BARANYA MEGYE TURIZMUSMARKETING TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BARANYA MEGYE TURIZMUSMARKETING TERVE"

Átírás

1 BARANYA MEGYE TURIZMUSMARKETING TERVE PÉCS 2000 Készült a Gazdasági Minisztérium támogatásával.

2 A program összeállításában részt vettek: Szerzők: Dr. Aubert Antal - Miszler Miklós Szabó Géza Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék Résztanulmányt készítettek ill. közreműködtek: Bősz Patrícia Császár Levente Gusztáv Jánosné Kiss Róbert Ruppert Annamária Sarkadi Eszter Werner Józsefné A Baranya megye turizmusmarketing tervét vezette és koordinálta: Roisz Erzsébet Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ 2

3 BEVEZETÉS 4 1. HELYZETELEMZÉS Kínálat - termékanalízis A vonzerők hatókörük alapján Terméktípusok és magterületek Baranya megyében Kereslet A Dél-Dunántúl és Baranya vendégköre Pécs vendégköre Tourinform irodák tapasztalatai a kereslet tükrében A turizmusmarketing szervezeti rendszere A megyei szint: a Baranya Megyei Tourinform Iroda A kistérségi szint A marketingtevékenység értékelése a megyében A megyei szint marketingtevékenysége A kistérségek marketingtevékenysége SWOT-ANALÍZIS CÉLOK MEGHATÁROZÁSA MARKETINGSTRATÉGIA A turizmusmarketing szervezeti rendszerének korszerűsítése A megye és kistérségek közötti együttműködés A kistérségi, megyei szintek regionális turizmusirányítással való kapcsolatának, együttműködésének javítása Új Tourinform irodák felállításának szorgalmazása Kapcsolattartás a megyeszékhellyel Marketing motívumok, imázs elemek Baranya megye idegenforgalmi promóciójában Lakossági felmérések eredményeinek alkalmazása a turizmus marketing tervezésekor Pécs legfontosabb nevezetességei, értékei a lakosság (és vendégei) véleményei alapján MARKETINGMIX Programcsomagok Piaci szegmensek Disztribúció Promóció Megyei promóció A kistérségek promóciója MARKETINGKUTATÁSOK 63 3

4 BEVEZETÉS Baranya megye marketingtervének elkészíttetése szerves folytatása a Baranya Megyei Közgyűlés és a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ azon tevékenységének, melynek keretében megvalósult Baranya megye turizmusfejlesztési programja (1998.), Baranya megye turisztikai magterületeinek fejlesztési programja (1999.). A Közgyűlés által elfogadott fenti programok mellett figyelembe vehettük Pécs város idegenforgalmi koncepcióját, a Dél-dunántúli régió komplex területfejlesztési programját, ill. Baranya megye komplex fejlesztési programját, az elkészült vendégkör kutatásokat, valamint a Magyar Turizmus RT marketingstratégiáját. E programok mindegyike foglalkozott valamilyen szinten és mélységben a turizmusmarketinggel, így az ezekben megfogalmazott javaslatokat munkánk során figyelembe vettük és bedolgoztuk. A marketingterv elkészítésének módszere tehát egyrészt a korábbi anyagok felhasználására, másrészt a megyei és a kistérségi Tourinform irodák megkérdezésére épült. További fontos szempont a megye és Pécs turisztikai marketingtevékenységének kapcsolódási pontjainak megtalálása volt. Célunk a helyzetelemzésen túl elsősorban az, hogy a turizmusmarketingben érdekelt szervezetek összefüggéseiben is lássák e problémakör komplexitását és hasznos kiinduló anyagként szolgáljon számukra egy szakmai konszenzuson nyugvó partneri kapcsolat kiépítésére. Megbízónk számára is fontos, hogy a turizmusmarketing célirányos, tervezett tevékenységgé váljék, ezáltal elégítheti ki a szakmai és a financiális kritériumokat. 4

5 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Kínálat - termékanalízis A kínálat Baranya megye esetében már több alkalommal részletes bemutatása került. Az alábbiakban egy összefoglalót adunk belőle A vonzerők hatókörük alapján A megye nemzetközi jelentőségű vonzerői közül kiemelhetjük az alábbiakat: Természeti vonzerők - gyógy- és termálvizek, a Duna-Dráva Nemzeti Park, az orfűi tórendszer, hal- és vadállomány. Kulturális, építészeti vonzerők - Pécsett az ókeresztény sírkamrák (a potenciális Világörökség - komplexum), a török korszak építészete, Pécsváradon a bencés apátság és erődítmény. Gasztronómai vonzerők - Villány-Siklósi Borút, tájjellegű ételek A megye országos jelentőségű vonzerői: Pécs és a megye történelmi helyszínei, gyógy- és termálvizek, kulturális, építészeti vonzerők, a népi kultúra, a népművészet. Helyi jelentőségű vonzerők: Nagyszámban vannak jelen a megye településein helyi jelentőségű vonzerők. A megye aprófalvas településhálózatából adódóan elszórtan helyezkednek el, turisztikai hasznosításuk a termékfejlesztés során megfelelő termékcsomag keretében jelenthet kitörést az érintett települések és vállalkozók számára. 5

