h a t á r o z a t o t.

Átírás

1 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf Telefon: (06-1) , Fax: (06-1) Ügyszám: Vj/033/2013. Iktatószám: Vj/033-33/2013. Betekinthető! A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a dr. H.-B. Z. ügyvéd (Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, 1051 Budapest, Dorottya utca 6.) által képviselt ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt. (6070 Izsák, Agárdy telep) eljárás alá vont vállalkozással szemben fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat feltételezett megsértése miatt indult eljárásban meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t. Az eljáró versenytanács megállapítja, hogy a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt decembere és március 31. között az általa megjelentetett televíziós reklámokban, a Centrál Drinks Kft. akciós újságában, a CBA Hansa akciós újságban, a Penomit Zrt. akciós újságjában, az F1 Magazinban, a Mikulás Rally újságban, az Alföldi Régió Naplóban, a Gusto Magazinban, a Trade Magazin decemberi számában megjelent 3-as számú hirdetésben, valamint az oldalon megjelent PR cikkben, az általa közzétett kültéri kommunikációs eszközökön (óriásplakátokon, járműreklámokon, és city light plakátokon), a szórólapot leszámítva valamennyi rendezvényen használt kommunikációs eszközön és az eljárás alá vont Facebook oldalán közzétett kommunikációval, valamint a honlap elnevezés használata révén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott azáltal, hogy az érintett kereskedelmi kommunikációk a Royalsekt Zrt. által gyártott és forgalmazott a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők eredetére vonatkozóan valótlanul azt az üzenetet közvetítették a fogyasztóknak, hogy azok orosz termékek. A jogsértés megállapítása mellett az eljáró versenytanács megtiltja a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt.-nek azt, hogy a kereskedelmi 1.

2 kommunikációiban az általa gyártott és forgalmazott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők eredetére vonatkozóan azt az üzenetet közvetítse a fogyasztóknak, hogy azok orosz termékek. Az eljáró versenytanács a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt.-t kötelezi ,- Ft (azaz tizenötmillió forint) versenyfelügyeleti bírság megfizetésére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal számú bírságbevételi számlájára köteles megfizetni. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Gazdasági Versenyhivatal megindítja a határozat végrehajtását. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsánál benyújtott vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel lehet kérni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart, mely kérelmet az ügyfél a keresetlevelében terjesztheti elő. Az eljáró versenytanács meghozta továbbá az alábbi v é g z é s t. Az eljáró versenytanács az eljárás megszünteti abban a vonatkozásában, hogy a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt december 16. és 31. között látható city screen kommunikációs eszközön közzétett reklámjával, valamint a és a holnapokon megjelent tájékoztatásaival a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott azáltal, hogy kereskedelmi kommunikációk a fogyasztóknak a Szovjetszkoje Igrisztoje száraz, extra száraz és édes pezsgő termékek esetén valótlanul az azt üzenetet közvetítették, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje e típusai orosz pezsgőgyártási technológiával készülnek. A végzéssel szemben a közléstől számított 8 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtott vagy ajánlott küldeményként postára adott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett jogorvoslati kérelemmel lehet élni. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni. 2.

3 I N D O K O L Á S I. Az eljárás tárgya 1. A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) annak vizsgálatára indított eljárást a április 12-én kelt Vj/33/2013. sz. végzésével a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt. (a továbbiakban: Royalsekt Zrt. vagy eljárás alá vont) ellen, hogy a január 1. és április 13. közötti időszakban megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. -a (1) bekezdésének b) pontja bc) és bd) alpontjaiban foglalt tényállás megvalósításával az Fttv. 3. -ának (1) bekezdésében előírt tilalmat, amikor a Szovjetszkoje Igrisztoje elnevezésű pezsgőcsaládjának népszerűsítésére vonatkozó kereskedelmi kommunikációkban azt az üzenetet közvetítette a fogyasztók felé, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők orosz termékek, illetve orosz jellegű termékek, illetve a termékek előállítása tekintetében orosz pezsgőgyártási technológiával készülnek. 2. A versenyfelügyeleti eljárást a GVH november 14-én kelt Vj/33-20/2013. sz. végzéssel kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az eljárás alá vont ügyindító végzésben jelölt magatartásával megsértette-e az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 10. -a (2) bekezdésének a) pontjában előírt tilalmat [figyelemmel az Éltv a (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre], 3. Az eljárásnak nem tárgya ugyanakkor a pezsgők címkéjén megjelenő tájékoztatások vizsgálata. II. Az eljárás alá vont 4. A Royalsekt Zrt.-t április 22-én alapították. Az IZSÁK-AGÁRDY 2009 BEFEKTETŐ Kft áprilisában többségi tulajdont szerzett a Royalsekt Zrt.-ben, december 16-tól pedig az egyedüli, 100 %-os tulajdonos. 5. Az eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi körébe tartozik az üdítő- és energiaital gyártás, illetve a bor- és pezsgőkészítés. 1 A Royalsekt Zrt augusztusában felszámolás alá került, ezért adóraktári engedéllyel nem rendelkező Helibor Kft.-től vette át a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők forgalmazását, majd az üzem megvásárlását követően, 2009 tavaszától a gyártás is az eljárás alá vonthoz került Az eljárás alá vont gyártja többek között a Szent István márkájú pezsgőt. 7. Az eljárás alá vont évi nettó árbevétele: Ft volt. 8. A GVH korábban nem folytatott versenyfelügyeleti eljárást az eljárás alá vont ellen. 1 Vj/33-6/ Vj/33-6/

4 III. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsalád 9. A versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált kereskedelmi gyakorlattal közvetlenül érintett termékek az eljárás alá vont által gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsalád termékei, melyek az alábbiak: Szovjetszkoje Igrisztoje extra száraz, Szovjetszkoje Igrisztoje száraz, Szovjetszkoje Igrisztoje félszáraz Rozé, Szovjetszkoje Igrisztoje édes, Szovjetszkoje Igrisztoje muskotályos édes, Szovjetszkoje Igrisztoje alkoholmentes A Szovjetszkoje Igrisztoje termékek értékesítésből származó, az eljárás alá vont üzleti titkát képző árbevételi adatokat az Vj/33-010/2013. sz. irat 1. sz. mellékleteke tartalmazza. 11. Az eljárás alá vont a vizsgált termékkel kapcsolatban két bejegyzett védjeggyel rendelkezik: egy ábrás és egy szóösszetételre vonatkozó védjeggyel. 4 a. Az eljárás alá vont március 24-én jelentette be a szóösszetételre vonatkozó, lajstromszámú (határozat kelte: május 7.) alábbi védjegyét: Szovjetszkoje Igrisztoje a pezsgők cárja Az árujegyzékben a következő megnevezések találhatóak: Orosz technológia alapján gyártott pezsgők, orosz technológia alapján gyártott pezsgőkkel kapcsolatos szállítás; a pezsgők csomagolása és raktározása. b. Az eljárás alá vont március 10-én jelentette be az alábbi ábrára vonatkozó, lajstromszámú védjegyét: Az árujegyzékben az alábbi megnevezés található: Orosz technológia alapján gyártott pezsgők 12. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (a továbbiakban: NFH) árpilis 3-án kelt, I /2012. sz. határozatában fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésének hiányát állapította meg a Royalsekt Zrt.-vel szemben. 5 A határozat az alábbiakat rögzíti: 3 Vj/33-13/2013., B/1654-7/ Vj/33-13/2013., B/1654-7/ Vj/33-006/2013. sz. irat 29. sz. melléklet 4.

