MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014

Átírás

1 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET IX. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita

2 I. Mivel foglalkozik a kémia? (7 óra) A kémiai alapismeretek Az atomszerkezeti ismeretek Atommodellek Az elemek és vegyületeik általános jellemzése Fizikai, kémiai tulajdonságok 4. A tudományos megismerés módszerei 5. Kísérletezés: biztonsági előírások 6. Moláris tömeg, a gázok moláris térfogata 7. A kémia hatása a többi tudományágra Prezentációk készítése Balesetvédelmi, tűzvédelmi előírások Mértékegységek szakszerű használata Matematika, biológia, fizika, informatika II. Milyen részecskékből állnak az anyagok és ezek hogyan kapcsolódnak? (12 óra) 8. Atommodellek Dalton, Thomson, Rutherford és Bohr atomképe 9. Az atom felépítése elemi részecskék (p +, e, n 0 ) és jellemzőik, rendszám, tömegszám és neutronszám öszszefüggése, relatív atomtömeg 10. A radioaktivitás és jelentősége radioaktivitás, Curie házaspár, sugárzások típusai 11. Radioaktív izotópok a gyakorlatban Hevesy György, nyomjelző izotópok, 14 C 12. Az atomenergia láncreakció, maghasadás, magfúzió, atomerőmű, atombomba Az elektronburok szerkezete tartózkodási valószínűség, atompálya, pályaenergia, elektronhéj, alhéj, gerjesztett állapot, kvantumszámok, Pauli-elv, Hundszabály, vegyértékelektron, atomtörzs 15. Az elektronhéjak kiépülése periódus, fő- és mellékcsoport, nemesgázszerkezet 16. Gyakorlás: atomok elektronszerkezetének felírása, periódusos rendszerbeli helyük megállapítása 17. Összefoglalás 18. Gyakorlás 19. Témazáró dolgozat III. Mi okozza a fizikai tulajdonságokat? (14 óra) 20. Az elsőrendű kötések. A fémes kötés elsőrendű kötések és az elektronegativitás kapcsolata, delokalizált elektronok 21. A kovalens kötés kötő és nemkötő elektronpár, s- és p-kötés, molekulapálya, kötési energia, kötéshossz, kötésszög, datív kötés, vegyérték Démokritosz, Heisenberg és Schrödinger atommodellje alagútmikroszkóp Hirosima, Csernobil a kvantumszámok kapcsolata és lehetséges értékeik 2

3 22. A molekulák térbeli alakja, a kovalens kötés és a molekulák polaritása 23. Ionok képződése atomokból, az ionkötés apoláris és poláris kötés, ill. molekula, központi atom, a molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők alapállapotú és gerjesztett atom, ionizációs energia, elektronaffinitás, rácsenergia 20 A másodrendű kötések diszperziós és dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés és kialakulásának feltételei 24. Anyagi halmazok, halmazállapotok. A gázok. Avogadro törvénye anyagi halmaz, állapothatározók, Avogadro-törvény; moláris térfogat és értéke normál- és standardállapotban 25.. A folyadékok és az oldatok folyadékkristály, oldat és összetevői, oldhatóság, hígítás és töményítés 26. Az oldódás oldáshő, dinamikus egyensúly, hidratáció, hidratációs energia 27. Az oldatok töménységének megadása 28. A szilárd anyagok. Kristályrácstípusok. Az atom- és a fémrács tömeg-, térfogat- és anyagmennyiség-százalék, anyagmennyiség-koncentráció kristályos és amorf anyag, lapon és térben középpontos kockarács, hatszöges rács, könnyű- és nehézfémek 29. A molekula- és az ionrács molekula- és ionrácsos anyagok általános jellemzői 30. Kolloidkémiai alapfogalmak. Kolloidok és heterogén rendszerek 31. Összefoglalás 32. Témazáró dolgozat kolloid, emulzió, szuszpenzió, szmog, szol, köd, felhő, hab, gél ligandum összetett ionok delokalizált kötései a hidrogénkötések fontossága plazmaállapot elektrolit tömegkoncentráció fullerének, átmenet a kötéstípusok között Tyndall-jelenség IV. Az elektron egy másik atommag vonzásába kerül (21 óra) 33. A kémiai átalakulások fizikai változás és kémiai reakció 34. Kémiai számítások (sztöchiometria) 35. A kémiai reakciók energiaváltozásai (reakcióhő) 36. Feladatok a termokémia köréből részecskeszám, tömeg és térfogat számítása moláris mennyiségek ismeretében termokémia, reakcióhő, Hess-tétel, képződéshők és kapcsolatuk a reakcióhővel 37. A kémiai reakciók feltételei homogén és heterogén reakciók, aktivált komplexum, aktiválási energia 38. A reakció sebessége és befolyásolása 39. A kémiai folyamatok iránya, egyensúlyi reakció 40. Az egyensúlyi állapot befolyásolása 41. Gyakorlás reakciósebesség és értékét befolyásoló tényező (c, T, katalizátor, anyagi minőség) egyirányú és megfordítható reakciók, a kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó a kémiai egyensúlyt befolyásoló külső hatások (T, c, p), Le Chatelier-Braun-elv reakcióentalpia, moláris reakcióentalpia, reakcióhő mérése az egyensúlyi állandó mértékegysége 3

4 42. Protonátmenettel járó reakciók protolitikus reakciók, sav-bázis fogalom Brönsted szerint, sav-bázis párok, savi állandó, erős, ill. gyenge savak és bázisok 43. A víz disszociációja, a kémhatás autoprotolízis, vízionszorzat, kémhatás, ph 44. A közömbösítés közömbösítés és semlegesítés, hidrolízis 45. A ph jelentősége az élő szervezetekben. Indikátorok, kémhatás vizsgálat (tanulókísérlet) bázisállandó vízionszorzat hőmérséklet függése, indikátorok története élelmiszerek, talaj ph-ja 46. Elektronátmenettel járó reakciók 47. Oxidációs állapot és az oxidációs szám 48. A redoxireakciók mint oxidációsszám-változással járó reakciók 49. Gyakorlás (oxidációs számok, egyenletírás) 50. A szervetlen vegyületek elnevezése 51. Összefoglalás 52. Gyakorlás 53. Témazáró dolgozat oxidáció, redukció, oxidáló- és redukálószer oxidációs szám és megállapítása, redoxifolyamat redoxireakciók egyenleteinek rendezése az oxidációsszám-változások alapján oxidációs állapot és az elnevezés kapcsolata néhány ásvány triviális és tudományos neve V. Elektrokémiai alapismeretek (14 óra) 54. Galvánelemek Daniell-elem, elektród, elektrolit, katód, anód, elektromotoros erő 55. Elektródpotenciál elektródpotenciál, standard hidrogénelektród, standard potenciál, E ME számítása A redoxireakciók irányának meghatározása tapasztalati szabály, halogének egymással való reakciója, fémek savakkal és vízzel való reakciója 58. A korrózió a vas korróziójának értelmezése, korrózió elleni védekezés fajtái Az elektrolízis elektrolízis, anód- és katódfolyamatok (CuCL 2 - és Na 2 SO 4 -oldat esetén) 61. Elektrolizáló cellák összeállítása és működtetése (tanulókísérlet) 62. Az elektrolízis mennyiségi törvényei 63. Számítási feladatok Faraday-törvények, elektrokémiai egyenérték, Faraday-állandó 64. Az elektrolízis alkalmazásai galvanizálás, elektrokohászat, fémek tisztítása, vegyipari alapanyagok előállítása Volta, Galvani, savas akkumulátor, szárazelemek, tüzelőanyag-cellák a víz oxidációjához és redukciójához tartozó standard potenciálok, erős ill. gyenge oxidáló- és redukáló szerek helyi elem indifferens elektród, bomlásfeszültség elektrokémiai egyenérték számítása az alumínium előállításának története 4

5 65. Összefoglalás 66. Gyakorlás 67. Témazáró dolgozat VI. Kémiai folyamatok a környezetünkben (6 óra) 68. Veszélyes vegyszerek 69. Ipari katasztrófák Egy ipari katasztrófa elemzése. Fenntarthatóság. 70. Mindennapi életben előforduló legfontosabb anyagok Nátrium-klorid, sósav,víz 71. Múzeumlátogatás Projektmunka készítése 72. A zöld kémia 73. Év végi ismétlés 74. Év végi ismétlés 5