A hazai jogvédelem rendszere A TÁMOP /

Átírás

1 A hazai jogvédelem rendszere A TÁMOP / Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése című kiemelt projekt tapasztalatai A jogvédelem speciális területei a betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelme. A 90-es években az EU országaiban megszületett törvényekkel egy időben Magyarországon megalkotott jogszabályokban is új alapokra helyezték az egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátást igénybevevők jogait, valamint meghatározták a szolgáltatók kötelezettségeit. A jogszabályokban a szolgáltatásokat igénybevevők jogainak és kötelezettségeinek meghatározásán túl mindhárom évi CLIV. tv. az egészségügyről, XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, III. tv a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló - törvényben meghatározták a jogvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a jogvédelmi képviselők feladatait. A három jogvédelmi terület közül elsőként a betegjogi képviselői rendszer kialakítása valósult meg az évi CLIV. törvényben, majd a 77/1999. (XII. 29.) EüM rendeletben szabályozták a képviselők feladatait. A betegjogi képviselők tevékenységüket január 3-án kezdték meg az ÁNTSZ megyei intézményeinek keretei között. Munkájukat a betegjogi Koordinátori Tanács irányította. Az Országgyűlés a 38/2002. VII. 4. sz. határozatában döntött arról, hogy az egészségügyi, a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelmét országos, egységes szervezet létrehozásával kell megszervezni. A betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselők működéseinek feltételeiről szóló 1/2004. (I.5.) ESzCsM rendelet teremtett jogalapot a december 2-tól létrehozott Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány létrehozásának, amely tevékenységét április 1-jén kezdte meg. Az alapítvány alapítója az Egészségügyi és Szociális Minisztérium volt. A jogvédelmi tevékenység minőségi fejlesztése, a jogvédői hálózat, az önkéntes jogvédők foglalkoztatásának elősegítése, valamint az állampolgárok jogtudatosságának megvalósítása érdekében a Közalapítvány a Társadalmi Megújuló Operatív Program évre vonatkozó Akciótervében nevesített, augusztus 18. napon befogadott projekt javaslatot nyújtott be Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése címmel, TÁMOP / azonosító számmal. A projekt általános célja a pályázati útmutató szerint: 1 1 PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése c. tervezési felhívásához, 1. oldal. Forrás:

2 A betegek és szociális szolgáltatásokat igénybe vevő kliensek, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogvédelme, az ellátáshoz való hozzájutásuk egyenlő esélyének biztosítása, jogaik érvényesülésének elősegítése, emberi méltóságuk tiszteletben tartatása, kiemelt figyelemmel a fokozottan sérülékeny társadalmi csoportokra. A 2009 és 2015 között megvalósuló projektet a Közalapítvány december 31-ig működtette. A Közalapítvány hatévi működését követően a Kormány 1316/2010. (XII.27.) határozatával döntött a Közalapítvány megszüntetéséről, a megszüntetéssel kapcsolatos feladatokról. A 1072/2011. (III.23.) Kormányhatározat alapján a Fővárosi Bíróság a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt a 16. Pk /2003/11. sz. végzésével július 16-án véglegesen megszüntette. A 331/2010. és a 332/2010. (XII.27.) Kormányrendelet szerint a foglalkoztatás és a TÁMOP /2008 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése című projekt tekintetében január 1-től, a megszűnés után pedig teljes körűen a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban NRSZH lett a Közalapítvány általános és egyetemes jogutódja. A feladat átadás-átvételt követően az NRSZH korábbi alapokon kialakította és továbbvitte a jogvédelmi tevékenység további működtetésének rendszerét. Az NRSZH a jogvédelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatainak ellátására a Szociális Főigazgató-helyettes felügyelete alá rendelt önálló szervezeti egységként létre hozta a Jogvédő Főosztályt, mely április 1. és 2012 novembere között működött. A főosztály szervezte, irányította, koordinálta és ellenőrizte a szakterületenként foglalkoztatott jogvédelmi képviselőket. Emellett ellátta a TÁMOP kiemelt projekt szakmai megvalósításának szervezését, koordinálását évben a jogvédelmi tevékenységet végzők hétféle jogviszonyban látták el a jogvédelmi tevékenységet: - kormánytisztviselő (Kttv.) - munkavállaló (Mt.) - megbízási szerződéssel: - magánszemély - egyéni ügyvéd - ügyvédi iroda - egyéni vállalkozó - társas vállalkozás. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (a továbbiakban: OBDK) a 214/2012. (VII.30.) Korm. rendelet hozta létre, mely november 1-től kezdte meg működését. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 22. (8) bekezdése szerint az OBDK b) a TÁMOP Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése kiemelt projekt tekintetében az NRSZH jogutódja.

3 2012. utolsó negyedévében az OBDK jogutódként átvette az NRSZH által foglalkoztatott jogvédőket, és megkezdte a jogvédelmi rendszer felülvizsgálatát a 214/2012. (VII.30.) Kormányrendeletben meghatározott új feladat ellátási feltételek mentén. Az OBDK fő feladatai: jogvédelmi, dokumentáció-kezelési, módszertani, nemzetközi, határon átnyúló feladatokból, hatósági nyilvántartás vezetésére szóló hatáskörből áll. Az NRSZH jogutódjaként, továbbá a projekt kedvezményezettjeként az OBDK kiemelten fontos szakmai feladatának tekinti, hogy a Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tegyen és a projekt keretében kitűzött célokat elérje. A jogvédelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat úgy kellett megszervezni, hogy az az OBDK külső és belső szabályozásának egyaránt megfeleljen. Ennek érdekében a jogvédelmi tevékenység feladatellátásának újragondolásával, átalakításával egy időben elengedhetetlenül szükséges volt a TÁMOP /1 projekt megvalósításának egyes elemeit újraszabályozni és a Támogatási Szerződésben módosítani mind szakmai, mind pénzügyi tekintetben. A projekt célja, hogy csökkentse a betegség, életkor, vagy egyéb hátrányok miatt kiszolgáltatottabb emberek társadalmi leszakadását, segítse beilleszkedésüket. Ezt csak hatékonyabb munkával és felkészültebb jogvédőkkel lehet elérni. A jogvédelmi munka fejlesztésének igazodnia kell a humán szolgáltatások változásának trendjeihez, valamint az EU által megfogalmazott előírásokhoz és elvárásokhoz. Az új központi hivatal megalakításakor a jogvédelmi feladatait tekintve az alábbi szempontrendszer figyelembe vételével kezdte meg munkáját. A betegjogok, gyerekjogok, ellátottjogok érvényesítése az állam alkotmányos kötelezettsége Egységes irányítás, egységes protokollok kialakítása Számos formában létező foglalkoztatási jogviszony egységesítése a magas szintű munkavégzés érdekében A jogvédelmi területek egységes kezelése szakmai etikai szabályok kidolgozása. Az OBDK egyik legsürgősebb intézkedésként a korábbi helyettesítések rendszerét megszüntette, és megkezdte a munkaviszonyokra vonatkozó szerződések egységes elvek alapján történő átalakítását. Az OBDK a beteg-, ellátott- és gyermekjogok érvényesítése érdekében a jogvédelmi tevékenység ellátásának felülvizsgálata során alapelvként határozta meg: - a vonatkozó jogszabályokban foglalt jogvédői feladatok teljes körű megvalósítása,

4 - a jogvédelmi tevékenység racionális, költségtakarékos megszervezése, - jogvédők elérhetőségének javítása, tájékoztatás, elérhetőség bővítése - egységes protokollok, eljárási rendek, szakmai etikai kódex kidolgozása, - hatékony, konstruktív és eredményes problémamegoldás elősegítése, - jogvédelmi képzés megújítása, aktualizálása, felülvizsgált szakmai tartalommal. A szervezeti struktúra kialakításánál is nagy hangsúlyt kapott a jogvédelmi munka egységes, magas szintű támogatása, hiszen a Jogvédelmi, Jogi és Módszertani Főosztályon belül mind elméleti, mind gyakorlati tapasztalattal rendelkező betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi referens segíti a jogvédők munkáját. A jogvédelmi hálózat átalakításának szempontrendszerét a jogvédő kollégák bevonásával, az ő szakmai tudásuk, gyakorlati tapasztalatuk figyelembevételével alakította ki. Az elmúlt időszakban egyebek között- sor került a projekt szakmai tartalmainak eddigi megvalósulásának vizsgálatára, összhangban a pályázati útmutatóban foglalt célokkal. Mindezek alapján megállapításra került, hogy a Támogatási Szerződésben foglalt szakmai célok sajnos nem érhetők el az eredetileg megállapított ig tartó megvalósítási időszakban. 1. számú táblázat A TÁMOP indikátorai és az elért eredmények Mutató neve Mértékegy ség Minimálisan elvárt célérték Elért eredmény ig Regionális komplex jogvédelmi teamek létrehozása Azon intézmények és helyszínek száma, ahol a jogvédő fogadóórát biztosít A 60 órás felkészítő alapképzést eredményesen elvégzett személyek száma A célcsoporti képzést eredményesen elvégzettek száma A képzést követően regionális jogvédő teamek által bevont önkéntes jogvédő tevékenységet ellátók száma A képzést követően regionális jogvédő db 8 7 db fő Fő/év fő fő 25 25

