Várható adóváltozások 2012

Átírás

1 ADÓHÍRLEVÉL OKTÓBER Várható adóváltozások 2012 A Kormány benyújtotta a parlamentnek a 2012-es évre vonatkozó, az adójogszabályokat módosító törvénytervezetet. Az Országgyűlés várhatóan november végén dönt a javasolt módosításokról. Hírlevelünkben az általunk leglényegesebbnek ítélt javasolt változásokra hívjuk fel a figyelmüket. A már elfogadott adójogszabályokat a KPMG december 1-jei adókonferenciáján ismertetjük ügyfeleinkkel. A jogszabályok részleteit a KPMG adószakértői és vendégelőadóink, Balog Ádám (adóügyekért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium) és Varga Árpád (elnökhelyettes, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) ismertetik. Társasági adó A 2012-es adóévtől kezdődően jelentősen változnak a veszteségelhatárolás szabályai. A rendelkezés alapján az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására, ugyanakkor a rendelkezés az elhatárolt veszteség összegének teljes felhasználását nem tiltja. Átalakulás esetén azonban a tulajdonosi szerkezetben és a tevékenységben történt változás függvényében korlátozódhat a jogelőd veszteségének felhasználása. Ugyancsak korlátozás lép életbe cégvásárlás esetén a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett bizonyos változások miatt. Az alultőkésítés kalkulációjánál ezentúl figyelembe kell venni azon kamatmentes kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettséget is, amelyre tekintettel az adózás előtti eredményt a transzferár-szabályok alapján kell csökkenteni. Továbbá, a kötelezettség csökkenthető a kötelezettségek között kimutatott összeg kölcsönként, vagy más jogcímen való továbbadásából származó, a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelések összegével. A javaslat alapján bizonyos feltételek fennállta esetén csökkenti a társasági adó alapját a jogdíjbevételre jogosító ún. bejelentett immateriális jószág értékesítése, valamint apportként történő kivezetése alapján elszámolt nyereség. Meghatározott szabályokkal a be nem jelentett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítése során keletkezett nyereség feltételes adómentességet kap. A javaslat az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózásának általános szabályaitól eltérő rendelkezést állapít meg azokra az esetekre, amikor a termőföldből átminősített ingatlan, illetve a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság részesedésének értékesítéséből (vagy más jogcímen történő kivezetéséből) származó adóköteles jövedelem meghaladja a rendelkezésben rögzített szabályok szerint megállapított szokásos eredményt. Változnak egyes értékcsökkenési szabályok, illetve a vállalkozási és nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások listája. Elismert ráfordítás lesz például a reprezentáció és az üzleti ajándék.

2 Bizonyos átmeneti rendelkezések alkalmazásával megszűnnek egyes kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények. Átmenteti rendelkezés biztosítja a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalékok kétszeres adózatásának mentesítését. A bejelentett részesedés fogalmának módosítása biztosítja, hogy a jövőben nem szükséges bejelentést tenni abban az esetben, ha a részesedés százalékos mértéke nem, csak annak értéke nő. A kedvezményezett átalakulás fogalmának pontosítása biztosítja, hogy valamennyi gazdasági társaságra (kft-re és rt-re) egyenlő feltételekkel vonatkozzon a szabály. A kedvezményezett részesedéscsere esetén valós gazdasági, kereskedelmi indok esetén alkalmazható csak az adó halasztása. Bekerül továbbá a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység és az adomány is a fogalmak közé, továbbá az osztalék módosított fogalma az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatát követi. Az ellenőrzött külföldi társaság esetében már nem csak a valós gazdasági jelenlét meglétét kell az adózónak bizonyítania, hanem a szabály valamennyi feltételének való megfelelést is A számviteli elszámolás változásával összhangban nem kell az adóalapot növelni a külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adó összegével, tekintettel arra, hogy az eredményben sem jelenik meg ráfordításként ez a tétel. A javaslat elveti 2013-tól az egykulcsos (10%-os) társasági adó rendszerének bevezetését. Transzferárak