6 Terméktípusok és magterületek Baranya megyében A gyógy- és termálturizmus regionális centruma Harkány, ill. elsődleges vonzerőként jelenik meg Szigetvár, Magyarhertelend, Bikal településeken. A termékfejlesztés fő irányait az alapvető gyógyászati szolgáltatások mellett a fittnes és wellness jellegű elemek beépítése jelentheti a jövőben. A konferenciaturizmus feltételrendszere a vonzerők oldaláról ma még a megyében csak részben van biztosítva, Pécs régióközpont-funkciójához szervesen hozzátartozó konferencia- és rendezvényturizmusa a nemzetközi igényt és színvonalat csak részben tudja kielégíteni. Számos kis- és középméretű konferenciának ad helyet mind a helyszínt, mind a szállást, ellátást és kiegészítő programokat illetően. A nagy létszámú konferenciák szervezéséhez a háttérinfrastruktúra fejlesztése indokolt, hiszen a kapcsolódó keretprogramokból a megye egésze is profitálna. A falusi turizmus összetett kínálatának feltételei adottak a megyében, vonzerői sokszínűek (falukép, népi mesterségek, tájházak, borászat, folklórrendezvények, természeti értékek), a természetjárás mellett az országos turisztikai marketing-stratégia kiemelt terméktípusa. Kulturális turizmus az egyedi kultúra (épített, népszokások...) megismerésének motivációjára épít, általában termékcsomagok formájában (rendezvényturizmus, városnéző körutak, tematikus utak). A megyében az ilyen jellegű termékfejlesztés lehetőségét jelenti a "kazettás templomok útja", az "Árpád-kori templomok útja", "örökségturizmus" Pécsett, vagy más vonzerővel kombinálva több kistérség bekapcsolását is szolgálja (gasztronómiaés borturizmus térségi kombinációi a Villány-Siklósi Borúton, a szerveződő "Fehér Bor" út alkörzeteinek belépésével). Szelíd turizmus a megye természeti értékeinek hasznosítását, ill. a turisztikai termékformálás lehetőségét jelenti. E tekintetben a Mecsek, a Dráva vidéke, a Duna partja és a Zselic emelkedik ki, több terméktípust is hordozva (ökoturizmus, vízparti turizmus, horgászturizmus, kerékpárturizmus). Népművészeti túrák a nemzetiségek kultúráján alapuló vonzerők alapuló terméktípust értünk, melyhez szervesen kapcsolódik a rokonturizmus-, és részben (közvetlen) a megyét érintő bevásárlóturizmus. A bortúrák termékkínálata általában összetett, a terméktípusok egymásra épülése jellemzi (gasztronómia, kulturturizmus, gyógy- és termálturizmus). A Villány-Siklósi Borút, a 6

7 Mecsekaljai borvidék jelentős térségi lefedettséget biztosíthat a megye turisztikai kínálatában. A turisztikai termékek meghatározott vonzerő(kö)n alapuló, megszervezett szolgáltatások együttesét jelenti, melyeknek térségi vetülete is van: a turisztikai kistérségek tehát funkcionális szerveződésűek, időben és térben változhatnak. Baranya megyében a vonzerők és fejlesztések eredményeként több turisztikai kistérséget is el lehet különíteni (ami nem jelenti azt, hogy a jövőben csak ezek maradnak fenn, ill. hogy nem szerveződik melléjük más kistérség). Ezek egyfajta idegenforgalmi magterületekként képezik a fejlesztések alapját. A zselici táj természeti és építészeti értékei a természetjárással-, kerékpáros turizmussal kombinált falusi turizmusnak nyújt ideális feltételeket (fejlesztése a somogyi területekkel összhangban célszerű). Mohács térsége a népművészeti túrák, nemzetiségi borút, kulturális turizmus, horgászturizmus komplex termékalakítási lehetőségét jelenti. A Keleti-Mecsek és a Zengővidék a Mecsek déli településeit összefűző, a természetjárásra és falusi turizmusra épülő termékfejlesztés ígéretes térszíne. A Nyugat Mecsek településeit az "Árpád-kori templomok" útjára felfűzve, kiegészítő programlehetőségeket kínálva lehet tartalmas, piacképes termékcsomaggá fejleszteni. Az Északi Mecsek tórendszere a rekreációs funkciókon túl nemzetközi vonzerővel is bír, a vízparti üdülés, horgászat, vízi sportok jelentik az alapját, kiegészítő elemként a természetjárás és a kerékpárturizmus fejlesztése indokolt. A Villány-Siklósi Borút a már működő bortúrák, kulturális és a falusi turizmustermékek keretét jelenti. Harkány és környéke a gyógyturizmusra építhető további fejlesztések, szolgáltatások és programok szintere, ahol a környező települések bevonása a térségi kínálat kiszélesítését jelentené (részben az Ormánság, részben a Villány-Siklósi Borút települései felé). A Duna-Dráva Nemzeti Park a régió meghatározó vonzerejévé válhat, így Baranya megye számára is nagy odafigyelést kíván a "zónásítás" meghatározása és turisztikai hasznosítás konkrét megtervezése (ökoturizmus, természetjárás, kerékpáros turizmus, horgászturizmus). Pécs a kultúra és a fesztiválok városa, kulturális- és rendezvény-turizmusa, fejlesztendő konferencia- és vásárközpont funkciója számos vendéget vonz Pécsre, ill. a kiegészítő programként a megye kistérségeibe. A különböző termékcsomagok kialakításakor azok 7

