BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN ÁROP

Átírás

1 BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN ÁROP AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PÁLYÁZAT E-LEARNING ALAPÚ KÉPZÉS A JOGALKALMAZÁS JAVÍTÁSA ÁROP-2210/2010. KÓDSZÁMÚ PÁLYÁZAT május 25. 1

2 BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN C. ÁROP AZONOSÍTÓ SZÁMÚ NORMATÍV PÁLYÁZAT E-LEARNING ALAPÚ KÉPZÉSEIRŐL 1. Előzmények A minősített adat védelméről szóló évi CLV törvény (Mavtv.) április 1-jei hatálybalépésével a Magyarországon évente keletkező kb minősített adat készítésére, felhasználására, tárolására és kezelésére teljesen új jogszabályi környezet jött létre, így célszerűvé vált a jogszabály alkalmazását ellátó célcsoport egységes szempontú, gyakorlatorientált felkészítése. Ezt az igényt felismerve a Mavtv. országosan egységes jogalkalmazási gyakorlatának bevezetését támogató képzés megvalósítására a Jogalkalmazás javítása c ÁROP- 2210/2010. kódszámú normatív finanszírozású pályázat keretében a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzeti Biztonsági Felügyelete konzorciumot alapítva pályázatot nyújtott be. A konzorciumban az NKI, képzésszervezési, módszertani, tananyag-fejlesztési, projektirányítási és adminisztrációs feladatok elvégzéséért, míg a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a tananyagok fejlesztéséért, továbbá a képzési indikátorszámok teljesítéséért felelt. A projekt keretében a konzorciumi partnerek célul tűzték ki, hogy hagyományos formában 1500 fő, a távoktatás módszertan alapulvételével, e-learning alapú önálló tudáselsajátításra építő, további 1500 fő ismeretszerzését valósítják meg. A projekt végrehajtásának első szakaszában a hagyományos képzés megvalósítására került sor. A jelenléti napos képzések március 21-től és október 31-ig kerültek megszervezésre mindösszesen 55 csoportban, összesen 1563 fő részvételével. A jelenléti képzésekről készített beszámoló elérhető az NKI honlapján. ( ) A jelenléti napos képzések lezárását követően kezdődött meg a pályázat végrehajtásának második szakasza, melynek keretében a távoktatás módszertanára épülő tananyagfejlesztésre és képzésre került sor. A pályázat második szakasza időben január 15. és április 30. közé esett. Az alábbiakban áttekintjük a képzés célját, tananyagfejlesztés lépéseit és bemutatjuk a képzésen résztvevők számának tervezési útmutatóban részletezett szempontok szerinti bontását. 2. Az e-learning képzés célja A képzés célja a Mavtv. rendelkezéseinek, elméleti ismereteinek - a távoktatás módszertanára, önirányított, e-learning alapú önálló tudásszerzésre építő - elsajátítása, az elsajátított ismeret mérése, az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása. 2

3 3. A képzés célcsoportja A képzés célcsoportját a központi államigazgatási szerveknél, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó központi államigazgatási szerveknél, kormányhivataloknál, nemzetbiztonsági szakszolgálatoknál és a rendvédelmi szerveknél minősített adattal dolgozó vezetők, ügyintézők és ügykezelők. 4. Tananyag-fejlesztés és szakmai előkészítés A tananyag-fejlesztési feladatok keretében a távoktatás módszertan alapulvételével, a tananyag-fejlesztés során fejlesztői munkával készült az önálló tudáselsajátításra alkalmas tananyag. A tananyag-fejlesztési feladatok szakmai megalapozottságáért a KIM Nemzeti Biztonsági Felügyelete felelt. Az NKI biztosította az informatikai web felületet és lebonyolította a képzésszervezést, ellátta az informatikai felülettel összefüggő help-desk feladatokat. A szakmai előkészítés időtartama alatt január február 29. között az alábbi tevékenységeket végeztük el: 8 fejezetből álló e-learning tananyag kidolgozása, 1 db, az ismeretelsajátítását mérő önellenőrző eszköz (20 kérdésből álló tesztsor) kidolgozása; Az elektronikus tananyaghoz tartozó: általános tájékoztató anyag (1 db) tanulói útmutató (1 db) A kidolgozott tananyag, valamint az e-tananyaghoz kapcsolódó tájékoztató anyagok az NKI által üzemeltetett ILIAS LMS keretrendszerébe történő feltöltése; Az NBF által készített tananyagok az NKI által üzemeltetett ILIAS LMS keretrendszerében történő tesztelése; A tesztelés során felmerülő hibák kijavítása. A tananyag elektronikus keretrendszerbe történő feltöltése március első hetében, a tananyag éles rendszerben történő beüzemelése március 6-án valósult meg, ettől az időponttól vált lehetővé a képzésre való jelentkezés és a képzésen való részvétel. 5. Igénybevett erőforrások Az NKI a KIM Nemzeti Biztonsági Felügyelet erőforrásainak bevonásával fejlesztette a képzés e-learning tananyagát. Az e-learning képzés lebonyolítása (tanulási felület) az NKI ILIAS LMS keretrendszerében történt. A képzés szervezését és az informatikai helpdesk funkciókat az NKI belső erőforrásával oldotta meg. 6. A képzésszervezési feladatok ellátása A hallgatók toborzását az NKI januárjában kezdte meg, ennek keretében a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportálban regisztrált szervezeteknek és személyeknek elektronikus úton levelet jutattunk el, melyben felhívtuk figyelmüket a képzés lehetőségére, bemutatva a képzés célját, módszertanát, a képzésre jelentkezés technikai feltételeit. (Toborzást a február-április közötti időszakban többször megismételtük.) 3