A javaslat szerint a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletek kapcsán az esetlegesen felmerülő transzferárakkal kapcsolatos adóalap-módosító szabályok alkalmazása, illetve a dokumentációs kötelezettség csak bizonyos feltételek fennállása esetén marad kötelező. Ugyancsak könnyítés az adózók számára, hogy a jövőben az angol, francia, vagy német nyelven készült nyilvántartások és kapcsolódó iratok (szerződések, számlák) esetében az adóhatóság nem kötelezheti az adózót azok lefordíttatására. Emelkednek a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértésével kapcsolatos büntetési tételek. A 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság ismételt mulasztás esetén akár 16 millió forintig is súlyosbítható. Személyi jövedelemadó 2012-ben a személyi jövedelemadózás rendszere gyakorlatilag újra progresszívvé válik a javaslat szerint az adóalap-kiegészítés részleges eltörlése miatt. Az adóalap-kiegészítést nem kell alkalmazni havi 202 ezer forintos jövedelem alatt, azonban az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalék maradna az adóalap-kiegészítés. Az adó mértéke a 2 millió 424 ezer forint alatti éves jövedelemnél tényleges 16% a tervek szerint, azonban ezen jövedelem feletti összeg effektív adókulcsa 20,32%. Az adóelőleg számítás során figyelembe kell venni, hogy a várható éves jövedelem meghaladja-e a 2 millió 424 ezer forintot, és emiatt alkalmazni kell-e az adóalap kiegészítést. Abban az esetben, ha a magánszemély jövedelme évközben meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot és elmulasztja értesíteni a kifizetőt, munkáltatóját erről, és emiatt kevesebb adóelőleget vonnak le tőle, akkor a fennálló adótartozását 12%-al növelten kell megfizetnie. A javaslat szerint azonban az adóelőlegszámításnál nem minden esetben kell adóalap-kiegészítést alkalmazni. A kormány jelenlegi tervei szerint 2013-ra teljesen eltörlik az adóalapkiegészítést. A javaslat teljesen megszünteti az adójóváírás intézményét. A családi kedvezményt biztosító rendszer viszont továbbra is fennmarad. Béren kívüli juttatások A tervek szerint a béren kívüli juttatások esetében az együttes juttatási érték nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. A vonatkozó adómérték a es szabályozáshoz képest nem változik, az effektív adókulcs 19,04 százalék. A javaslatban nevesített béren kívüli juttatások köre az alábbiak szerint módosul: A Széchenyi Pihenő Kártya keretében kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve biztosított juttatások az alábbi értékhatárokig minősülnének béren kívüli juttatásnak: szálláshely kártyaszámlájára utalt, legfeljebb 225 ezer forint támogatás; vendéglátás kártyaszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken legfeljebb 150 ezer forint támogatás; szabadidő kártyaszámlájára utalt, a szabadidő eltöltését, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, legfeljebb 75 ezer forint támogatás; Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá a fogyasztásra kész étel, valamint annak vásárlására jogosító, utalvány formájában juttatott jövedelemből legfeljebb havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. A törvénytervezet értelmében az utalványt október 1-jét követően újraszabályozzák. A 2012-es adóévtől kikerülne a béren kívüli juttatások köréből a munkáltató által biztosított internet- használat. Úgynevezett egyes meghatározott juttatások kifizetőt terhelő adó A 2012-től az évi 500 ezer forintos értékhatár feletti béren kívüli juttatások úgynevezett egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. A kifizetőt terhelő adó mértéke nem módosulna, azaz az effektív adó mértéke 19,04 százalék, és azt 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli. A javaslat szerint visszakerül ebbe a körbe a munkáltató által valamennyi munkavállaló, vagy a munkavállalók egy csoportja részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, valamint nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevételek. Továbbá, a törvényjavaslatban meghatározott kört kivéve, kikerül az adómentes bevételek köréből (és nem növeli a társasági adó alapját) és egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott jövedelem. Az üzleti ajándék értékhatártól függetlenül ebbe az adókötelezettségbe tartozik majd.

