A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek.
|
|
- Márton Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 8. Kémia tanterv-kiegészítés Szakiskolák, évfolyam Célok és feladatok A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek. A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsődleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a diákokban az önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem fontosságát Fejlesztési követelmények A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban olyan kémiai tájékozottság alakul ki, amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerű természetképet alkot. A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a természet törvényei megismerhetőek a jelenségek megfigyelése alapján. A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében az újakat önállóan tudják értelmezni. Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszervezés, - feldolgozás és -átadás folyamán. Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználásuk előnye és veszélyessége). Végezzenek
2 234 egyszerű számítási feladatokat (keverékek, elegyek összetétele stb.). Vegyék számba a mindennapokban gyakran előforduló, egészségre ártalmas szerves anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élő rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel gyűjtőhelyek, ahol a háztartási veszélyes hulladékokat, az újrahasznosítható anyagokat átveszik. Üzemlátogatás keretében ismerjék meg a vízkivételi helyeket, szennyvíztisztító telepet, deponálót. Ehhez kapcsolódóan ismerjék a zöldnapokat (Vízvilágnap, Föld Világnapja, Környezetvédelmi Világnap stb.). Szerezzenek információkat, és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeiről. A tantárgyhoz kapcsolódóan ismerjék meg a kiemelkedő magyar kémikusok, mérnökök, természettudósok munkáját Tankönyvek számára Z. Orbán Erzsébet: Kémia 9, Kémia 10: a szakiskolák A 9. évfolyam Heti 1 óra (évi 37 óra) Óraszámok: I. Az anyagszerkezet általános jellemzése 9 óra II. Keverékek, elegyek, oldatok: 6 óra III. Az elemek csoportosítása és vegyületeik: 14 óra IV. A kémiai reakciók jellemzése: 6 óra
3 235 V. Üzemlátogatás: 2 óra Összesen: 37 óra I. Az anyagszerkezet általános jellemzése Tananyag: Anyagszerkezet: kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben, anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és változásai Követelmények: A tanuló legyen tisztában: - az anyag atomos szerkezetével; - az atomok és a mindennapi anyagok nagyságrendjének különbségeivel; - a kémiai és fizikai változások közötti különbséggel; - a kémiai jelölésmód, vegyjel, képlet, kémiai egyenlet, ezek minőségi és mennyiségi jelentéseivel; - a periódusos rendszer szerkezetével, az atomok rendszerbeli helyéből tudjon következtetni az elektronszerkezetre és ezáltal a tulajdonságokra; II. Keverékek, elegyek, oldatok Tananyag: Oldat, oldott anyag, oldószer, emulzió, szuszpenzió, aeroszol gél fogalma Cél: A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A keverékek szétválasztására alkalmas műveletek végzése. A konyhai műveletek és a kertművelés során szükséges egyszerű számítások végzése az oldatkészítéssel kapcsolatban. A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és környezetre való hatásainak figyelembevétele a
4 236 felhasználás során. Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. Követelmény: A tanuló legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szükséges lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai műveletek és kertművelés során. III. Az elemek csportosítása és vegyületeik Tananyag: Fémek: fontos fémek (az aluminium, vas, réz, arany) Nemfémek: nemfémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén) Vegyületek: A fémes és nemfémes elemek fontosabb vegyületei Követelmények: A tanuló legyen tisztában: - a vegyi anyagok szerepével, felhasználhatóságával az iparban, mezőgazdaságban, a háztartásban, mindennapi életünkben; - képes legyen alkalmazni a környezetvédelmi szabályokat a vegyi anyagokkal való tevékenységek alkalmazásával. A tanuló legyen képes megkülönböztetni: - a fémes és nemfémes elemeket, egyszerű és összetett anyagokat; - fizikai és kémiai változásokat. IV. Kémiai reakciók jellemzése Tananyag: Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor. Sav-bázis reakciók: savak, lúgok kimutatása, fémek reakciója savval (ételeinkkel) Redoxireakciók: lassú és gyors égés, rozsdásodás, emésztés; fémek oldása savakban; fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek.
5 237 Cél: A kémiai reakciók energiaváltozással járnak, a hírtelen felszabaduló reakcióhő veszélyt okozhat. A tűzoltás módjainak ismerete. A fémedények használatakor annak figyelembevétele, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos megfogalmazása írásban és szóban. Követelmény: A tanuló ismerje a háztartásban előforduló sav-bázis- és redoxifolyamatokat. Tanítási órák anyaga 9. évfolyam I. 1. Általános tudnivalók, balesetvédelem, történeti áttekintés. 2. Az anyagok csoportosítása, tulajdonságai és változásai. 3. Az atom és elemek. 4. A periódusos rendszer. 5. Vegyületek. 6. Kémiai mennyiségek. 7. Gyakorló feladatok. 8. Összefoglalás, rendszerezés. 9. Számonkérés. II.