5 a. A Royalsekt Zrt. által alkalmazott Szovjetszkoje Igrisztoje cirill betűs termék megjelölést és megnevezést is magában foglaló ábrát jogszerűen használja, a Zrt. a termék palackján a termék magyar nyelvű megnevezését, típusát és termelő vállalkozás nevét feltünteti, és a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők az orosz pezsgők esetében használatos technológiai eljárás alapján készülnek. A határozat szerint ezért a termék megnevezése, címkéje nem alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a termék származási helye tekintetében, vagy más termékkel történő összetévesztésre vezessen, mivel a Zrt. a Szovjetszkoje Igrisztoje elnevezés használatának kizárólagos jogosultja, továbbá a terméket azon technológiai előírás alapján gyártja, amely alapján az orosz pezsgőket készítik. b. A pezsgők esetében az, hogy milyen technológiai eljárás alapján készült a termék, egyébként sem bír jelentőséggel, mivel nem ezen az információ alapján dönt a fogyasztó annak megvásárlása mellett. c. A Szovjetszkoje Igrisztoje egyik tagján feltüntetett spumante felirat nem alkalmas arra, hogy a fogyasztót megtévessze a megvásárolni kívánt termék tulajdonságát illetően. 13. Az NFH április 9-én kelt I-0-001/ /2013. sz. határozatával, a I /2012. sz. határozatát visszavonta 6, mert az jogszabályt sértett, arra figyelemmel, hogy az NFH a határozat meghozatalára hatáskörrel nem rendelkezett a termék népszerűsítésére alkalmazott kereskedelmi kommunikációk kiterjedtsége miatt. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgálat során nem kerültek feltárásra a jelen versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált kommunikációs eszközök. IV. Pezsgőgyártási technológiák 14. Pezsgőnek azokat a másodlagos erjesztési eljárással készülő must vagy bor alapú italokat nevezzük, amelyekben a buborékképződés kizárólag az erjedésből származik. Ha mesterséges úton kerül bele a szén-dioxid, akkor az italt már habzóbornak hívják Három féle pezsgőgyártási technológia létezik 8 : Méthode Traditionnelle: melynek során a pezsgő ugyanabban a palackban erjed és érlelődik, mint amelyben később forgalmazzák. Az alapbor, tirázslikőr és pezsgőerjesztő élesztő keverékével megtöltött, lezárt palackokat C körüli állandó hőmérsékletű pincékben, fekvő helyzetben, 3-4 hónapig erjesztik és mimimálisan 3, de esetenként ennél több évig érlelik. Ezt követően a palackban lévő üledéket (seprőt) a pezsgőmesterek rázóállványon, szakavatott mozdulatokkal a dugóra rázzák, majd a palack nyakrészét 25 C-os sóoldatba 6 Vj/33-013/2013. sz. irat

6 merítik. Az így keletkezett jégdugót a seprőtlenítés (degorzsálás) során a belefagyott seprővel együtt kilövetik Méthode Transvasée: palackban erjesztett és érlelt pezsgő: A pezsgő 1,5 literes, úgynevezett magnum palackokban erjed és érlelődik. Ennél az eljárásnál a seprőn tartás ideje legalább 9 hónap, különleges tételeknél hosszabb. Az érlelést követően a palackok tartalmát zárt rendszerű, hűthető, nyomásálló tartályba ürítik és a cukortartalom végleges beállítása után a seprőt szűréssel eltávolítják. Majd az újbóli palackozás során a kereskedelmi forgalomba kerülő palackokba töltik a pezsgőt. Az eljárás előnye, hogy gyorsabban, kézi rázás nélkül lehet nagyobb mennyiségű egalizált tételeket előállítani, a másodlagos erjesztés során kialakuló autolizált ízek biztosítása mellett. 9 Méthode Charmat (tankpezsgő készítés), tartályban erjesztett pezsgő. A pezsgő erjesztése nagy űrtartalmú, nyomásálló tartályokban történik. Az erjesztés és a 6 hónapos vagy ennél tovább tartó seprőn tartás után (így ez is minőségi pezsgő, mint az előző két eljárással készült), szűréssel seprőtelenítik, és beállítják a végleges cukortartalmat, végül palackozzák. A zárás ezeknél a pezsgőknél általában műanyagdugóval történik Az eljárás alá vont ismertette továbbá két pezsgőgyártási technikát: folyamatos pezsgőgyártási technika, 10 mely a tankpezsgő készítés egy speciális fajtája, melynek során több sorban kapcsolt tartályon folyamatosan áramlik át a megfelelően előkészített töltőbor. Az utolsó műanyag gyűrűkkel töltött bioregulátor, ahol a lerakódott élesztősejtek autolizátumaival dúsul fel. spumante típusú pezsgőgyártás: amikoris illatos szőlő mustjából, szakaszos erjesztéssel, alacsony hőmérsékleten történik a pezsgőkészítés. A termék végső cukortartalma általában magas (50 g/l fölötti). V. A vizsgált kereskedelmi gyakorlat 16. Az eljárás alá vont a vizsgálattal érintett január 1. és április 13. közötti időszakban, az alábbi kommunikációs eszközöket használta fel a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsalád népszerűsítésére: televíziós reklám, nyomtatott sajtótermékek (havilapok, folyóiratok), kültéri kommunikációs eszközök (óriás plakát és cityscreen, járműreklám), PR cikkek, rendezvényeken használt reklámeszközök (molino, roll up, háromszög alakú ponyva, szórólap, papírsapka, kártyanaptár, pezsgőpult), illetve saját honlapja, és Facebook oldala Vj/33-6/

7 17. Jelen eljárás tárgyát nem pusztán a reklámokban szereplő szlogenek képezték, hanem annak vizsgálata, hogy a kereskedelmi kommunikációk összhatása, a közreadott kereskedelmi kommunikációk szereplő információk összessége (így a szlogenek és a képi megjelenítés együttesen) egyrészt azt sugallja-e, hogy Oroszországból származó (import) pezsgőt/ orosz jelleg pezsgőt gyárt és értékesít az eljárás alá vont, másrészt azt, hogy az eljárás alá vont pezsgőjét orosz technológia alapján gyártja. Nem képezi ugyanakkor jelen eljárás tárgyát az eljárás alá vont címkéjének vizsgálata. 18. Az eljárás alá vont által alkalmazott, a vizsgált reklámokat tartalmazó kereskedelmi kommunikációk részletesen a Vj/21/2013. számú előzetes álláspont sz. mellékletében kerültek bemutatásra a Vj/33-006/2013. számú irat sz. mellékletei alapján. 19. Az eljárás alá vont által benyújtott falinaptár kapcsán pedig megállapítható, hogy azon kommunikációk címzettjei nem természetes személy fogyasztók, így ezen kommunikációs eszközök nem képezik jelen eljárás tárgyát. 20. A kereskedelmi kommunikációk megjelenésére és költségére vonatkozó adatokat az előzetes álláspont 2. sz. melléklete és a Vj/33-006/2013. számú irat 22.sz. melléklete tartalmazza. 21. Megjegyezendő, hogy az eljárás alá vont kereskedelmi kommunikációi közül az orosz pezsgőgyártási technológiára történő utalás az alábbi termékek kapcsán jelent meg: Szovjetszkoje Igrisztoje száraz, Szovjetszkoje Igrisztoje extra száraz, és Szovjetszkoje Igrisztoje édes. 22. Az egyes kommunikációs eszközökön megjelent vizsgálat szempontjából releváns, fogyasztóknak szóló üzeneteket a lenti összefoglaló táblázat szemlélteti. Kommunikációs eszköz Televíziós reklám 1, 2,3 Central Drinks Kft. akciós újság, CBA Hansa akciós újság, Penomit Zrt. akciós újság, F1 Magazin, Mikulás Rally újság, Alföldi Régió napló, Gusto Magazin, Trade magazin 3. cikk, Index PR cikk a banner-rel Metro Borkatalógus Trade Magazin Orosz jelleg megjelenítése (képi hatásokkal és szlogenekkel) X X Orosz pezsgőgyártási technológia alkalmazására történő konkrét utalás vagy erre vonatkozó szlogen Pusztán termékmegjelenítés tartalmazó eszköz X 11 Vj/33-021/2013. számú irat 7.