3 A nem pénzben kapott juttatások esetében az üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében a magánszemély vásárlásához kapcsolódóan adott árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény a jövőben csak a vásárolt áru, szolgáltatás ellenértékéig terjedően kezelhető adómentes bevételként. A vásárolt áru, szolgáltatás ellenértékét meghaladó juttatás, az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kifizetői adókötelezettség alá esik, még abban az esetben is, ha nem a Szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó sorsolás révén jutna hozzá a magánszemély. Ingatlanból származó jövedelem A társasági adóbeli rendelkezéssel összhangban speciális szabályokat vezetnek be a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevétel adózására. A változások között szerepel, hogy lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakása bérleti díját, amennyiben bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja. Társadalombiztosítás A harmadik állam kiküldött állampolgárai esetében a kétéves magyar társadalombiztosítási járulékfizetési mentességet a korábbi években megkezdett kiküldetéseknél is január 1-jétől kellene számítani. Munkáltatói járulékok január 1-től a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke változatlan marad. A magánnyugdíjpénztári tagságukat fenntartó biztosítottak esetében november 1-jétől a munkáltató által fizetendő 24 százalékos mértékű nyugdíjhozzájárulásra tekintettel nem növekszik az állami nyugdíjszolgáltatónál felhalmozott szolgálati idő. Munkavállalói járulékok A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék maradna a tervek szerint. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nőne. Egészségügyi hozzájárulás A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az adó(adóelőleg) kiszámításánál figyelembe vett összeg, vagyis a juttatás bruttó értékének 119 százaléka. Általános forgalmi adó Az áfa mértéke január 1-jétől a javaslat 25 %-ról 27 %-ra emelné az áfa általános mértékét. Ezzel az Európai Unió történelmének eddigi legmagasabb áfakulcsát fogja alkalmazni Magyarország. Nem változnak ugyanakkor a kedvezményes adómértékek (18%, 5%), sem a kedvezményes adómérték alá eső termékek és szolgáltatások köre. Az áfakulcs változására tekintettel a javaslat rendezi, hogy folyamatos/ időszakos elszámolású ügyleteknél (58. ) a módosítás hatályba lépését megelőzően kezdődő elszámolási időszakok esetén melyik adómérték alkalmazandó. A régi, 25%-os adókulcs alkalmazandó abban az esetben, ha az elszámolási időszak még 2011-ben befejeződik, még ha az ellenérték megtérítésére 2012-ben válik is esedékessé. Amennyiben az elszámolási időszak átnyúlik az évek között, úgy időarányos részteljesítésnek minősül majd a 2011-re eső szolgáltatás, mely után még 25% áfát kell fizetni. A 2012-re eső időarányos ellenértéket 27% áfa terheli majd. Átmeneti rendelkezésként a javaslat szerint az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállíttatásának végső határideje február 29. Az érintett adóalanyok a tényleges átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylat-kibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni. Megszűnik a gépjármű bérbevételének levonási tilalma A javaslat megszűnteti a személygépkocsi és egyéb jármű bérbevétele kapcsán felmerülő előzetesen felszámított adóra vonatkozó tételes levonási tilalmat. Levonási joggal a 2012-ben kezdődő elszámolási időszakokra vonatkozó bérleti díj kapcsán élhet először a bérbevevő. Az általános szabályoknak megfelelően továbbra is csak olyan mértékben élhet majd a bérbevevő adólevonási jogával, amilyen mértékben a bérbevett járművet adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében használja fel. Így az adólevonási jog alátámasztása érdekében javasolt lehet útnyilvántartást vezetni a jármű használatáról, az egyes utak üzleti céljáról. Változatlanul megmarad az a kitétel, hogy a gépkocsi bérbeadója levonhatja a bérbeadás céljából beszerzett gépkocsit terhelő, előzetesen felszámított adót. Így ha egy adózó maga szerzi be a vállalkozásában használt gépkocsikat, nem élhetne