4 A képzésre a hallgatók elektronikus formában jelentkezhettek, s a jelentkezés alkalmával a pályázat tervezési útmutatójában szereplő adattartalmak szerinti, önkéntes alapon, anonim módon kitöltendő kérdőív megtekintése után férhettek hozzá az elektronikus e- learning tanulási felülethez. A képzés lebonyolítása március 6. és 2012.április 30. között történt. A képzés során az NKI munkaidőben folyamatosan elérhető help-desk, és telefonos segítséget biztosított a részvevők számára. Az önirányított, e-learning alapú képzést, egy tudásmérő teszt kitöltésével ellenőrizhették önállóan a hallgatók a képzés befejeztével. 7. A képzés monitoring mutatói Az alábbiakban a képzéssel kapcsolatos adatokat mutatjuk be a pályázat tervezési útmutatójában szereplő adatok szerinti bontásban. Kiemeljük, hogy valamennyi adat április 30-i állapotot tükröz. A minősített adat védelméről szóló e-learning képzésben összesen 1338 fő vett részt. A résztvevők közül az ismeretszint ellenőrzését szolgáló kérdőívet kitöltők száma tett 1037 fő. A pályázati felhívásban szereplő adattartalmak szerinti kérdőívet 1273 fő töltött ki, a továbbiakban a kitöltött kérdőívek által felvett adatok szolgálnak alapul megállapításainkhoz. 4

5 Az 1. számú táblázat a kérdőívek feldolgozását követően tartalmaz valamennyi a pályázat tervezési útmutatójában szereplő adatot. 1. sz. táblázat: A képzésben résztvevők létszámadatai (fő) Résztvevők száma 1338 Kérdőívet kitöltők száma 1273 Az ismeretszint ellenőrzését szolgáló kérdőívet kitöltők száma 1037 A képzésben résztvevők nemek szerinti megoszlása országosan (fő) Férfiak száma 438 Nők száma 826 Nem válaszolt 9 A résztvevők régiók szerinti megoszlása, különös tekintettel a Középmagyarországi régióból résztvevők számára (fő) Kérdőívet kitöltők 1273 Közép-magyarországi 524 Közép-magyarországi résztvevők közül Pest megyei résztvevő 173 Közép-magyarországi résztvevők közül Budapesti résztvevő 351 Magyarország más régióiból 749 Foglalkoztatottsági adatok (fő) Foglalkoztatottak száma évnél rövidebb ideje munkanélküli 1 Tartós munkanélküli 1 Önfoglalkoztató 1 Inaktív 1 Nem nyilatkozott 7 Résztvevők koreloszlása a kérdőívet kitöltők közül (fő) év közöttiek év közöttiek 114 Nem nyilatkozott vagy év közötti 1129 (fő) Kérdőívet kitöltők 1273 Kisebbséghez tartozók 27 Fogyatékkal élők 13 Magát nem magyar állampolgárnak valló 0 Migránsok száma 0 Iskolai végzettség eloszlása végzettség típusa szerint (fő) Általános vagy alsó-középfokú oktatást végzettek száma 108 Középiskola utáni, nem felsőfokú oktatást végzett 247 Felső-középfokú végzettségűek 534 Felsőfokú oktatást végzett 375 Nem nyilatkozott 9 5

