KÉMIA GIMNÁZIUM évfolyam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉMIA GIMNÁZIUM. 9-10. évfolyam"

Átírás

1 KÉMIA GIMNÁZIUM évfolyam Célok és feladatok A gimnázium évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világ- képét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. A kémiai jelenségek megértésével az élő rendszerekben lezajló folyamatokat is kezelni tudják. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. Anyagismeretük gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező tanulók új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el a gimnáziumban. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat. Ki kell használni, hogy szívesen és nagy hozzáértéssel kezelik a számítógépet. A molekulamodellek használata elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet. Tanulóink éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek jártasságot a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. Legyenek képesek problémamegoldó kísérletek önálló tervezésére és végrehajtására. Szerezzenek rutinszerű gyakorlatot a molekulamodellek elkészítésében. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Ismerjék fel saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. 228

2 Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók életkoruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Ismerjék az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Legyenek tájékozottak a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról, ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. Legyenek képesek saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Értsék és lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet. Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, a kémiai részecskék és közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. 229

3 A tanulók tudásának értékelése Rendszeresen és sokoldalúan végzendő! Tanítási órán: szóbeli értékelés (egyéni és közös), írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal) önálló tanulói tevékenységek értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb. Tanítási órán kívüli tevékenységek alapján: adott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, beszámoló a látottakról, a változások értelmezése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb. Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a szókincsre és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is. Témakörök 9. osztály Tájékozódás a részecskék világában Atomok Molekulák Halmazok A kémiai reakciók a részecskék ismeretében Termokémia Reakciósebesség Egyensúlyok Sav-bázis reakciók Redoxireakciók 10. osztály Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó Telített szénhidrogének Legfontosabb műanyagaink Telítetlen szénhidrogének Halogéntartalmú szénvegyületek Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig Alkoholok Ketonok Karbonsavak Észterek, lipidek Szénhidrátok Fehérjék A biológia határán Nukleinsavak A teától a heroinig Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Környezeti szerves kémia Hulladékok Fenntartható fejlődés A tudománytörténet mindkét évben a tananyag megfelelő részeihez kapcsolható. 230

4 9. osztály A tanulók az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz, végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján, ismerjék a kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásait, használják kritikusan, igényesen az ismeretterjesztő irodalmat, a tudományos és napi sajtót, a lexikonokat, kézikönyveket, a sugárzott és a digitális médiát, legyenek képesek rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzésére, beszéljék meg és értékeljék rendszeresen a világ kémiai hátterű aktuális eseményeit, híreit (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek), kezelhető legyen számukra az információk megjelenítése táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és tudják ezeket értelmezni, használni, alkalmazzák számítástechnikai készségeiket és az elérhető programok adta lehetőségeket a fenti tevékenységekben, ismereteikről tudjanak segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadást tartani, használják szabatosan a megismert kémiai fogalmakat, ismerjék fel a magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségeket és ezek egy részét értelmezzék önállóan, legyenek képesek az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítására, és ezekből következtetni a folyamatokat kísérő energiaváltozásokra, ismerjék fel a szerkezet és tulajdonságok kölcsönhatását, a reakciókban szereplő anyagok szerkezetváltozásait, alkalmazzák anyagszerkezeti ismereteiket az általános iskolában tanult elemekre, vegyületekre, osztályozzák a megismert kémiai reakciókat típusuk szerint, ismerjék fel a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságokat, értelmezzék oxidációsszám-változások alapján a redoxireakciókat, rendezzék a reakcióegyenleteket, becsüljék meg a redoxifolyamatok irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján, tudjanak egyszerű iongyenleteket írni, alkalmazzák a kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismereteiket, legyenek képesek egyszerű számítási feladatok megoldására (egyszerű sztöchiometria, képlet-meghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú ph); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére, az SI mértékegységek használatára, és az eredmények nagyságrendjének fejben történő ellenőrzésére. Az éves óraszám felosztása: új ismeretek feldolgozására: összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: feladatok megoldására: írásbeli számonkérésre: tanulói kísérletezésre, modellezésre: összesen: évi 74 óra 45 óra 11 óra 6 óra 6 óra 6 óra 231