adólevonási joggal; ugyanakkor bérlet esetén a bérbeadó is levonhatja a beszerzésre jutó áfát, és a bérbevevő is élhet levonási joggal a bérbevett gépkocsi tekintetében. További módosítások A Javaslat számos további pontosítást, korrekciót tartalmaz az áfatörvény korábbi, adott esetben félreérthető vagy célszerűtlen rendelkezései kapcsán. Az alábbiakban összefoglalunk néhány jelentősebb pontot ezek közül. Bővülne azon utólagos számlamódosítások köre, amelyek esetében nincs szükség önellenőrzésre. Lényegében visszaállna a 2008 előtti gyakorlat, mely szerint az adó összegének bármilyen okból történő csökkenése esetén önellenőrzés helyett a folyó bevallásban szerepeltetheti az adózó a változást. Szintén a 2008 előtti, adózók számára kedvezőbb szabályozást hozza vissza láncügyletek kapcsán a javaslat: az adóhatóságnak vagy más félnek nem lenne joga megdönteni a törvényi vélelmet, mely szerint a közbülső vevő az áru elfuvarozását vevői minőségében rendeli meg; erre csak magának az érintett adózónak lenne lehetősége. A jelenleg hatályos szabályozás jelentős jogbizonytalanságot eredményezett az amúgy is nehezen kezelhető és értelmezhető láncügyletek kapcsán, mivel egyes adóhatósági ellenőrzések során a revízió igen széles körben támadta az

4 adózók közös értelmezését abban a tekintetben, mely felek teljesítenek magyarországi ügyleteket a láncügylet során. A jelen gyakorlatnak megfelelően a javaslat rögzíti, hogy elektronikus számlázásra csak a vevő előzetes beleegyezése esetén kerülhet sor (bár a beleegyezés nem csak írásban, akár szóban, elektronikus úton vagy ráutaló magatartással is történhet). Egyértelműsíti a javaslat, hogy a külföldön teljesített ügyletek esetében mikor van szükség a magyar törvény szerinti számla kibocsátására. A javaslat rögzíti, hogy az adólevonási jog gyakorlására, a vissza nem igényelt áfa továbbgörgetésére az általános szabályok szerinti elévülési időn (vagyis az év végétől számított öt éven át) van lehetőség. Az adózók hatékonyabb tájékoztatása érdekében a jövőben az adóhatóság a honlapján minden adózóról közzéteszi, hogy választott-e ingatlanok értékesítése, bérbeadása kapcsán adómentesség helyett adókötelezettséget (eddig erről csak egyedi kérésre adott tájékoztatást az adóhivatal). Több ponton módosulnak a részben adólevonásra jogosító, részben adólevonásra nem jogosító (például adómentes) tevékenységet folytató adózók arányos levonási jogára vonatkozó rendelkezések. A javaslat megerősíti, hogy nem független felek között az ellenérték helyett az adóalap (azaz gyakran a piaci ár) az arányosítás számításának alapja. Szintén korrigálná a javaslat a tárgyi eszközökre vonatkozó figyelési időszak számítását (bár a megoldás számszaki helyességét megkérdőjelezi, hogy a javaslat szövegezése alapján a tárgyi eszköz használatának utolsó, nem egész naptári évére vonatkozóan már nem kerülhetne sor korrekcióra). Az egyszerűbb adminisztráció érdekében módosulnak az adóraktározás szabályai. A kiraktározó személye a gyakorlatban a jelenleg hatályos szabályozás szerinti utolsó előtti eladó helyett a tényleges kiraktározó, vagyis gyakorlatilag az utolsó érétkesítő lehetne. Világosabbá válik a közhatalmi tevékenység meghatározása. Rögzíti a javaslat, hogy összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettség esetén minden esetben szükséges áfabevallás benyújtása is. Havi bevallásra lesz kötelezett az alanyi adómentességet választó, illetve az adómentes tevékenységet végző adózó. Az áfabevallás gyakoriságával kapcsolatos kérelem elbírálása kapcsán új elutasítást eredményező feltételek kerültek megnevezésre. Adózás rendjéről szóló törvény A tervezet értelmében átláthatóbbá válik az adóhatósági ellenőrzések határidejének szabályozása. Új elemként jelenik meg az adóhatóság ellenőrzési tevékenységével kapcsolatosan a valódiság vizsgálatával, illetve a becslési adatbázis felállításával kapcsolatos ellenőrzési eljárás. Az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása 1 millió forintos mulasztási bírsággal lesz sújtható. A javaslat értelmében az adózónak nem lesz kötelessége gondoskodni az angol, német, francia