8 1. cikk Trade Magazin 2 cikk, Élelmiszer magazin Óriásplakát 1, Óriásplakát 2, Óriásplakát 3, City-light plakát (kültéri), City-ligh plakát (beltéri) Jármű reklám Cityscreen Molino, Roll-up, Háromszög alakú ponyva, Papírsapka, Kártyanaptár, Pezsgőspult Szórólap, Facebook kommunikáció X X X X ( minőségi pezsgő, eredeti licence alapján) X X X VI. Rendelkezésre álló bizonyítékok A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő eredete 23. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsaládot a magyarországi izsáki pincészetben állítják elő, magyar alapanyagokból 12. E körben a Royalsekt Zrt. előadta 13 továbbá, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő soha nem volt orosz, vagy szovjet import termék. 24. A terméken az elő-címkén, szemből nézve ugyanakkor szerepel az alábbi a termék eredetére utaló magyar nyelvű jelzés: Termelte és palackozza Royalsekt Zrt. h-6070 Izsák, Agárdy telep. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőgyártás 25. Az eljárás alá vont előadta, hogy az üzemükben jelenleg alkalmazott pezsgőgyártási technológia a tartályos pezsgőgyártási technológia (Méthode Charmat), azaz a tankpezsgő készítés a jellemző A Royalsekt Zrt. benyújtotta az általa alkalmazott pezsgőgyártási technológia leírását és minőségirányítási utasítását, illetve a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők gyártmánylapját, melyek az eljárás alá vont üzleti titkát képezik. 27. Az eljárás alá vont a pezsgőgyártásával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az erjesztés és érlelés során az ún. élesztőágyon tartás és fejtés, illetve a bioregulátor használata teszi 12 Vj/33-013/2013. sz. irat 13 Vj/33-013/2013. sz. irat 14 Vj/33-13/2013., Vj/33-013/2013. sz. irat 8.

9 lehetővé a termék típus sajátosságait. Csak a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők esetében történik az autolizátumok beoldásának (élesztő íz) fokozása, azaz bioregulátoron keresztül történő fejtés nyomáskülönbséggel (0,5 BAR). 28. Az eljárás alá vont a Szovjetszkoje Igrisztoje történetével kapcsolatosan előadta 15, hogy a korábban Magyarországon kapható és így széles vásárlói réteg számára elérhető orosz pezsgő nem importból behozott pezsgő volt, hanem a Szovjet-Magyar érdekszféra eredményeként már eredetileg is Magyarországon készült. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság 1975-ben kezdett el pezsgőt készíteni. Ennek nagy része orosz típusú tankpezsgőként került mind a hazai mind export piacra. Sokszor azonos egynyelvű, csak orosz feliratos címkével. Amennyiben ez a termék valóban a Szovjetunióban készült volna, akkor nem lehetett volna elérhető a széles tömegek számára. Természetesen létezett a Szovjetunióból importált klasszikus palackos érlelésű pezsgő is Szovjetszkoje Sampanszkoje néven, ami valóban a Szovjetunióból származott azonban ára miatt aligha volt hozzáférhető egy átlag vásárló számára. Ebből következik, hogy a vásárlók által megismert és kedvelt Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő már 1975-től kezdve Magyarországon készült. Tapasztalataik szerint a vásárlóik többsége semmilyen hasonlóságot nem vél felfedezni a korábban szovjet importnak hitt, azonban már akkor is a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban készülő pezsgő és az Izsáki pezsgőüzemben a mai napig gyártott pezsgő között. Ennek a magyarázata pedig az, hogy Izsákon a technológiai fejlődés nem állt meg az 1980-as évek szintjén, hanem a korral együtt fejlődött, így a ma készülő orosz pezsgő a korábbi olcsó tömegtermékhez képest jóval magasabb minőségi követelmények szerint készül, hagyományos csomagolásban. 29. Azt követően, hogy a Hosszúhegyi Állami Gazdaság borászati üzeme felszámolásra került, a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő gyártástechnológiáját és a termelést az Izsáki Állami Gazdaság utódja a Hungasekt Rt. vette át a 90-es évek közepén. Később ugyanezen márkanév alatt, az izsáki üzemben gyártott pezsgőt a Walton Pezsgőgyár Zrt., majd a Cavern Zrt. és legvégül a Helibor Szövetkezeti Pincészet Kft. is. Az izsáki üzemet a Helibor Kft. felszámolását követően vásárolták meg a Royalsekt Zrt. tulajdonosai. A korábban gyártott pezsgőkhöz képest a receptúra és technológia nem változott, viszont a korszerűbb technikai feltételek, magasabb minőségi követelmények (ISO, IFS, minőségbiztosítási tanúsítás) és a jobb minőségű szőlő alapanyag eredményeként a ma készült pezsgők egyértelműen jobb minőséget képviselnek, mint az évtizedekkel ezelőtt az izsáki üzemben készülő pezsgők Az eljárás alá vont előadta, hogy a volt Szovjetunió, illetve Oroszország mai területén többféle módszerrel állítanak elő pezsgőt (Méthode champenoise, Méthode traditionell, Méthode charmat, Méthode classique, Méthode transvasament. Méthode cuve close continus). Ezek az előállítási metódusok egyike sincs kizárólagos tulajdonában senkinek, sem a technológiai eljárások sem a használt eszközök kialakítása nincs védelem és szabadalmi oltalom alatt. A világ összes borászattal foglalkozó üzeme, amely technikailag felszerelt, bármely módszerrel állíthat elő pezsgőket feltételezve a hatályos törvények 15 Vj/33-013/2013. sz. irat 16 Vj/33-006/2013. sz. irat 6. pont 9.