5 Témakörök, tartalmak I. Tájékozódás a részecskék világában 39 óra Atomszerkezet 12 óra Molekulaszerkezet 13 óra Anyagi halmazok 14 óra Javasolt tanulókísérleti témák: modellezés, a molekulák térszerkezete, térfogatmérés, oldatok készítése, hígítása II. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében 35 óra Termokémia, reakciósebesség és egyensúly 10 óra Sav-bázis és redoxireakciók 11 óra Galvánelemek és elektrolízis 14 óra Javasolt tanulókísérleti témák: exo- és endoterm folyamatok vizsgálata, a katalizátor hatásának vizsgálata, színváltozással járó egyensúlyi folyamatok vizsgálata, sav-bázis indikátorok működése, sav-bázis titrálás, vízvizsgálat, redoxireakciók elvégzése, elemzése, Daniell-elem összeállítása, működtetése, sóoldatok elektrolízise, elektród- reakciók termékeinek kimutatása, elektrokémiai korrózió vizsgálata. Tankönyv: Boksay-Török-Pintérné-Balázsné: Kémia I. NT Munkafüzet NT 13107/M A tanulók ismerjék az anyagok atomos szerkezetét, említsenek példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ismerjék ezek veszélyeit is, alkalmazzák a tömeg-darabszám-anyagmennyiség kapcsolatát, képesek legyenek kiszámolni adott összegképletű anyag moláris tömegét, állapítsák meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével, következtessenek az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára, szerkesszék meg egyszerűbb vegyületek képletét, azok segítségével egyszerű kémiai egyenleteket, készítsék el önállóan a tanult molekulák modelljét és értelmezzék alakjukat a modell segítségével, ismerjék a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét jelét, és magyarázzák ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon, értelmezzék a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget, ismerjék fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és sav-bázis reakciókat, mondjanak példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat, értelmezzék a hétköznapokban előforduló oldatok összetételét, a használati utasítás alapján készítsék el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait, értelmezzenek egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat, leírás alapján mutassanak be tanulókísérleteket, használják szakszerűen a laboratóriumi eszközöket, értelmezzék az elvégzett kémiai reakciókat. 232

6 10. osztály A tanulók vállalkozzanak kísérletek tervezésére és elvégzésére segítséggel majd önállóan, megfelelő kísérletekkel tudják igazolni a szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságait, alkalmazzák anyagszerkezeti ismereteiket a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára, tudjanak egyszerű szerves kémiai egyenleteket szerkeszteni, felírni a tökéletes égés egyenletét bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló vegyületre, ismerjék fel az izoméria fajtáit, építsék fel és jellemezzék a tanult szerves anyagok molekulamodelljét, ítéljék meg, milyen erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből, ismerjék a szervezetben és a hétköznapi életben előforduló kolloid rendszereket, használják fel és alkalmazzák számítástechnikai ismereteiket (pl. internet, levelező, szövegszerkesztő, függvény- és diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata, távolsági kommunikációs technikák, elektronikus levelezés, telefon, fax) az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán, vállalkozzanak előadás tartására az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával, legyenek tisztában a mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaival, tájékozódjanak szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján, érdeklődjenek a globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okai és következményeinek feltárása iránt, legyenek képesek önálló vélemény kialakítására a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, veszélyeiről, szerezzenek információkat arról, hol vesznek át lakóhelyükhöz legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat, javasoljanak megoldásokat a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére. Az éves óraszám felosztása új ismeretek feldolgozására: összefoglalásra, ismétlésre: írásbeli számonkérésre: tanulói kísérletezésre, modellezésre: összesen: évi 74 óra 56 óra 7 óra 5 óra 6 óra Témakörök, tartalmak I. Szénhidrogénkincsünk, mint energiaforrás 11 óra Bevezetés a kémiába 2 óra Telített szénhidrogének 9 óra Javasolt tanulókísérletek: szerves vegyületek összetételének vizsgálata, modellezés (izomerek) 233

