Beköszöntő. Tartalom HÍRLEVÉL HU1-LEO it-shape.hu

Átírás

1 Beköszöntő A pályázat célja az Informatikai Szakmai Társaságok Európai Tanácsa (CEPIS) által kidolgozott EUCIP Core (European Certification of Informatics Professionals) képzési program magyarországi bevezetése és honosítása a hazai szakképzési rendszerben. A program bevezetésével olyan európai szinten értékesíthető informatikai képesítéssel gazdagodhat a hazai szakképzés, amely közvetlen válasz a munkaerőpiacon élesen mutatkozó igényre: a cégeknek és vállalkozásoknak olyan informatikai szakemberekre van szüksége, akik a saját szakterületük alapos ismerete mellett, az üzletvitelhez, a szervezetben való munkavégzéshez, a projektfeladatokhoz, csapatmunkában való részvételhez szükséges készségekkel is rendelkeznek (az angol nyelvű szakirodalomban: T-shaped professionals). A pályázatot az élethosszig-tartó tanulás (LLL) Leonardo programja keretén belül, innováció transzferként három ország (Magyarország, Olaszország, Írország) tíz európai intézményének összefogásával létrejött konzorcium nyújtotta be, a konzorcium vezetője az itstudy Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont. Az EUCIP Core program tulajdonosát, a CEPIS-t a konzorciumban olasz szervezet, az Olasz Számítástudományi Társaság (AICA Association of Italian Information Technologie) képviseli. A konzorciumi további tagjai az Ír Számítástudományi Társaság, az olasz Enrico Fermi Szakközépiskola, amelyek az EUCIP Core képzés gyakorlati megvalósításában szerzett több éves tapasztalatuk átadásával segítik a magyarországi honosítást. Az adaptáció eredményének hazai kipróbálásában négy hazai szakközépiskola és egy egyetem tanárai és diákjai vesznek részt. A munka világának képviseletében csatlakozott a konzorciumhoz a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A projekt hosszú távú hatásaként, az Európai Unióban elismert informatikai szakképesítés megszerzése növeli a magyar fiatalok és felnőttek elhelyezkedési esélyét. I-T Shape Team Tartalom Beköszöntő... Az EUCIP Core képzéshez kapcsolódóan a gazdaság szereplői körében végzett felmérés eredményei és tapasztalatai:... 2 Események inno.eu Do innovation now! LLP Projekt. 9 Projektadatok... 0 Partnerek... 0 Célcsoportok... 0 Célok... 0 Munkacsomagok... 0 Kiadja: P9 PMVA, Magyarország Szerkesztő: Dr. Bujáki Gábor Copyright I-T Shape

2 Az EUCIP Core képzéshez kapcsolódóan a gazdaság szereplői körében végzett felmérés eredményei és tapasztalatai: Az EUCIP Core képzési program bevezetése és honosítása csak akkor lehet hasznos és eredményes, ha képzésből kikerülő fiatal szakemberek foglalkoztatására igény mutatkozik nemcsak az európai, hanem a hazai munkaerő-piacon is. Az I-TShape projekt keretében a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (PMVA) vállalta, hogy felmérést végez a magyar gazdaság szereplői körében azzal a céllal, hogy képet kapjunk a különböző gazdálkodó szervezetek informatikai infrastrukturális ellátottságáról, annak jelenlegi állapotáról, a működtetési feltételekről és az alkalmazott infokommunikációs eszközök és technológiák működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges szakemberekkel szembeni elvárásokról. A felmérés eredményei és tapasztalatai azért fontosak számunkra, mert így a hazai piaci igényekhez igazodó képzési program alakítható ki és vezethető be a magyar szakképzésbe. A felmérésre egy 5 kérdésből álló kérdőív segítségével került sor, melyet online formában, önkéntes alapon és anonim módon tölthettek ki a megkérdezettek. A felkérést a kérdőív kitöltésére a PMVA kapcsolatrendszerében lévő több, mint 600 szervezet részére küldtük ki. A megkeresettek kevesebb, mint 0 %-a (56 válaszadó) töltötte ki a kérdőívet, ennek ellenére úgy véljük, hogy a képzési program tervezésénél mindenképpen figyelembe vehető hasznos és értékelhető információkhoz, véleményekhez jutottunk, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. Felmérésünk első részében olyan kérdéseket tettünk fel, amelyek segítettek a szakmai kérdésekre adott válaszok értelmezésében és értékelésében. Ebben a kérdéskörben rákérdeztünk a gazdálkodó szervezet működési formájára, a foglalkoztatottak létszámára, a gazdasági ágazatra, amelyben tevékenységét végzi, de fontosnak tartottuk megkérdezni a válaszadó beosztását, életkorát és nemét is, mivel ezek a tényezők is befolyásolják a válaszadó gondolkodásmódját a kérdésekre adott válaszokban. A válaszadók /3 a nő volt 2/3-a pedig férfi, amit mindenképpen pozitívan értékelhetünk az elférfiasodottnak is tekinthető vállalatvezetésben, valamint az informatikai szakmakörben. A kérdőívet kitöltők több, mint 70 %-a tartozott a vállalati felső vezetéshez (vezérigazgató, gazdasági vezető, marketing igazgató, informatikai igazgató, ügyvezető igazgató, értékesítési vezető, finanszírozási osztályvezető, stb.), de volt a válaszadók között polgármester, projektmenedzser, vállalati mérnök, tanár, irodai munkatárs is. A válaszadók 52 %-a tartozott az 50 év feletti korosztályhoz, 45 %-a év közöttiekhez, és mindössze 3 % volt a 30 alatti. A vizsgálatba vont szervezetek működési területük tekintetében jól reprezentálták a hazai gazdaságra jellemző ágazati megoszlást, amit az alábbi ábra szemléltet. Kereskedelem Építőipar Oktatás Mezőgazdaság Ipar Ingatlan ügyletek Egészségügyi, szociális ellátás Vendéglátás, szálláshely Feldolgozóipar 0% 5% 0% 5% 20% 25% 30%. ábra: A szervezetek ágazatok szerinti megoszlása. 2

3 Ugyancsak jól reprezentálta a válaszadói kör a hazai gazdaságban működő vállalkozások alkalmazotti létszám alapján történő méret szerinti megoszlását, miszerint a megkérdezettek több, mint 95 %-a tartozott a mikro-, kis- és középvállalati körbe és kevesebb, mint 5 % volt a nagyvállalat. 0-9 fő 0-49 fő fő 250 fő felett 0% 20% 40% 60% 80% 2. ábra: A szervezetek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása. Fontosnak tartottuk felmérni a szervezetek informatikai infrastrukturális ellátottságát és azt, hogy működésük mely területein és milyen módon használják a rendelkezésükre álló informatikai eszközöket, rendszereket. A 3. ábrán jól látható, hogy a válaszadók több, mint 70 %-ánál használnak az alkalmazottak számítógépet és internetet, valamint meghaladja a 60 %-ot a hálózatba kapcsolt perifériás eszközöket használók aránya. A felmérésből kiderült, hogy nem éri el az 50 %-ot a számítógépeket hálózatban használók aránya. A megkérdezettek 0 %-a használ intranetet és működtet WEB szervert. Számítógép az egyes felhasználóknál A számítógépek hálózatba vannak Hálózati szerver adatmentést is végez Hálózati adatbázis szerver WEB szerver Vezetékes hálózati kapcsolat (LAN) Vezeték nélküli hálózati kapcsolat (WLAN) Intranet Internet Hálózatba kapcsolt eszközök (nyomtató, 0% 0% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 3. ábra: A szervezetek informatikai infrastruktúrával való ellátottsága. Kíváncsiak voltunk a meglévő informatikai infrastruktúra jelenlegi állapotára is. Ezen a területen nem állnak rosszul a vállalatok, mert több, mint 70 %-uknál az elmúlt 3 éven belül felújították a hardver és szoftver állományt, újakat, korszerűbbeket szereztek be. 3

4 A megkérdezettek a rendelkezésükre álló informatikai infrastruktúrát alapvetően az irodai munkavégzésre, adminisztrációra (82 %) használják. 50 % körüli azon felhasználók aránya, akik a pénzügyi területen, a könyvelésben és bérszámfejtésben, a vevő- és ügyfélnyilvántartásban, valamint dokumentumkezelésre, nyilvántartások vezetésére használják az informatikát. Sajnos még nem igazán elterjedt a magasabb szintű vállalati folyamatokban az informatikai rendszerek alkalmazása, úgymint gyártási és termelési folyamatok tervezésében, irányításában, a humánerőforrás gazdálkodásban, a projektmenedzsmentben, a logisztika, a PR, marketing, és a minőségbiztosítás területén. Ezeken a területeken 20 % alatti az informatikai háttér támogatottság. Nem éri el a 0 %-ot az integrált vállalatirányítási rendszereket alkalmazók aránya. Irodai munka, adminisztráció Pénzügyek Könyvelés, bérszámfejtés Vevő és ügyfélnyilvántartás Dokumentumkezelés, iktatás, nyilvántartás Beszerzés és értékesítés (készletgazdálkodás) Oktatás, képzés Projektmenedzsment PR, marketing Gyártási, termelési folyamatok tervezése, Minőségbiztosítás Humánerőforrás-gazdálkodás Logisztika Integrált vállalatirányítás 4. ábra: Az informatikai rendszerek működtetésének területei. 0% 0% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Az infokommunikációs eszközök és technológiák alkalmazását a szervezet működéséhez és fejlődéséhez a válaszadók 63 %-a nagyon fontosnak, nélkülözhetetlennek ítélte. 34 %-uk vélekedett úgy, hogy az informatikai alkalmazások megkönnyítik a napi munkavégzést, és mindössze 3 % volt az, akik számára csekély hatással van az informatikai eszközök használata. Fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy az egyes szervezetek milyen módon biztosítják a rendszergazdai, illetve egyéb informatikai feladatok ellátását, azokat munkatársakkal, vagy alvállalkozókkal végeztetik el, illetve milyen végzettségű szakemberek végzik ezeket a tevékenységeket. A válaszadók ötödénél foglalkoztatnak teljes munkaidőben informatikai szakembert. 30 % körüli azon szervezetek aránya, akik alvállalkozóval végeztetik el az informatikai feladatokat folyamatos, vagy alkalmi megbízás keretében. 4

5 Teljes munkaidőben alkalmazott informatikai munkatárssal Részmunkaidőben alkalmazott informatikai munkatárssal Más munkakört is ellátó munkatárssal Alvállalkozóval folyamatos megbízás keretében Alvállalkozóval alkalmanként 0% 5% 0% 5% 20% 25% 30% 35% 40% 5. ábra: A rendszergazdai és egyéb informatikai feladatok ellátásának módja. A 6. ábrán jól látható, hogy a vállalatok közel 60 %-ánál az informatikai, illetve rendszergazdai feladatokat szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek látják el. 30 % azoknak a szakembereknek az aránya, akik szakirányú középfokú végzettséggel rendelkeznek. A szervezetek ötödénél nem szakirányú diplomás szakembereket alkalmaznak informatikusi munkakörben. Nem szakirányú középfokú végzettségű Szakirányú középfokú végzettségű OKJ-s szakirányú végzettségű Szakirányú főiskolai, egyetemi végzettségű Nem szakirányú főiskolai, egyetemi végzettségű 0% 0% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 6. ábra: Az informatikai feladatokat ellátó személyek iskolai végzettség szerinti megoszlása. Felmérésünkből az is kiderült, hogy a gazdálkodó szervezetek alkalmazott szakembereikkel első sorban a felhasználók számítógépeinek, az elektronikus levelező rendszereknek az üzemeltetését, a weboldalak tartalmának kezelését. Jellemzően alvállalkozókat bíznak meg a szükséges szoftver- és honlapfejlesztéssel, és alvállalkozóktól veszik igénybe a web szerver és tárhely szolgáltatásokat is. Közel megegyező arányban végzik munkatársak és alvállalkozók a hálózati szerverek és rendszerek üzemeltetését, a rendszeres hardwer és szoftver karbantartást, adatmentést, és az informatikai infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokat. 5