6 A keverékek (homogén, heterogén, kolloid, emulzió, szuszpenzió), példák a mindennapi életből. 11. Oldatok: oldott anyag és oldószer - az oldódás folyamata (teafőzés, édesítés); - a híg, tömény, telített, túltelített oldat fogalma. 12. Az oldat összetétele: - tömegszázalékos - térfogatszázalékos - koncentráció 13. Egyszerűbb feladatok megoldása. 14. Összefoglalás. 15. Számonkérés. III. 16. Az elemek csoportosítása. A fémek jellemzése. 17. Az aluminium. 18. A vas. 19. Réz, ezüst és arany. 20. A nemfémes elemek jellemzése. A hidrogén. 21. Az oxigén és az égés. 22. A víz. 23. Vizes oldatok kémhatása. 24. A klór és a sósav.
7 A kén és vegyületei. 26. A nitrogén és vegyületei. 27. A szén és vegyületei. 28. Összefoglalás. 29. Számonkérés. IV. 30. Reakcióhő. 31. Reakciósebesség. 32. Redoxireakciók (elektronátmenettel járó reakciók). 33. Sav-bázis reakciók (protánátmenettel járó reakciók). 34. Összefoglalás, rendszerezés. 35. Számonkérés A Víz Világnapi rendezvényeken való részvétel. A vízkivételi helyek megtekintése március hónapban A 10. évfolyam Heti 1 óra (évi 37 óra) Óraszámok: I. Az élő szervezeteket felépítő anyagok Tápanyagaik.
8 240 Egészséget károsító anyagok: 16 óra II. Kémia a mindennapi élet szolgálatában: 9 óra III. Energia- és hulladékgazdálkodás, környezetvédelem: 8 óra Év végi összefoglalás, rendszerezés 2 óra Üzemlátogatás 2 óra Összesen: 37 óra Tananyag: Energiaforrásaink; Építkezésnél használt anyagok; Műanyagok, Növényvédő szerek; Szénhidrátok; Fehérjék; Zsírok, olajok; Vitaminok, nyomelemek; Alkoholok; Karbonsavak; Növényi, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, le nem bomló hulladékok. Veszélyes hulladékok; Szenvedélybetegségeket okozó vegyületek; Környezetkárosító anyagok: vízben, levegőben, talajban. Követelmények: A tanuló - legyen képes különbséget tenni a megújuló és meg nem újuló energiaforrások között; - ismerje a tananyagban szereplő, háztartásban előforduló szerves anyagok tulajdonságait; - legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba; - tudja az egészségkárosító anyagok hatásait. Tanítási órák anyaga
9 10. évfolyam 241 I. 1. Általános tudnivalók, balesetvédelem 2-3. A szerves anyagok rendszerezésének elvei. 4. Az élő szervezetet felépítő elemek. 5. Szénhidrogének. 6. Alkoholok. 7. Szenvedélybetegségeket okozó anyagok. 8. Oxigéntartalmú vegyületek. 9. Zsírok és olajok. 10. Szénhidrátok. 11. A keményítő és a cellulóz. 12. A fehérjék. 13. A táplálék összetétele. 14. Ásványi sók, nyomelemek, adalékanyagok. 15. Összefoglalás, rendszerezés. 16. Számonkérés. II. 17. Tisztálkodószerek.
10 Tisztítószerek. 19. Kémia a mezőgazdaságban. 20. Építőipari anyagok. 21. Festékek, ragasztók. 22. Műanyagok. 23. A műanyagok újrahasznosítása. 24. Összefoglalás, rendszerezés. 25. Számonkérés. III. 26. Megújuló energiaforrásaink. 27. Meg nem újuló energiaforrásaink. 28. Légszennyező anyagok. 29. Víz- és talajszennyezők. 30. Hulladékkezelés I. 31. Hulladékkezelés II. 32. Összefoglalás, rendszerezés. 33. Számonkérés Év végi összefoglalás.
11 A Víz Világnapja alkalmából szevezett üzemlátogatás a szennyvíztisztító telepen. 8.2 Szakközépiskola, évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskola évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben más szempontú megközelítéssel megerősítjük és továbbfejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. - A kémiai tanulásában a megértés dominál. - A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. - A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit, ezek biológiai, társadalmi hatását. - A molekulamodellek használata elengedhetetlen. - A 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra legyenek képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen végzik számítógép segítségével. - A diákok szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a tanulók világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. - A kémiatanulás négyéves folyamata során ( ) olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez.
12 8.2.2 Fejlesztési követelmények Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és a tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. - Diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték. Ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait. - Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. - Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók. - A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. - Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról. - Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. Ismerjék meg a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. - Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. - Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására. - A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot.