8 színvonalát és értékét nagyban emelné, ha a város és a megye tudatos, összehangolt fejlesztések eredményeként jelenne meg a piacon termékeivel Kereslet Baranya megyére vonatkozó vendégkör felmérés nem készült. Ismerjük azonban a régió, valamint Pécs vendégkörét, amelyek pontos információt adnak számunkra. A bennük foglalt tapasztalatok, információk valószínűsíthetően nem mutatnának lényeges különbséget Baranya megye esetében sem, de egy önálló megyei szintű marketingkutatás végre hajtátását mindenképpen szükségesnek ítélünk A Dél-Dunántúl és Baranya vendégköre 1 A vendégmegkérdezés számos tanúlsággal szolgál a régiónak, valamint Baranya megyének is. A regionális felmérés során a vendégek a kérdőívek zömét Baranyában töltötték ki, a megye vendégforgalomban betöltött, a többi megyéhez képest erős pozíciójának megfelelően. A munka így mindenféleképpen kiváló alapnak tekinthető a régiót, a megyét felkereső turisták tapasztalatainak, benyomásainak. A vendégek származása A turisták zöme német, osztrák, holland és horvát volt. Legjelentősebb vendégkörhöz tartozik származás alapján a belföldi vendég (régión belüliek, alföldi vendégek), a német (Cottbus - Halle vonaltól délre, a Bajorország, a Baden-Würtenberg és a Rajna-Westfalia, kevesebben Hamburg - Braunschweig - Brema térségből). Kiemelhetők az osztrákok (Linz - Villach É-D-i tengelytől keletre fekvő területekről, jelentős a határhoz közel eső területekről érkező vendégek száma), a hollandok, a szlovének és a horvátok. A vendégek néhány fontosabb jellemzője A vendégek zöme (73%) közép- és időskorú, alacsonynak mondható a fiatalabb korosztály régiós jelenléte. A régiót felkereső vendégek elsősorban az alsó és középső réteghez tartoznak, így szerényebb anyagi körülmények között élnek. 73 % városi környezetből jön, ez 8

9 egyben magyarázatot ad arra is, hogy miért a szép, nyugodt, csendes természeti környezetet keresik nyaralásuk során. A térség felkeresésének motiváló tényezői Összességében megállapítható, hogy régiónkat elsősorban azok a vendégek keresik fel, akik a szép tájakat, a nyugalmat, a rekreációs lehetőségeket, a gyógyulást keresik. Ezek utáni igény világtendenciaként is megfigyelhető. Régiónk és Baranya is kiváló adottságokkal rendelkezik ezen a területeken. A turisták több mint 70 %-a úgy ítélte meg, hogy utazása során nagyon fontos egy olyan üdülőhely, ahol szép környezetben, nyugalmas és csendes körülmények között töltheti el nyaralását. Összességében a megkérdezettek 86 % ítéli a rekreációt nagyon fontos kategóriának. A vendégek szívesen töltik idejüket falun és víz mellett, míg utazási döntésük meghozatalakor csak kisebb arányban fontos, hogy a felkeresendő területen horgászni, lovagolni vagy sportolni tudjon. A válaszadók 53 %-a vallja azt, hogy a gyógyvíz nagyon fontos motiváló tényező üdülőhelyének kiválasztásában, míg ennél is magasabb arány, csaknem 65 % mondja azt, hogy a termálvíz számára meghatározó fontosságú. A megkérdezettek csaknem 70 %-a igényt tart kulturális programlehetőségekre. Ezeken belül is a Dél-Dunántúlon a vendégek leginkább a népművészeti, valamint az építészeti értékekre kíváncsiak. Igény mutatkozik a zenére, színházlátogatásra, képzőművészetre, de ennek jelentősége nem haladja meg az előzőekét. Baranyában kiváló adottságok kínálkoznak a kulturális lehetőségek kihasználására. 1 DRIB megbízásából készült vendégkörfelmérés, Témavezető: Dr. Aubert Antal 9

10 1. sz. ábra: A régió felkeresését motiváló tényezők olcsóság üzlet rokon, barát városlátogatás kultúra rekreáció gasztronómia vendégszeretet nyugalom szép tájak gyógyulás nagyon fontos fontos kevésbé fontos % Információforrások a kínálatról A felmérés tanúlsága szerint a turisták elsősorban nem különféle kiadványokból, egyéb promóciós eszközökből szereznek leginkább tudomást a térség kínálatáról, hanem saját ismerőseik, barátaik, rokonaiknak elbeszéléseiből (a megkérdezettek több mint 40 %-a). A személyes tapasztalatok átadása így a leghatékonyabb információ közlési módszernek tűnik egy-egy területről. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez a tény egyben igen nagy veszélyeket is rejt magában. A negatív élmények ugyanis könnyebben terjednek el, mint a pozitívak. Amennyiben tehát a vendég nem elégedett a régióban igénybe vett szolgáltatásoknak, akkor ezt az információt is továbbadja, amely így közép- és hosszútávon komoly problémákat okoz. Régiónk jó hírének keltése szempontjából tehát a legfontosabb feladat az, hogy elégedett vendégek térjenek a Dél-Dunántúlról haza. A promóciós anyagok közül hatékonynak ígérkeznek a kiadványok, prospektusok, valamint az útikönyvek is, míg alacsony azoknak a vendégeknek a száma, akik TV-ből, rádióból, 10