10 betartását. A pezsgők közül a CHAMPAGNE elnevezés és névváltozatai kerültek az elmúlt időben behatárolt név és földrajzi felhasználásra, kizárólagos védelme ezen felül egyes helyi földrajzi elnevezéseknek, helyi fajtáknak és egyéb különlegességeknek van, de ezek egyike sem érinti a vizsgált termékcsoport egyetlen elemét sem. A tévesen orosz pezsgőgyártás alatt értett folyamatos zárt rendszerű pezsgőkészítési eljárás (Anton Frolov-Bagrejev, Golocsin) valóban a volt Szovjetunióban kifejlesztett és elterjedt pezsgő-előállítási metódus, de ez a módszer a nagyipari termelést, a nagy volumenben való termék előállítást helyezte előtérbe. Sajnos a folyamatos módon előállított pezsgők még a volt szovjet szakemberek szerint sem adtak állandó, de legfőképp nem kiemelkedő minőséget. A módszer folyamatosan kisebb finomításokkal, fejlesztésekkel használható illetve kiegyenlítettebb minőség előállítására alkalmas. 31. Az eljárás alá vont benyújtott a brit Winemaker magazinból származó cikket, melyben említésre kerül, hogy orosz vagy folyamatos módszer a tankpezsgő készítési módszer egyik ritkán alkalmazott fajtája, melynél például 5 tartály kapcsolódik egymás után Az eljárás alá vont előadta, hogy az Effervescents du monde nemzetközi pezsgőverseny hivatalos oldalán 18 elérhető, és a nevezési kategóriák között külön szerepel az úgynevezett Russian Methode azaz a folyamatos pezsgőerjesztési technológia. 33. Továbbá az eljárás alá vont hivatkozott egy orosz pezsgőgyár honlapjára 19, melyen részletesen leírásra kerül, hogy hogyan fejlődött az orosz pezsgőgyártási technológia, ugyanakkor a honlap tartalma nem elérhető, ezért annak tartalmát az eljárás alá vont nem csatolta. 34. Az eljárás alá vont becsatolta Dr. Kerényi Zoltán igazságügyi szakértő szakvéleményét 20, mely az alábbiakat tartalmazza: i. a Szovjetszkoje Igrisztoje, mint technológiai eljárás nem létezik, mert csak egy bizonyos típusú tankpezsgő készítést takar, ii. mint a legsúlyosabb öröksége a szovjet idők kuszaságának mind az orosz, mind a szovjet pezsgő bármennyire márkásított termékről van szó tartalmát tekintve szanaszét szór. Nincs két egyforma szovjet/orosz pezsgő, mivel minden előállító maga választja ki az alapszőlőt, az adalékanyagok arányát és még a technológia is az bőven szabad mozgásteret. iii. a szovjet kutatók és feltalálók azonban még a II. világháború előtt szabadalmaztattak egy eljárást, amit ma folyamatos pezsgőgyártási módszernek hívnak, ennek elemei jelennek meg a Szovjetszkoje Igrisztoje, gyártási technológiákban ma is. A lényegi, és a Royalsekt hivatalos technológiájában is megtalálható lépés, az úgynevezett bioregulátor, ami az erjedés után az autolízist segíti elő és gyorsítja, 17 Vj/33-006/2013. sz. irat 2/C melléklet Vj/33-006/2013. sz. irat 3. sz. melléklet 10.

11 lehetővé téve a finom széndioxid eloszlást és habtartósságot. Az alapborokra, élesztőkre, valamint a bioregulátor töltetére nincsenek kötelező előírások, valamint a folyamat szabályozására sem. 35. A szakértő az általa megállapítottakat akként foglalta össze, hogy a Royalsekt Zrt. által készített Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők a gyártó hivatalosan is jóváhagyott technológiája alapján egyedi termékek, és eltérnek a hasonló módon készített más tankpezsgőktől, annak ellenére, hogy a név, mint márkanév alkalmazása nem ad kötelezően megvalósítandó utasításokat különleges technológiai lépések megtételére. A bioregulátor, mint műszaki különlegesség használata egyedül is elkülöníthetővé teszi a terméket más tankpezsgőktől. 36. Az eljárás alá vont a 2012 decemberétől működő honlapon az alábbiakat közölte (a honlap tartalmát az előzetes álláspont 1. sz. melléklete ismerteti részletesen): a. (..) a Szovjetszkoje Igrisztoje márka, amit 1969-től exportáltak többek között Magyarországra is, b. (..) a korábban Magyarországon kapható és így széles vásárlói réteg számára elérhető orosz pezsgő nem importból behozott pezsgő volt, hanem a Szovjet-Magyar érdekszféra eredményeként már eredetileg is Magyarországon készült. Hosszúhegyi Állami Gazdaság 1975-ben kezdett el pezsgőt készíteni a termelés a 80-as évekre elérte a 25 millió palackot. c. (..) A Hosszúhegyi Állami Gazdaság felszámolását követően a pezsgőgyártás átkerült a 90- es években már jelentős orosz és belföldi piaci potenciállal rendelkező Izsáki Pezsgőpincészethez, aki akkoriban Orosz, Lett, Litván, Kazah, Vietnami piacokra szállította Szovjetszkoje Igirsztoje pezsgőt. Az 1999-től bevezetett Oroszországi vámrendelkezések hatására az orosz piac szinte egyik napról a másikra bezárult, így az Izsáki pezsgőgyárnak az ezredfordulón új piacok felé kellet nyitnia, ennek eredményeként született meg az új Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsalád. d. (..) Az Szovjetszkoje Igrisztoje a mai napig fogalom, az idősebbek nosztalgiával tekintenek rá és felidézik a régmúlt emlékeit. A fiatalok meg egy új, egyedi semmi mással össze nem téveszthető divatos retro terméket látnak benne. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő, amely túlélte a történelem viszontagságait, átvészelte a rendszerváltást, új ízekkel kiegészülve, megújulva él tovább. ( ). 37. A GVH rendelkezésére álló információk alapján megállapítható a folyamatos pezsgőgyártási technológiáról: a) az eljárást a Szovjetunióban fejlesztették ki az 1970-es években 21, b) bár a módszer Oroszországban elterjedt, csak viszonylag újabban alkalmazzák a volt Szovjetunión kívül, mint például Portugáliában The Oxford Companion to Wine (Jancis Robinson, Oxford University Press, 1994.), a Borászat című tankönyv, (Eperjesi Imre Kállai Miklós - Magyar Ildikó Mezőgazda Kiadó 2003.) Vj/33-013/2013. sz. irat 22 Wine science (Ron S. Jackson, Academic Press Inc. San Diego California, 1994.) 11.