13 8.2.3 Belépő tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz. - Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. - A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. A hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. - Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. - A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. - A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. - A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. Értse, hogyan kell a termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni. A tanuló ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Ismerje a fontosabb elemeket, szervetlen és szerves vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Ismerje a kémiai reakciók főbb típusait, és tudja a megismert reakciókat ezekbe besorolni.
14 8.2.5 Tankönyvek évfolyam: Kónya Józsefné-Kocsisné Zalán Judit: Kémiai 9. Raktári szám: 14130/1 10. évfolyam: Z. Orbán Erzsébet: Kémiai IV. Raktári szám: Taneszközök Amelyekről a Ktv 93. -ában rendelkezik: a tantárgy oktatásához a törvényben előírt szaktanteremmel és szertárral rendelkezünk A 9. évfolyam Témakörök és tartalmak a helyi tantervhez (tanmenet) Heti 1 óra (évi 37 óra)szakközépiskola Óraszámok: 1./ Bevezetés, balesetvédelmi oktatás: 1 óra 2./ Tájékozódás a részecskék világában (I) Új anyag: Ismétlés: Számonkérés: 9 óra 2 óra 2 óra 3./ Kémiai reakciók a részecskék ismeretében (II) Új anyag: 7 óra Összefoglalás: 1 óra Számonkérés: 1 óra 4./ Szervetlen kémia (III)
15 Új anyag: Összefoglalás: Számonkérés: óra 1 óra 2 óra 5./ Év végi ismétlés: 1 óra Összesen: 37 óra Számonkérés: - Írásbeli és szóbeli feleletekkel folyamatosan - Témazáró feladatlapokkal I. Tájékozódás a részecskék világában Belépő tevékenységformák A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyérték elektronszerkezetének meghatározása a főcsoportokban. Következtetések a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből a tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és másodrendű kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba. 1./ Bevezetés: 1 óra Cél: A tanuló általános iskolai kémiai tudásszintjének felmérése, a tanuló kémiával kapcsolatos ismereteinek megalapozása. A kémia, mint természettudomány elhelyezése a természettudományokban és a tudománytörténetben. 2./ Az atomok szerkezete: Cél: Az anyagok parányi építőköveinek, azok szerepének, valamint atomszerkezetet meghatározó törvények megismertetése, alkalmazása. Követelmény: A tanuló legyen képes:
16 248 - jellemezni a protont, neutront, elektront és ismertetni szerepüket az atom felépítésében; - megérteni a relatív atom- és molekulatömeg, az izotópok fogalmát; - ismertetni a radioaktív izotópok gyakorlati alkalmazását; - az atomok periódusos rendszerbeli helyéből következtetni az elektronszerkezetre, a tulajdonságokra; - ismertetni az ionok keletkezésének folyamatát. 3./ Molekulaszerkezet Cél: A tanulók ismereteinek megalapozása a különböző anyagok egymásra hatásával, a molekulák kialakulásával és szerkezetének jellemzőivel kapcsolatban. Követelmény: A tanuló legyen képes: - megmagyarázni az egyes kötéstípusok létrejöttének módját és feltételeit; - megállapítani a molekulák térbeli alakját; - felrajzolni a legfontosabb vegyületek elektronszerkezeti képletét; - ismertetni a poláris és apoláris kötés kialakulásának feltételeit; - megállapítani a molekula polaritását vagy apoláris jellegét, a dipólusosság feltételeit. 4./ Az anyagi halmazok Cél: Bemutatni az anyagi halmaz szerkezete és a halmaz tulajdonságainak szoros összefüggését. Követelmény: A tanuló legyen képes: - ismertetni az anyagi halmaz, az állapothatározó és a halmazállapot, a standard és normál állapot fogalmakat, Avogadro törvényét; - megérteni a másodrendű kötések kialakulását: a poláris molekulák közötti, az apoláris molekulák közötti kölcsönhatások, valamint a H-kötés létrejöttét; - jellemezni a gáz, folyadék és szilárd halmazállapotot;