nyelven elérhető számlák, szerződések, a gazdasági eseményt alátámasztó dokumentumok szakszerű fordításáról. A tervezet szerint az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnének. Egymillió forintos mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha a beszámolóközzétételi kötelezettségnek, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Az adóbírság pedig 200%- os mértékű lesz, ha az adóhiány bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Megtagadható lesz az adószám megállapítása, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, többségi tulajdonosa előző cége(i) alapján kockázatosnak minősül. Bővül a bejelentendő adatok köre például a jegyzett tőke összegével, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésével kapcsolatos adatokkal. Bevezetésre kerül a tartós feltételes adómegállapítás jogintézménye és a sürgősségi eljárás lehetősége. Az előbbi 3 évre válhat kötő erejűvé bizonyos feltételek fennállása esetén illeték/társasági adó tekintetében (háromszoros díj ellenében), míg az utóbbi megfelezett ügyintézési határidővel készülhet majd el (kétszeres díj ellenében). Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ezután csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be. Emelkedni fog az eljárás illetéke is abban az esetben, ha azt nem az adóhatóság elnöke, hanem az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le. Jövedéki adó A javaslat szerint kibővül a megbízható engedélyesek köre az AEOtanúsítvánnyal rendelkezőkkel, így esetükben is csak a jövedéki biztosíték 50%-át kell teljesíteni. A jövőben már nem szükséges az engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások keretében az adóhatóság számára rendelkezésre álló, valamint a cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok benyújtása. Bevezetésre kerül a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható gázolaj utáni jövedéki adóvisszatérítés lehetősége. A javaslat értelmében egyszerűsödik a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó szabályozás, liberalizálódik a termelői borkimérésekben, üzletekben történő értékesítése. Lehetővé válik a sör, gyümölcsbor, pezsgő adómentes, saját fogyasztásra történő házi előállítása háztartásonként. A kereskedelmi gázolaj adókedvezménye a 17 Ft/literre módosul. A javaslat korlátozza a bejegyzett kereskedők által adófizetés nélkül behozott jövedéki termékek, illetve az alkoholtároló adóraktárban tartott termékek mennyiségét. Egységesednek és egyszerűsödnek az egyes engedélyezési és egyes nyilvántartásba vételi eljárások szabályai. A javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánygyártmányok adózásával

5 összefüggésben az áfakötelezettséget is figyelembe kell venni május 1-jétől az adójegyen is vonalkód jelenik meg, illetve július 1-jétől a dohánytermékekkel kapcsolatban is adatszolgáltatási kötelezettséget vezetnek be. Innovációs járulék A javaslat alapján szélesedik az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre. Ezután a teljes Kkv. törvény határozza meg, hogy mely cég minősül mikro- és kisvállalkozónak. Így például konszolidálni kell a partner és kapcsolódó vállalatok adatait a méretmeghatározáshoz. Emellett megszűnik a saját vagy megrendelt K+F költség levonhatósága, így már a járulék teljes összegét az adóhatósághoz kell befizetni 2012-től. Cégautóadó A javaslatban szereplő cégautóadó új rendszerében az adó mértékét a gépjárművek teljesítménye és környezetvédelmi besorolása határozza meg, ezáltal a díjtételek differenciáltan változnak havi forint között. A tárgyév január 1-jén a nem magánszemélyek tulajdonában lévő belföldi rendszámmal ellátott személygépkocsik után a tárgyév január 20-ig kell megfizetni a teljes évi cégautóadót. A magánszemély tulajdonában lévő és/vagy külföldi rendszámú személygépkocsik esetében a fizetési határidő tárgyév december 20. Gépjárműadó Megszűnik a kombinált árufuvarozás után járó gépjárműadó-kedvezmény, és eltörlik a külföldön nyilvántartott gépjárművek adóját. Regisztrációs adó Az új adótáblában differenciáltan módosulnak az adótételek. Jellemzően az átlagos vagy annál