanyag, illetve segédanyagok rendelését, beszállítását, raktározását május 31-ig a Diagnosticum Zrt. biztosítja.

34 I/B kötet 34. oldal Az intézmény 2010-ben is a korábbi évekhez hasonlóan keretgazdálkodást alkalmazott mind a gyógyszerfelhasználás, mind pedig a szakmai fogyóanyag felhasználás területén december 10-én kötöttünk szerződést a beszállítókkal a gyógyszer és infúzió beszerzés tárgyában kiírt konzorciumi közbeszerzési eljárás eredményeként, melynek értéke Ft. Ezen tendernek alapvető követelménye volt az árak visszaszorítása, valamint a hatóanyagra történő ajánlattétel.

35 I/B kötet 35. oldal MŰKÖDÉSI KIADÁSOK Rendszeres személyi juttatások Nem rendszeres személyi juttatások Külső személy juttatásai Munkaadókat terhelő járulékok BÉRKÖLTSÉG ÉS JÁRULÉKAI ÖSSZESEN Élelmiszer Gyógyszer intézeti Gyógyszer közforgalmú Kötszer Vértermék Anyatej Vegyszer Irodaszer, nyomtatvány Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó Tüzelő-, hajtó-, kenőanyag Egyéb gyógyászati segédanyag Egyszer használatos anyag Fotó- és rtg. anyag Fogászati anyag Infúziós, transzfúziós anyag Laboreszköz, üvegáru Veszélyes hulladékgyűjtő edényzet Szakmai gázok Kisértékű tárgyi eszköz, szellemi termék Munka- és védőruha, egyéb anyagok Kommunikációs szolgáltatások Vásárolt élelmezés Bérleti- és lízingdíjak Szállítási szolgáltatások Gázenergia Villamosenergia Távhő és melegvíz Víz- és csatonadíjak Karbantartás, kisjavítás Szemétszállítás és kéményseprési díjak Veszélyes hulladék kezelése Takarítási szolgáltatás Higiéniai szolgáltatások Parkgondozás Postai levél, csomag Biztonsági rendszer Temetői ktg Egyéb intézményüzemeltetési szolgáltatás Ügyeleti kifizetések Foglalkozás eü. ellátás Szakorvosi ellátás Vásárolt diagnosztikai szolgálatatás

36 I/B kötet 36. oldal MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÁH-on kívül továbbszáml. belf. műk. szolg Általános forgalmi adó Kiküldetés, reprezentáció, reklám Egyéb különféle dologi kiadás Számla végösszeg kerekítés Számlázott szellemi tevékenység teljesít DOLOGI KIADÁSOK ÖSSZESEN Egyéb folyó kiadások Egyéb kiadások MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (Valamennyi táblázat adatai ezer forintban értendők)

37 I/B kötet 37. oldal Kiadások megoszlása főbb kiadásnemenként BÉRKÖLTSÉG ÉS JÁRULÉKAI ÖSSZESEN 61% 64% 50% 47% 42% DOLOGI KIADÁSOK ÖSSZESEN 33% 35% 46% 52% 57% EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK 6% 1% 4% 1% 1% MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN 100% 100% 100% 100% 100% Bérköltségek alakulása A kórház működési kiadásainak egyik fő csoportját a bérek és azok járulékai jelentik, melynek összege, százalékos aránya az éves pénzforgalmi kiadásokhoz képest évről-évre csökken. Ennek okai: a 2007-ben végrehajtott csoportos létszámleépítés; az üres álláshelyek nem kerültek visszapótlásra; a feladatot több esetben közreműködők igénybe vételével, vásárolt szolgáltatások formájában teljesítjük Személyi juttatások és járulékaik

38 I/B kötet 38. oldal bérköltség és dologi kiadások alakulása 70,00% költségvetési kiadás százalékában 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% bérköltség dologi kiadás 0,00% év

39 I/B kötet 39. oldal Készletbeszerzések alakulása A készletek beszerzése közül a gyógyszerkiadások tekintetében külön kell választani a teljesített kiadásokat, hiszen az intézeti gyógyszertár közforgalmat lebonyolító részlegének gyógyszerforgalma is ezen a kiadási soron jelenik meg. Megállapítható, hogy a gyógyszerköltség növekedését a közforgalmat lebonyolító egység forgalomnövekedése eredményezi a közel azonos szinten lévő intézeti forgalommal szemben. Mindezt alátámasztja, hogy a betegforgalmi adatoknál közel azonos számú esetszám jelenik meg a fekvőbeteg ellátás területén (lásd: finanszírozási résznél). A szakmai anyagok forgalmában a 2008-tól átvett pathologiai tevékenység ellátása a szentesi Bugyi István Kórháznak, másrészt pedig Egészséges Vásárhely Program prevenciós munkájával kapcsolatos (szűrővizsgálatok elvégzése) felhasználás mutatkozik. GYÓGYSZERKIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÜLÉSE Eredeti előirányzat (eft) Módosított előirányzat (eft) Teljesítés (eft) Teljesítés eredeti ei.- hoz képest Teljesítés módosított ei.-hoz képest % -10% % 19% % -6% % -3% % -6%

40 I/B kötet 40. oldal

41 I/B kötet 41. oldal Szolgáltatások vásárlása A vásárolt közszolgáltatások tendenciáját vizsgálva növekedés figyelhető meg, melynek egyik oka a közreműködők (szakorvosok) egyre nagyobb számban történő megjelenése, valamint évben a szentesi Dr. Bugyi István Kórház pathologiai szolgáltatásainak elvégzését vette át kórházunk Vásárolt közszolgáltatások Az alábbi diagramm a vásárolt közszolgáltatások összetételét, volumenük változását mutatja. A szolgáltatások között 2008-tól új kiadásnemként jelenik vásárolt élelmezés, és a műszaki ellátás biztosítása. Energiaköltségek alakulása Az energiaköltségek emelkedésének egyik legfőbb előidézője és ez általánosságban elmondható minden kiadásnemre a július 1-jén hatályba lépő ÁFA kulcs emelés, hiszen ha a diagram adatait vizsgáljuk, látható, hogy telephelyeink csökkentésével, a feladatok átadásával csökkent például az elhasznált villamosenergia mennyisége.