17 249 - ismertetni a halmazok belső szerkezetét, a szilárd szerkezet rácstípusait: ionrács, atomrács, fémrács, molekularács, átmeneti szerkezetek (grafit), amorf anyagok. Az oldatok Cél: A tanulók oldódással, annak jellemzőivel és a kolloidokkal kapcsolatos ismereteinek megalapozása. Követelmény: A tanuló legyen képes: - meghatározni az oldat és az elegy fogalmát; - ismertetni az oldódás mechanizmusát; - értelmezni az oldhatóságot befolyásoló tényezőket, az oldhatósággal kapcsolatos egyensúlyi folyamatokat; - ismertetni a különböző oldat összetételeket, oldatkoncentrációkat; - elvégezni egyszerű oldatkészítéssel kapcsolatos számításokat; - ismertetni a kolloid oldatok fogalmát, tulajdonságait, gyakorlati alkalmazását, biológiai szerepüket. II. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében 1./ Kémiai átalakulások Cél: A kémiai reakciók lényegének, a lejátszódás feltételeinek megismertetése. Kialakítani a tanulókban azt a képességet, hogy el tudja dönteni két egymással érintkező kémiai anyagról, reagálnak-e egymással. Követelmény: A tanuló legyen képes - termokémiai szempontból a reakciókat értelmezni; - jellemezni a kémiai reakciókat; - értelmezni a reakciók létrejöttének feltételeit, - meghatározni a reakciósebesség, aktiválási energia, reakcióhő, képződéshő fogalmát, a Hess-tételt; - ismertetni a reakciósebességet befolyásoló tényezőket;
18 250 - meghatározni a katalizátor fogalmát; - jellemezni a kémiai egyensúlyt; - meghatározni a részecskeátmenet nélküli, a protolitikus és a redoxi reakciók fogalmát; - meghatározni a ph fogalmát; - értelmezni a sav-bázis fogalmat Brönsted szerint; - értelmezni a hidrolízist; - felismerni az elektronátmenettel járó reakciókat; - megállapítani a kémiai anyagok redukáló vagy oxidáló hatását; - ionegyenlettel felírni a reakciók lényegét; 2./ Elektrokémia Cél: A tanulók elektrokémiai ismereteinek megalapozása. A kémiai energia és az elektromos energia egymásba alakíthatóságának bemutatása. Követelmény: A tanuló legyen képes: - ismertetni az áramvezetés mechanizmusát elektrolitok oldataiban, olvadékaiban; - meghatározni az elektrolízis fogalmát; - ismertetni az elektrolízis primer és szekunder folyamatait; - meghatározni a leválási potenciál fogalmát; - ismertetni az elektródpotenciált befolyásoló tényezőket; - meghatározni a standardpotenciál fogalmát; - bemutatni a galvánelem felépítését, működését; - bemutatni az akkumulátorok szerkezetét, az ólomakkumulátor működését, a galvánelemek gyakorlati jelentőségét. Tanítási óra anyaga Bevezetés 1. Mivel foglalkozik a kémia? A kémia főbb területei, legfontosabb alkalmazásai. Balesetvédelmi oktatás. A kémiai kísérletek anyagai, eszközei I. Tájékozódás részecskék világában
19 251 Az atomok szerkezete 2. Az atomok szerkezete. Az atommag, elektronfelhő. Az elemi részecskék tömege, töltése. Rendszám. Tömegszám. Izotópatomok fogalma. 3. Az elektronszerkezet kiépülésénél érvényes törvények: Energiaminimum-elv, Pauli-elv, Hund szabály. A periódusos rendszer szerkezete, használata. A vegyjel mellett található információk. Az elemek periódusos rendszere és az atom szerkezete közötti kapcsolat. 4. Ionok képződése atomokból, ionok mérete. 5. Az atomok kapcsolódása. Elektronegativitás. Ionkötés, fémes kötés, kovalens kötés 6. A molekulák képződése és szerkezete. Többszörös kovalens kötés. Szigma- és Π-kötések fogalma. A molekulák alakja és polaritása. A molekulák elektronszerkezete: kötő és nemkötő elektronpárok, delokalizált elektronok. 7. Összefoglalás, gyakorlás 8. Számonkérés. Témazáró dolgozat Az anyagi halmazok 9. Az anyagi halmazok és sajátságaik. A gázok. Moláris tömeg és moltérfogat. Normál és standard állapot jellemzői: Avogadro törvénye. A folyadékok tulajdonságai. Szilárd anyagok jellemzői, rácstípusok.
20 Összetartó erők a halmazban. Diszperziós és dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogén-kötés. Ion-, fém-, atom-, molekularács. 11. Összetett halmazok környezetünkben. Diszperz rendszerek: Durva diszperz rendszer, valódi oldat, kolloid rendszer. 12. Az oldat. Az oldatok koncentrációja (tömeg és térfogat %). Az oldódás energiaviszonyai (exoterm, endoterm folyamat). Az oldáshő fogalma. 13. Összefoglalás. Számítási feladatok 14. Számonkérés. Témazáró dolgozat II. Kémiai reakciók Kémiai átalakulások fogalma, feltételei 15. Termokémia: a kémiai folyamatok hőváltozásai (exoterm, endoterm). Reakcióhő. Képződéshő, Hess-tétel. 16. Aktiválási energia. A reakciósebesség. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. Kémiai egyensúlyra vezető reakciók. Katalizátor fogalma. 17. A kémiai reakciók csoportosítása. Egyesülés, bomlás. Csapadékképződéssel, gázfejlődéssel járó folyamatok. 18. Protonátmenettel járó reakciók. A legismertebb savak és bázisok. Kémhatás, indikátorok. A ph fogalma.
21 253 A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Sók és hidrolízisük. Elektrokémia 19. Elektronátmenettel járó folyamatok. Oxidáció és redukció. Redoxireakciók. Reakcióegyenletek írása. Ionegyenlettel felírni a reakciók lényegét. Elektrolit fogalma. Elektrolitos disszociáció. Az áramvezetés mechanizmusa folyadékokban. 20. Elektródpotenciál, standard potenciál fogalma. A katódon és az anódon lejátszódó kémiai folyamatok a galváncellában. Elektromotoros erő. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (zsebtelep, akkumulátor) és a környezetvédelmi vonatkozások. 21. Elektrolízis fogalma. Katód és anódfolyamatok elektrolíziskor. Leválási potenciál fogalma. Az elemek leválási sorrendje. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége: -Akkumulátorok töltése -Galvanizálás 22. Összefoglalás, gyakorlás 23. Számonkérés. Témazáró dolgozat III. Szervetlen kémia 24. Nemesfémek és nemesgázok: tulajdonságaik, felhasználásuk. Nemfémes elemek és vegyületeik 25. A víz és alkotóik: Hidrogén, oxigén és ózon.
22 254 A víz reakciói, autoprotolízise. 26. Fehérítő- és fertőtlenítőszerek: Hidrogén-peroxid, klór, klóros víz, Hypó. Sósav, mint a hidrogén-klorid vizes oldata. 27. Savas esők: A kén és oxidjai, savvegyületei. A nitrogén és oxidjai, savvegyületei. 28. Műtrágyák és alkotóik: Ammónia és vegyületei. Foszfor, foszforsav, foszfátok. 29. Szén és vegyületei. Szén-monoxid, szén-dioxid. Szénsav, karbonátok. Szilícium és vegyületeik. Építőanyagok. 30. Számonkérés. Témazáró dolgozat Fémes elemek és vegyületeik 31. A fémek. A fémek jellemzése, kémiai tulajdonságaik. A fémek csoportosítása. A fémek előállítása. A fémek korróziója, korrózióvédelem. 32. Alkálifémek, alkáliföldfémek: Atomszerkezetük, tulajdonságaik, felhasználásuk. Vízkeménység, vízlágyítás. 33. Alumínium: Fizikai és kémiai tulajdonságok. Alumíniumgyártás.
23 A vas és reakciói. Vasgyártás. Egyéb fémek: ón, ólom, kobalt, nikkel, réz, cink, higany. 35. Összefoglalás, gyakorlás 36. Számonkérés. Témazáró dolgozat 37. Az éves munka értékelése A 10. évfolyam Heti 1 óra, összesen: 37 óra Óraszámok: 1. Szénhidrogének, mint energiahordozók Új anyag: Ismétlés: Témazáró dolgozat: Összesen: 10 óra 1 óra 1 óra 12 óra 2. Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig Új anyag: Ismétlés: Témazáró dolgozat: Összesen: 10 óra 1 óra 1 óra 12 óra 3. A biológia határán és a teától a heroinig Új anyag: Számonkérés: Összesen: 7 óra 1 óra 8 óra
24 Környezeti szerves kémia: 5 óra 5. Számonkérés az írásbeli és szóbeli feleletekkel folyamatosan. Cél és követelményrendszer témakörökhöz kapcsolódóan I. Szénhidrogének Cél: A szénhidrogének alapvető tulajdonságainak, a gyakorlati életben felhasználásuknak elsajátíttatása. A szerves kémiai ismeretek megalapozása. Követelmény: A tanuló legyen képes: - magyarázni a szénvegyületek nagy számát; - meghatározni a homológ sor fogalmát; - elnevezni a legfontosabb CH-neket; - alkalmazni a nevezéktant a szénhidrogének összeg-, szerkezetiés atomcsoportos képletek felírásának; - megérteni a konstitúciós izomériát; - ismertetni az alkánok (metán, etán, bután) fizikai tulajdonságait, reakciókészséget; - ismertetni a kőolaj és a földgáz keletkezését, feldolgozásukat, az egyes kőolaj frakciókat és azok felhasználását; - ismertetni az etilén és acetilén összetételét, szerkezetét jellemző reakcióikat: addíció és a polimerizáció; - ismertetni a Dissous-gáz összetételét, gyakorlati alkalmazását; - ismertetni a benzol fizikai tulajdonságait, aromás jellegét, legfontosabb származékait.