5 teamek által bevont önkéntes segítő tevékenységet ellátók száma A beteg-gyermek- és ellátottjoggal kapcsolatos ismeretek bővülése a szolgáltatók körében reprezentatív mintavétel alapján A beteg-gyermek- és ellátottjoggal kapcsolatos ismeretek bővülése a lakosság körében reprezentatív mintavétel alapján Regionális és megyei szinten szervezett szakmai műhelyek száma Megjelenő szakmai füzetek témakörének száma Tájékoztató anyagok témakörének száma Lakossági tájékoztató fórumok száma arány 10% 10% arány 10% 10% alkalom témakör témakör 5 8 alkalom Regionális komplex jogvédelmi teamek létrehozása Tekintettel az egészségügyi és szociális rendszer átalakítására továbbá a jogvédelmi rendszerünk új alapokon való kialakítására, továbbá arra, hogy Magyarországon 7 régió van, a tervezettel ellentétben nincs szükség 8 regionális jogvédelmi team létrehozására. Azon intézmények és helyszínek száma, ahol a jogvédő fogadóórát biztosít Az egészségügyi és szociális ellátás intézményrendszere jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt négy évben. Ezért a 2008-ban tervezett 50 darab helyett jelentősen több intézményben tudunk fogadóórát biztosítani, a jogvédő hálózatunk újjászervezése által, megfelelve a célcsoport igényeinek. A felkészítő alapképzést eredményesen elvégzett személyek száma Ezen indikátor esetében annak elnevezését változtattuk meg. Ennek oka, hogy megváltozott a jogvédők képzését szabályozó jogforrás, így január 1-jétől a jogvédelmi tevékenység ellátásához 120 órás alapképzés szükséges. Ennek következtében a képzési struktúra teljes átalakítására volt szükség. A célcsoporti képzést eredményesen elvégzettek száma Az önkéntesek képzése tekintetében a jogelődök már lényegesen túlszárnyalták a pályázati útmutatóban rögzített minimálisan elvárt célértéket és 1181 főt képeztek ki. A projekt további szakaszában összesen 40 fő önkéntes, illetve önkéntes jogvédő képzésére került sor a projekt keretében. A beteg-gyermek- és ellátottjoggal kapcsolatos ismeretek bővülése a szolgáltatók körében reprezentatív mintavétel alapján

6 Ennek keretében a jogelőd a projekt indításakor az ütemezésnek megfelelően elvégezte a tervezett reprezentatív kutatást. Tekintettel arra, hogy az eltelt időszakban további projektgazda cserére került sor, az eddigi, a jogelődök által indukált változások mérése mellett a saját munkánk eredményeit feltáró kutatások elvégzésére is sor került, ban, 2014-ben és 2015-ben a projekt zárásának évében is. A beteg-gyermek- és ellátottjoggal kapcsolatos ismeretek bővülése a lakosság körében reprezentatív mintavétel alapján Ennek keretében a jogelőd a projekt indításakor az ütemezésnek megfelelően elvégezte a tervezett reprezentatív kutatást. Tekintettel arra, hogy az eltelt időszakban további projektgazda cserére került sor, az eddigi, a jogelődök által indukált változások mérése mellett a saját munkánk eredményeit feltáró kutatások elvégzésére is sor került, ban, 2014-ben és 2015-ben a projekt zárásának évében is. A JOGVÉDŐ HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE A jogvédők foglalkoztatása Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) megalakulását követően meghatározta azokat a jogvédelmi szempontból kiemelkedően fontos stratégiai célokat, amelyek a betegjogi, ellátottjogi, és gyermekjogi területen működő