11 esetleg folyóiratok hirdetéseiből kapnak információt a területről. Ez minden valószínűség szerint összefügg azzal, hogy a megjelenés ezen típusa csak ritkábban fordul elő. Diagram A régióról szerzett információk forrása 40,28 5,28 2,36 külképviselet utazási iroda kiállítások 7,64 Tourinformok kiadványok 1,53 útikönyvek 5,42 TV, rádió útbeszámolók 1,67 hirdetések 0,83 1,39 12,78 17,22 ismerősök, rokonok, barátok sehonnan Elégedettség és visszatérés A megkérdezettek összességében elégedetten távoznak a régióból és a megyéből. A "Szándékozik-e visszatérni a régió egyik üdülőhelyére?" kérdésre a válaszadók több mint 97 %-a igennel felelt. A vendégek csaknem teljes egésze így elégedetten tér dél-dunántúli tartózkodása után haza, sőt pozitív véleményét ismerőseivel, rokonaival, barátaival is megoszthatja. Láttuk, hogy a vendégek a területről információikat leginkább közvetlen embertársaiktól kapják, így hazatérve a régió jó hírét öregbíthetik tovább. Ezt meg is teszik, hiszen a megkérdezettek csaknem teljes egésze (98,6 %) mondta azt, hogy tanácsolni fogja környezetének a régió felkeresését Pécs vendégköre 2 A vendégek származása 11

12 Pécs külföldi vendégkörének országonkénti fő csoportjai alapvetően megegyeznek a hazai képpel. A németek aránya hagyományosan kiemelkedő, ez nincs másképpen Pécsett sem. A városnak turisztikai marketingjében a legfontosabb iránynak a már kialakult német szegmenset kell megtartani. A másik akár külön kezelést is megérdemlő vendég csoport az osztrákoké és hollandoké. Hagyományos, visszajáró vendégei a városnak és a megyének. Főleg a hollandok érdemelnek külön figyelmet, ami akár ilyen nyelvű városi kiadvány verziókban is testet ölthetne. A konkrét adatok tekintetében tehát a kérdőíveket kitöltő 284 külföldi vendég összesen 27 országból érkezett. Viszonylag erőteljes koncentrálódás figyelhető meg a küldő országok között turistáik számát tekintve. A külföldiek 35.5%-a, 101 fő Németországból érkezett. Húsz turistánál többet csak három ország: Ausztria (32 fő), Hollandia (23 fő) és az Amerikai Egyesült Államok (20 fő) küldött, ezek a külföldiek 26.4%-át adták. Tíz és húsz közötti látogató két országból érkezett (Nagy Britannia 15 fő, Franciaország 10 fő), arányuk a külföldiek 8.8%-át tette ki. Öt és tíz látogató érkezett 8 országból, arányuk mindösszesen 20.4% volt. A koncentrálódást mutatja, hogy az ötöt vagy annál többet küldő 14 ország állampolgárai jelentették a teljes külföldiekre vonatkozó mintavétel 91.1%-át. A többi 27 ország 1-4 közötti turistája csupán 8.9%-ot tett ki. A 27 ország állampolgárán belül megjelentek kontinensünkön kívülről érkezők is. A jelentős számú turistát küldő Egyesült Államokon (20 fő) kívül Kanada (4 fő), Ausztrália (2 fő), Japán (3 fő), Thaiföld (2 fő) állampolgárai is beleestek felmérésbe. A hazai küldőterületeket vizsgálva megállapítható, hogy Budapest és a négy nagyváros (Szeged, Debrecen, Győr és kisebb súllyal Miskolc) mellett Sopron, a közeli Baja, valamint Zalaegerszeg, Kaposvár és Kecskemét lakói érdeklődnek nagyobb számban Pécs iránt. A vendégek néhány fontosabb jellemzője A Pécsett felkeresők - legyenek akár belföldiek, vagy külföldiek - alapvetően maguk szervezik meg útjukat. 60%-nál magasabb arányban nem vesznek igénybe utazási irodát, vagy egyéb szervezői segítséget útjuk előkészítéséhez. A vendégkör közel 80%-a legalább egy éjszakát megalszik a városban, és viszonylag sokan (39%) már valódi üdülési időtartamot 4 vagy több napot töltenek el Pécsett A térség felkeresésének motiváló tényezői 2 Pécs MJV megbízásából készült vendégkörfelmérés, Témavezető: Szabó Géza 12

13 A felmért vendégkör - kül- és belföldieket is beleértve - üdülni, pihenni jön a városba ( % közötti aránnyal). Közel hasonló a kirándulók aránya, mely inkább a magyar látogatókra jellemző (28%), ám a külföldiek közül is 22% ezt tette a második helyre. Némileg leszakadva 10% körüli aránnyal a rokon- és barátlátogatás a harmadik legnépszerűbb. A további szabadidős tevékenységek részaránya 10% alatti. 3. sz. ábra A Pécset felkeresõ turisták utazási céljai %-ban külföldi belföldi 0 üdülés, pihenés kirándulás gyógyüdülés, gyógykezelés kulturális program konferencia hivatalos, üzleti tanulmányút hobbi, sport rokonbarátlátogatá s bevásárlás egyéb A fentiek segíthetik információ tartalmukkal a város, és részben a megye termékfejlesztési munkáját. Három fő gócpont rajzolódik ki a motivációkból, amelyeket a kínálat formálásával is erősíteni lehet: 1. Üdülési, pihenési, városlátogató, kiránduló tevékenységek, amelyeket látnivalókkal, eseményekkel, garantált programokkal lehet a városhoz kötni. 13