rosszabb környezetvédelmi besorolású gépkocsik adótétele emelkedik, a nagy teljesítményű új autók adója pedig csökken (a hazai regisztráció ösztönzése érdekében). A tisztán elektromos meghajtású személygépkocsik után megszűnik az adófizetési kötelezettség. Helyi adók A javaslat a helyi adók mellett az ún. települési adó bevezetésével kiterjeszti az önkormányzatok szabad adómegállapításhoz fűződő jogát. A települési adómegállapítás egyik korlátja, hogy a települési adó nem lehet magasabb a vállalkozó iparűzési adójánál, továbbá az adóalany települési adóterhe az előző évi települési adóteherhez képest legfeljebb 20 százalékkal emelkedhet. Az első ízben bevezetett települési adó pedig (több települési adó esetén is) maximum 10 ezer forint lehet. A teher nem állapítható meg a törvényben szabályozott közteher tárgyára, így különösen jövedelemre, adózás előtti eredményre, árbevételre és a javaslat lehetőséget biztosít a települési adó iparűzési adóból történő levonására is. Az építményadó és a telekadó törvényi felső adómértékének hatályon kívül helyezésével ezen adónemek kivetésének korlátja az lesz, hogy az adó összege nem haladhatja meg az adótárgy illetéktörvény szerinti forgalmi értékének (és nem az eddigi korrigált forgalmi értéknek) 3%-át. Emellett átalakul az ezen adónemek hatálya alá tartozó ingatlanok és a vonatkozó mentességek köre is. A helyi iparűzési adó tekintetében újradefiniálják a nettó árbevétel fogalmát, önálló definíciót kap az alvállalkozói teljesítések értéke és a társaságiadótörvénnyel harmonizálódnak a K+F jellegű fogalmak. Illeték A javaslat szerint a jövőben már nem csak az ingatlanforgalmazókra, hanem az ingatlan pénzügyi lízingjével foglalkozó vállalkozókra is vonatkozik a kedvezményes 2%-os kulcs alkalmazásának azon feltétele, hogy az árbevétel 50%-a ezen tevékenységből származzon. Ugyancsak az egységesítés eredményeként a gépjárművek szerzésével kapcsolatos illetékmentességhez a pénzügyi lízinget végző cégeknek is teljesíteniük kell az 50%-os feltételt, a gépjárműforgalmazókhoz hasonlóan. Gépjármű vagyonszerzési illetéke a korábbi cm3 alapú helyett teljesítmény és kor alapján kerül differenciáltan meghatározásra ( kw/ft). Az egyes illetékek alapjául szolgáló forgalmi érték ezután nem lehet alacsonyabb, mint a bejelentett érték. Az eljárási illetékek esetében is várhatók változások. Emelkedhet az első fokú közigazgatási eljárási illeték általános mértéke, ami a tervezet szerint 2200 forintról 3000 forintra nőne. Egyszerűsödik az ingatlan vagy kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésekor fizetendő illetékelőlegilleték kiszabásának rendszere is. Számos esetben változik a bejelentési határidő, ami az eddigi fizetési meghagyás jogerőre emelkedése helyett a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésének időpontja lesz. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő lesz bizonyos kedvezmények, mentességek esetén. Népegészségügyi termékadó A javaslat pontosítja és egyben kiterjeszti az előrecsomagolt termékek fogalmát, így azok a termékek is előrecsomagolt terméknek minősülnének, amelyeket darabonként csomagoltak be, a vásárló számára pedig darabonként vagy a termék tömege alapján meghatározott ár szerint értékesítik. Az előrecsomagolt cukrozott készítmények és üdítőitalok a javaslat alapján akkor adókötelesek, ha hozzáadott cukrot tartalmaznak és összcukortartalmuk eléri a normaszöveg szerinti értékhatárt. Ezáltal azon termékek, amelyen hozzáadott cukrot nem tartalmaznak, de valamely összetevőjüknek van cukortartalma (pl. gyümölcstartalmú italok) egyáltalán nem esnek adókötelezettség alá. Az üdítőitalokhoz kapcsolódóan a javaslat kibővíti az adó hatálya alá nem tartozó termékek körét a 25% zöldséghányadot meghaladó italokkal, sűrítményekkel. A törvény energiaital-fogalma is módosul: a 8%-os cukortartalom-korlát megszűnik, és az adókötelezettség a koffein- és taurintartalomtól függ, akkor is, ha a koffeint és a taurint az ital valamely összetevője tartalmazza. A javaslat szélesíti a termékadó köteles termékek körét az ízesített sörökkel és alkoholos frissítőkkel.