12 38. Ismert tovább, hogy a Szojuzkoopvnyestorg Külkereskedelmi Vállalat exportált Szovjetszkoje Igrisztoje (Szovjet gyöngyőzőbor) elnevezéssel, az eljárás alá vont termékével megegyező nevű pezsgőt Magyarországra. 23 VII. Az eljárás alá vont álláspontja Az eljárás alá vont álláspontja a vizsgálati szakban előadottak szerint 39. Az eljárás alá vont álláspontját a Vj/33-013/2013. sz. és Vj/33-006/2013. sz. iratok tartalmazzák. 40. Az eljárás alá von kifejtette, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi XI. törvény 12. -ának (1) bekezdése alapján a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kifogásolt szóösszetételt, a szovjetszkoje igrisztoje -t, mint védjegyet a Szabadalmi Hivatal lajstromszám alatt vette nyilvántartásba, így annak használatára a Royalsekt Zrt. kizárólagosan jogosult. A Royalsekt Zrt. előadta továbbá, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje a pezsgők cárja" megjelölés érvényesen bejegyzett védjegyoltalom alatt áll. Továbbá, a Szovjetszkoje Igrisztoje ábrás védjegyként is oltalom alatt áll. A védjegy a következő árujegyzékre vonatkozik: orosz technológia alapján gyártott pezsgők. Az előbbiek alapján a Royalsekt Zrt.-nek joga van a Szovjetszkoje Igrisztoje megnevezést használni. A Szovjetszkoje Igrisztoje termékcsalád orosz pezsgőkultúrához való kötődése egyértelműen kimutatható, ezáltal az orosz elemek (pl. cirill betű) alkalmazása a termék címkéjén, illetve tájékoztató anyagokban nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Figyelembe véve különösen, hogy az eljárás alá vont egyetlen kommunikációs eszközön sem sugallta, hogy orosz termékről van szó, illetve a termékek címkéjén egyértelműen feltüntetésre kerül a termék előállítójaként és palackozójaként a Royalsekt Zrt. annak székhelyével együtt, valamint az is, hogy a termék magyar. 41. A termék megjelölése, így a címkék tartalma megfelel a vonatkozó, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.25.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 4. szakaszában foglaltaknak, így tartalmazza a termék megjelölését, az előírt módon az összetevők mennyiségét, a nettó tömeget, a minőségmegőrzési időtartamot, a termék előállítójának származási helyét, stb. 42. Álláspontjuk szerint a cirill betűk alkalmazása önmagában nem sért semmilyen jogszabályt, és nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére sem. A cirill betűk nem jelentik azt, hogy a fogyasztó azt gondolná, hogy orosz terméket vásárol, miként más élelmiszerek esetén a külföldi nyelvű címkék használata teljesen elfogadott és nem gondolja azt a fogyasztó, hogy külföldön gyártott terméket vásárol. 43. A Royalsekt Zrt. előadta továbbá, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő soha nem volt orosz, vagy szovjet import termék től Izsákon állítják elő ezt a pezsgőt, amelyet Vj/33-013/2013. sz. irat 12.

13 ben a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnál kezdtek gyártani. A fogyasztók közel negyven éve abban a tudatban vásárolják meg ezt a terméket, hogy magyar terméket vásárolnak, hiszen ilyen terméket, mint szovjet, vagy orosz terméket soha nem vásároltak. 44. Az eljárás alá vont szerint az, hogy a márkanév orosz szóösszetétel, amely elfogadott kereskedelmi gyakorlatot tükröz, önmagában nem jogellenes és nem jelenti a vásárlók megtévesztését. 45. Azzal a kifogással kapcsolatban, hogy cirill betűkkel olvasható a termelte és készítette: Royalsekt Zrt. felirat a következőket nyilatkozta: a címke alsó részén viszont magyarul is olvasható, és így, ebben a formában a hivatkozott rendelet előírásainak a termékmegjelölés megfelel, és nem jelenti a vásárlók megtévesztését, hiszen a magyar nyelvű szövegben egyértelmű a származási hely feltüntetése is (Izsák, Agárdy telep). 46. Az eljárás alá vont felhívta a figyelmet az Európai Unió joggyakorlatára, mely szerint a tudatos fogyasztó alatt szellemi képességei alapján az általa korábban vásárolt és megkedvelt termék vonatkozásában eligazodni képes, ésszerűen figyelmes, jól tájékozott fogyasztót értjük, amely a jelen esetben tudatában van annak, hogy magyar terméket vásárol. 47. A pezsgő évszázadok óta a minőség és az elegancia szimbóluma a nagy lakomák, ünnepek, elengedhetetlen része, a Royalsekt Zrt. ezt az üzenetet szeretné a vásárlói felé kommunikálni. A történelem nagy uralkodói legyenek azok királyok, császárok, vagy éppen cárok minden esetben a gazdagságot, a pompát jelképezték. A róluk elnevezett vagy a hozzájuk kapcsolódó termékek is ugyanezt hivatottak megtestesíteni. Szovjetszkoje Igrisztoje a Pezsgők Cárja szóösszetétel is egyértelműen ezt szimbolizálja, ahogy az eljárás alá von másik pezsgőcsaládja is egy királyról kapta a nevét és ebből adódóan a fenséges pillanatokra ajánlja. Továbbá az eljárás alá vont előadta, hogy más pezsgőgyártók termékei között is megtalálható olyan pezsgő, ami például egy császárról kapta a nevét Az eljárás alá vont előadta, hogy álláspontja szerint nem követett el jogsértést, és az általa a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőkkel kapcsolatosan alkalmazott valamennyi kommunikációs eszköz maradéktalanul megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az alkalmazott tájékoztatások nem sértik az Fttv.-t, így különösen nem alkalmasak arra, hogy megtévesszék az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztót a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők származási helye, eredete, illetve előállításának módja tekintetében. 49. Egyetlen kommunikációs eszköz sem sugallta azt a fogyasztó számára, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő orosz termék (Oroszországban vagy orosz alapanyagból előállított termék). 50. Nem vitatható ugyanakkor, hogy a Royalsekt Zrt. által alkalmazott gyártási technológia az orosz pezsgőgyártási technológiának felel meg, a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő - a gyártási technológián keresztül - kapcsolódik az orosz pezsgőkultúrához. 51. Az Fttv. alapján a kereskedelmi gyakorlat akkor tisztességtelen, és ezáltal jogsértő, ha a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. A fogyasztók által évekkel ezelőtt megismert és megkedvelt 24 Vj/33-13/2013. B/1654-7/

14 termékcsalád receptúrája, illetve az előállítása során alkalmazott technológia a kezdetek óta nem változott. Ugyan a korszerűbb technikai feltételeknek, a magasabb minőségi követelményeknek és a jobb minőségű szőlő alapanyagnak köszönhetően a korábban Izsákon előállítotthoz képest a jelenleg állított Szovjetszkoje Igrisztoje jobb minőségű, a folytonosság vitathatatlanul megállapítható a termékcsalád életében. 52. Tekintettel arra, hogy egy régóta ismert és kedvelt márkáról van szó, a fogyasztói döntéshozatalt a Royalsekt Zrt. álláspontja szerint az orosz pezsgőgyártási kultúrához való kötődés mértéke nem befolyásolja, annál inkább a márkához köthető évtizedes fogyasztói tapasztalat. 53. A fentieken túlmenően az eljárás alá vont álláspontja szerint a fogyasztók a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt jó minőségű, megbízható termékként ismerik, és nem gondolják, hogy az orosz termék lenne Az eljárás alá vont felhívta a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét arra, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (a továbbiakban az eljárás alá vont beadványa alapján: NFH, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség) év végén már vizsgálta többek között a Szovjetszkoje Igrisztoje megjelölés megtévesztésre alkalmasságát az Fttv. alapján. 55. Az NFH eljárása egy bejelentés alapján indult. Az NFH április 3-án kelt határozat alapján minden ponton elutasította a bejelentést. Az NFH eljárása, illetve határozata alapján a Royalsekt Zrt. alappal feltételezhette, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje termékekkel kapcsolatos kommunikáció nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, illetve nem sérti az Fttv. vagy más jogszabály rendelkezéseit. Az eljárás alá vont álláspontja szerint a jogbiztonság alkotmányos elvével lenne ellentétes, amennyiben a jelen versenyfelügyeleti eljárás eredményeképp jogsértés elkövetése kerülne megállapításra a Royalsekt Zrt.-vel szemben. 56. Az eljárás alá vont kérte a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. -a (1) bekezdésének i) pontja alapján szüntesse meg. Az eljárás alá vont álláspontja 26 az eljáró versenytanácsi előzetes álláspont kézhezvételét követően 57. Az előzetes álláspontban foglalt megállapításokkal és következtetésekkel az eljárás alá vont nem értett egyet. Előadta, hogy ellentétben az előzetes álláspontban foglaltakkal létezik a szovjet/orosz pezsgőgyártási technológia. Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt évtizedek óta Magyarországon is gyártják. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők magyarországi gyártása során a kezdetektől az úgy nevezett orosz pezsgőgyártási technológiát használták és az eljárás alá vont is ilyen technológiával gyártja a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket. 58. Az előzetes álláspont 16. pontjában hivatkozott weboldalon található rövid, leggyakoribb pezsgőgyártási eljárásokra vonatkozó leírás nem teljes körű, más 25 Vj/33-6/ Vj/ /2013. számú irat 14.

15 pezsgőgyártási technológiák is léteznek. A weboldal nem tekinthető hiteles szakirodalmi forrásnak. 59. A szovjet pezsgőgyártási technológia a tankpezsgő gyártás egyik formája. Az előzetes álláspont 118. pontjában foglaltakkal szemben a folyamatos pezsgőgyártási technológia szabadalmi védelem alatt állt a világ számos országában. Ennek bizonyítására csatolta az Európai Szabadalmi Hivatal adatbázisából származó információkat. 60. Az eljárás alá vont a szovjet pezsgőgyártási technológia kapcsán ismertette annak Magyarországon történő meghonosítását. E körben Dr. Sárkány Péter kertészmérnök, borász (oenologue), élelmiszerminősítő szakmérnök, nemzetközi okleveles borbírálótól szerzett be információkat, melyeket részletesen okiratokkal alátámasztottan ismertetett. E körben kiemelendő, hogy csatolásra került a technológia kidolgozója, Brusilowszkij professzortól származó magyarországi látogatása során készült dokumentum, amely összefoglalja a habzóborok folyamatos eljárással történő gyártásának szovjet technológiáját. 61. A fentieken túl csatolta a "Borgazdaság" 1987/2. számában megjelent "Pezsgőgyártás a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban" című cikket, amely szerint a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vásárolta meg a "folyamatos pezsgőgyártási technológia licencét" és szeptember 9-én elindították a Trojka nevű pezsgő gyártását. Információi szerint a Trojka nevű pezsgő csak kísérleti pezsgő volt, azonban 1989-ben létrejött a Magyar-Szovjet Pezsgőgyártó Közös Vállalat, amely elkezdte gyártani szovjet technológiával és Szovjetszkoje Igrisztoje névvel a pezsgőt. A Magyar-Szovjet Pezsgőgyártó Közös Vállalat 1991-ben átalakult Igrisztoje Pezsgőgyártó Részvénytársasággá. Ezt követően az Igrisztoje Pezsgőgyártó Részvénytársaság folytatta a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő gyártását Magyarországon addig, amíg az eljárás alá vont jogelődjei meg nem szerezték a Szovjetszkoje Igrisztoje gyártási licencét és a védjegyhasználati jogokat. 62. Álláspontja szerint a fentiekkel bizonyította, hogy létezik szabadalmazott szovjet pezsgőgyártási technológia, amelyet Magyarországon licence alapján 1986 óta alkalmaznak től pedig Szovjetszkoje Igrisztoje néven gyártanak és forgalmaznak ilyen technológiával készített pezsgőt. 63. Az eljárás alá vont hivatkozott arra, hogy tulajdonában vannak a Szovjetszkoje Igrisztoje megnevezésre vonatkozó védjegyek. Álláspontja szerint védjegyjogosultsága egyben azt is jelenti, hogy joga van Magyarországon gyártani és forgalmazni Szovjetszkoje Igrisztoje elnevezéssel pezsgőket. A védjegyek kapcsán csatolta azok átruházásáról szóló okiratokat és előadta, hogy a védjegyek átruházását követően a jogelődje, a Cavern Italgyártó Rt. megszerezte a pezsgő, Szovjetszkoje Igrisztoje név alatt történő gyártására és forgalmazására vonatkozó jogot is. A védjegyek átruházását megelőzően a jogelődjei licence szerződés keretében szerezték meg a Szovjetszkoje Igrisztoje védjegyhasználati és forgalmazási jogokat a védjegy tulajdonosától (Grampian Sales Company, azt megelőzően pedig a "TOB" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelyek orosz tulajdonú, illetve érdekeltségű külkereskedő cégek voltak). Csatolta 2003-ból, a Walton Pezsgőgyár Rt.-től származó iratokat, amelyek véleménye szerint igazolják, hogy az eljárás alá vont jogelődje, 15.

16 a Hungasekt Rt ben már Szovjetszkoje Igrisztoje néven Magyarországon gyártotta és forgalmazta (valamint külföldre is exportálta) pezsgőt. 64. Hivatkozott arra, hogy az a tény, hogy az eredeti szovjet licence-re vonatkozó okirat már nem lelhető fel nem meglepő, hiszen a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők magyarországi gyártásának megkezdését követő több, mint két évtized alatt mind az állami gazdaság, mind pedig a rendszerváltást követően a pezsgőt gyártó cégek nevében és tulajdonosi viszonyaiban számos változás történt. 65. Kifejtette, hogy csak az a gyártó kapta meg a védjegy használati jogot, aki az 1.1 pontban körülírt szovjet/orosz pezsgőgyártási technológiával gyártotta a Szovjetszkoje Igrisztoje terméket. Ez a piacon teljesen elfogadott eljárás, más külföldi licence alapján Magyarországon szeszesitalt gyártó cég is csak abban az esetben jogosult az adott termék védjegyének használatára és magyarországi forgalmazására, ha a külföldi jogosult által meghatározott technológiát alkalmazza a gyártás során. Ez minden esetben azt jelenti, hogy a magyar gyártó Magyarországon és magyar alapanyagokból gyártja a terméket, azonban a gyártás során betartja az eredeti technológiai előírásokat (pl. licence sörök). 66. Ez a piacon gyakori, hiszen nagy üditőital, sör és szeszesital gyártók esetében is bár létezik technológiai leírás, azonban ez nem jelenti azt, hogy a Magyarországon magyar alapanyagból gyártott termék azonos ízű vagy minőségű lesz (Szovjetszkoje Igrisztoje pl. jobb minőségű) - a licence ezen termékek esetében is elsősorban a védjegyhasználati és forgalmazási jogokat jelenti. 67. Előadta, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők esetében alkalmazott pezsgőgyártási technológia megfeleltethető a szovjet/orosz pezsgőgyártási technológiának. A technológia alap elemei mind az eredeti szovjet mind az eljárás alá vont által a mai napig használt technológiában azonosak. Az minden technológia sajátja, hogy az idő múlásával a technológia bizonyos elemei módosulnak, megújulnak. Ez történt a szovjet pezsgőgyártási technológiával is, amelynek természetesen bizonyos elemei a 60-as, 70-es évek óta változtak, azonban az eljárás alá vont lényegi elemeit és sajátosságait tekintve mai napig ezt a technológiát alkalmazza a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők gyártása során. Ezen elemek akövetkezők: - Az erjedés sorba kapcsolt tartályokban megy végbe, amelyek között a töltőbor folyamatos áramlásba van, - A fajélesztő adagolása folyamatosan történik, ahogy a folyamat végén a spedíciós likőrözés is, - A tankokban keverő berendezés tartja folyamatos mozgásban a folyadékot, - Az erjedés minimális időtartama 17 nap, a Royalsekt 21 napos erjedéssel dolgozik, - Ezt követően a biogenerátor / bioregulátor szerepe meghatározó a technológia szempontjából, az élesztőket ezzel a berendezéssel tartják vissza, -A seprő ágy vagy élesztő ágy szerepe is jelentős, amellyel tovább fokozható a termékre jellemző élesztős íz kialakulása. 68. A fentiek igazolására becsatolta a "Minőségirányítási Utasítás - Pezsgőgyártási Technológia" című dokumentumot, amely az általa alkalmazott pezsgőgyártási technológiát tartalmazza. 69. Hivatkozott Dr. Kerényi Zoltán igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakra is, amely véleménye szerint azt erősítette meg, hogy a folyamatos pezsgőgyártási módszer egy 16.

17 szabadalmazott technológia, amelynek meghatározó elemei (így a bioregulátor használata) az általa alkalmazott technológiában is megtalálhatóak. A bioregulátor használata más tankpezsgőktől megkülönböztethetővé teszi a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket. 70. Megemlítette, hogy az előzetes álláspont 119. pontjában megfogalmazottakkal ellentétben, az a tény, hogy egy pezsgőgyártási technológia ad mozgásteret például az alapszőlő kiválasztása, illetve a felhasznált adalékanyagok tekintetében, semmi esetre nem jelenti azt, hogy maga a technológia ne létezne. A szovjet pezsgőgyártási technológia nem meghatározott receptre épült, hanem lényege a folyamatos pezsgőgyártási technológia és a bioregulátor alkalmazása volt, ami azonban természetesen a termék ízére és minőségére is kihatással van. Ez egyébként más italok esetében is igaz, hiszen az alapszőlő és adalékanyagok a különböző technológiákkal gyártott pezsgők esetében is eltérő, illetve a licence alapján gyártott termékek esetében a hazai alapanyagok (pl. sör esetében a hazai komló, vagy hazai víz) minősége és íze is eltérhet, mégsem jelenthető ki, hogy a gyártó eltért volna az alap technológiai leírástól vagy recepttől. 71. Véleménye szerint valós és így a fogyasztók megtévesztésére nem alkalmas az az állítás, miszerint a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket orosz pezsgőgyártási technológiával állítja elő. 72. A Szovjetszkoje Igrisztoje Spumante pezsgő esetében vegyes technológiát használ, amely azonban szintén az orosz pezsgőgyártási technológiára épül. Az alkoholmentes "pezsgők" esetében valóban nem pezsgőgyártási technológiát használ, hiszen itt szénsavas alkoholmentes üdítőitalokról van szó, nem pedig boralapú pezsgőkről. Az elsősorban gyermekek által fogyasztott alkoholmentes "pezsgők" esetében nem elképzelhető, hogy akár fogyasztók (akár a gyermekek, akár szüleik) arra asszociálnának, hogy a termék orosz importból származik és ez határozná meg ügyleti döntésüket. 73. A kereskedelmi kommunikációk kapcsán arra hivatkozott, hogy azok nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. E körben előadta, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő védjegyét a Szabadalmi Hivatal bejegyezte, ez is alátámasztja a fenti tényt. 74. A védjegy kapcsán előadta, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi XI. törvény (Vt.) 1. -a értelmében védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A Vt. 2. -a mondja ki, hogy ha a megjelölés nem felel meg az 1. -ban meghatározott követelményeknek, nem részesülhet védjegyoltalomban. Így ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Ezek az ún. feltétlen kizáró okok. A feltétlen kizáró okokat a védjegyek lajstromozását intéző hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vizsgálja. Amennyiben a Hivatal álláspontja szerint a védjegybejelentés nem felel meg a fenti követelménynek, így pl. ha az olyan megjelölésből áll, ami az áru 17.

18 földrajzi származására utal, nem lajstromozza a megjelölést védjegyként. A fenti védjegyek tekintetében ilyen kifogást a Hivatal nem emelt, egyik megjelöléssel kapcsolatban sem merült fel benne az, hogy az az áru, azaz a pezsgő földrajzi származására utalna és ezáltal megtévesztené a fogyasztót a termék származására tekintettel. 75. Előadta, hogy az előzetes álláspont 106. pontjában hivatkozott a Vj-3/2000. sz. versenyfelügyeleti eljárást követő közigazgatási perben született a Kúriai ítélet alapjául szolgáló tényállás jelentős mértékben eltér a jelen eljárás tárgyát képező tényállástól. A hivatkozott jogesetben a gyártó a jobb minőségű skót szeszesitalra való asszociáció miatt alkalmazta a skót hangzású termékmegnevezést (ami egyben védjegyoltalom alatt is állt). Így a fogyasztó abban a tudatban vásárolhatta meg a terméket, hogy a whisky Skóciából származik és az átlagosnál jobb minőséget képvisel. A jogsértés és fogyasztók megtévesztése tehát ebben az esetben abban állt, hogy a gyártó az ital megnevezésével az ital lényegesen jobb minőségének a látszatát keltette, a valóságban azonban a fogyasztó egy lényegesen gyengébb minőségű terméket vásárolt, ami nem whisky, csak "whisky jellegű kommersz szeszesital" volt. Ezzel szemben a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők jó minőségű termékek, minőségük legalább olyan jó, ha nem jobb, mint a rendszerváltás előtt a magyar fogyasztók által megismerhetett orosz import pezsgő minőségétől. A kommunikációjáról tehát nem mondható el, hogy a védjegyoltalom alatt álló orosz termék megnevezés az ital jobb minőségének látszatát keltette, mivel orosz származási helyre utal. 76. Hivatkozott arra is, hogy nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy egy termék reklámanyagain fel kell tüntetni azt, hogy a terméket ki és hol gyártotta. Külföldi technológia felhasználásával gyártott termékek esetében bevett kereskedelmi gyakorlat, hogy a termék adott külföldi országhoz való kapcsolatát hangsúlyozzák és az eredeti termékek kereskedelmi kommunikációjának egyes elemeit átveszik. A külföldi név használata (lásd pl. Kozel sör vagy Kalinka vodka) és a termék külföldi származási helyére utaló kereskedelmi kommunikáció nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. 77. Külföldi technológia felhasználásával gyártott és külföldi névvel forgalmazott termékek jelentős számban találhatók az európai és magyarországi piacon. Példaként hozta fel a Kozel ismert cseh sörmárkát, amelyet Magyarországon a Dreher Sörgyárak Zrt. gyárt licence alapján. A termék csomagolásán és kereskedelmi kommunikációjában cseh nyelvű szövegek jelennek meg. A cseh kozel szó jelentése kecske(bak), amely megjelenik a termék dobozán, ezáltal is a cseh kötődést erősítve. A termék csatolt televíziós reklámjaiban sem jelenik meg az, hogy a termék Magyarországon, magyar alapanyagokból készülő termék lenne. Éppen ellenkezőleg, a reklámokban a "Büszkeségünk, cseh remekünk!", valamint "Az igazi cseh életérzésért!" szlogenek hangzanak el, amely kétségkívül a cseh eredetre utal. A Kozel televíziós reklámjai Csehországban, Velko Popovicében játszódnak, ami szintén azt a képzetet erősítheti a fogyasztóban, hogy cseh import sört fogyaszt. A termék dobozán is túlnyomórészt cseh nyelvű szöveg látható. 78. Egy másik hasonló példaként hozta fel a szintén Dreher Sörgyárak Zrt. által gyártott Hofbräu München, az egyik legnagyobb Magyarországon kapható bajor sörmárka, amely a bajor tisztasági törvény előírásai szerint készül, a Staatliches Hofbräuhaus in München 18.

