Az általános iskolák. osztálya számára a kerettanterv alapján KÉMIA. Tanmenet

Átírás

1 KÉMIA Tanmenet Az általános iskolák osztálya számára a kerettanterv alapján

2 Tanmenet a tankönyvhöz az általános iskolák 7. osztálya számára a kerettanterv alapján A kémia tárgya. Balesetvédelem A rövidítések jele: TZ: témazáró feladatlap, MF: munkafüzet, *K: kiegészítô óra, FGY: feladatgyûjtemény (mf-ben) Nem : tartalmaz TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Mivel foglalkozik a kémia? Kísérletezés a kémiai laboratóriumban Laboratóriumi eszközök és használatuk A kémia mint tudományág. Balesetvédelem. A kísérletezés módszere. *Alkimisták Különbözô eszközök nevei. Világító láng, szúróláng Mûanyag hulladék megsemmisítése. Kémiai kísérlet kivitelezése, a megfigyelés szempontjai. Önálló irodalmazás az alkimistákról, környezetszennyezôdésrôl. A láng szerkezetének vizsgálata. A Bunsen-égô használata Az alkimisták elhelyezése a történelmi korokban ( történelem) Kémiatörténet, környezetvédelem Tudománytörténeti bevezetô. A kémiai kísérletek módszerének megismerése, a fegyelmezett munka fontossága. Biztonságos kísérletezés Az eszközök anyag és használat szerinti csoportosítása. Bunsenégô használata I Alapismeretek Az anyagok részecskékbôl épülnek fel TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Mekkora egy atom? Atom, elem, vegyjel Atom, diffúzió, atomtömeg, relatív atomtömeg *füst Kémiai elem, vegyjel Kálium-permanganát oldása vízben (diffúzió). Ammónia és hidrogén-klorid egymásra hatása Kémiai elemekbôl készült tárgyak bemutatása. Önálló feladat: vegyjelek keresése Tíznek a hatványai: rendkívül kis mennyiségek matematikai kifejezése Nyelvújítás kori kémiai szakkifejezések ( magyar irodalom) Kémiatörténet. hipermangán, ammónia, hidrogén-klorid, ammónium-klorid Kémiatörténet: magyar vonatkozások Az atomok méretének érzékeltetése. A részecskék mozgásának kísérleti igazolása és ennek gyakorlati következményei Az atom és az elem, a részecske és a halmaz közötti összefüggés. A vegyjelek használata, írása

3 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak A kémiai elemek csoportosítása Mibôl áll egy molekula? Molekula, vegyület, képlet Fémek, fémek. Rideg, megmunkálható, fémfényû, hô- és elektromosáram-vezetés Molekula, elemmolekula, vegyületmolekula, képlet. Kémiailag tiszta anyagok, összetett anyagok csoportja. Modell Kémiai elemek vizsgálata. A vegyjelek gyakorlása. Hôvezetés vizsgálata Molekulák modellezése, különbözô molekulamodellek szemléltetése Hôvezetés Kémiatörténet: az elemek rendszerezése, magyar vonatkozások. fémek, fémek (kén, jód, klór, bróm, oxigén, Játék a molekulamodellekkel. A részecske és a halmaz közötti összefüggés gyakorlása grafit) szén-dioxid, metán *K *K *Játék a molekulákkal (kiegészítô, gyakorló óra) Molekulamodellek készítése és rajzolása Összefoglalás A munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A feladatlapok feladatainak felhasználásával. Játékos modellezés Munka gyurmával stb. ( rajz, kézimunka) A fizikai és kémiai változás TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak A víz halmazállapot-változásai. Olvadás-fagyás Kémiai kötések, belsô energia, olvadáspont, fagyáspont. Kristályrács A jég olvadáspontjának mérése. Olvadáspont-fagyáspont táblázatok használata Az energia-hômérséklet grafikon értelmezése. Kôzetek mállása, óceánok éghajlat-módosító szerepe ( földrajz) *A víz fagyásakor megnövekedett térfogat szerkezeti magyarázata és következményei Ismerkedés a periódusos rendszerrel. Tulajdonság és felhasználás közötti összefüggés. Az anyagismeret bôvítése. Ismerkedés minél több elemmel közvetlen tapasztalat útján. Fémek és fémek tulajdonságainak megkülönböztetése Molekulák modellezése (a térbeli viszonyok valósághû modellezése, a követelmény azonban csak néhány molekula összetétele). Néhány elemmolekula (H 2, N 2, O 2 ) és vegyületmolekula (H 2 O, CO 2 ). A modell és a valóság kapcsolata Térlátás, térben gondolkodás fejlesztése, esztétikus munka. Gyakorlás A halmazállapotok és a halmazállapot-változások modellezése, bemutatása dramatizált szerephelyzetekkel, a már tanult részecskeszemlélet felhasználásával

4 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Párolgás, forrás, szublimáció Párolgás, forrás, forráspont, szublimáció; *gázok nyomása Jód szublimálása. A párolgás, forrás értelmezése a molekulák mozgásával. A légnyomás, nyomás. A forráspont függése a külsô nyomástól Lecsapódás, desztilláció Lecsapódás, lepárlás, desztilláció, desztillált víz, párlat. a víz desztillációja, forráspont mérése. Táblázatok felhasználása egy anyag halmazállapotának megállapítására A forrás-lecsapódás energiadiagram értelmezése Fizikai változások, energiaváltozások Fizikai változás, fizikai tulajdonságok. Endoterm és exoterm folyamatok. *Rendszer és környezet Otthoni kísérlet az exotermendoterm folyamatokra. Fizikai változások a környezetünkben Energiaváltozás A víz bontása kémiai reakcióval. A kémiai változás Molekulák közötti kémiai kötések, molekulákon belüli kémiai kötések, kémiai változás (kémiai reakció). Durranógáz. *Elsôrendû és másodrendû kémiai kötések Vízbontás. Otthoni kísérlet: kémiai változás a konyhában (karamellizáció) A fizikai és kémiai változás összehasonlítása ( kémia) Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. jód. *A nyomás értelmezése a molekulák mozgásával. A forráspont függése a külsô nyomástól, és ennek gyakorlati következményei Kémiatörténet. Egészségvédelem. *A méréshiba figyelembevétele. denaturált szesz *Rendszer és környezet. *Az energiaváltozások elôjele hidrogéngáz, oxigéngáz A párolgás és a forrás folyamata közötti különbség értelmezése. A forrás értelmezése a molekulák mozgásával. A desztillálás mint szétválasztási mûvelet. Energiaváltozás forráskor Fizikai változások értelmezése. Energiaváltozások a halmazállapotváltozások során, grafikus ábrázolással. A grafikonok értelmezése. Folyamatok összehasonlítása, besorolása, exoterm, endoterm folyamatok. A fizikai és a kémiai változás közötti különbség tisztázása. A kémiai változás lényege

5 Keverékek TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak I Keverékek Keverék, elegy, oldat, oldószer, oldott anyag I A keverékek szétválasztása Szûrés, szûrlet, bepárlás *K *K A keverékek szétválasztása (kiegészítô tanulókísérleti óra) *adszorpció, *kromatográfia I A levegô A levegô állandó és változó összetevôi. *Csapadék (kémiai értelemben) *K *K *A légkörrel kapcsolatos környezetvédelmi problémák megbeszélése (kiegészítô forrásfeldolgozó óra) *Globális felmelegedés, *üvegházhatás, *CO-mérés, *szmog A mindennapi életbôl vett példákon a keverék, elegy, oldat, oldószer, oldott anyag szemléltetése Önálló feladat: különbözô keverékek szétválasztásának megtervezése Só és homok keverékének szétválasztása. Otthoni kísérlet: mák és cukor szétválasztása * *Festékelegyek (filctoll, klorofill festékanyagainak) szétválasztása *Égô cigaretta anyagainak adszorpciója A levegô összetételének vizsgálata. Kördiagram értelmezése. A kilélegzett levegô vizsgálata Otthoni kísérlet: a levegô portartalmának vizsgálata. Légszennyezettségi adatok figyelése a médiában Gyakorlati vonatkozások Egészségvédelem. Gyakorlati vonatkozások A légkör ( földrajz) Földtörténet, kémiatörténet. nitrogéngáz, szén-dioxidgáz, esgázok, meszes víz Légzôszervi megbetegedések ( biológia) Környezetvédelem, egészségvédelem A keverék, elegy megkülönböztetése a vegyülettôl. Az eddig megismert anyagok, ill. a háztartásból ismert anyagok csoportosítása Probléma megoldására nevelés (a szétválasztás megtervezése) Érdekes kísérletek. Minimális anyagszükséglettel elvégezhetô szétválasztási mûveletek A levegô összetétele, a tanult molekulák (O 2, N 2, CO 2, H 2 O) gyakorlása Környezetvédelmi vonatkozások megbeszélése, adatok értékelése A tanulók figyelmének ráirányítása a környezeti kérdésekre

6 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak I Oldatok készítése Oldódás, híg oldat, tömény oldat. *Hidrátburok I Az oldékonyság Oldékonyság, vízoldható, zsíroldható. I Az oldhatóság és függése a hômérséklettôl Oldhatóság, telített és telítetlen oldat. *Oldhatósági grafikon. *Az oldódás sebessége I 18. FGY 18. Az oldatok töménysége *K Kémiai számítások (gyakorlóóra) Tömegszázalék m/m%, térfogatszázalék, V/V%, g (oldott anyag) /dm 3 (oldat) I Az oldatok kémhatása. Indikátorok Sav, lúg, savas, semleges, lúgos kémhatás. Indikátorok. ph-érték Ismerkedés a gyakorlati életben használt oldatokkal. Rézgálicoldat készítése. Az oldódás folyamatának modellezése. Az oldódást kísérô hôváltozások vizsgálata Különbözô anyagok oldása különbözô oldószerekben. Következtetések levonása Kálium-nitrát, nátrium-klorid vízben való oldhatóságának változása a hômérséklettel. Grafikus ábrázolás. Otthoni kísérlet: átkristályosítás Két különbözô folyadék összeöntésekor a térfogatok adódnak össze (modellezés) Oldatok összetételének számítása Vizes oldatok kémhatása. Növényi indikátorok készítése. ph-skála szemléltetése Exoterm, endoterm folyamatok. Bizonyos oldószerek mérgezô hatása (kábítószerek) ( biológia) nátrium-hidroxid Egészségvédelem Vitaminok ( biológia) * Hasonló a hasonlóban oldódik elv értelmezése. Gyakorlati vonatkozások. Környezetvédelem (kôolajszennyezés) Grafikonok szerkesztése Gyakorlati vonatkozások %-számítás, arányosság Mértékegységek és átszámításuk %-számítás, arányosság Mértékegységek és átszámításuk Növényi indikátorok ( biológia) A gyakorlati életbôl vett feladatok Kémiatörténet. sósav, hamuzsír *Vizek szennyezôdése, víztakarékosság Oldatok készítése. Az oldódás jelenségének értelmezése Az oldékonyság minôségi viszonyainak bemutatása Különbözô oldhatóságú anyagok vizsgálata Grafikonok szerkesztése, grafikonok, táblázatok értelmezése, használata A pontos összetételû oldatok készítésének jelentôsége. Számolási feladatok A számításokban való jártasság kialakítása Ismerkedés a különbözô kémhatású oldatokkal. Indikátorok használata

7 I I A természetes vizek Tengervíz, édesvíz, ivóvíz, ásványvíz, esôvíz, talajvíz; *savas esôk Cikkek, szakirodalom felhasználása Vizek védelme, a víz körforgása ( biológia). Barlangok, cseppkövek keletkezése, a víz körforgása ( földrajz) Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. II Anyagszerkezet TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak II Az atom felépítése II 22. II 23. II 24. *K Atom, atommag, elektron e, proton p +, neutron n o, viszonyított (relatív) tömeg és töltés. *Atommodellek 22. Az atommag Rendszám, tömegszám, izotópok; *deutérium, *trícium, 23. Az elektronszerkezet 24. Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer *K *A esgázok (kiegészítô óra) *magerôk Telített és telítetlen elektronhéj, vegyértékelektron, atomtörzs. *Gerjesztett állapotú, *alapállapotú atom Fôcsoport, periódus, periódusos rendszer, a fôcsoportok kémiai nevei, esgáz-elektronszerkezet Atommodellek értelmezése Elektromos töltések kölcsönhatása, atomszerkezet Lángfestés. Az elektronszerkezet különbözô ábrázolása A periódusos rendszer használata. Izotópok, radioaktivitás Elektromos töltések kölcsönhatása, atomok gerjesztett állapota Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. Tudománytörténet, az atommodellek fejlôdése Izotópok gyakorlati alkalmazása. A radioaktivitás. Magerôk Lángfestés értelmezése Kémiatörténet, kiegészítô érdekességek Történeti visszapillantás, Magyar felfedezôk: Bródy Imre Természetes vizeink védelme, ennek fontossága. Oldat, vegyület, fogalmak és a halmazállapot-változások gyakorlása Az atom sokirányú szemléltetése. Hangsúlyozott az atom, az atommag parányi volta, a tömeg- és térfogatviszonyok az atomban Az atommag, az izotóp atomok megismerése. Hangsúlyozott az atommagok változatlansága a kémiai reakciók során Az elektronszerkezet kiépülése, az elektronhéj fogalmának bevezetésével, ennek értelmezése A periódusos rendszer egyes csoportjainak elnevezése, az atomok elektronszerkezete. A periódusos rendszer kiépülési elvének értelmezése A esgázok alkalmazása

8 IV. Kémiai kötések TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak II II 25. Egyszerû ionok keletkezése 26. Egyszerû ionok keletkezése I Ionrácsos kristályok Ion, egyszerûion, elektronleadás, elektronfelvétel, anion, kation. *Egyszerû ionok mérete Ionkötés, ionkristály, ionkristályok képlete Nátrium és klór reakciója. Atomok és ionok elektronszerkezetének összehasonlítása Kalcium égése. Atomok és ionok elektronszerkezetének összehasonlítása Magnézium égése. Magnézium és jód reakciója. Kristályrácsmodell szemléltetése Elektrosztatikai vonzás II Kovalens kötés Kovalens kötés, apoláris és poláris kovalens kötés, kötô elektronpár, * kötô elektronpár, *többszörös kovalens kötés, *elektronszerkezeti képlet, *elektronvonzó képesség (elektronegativitás) *K *K *Molekulák polaritása, a másodrendû kémiai kötés. *Molekularácsos kristályok. (szakmai kiegészítô óra) *Apoláris molekulák közötti gyenge másodrendû kötés, *dipólus-dipólus másodrendû kötés, *hidrogénkötés, *molekularács *Az elsôrendû kémiai kötések ( kémia) Molekulák modellezése Elektrosztatikai vonzás Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. *Egyszerû ionok mérete konyhasó, kôsó Anionok, kationok táblázata magnézium-oxid *A kovalens kötés mint elsôrendû kémiai kötés. *Az elektronvonzó képesség értelmezése. *Többszörös kovalens kötések kialakulása Molekularácsos anyagok tulajdonságainak értelmezése Az ionok keletkezésének magyarázata a esgáz-elektronszerkezet alapján, grafikonok, ábrák, modellek segítségével Az ionok keletkezésének magyarázata a esgáz-elektronszerkezet alapján, grafikonok, ábrák, modellek segítségével Ionvegyületek képlete a töltésegyenlôség alapján. A kristályos anyagok belsô rendjének szemléltetése. Ionvegyületek képletének szerkesztése. Ismerkedés néhány fontosabb ionvegyülettel A molekulák kialakulásának magyarázata a kovalens kötés létrejöttével. A molekulák elektronszerkezete A halmaz és részecske tulajdonságainak összefüggése. Modellezés

9 V. Mennyiségi ismeretek TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak II Az anyagmenynyiség mértékegysége a mól Anyagmennyiség, mól, Avogadro-szám, moláris atomtömeg, moláris molekulatömeg Moláris tömegek bemutatása Tíz hatványai Az Avogadro-szám nagyságának érzékeltetése II II A kémiai jelek mennyiségi értelmezése IV. FGY Kémiai számítások (kiegészítô, gyakorlóóra) A vegyjel, a képlet mennyiségi jelentése Kémiai számítások a moláris tömeg ismerete alapján Arányosság, %-számítás Arányosság, %-számítás Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. Kémiai számítások a moláris tömeg ismerete alapján V A kémiai változások Redoxireakciók TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak IV A gyors égés 32. A gyors égés I Égés, egyesülés, oxidok Tökéletes égés, tökéletes égés, tûzoltás. A gyors égés feltételei A szén égése. Vegyjelek, képletek használata. Modellezés. A kémiai változás energiadiagramja A metán égése. Modellezés. A változás energiadiagramja Kémiai változás ( kémiai) Kémiatörténet, az oxidációs elméletek története, Lavoisier. Energiahordozók. Az égési folyamatok gyakorlati jelentôsége földgáz, metán A mól mint az anyagmennyiség mértékegysége. A tömeg és a moláris tömeg megkülönböztetése A mól jelentésének (nagyszámú részecske) érzékeltetése A kémiai jelek mennyiségi jelentése. A kémiai számítások megalapozása Gyakorlás Az égés folyamatának sokoldalú vizsgálata: atomokkal és molekulákkal modellezve, energetikai szempontból és vegyjelekkel is jelölve. A reakcióegyenlet írásának elôkészítése Tûzoltás, gyakorlati útmutatás a tûzoltáshoz. A reakcióegyenlet írásának elôkészítése

10 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak IV A lassú égés. Az égés mint redoxireakció IV. IV Egyesülés és bomlás A kémiai egyenlet Oxidálószer, oxidáció, redukálószer, redukció, redoxireakció *Elektronátadás a redoxireakciók során Bomlás Cink és kén reakciója. Higany-oxid bomlása. Modellezés Kémiai egyenlet és rendezése. A tömegmegmaradás törvénye Rozsdásodás *A redoxireakciók értelmezése elektronátadással. Durranógáz ( kémia) Modellezés Arányosság, egyenlôség Mól, moláris tömeg, Avogadro-szám felhasználása ( kémiai) szén-monoxid Tûzijátékok. Hômérsékletjelzô festékek. *Redoxireakciók magyarázata elektronátmenettel Kémiatörténet magyar vonatkozásai FGY *K Kémiai számítások (gyakorlóóra) Arányosság, mértékegységek A gyors égés és lassú égés összehasonlítása Az egyesülés és bomlás folyamatának értelmezése. Az egyesülés fogalmának kibôvítése ( csak az égés egyesülés) A reakcióegyenlet írásának elôkészítése A kémiai jelek mennyiségi jelentése és a kémiai egyenletek alapján számítások végzése Mintafeladatok megoldása A tömegmegmaradás törvénye, a reakcióegyenlet rendezésének szabályai Kémiai számítások a reakcióegyenlet mennyiségi jelentése és a mol-fogalom alapján

11 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Sav-bázis reakciók IV A közömbösítés IV. *K (2 óra) VI *VII *K *A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése. Savak. (szakmai kiegészítô óra) *K *A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése. Bázisok (szakmai kiegészítô óra) *K Összefoglalás Számonkérés Év végi összefoglalás Közömbösítési reakció, sav-bázis reakció, bázis, só Oxóniumion, proton leadása Hidroxidion, protonfelvétel. A sav-bázis reakciókról általában. A kémhatás és a ph Sav és lúg kémiai reakciója (kísérletsorozat) Sósav-szökôkút kísérlet. Modellezés Ammónia-szökôkút kísérlet. Modellezés Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. A témazáró feladatlapok felhasználásával. A munkafüzet feladatainak alapján. nátrium-hidroxid, lúgkô; meszes víz; kalcium-klorid; szódabikarbóna A Brønsted-féle sav-bázis elmélet A Brønsted-féle sav-bázis elmélet A sav-bázis reakció értelmezése (protonátmenet nélkül) A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése (protonátmenet) A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése (protonátmenet) Összesen új anyagot feldolgozó óra 36 óra +*8 kiegészítô óra (ebbôl tanulókísérletes 9 +*1 óra) gyakorlás 2 óra összefoglalás, számonkérés 14 óra 52 óra heti 1,5 óra összesen 56 óra A kiegészítô órák közül tetszôlegesen lehet válogatni a tanulók érdeklôdésének megfelelôen. A kiegészítô órákat szakkörön, külön foglalkozás keretében versenyfelkészítésre is fel lehet használni (ld. szakköri tematikajavaslat).