14 2. Kulturális kínálatok, amelyek jelentősen bővíthetők, egyediekké tehetők a város örökség turizmus programjának véghezvitelével. Fejlesztendő, bővítendő kínálati irány, aminek már ma is van vendégköre, ennek gyarapítása indokolt és lehetséges. 3. Üzleti, hivatás, tapasztalatszerző utazások, amelyek érdeklődő köre igen széles: üzletemberek, szakemberek, közép és felsőfokú tanulmányaikat végzők köre. Egy nagyon fontos kínálati szegmens hiányzik, ez a felmérésből is kiderült: a konferencia turizmus. Fejlesztése az egész termékkörre kedvező hatást gyakorolna. Információforrások a kínálatról Pécs esetében is a legjobb propaganda az elégedetten visszatérő ismerős, rokon, aki a város jó hírét terjeszti saját kapcsolati körében. A szájról - szájra szálló propaganda a külföldiek 30.9%-nál, a magyarok 25.7%-nál volt elsődleges a tájékozódásban. A második leggyakrabban emlegetett információs forrás az útikönyvek, útikalauzok között keresendő. A külföldiek 22.7%-a, a belföldiek 16.1%-a jelölte meg ezt városról szerzett előzetes ismeretei forrásául. 14

15 4. sz. ábra Pécs város vendégkörének utazási döntéséhez igénybe vett információs források %-ban külföldi belföldi lásd a jelmagyarázatot Jelmagyarázat: 1. utazási iroda 2. Tourinform iroda 3. kiállítás, vásár 4. utazásszervezők katalógusai 5. helyi- megyei prospektusok 6. szállásprospektusok 7. folyóiratok utibeszámolói 8. folyóiratok hirdetései 9. TV, rádió hírei, úti beszámolói 10. útikalauzok, útikönyvek 11. filmek, olvasmányélmények 12. ismerősök, rokonok tapasztalatai 13. egyéb 14. semmilyen forrást sem használt 0. nincs válasz A külföldiek között viszonylag jelentősebb arányban (közel 10%-ban) említették az utazási irodát, mint információforrást. Ez a hazaiaknál csupán 5.1%-os arányt ért el. A Tourinform iroda szerepe ebben a dimenzióban viszonylag fontos és mindenki számára egyaránt jelentős (4.5%-os említettségű) információnyerő helyként erősödött meg. Viszonylag jelentősebb érdeklődés tapasztalható még a helyi-megyei prospektusok, katalógusok csoportja iránt. A belföldi vendégkörnél még számba vehető súlya van a médiának, mint utazási döntéseket befolyásoló tényezőnek. A felmérés eredményei rámutattak a kevéssé használható információs csatornákra is. Ezek szerint a kiállítások és vásárok vendégcsábító ereje csekély (1-2% közötti), utazásszervezők prospektusi sem hoztak sokakat Pécsre kirándulni (2%). A szállásprospektusok főként a hazaiaknál jelennek meg - igen kis arányban -, mint információs források (a belföldieknél említettségük 3%). A folyóiratok úti beszámolói és hirdetései, illetve filmek, olvasmányélmények alig kerültek elő az említésekben (arányuk 1% körüli). 15

16 Elégedettség és visszatérés Nagyon kedvezően értékelhető a város számára, hogy a várost felkeresők túlnyomó része vissza kíván még térni. A belföldieknél - akik egyébként is rendszeresen visszatérő vendégként jobban ismerik a várost - ez az arány eléri a 96%-ot. A külföldieknél is kellően magas: 83.5%-os. A visszatérési hajlandóság az egyes külföldi vendég csoportoknál is mutat némi eltéréseket (8. ábra). A leginkább ragaszkodó vendégkört az osztrákok jelentik, 97%-uk hangoztatta visszatérési szándékát. A németek, britek és hollandok is magas arányban (80% felett) jelezték, hogy újra szeretnének majd a város vendégei lenni. Némileg alacsonyabb hajlandóságot a visszatérésre csak az amerikai (70%) és francia vendégek mutattak (60%) Tourinform irodák tapasztalatai a kereslet tükrében Harkány A Harkányba érkező vendégek leginkább az idősebb korosztály tagjaiból kerülnek ki, nyáron a családosok is megjelennek, de ők főleg belföldiek. A vendégek közül a németek még mindig többen vannak, a belföldiek növekvő száma ellenére is. A horvátok a háború óta inkább csak bevásárolni járnak Harkányba, nagyon kevesen veszik közülük igénybe a turisztikai szolgáltatásokat. A belföldiek közül legjellemzőbbek a budapestiek, szegediek, debreceniek, illetve a Szekszárd, Baja vidékéről érkező vendégek, de ez utóbbiakra a rövid tartózkodási idő jellemző. Ideutazásuk elsődleges célja szinte minden esetben a gyógyulás, esetleg a megelőzés, nyáron a pihenés, kikapcsolódás. A közlekedési eszközt figyelembe véve a busszal érkező csoportok teszik ki a látogatók legnagyobb hányadát. Bóly és térsége A térségbe érkező vendégek döntő többsége vagy kisgyerekes-családos, vagy idősebb házaspár, akik általában nagyvárosokból érkeznek. A legfontosabb magyarországi küldőterület a Dunántúl. A külföldről érkezőknek 98-99% Németországból érkezik, gyakoriak a visszatérő németek, sőt nemritkán pincét is vásárolnak a környéken. A közlekedési eszközt 16