7 II. Legfontosabb műanyagaink 12 óra Telítetlen szénhidrogének Halogéntartalmú szénvegyületek 9 óra 3 óra III. Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig 36 óra Alkoholok, ketonok 11 óra Karbonsavak 4 óra Illatok, ízek, fűszerek karbonsavészterek 4 óra Zsírok, olajok - gliceridek, szappanok, mosószerek 5 óra Cukor és liszt papírzacskóban szénhidrátok 8 óra Tej, tojás, hús fehérjék 4 óra Javasolt tanulókísérletek: aldehidek kimutatása (ezüsttükör-, Fehling próba), karbonsavak tulajdonságainak vizsgálata, reakciói, ecetsav titrálása nátrium-hidroxiddal, zsírok, olajok tulajdonságainak vizsgálata, szappanok, mosószerek vizsgálata, szénhidrátok vizsgálata: monoszacharidok redukáló hatása, keményítő oldása, kimutatása, fehérjék kicsapási és színreakciói IV. A biológia határán 4 óra V. A teától a heroinig 3 óra VI. Környezeti szerves kémia 8 óra Tankönyv : Nadrainé: Kémia IV. NT Varga: Kémia II. mf. NT 13207/M A tanulók nem nélkülözhetik a szerves vegyületek főbb alaptípusainak (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.) ismeretét, ismerjék a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adják meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassák be térbeli szerkezetüket, ismertessék környezeti és élettani hatásukat, használják szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szerves vegyipari termékeket, ismerjék fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket, értelmezzék szerkezetüket, összetevőiket, sorolják fel a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat és ismerjék hatásukat az emberi szervezetre, mutassák be az elvégzett tanulókísérleteket, használják szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti eszközöket, értelmezzék az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat, tudjanak egyszerű szerves kémiai egyenleteket szerkeszteni, soroljanak fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, említsenek megoldási lehetőségeket ezekre, ismerjék a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát, nyomdai impresszum 234

8 Szakközépiskola KÉMIA SZAKKÖZÉPISKOLA 9. évfolyam 10. évfolyam Heti óraszám 2 2 Éves óraszám Célok és feladatok A szakközépiskola évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben más szempontú megközelítéssel megerősítjük és továbbfejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A kémia tanulásában a megértés dominál. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcs vegyületeit, ezek biológiai, társadalmi hatását. Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre,esetenként értelmeznek is kísérleteket. A molekulamodellek használata elengedhetetlen. A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. A 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen végzik számítógép segítségével. A diákok szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a tanulók világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. Fejlesztési követelmények Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és a tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték. Ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait. Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók. A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról. 235

9 Szakközépiskola Ismerjék meg a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek sokaságának megismétlése után legyenek képesek új kísérleteket leírás alapján elvégezni. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot., témakörökhöz nem kapcsolható részek Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz. Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk összehasonlítása. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. A hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. - témakörökhöz nem kapcsolható részek A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. Értse, hogyan kell a termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni. A tanuló ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Ismerje a fontosabb elemek, szervetlen és szerves vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Ismerje a kémiai reakciók főbb típusait, és tudja a megismert reakciókat ezekbe besorolni. Témakörök és tartalmak a helyi tantervhez 9. évfolyam (évi 74 óra) Az éves óraszám felosztása: Új ismeretek feldolgozása Összefoglalás, ismétlés, gyakorlás Írásbeli számonkérés Tanulói kisérletezés 43 óra 20 óra 6 óra 5 óra 236

10 Szakközépiskola Tájékozódás a részecskék világában ( 38 óra) A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron-szerkezetének meghatározása a főcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből a tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első és másodrendű kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba. Tananyag Atomszerkezet Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusos molekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok Avogadro törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrácstípusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok, oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm 3 ). A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében ( 36 óra ) Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban. Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése. A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok ismerete. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján. Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása. Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. 237

11 Szakközépiskola Tananyag Termokémia Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess tétele. Reakciósebesség és egyensúly A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 ºC-on), kémhatás, ph. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. Galvánelemek A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Elektrolízis Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.). Legyen képes termokémiai szempontból reakciókat értelmezni. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat részecskeátmenettel. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Tankönyv : Z. Orbán Erzsébet : Kémia III. NT Munkafüzet NT 15139/M Témakörök és tartalmak a helyi tantervhez 10. évfolyam (évi 74óra) Szénhidrogén kincsünk mint energiahordozó és legfontosabb műanyagaink (20 óra ) A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelő vegyületcsaládba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása. Molekulamodell készítése. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel. A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások). A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb.) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerveskémiai reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. 238

12 Szakközépiskola Tananyag Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz összetevői. Szénhidrogének. A metán, égése, hőbontása. PB-gáz. A kőolaj, kőolaj-feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogó gázok). A szervesvegyületek nagy számának oka, csoportosításuk. A telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. A kőolaj-feldolgozás aromás vegyületei. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. Természetes és szintetikus eredetű műanyagok. Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addíció, polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagok, tulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinilklorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk. Atanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét.tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig (24 óra ) A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran előforduló szerves anyagok megismerése. Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása. Tananyag Funkciós csoport. Alkohol - alkoholok Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Ecet - karbonsavak A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok - karbonsavészterek A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük, főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok - gliceridek A képződésükben részt vevő vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, vizes oldatuk kémhatása, a tisztítóhatás mechanizmusa. Szintetikus mosószerek, kozmetikumok. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: maláta-, árpa-, répacukor (részletesen), biológiai jelentőségük.cukor-, szeszgyártás. Nagy molekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz. 239