6 A javaslat az energiaitalok kivételével növeli a népegészségügyi termékadó mértékeit is: üdítőitalok esetében 5 Ft/literről 7 Ft/literre, cukrozott készítmények adómértéke 100 Ft/ kg-ról 150 Ft/kg-ra, a sós snackek és ételízesítők mértéke 200 Ft/kg-ról 250 Ft/kg-ra. Az ízesített sörök adómértéke és az alkoholos frissítők adómértéke egységesen 20 Ft/liter lenne. A javaslat eltörli a foglalkoztatás bővítéshez kapcsolt termékadócsökkentési lehetőséget. Baleseti adó A javaslat a népegészségügyi termékadóról szóló törvénybe szerkesztve, új adónemként vezeti be az ún. baleseti adót. A baleseti adó alanya az, akit kötelező felelősség biztosítási (kgfb) díjfizetés terhel. Az adó tervezett mértéke az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj 30%-a, melyet kgfb szolgáltatást nyújtó biztosító az esedékes biztosítási díjjal együtt szed be és fizet meg az Egészségbiztosítási Alap részére. A baleseti adó január 1-jétől kerül bevezetésre, azaz, ha a biztosítási időszak kezdete január 1-je előtti nap, az adót a biztosítási időszak jövő év első napjától kezdődő részére kell megfizetni. Pénzügyi szervezeteket érintő tervezett adótörvény változások A törvényjavaslat értelmében a pénzügyi szervezetek 2012-ben is változatlanul kötelesek különadó megfizetésére. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél a javaslat értelmében módosulna a különadó alapja. A január 1-jét követő jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód különadó alapját növelné a megszűnő adózó különadó alapja a jogutódlást követő első adóévtől kezdődően. Bevezetésre kerülnek a közérdeklődésre számot tartó biztosítóra és a közérdeklődésre számot tartó hitelintézetre vonatkozó előírások. Számviteli törvény A javaslat számos ponton módosítja a számviteli szabályokat. Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabbakat. A részleteket a törvény elfogadása után külön kiadványban foglaljuk össze ügyfeleink részére. Változások, amelyeket már a évi beszámoló készítése során is lehet alkalmazni: - Az adótörvények változtatásával összhangban a számviteli törvény is az Innovációs törvényben meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés fogalmakra hivatkozik. - Cégvásárlás esetében az üzleti vagy cégérték összegének meghatározása kiegészül azzal, hogy ha a megvásárolt társaság számított saját tőkéje negatív lenne, akkor a fizetett ellenértéket kell üzleti vagy cégértéknek tekinteni. - A negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén, ha a kimutatás alapjául szolgáló részesedés bármilyen jogcímen kivezetésre kerül a könyvekből, a negatív üzleti vagy cégértéket egyéb bevétellel szemben el kell számolni. Ki kell vezetni a könyvekből a negatív üzleti vagy cégértéket átalakulás során is, ha annak keletkezésére ható körülményekben változás következik be, és azok nem indokolják a további kimutatást. - Terven felüli értékcsökkenés elszámolását írja elő a javaslat az üzleti vagy cégérték mellett az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke után is, ha annak piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb. Ezentúl