jogvédelmi rendszer struktúra átalakításának alapjait képezik. Az OBDK struktúra átalakításra vonatkozó szakmai koncepciójának alapelvei egyebek mellett a jogvédelmi képviselői rendszer ismertségének javítása, a jogvédelmi képviselő elérhetőségének minden érintett részére történő azonos szintű biztosítása, ezzel egyetemben a hozzáférés területi egyenlőtlenségeinek felszámolása. A jogvédő hálózat működtetése összesen hétféle jogviszonyban történt, ez a jogvédők hatékony, magas szintű szakmai munkáját nem támogatta, hiszen a kevert jogviszonyok mellett különböző óraszámokban látták el a jogvédők tevékenységüket. Ezért indokolt az óraszám alapú rendszerről a területi alapú rendszerre történő áttérés biztosítása. A jogvédelmi rendszer átszervezése a jogvédelmi képviselők jogviszonyának egységesítését, a területi elv bevezetését, egységes eljárásrendek és szakmai protokollok kidolgozását is jelenti. Ez utóbbi cél elérése érdekében a jogvédelmi képviselők bevonásával az OBDK meghatározta a jogvédelmi tevékenység ellátásának szakmai minimum feltételeit, mely a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban meghatározza az egyes intézménytípusokban a fogadóórák és a kapcsolattartás egyéb formáinak rendjét. A koordinátorok feladata a régiójukban a Regionális Jogvédő Irodák működtetése, a projekt szakmai megvalósításának helyi megszervezése, irányítása, a szakmai programokról készült dokumentációk összegyűjtése, az iratok tartalmi és alaki ellenőrzése. A koordinátorok a regionális team tagjai. A projekt szakmai programjában megfogalmazottak alapján működtetjük régiónként a multidiszciplináris teameket, a team tagok foglalkoztatásánál arra törekszünk, hogy Kormánytisztviselő jogvédőket alkalmazzunk. Regionális komplex jogvédelmi teamek működtetése A jogvédők többsége nem rendelkezik irodával, feladataikat a megye kórházaiban, különböző telephelyen működő szociális és gyermekvédelmi intézményeiben látják el, havonta átlagosan km utat téve meg. A program során kibővült dokumentációt és folyamatos adatszolgáltatást kell teljesíteniük, amit a lakásukba telepített személyi számítógépről csak nehezen és időben korlátozottan oldhatnak meg. Ezen kibővült feladatkörök ellátásához a jogvédőknek a projekt keretéből biztosítani kívánjuk a megfelelő színvonalú munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát: mobiltelefont, laptopot és

7 nyomtatót. Az önkénteseknek pedig mobiltelefont biztosítunk a feladataik ellátásához. A papíralapú dokumentációt és a jelentési kötelezettségekből fakadó adminisztrációs terhet, fokozatosan csökkenti az elektronikus adatfeldolgozás. A jogvédelmi rendszer működtetése szempontjából -figyelembe véve a betegjog területén a térségi ellátási, beutalási rendet, illetve a szociális, gyermekvédelmi intézményhálózatot- 7 régióban láttuk megvalósíthatónak feladatellátást. A lakosság jogtudatosságának növelése és a jogvédelmi lehetőségek megismertetése érdekében minden megyeszékhelyen jól megközelíthető helyen megyei jogvédelmi információs pontokat alakítottunk ki, ahol a jogvédők, önkéntesek segítségével lehetőség van tájékozódni, információt szerezni a beteg-, ellátott-, gyermekjogvédelemmel kapcsolatos jogokról, eljárási lehetőségekről, tájékoztató kiadványok, ismertetők által. Ezért szükséges a tárgyi feltételek biztosítása a színvonalas szakmai munkavégzés érdekében a jogvédők számára. További információk elérhetők a honlapunkon: Az év jogvédője esettanulmányok készítése A projekt céljainak elérése érdekében megalapítottuk az év jogvédője díjat. A díjjal a jogvédő kollégák színvonalas szakmai munkáját ismeri el az OBDK. A díjat évente egy alkalommal osztottuk ki, a betegjogi, gyerekjogi és ellátottjogi területen. A díjra pályázni lehet, odaítéléséről az OBDK főigazgatója dönt. A pályázatot, s annak díjazását nem a TÁMOP /1 keretéből finanszíroztuk, szem előtt tartva a vonatkozó szabályozást és eljárásrendet. Ez a tevékenység, oly módon kapcsolódik a projekthez, hogy a pályázat eredményeként létrejött pályaművekből (esettanulmányok) készített tanulmánykötet kiadására került sor a projekt keretében. Ezzel is hozzájárulva, a jó gyakorlatok kialakításához és népszerűsítéséhez, továbbá a jogvédők motiválásához és a jogvédői munka széles körben való elismertségéhez. Zöld szám működtetése A zöld számunk egy belföldről ingyenesen hívható központi szám, ahonnan mindhárom jogterületre vonatkozóan kapható gyors felvilágosítás a jogsérelmekkel, jogorvoslatokkal kapcsolatosan. A zöld számot az OBDK Központi Panaszirodája működteti, ezért azoknak a panaszoknak is inputja, ahol a panaszos eljárási anonimitást kér vagy a panaszolt intézmény nem beazonosítható és így a területi képviselőnek a panaszügy nem delegálható. (A Központi Panasziroda működéséhez még a honlap "panaszláda" funkciója is tartozik, ami a központi címtől eltérően anonim módon is igénybe vehető.) A jogvédelmi képviseleti rendszer elérhetőségének biztonsági tartalék-pontja is (a rendszer vagy a képviselő átmeneti elérhetetlensége, üzemzavara esetén). Habár a központi panaszkezelés munkanapokon 8 és óra között áll rendelkezésre, egy üzenetrögzítő készülék alkalmazásával el kívánjuk érni azt, hogy a projekt további szakaszában a zöld számunk egész nap (napi 24 órában) elérhető legyen. A JOGVÉDŐK KÉPZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

8 Annak érdekében, hogy erősödjön és bővüljön az ellátásokat igénybevevők, illetve a szolgáltatásokat nyújtó szakemberek jogtudatossága, a projekt keretében végrehajtandó fő tevékenységek között szerepel a jogvédelmi tanfolyam elvégzésének támogatása. A jogvédelmi képviselői rendszer hatékonyabbá tétele, az ellátás minőségének javítása, a hozzáférhetőség magasabb szinten történő biztosítása érdekében az OBDK elindította a jogvédelmi képviseleti rendszer átalakítását, az eddig kidolgozott alapelvek alapján. A jogszabályi változások miatt 2014-től a jogvédő tevékenység gyakorlásához 120 órás képzés szükséges, a következők szerint: Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) meghatározza, hogy a jogvédelmi képviselő foglalkoztatásának feltétele (egyebek mellett) legalább 120 órás jogvédelmi képviselői tanfolyam elvégzése és ezt követően eredményes vizsga letétele. A jogvédők javaslatainak figyelembevételével a jogvédő tanfolyam képzési programját úgy terveztük meg, hogy az elméleti képzés mellett a tanfolyamon elsajátíthatóak legyenek a jogvédő munkához szükséges készségek, technikák, amelyek alkalmazásával hatékonyabb, eredményesebb jogvédelmi munka végezhető. A fentieken túl, a már kiképzett jogvédők esetében pedig még 2013-ban sor került a hiányzó 60 órás kiegészítő híd képzésük lebonyolítására, annak érdekében, hogy tevékenységüket tovább folytathassák. Az OBDK a projekt keretében felnőttképzési intézménnyé vált, ezzel megalapozva, hogy a jogvédők képzésére egységes szakmai színvonalon valósuljon meg. A képzések keretében került sor az OBDK jogvédői bázisát alkotó jogvédők évi egyszeri rendszeres továbbképzésére is mindhárom jogvédelmi területen. Erre egyrészt jogszabályi kötelezettségük alapján, 214/2012. (VII. 30.) Kormányrendelet 16. (6) bekezdése alapján, másrészt a szakmai tudásuk és készségeik karbantartása és kiégésük megelőzése érdekében kerül sor. Mindemellett ezen képzések keretében került sor a projektben elvégzett tevékenységek összegzésére, továbbá a szakmai megvalósítók előtt álló feladatok ismertetésére is. A projekt céljaival összhangban a jogvédőknek a jogszabályban