6 Az 1. sz. ábráról leolvasható, hogy a képzésben résztvevők nemek szerinti megoszlása az 1338 fő esetén 34,65% azaz 438 fő férfi és majdnem kétszerese 65,35%-a vagyis 826 fő nő volt. (9 fő a kérdőív ezen kérdésére nem adott választ.)ezek a mutatószámok egyben jól reprezentálják a közigazgatásban jelen lévő nemek között fennálló arányokat. Képzésben résztvevők nemek szerinti megoszlása országosan 9 fő 826 fő 438 fő Férfiak száma Nők száma Nem válaszolt 1. ábra A régiók szerinti eloszlást vizsgálva (2. sz. ábra) az 1273 fő kérdőívet kitöltők között 524 fő került ki a Közép-magyarországi régióból, ezen belül a válaszadók közül 351 fő (27,79%) Budapest és 183 fő (13,7%) Pest megyéből származik. Megállapítható tehát, hogy a képzésen résztvevők 41,5%-a (524 fő) a Középmagyarországi régióból került ki, mely jóval alacsonyabb (87,1%), mint a hagyományos, tantermi keretek között történő oktatás alkalmával, de még mindig jelentős mértékű. A Közép-magyarországi régión kívüli résztvevők aránya 58,5%-a (749 fő). 6

7 Foglalkoztatás Területi eloszlás régiók szerint 749 fő 524 fő 351 fő További régiók Közép-Magyarország Budapest 173 fő Pest megye 2. ábra A 3. ábra bemutatja, hogy a kérdőívet kitöltők között a foglalkoztatási mutatók hogyan alakulnak. Az 1273 fő közül 1262 fő a résztvevők 99,13%-a foglalkoztatott, jelenleg is alkalmazásban áll. A foglalkoztatottak résztvevők közötti ilyen magas aránya azzal magyarázható, hogy a célcsoport elsősorban a kormányzati közszolgálati jogviszonnyal rendelkezőkre korlátozódott. A fennmaradó 0,87%-ot az inaktív, önfoglalkoztató, tartós munkanélküli és 1 évnél rövidebb ideje munkanélküli résztvevő teszi ki 1-1 fővel. (7 fő nem nyilatkozott a foglalkoztatottsági adatok tekintetében.) Nem nyilatkozott Inaktív 7 fő 1 fő Foglalkoztatottsági adatok Önfoglalkoztató Tartós munkanélküli 1 évnél rövidebb ideje munkanélküli 1fő 1 fő 1 fő A foglalkoztatottság szerinti megoszlás Foglalkoztatottak száma 1262 fő Fő 3. ábra 7

8 A részt vettek közötti koreloszlást mutató 4. ábráról megállapítható, hogy kis részt, 30 főt tesz ki a év közötti korosztály, és valamivel nagyobb részt az év közöttiek 114 fővel. A kettő közötti széles sávot a középkorú korosztály alkotja. 30 fő 114 fő Résztvettek koreloszlása a kérdőívet kitöltők közül év közöttiek év közöttiek 1129 fő Nem nyilatkozott vagy év közötti 4. ábra Az 1273 fő kérdőívet kitöltők közül migráns és önmagát nem magyarnak valló állampolgár nem volt. Az önmagát fogyatékkal élőnek valló résztvevők száma 13 fő. Az önmagukat valamely kisebbséghez vallók száma 27 fő. (5. sz. ábra) 27 fő 13 fő Kérdőívet kitöltők Kisebbséghez tartozók Fogyatékkal élők Magát nem magyar állampolgárnak valló 0 fő 1233 fő Migránsok száma 0 fő 5. ábra A résztvevők megoszlását iskolai végzettség típusa szerint vizsgálva megállapítható, hogy a jelentkezettek legnagyobb számban 534 fővel felsőközépfokú iskolai végzettségű, 375 fő felsőfokú végzettségű. Magyarországi 8

9 viszonylatban a hazai képzettségi szinteket figyelembe véve egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezik 909 fő, ami 71,4%-a a válaszadónak, középiskola utáni képesítéssel rendelkezik 247 fő, míg középfokú végzettségű 108 fő, 8,48%-ot tesz ki, ami alacsonynak mondható. (6. sz. ábra) Iskolai végzettség eloszlása végzettség típusa szerint 9 fő 375 fő 108 fő 247 fő Általános vagy alsó-középfokú oktatást végzettek száma Középiskola utáni, nem felsőfokú oktatást végzett Felső-középfokú végzettségűek Felsőfokú oktatást végzett 534 fő Nem nyilatkozott 6. ábra 9