19 licence alapján. A terméken a "Kóstoljon bele egy igazi bajor sörbe!" felirat és a Müncheni Sörház épülete láthatóak, amelyek szintén a bajor jelleget erősíthetik a fogyasztóban. 79. A világ egyik legismertebb márkaneve a Coca Cola, amely a The Coca Cola Company bejegyzett védjegye, amely cég központja az Egyesült Államokban található. A magyar fogyasztó bizonyára nem asszociál arra, hogy a terméket az Egyesült Államokban gyártják, hanem az átlagfogyasztó számára nyilvánvaló, hogy a terméket Magyarországon gyártják külföldi neve, ismertsége és a kereskedelmi reklámkommunikáció eredetivel való azonossága ellenére. 80. Álláspontja szerint a bemutatott termékekről, illetve kereskedelmi kommunikációjukból kitűnik, hogy a licence alapján Magyarországon gyártott termékek esetében bevett kereskedelmi gyakorlat az, hogy a Magyarországon gyártott termékek a termék külföldi eredetére való utalásokat tartalmaznak és az eredeti termékek kereskedelmi kommunikációjának elemeit veszik át. Az ilyen termékek esetében sem egészül ki a kereskedelmi kommunikáció olyan figyelem felhívással, miszerint a terméket Magyarországon gyártják. 81. Az ésszerűen eljáró fogyasztó ügyleti döntését ugyanis nem a termék származási helye (tehát, hogy import termékről vagy Magyarországon licence alapján gyártott termékről van szó), hanem a márka ismertsége és a termék szintén márkához köthető jó minősége alapján hozza meg. Ugyanez elmondható a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők esetében is, hiszen a fogyasztó itt is a márka több évtizedes ismertsége és jó minősége miatt vásárolja meg a terméket és nem azért, mert azt (a neve alapján) szovjet vagy orosz import pezsgőnek véli. 82. Előadta, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők kereskedelmi kommunikációjának jelentős része a fogyasztók számára is észlelhető módon tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy a terméket Magyarországon gyártják, például: a járműreklámokon kiemelten szerepel a Royalsekt Pezsgőpincészet neve és logója, így az ésszerűen eljáró fogyasztó arra következtethet, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje egy magyar cég, a Royalsekt Pezsgőpincészet terméke, a rendezvényeken használt számos eszközön szintén a fogyasztók számára is érzékelhetően lett feltüntetve vagy az, hogy a terméket termelte és palackozta a Royalsekt Zrt., vagy pedig a Royalsekt Pezsgőpincészet megnevezés és logó, illetve a Royalsekt Zrt. megnevezése és pontos címe szerepel rajta. 83. Hivatkozott arra is, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők kereskedelmi kommunikációja által címzett ésszerűen tájékozottan eljáró fogyasztói kör megtévesztésére nem alkalmas a kommunikáció. 84. Az előzetes álláspont 87. pontjában foglalt érintett fogyasztói kör kapcsán előadta, hogy a 18. életévüket betöltött alkoholt fogyasztó személyekről általában elmondható, hogy a magyar piacot elárasztó külföldi nevű termékek miatt hozzá vannak szokva ahhoz, hogy mind a terméknév, mind a kereskedelmi kommunikáció sok esetben a termék külföldi eredetére utal. Az ilyen kereskedelmi kommunikáció nem tévesztheti meg a fogyasztókat a termék származási helye tekintetében abban az esetben, ha egyébként a termék alapvetően azonos, jó minőséget képvisel, mint a külföldi termék. A mai fiatalok tehát nemhogy nem hiszékenyebbek, mint a több évtizede a Szovjetszkoje Igrisztoje márkát ismerő idősebb 19.

20 fogyasztók, hanem éppen ellenkezőleg, sokkal tájékozottabbak azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatnak egy külföldi megnevezésű termék esetében. 85. Azon érintett fogyasztók, akik a termék magyarországi gyártását megelőzően már a 18. életévüket betöltötték, ma már elmúltak 45 évesek, vagy idősebbek. Ez a fogyasztói kör azonban még ettől is szűkebb, tekintve, hogy az orosz importpezsgő a 70-es, 80-as években "luxuscikknek" számított és anyagi okokból csak egy szűk fogyasztói réteg számára volt elérhető. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt több mint 20 éve gyártják és forgalmazzák Magyarországon. Az idősebb korosztály tehát a brandet jól ismeri, arra akár nosztalgiával is gondolhat. Azonban az eltelt több mint 20 év alatt az is nyilvánvalóvá kellett, hogy váljon számukra, hogy a terméket Magyarországon gyártják. A Magyarországon gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket soha nem árulták vagy reklámozták úgy, mint szovjet vagy orosz import pezsgőt, így nem képzelhető el, hogy lenne olyan fogyasztó, aki több mint 20 éven keresztül megtévedt a termék eredete kapcsán. 86. Kifejtette, hogy a Magyarországon gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők már több évtizede tartósan jó minőséget képviselnek, így a fogyasztó emiatt dönt a termék megvásárlása mellett, nem pedig azért, mert azt hiszi, hogy a már nem is létező Szovjetunióból ("Szovjetszkoje") vagy Oroszországból származna. 87. A kereskedelmi kommunikációkban használt egyes elemek sem külön-külön, sem összhatásukban nem alkalmasak arra, hogy a fogyasztóban azt a képet alakítsák ki, miszerint az eljárás alá vont orosz pezsgőt, azaz Oroszországból importált pezsgőt vagy orosz alapanyagokból készülő terméket forgalmaz. 88. Az eljárás alá vont előadta, hogy az előzetes álláspont 98. pontjában kifejtett azon megállapítással, hogy az alkalmazott kereskedelmi kommunikációjának összhatása az, hogy orosz pezsgőt, azaz Oroszországból importált pezsgőt vagy orosz alapanyagokból készülő terméket forgalmaz nem ért egyet. 89. E körben az idegen nyelvű terméknév és cirill betűk alkalmazása kapcsán előadta, hogy idegen nyelvű terméknév számtalan van a piacon. Egy termék reklámja értelemszerűen tartalmazza a termék nevét is. A kereskedelmi kommunikációkban a termékek üvegét és címkéjét jeleníti meg, ami jogilag nem kifogásolható, még akkor sem, ha a terméknek idegen nyelvű megnevezése van. 90. Nem osztotta az eljáró versenytanács előzetes álláspont 100. pontjában foglalt latin betűvel megjelenített külföldi szlogen kapcsán tett megállapítását, mivel álláspontja szerint, amennyiben más, az orosztól eltérő idegen nyelven kerül a termék neve feltüntetésre, akkor sem képes az átlagfogyasztó jobban értelmezni a termék nevét. Nehézséget okozhat a fogyasztó számára egyéb szláv nyelveken feltüntetett feliratok értelmezése is, jóllehet a termék jellemző tulajdonságainak feltüntetése latin betűkkel történik. Utalt a Központi Statisztikai Hivatal által a 2011-es népszámlálás során készített statisztikai adatokra, amely alapján a magyar lakosság 74,6%-a csak magyarul beszél 27. Mivel a magyar átlagfogyasztó tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása 20.