25 257 II. Szerves vegyületek kamrától a laboratóriumig Cél: A mindennapi életben gyakran előforduló szerves vegyületek élettani hatásának, felhasználásának, előállításának megismerése. Követelmény: A tanuló legyen képes: - ismertetni az alkoholok nevezéktanát; - alkalmazni a homológ sor fogalmát az alkoholok összetételének megállapításához; - ismertetni a metilalkohol, etilalkohol, glikol és a glicerin fizikai és kémiai tulajdonságait, élettani hatásukat, felhasználásukat; - megérteni az alkoholos erjedés folyamatát, az alkoholok oxidációját; - megérteni a metil- és az etilalkohol megkülönböztetésének nehézségeit és a belőle származó problémákat; - megérteni az éterek szerkezetét, összetételét; - ismertetni a dietil-éter fizikai és kémiai tulajdonságait, felhasználását, a dietil-éterrel kapcsolatos munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat; - ismertetni az oxovegyületek nevezéktanát; - alkalmazni az aldehidek és ketonok megkülönböztetését célzó reakciókat; - ismertetni a formaldehid és az acetaldehid tulajdonságait, élettani hatásukat (fehérjékre gyakorolt hatás); - ismertetni az aceton fizikai és kémiai tulajdonságait, elegyedését különböző oldószerekkel, megérteni az aceton égési reakcióját; - ismertetni a karbonsavak elnevezését, csoportosítását; - megérteni a karbonsavak általános reakcióit: a protolitikus reakciókat, a sóképzést, az észterképzést; - ismertetni a hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav és az olajsav fizikai tulajdonságait; - ismertetni a szappanok előállítását, vizes oldatának kémhatását;
26 258 - ismertetni a fontosabb hidroxi-karbonsavak fizikai és kémiai tulajdonságait, felhasználásukat; - megérteni a tejsav biológiai jelentőségét; - ismertetni az észterképződést, mint egyensúlyi folyamatot; - ismertetni a gyümölcsészterek tulajdonságait, felhasználását; - ismertetni a gliceridek (zsírok és az olajok) fizikai és kémiai tulajdonságát. III. A biológia határán Szénhidrátok: Cél: Ismerjék meg a tanulók a fontosabb cukrokat, a keményítő és a cellulóz tulajdonságait és a gyakorlati jelentőségüket. Követelmény: A tanuló legyen képes: - ismertetni a monoszacharidok (szőlő- és gyümölcscukor) fizikai tulajdonságait, keletkezését, felhasználását, élettani szerepét; - megérteni a fotoszintézist; - megérteni a redukáló és nem redukáló szacharidok szerkezetét; - megérteni a diszacharidok (répacukor) szerkezetét, előfordulás, előállítás, felhasználásukat; - ismertetni a poliszacharidok csoportosítását, szerkezetét, a plikondenzáció és a molekulaméret kapcsolatát; - ismertetni a keményítő fizikai tulajdonságát, kimutatási reakcióját, élettani szerepét; - ismertetni a cellulóz keletkezését, felhasználását, előfordulását. Aminosavak Cél: Az aminosavak szerkezetének és jelentőségének a tanulókkal való megismertetése.
27 Követelmény: 259 A tanuló legyen képes: - megérteni az aminosavak összetételeit, szerkezeteit, csoportosítását, az alfa-aminosavak jelentőségét; - megérteni az ikerion fogalmát, amfoter tulajdonságát; - megérteni a peptidkötés kialakulását. Fehérjék, nukleinsavak Cél: A fehérjék, mint az élő szervezetek építőanyagainak megismertetése a tanulókkal. A nukleinsavak élettani jelentőségének, biológiai funkcióinak megismerése. Követelmény: A tanuló legyen képes: - megérteni a fehérjék keletkezését, fizikai tulajdonságait; - megérteni a fehérjék változásait savak, lúgok, könnyű- és nehézfémsók, melegítés és mechanikai hatásokra; - magyarázni a denaturálódás jelenségét; - megérteni a fehérjék szerepét az élő szervezetben; - ismertetni a nukleinsavak élettani jelentőségét; - a DNS és az RNS szerkezet, élettani és biológiai szerepe; - megérteni a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek) hatásmechanizmusát, a hozzászokás és függőség veszélyeit; - a globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárására; - ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult káros hatású szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket. Tanítási órák anyag
28 260 I. Szénhidrogének, mint energiahordozók Óraszám: 1. A szerves kémia tárgya, a szénvegyületek nagy száma, a szerves vegyületek csoportosítása, a funkciós csoport fogalma. 2. Szénhidrogének csoportosítása. Telített szénhidrogének fizikai, kémiai tulajdonságai. 3. Részletesen: a metán és az etán. 4. A földgáz és a kőolaj. 5. Energiahordozók. 6. Telítetlen szénhidrogének: etilén és az acetilén. 7. Műanyagok: polietilén és a PVC. 8. A benzol szerkezete, tulajdonságai, reakciói. 9. A benzol legfontosabb származékai: toluol és a xilol. 10. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinilklorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk. 11. Összefoglalás. 12. I. témazáró dolgozat. II. Szerves vegyületek Óraszám: 13. Alkoholok (metil-, etilalkohol, glicerin, glikol). 14. Éterek. 15. Aldehidek, ketonok.
29 Karbonsavak: hangyasav, ecetsav. 17. Zsírsavak: palmitin-, sztearin és olajsav. Telített és telítetlen karbonsavak. Fontosabb hidroxi-karbonsavak. 18. Szénhidrátok, monoszacharidok: szőlőcukor, gyümölcscukor. 19. Diszacharidok répacukor. 20. Pliszacharidok: cellulóz és a keményítő. 21. Észterek, gyümölcsészterek. 22. Zsírok és olajok. 23. Összefoglalás. 24. II. témazáró dolgozat. III. A biológia határán Óraszám: 25. Szénhidrátok: Monoszacharidok: szőlő- és gyümölcscukor Fotoszintézis, alkoholos erjedés folyamata. 26. Diszacharidok: répacukor és nádcukor. 27. Pliszacharidok: cellulóz és keményítő. 28. Aminosavak. 29. Fehérjék: tej, tojás. 30. Heterociklusos vegyületek.
30 Gyógyszerek Nukleinsavak. 32. Összefoglalás. 33. III. témazáró dolgozat. IV. Környezeti szerves kémia Óraszám: 34. Műanyagok. 35. Környezetszennyezés (levegőben, vízben). 36. Hulladékok: Globális problémák és megoldási lehetőségek a környezet védelmére. 37. Az éves munka értékelése.
Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
RészletesebbenA tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez
TANMENETJAVASLAT Maróthy Miklósné KÉMIA 14 16 éveseknek címû tankönyvéhez 9. osztály 10.osztály éves órakeret 55 óra 74 óra 55 óra 74 óra (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) bevezetés 1
RészletesebbenHelyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához
Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA
RészletesebbenKÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok
KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással
RészletesebbenKÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM
KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
RészletesebbenTANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA I. Év eleji ismétlés (3 óra) 1. A kémiai alapismeretek ismétlése 2. Az atomszerkezeti ismeretek ismétlése
RészletesebbenL OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE Célok és feladatok A gimnázium 9-10/11. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET IX. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita I. Mivel foglalkozik
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Általános iskola Tantárgy: Jelöljön ki egy elemet. KÉMIA Évfolyam: 8 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű
RészletesebbenKÉMIA A GIMNÁZIUM 9 12. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A kémia tantárgy gimnáziumi óraterve Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Éves óraszám 9.évfolyam 9.évfolyam emelt óraszámú 10.évfolyam 10. évfolyam
RészletesebbenA tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával
RészletesebbenKÉMIA GIMNÁZIUM. 9-10. évfolyam
KÉMIA GIMNÁZIUM 9-10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett
RészletesebbenKémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára:
Kémia Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 2 - - - Éves
RészletesebbenÓravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra
Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az
RészletesebbenKÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698
8-9. évfolyam Célok és feladatok A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA
ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) -
RészletesebbenFELADATLISTA TÉMAKÖRÖK, ILLETVE KÉPESSÉGEK SZERINT
FELADATLISTA TÉMAKÖRÖK, ILLETVE KÉPESSÉGEK SZERINT A feladatok kódját a Bevezetésben bemutatott tananyagtartalom- és képességmátrix alapján határoztuk meg. A feladat kódja a következőképpen épül fel: évfolyam/témakör1-témakör2/képesség1-képesség2/sorszám
RészletesebbenA KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli vagy szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A kémia érettségi vizsga célja A középszintû érettségi vizsgán elsõsorban
RészletesebbenKÉMIA 9 10. évfolyam 698
KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban
RészletesebbenJavító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály
Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból 2019. augusztus 29. 10. osztály I. Szerves kémia-bevezetés 1. A szerves kémia kialakulása, tárgya (Tk. 64-65 old.) - Lavoisier: organogén elemek (C, H, O,
RészletesebbenBevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)
Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/
RészletesebbenELTE BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIÁBÓL
ELTE BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIÁBÓL 2017 1. Az atom szerkezete Az atomok, az elemek jellemzése. Az elektronszerkezet és a periódusos rendszer.
RészletesebbenKémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei
Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Összeállította: Baricsné Kapus Éva, Tábori Levente 1) témakör Mendgyelejev féle periódusos
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK
KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.
Részletesebben10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia
10. ÉVFOLYAM Szerves kémia 1. Bevezetés a szerves kémiába értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék
RészletesebbenKémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok
Felkészítés szakmai vizsgára vegyipari területre Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok II/14. évfolyam taári KÉZIKÖYV A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenÁrpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek
. 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,
RészletesebbenKÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA A művelődési anyag tematikájának összeállítása a Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenKÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenKémia 10. Az alkánok homológ sora
Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra
RészletesebbenÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei
ÓRATERV I. ALAPADATOK Osztály: 10. D Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei Tanítási egység: 13. Szén-dioxid, szénsav és sói Előző tanítási egység: A szén és oxidjai. A szén-monoxid.
RészletesebbenBiotechnológiai alapismeretek tantárgy
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenKÉMIA. Célok és feladatok
KÉMIA Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÉMIA Évfolyam: 7-8.
EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Technika 1,5 2 Éves óraszám 54 72 Célok és feladatok A tudományok és ezen belül a természettudományok
RészletesebbenJavítóvizsga feladatok 9.osztály
Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenBevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei. Általános kémia
Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei Általános kémia 1. Az atom szerkezete Az atom felépítése, alkotó részei jellemzése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Az atompálya fogalma, a kvantumszámok
RészletesebbenGergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA
Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA TARTALOM KÉMIAI ALAPFOGALMAK 1 Sí rendszer 1 Atomok és elemek 2 Tiszta anyagok és keverékek 3 Az atomok szerkezete 4 Az atom alkotórészei 4 Az atommag felépítése
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV KÉMIA TANTÁRGYBÓL. Célok és fejlesztési feladatok A kerettanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor mindenki, aki kémiát tanul, birtokában legyen a kémiai
RészletesebbenAlkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.
Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenKészült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján
KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,
RészletesebbenEötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013
Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.
RészletesebbenKÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok
KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti
RészletesebbenKÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM
KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Témakörök Óraszám 1. Bevezetés 4 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai 33 3. Anyagszerkezeti
RészletesebbenSEGÉDANYAG az MS-3151 Kémia Érettségire felkészítő könyv használatához. Részletes kémia érettségi követelmények változása 2017.
SEGÉDANYAG az MS-3151 Kémia 11-12. Érettségire felkészítő könyv használatához Részletes kémia érettségi követelmények változása 2017. január 1-től Az érettségi követelményrendszer változása alapvetően
RészletesebbenKémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat
5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)
RészletesebbenAz atom felépítése. 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! p + neutron
Az atom felépítése 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! Név Jelölés Relatív tömeg Relatív töltés p + neutron g 2. A magnézium moláris tömege 24,3, tömegszáma
RészletesebbenKÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)
KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül
RészletesebbenKémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára
Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenA HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenAz aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
Részletesebben1. mintatétel. A) Elektrolízis vizes oldatokban
1. mintatétel A) Elektrolízis vizes oldatokban Értelmezze az egyes elektródokon bekövetkező kémiai változásokat az alábbi oldatok, grafit elektródok között végzett elektrolízise esetén: réz(ii)-szulfát-
RészletesebbenKÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok
KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai korosztály kémiatanítása során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia
Részletesebben2. A tantárgy tartalma
Tantárgy neve Kémiai alapismeretek Tantárgy kódja KEB1001 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0+0 Számonkérés módja kollokvium (írásbeli) Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
RészletesebbenKémia a kétszintű érettségire
Korrekciók a 2017-től érvényes módosított érettségi követelmények a Kémia a kétszintű érettségire című kiadványban Műszaki Könyvkiadó Villányi Attila, Műszaki Könyvkiadó, 2016 Műszaki Könyvkiadó Kft. 2519
Részletesebben1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenKÉMIA. Célok és feladatok
KÉMIA Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános
RészletesebbenVegyületek - vegyületmolekulák
Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
RészletesebbenKÉMIA ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 KÉMIA ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ Kémia A művelődési anyag tematikájának
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenOsztályozó vizsga követelményei Kémia
Osztályozó vizsga követelményei Kémia 7. évfolyam 1. A kémia tárgya, kémiai kísérletek. A kémia tárgya, jelentősége. Kémiai kísérletek, balesetvédelmi szabályok. Laboratóriumi eszközök, vegyszerek, veszélyességi
RészletesebbenKÉMIA. 10. évfolyamos vizsga
10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenVEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
Részletesebben1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9
1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;
RészletesebbenÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT. Kémia 9.
Wajand Judit Z. Orbán Erzsébet ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Kémia 9. című tankönyvhöz A kémia tankönyvcsalád és a tankönyv célja A MI VILÁGUNK című természettudományos tankönyvcsalád kémia sorozatának
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: BENKŐ ZOLTÁN Írta: BENKŐ ZOLTÁN, KŐMÍVESNÉ TAMÁS IBOLYA, STANKOVICS
RészletesebbenBudapesti Reáltanoda Biológia és kémia emelt szintű érettségi felkészítő tanfolyamok
Az 2 tanéves biológia és kémia tanfolyamaink, részben hasonlítanak, részben különböznek a középiskolában és más érettségi előkészítő tanfolyamokon megszokottól. A tananyag felépítésekor az érettségi követelményeket
RészletesebbenEmelt szintű kémia érettségi B. tételei
TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0050 Csorba György Komplex Természettudományos Laboratóriumi Központ Szaktanári segédlet Emelt szintű kémia érettségi B. tételei Készítette: Dóka Erzsébet Miskolc 2014 Lévay József
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenA kémia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve
Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A kémia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv
RészletesebbenSZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
Részletesebben