Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1628/2005. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A turizmusfejlesztés dokumentumainak felülvizsgálata ELŐTERJESZTŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Appelshoffer Anita Gazdaság-, Terület- és Vidékfejlesztési Iroda idegenforgalmi referens MEGTÁRGYALTA: A Területfejlesztési, Idegenforgalmi, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: május 30. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: május 30. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke A közgyűlés elnökének engedélye alapján az SZMSZ-ben meghatározott terjedelmet meghaladja.

2 2 II. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2004 június 10-i ülésén tárgyalta a Javaslat a turizmusfejlesztés dokumentumainak aktualizálása című előterjesztést, melyben 101/2004. (VI.10) Kgy. határozatával elfogadta a turizmusfejlesztés dokumentumainak felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat. A megyei önkormányzat által készített dokumentumok felülvizsgálatára azért volt szükség, mert a turizmus, mint húzóágazat, mint az elmaradott területek egyik lehetséges fejlesztési iránya az országos célkitűzésekhez igazodva Baranya megyében is egyre nagyobb jelentőséget kapott, hiszen a megye gazdaságának, kulturális fejlődésének elengedhetetlen alkotóelme kell legyen az idegenforgalom. A megyei önkormányzat ezért már 1998-ban szinte elsőként az országban megkülönböztetett figyelemmel kezdeményezte a megyei idegenforgalmi fejlesztési program létrehozását, melyben feltárásra kerültek a megyében lévő turisztikai vonzerők és területi összefüggések. E munka szerves folytatásaként készült el 1999-ben Baranya megye turisztikai magterületeinek turizmusfejlesztési programja, majd 2000-ben Baranya megye turizmusmarketing terve, mely a helyzetelemzésen túl már célul tűzte ki azt is, hogy a turizmusmarketingben érdekelt szervezetek összefüggéseiben is lássák a turizmusmarketing fontosságát és komplexitását. A közgyűlés által elfogadott, jelenleg is hatályos programok melyek a szakterületen dolgozó szakemberek, szakmai szervezetek, megyei szakintézmények, önkormányzatok, kistérségek, vállalkozók munkáját segítették kijelölték a szükséges cselekvések kereteit, de ezen programok elfogadása óta eltelt idő több területen is alapvető változást hozott. Ezen változások tették szükségessé a programok felülvizsgálatát, hiszen a világturizmus trendjei, a hazai turisztikai célkitűzések és preferenciák, a tágabb és szűkebb társadalmi gazdasági környezet is átalakult, az uniós csatlakozás pedig további feladatok és szemléletváltás elé állítja a gazdaság valamennyi szereplőjét. Közben a megye kínálati profilja is alakult, változott és a turizmus kínálta imázsépítés igen fontos pozíció javítási lehetősége lehet a megyének. Az elkészült dokumentum célja, hogy meghatározza az elkövetkező évek turisztikai fejlesztéseinek irányait, céljait, melyek közül a legfontosabb: a megye idegenforgalmi pozíciójának javítása, versenyképes kínálatainak bõvítése: a megye egyedi attrakcióira támaszkodó, speciális turisztikai termékek és szolgáltatások fejlsztésével; ezek egymást erõsítõ, egyedi arculatot megjelenítõ, kistérségi gócterületeinek támogatásával; a megye és intézményei, valamint a turizmusban érdekelt partnerei közötti munkamegosztás és összefogás erõsítésével A felülvizsgálat helyzetelemzéséből kitűnik, hogy a számtalan erősség mellett a további fejlődést a meglévő gyengeségek nehezítik. Vitathatatlan erősségünk az országos, sőt nemzetközi hírű szőlő- és borkultúra, a borturizmusban kivívott jó pozíciónk, a régiós és országos szinten egyaránt számottevő gyógyés termálvíz adottságok, Pécs, mint világörökségi helyszín a kulturális és örökségi turizmus egyre markánsabb centruma, gazdag és egyre színvonalasabbá váló rendezvény és fesztivál kínálat, a falvak megőrzött tradíciói, örökségi értékei és nem utolsó sorban a lakosság kiemelkedő affinitása a turizmus iránt. A gyengeségek között talán a legfontosabb a nehéz elérhetőség és periférikus helyzet a közlekedési infrastruktúra tekintetében, mely természetesen a gazdaság más szektorában is érezteti hatását. A kedvezőtlen területi és strukturális arányok a kereskedelmi szálláshelyeknél, a magasabb színvonalú kínálat szűkössége, az egységes és elfogadott megyei arculat, Baranya imázs

3 3 hiánya, az esetlegesség és alacsony színvonal a kiegészítő vendéglátó szolgáltatásoknál, a non-profit turizmusmarketing szervezetek alulfinanszírozottsága, stb mind-mind hozzájárultak a vendégforgalom hosszan tartó stagnálásához. Baranya megye helye a megyék idegenforgalmi rangsorában az elmúlt tíz évben érdemben nem változott. Az abszolút számokat tekintve 1994-ben a 664,8 ezer vendégéjszakás forgalom a megyék Budapestet is tartalmazó sorrendjében a 8. helyre volt elegendő, hasonlóan hez, amikor a 8. helyet jelentette a 723 ezer vendégéjszaka is. Baranya a budapesti és balatoni kiemelt négyes utáni erős középmezőny stabil tagja. 1. sz. ábra: Vendégéjszakák száma Magyarországon megyei bontásban 2003 vendégéjszaka Budapest Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Forrás: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv KSH, 2003 Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Baranya megye országban elfoglalt vendégforgalmi pozíciójáról elmondható: abszolút és fajlagos értékeket tekintve is kiemelkedő keresettségnek örvendő területek utáni középmezőny stabil helyre sorolt tagja, forgalmi részaránya a bel- és külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat tekintve közel állandó értéket mutat, ez is stabil helyzetére utal, Baranya az erősen koncentrált, éppen ezért differenciált területi megoszlású turizmus képben a területének és lakosságszámának megfelelő arányban veszi ki részét a turizmusban, a megye távolsági közlekedésben kialakult rossz pozícióját jelzi határátkelőinek országos összevetésben alacsony forgalma. Törölt: Értékelve a régióban a partner megyék Somogy, Tolna és Zala forgalmát valamint Bács- Kiskun megyét, megállapítható, hogy Baranya ugyan önmagában is jelentős centruma a régió

4 4 és a szűkebb környezet idegenforgalmának, ám a Balaton-parti megyék forgalmától továbbra is jelentősen elmarad. Somogy a Dél-Dunántúli idegenforgalmi régióba tartozó területe és Tolna megye konkurálásából az utóbbi kerül ki győztesen, évi 20 ezerrel haladja meg a Somogyban eltöltött vendégéjszakákat. 2. sz. ábra: A Dél-dunántúli Idegenforgalmi régió vendégéjszakái megyei bontásban, % Baranya megye Somogy megye Tolna megye 14% 70% Forrás: Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Baranya idegenforgalma alapjaiban két centrumú. A meghatározó Pécs évi 306 ezer vendégéjszakás forgalmával a megye turizmusának 44,2 %-át adta, a külföldieken belül aránya 40 %-os. Harkány részaránya a megye vendégforgalmából lecsökkent 26%-ra. Ez a két idegenforgalmi centrum bonyolítja a megye turizmusának vendégéjszakában mért 70,3%-át. A többi regisztrált forgalmi település szerepe jóval kisebb. A vendégéjszakák rangsorát tekintve Orfű megtartotta harmadik helyét, megyén belüli részaránya alig 7,6%. A forgalmi sorrendben negyedik helyen következő Komló 25 ezres vendégéjszakájával megelőzi a sokáig ezt a pozíciót elfoglaló Szigetvárt. A megyében jelentős vendégéjszakával rendelkezik még Abaliget (10,2 ezer), Mohács (9 ezer), Bikal és Villány (8 ezer). A regisztrált forgalom alacsony szintjét mutatja ebben a körben, hogy Bikal 8 ezer vendégéjszakájával, ami ráadásul egyetlen szálláshely, a Puchner Kastély forgalma, a megyei rangsor nyolcadik helyére került. A megye vendégéjszakáinak kistérségi bontásából is kitűnik a két központúság. A pécsi és a siklósi kistérség bonyolítja le a vendégéjszakák 86%-át, a többi hat kistérségre jut a fennmaradó 14%. Törölt: Törölt:

5 3. sz. ábra: Vendégéjszakák megoszlása Baranya megyében kistérségi bontásban 5 Pécsváradi kistérség Pécsi kistérség Szigetvári kistérség Siklósi kistérség Sellyei kistérség Sásdi kistérség Mohácsi kistérség Komlói kistérség vendégéjszaka Forrás: Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Az eddig elkészült régiós és megyei fejlesztési tervek mindegyike a turizmust kiemelt prioritásként kezeli. A turizmus tervezése mind megyei, mind regionális szinten tudatos volt, meghatározta a termékfejlesztés, a marketingstratégia fő irányait. A regionális és megyei programozásban megjelölt terméktípusokon (falusi turizmus, ökoturizmus, borturizmus, borutak, gyógy- és termálturizmus) túl, Pécs kínálati profiljába illeszkedően az örökség turizmus kulturális turizmus termékcsoportban is meghatározásra kerültek az elvégzendő feladatok. Ha a termékfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokat, fejlesztéseket megfigyeljük, azok terméktípusok szerinti, vagy területenkénti/kistérségi megoszlása tükrözi a vendégforgalom területi megoszlását és a helyzetelemzésben az erősségek közé sorolt terméktípusokat. Pécsett és környékén a kulturális és örökség turizmus, a borturizmus, az egyre színvonalasabb rendezvény és fesztivál kínálat bővítése területén, valamint a szűk keresztmetszetnek számító magasabb színvonalú kereskedelmi szálláshelyek létrehozásában történtek jelenős beruházások. Harkányban és környékén, valamint Szigetváron és környékén a gyógy- és termálturizmus és a szállodai kapacitás bővítése, Orfű és környékén az ökoturizmus, a lovasturizmus, a gasztronómia, valamint a rendezvény és fesztivál kínálat területén voltak jelentős előrelépések. Bólyban, Villányban és környékén alapvetően a borturizmus és ahhoz kapcsolódó vendéglátás feltételeinek javítása határozta meg az elmúlt évek jelentős beruházásait, fejlesztéseit. Mohácson és a környező településeken a vízi turizmushoz kapcsolhatók a jelentősebb beruházások. A Pécsváradi kistérségben a szállodai és éttermi szolgáltatások bővítése és az ökoturizmus fejlesztése, Sellyén és környékén szintén az ökoturizmus, illetve a gyógy- és termálturizmus határozta meg a fejlesztési irányokat. A turizmust a megyei rendszerben vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a területen. A megyei önkormányzat a már említett fejlesztési dokumentumokkal a törvény által előírt feladatának lényegében eleget tesz, de természetesen a megye szerepe ennél jóval tovább terjed. A megyéknek meghatározó szerepet kell vállalniuk a turizmusmarketingben, valamint a megyei szinttel szemben a fő elvárás az lehet, hogy segítse elő a turizmus szereplőinek és térségi kapcsolatainak megerősítését. Feladat és hatáskörök tekintetében így a megye, koncepciók alkotójaként, operatív programok szervezőjeként, információs központ működtetőjeként jelen lehet a vidéki összefogásokra épülő programokban, valamint önálló, konkrét programok menedzselését vállalhatja fel.

6 6 Ahhoz, hogy a megye által felvállalt feladatok teljesíthetők, a kitűzött célok elérhetők legyenek, az önkormányzatnak e téren alkalmazható eszközrendszerét kell működtetni, mely az alábbiakat jelenti: - a megyei önkormányzat saját intézményrendszere, - a megyei közgyűlés szakbizottságai, - a megye Turizmusfejlesztési Alapja - megyei kulturális és művelődési intézmények, - széles kapcsolatrendszer a területfejlesztés intézményrendszerével (részvétel a Regionális Fejlesztési Tanácsban, a Megyei Területfejlesztési Tanácsban, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságban, ami lehetővé teszi a forráskoordinációt, valamint a támogatások odaítélésénél a szakmai preferenciák alkalmazását) - nemzetközi kapcsolatok, interregionális együttműködések, - szakmai és civil (Idegenforgalmi Civil Kerekasztal) szervezetekkel történő szoros együttműködés A turizmusmarketing fejlesztése érdekében végrehajtott strukturális átalakítást eredményeként 2004 júliusában megalakult a megye turizmus marketing feladataiban meghatározó szerepet vállaló Ezerszínű Baranya Turisztikai Információs és Szolgáltató Kht. Ezzel a turizmusban érdekelt mind több szereplő intézményesült együttműködését segíti elő a megye. A fejlesztés fő irányai fejezetben a program a hagyományos turisztikai trendek mellett megjelenő újszerű trendeket is kiemeli (individuális igények; egyedi, innovatív; élmény- és ismeretszerző; aktív befogadás, interaktivitás; tartalom, elmélyülés), valamint a változások irányait, melyek a következőkkel jellemezhetők: aktivitás (testi és szellemi), minőség preferálása (attrakciók, szolgáltatások, fogyasztás), önmegvalósítás. Az ezek mentén történő turizmusfejlesztés stratégiai irányai a kistérségi komplex vidékfejlesztési stratégiákhoz igazodva: - idegenforgalmi célok, programok, - vonzerővédelem, vonzerőfejlesztés, - szolgáltatásfejlesztés, - termékfejlesztés, - marketing, szervezeti rendszer, - kiegészítő, vagy kapcsolódó fejlesztések: elérhetőség fejlesztése (közút, kerékpárút, kikötő, repülőtér) A megyében meghatározhatók fejlesztési gócok, melyek kiemelkedő attraktivitású területek. Ezek a következők: - Pécs-Mecsek (Pécs, Nyugat-Mecsek és Kelet-Mecsek), - Villányi hegység tágabb környezete (Villányi borvidék, Siklós, Harkány), - Dunamente (Bóly-Mohács és a környező Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó települések), - Ormánság, Drávamente, - Zselic és Szigetvár térsége. E gócpontokat a turisztikai hálózatok borutak, kerékpáros útvonalak, kulturális utak, vizi túraútvonalak - kötik össze, melyek fejlesztése szintén fontos, hiszen e hálózatok kapcsolják össze a centrumokat, szélesítik ki a kínálati övezeteket és a turizmus területi kibővítésében is jelentős szerepet kapnak. Az ezekhez kapcsolódó, már említett kiegészítő, vagy kapcsolódó fejlesztések nélkülözhetetlenek az elérhetőség javítása érdekében.

7 7 III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja Baranya megye turizmusfejlesztési dokumentumainak felülvizsgálatáról készített Turizmusfejlesztési Programot. Határidő: június 16. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 2. A közgyűlés felkéri Területfejlesztési, Idegenforgalmi, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottságát, hogy 2006 évtől kezdődően kövesse nyomon a program megvalósulását és minden évre a költségvetési koncepció elfogadását megelőzően készítsen turizmusfejlesztési munkatervet a Turizmusfejlesztési Programban elfogadott célkitűzésekhez illeszkedően. Határidő: 2005 október 31., ezt követően minden év október 31. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke, Paizs József a Területfejlesztési, Idegenforgalmi, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottság elnöke, Bokor Béla, a közgyűlés idegenforgalmi tanácsnoka Pécs, május 27. Tasnádi Péter a közgyűlés alelnöke