a terven felüli értékcsökkenést lehet elszámolni a beruházásra is, ha a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke. - A külföldi pénzértékben meghatározott ellenérték forintértékének meghatározása során a jelenlegi árfolyam-választási lehetőségek mellett megengedi a javaslat, hogy az áfa alapjának kiszámításához alkalmazott árfolyamot használják a gazdálkodók. - A sajátos beszámolási módot választók alkalmazhatják a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsokat. - Több ponton módosulnak a sajátos beszámolási módot választókra vonatkozó szabályok. A 2012-ben kezdődő üzleti évek esetében alkalmazandó változások: - Jelentősen bővül azon gazdálkodók köre, akik a naptári évtől eltérő üzleti évre térhetnek át. - A visszavásárolt saját részvény bevonása esetén az eddig rendkívüli tételként az eredménykimutatásban elszámolt tőkeműveletet 2012-től közvetlenül a saját tőkével szemben kell elszámolni. Cégjog Osztalékelőleg fizetése lehetővé válik a mérleg fordulónapjától számított 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is. Kulturális járulék ismét? Egy kormánypárti egyéni képviselői indítvány visszaállítaná a 2010-től megszűnt kulturális járulékot. A módosító javaslat 25% százalék járulékfizetési kötelezettséggel sújtaná a különböző pornográf tartalmú termékekből, szolgáltatásokból származó árbevételt.

7 Vezetőség Michael Glover T.: E.: michael.glover@kpmg.hu Beer Gábor T.: E.: gabor.beer@kpmg.hu Dr. László Csaba T.: E.: csaba.laszlo@kpmg.hu Philippe Norré T.: E.: philippe.norre@kpmg.hu Alec Percival T.: +36 (1) E.: alec.percival@kpmg.hu Átvilágítási és adóvizsgálati szolgáltatások Gombkötő Bálint T.: E.: balint.gombkoto@kpmg.hu Dr. Németh András T.: E.: andras.nemeth@kpmg.hu Közvetett adózási tanácsadás Földes Balázs Igazgató T.: E.: balazs.foldes@kpmg.hu Dr. Kosztolányi Tamás T.: E.: tamas.kosztolanyi@kpmg.hu Dr. Kovács Zsolt T.: E.: zsolt.kovacs@kpmg.hu Molnár Ildikó T.: E.: ildiko.molnar@kpmg.hu Dr. Barcsik Barbara T.: E.: barbara.barcsik@kpmg.hu Fergal Garvey T.: E.: fergal.garvey@kpmg.hu Szja-tanácsadás Dr. Nink Gabriella Igazgató T.: E.: gabriella.nink@kpmg.hu Dr. Boncsér Katalin T.: E.: katalin.boncser@kpmg.hu Joó Gabriella T.: E.: gabriella.joo@kpmg.hu Társaságiadó- és nemzetközi adózási tanácsadás Mlinárik Tamás Igazgató T.: E.: tamas.mlinarik@kpmg.hu Gerhát Mihály T.: E.: mihaly.gerhat@kpmg.hu Vadon Enikő T.: E.: eniko.vadon@kpmg.hu Garabuczi József Zsolt T.: E.: jozsef.garabuczi@kpmg.hu Transzferárképzési tanácsadás Mindszenti Mónika T.: E.: monika.mindszenti@kpmg.hu Gódor Mihály T.: E.: mihaly.godor@kpmg.hu Végh Szabolcs T.: E.: szabolcs.vegh@kpmg.hu Adótanácsadás a pénzügyi szektor számára Farkas Gábor T.: E.: gabor.farkas@kpmg.hu Pethő Balázs T.: E.: balazs.petho@kpmg.hu Bérszámfejtési csoport Mitrik Kornélia T.: E.: kornelia.mitrik@kpmg.hu Adóügyviteli központ (ITCC) Tomory Géza T.: E.: geza.tomory@kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ) lajstromozott védjegye. tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG