Tanmenetjavaslat Villányi Attila: Kémia 7. Bevezetés a kémiába című tankönyvéhez

Átírás

1 Tanmenetjavaslat Villányi Attila: Kémia 7. Bevezetés a kémiába című tankönyvéhez Készítette: Balázsné Kerek Marianna Ajánlás az éves óraszám felosztására: 2 óra/hét 74 óra/év 1,5 óra/hét 55 óra/év Témakör Óraterv 2 óra/hét Óraterv 1,5 óra/hét I. Ismerkedés a kémiával 24 óra 15 óra II. Tulajdonságok, változások, folyamatok 17 óra 9 óra III. Anyagok összetétele 30 óra 28 óra Év végi ismétlés, rendszerezés 3 óra 3 óra Tanulókísérlet IBST-módszerrel * : IBST módszer (Inquiry Based Science Teaching, azaz kérdésfeltevésen és kutatáson alapuló természettudomány-oktatás) alkalmazásával: a tanult ismeretek és az elsajátított képességek szintézise a szabályszerűségek felismerésén, valamint a tanulókísérletek önálló megtervezésén, kivitelezésén, értelmezésén és egymás közötti megvitatásán keresztül felfedeztető tanulás. ben található Mini példatár

2 1. I. Ismerkedés a kémiával Bevezetés Baleset-megelőzési, -védelmi oktatás Hogyan tanuljuk a kémiát? Természettudomány A kémiatörténet korszakai A tudományos kémia tárgykörei Kísérletezés megfigyelés következtetés magyarázat Baleset-megelőzési, -védelmi szabályok Összehasonlítás. Hatékony, önálló tanulást segítő kompetencia: A kémia tantárgy tanulási módszereinek megismerése. Információk keresése, kezelése az interneten. Szabálykövető kompetencia: A kísérletezés rendszabályai. Kísérletekhez használt eszközök megismerése 4 5. o. Kémiatörténeti források feldolgozása Állampolgári kompetencia: A kémiai ismeretek társadalmi szerepének fontossága, tudatosítása Mit nevezünk tisztának a kémiában? Halmazállapotok Halmazállapot-változások Fázisok, komponensek Fázisok, komponensek Tanulókísérlet I. Kémiailag tiszta Keverék Desztilláció Anyag részecsketermészete Részecskék halmaza elrendeződése mozgása térfogata alakja Olvadáspont fagyáspont forráspont Fizikai változás Szublimáció lecsapódás Fázis Komponens Homogén heterogén Telített oldat 5. Anyagok szétválasztása Diszpergálás Anyagok szétválasztása Elválasztási műveletek Cél meghatározása, tervkészítés, megvalósítás, elemzés. Tények, adatok rögzítése vázlatírás. Lényeglátás, összefüggés elemzés fejlesztése, képzelőerő, absztrakciós képesség fejlesztése. A jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerése. Összehasonlítás, a régi ismeretek közé az új beillesztése. Manuális képességek fejlesztése helyes eszközhasználat során. Helyes ön- és társismeret módjának kialakítása, egymás segítése, együttműködés, egymásra való odafigyelés, kezdeményezőképesség és feladatvállalás vállalkozói kompetencia. Desztillálás Tanulókísérlet: Fecskendős kísérlet Jód, víz, szárazjég halmazállapot-változásai Elegyítési próbák Kén + vas Jódos benzin + víz Konyhasó + víz Konyhasó + homok Konyhasó, cukor és mészkőpor azonosítása I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. Otthon, felnőtt felügyeletével elvégezhető kísérletek ajánlása: kikristályosítás, karamellkészítés, adott összetételű növényi tápoldatok, szirupok készítése A víz szerepe az élőlények életében, a történelemben, a Bibliában

3 Tanulókísérlet II. Tanulókísérlet IBSTmódszerrel * : desztillált víz, csapvíz és tengervíz azonosítása Oldatok, elegyek Oldat oldott anyag oldószer Elegy Szén-dioxid + víz Bróm(gőz) + levegő I/ Részösszefoglalás gyakorlás Ismeretek rendezése, szakkifejezések pontos használata Az oldatok összetételének vizsgálata Oldatok, elegyek összetétele tömegtört tömegszázalék Számítások gyakorlása (tömeg%, tömegtört) Az oldatok, elegyek térfogata Tömegmérés Sűrűség térfogat tömeg Kontrakció Tömegmérés pontosság Helyes énkép és önértékelés kialakítása. Szakkifejezések használata, írásbeli munka. Mennyiségi viszonyok, egyenes arányosság, százalékszámítás, becslés, nagyságrendek összehasonlítása. önfejlesztő képesség fontossága. Higany és víz sűrűségének összehasonlítása tapasztalással, méréssel Alkohol + víz 10 ml + 10 ml 20 ml Mérések különböző mérlegekkel I/ o. Otthon, felnőtt felügyeletével elvégezhető kísérletek ajánlása: I/ o. I/ o. majonézkészítés, tejszínhabkészítés patronnal, festékek hígítása szerves oldószerekkel Oldatkészítés Mérések tömeg és térfogat szerint Szakkifejezések használata, írásbeli munka. Manuális képességek fejlesztése helyes eszközhasználat során. Oldatkészítés mérőlombik felhasználásával I/ o. Receptgyűjtés: Nagymamák legfinomabb receptjei és a kémia Oldódás és kikristályosodás Diffúzió Oldódás kikristályosodás Oldás bepárlás Oldás kölcsönhatás: fizikai, kémiai változás Kísérletek kapcsán a megfigyelőképesség, koncentráció, figyelem, lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése. Ismeretek rendezése, Kálium-klorid oldása vízben Fixírsó vagy nátriumacetát oldása vízben Szén-dioxid + víz Telített konyhasó- I/11. Háztartásban használt anyagok összetételét jelző címkék gyűjtése, értelmezése BESZÁMOLÓ,

4 Az oldhatóság Mitől függ az oldhatóság? Gyakorlás Egyéb keverékek Oldószerburok Oldat jellemzése: tömegszázalék, oldhatósági értékek Hőmérséklet, anyagi minőség szerepe hasonló a hasonlóban elv Heterogén diszperz rendszerek: emulzió, szuszpenzió, hab, köd, füst szakkifejezések pontos használata, elmélyítés, rögzítés. Számadatok felhasználásával grafikonok rajzolása, számítások elvégzése, feladatmegoldó képesség fejlesztése. Állampolgári kompetencia: Környezettudatos magatartás alakítása, egészségvédelem. Összehasonlítás: Különféle rendszerek, rendszerek közötti azonosságok és különbségek megállapítása, magyarázata. oldat + alkohol Étolaj + víz Étolaj + benzin Szuszpenzió készítése: Kvarchomok és agyagásványt tartalmazó talajminták oldása vízben Szappanoldat készítése Emulzió készítése: Olaj, margarin, vaj oldása vízben Hab készítése: Szódavíz előállítása I/ o. I/14. FELVÉTEL KÉSZÍTÉSE A KÍSÉRLETEK- RŐL, GYŰJTŐMUNKÁ- RÓL Megismert anyagok a történelem során Összefoglalás Témazáró előkészítése Személyközi és állampolgári kompetenciák: Kooperációs készség fejlesztése, együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés. Szakkifejezések használata, szóbeliség. Vállalkozói kompetencia: sikerorientáltság o o. 23. I. témazáró (feladatlap az I. fejezetből) Szakkifejezések használata, írásbeli munka. 24. I. témazáró javítása az önfejlesztő képesség fontossága.

5 száma tananyaga Képességfejlesztés Kísérletek 25. II. Tulajdonságok, változások, folyamatok 1. Tulajdonságok, változások Fizikai és kémiai változások Fizikai sajátság, kémiai tulajdonság Fizikai állandó Fizikai, kémiai változás Viszkozitás és sűrűség Vezető és szigetelő Kémiai változás égés Kémiai tulajdonság éghetőség Cél- és feladatmeghatározás, tervkészítés, kísérlet elvégzése; megfigyelőképesség, lényeg kiemelése, összefüggés-elemzés. Tények, adatok rögzítése vázlatírás. Szakkifejezések használata, szóbeliség, írásbeliség. Áramvezetés vizsgálata: fa, kulcs, üveg, deszt. víz, só, cukor, só-, cukoroldat, absz. alkohol, alkohol víz elegy, ecetsav, benzin Égés: fa, magnézium, alumínium Oldás vízben, benzinben, meszes vízben: jód II/1. II/2. Otthon, felnőtt felügyeletével elvégezhető kísérletek ajánlása: karamell készítése Tömegmegmaradás törvénye Kémiai reakciók Oldódás fizikai változás Oldódás kémiai változás Vízbontás egyenáram segítségével A vízbontás termékei, tulajdonságai Kísérletezés: megfigyelőképesség, lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése, tények, adatok rögzítése vázlatírás jegyzőkönyvkészítés. 28. Fizikai és kémiai változások A levegő összetétele Személyközi és állampolgári kompetenciák: Egyesülés, bomlás ellentétes kémiai Kooperációs készség fejlesztése, csoporttudat- Tanulókísérlet III. reakciók alakítás, együttműködés, alkalmazkodás, norma- és szabálykövetés. Hoffman-féle vízbontás Termékek kimutatása: égő és parázsló gyújtópálcával Tanulókísérlet: Magnézium égése Hipermangán hevítése Hipermangán oldása vízben II/3. BESZÁMOLÓ, FELVÉTEL KÉSZÍTÉSE A KÍSÉRLETEKRŐL Energiaviszonyok Energiaviszonyok 5 6. Az exoterm reakciók energiaviszonyai. Tanulókísérlet IV. Milyen körülmények között Kölcsönhatás energiaváltozás Belső energia Exoterm, endoterm folyamatok Fizikai, kémiai változások fogalmi pontosítása Durranógáz Aktiválási energia Katalizátor az önfejlesztő képesség fontossága. Cél- és feladatmeghatározás, tervkészítés, kísérlet elemzése, megfigyelőképesség, lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése; modellalkotás, képzelőerő fejlesztése, absztrakciós képesség fejlesztése, tények, adatok rögzítése vázlatírás jegyzőkönyvkészítés. Szakkifejezések használata, Nátrium-hidroxid, szalmiáksó és karbamid oldása vízben Tanulókísérlet IBST- módszerrel * : Nátrium-klorid és cukor azonosítása tervkészítéssel Hidrogénfejlesztés Durranógázpróba II/4. II/5 6. A tűzgyújtás története Tűzveszélyes anyagok a háztartásunkban Katalizátor szerepe az autók esetén

6 száma tananyaga Képességfejlesztés Kísérletek megy végbe egy reakció? szóbeliség, írásbeliség, Klórgázfejlesztés elmélyítés, rögzítés. Klórdurranógáz 33. Változások Részösszefoglalás Gyakorlás Vállalkozói kompetencia: sikerorientáltság. Hidrogén-peroxid bomlása o Égéstermékek. Mit nevezünk égésnek? 9. Gyors és lassú, tökéletes és tökéletlen Égés a köznapi életben, szűk és tág értelemben Égéstermékek Az égés feltételei Égés oxidáció Az égés fajtái az önfejlesztő képesség fontossága. Cél- és feladatmeghatározás, megfigyelőképesség, lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése; modellalkotás, képzelőerő, absztrakciós képesség fejlesztése; megfigyelések rögzítése vázlatírás jegyzőkönyvkészítés. Mennyiségi viszonyok feltárása anyagi halmazokban. Szén-dioxid előállítása: Szén, fa égetése Mészkő és sósav reakciójával Szén-dioxid kimutatása: meszes vízzel, gyertyával Nátrium égése oxigénben és klórgázban Vörösréz hevítése Szerves anyagok égése Láng vizsgálata II/7 8. II/ Robbantsunk! (tanári demonstráció) Durranógázok Durranógázpróba Térfogat- és tömegarányok Szakkifejezések használata, szóbeliség, írásbeliség. Különböző térfogatarányú: hidrogén levegő, hidrogén oxigén elegyek meggyújtása II/ Összefoglalás Témazáró előkészítése Személyközi és állampolgári kompetenciák: kooperációs készség fejlesztése, együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés. szakkifejezések használata, szóbeliség o. Vállalkozói kompetencia: sikerorientáltság. 40. II. témazáró (feladatlap a II. fejezetből) szakkifejezések pontos használata, írásbeli munka 41. II. témazáró javítása helyes önértékelés kialakítása, önfejlesztő képesség fontossága

7 III. Anyagok összetétele 1. A kémiai reakciók tömegviszonyai Tömegmegmaradás törvénye Állandó és többszörös tömegviszonyok törvénye Jellemző tömegarányok Gyakorlás (állandó tömegviszonyok törvénye) Elemek és vegyületek Semmi sem lehetetlen Parányi részecskék Az elemek atomjai Kémiailag tiszta anyagok Elemek, vegyületek Vegyjel Relatív tömeg Relatív tömegarányok Elemi részecskék és jellemzőik: Név, jel, töltés tömeg, hely, szerep, szám Atom és atommag összehasonlítása: tömeg és térfogat alapján Elem, rendszám, tömegszám jelölésük Izotóp A relatív atomtömeg Relatív atomtömeg egysége, jele 49. Gyakorlás Az elemek periódusos rendszere Az anyagmennyiség Számítások és gyakorlás I. II. Periódusok, oszlopok Anyagmennyiség alapmennyiség: Jele, mértékegysége, Kapcsolatai tömeggel, részecskeszámmal, térfogattal modellalkotás, képzelőerő, kreativitás, absztrakciós, diszpozíciós képességek fejlesztése. Összehasonlítás, a régi ismeretek közé az új beillesztése. Mennyiségi viszonyok feltárása anyagi halmazokban. Egyszerű, arányossági számítások elvégzése. Gyakorlás, alkalmazás. Szakkifejezések használata, szóbeliség. Személyközi és állampolgári kompetenciák: kooperációs készség fejlesztése, együttműködés. Cél- és feladatmeghatározás, tervkészítés, kísérlet elvégzése, megfigyelőképesség, hasonlóság és különbségek felismerése, összefüggés-elemzés. Mennyiségi viszonyok feltárása anyagi halmazokban. Egyszerű, arányossági számítások elvégzése, normál alak használata. Meszes víz és szódavíz Magnézium égése Cink és sósav Vas és kén; cink és kén Kálium-klorid és ólomnitrát Szódabikarbóna és sósav Modellezés atomszerkezet (Mágneses mozaik) Na és K vízzel 1 molnyi mennyiségű anyagok kimérése, térfogatuk összehasonlítása: III/1. III/2. III/3. III/4. III/ o. III/ o. III/7. III/ o. Tömegmegmaradás törvénye a mindennapi életben Modellek a kémia történetében Ókori filozófusok tanai Elemek nevei és a nyelvújítás Atomszerkezet megismeréséhez kapcsolható tudósok munkásságának megismerése Magyar tudósok és munkásságuk 54. Vegyületek és egyes elemek jelölése: képletekkel Képlet jelentései cél- és feladatmeghatározás, tervkészítés, kén, szén, vas, réz, magnézium, alumínium, víz, nátrium-klorid, kálium- III/ o.

8 A képlet megfigyelőképesség, fejlesztése. Molekula Lényeglátás, összehasonlítás, Molekulafajták: elem-, vegyület- összefüggés elemzés, molekula képzelőerő, absztrakciós képesség fejlesztése. 10. Atomok és molekulák 56. Gyakorlás Képletszerkesztés A vegyérték I. 58. A vegyérték II. (gyakorlás) 59. Relatív atomtömeg Moláris atomtömeg Relatív molekulatömeg Moláris molekulatömeg Képletszerkesztés tömegszázalék segítségével anyagmennyiség-arány meghatározása Vegyérték képletszerkesztés Azonos vegyérték, változó vegyérték 12. A kémiai egyenlet Kémiai változás jelölése 60. Gyakorlás (egyenletrendezés) Atom-, és tömegmegmaradás törvénye Miről nem beszél a képlet? Hasonló képlet eltérő tulajdonság Molekulák és ionok I. 63. Molekulák és ionok II. (gyakorlás) Az atomok és az ionok elektronszerkezete Kémiai részecskék Kémiai kötések Molekulák kialakulása Ionok képződése Ionok fajtái: kationok, anionok Ionok tömege Atom: atommag elektronfelhő Az elektronfelhő felépítése Periódusok oszlopok Vegyértékhéj vegyértékelektron kémiai reakció Mennyiségi viszonyok feltárása, egyszerű, arányossági, százalékszámítási feladatok elvégzése. Gyakorlás, alkalmazás. Szakkifejezések pontos használata szóban és írásban Összehasonlítás, azonosságok és különbségek megállapítása, a régi ismeretek közé az új beillesztése. Elmélyítés, rögzítés. Egyszerű, arányossági számítások elvégzése. Mennyiségi viszonyok feltárása, reakcióegyenletek rendezése. Gyakorlás, alkalmazás. Rendszerek vizsgálata részekre bontás, kapcsolatelemzés segítségével. Részecskeszemlélet bővítése. Anyag szerkezet információ viszonyainak elemzése. Modellalkotás, képzelőerő, absztrakciós képesség, kreativitás fejlesztése. Az anyagi halmazok tulajdonságainak értelmezése az őket felépítő anyagi részecskék és a közöttük ható összetartó erők alapján. A kémiai jelrendszer használata számítási feladatok megoldása során. Gyakorlás, alkalmazás. klorid, magnézium-oxid, kalcium-oxid, alumíniumoxid, vas-oxidok, réz-oxidok, Anyagismeret bővítése: a megszerkesztett képletek és az azokat megtestesítő anyagok bemutatása Sósavszökőkút Sósavoldat és nátriumklorid-oldat vizsgálata vöröskáposzta levével Sósavoldat és nátriumklorid-oldat cinkkel Vezetőképesség-vizsgálat Modellezés: atomszerkezet, molekulaszerkezet, ionok képződése Kísérlet: III/ o. III/11. III/ o. III/13. III/14. III/15. Otthon, felnőtt felügyeletével elvégezhető kísérletek ajánlása:

9 Ionok keletkezése jelölésük Hidrogéngáz égése indikátor készítése, Kristályrácsok. A molekulák szerkezete Szilárd anyagok kristályszerkezet Kristályrácsok: ionrács, molekularács III/16. lakásban található vegyi anyagok kémhatásának vizsgálata, Oxidáció és redukció 67. Gyakorlás Égés oxidáció Redoxireakció: oxidáció + redukció Oxidálódott redukálószer Redukálódott oxidálószer Összehasonlítás, a jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerése. Elmélyítés, rögzítés. Csoportokba sorolás. Rendszerezés. A régi ismeretek közé az új beillesztése. A kémiai jelrendszer használata számítási feladatok megoldása során. Gyakorlás, alkalmazás. Az észlelt adatok, tulajdonságok rendezése, táblázatba foglalása, grafikonkészítés. Magnézium égése Nátrium és klór Alumínium és jód Vas és réz-klorid Magnézium és brómos víz Alumínium és sósav Nátrium és kálium, magnézium és kalcium vízzel III/ o. lakókörnyezetben található természetes vizek kémhatásának vizsgálata. BESZÁMOLÓ, FELVÉTEL KÉSZÍTÉSE A KÍSÉRLETEKRŐL Savak és bázisok Az oldatok kémhatása Anyagok csoportosítása kémhatás alapján Savas és lúgos kémhatású oldatok keletkezése Kémhatás oka, ph érték, indikátorok Víz amfoter anyag Szakkifejezések használata, szóbeliség. Különböző indikátorokkal oldatok kémhatásának meghatározása: nátrium-hidroxid-oldat, ammóniaoldat, konyhasóoldat, cukoroldat, III/18. Tavaszi, őszi kémia: Összefoglalás Témazáró előkészítése Savak és bázisok : só és víz keletkezése Közömbösítés Szerkezet és tulajdonság közötti kapcsolat felismerése, tudatosítása. Elmélyítés, rögzítés. Ismeretek rendezése, szakkifejezések pontos használata. Tanulókísérlet: Desztillált víz és égetett mész vizes oldatának vizsgálata univerzális indikátorral. Égetett mész és sósav során keletkezett oldat vizsgálata fenolftaleinnel o. Növényi színváltozások és az indikátorok Vállalkozói kompetencia: sikerorientáltság.

10 71. III. témazáró (feladatlap a III. fejezetből) önfejlesztő képesség fontossága. Év végi ismétlés, rendszerezés 72. Anyagok tulajdonságai Év végi ismétlés, rendszerezés Anyagok reakciói Az év értékelése

11 Tanmenetjavaslat Villányi Attila: Kémia 7. Bevezetés a kémiába című tankönyvéhez Készítette: Balázsné Kerek Marianna Ajánlás az éves óraszám felosztására: 2 óra/hét 74 óra/év 1,5 óra/hét 55 óra/év Témakör Óraterv 2 óra/hét Óraterv 1,5 óra/hét I. Ismerkedés a kémiával 24 óra 15 óra II. Tulajdonságok, változások, folyamatok 17 óra 9 óra III. Anyagok összetétele 30 óra 28 óra Év végi ismétlés, rendszerezés 3 óra 3 óra 1. melléklet Módszertani levél a kémia tanulásához 2. melléklet Könyvajánló Tanulókísérlet IBST-módszerrel * : IBST módszer (Inquiry Based Science Teaching, azaz kérdésfeltevésen és kutatáson alapuló természettudomány-oktatás) alkalmazásával: a tanult ismeretek és az elsajátított képességek szintézise a szabályszerűségek felismerésén, valamint a tanulókísérletek önálló megtervezésén, kivitelezésén, értelmezésén és egymás közötti megvitatásán keresztül felfedeztető tanulás. ben található Mini példatár

12 I. Ismerkedés a kémiával Bevezetés Baleset-megelőzési, -védelmi oktatás Hogyan tanuljuk a kémiát? 1. Mit nevezünk tisztának a kémiában? 2. Halmazállapotok 3. Halmazállapot-változások 4. Fázisok, komponensek Tanulókísérlet I. 5. Anyagok szétválasztása Anyagok szétválasztása Tanulókísérlet II Oldatok, elegyek Az oldatok összetételének vizsgálata Számítások gyakorlása (tömeg%, tömegtört) Természettudomány A kémiatörténet korszakai A tudományos kémia tárgykörei Kísérletezés megfigyelés következtetés magyarázat Baleset-megelőzési, -védelmi szabályok Kémiailag tiszta Keverék Desztilláció Anyag részecsketermészete Részecskék halmaza elrendeződése mozgása térfogata alakja Olvadáspont fagyáspont forráspont Fizikai változás Szublimáció lecsapódás Komponens Fázis Homogén heterogén Telített oldat Diszpergálás Elválasztási műveletek Oldat oldott anyag oldószer Elegy Oldatok, elegyek összetétele tömegtört tömegszázalék Összehasonlítás Hatékony, önálló tanulást segítő kompetencia: A kémia tantárgy tanulási módszereinek megismerése. Információk keresése, kezelése az interneten Szabálykövető kompetencia: a kísérletezés rendszabályai Állampolgári kompetencia: A kémiai ismeretek társadalmi szerepének fontossága, tudatosítása Cél meghatározása, tervkészítés, megvalósítás, elemzés. Tények, adatok rögzítése vázlatírás. Lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése, képzelőerő, absztrakciós képesség fejlesztése. A jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerése. Összehasonlítás, a régi ismeretek közé az új beillesztése. Manuális képességek fejlesztése helyes eszközhasználat során. Helyes ön- és társismeret módjának kialakítása, egymás segítése, együttműködés, egymásra való odafigyelés, kezdeményezőképesség és feladatvállalás vállalkozói kompetencia. Helyes énkép és önértékelés kialakítása. Ismeretek rendezése, szakkifejezések pontos Kísérletekhez használt eszközök megismerése Desztillálás Tanulókísérlet: Fecskendős kísérlet Jód, víz, szárazjég halmazállapot-változásai Elegyítési próbák Kén + vas Jódos benzin + víz Konyhasó + víz Konyhasó + homok Konyhasó, cukor és mészkőpor azonosítása Tanulókísérlet IBSTmódszerrel * : desztillált víz, csapvíz és tengervíz azonosítása Szén-dioxid + víz Bróm(gőz) + levegő 4 5. o. I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. I/ o. Kémiatörténeti források feldolgozása Otthon, felnőtt felügyeletével elvégezhető kísérletek ajánlása: kikristályosítás, karamellkészítés, adott összetételű növényi tápoldatok, szirupok készítése A víz szerepe az élőlények életében, a történelemben, a Bibliában

13 8. 8. Az oldatok, elegyek térfogata Tömegmérés 10. Oldatkészítés 11. Oldódás és kikristályosodás Az oldhatóság Mitől függ az oldhatóság? 12. Gyakorlás Egyéb keverékek 14. Összefoglalás Témazáró előkészítése 15. I. témazáró (feladatlap az I. fejezetből) Sűrűség térfogat tömeg Kontrakció Tömegmérés pontosság Mérések tömeg és térfogat szerint Diffúzió Oldódás kikristályosodás Oldás bepárlás Oldás kölcsönhatás: fizikai, kémiai változás Oldószerburok Oldat jellemzése: tömegszázalék, oldhatósági értékek Hőmérséklet, anyagi minőség szerepe hasonló a hasonlóban elv Heterogén diszperz rendszerek: emulzió, szuszpenzió, hab, köd, füst használata. Mennyiségi viszonyok, egyenes arányosság, százalékszámítás, becslés, nagyságrendek összehasonlítása. önfejlesztő képesség fontossága. Szakkifejezések használata, írásbeli munka. Manuális képességek fejlesztése helyes eszközhasználat során. Kísérletek kapcsán a megfigyelőképesség, koncentráció, figyelem, lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése. Ismeretek rendezése, szakkifejezések pontos használata, elmélyítés, rögzítés. Számadatok felhasználásával grafikonok rajzolása, számítások elvégzése, feladatmegoldó képesség fejlesztése. Állampolgári kompetencia: környezettudatos magatartás alakítása, egészségvédelem. Összehasonlítás: különféle rendszerek, rendszerek közötti azonosságok és különbségek megállapítása, magyarázata Személyközi és állampolgári kompetenciák: kooperációs készség fejlesztése, együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés. szakkifejezések használata, szóbeliség. Vállalkozói kompetencia: sikerorientáltság. Szakkifejezések használata, írásbeli munka. Higany és víz sűrűségének összehasonlítása tapasztalással, méréssel Alkohol + víz 10 ml + 10 ml 20 ml Mérések különböző mérlegekkel Oldatkészítés mérőlombik felhasználásával Kálium-klorid oldása vízben Fixírsó vagy nátriumacetát oldása vízben Szén-dioxid + víz Telített konyhasóoldat + alkohol Étolaj + víz Étolaj + benzin Szuszpenzió készítése: Kvarchomok és agyagásványt tartalmazó talajminták oldása vízben Szappanoldat készítése Emulzió készítése: Olaj, margarin, vaj oldása vízben Hab készítése: Szódavíz előállítása I/ o. I/ o. I/ o. I/11. I/ o. I/ o o. Otthon, felnőtt felügyeletével elvégezhető kísérletek ajánlása: majonézkészítés, tejszínhabkészítés patronnal, festékek hígítása szerves oldószerekkel Receptgyűjtés: Nagymamák legfinomabb receptjei és a kémia Háztartásban használt anyagok összetételét jelző címkék gyűjtése, értelmezése BESZÁMOLÓ, FELVÉTEL KÉSZÍTÉSE A KÍSÉRLETEK- RŐL, GYŰJTŐMUNKÁ- RÓL Megismert anyagok a történelem során

14 16. II. Tulajdonságok, változások, folyamatok I. témazáró javítása 1. Tulajdonságok, változások Fizikai sajátság, kémiai tulajdonság Fizikai állandó Fizikai, kémiai változás Viszkozitás és sűrűség Vezető és szigetelő Fizikai és kémiai változások Kémiai változás égés Kémiai tulajdonság éghetőség Tömegmegmaradás törvénye az önfejlesztő képesség fontossága. Cél- és feladatmeghatározás, tervkészítés, kísérlet elvégzése; megfigyelőképesség, lényeg kiemelése, összefüggés-elemzés. Tények, adatok rögzítése vázlatírás. Szakkifejezések használata, szóbeliség, írásbeliség Kémiai reakciók Oldódás fizikai változás Oldódás kémiai változás Kísérletezés: megfigyelőképesség, Fizikai és kémiai változások Vízbontás egyenáram segítségével A vízbontás termékei, tulajdonságai A levegő összetétele lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése, tények, adatok rögzítése vázlatírás jegyzőkönyvkészítés. 19. Egyesülés, bomlás ellentétes kémiai Tanulókísérlet III. Személyközi és állampolgári kompetenciák: reakciók Kooperációs készség fejlesztése, csoporttudat- alakítás, együttműködés, alkalmazkodás, norma- és szabálykövetés Energiaviszonyok Tanulókísérlet IV Az exoterm reakciók energiaviszonyai Milyen körülmények között megy végbe egy reakció? Kölcsönhatás energiaváltozás Belső energia Exoterm, endoterm folyamatok Fizikai, kémiai változások fogalmi pontosítása Durranógáz Aktiválási energia Katalizátor az önfejlesztő képesség fontossága. Cél- és feladatmeghatározás, tervkészítés, kísérlet elemzése, megfigyelőképesség, lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése; modellalkotás, képzelőerő fejlesztése, absztrakciós képesség fejlesztése, tények, adatok rögzítése vázlatírás jegyzőkönyvkészítés. Szakkifejezések használata, szóbeliség, írásbeliség, Áramvezetés vizsgálata: fa, kulcs, üveg, deszt. víz, só, cukor, só-, cukoroldat, absz. alkohol, alkohol-víz elegy, ecetsav, benzin Égés: fa, magnézium, alumínium Oldás vízben, benzinben, meszes vízben: jód Hoffman-féle vízbontás Termékek kimutatása: égő és parázsló gyújtópálcával Tanulókísérlet: Magnézium égése Hipermangán hevítése Hipermangán oldása vízben Nátrium-hidroxid, szalmiáksó és karbamid oldása vízben Tanulókísérlet IBST- módszerrel * : Nátrium-klorid és cukor azonosítása tervkészítéssel Hidrogénfejlesztés Durranógázpróba Klórgázfejlesztés Klórdurranógáz II/1. II/2. II/3. II/4. II/5 6. Otthon, felnőtt felügyeletével elvégezhető kísérletek ajánlása: karamell készítése BESZÁMOLÓ, FELVÉTEL KÉSZÍTÉSE A KÍSÉRLETEKRŐL A tűzgyújtás története Tűzveszélyes anyagok a háztartásunkban Katalizátor szerepe az autók esetén

15 Változások elmélyítés, rögzítés. Hidrogén-peroxid bomlása 22. Részösszefoglalás Gyakorlás Vállalkozói kompetencia: sikerorientáltság o Égéstermékek. Mit nevezünk égésnek? 9. Gyors és lassú, tökéletes és tökéletlen 10. Robbantsunk! (tanári demonstráció) Égés a köznapi életben, szűk és tág értelemben Égéstermékek Az égés feltételei Égés oxidáció Az égés fajtái Durranógázok Durranógázpróba Térfogat- és tömegarányok az önfejlesztő képesség fontossága. Cél- és feladatmeghatározás, megfigyelőképesség, lényeglátás, összefüggés-elemzés fejlesztése; modellalkotás, képzelőerő, absztrakciós képesség fejlesztése; megfigyelések rögzítése vázlatírás jegyzőkönyvkészítés. Mennyiségi viszonyok feltárása anyagi halmazokban. Szakkifejezések használata, szóbeliség, írásbeliség. Szén-dioxid előállítása: Szén, fa égetése Mészkő és sósav reakciójával Szén-dioxid kimutatása: meszes vízzel, gyertyával Nátrium égése oxigénben és klórgázban Vörösréz hevítése Szerves anyagok égése Láng vizsgálata Különböző térfogatarányú: hidrogén levegő, hidrogén oxigén elegyek meggyújtása II/7 8. II/9. II/ Összefoglalás Témazáró előkészítése Személyközi és állampolgári kompetenciák: Kooperációs készség fejlesztése, együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés. Szakkifejezések használata, szóbeliség o. Vállalkozói kompetencia: sikerorientáltság. 26. II. témazáró (feladatlap a II. fejezetből) Szakkifejezések pontos használata, írásbeli munka.

16 III. Anyagok összetétele II. témazáró javítása 1. A kémiai reakciók tömegviszonyai Gyakorlás (állandó tömegviszonyok törvénye) 2. Elemek és vegyületek 3. Semmi sem lehetetlen Parányi részecskék Az elemek atomjai Tömegmegmaradás törvénye Állandó és többszörös tömegviszonyok törvénye Jellemző tömegarányok Kémiailag tiszta anyagok Elemek, vegyületek Vegyjel Relatív tömeg Relatív tömegarányok Elemi részecskék és jellemzőik: Név, jel, töltés tömeg, hely, szerep, szám Atom és atommag összehasonlítása: tömeg és térfogat alapján Elem, rendszám, tömegszám jelölésük Izotóp A relatív atomtömeg Relatív atomtömeg egysége, jele Az elemek periódusos rendszere Periódusok, oszlopok 8. Az anyagmennyiség Anyagmennyiség alapmennyiség: Jele, mértékegysége Kapcsolatai tömeggel, részecskeszámmal, térfogattal önfejlesztő képesség fontossága. Modellalkotás, képzelőerő, kreativitás, absztrakciós, diszpozíciós képességek fejlesztése. Összehasonlítás, a régi ismeretek közé az új beillesztése. Mennyiségi viszonyok feltárása anyagi halmazokban. Egyszerű, arányossági számítások elvégzése. Gyakorlás, alkalmazás. Szakkifejezések használata, szóbeliség. Személyközi és állampolgári kompetenciák: Kooperációs készség fejlesztése, együttműködés. Cél- és feladatmeghatározás, tervkészítés, kísérlet elvégzése, megfigyelőképesség, hasonlóságok és különbségek felismerése, összefüggés-elemzés. Mennyiségi viszonyok feltárása anyagi halmazokban. Egyszerű, arányossági számítások elvégzése, normál alak használata. Gyakorlás, alkalmazás. Meszes víz és szódavíz Magnézium égése Cink és sósav Vas és kén; cink és kén Kálium-klorid és ólomnitrát Szódabikarbóna és sósav Modellezés atomszerkezet (Mágneses mozaik) Na és K vízzel 1 molnyi mennyiségű anyagok kimérése, térfogatuk összehasonlítása: kén, szén, vas, réz, magnézium, alumínium, III/1. III/2. III/3. III/4. III/ o. III/ o. III/7. III/ o. A tömegmegmaradás törvénye a mindennapi életben Modellek a kémia történetében Ókori filozófusok tanai Elemek nevei és a nyelvújítás Atomszerkezet megismeréséhez kapcsolható tudósok munkásságának megismerése Magyar tudósok és munkásságuk 35. Számítások és gyakorlás víz, nátrium-klorid, káliumklorid, magnézium-oxid, kalcium-oxid, alumínium-

17 A képlet 10. Atomok és molekulák Vegyületek és egyes elemek jelölése: képletekkel Képlet jelentései Molekula Molekulafajták: elem-, vegyületmolekula Relatív atomtömeg Moláris atomtömeg Relatív molekulatömeg Moláris molekulatömeg Képletszerkesztés tömegszázalék segítségével anyagmennyiség-arány meghatározása A vegyérték I. A vegyérték II. (gyakorlás) Vegyérték képletszerkesztés Azonos vegyérték, változó vegyérték A kémiai egyenlet Kémiai változás jelölése Atom-, és tömegmegmaradás törvénye 41. Gyakorlás (egyenletrendezés) Miről nem beszél a képlet? Hasonló képlet eltérő tulajdonság Molekulák és ionok I. Kémiai részecskék Kémiai kötések Molekulák kialakulása 44. Molekulák és ionok II. (gyakorlás) Ionok képződése Ionok fajtái: kationok, anionok Ionok tömege Az atomok és az ionok elektronszerkezete Atom: atommag elektronfelhő Elektronfelhő felépítése Periódusok oszlopok Vegyértékhéj vegyértékelektron kémiai reakció Ionok keletkezése jelölésük Lényeglátás, összehasonlítás, összefüggés elemzés, képzelőerő, absztrakciós képesség fejlesztése. Mennyiségi viszonyok feltárása, egyszerű, arányossági, százalékszámítási feladatok elvégzése. Szakkifejezések pontos használata szóban és írásban. Összehasonlítás, azonosságok és különbségek megállapítása, a régi ismeretek közé az új beillesztése. Elmélyítés, rögzítés. Egyszerű, arányossági számítások elvégzése. Mennyiségi viszonyok feltárása, reakcióegyenletek rendezése. Gyakorlás, alkalmazás. Rendszerek vizsgálata részekre bontás, kapcsolatelemzés segítségével. Részecskeszemlélet bővítése. Anyag szerkezet viszonyainak elemzése. Az anyagi halmazok tulajdonságainak értelmezése az őket felépítő anyagi részecskék és a közöttük ható összetartó erők alapján. Modellalkotás, képzelőerő, absztrakciós képesség, kreativitás fejlesztése. A kémiai jelrendszer használata számítási feladatok megoldása során oxid, vas-oxidok, réz-oxidok, Anyagismeret bővítése: megszerkesztett képletek és az azokat megtestesítő anyagok bemutatása Sósav szökőkút Sósav oldat és nátriumklorid oldat vizsgálata vöröskáposzta levével Sósav oldat és nátriumklorid oldat cinkkel Vezetőképesség-vizsgálat Modellezés: atomszerkezet, molekulaszerkezet, ionok képződése III/ o. III/ o. III/11. III/ o. III/13. III/14. III/15.

18 Kristályrácsok. A molekulák szerkezete Oxidáció és redukció 48. Gyakorlás Savak és bázisok. Az oldatok kémhatása Összefoglalás Témazáró előkészítése III. témazáró (feladatlap a III. fejezetből) III. témazáró Év végi ismétlés, rendszerezés Anyagok tulajdonságai Év végi ismétlés, rendszerezés Anyagok reakciói Az év értékelése Szilárd anyagok kristályszerkezet Kristályrácsok: ionrács, molekularács Égés oxidáció REDOXI reakció: oxidáció + redukció Oxidálódott redukálószer Redukálódott oxidálószer Anyagok csoportosítása kémhatás alapján Savas és lúgos kémhatású oldatok keletkezése Kémhatás oka, ph érték, indikátorok Víz amfoter anyag Savak és bázisok : só és víz keletkezése Közömbösítés Összehasonlítás, a jelenségek közötti hasonlóság és különbségek felismerése. Elmélyítés, rögzítés. Csoportokba sorolás. Rendszerezés. A régi ismeretek közé az új beillesztése. A kémiai jelrendszer használata számítási feladatok megoldása során. Gyakorlás, alkalmazás. Az észlelt adatok, tulajdonságok rendezése, táblázatba foglalása, grafikonkészítés. Szakkifejezések használata, szóbeliség. Szerkezet és tulajdonság közötti kapcsolat felismerése, tudatosítása. Elmélyítés, rögzítés. Ismeretek rendezése, szakkifejezések pontos használata. Vállalkozói kompetencia: sikerorientáltság. önfejlesztő képesség fontossága. Kísérlet: Hidrogéngáz égése Magnézium égése Nátrium és klór Alumínium és jód Vas és réz-klorid Magnézium és brómosvíz Alumínium és sósav Nátrium és kálium, magnézium és kalcium vízzel Különböző indikátorokkal oldatok kémhatásának meghatározása: nátrium-hidroxid-oldat, ammóniaoldat, konyhasóoldat, cukoroldat, Tanulókísérlet: Desztillált víz és égetett mész vizes oldatának vizsgálata univerzális indikátorral. Égetett mész és sósav során keletkezett oldat vizsgálata fenolftaleinnel. III/16. III/ o. III/ o. Otthon, felnőtt felügyeletével elvégezhető kísérletek ajánlása: indikátor készítése, lakásban található vegyi anyagok kémhatásának vizsgálata, lakókörnyezetben található természetes vizek kémhatásának vizsgálata. BESZÁMOLÓ, FELVÉTEL KÉSZÍTÉSE A KÍSÉRLETEKRŐL Tavaszi, őszi kémia: Növényi színváltozások és az indikátorok