rögzített kötelező tevékenységeinken túlmenően magasabb színvonalú és emelt időtartamú továbbképzési lehetőségeket biztosítottunk. Továbbá ezen továbbképzések keretében került sor az állandó munkatársak és a különböző területekért felelősséget viselő önkéntes segítők és önkéntes jogvédők számára szervezendő esélyegyenlőségi, illetve környezettudatosságot közvetítő, előzetes képzési tervre alapozott képzések lebonyolítására is. Az OBDK folyamatosan nagy hangsúlyt helyez az önkéntesekkel való együttműködésre. Annak érdekében, hogy az önkéntesek tevékenysége összehangoltan magas színvonalon valósuljon meg, a jövőben hangsúlyt helyezünk az önkéntes fogadószervezetekkel való együttműködésre és az önkénteseink képzésére és továbbképzésére is. Az OBDK a hálózatfejlesztést két irányban kívánta erősíteni: egyrészt növelte az önkéntes jogvédők számát, illetve az önkéntes jogvédők által ellátott fogadóórák arányát is, másrészt a jogvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a racionális és gazdaságos működtetés érdekében elérte, hogy jogvédő kollégáink több jogvédelmi területre is szerezzék meg a képesítést.

9 A képzésekhez kapcsolódva a projekt keretében a szakmai megvalósítók számára a szakmai képzéseken és továbbképzéseken való részvételt is biztosítottunk a társszakmákkal való kapcsolatok kialakítása és fenntartása, továbbá a projekt szakmai megvalósításában résztvevő személyek kiégésének megelőzése érdekében. Az alapismereteken túl rendszeres továbbképzési, ráképzési igényeknek kell megfelelni a jogvédő munkatársak ismeretfelújítása miatt, valamint speciális információk elsajátítására van szükség a társszakmák kapcsolódó területeinek, eljárásainak megismerése miatt. TANANYAGOK FEJLESZTÉSE MINDHÁROM JOGTERÜLETEN, A KÉPZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN A képzési tapasztalataink alapján a korábban elkészített tananyagok kifejlesztésére és folyamatos aktualizálására volt szükség. A jogszabályban előírt feladatellátáshoz szükséges képesítések megszerzéséhez, ill. a meglevő tudás kötelező, rendszeres ismeretfelújításához külső érdeklődőknek és belső munkatársaknak szervezett tanfolyamok, tematikus képzések szolgálnak háttérül. A szervezett képzések kapcsolódnak a jogvédelmi munka jeles évfordulóihoz (nemzetközi, európai napok), eseményekhez, akciónapokhoz (egészségügyi programokhoz, belső továbbképzésekhez, társintézmények tematikus programjaihoz). Az alapismereteket egységes módszertani átadással az OBDK 60, illetve 120 órás tanfolyami keretben nyújtja, ennek kidolgozása a jogvédelmi munka elméleti és gyakorlati ismereteinek, társterületeinek összefoglalásán alapul. A saját tematika és belső módszertan a képzési anyagok konvertálását is lehetővé teszi, mellyel a szakmai jogtudatosság fejlesztés és ismeretterjesztés tájékoztató anyagai gazdagodhatnak. KIADVÁNYOK Szakmai füzetek és tájékoztató anyagok Az projekt átvételét követően került sor a kiadványokkal kapcsolatos igények felmérésére. Ennek alapján összesen 15 kiadvány megjelentetését tervezzük a projekt szakmai céljaival összhangban. (Ebből 3 darab tájékoztató anyag és 12 darab tájékoztató füzet). A megjelent kiadványaink elérhetők a honlapunkon: NEMZETI KAPCSOLATTARTÓ PONT KIALAKÍTÁSA ÉS A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK MEGERŐSÍTÉSE A pályázati útmutató a projekt részcéljai között említi, hogy kerüljenek feldolgozásra a jogvédelem terén elért külföldi tapasztalatok, szélesedjen a Magyarországon ellátásban részesülő személyek (beleértve EU tagállamok polgárait) jogvédelme. 2 2 PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése c. tervezési felhívásához, 3. oldal. Forrás:

10 A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, március 9-i 2011/24/EU irányelvben meghatározottak szerint az OBDK nemzeti kapcsolattartó pont. Az OBDK nemzetközi és európai uniós tevékenysége keretében többek között tájékoztatást nyújt a betegek és az egészségügyi szakemberek számára az egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos jogaikról, a panasztételi eljárásokról és jogorvoslati mechanizmusokról, a magyar egészségügyi szolgáltatókról, a Magyarországon érvényes minőségi és biztonsági előírásokról is. A fentiek alapján a projekt keretében létrehozott és működtetett internetes oldal mellett, egy új, angol nyelvű honlap létrehozására is sor került. Az irányelv szabályai egyértelműen meghatározzák az ellátandó tájékoztatási feladatot. Az OBDK és az intézmények közötti megállapodás eredményeképpen létrejövő honlap kialakítása biztosítja a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesülésének javulását. Emellett a honlap szolgáltatásait igénybe vevők tájékozottsági szintje nő. A széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése és hosszú távú együttműködések, tapasztalatcserék megalapozása érdekében nemzetközi szakmai konferenciák megszervezésére is sor került megvalósítási időszakban. A PROJEKT EREDMÉNYEINEK NÉPSZERŰSÍTÉSE Videó filmek készítése A projekt eredményeinek népszerűsítése érdekében -a lakosság széleskörű tájékoztatása céljából- egy rövid video-spot készítését és honlapon történő közzétételét valósítottuk meg, a spot elérhető a honlapunkon: Konferenciák szervezése A projekt céljaival összhangban került sor a 2014-es év áprilisában az Európai Betegjogi Nap alkalmából a projekt szakmai részeredményeit bemutató konferenciára, több mint 1o0 fő részvételével, budapesti helyszínen október 13-án került sor a projekt tevékenységeket és az elért eredményeket bemutató projekt záró konferenciára, budapesti helyszínen. Rendezvényeinken kerülnek kiosztásra a projekt népszerűsítését szolgáló kreatív anyagok a célcsoport számára.

11 A PROJEKT EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány a projekt indulásakor mind a lakosság, mind pedig a szolgáltatók körében a vizsgálatot. Tekintettel arra, hogy az azóta elmúlt évek során többször megváltozott a projekt kedvezményezettje, továbbá jelentős változások történtek a projekt jogi és társadalmi környezetét illetően elengedhetetlennek tartottuk, hogy a projekt eredményeit ezen reprezentatív vizsgálatok keretében évente (2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is) értékeltük. ELVÁRT EREDMÉNYEK, HATÁSOK A projekt hosszú távú hatásaként vehető számba: A lakosság és a humán szolgáltatásokat igénybe vevők, valamint a szolgáltatók jogtudatosságának a javulása. A regionális irodák és a megyei jogvédő pontok működése révén a lokális hálózatok kiépülése és megerősödése a helyi hatóságok együttműködési készségének javulása. Az összehangolt tájékoztatás és az Egészségbiztosítási Felügyelettel, az ÁNTSZ-el közösen elindítandó egyablakos ügyintézés eredményeként az ügyintézés egyszerűsödése. (Ezen szervezetek kompetenciájába tartozó panaszokat is felvennék a jogvédők). A leginkább hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra irányuló figyelem erősödése, társadalmi integrációjuk javulása. A projekt időszak alatt kiképzett szakemberek és civilek nagy száma garanciát jelent arra, hogy közülük egyre nagyobb számban vállaljanak önkéntesen is jogvédelmi feladatokat, vagy dolgozzanak önkéntes segítőként. A jogvédelemben és a jogorvoslatban érintett hatóságokkal (ÁNTSZ, Közigazgatási Hivatalok, Egyenlő Bánásmód Hatósága, stb.) kiépített kapcsolatok növelik a jogvédelem általános hatásfokát és költséghatékonyan több információt és könnyebben elérhető jogorvoslati fórumokat biztosíthatnak a lakosságnak. Készítette: Bujdosó Judit projektmenedzser