6 munkatárs alvállalkozó A felhasználók számítógépének üzemeltetése 4 Szerverek üzemeltetése Hálózati rendszer (internet, intranet) üzemeltetése és hálózatbiztonsági felügyelete. Hardver- és szoftverkarbantartás, rendszeres adatés programmentés Elektronikus levelező rendszer üzemeltetése, levelezési listák létrehozása, adminisztrálása Szoftverfejlesztés 5 34 Informatikai infrastruktúra fejlesztése 7 Honlapfejlesztés 4 26 Üzemelő web oldal(ak) tartalmának kezelése 26 3 Tárhelyszolgáltatás Weben hozzáférhető tartalmak kiszolgálását biztosító szerver üzemeltetése és hozzáférés Informatikai infrastruktúrát és egyéb fejlesztéseket érintő pályázatok elkészítése. Informatikai infrastrukturális és egyéb fejlesztési projektek előkészítése, lebonyolítása % 20% 40% 60% 80% 00% 7. ábra: Az informatikai feladatok ellátásának megoszlása az alkalmazottak és alvállalkozók között. Az EUCIP Core képzési programra vonatkozó legfontosabb kérdésünk volt, hogy az általunk felsorolt ismereteket, képességeket, készségeket és kompetenciákat mennyire tartják fontosnak és szükségesnek a szervezetek egy informatikai szakember esetében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 80 %-a fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartja egy informatikus részéről, hogy ismerje és tudja alkalmazni a legkorszerűbb IKT eszközöket, rendszereket és legyen képes a cég számára szükséges és hatékony informatikai infrastruktúra megtervezésére, kialakítására és működtetésére. Legalább ilyen fontosnak tartják a vonatkozó jogszabályi és etikai szempontjainak ismeretét. Ennél kisebb arányban (67 %) várják el a válaszadók, hogy az informatikus javaslatokat tegyen az egyes vállalati működtetési folyamatokat támogató infokommunikációs technológiai fejlesztésekre. A szakmai kompetenciák feletti egyéb kompetenciák közül 80 %-ban fontosnak, illetve nagyon fontosnak ítélik az idegen nyelv, első sorban az angol, mint szakmai nyelv ismeretét, továbbá az önállóságot, és a problémamegoldó képességet. 6

7 Ismerje a korszerű IKT eszközöket, technológiákat és legyen képes azok telepítésére, használatára, működtetésére, karbantartására Ismerje a különböző hálózatok működését, és legyen képes azok kiépítésére és biztonságos üzemeltetésére Legyen képes a cég számára szükséges informatikai eszközök megtervezésére, kiválasztására, fejlesztésére, tesztelésére Tudjon javaslatot tenni arra, hogy milyen számítógépes eszközökkel lehet a marketinget hatékonyabbá tenni Ismerje fel az informatikai beruházások szükségességét és legyen képes megtervezni, megvalósíthatóságát értékelni Tudjon javaslatot tenni arra, hogy milyen számítógépes eszközzel lehet a menedzsment feladatokat megkönnyíteni Ismerje az informatikai rendszerek törvényességi és etikai szempontjait Ismerje és értse a cég céljait, stratégiáit, működését és az üzleti folyamatokat Nyelvtudás (első sorban az angol nyelv ismerete) Tudjon javaslatot tenni arra, hogy milyen számítógépes eszközzel lehet a csapatmunkát támogatni Tudjon javaslatot tenni arra, hogy milyen számítógépes eszközzel lehet a céges dokumentumokat rendszerezni. 3 9 Legyen képes a cég adatainak biztonságos tárolását megszervezni Önállóság és problémamegoldó képesség Lojalitás és kompromisszum készség % 20% 40% 60% 80% 00% 8. ábra: Az informatikai szakemberektől elvárt ismeretek, készségek és kompetenciák értékelése. A kérdőívben lehetőséget adtunk arra is, hogy a válaszadók kifejthessék véleményüket, észrevételeiket, illetve javaslatokat tegyenek a képzési programmal kapcsolatban. Ezek közül a vélemények közül a következőket emelnénk ki: 7

8 A képzés legyen gyakorlatorientált, tartalmazzon egyéni motivációs feladatokat is. Az informatikusok általában vagy egyedi szoftverfejlesztésben vagy néhány általános megoldás alkalmazásában tudnak segítséget nyújtani. Hiányzik a köztes tanácsadói szolgáltatás, ahol a piacon meglévő megoldások cégre szabott alternatíváinak feltárásában tudnak tanácsot adni, az adott problémakörre kiterjedő ismeretek birtokában. Angol nyelvű képzés legyen. Úgy kellene kialakítani a képzési programot, hogy az a későbbiekben bevezethető legyen a felsőoktatásba felsőfokú képesítés, vagy egy másoddiploma megszerzésére. Összegezve a felmérés eredményeit, tapasztalatait az alábbi megállapításokat tehetjük, természetesen a teljesség igénye nélkül:. A szervezetek többsége az informatikai eszközeiket első sorban irodai munkavégzésre, adminisztrációra, dokumentum- és adatkezelésre, nyilvántartások vezetésére, továbbá pénzügyi és számviteli területeken használják, éppen ezért az informatikai infrastrukturális fejlesztéseket is ezek függvényében valósítják meg. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban ritkán vizsgálják azt, hogy azok mennyire támogatják optimálisan a szervezeten belüli üzleti, illetve működési folyamatokat. 2. Az informatikai fejlesztéseknél az elsődleges szempont általában a használatban lévő eszközök és rendszerek korszerűsége, ezért az eszközök amortizációjához kötik általában a beruházások ütemezését. 3. A válaszadók alig kétharmada tartja nélkülözhetetlennek, illetve fontosnak az IKT alkalmazását, ami adódhat abból is, hogy nincsenek teljesen tisztában az informatika kínálta lehetőségekkel szervezetük vonatkozásában. 4. A szervezetek többsége főiskolai, egyetemi végzettségű személyeket foglalkoztat informatikai feladatok ellátására, viszont a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya csupán 20 % körül, még a középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező aránya 30 % körül alakul. 5. A cégek igénylik a jól felkészült informatikai szakemberektől olyan tanácsadási szolgáltatás nyújtását, amelyben cégre szabottan gyakorlati segítséget tudnak adni az egyes informatikai alkalmazások és a hatékony működést lehetővé tevő fejlesztések vonatkozásában. A megállapítások alapján megfogalmazható következtetéseink, javaslataink:. Mivel a szervezeteknél alacsony a középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya, ezért indokolt a középfokú informatikai szakképzésbe az eddigi képzésektől némiképp eltérő EUCIP Core képzés bevezetése olyan képzési tartalommal, aminek segítségével a képzésből kikerülők egyrészt bizonyos területeken képesek helyettesíteni a felsőfokú végzettségű szakembereket, másrészt megfelelő alapot teremt a szakmai előrelépésre, magasabb szintű tudás megszerzésére. 2. Az EUCIP Core képzési program kidolgozásakor figyelembe kell venni az angol nyelvű képzés és vizsgáztatás lehetőségét. 3. A képzési programban hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati felkészítésre és az olyan szakmai kompetenciákon kívüli kompetenciák fejlesztésére, mint az önállóság, problémamegoldás, csapatban való munkavégzés. 4. Az EUCIP Core képzési program kidolgozásakor érdemes figyelembe venni a képzési program jövőbeni felsőfokú szakirányú képzésbe való bevezetésének lehetőségét is. 8

9 Események I-T Shape Meeting, Dublin, Írország 204. október A harmadik I-T Shape találkozót 204. október én tartották Dublinban. A meeting célja a projekt eddig elért eredményei mellett a fenntarthatóság, a EUCIP Core tanúsítvány magyarországi lokalizációja és a szakértői csoportok tapasztalatainak megbeszélése volt. A részletes beszámolót az I-T Shape 5. hírlevelében olvashatják. 2inno.eu Do innovation now! LLP Projekt A projekt célja az, hogy segítse a KKV-k ügyvezető igazgatóit és felső vezetőit felismerni, hogy mennyire fontos az innováció a kis cégek esetében is, és segítsen az innovációt a napi gyakorlat részévé válni. 8 tapasztalt európai intézmény vesz részt a projektben, és közülük hat aktív partner fogja az eredményeket a saját országában (Ausztriában, Szlovéniában, Spanyolországban, Olaszországban, Magyarországon és Írországban) bevezetni. Felvetődik azonban a kérdés, hogy miért bizonyul olyan nehéznek a módszerek átültetése a gyakorlatba, különösen a kisvállalkozások esetében? A 2inno.eu projekt megoldásként a DUI - learning by doing, using and interacting mode (magyarul: cselekedve tanulás, használd és vegyél részt) módszert javasolja. A kisvállalkozásoknak gyakorlatias szemléletben, néhány hét alatt kell megtanulniuk, hogy hogyan tudnak innovációs projekteket elindítani és sikeresen végig vinni. Testre szabott Innováció Menedzsment tréningekkel szeretnénk segíteni a KKV-kat abban, hogy áthidalják az elmélet és a gyakorlati közötti szakadékot, és rátaláljanak a saját innovációs kultúrájukra. A mottó: DO innovation now! azaz Csinálj az innovációt most! A projekt weboldala: Időtartama: 203. október 205. szeptember 9

10 Projektadatok Rövidítés: I-T Shape Cím: I-T Shape Európai szinten versenyképes informatikai képesítés a magyar szakképzésben Időtartam: 203. október -től 205. szeptember 30-ig Pályázat típusa: Innovációtranszfer Program: Leonardo da Vinci az Európai Unió Élethosszig tartó tanulás programjának szakképzési alprogramja Résztvevő országok: Magyarország, Olaszország, Íroszág Weboldal: Kapcsolat: Hartyányi Mária, itstudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft. - Magyarország maria.hartyanyi@itstudy.hu, skype: hmaria78 Partnerek ITSTUDY - itstudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft. AICA - Olasz Informatikai és Számítástudományi Társaság ISFP- Enrico Fermi Szakközépiskola IS Fermi in Pontedera ICS - Ír Számítástudományi Társaság SZÁMALK - Szalézi Szakközépiskola, Budapest ÖJSZIGK - Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Balatonfűzfő NJSZK - Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest GJMSZI - Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Makó NYME - Nyugat-Magyarországi Egyetem PMVA - Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány IT IT IE Célcsoportok Elsődleges célcsoport: : a szakképzésben tanuló magyar diákok, felnőttek, akik pályamódosításra kényszerülnek, minősítéssel nem rendelkező informatikai szakemberek. Másodlagos célcsoport: a szakképzésben, felnőttképzésben oktató tanárok, kis- és középvállalkozók alkalmazottai Célok A EUCIP Core szakképesítés honosítása Magyarországon, a hazai EUCIP Core képzés tematikájának kidolgozása. Az eredmények tesztelése: kísérleti képzés keretén belül egy modul kipróbálása magyar diák bevonásával. A EUCIP Core képzési program akkreditálása a hazai felnőttképzési rendszerben. Munkacsomagok WP WP2 WP3 WP4 Projektmenedzsment Elemzés és tervezés EUCIP Core adaptáció EUCIP Core lokalizáció WP5 WP6 WP7 WP8 Kísérleti képzés Értékelés Valorizáció Disszemináció 0