17 tekintve a személygépkocsival érkezők száma jelentősebb, bár előfordulnak buszos csoportok is, de ők nem szoktak a Tourinformtól tájékoztatást kérni. Kárász és térsége A térségbe érkező turisták döntő hányada családos, ők gyerekekkel érkeznek, és általában személyautóval. A statisztikák szerint az ideérkezők 55-60%-a Budapestről, 10 %-a alföldi városokból (Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét) érkezik, körülbelül 10%-uk külföldi, de ők szinte kivétel nélkül a hagyományőrző tábor résztvevői. A vendégek elsősorban a falusi magányt, a nyugalmat, csöndet keresik, és az erdei kirándulások, gyalogtúrák lehetőségét. A családosok mellett néha előfordul egy-egy természetjáró csoport, egyesület, akik nagyobb busszal érkeznek, általában rövid ideig tartózkodnak itt (2-3 nap), és szezonon kívüli időpontokat választanak. A közlekedési eszközt felmérő statisztikák alapján elmondható, hogy a turisták 80-85%-a személygépkocsival, 15-20%-uk pedig vonattal érkezik, elenyésző a busszal közlekedők száma. Pécsvárad és térsége Az idelátogatókról nagy általánosságban elmondható, hogy családdal érkeznek, általában nagyvárosokból, mint Budapest, Eger, vagy Győr. (Az Alföldről érkezők száma nem jelentős.) Szinte minden esetben középkorúakról, vagy idősebbekről van szó, akik személygépkocsival közlekednek, és utazásuk két fő cél körül forog, ez pedig a természetjárás, és/vagy a kulturális értékek megtekintése. A külföldiek legtöbbje Németországból, Hollandiából érkezik, nem ritka a rokonlátogatás, mint utazási cél. Volt azonban már példa amerikaiak, kanadaiak, olaszok, belgák, franciák érkezésére is, sőt egy alkalommal Egyiptomból érdeklődtek a térség iránt. 17

18 1.3. A turizmusmarketing szervezeti rendszere A megyei szint: a Baranya Megyei Tourinform Iroda Az iroda 1993 júliusában, önálló intézményként kezdte munkáját. A kezdetekkor a fenntartás három lábon nyugodott, a megyei, a városi önkormányzatok és a kereskedelmi és iparkamara is hozzájárult a költségek viseléséhez. Ezen időszakban az iroda költségvetése megengedte, hogy valós marketing tevékenység legyen, a megyéről kiadványok készültek, nemzetközi vásárokon mutatták be a megyei kínálatot. Az önállóság 1996 áprilisáig tartott, amikor az intézményt beolvasztották a szintén megyei fennhatóságú Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, újonnan létrehozott intézménybe. Az átszervezés indoka a költségmegtakarítás volt, így a két profilú intézmény egy gazdasági egységet képez. Ma a belső szervezeti rendszer úgy bontható meg, hogy az információ adás elsősorban a város részére ad előnyöket, a kutatási, szervezési és marketing munka pedig az egész megyét érinti. Az iroda költségvetése nem önálló. A korábban említett kulturális intézmény költségvetésében szerepel az iroda, körülbelül éves szinten 5-6 millió Ft felhasználására van mód. A kamara és a város több esetben támogatja a megyei információs kiadványok elkészítését. Az iroda munkaszervezete 5 főből áll. A pultos munkát két fő látja el, de igény szerint a többiek is besegítenek. A megyei kapcsolattartás és a fejlesztő munka három fő feladata. Az irányítással megbízott vezetőnek turizmusszervező diplomája van. A fejlesztő team tagjainak mindegyikének van felsőfokú végzettsége, a beszélt nyelvek német, angol és a turisztikai szezonban a francia A kistérségi szint Harkány A harkányi iroda hatókörébe tartozó falvak a következők: Siklós, Nagyharsány, Villány, Villánykövesd, Márok, Magyarbóly, Kislippó, Beremend, Kásád, Old, Egyházasharaszti, 18

19 Siklósnagyfalu, Alsószentmárton, Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Diósviszló, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Vókány, Újpetre, Palkonya, Máriagyűd. Az iroda működési feltételei általában jónak mondhatók, hiányosságok persze így is adódnak: Amennyiben lenne rá keret, jó lenne egy irodavezető, aki a jelenlegi felállástól eltérően nem megbízottként működne, hanem meglennének a megfelelő jogosítványai. Javítani kellene a kiállításokon való részvételi arányon. A jelenlegi két alkalmazott között semmilyen munkamegosztás nincsen, közösen szervezik, intézik az ügyeket. Egyikük angol, másikuk német nyelven beszél, így elmondásuk szerint jól kiegészítik egymást. Bóly A bólyi Tourinform iroda elsősorban Bóly városának, és persze a környező településeknek szám szerint 21 településnek az idegenforgalmi információs feladatait látja el. Ezek a következők: Babarc, Bóly, Borjád, Kisbudmér, Majs, Máriakéménd, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Sátorhely, Szajk, Szederkény, Töttös, Versend, Pócsa, Udvar, Lippó, Bezedek, Sárok, Ivándárda, Belvárdgyula. A bólyi tourinform irodának a fenntartási költségeit a bólyi önkormányzat működteti, mégpedig a városi Művelődési Házzal közös költségvetésben. Az irodai alkalmazottak gyakran látnak el a Művelődési Házzal kapcsolatos feladatokat is, emiatt nincsenek anyagi gondjaik, a város gyakorlatilag minden ésszerű elképzelésüket támogatja. Az irodában ketten dolgoznak; a személyi és tárgyi feltételek egyaránt jók. A bólyi tourinform elsődlegesen információs irodaként működik, emellett pedig a rendezvényszervezésekben vállalnak kiemelkedő szerepet, illetve közreműködnek a pályázat készítésben is ben egy térségi bemutatkozó kiadványra nyertek a RIB-től 250 ezer forintot, illetve a Fehérborút Egyesülettel közösen pályázva egy borutas kiadványra további 475 ezer forintot, ezen kívül több benyújtott pályázatot készítettek, de azok sajnos nem nyertek. Az irodának közvetlen kapcsolata van a Kulturális Egyesülettel, a Kolping Család Katolikus Egyesülettel, illetve a Bóly-Mohács Térségi Fehérborút Egyesülettel. Kárász 19

20 A Kárászon működő Tourinform iroda hatókörzetébe a Keleti-Mecsek falvai tartoznak. Az irodát Kárász, Magyaregregy, Vékény, Szászvár, Szalatnak, Köblény, Alsómocsolád önkormányzatai működtetik, és a Keleti-Mecsek Egyesület, amelyhez a fenti hét falun kívül Máza is csatlakozott, de Máza a Tourinform működtetésében nem vesz részt. Ahatókör ezen kívül kiterjed Tófű, Hegyhátmaróc, Egyházaskozár, Bikal, Izmény, Györe falvakra is, de ezekben nem igazán van idegenforgalmi látványosság, és még a Mecsek vonzerejétől is viszonylag távol esnek. (Eltérő természeti adottságaikkal a Völgységhez tartoznak.) A térségben az idegenforgalmi szezon július közepétől augusztus végéig tart, és ez alatt az idő alatt közel 5000 vendégéjszaka kerül évente értékesítésre. Az iroda éves költségvetésének megszerzése nehéz feladat. A fenntartási költségeket az iroda maga próbálja kigazdálkodni a befolyt idegenforgalmi adóból, illetve az önkormányzati támogatásokból. (A Tourinform iroda 1997-es megalakulását megelőzően ez az iroda két éve működött már, Keleti-Mecsek információs irodaként, és ez a finanszírozási megoldás azokból az időkből származik.) Az éves költségvetés 1-1,3 millió forint, míg például a befolyt idegenforgalmi adó 1999-ben 1,2 millió forint, ami tehát a működést hellyel-közzel fedezi. Ez azt jelenti, hogy az iroda léte az érkező vendégek számának függvénye, ami nagyban befolyásolja a tevékenységi kört. A kárászi egy egyszemélyes iroda, ez szezonon kívül nem jelent akadályt, szezonban azonban előfordul, hogy napközben is be kell zárni, az elintéznivaló dolgok miatt. Ezt úgy próbálják meg kiküszöbölni, hogy ugyanabban az irodahelységben egy másik intézmény (Teleház) is működik és az alkalmazottak kisegítik egymást. A tárgyi feltételek itt is mind minden más baranyai irodában jók, sőt még több számítógép is van, mint kellene. A tevékenységi kör az alábbi fő tevékenységekből áll: A fő feladat vendéget szerezni a falusi vendéglátó helyek számára. Ilyen értelemben kvázi utazási irodaként működnek, és ez foglalja le az idő, energia, stb. 80%-át. Információ adás, ami megint csak elsődlegesen abból áll, hogy a betérő vendég hol, melyik településen, milyen szálláson tudja eltölteni a nyaralását, és másodlagosan abból, hogy az itt töltött idő alatt mit tud csinálni. Információ adás a helyi lakosság részére arról, hogy milyen célterületre érdemes utazni, ott milyen programlehetőségek vannak. (Itt kell megemlíteni, hogy gyakran érkezik helyfoglalásra, jegyek beszerzésére is ilyen irányú igény, amiben természetesen szívesen segít a Tourinform.) Marketing tevékenység; kiadványszerkesztés, kiállítások megszervezése, stb. 20

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE

FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRA XV.35. FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE Raktári hely: tár - 1 - Tartalomjegyzék 1. Római katolikus egyház Pécsi egyházmegye

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Költségvetési és Gazdasági Bizottsága Elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Költségvetési és Gazdasági Bizottsága Elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Költségvetési és Gazdasági Bizottsága Elnöke Sz.:677-3/2006. Mell.: 2db Előterjesztés a Költségvetési és Gazdasági Bizottság 2006. május 19-i ülésére Tárgy: A kéményseprő-ipari

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2005. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1628/2005. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A turizmusfejlesztés dokumentumainak felülvizsgálata ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban Az előadás felépítése JAVASLATOK Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 8. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 340 /2009. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: TOURINFORM Iroda

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

4. számú melléklet. Véleményező szerv

4. számú melléklet. Véleményező szerv 4. számú melléklet Ssz. Véleményező szerv Vélemény Vélemény érkezett-e beérkezésének 2014.02.04- dátuma ig (I/N) 1 Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség I 2014.02.06

Részletesebben

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége Sztojanovits Kristóf termék-csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 29. A lovas turizmus

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Print portfolió és médiaajánlat

Print portfolió és médiaajánlat 2014 Print portfolió és médiaajánlat Cégünkről A MIDMAR Nonprofit Közhasznú Kft 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezete, amely 2012 októberétől a Nemzetgazdasági

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Magyarországra látogatók száma: 6,1 millió (+8,7%) Vendégek száma: 237 ezer Vendégéjszakák száma: 690 ezer (ebből 190 ezer gyógyszállodában) Átlagos

Magyarországra látogatók száma: 6,1 millió (+8,7%) Vendégek száma: 237 ezer Vendégéjszakák száma: 690 ezer (ebből 190 ezer gyógyszállodában) Átlagos AZ MT ZRt. AUSZTRIAI KÉPVISELETE AUSZTRIA GAZDASÁGI HELYEZETE nemzeti össztermék növekedés: 3,3% 2001- óta a legmagasabb, Ausztria a második legfontosabb külgazdasági partnerünk, munkanélküliség: 3,6%,

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület

LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület Ssz. Nyertes pályázó neve, megnevezése Jogcím típusa Célterület megnevezése 1. Keleti-Mecsek Egyesület Közösségi célú fejlesztés A vidéki

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

2015. augusztus 27-i rendkívüli ülésére

2015. augusztus 27-i rendkívüli ülésére 11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. augusztus 27-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttműködési megállapodás a Siófok - Villány

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 a kulturális turizmus tükrében Szalay Tamás Kulturális igazgató Az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzései Kulturális alapú városfejlesztés Kulturális léptékváltás

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Beszámoló. Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS

Beszámoló. Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS Ügyfél neve: Török Lovastanya Lovas Klub Ügyfél címe: 8849 Szenta, Török Lovastanya (Hrsz: 022/4) Ügyfél telefonszáma: 06303623416 MVH regisztrációs szám: 1004381550

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014.

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014. TURISZTIKAI EGYESÜLET AI 2014. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület H-8315 Gyenesdiás, Hunyadi u. 2. Tel.: +36 83/511-790 gyenesdias@tourinform.hu www.gyenesdias.info.hu Tisztelt Partnerünk! Gyenesdiás mára

Részletesebben

Partnerek: Arrabona EGTC (Győr), Pons Danubii EGTC (Révkomárom), Ister-Granum EGTC (Esztergom)

Partnerek: Arrabona EGTC (Győr), Pons Danubii EGTC (Révkomárom), Ister-Granum EGTC (Esztergom) PROJEKTLEÍRÁS Megcélzott kiírás: HUSK CBC 4. kör Megcélzott ERDF-támogatás összege: 1 200 000 1 400 000 EUR Partnerek: Arrabona EGTC (Győr), Pons Danubii EGTC (Révkomárom), Ister-Granum EGTC (Esztergom)

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Piaci előrejelzések Belgium

Piaci előrejelzések Belgium Piaci előrejelzések Belgium Veszprém Veszprém Megyei Utazás Kiállítás 2007. április 13. Urbányi Péter külképviseletvezető - Brüsszel 1. Általános piaci helyzetelemzés 1.1. Belgium turizmusa -A lakosság

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS MENETRENDI ÉRTESÍTÉS A Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. által kiadott 2014/2015. évi Somogy, Tolna és Baranya megyei autóbusz menetrendhez Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2015. május

Részletesebben

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012.

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012. AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012. TURISZTIKAI HATÁSVIZSGÁLAT VENDÉGKÖRELEMZÉS ÉS VENDÉGELÉGEDETTSÉG MÉRÉS 1 Készítette: SUPER GUIDE Bt. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Az egri és Eger környéki vendégek által

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail)

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail) A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail) Go Green (IPA CBC) nyitókonferencia Pámer Zoltán DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2013. március 9. A projekt általános bemutatása Az egykori vasfüggöny vonalán (Iron

Részletesebben

Egyéni kutatási témát minden kutatóműhely tagnak választania kell, amelyet feldolgozás után prezentál a kutatóműhelyi foglakozás keretében.

Egyéni kutatási témát minden kutatóműhely tagnak választania kell, amelyet feldolgozás után prezentál a kutatóműhelyi foglakozás keretében. A kutatóműhely egyik legfontosabb tevékenysége az egyéni kutatások segítése, megfelelő szakmai alap nyújtása egy tudományos igényű dolgozat elkészítéséhez. Egyéni kutatási témát minden kutatóműhely tagnak

Részletesebben

5 Postakocsi térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

5 Postakocsi térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 5 Postakocsi térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 5 POSTAKOCSI PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI Gyarmati- Litter Tímea projekt

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Civil együttműködések erősítése a Zalaszentgróti térségben civil fórum. Zalai Borút Egyesület eredményei

Civil együttműködések erősítése a Zalaszentgróti térségben civil fórum. Zalai Borút Egyesület eredményei Civil együttműködések erősítése a Zalaszentgróti térségben civil fórum Zalai Borút Egyesület eredményei 1 Mások Frankhon boráért hadd rajongjanak csak, Magasztalják spanyol vagy olasz bor ízét, Vagy azt

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén

A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén 2013/IV. pp. 1-8. ISSN: 2062-1655 Csapó János A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén Az elmúlt években számos kezdeményezés, civil, szakmai és politikai fórum

Részletesebben

Budapest Maraton és Félmaraton 1.

Budapest Maraton és Félmaraton 1. Budapest Maraton és Félmaraton 1. 1984 óta kerülnek megrendezésre. A félmaraton szeptemberben, míg a maraton októberben. A két verseny 31 000 embert mozgatott meg 2012-ben. A Budapest Maraton Magyarország

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Program

Baranya Megyei Területfejlesztési Program Baranya Megyei Területfejlesztési Program 2014. június 10. Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Baranya Megyei Terüle.ejlesztési

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

A (12/2013. (III. 28.) NGM

A (12/2013. (III. 28.) NGM A vizsgafeladat ismertetése: központilag összeállított kérdéssora az alábbi témaköröket foglalja magában: A turisztikai vállalkozás gazdálkodására vonatkozó szabályok. Az utazásszervezés, -közvetítés jogszabályi

Részletesebben