13 Szakközépiskola Papírgyártás. Tej, tojás, hús - fehérjék A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az aminocsopor bázikussága, ikerion, amfotéria. A fehérjék képződése, szerkezete, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságai és ezek változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét,alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. A biológia határán és A teától a heroinig ( 16 óra ) A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása. A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. Tananyag Nukleinsavak A DNS és az RNS alkotórészei (nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek,ribóz, 2-dezoxiribóz, nukleotidok), a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend.a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége. A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség. A tanuló ismerje e szerves vegyületek elemi összetételét. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Környezeti szerves kémia ( 14 óra ) A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. Tananyag Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben. Környezetbarát gépjámű üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult káros hatású szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Tankönyv : Z.Orbán Erzsébet : Kémia IV. NT

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE Célok és feladatok A gimnázium 9-10/11. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon

Részletesebben

Kémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára:

Kémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Kémia Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 2 - - - Éves

Részletesebben

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján

Részletesebben

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA

Részletesebben

KÉMIA. Célok és feladatok

KÉMIA. Célok és feladatok KÉMIA Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban

Részletesebben

KÉMIA. Célok és feladatok

KÉMIA. Célok és feladatok KÉMIA Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698 8-9. évfolyam Célok és feladatok A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája hasonló, mint a gimnáziumé, a különbség a tananyag tárgyalásának mélységében, a nevelés és gyakorlatorientált feldolgozásban

Részletesebben

KÉMIA A GIMNÁZIUM 9 12. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A kémia tantárgy gimnáziumi óraterve Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Éves óraszám 9.évfolyam 9.évfolyam emelt óraszámú 10.évfolyam 10. évfolyam

Részletesebben

Fejlesztési követelmények

Fejlesztési követelmények KÉMIA Célok és feladatok A gimnázium 9 10. évfolyamán az általános iskolában megszerzett ismeretek alapján tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

Kémia tantárgyi program

Kémia tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Kémia tantárgyi program 2010. Kémia tantárgyi program 1. Feladatok A kémia gimnáziumi oktatásának az oktatási rendszer egyik elemeként

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai korosztály kémiatanítása során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia

Részletesebben

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia 10. ÉVFOLYAM Szerves kémia 1. Bevezetés a szerves kémiába értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek.

A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek. 8. Kémia tanterv-kiegészítés 233 8.1 Szakiskolák, 9-10. évfolyam 8.1.1 Célok és feladatok A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek. A

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET IX. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita I. Mivel foglalkozik

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelményei Kémia

Osztályozó vizsga követelményei Kémia Osztályozó vizsga követelményei Kémia 7. évfolyam 1. A kémia tárgya, kémiai kísérletek. A kémia tárgya, jelentősége. Kémiai kísérletek, balesetvédelmi szabályok. Laboratóriumi eszközök, vegyszerek, veszélyességi

Részletesebben

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei ÓRATERV I. ALAPADATOK Osztály: 10. D Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei Tanítási egység: 13. Szén-dioxid, szénsav és sói Előző tanítási egység: A szén és oxidjai. A szén-monoxid.

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM

KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Témakörök Óraszám 1. Bevezetés 4 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai 33 3. Anyagszerkezeti

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

A kémia tanításának célja és feladatai

A kémia tanításának célja és feladatai 7. évfolyam A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált

Részletesebben

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

A kémia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A kémia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A kémia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben

Részletesebben

Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból

Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Témakörök: 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák és összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 6. Hidrogén és nemesgázok 7. Halogénelemek

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek . 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

dr. Büki András Oláh Zsuzsa Kémia 9. a középiskolák számára Útmutató és tanmenetjavaslat Raktári szám: NT-14102

dr. Büki András Oláh Zsuzsa Kémia 9. a középiskolák számára Útmutató és tanmenetjavaslat Raktári szám: NT-14102 dr. Büki András Oláh Zsuzsa Kémia 9. a középiskolák számára Útmutató és tanmenetjavaslat Raktári szám: NT-14102 Általános megjegyzések A kerettantervben az az újdonság, hogy nem a tananyagra helyezi a

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Felsőfokú tanulmányaihoz sok sikert kívánunk. Debrecen, 2015. július 27. Dr. Ősz Katalin s. k. Dr. Várnagy Katalin s. k.

Felsőfokú tanulmányaihoz sok sikert kívánunk. Debrecen, 2015. július 27. Dr. Ősz Katalin s. k. Dr. Várnagy Katalin s. k. Kedves Hallgató! Örömmel üdvözöljük abból az alkalomból, hogy felvételt nyert a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kémiatanár képzésére. Kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbi

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,

Részletesebben

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK

Részletesebben

5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára

5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára 5.20 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

2. A tantárgy tartalma

2. A tantárgy tartalma Tantárgy neve Kémiai alapismeretek Tantárgy kódja KEB1001 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0+0 Számonkérés módja kollokvium (írásbeli) Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős

Részletesebben

Kémia tanterv 2004. L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M. Készítette: S Z E L É N Y I G É Z Á N É

Kémia tanterv 2004. L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M. Készítette: S Z E L É N Y I G É Z Á N É L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M Kémia tanterv 2004. Készítette: S Z E L É N Y I G É Z Á N É Készült az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiadott kerettanterv alapján. KÉMIA TANTERV 7-13

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Esti 9-11. évf. Kémia KÉMIA

Esti 9-11. évf. Kémia KÉMIA KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához

Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához I. tétel 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével. Periódikusan változó tulajdonságok és értelmezésük. 2.

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

Felsőfokú tanulmányaihoz sok sikert kívánunk. Debrecen, 2015. július 27. Dr. Karaffa Levente s. k. Dr. Várnagy Katalin s. k.

Felsőfokú tanulmányaihoz sok sikert kívánunk. Debrecen, 2015. július 27. Dr. Karaffa Levente s. k. Dr. Várnagy Katalin s. k. Kedves Hallgató! Örömmel üdvözöljük abból az alkalomból, hogy felvételt nyert a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának Kémia BSc / Vegyészmérnök BSc / Biomérnök BSc képzésére. Kérjük,

Részletesebben

FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2

FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2 FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2 Tematikai egység Órakeret 1. Anyagszerkezeti ismeretek 10 2. Anyagi halmazok 10 3. Kémiai reakciótípusok 15 4.

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT. Kémia 9.

ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT. Kémia 9. Wajand Judit Z. Orbán Erzsébet ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Kémia 9. című tankönyvhöz A kémia tankönyvcsalád és a tankönyv célja A MI VILÁGUNK című természettudományos tankönyvcsalád kémia sorozatának

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004. I. Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra

Részletesebben

A. feladat témakörei Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6.

A. feladat témakörei Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. A. feladat témakörei Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponensű anyagi rendszerek 7. Többkomponensű rendszerek

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA A KÉMIA OKTATÁSÁBAN

MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA A KÉMIA OKTATÁSÁBAN MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA A KÉMIA OKTATÁSÁBAN USE OF MULTIMEDIA TEACHING CHEMISTRY Andrásfay Endre, ketbandi@hotmail.com Kaposvári Egyetem, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar (Hallgató) Munkahely:

Részletesebben

Tantárgy kódja Tantárgy neve Óraszám Kredit Szemeszter Előadás Gyakorlat Otthoni SMKKB2031XN. Mérőné Dr. Nótás Erika egyetemi docens

Tantárgy kódja Tantárgy neve Óraszám Kredit Szemeszter Előadás Gyakorlat Otthoni SMKKB2031XN. Mérőné Dr. Nótás Erika egyetemi docens Tantárgy kódja Tantárgy neve Óraszám Kredit Szemeszter Előadás Gyakorlat Otthoni SMKKB2031XN Mezőgazdasági 2 2 4 4 1 kémia Tárgyfelelős: Mérőné Dr. Nótás Erika egyetemi docens Ötsoros összefoglaló A tantárgy

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Emelt szintű kémia érettségi B. tételei

Emelt szintű kémia érettségi B. tételei TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0050 Csorba György Komplex Természettudományos Laboratóriumi Központ Szaktanári segédlet Emelt szintű kémia érettségi B. tételei Készítette: Dóka Erzsébet Miskolc 2014 Lévay József

Részletesebben

Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek:

Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek: Kémia 7-8. évfolyam Célok és feladatok: Az általános iskolai kémia tanítás célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal a különféle anyagok alapvető tulajdonságait, változásait, átalakulását, vagyis a legfontosabb

Részletesebben

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot!

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! 1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! Szerkezeti képlet: A funkciós csoporton tüntesse fel a kötő és nemkötő elektronpárokat is! etanol etanal aminoetán A funkciós csoport neve: Szilárd halmazát

Részletesebben

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 354 CÉLOK ÉS FELADATOK Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben