KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM"

Átírás

1 KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Témakörök Óraszám 1. Bevezetés 4 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai Anyagszerkezeti alapismeretek Környezetünk néhány fontos anyaga 6 Év végi ismétlés 5 Összesen Bevezetés (4 óra) Célok és feladatok A kémia tárgya iránti érdeklődés felkeltése, a tantárgy céljainak, feladatainak megjelölése. A tankönyv bemutatása. Az iskolai könyvtár meglátogatásával néhány folyóiratra, könyvre irányítani a figyelmet. A kémiai ismeretek jelentőségének bemutatása a megelőző történelmi korszakokból egyegy választott példa alapján, majd napjainkban betöltött szerepének, jelentőségének ismertetése. A tanulók értsék a tantárgy célkitűzéseit, értsék a kémia tantárgy helyét a természet jelenségeivel foglalkozó tantárgyak között, tudják, hogy a kísérletezés a kémia fontos vizsgálódási módszere, ismerjék meg a kísérletezés elővigyázatossági rendszabályait, ismerjék a kémia jelentőségét a múltban és mindennapjainkban, ismerjék a tankönyv felépítését, jelrendszerét, tudják a tankönyvet hatékonyan használni. Tartalom A kémia tárgya, jelentősége. Így tanuld a kémiát! A kísérletezés célja. Fejlesztési feladatok A kémiai ismeretek szerepének bemutatása, értelmezése a társadalmi folyamatokban. A kémia hatékony tanulási módszerének bemutatása. A természettudomány kutatási módszerének bemutatása, elemzése.

2 Tartalom A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai. Laboratóriumi edények és eszközök. A tömegmérés. A térfogatmérés. A sűrűségmérés. Fejlesztési feladatok Az elővigyázatossági rendszabályok értelmezése. Laboratóriumi eszközök és azok funkcióinak bemutatása. A természetismeret és fizika tantárgyakban megismert mérési módszerek felidézése, egy-egy mérés megvalósítása. 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai (33 óra) Célok és feladatok Környezetünk néhány fontos anyagának érzékszerveinkkel, méréssel, kölcsönhatásokkal megállapítható tulajdonságainak bemutatása. Néhány konkrét fizikai és kémiai változás és ezek összefüggéseinek vizsgálata. Mindennapi életünk két nélkülözhetetlen anyaga: a levegő és a víz vizsgálata. Az egyik legfontosabb kémiai változás, az égés és feltételeinek ismertetése. A különféle energiaforrások és azok környezeti hatásainak, az energiatakarékosság fontosságának és lehetőségeinek bemutatása. A tanulók ismerjék meg a tüzelőanyagokat, a gazdaságos tüzelés alapelveit, a tüzeléssel kapcsolatos veszélyeket. Táplálékaink ismertetése abból a szempontból, hogy azok szervezetünk energiaforrásai és építőanyagai. Az oldatokkal kapcsolatos tapasztalati ismeretek megfogalmazása, a tapasztalatok értelmezése, a szerzett ismeretek alkalmazása. A háztartásban használt savas és lúgos kémhatású anyagok és azok helyes kezelési módjainak megismertetése. A megfigyelőképesség fejlesztése a tárgyalt anyagok és változások vizsgálata során. Az anyagismeret bővítése a mindennapi életben előforduló anyagok és azok sajátosságainak megfigyeltetésével. A szövegelemzési képesség fejlesztése, ismeretterjesztő olvasmányok, kísérleti leírások, számítási feladatok megfogalmazásainak értelmezése útján. A tanulók legyenek képesek arra, hogy az eddigi kémiai tanulmányaik alapján vizsgált anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba sorolják, és legyen elképzelésük arra vonatkozóan, hogy a környezetükben előforduló, de eddig még nem tárgyalt anyagok mely csoportokba sorolhatók. Ismerjék meg a keverékek egyszerű, fontosabb szétválasztási eljárásait. A tanulók értsék, hogy a halmazállapot hőmérséklettől és anyagi minőségtől függő tulajdonság, értsék, hogy a rendezetlen mozgás minden anyag belső tulajdonsága, legyenek képesek a rendelkezésükre bocsátott anyagok tulajdonságainak megállapítására az anyagok érzékelhető tulajdonságai, és az (op., fp., sűrűség stb.) adatokat tartalmazó táblázatok használatával, legyenek képesek az anyagok tanult kémiai tulajdonságainak megállapítására tanári demonstrációk, illetve tanulói kísérletek alapján, szerezzenek jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésében. ismerjék meg, hogy az anyagok mely tulajdonságai állapíthatók meg érzékszervek útján, melyek vizsgálatához kell mérést végezni, értsék meg az anyagok részecskéi között működő erők szerepét, értsék, hogy a rendezetlen mozgás minden anyag belső tulajdonsága, értsék meg a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos energiaváltozásokat, és legyenek képesek azok mindennapi életükben megfigyelhető magyarázatára,

3 ismerjék meg a fizikai, kémiai és biológiai változások fogalmát, tanulják meg a levegő összetevőinek nevét, azok néhány tulajdonságát és százalékos arányát, lássák be, hogy égéskor az égő anyag oxigénnel reagál, az égéstermék oxid, tanulják meg, hogy a tűzoltás kémiai lényege a gyors égés bármely feltételének a megszüntetése, értsék az energiaforrások csoportosításának lényegét, használatuk környezeti hatásait, értsék, hogy az ásványi szenek keverékek, ismerjék a különféle kőszénfajtákat, értsék a száraz lepárlás művelet lényegét, ismerjék meg a keletkező termékeket, értsék, hogy a kőolaj szénből és hidrogénből álló anyagok keveréke, valamint a kőolajfeldolgozás lényegét, ismerjék meg a lepárlási termékeket, azok gyúlékonyságát, környezeti hatásait, ismerjék a gázhalmazállapotú háztartásban használt tüzelőanyaggal működő berendezések használatának szabályait, tűzveszélyességüket, a fűtőgáz és az égéstermékek élettani hatásait, értsék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, győződjenek meg arról, hogy a csapvíz mindig tartalmaz oldott ásványi anyagokat, a desztillált víz tiszta anyag, értsék a vízbontás lényegét, tudják értelmezni az oldószer, oldott anyag, oldat kifejezéseket, tudják, hogy a vizes oldatok savas, lúgos és semleges kémhatásúak lehetnek, tudjanak az oldatok hígításával, töményítésével kapcsolatos számítási feladatokat megoldani, ismerjék néhány keverék szétválasztásának módszereit. Tartalom Az anyagok és tulajdonságaik Gázok, folyadékok, szilárd anyagok A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások Az anyagok változásai A levegő összetétele Az égés A tűzgyújtás Fejlesztési feladatok Különféle anyagok tulajdonságainak megállapítása. A bemutatott anyagok összehasonlítása, a különbségek megállapítása. A halmazállapotok részecske szintű értelmezése. Értsék az anyagok részecskéi között működő erők szerepét. A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti kép alkalmazásával. A hőmérséklet és a halmazállapotváltozás közötti összefüggés tanulmányozása. Értsék meg a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban lejátszódó energiaváltozások szerepét mindennapi életünkben. A különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyenek képesek a tanulók a kölcsönhatások csoportosítására. A levegő összetételének ismeretében a tanulók lássák be, hogy ez az arány kismértékben változhat, és melyek az arányeltolódás, illetve a különféle szennyezések következményei. A tanulók tudjanak példákat mondani az égésfajtákra, ismerjék azok hasonló és eltérő sajátosságait, az energetikai viszonyokat. A tűz szerepe az ember életében (misztikuma, haszna, veszélyei, pusztító hatásai). Adatok gyűjtése Irinyi János életéről és munkásságáról.

4 A tűzoltás Energiaforrások Ásványi szenek Tartalom A mesterséges szenek A földgáz és a kőolaj A megújuló energiaforrások Táplálékaink mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai Az eddig megismert kémiai alapismeretek áttekintése A víz Fejlesztési feladatok A megismert éghető anyagok oltási feltételeinek ismeretében következtetések levonása hasonló éghető anyagokra vonatkozóan. A tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása. Értsék meg a tanulók ezeknek az anyagoknak összetételét, szerepét a múltban és napjainkban. A száraz lepárlás termékei a különféle kiindulási anyagok esetében. Adatok gyűjtése alkalmazásukra. A fosszilis energiaforrások képződési körülményeinek összehasonlítása. A kőolaj-lepárlás termékeinek szerepe napjainkban. Ábrák alapján állapítsák meg a tanulók, hogy a különféle mozgó tárgyak, járművek és építmények milyen energiát használnak. Az élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteiket legyenek képesek a tanulók egészségük megőrzése érdekében alkalmazni. A hétköznapokban ismert anyagok közül a víz és a vízbontás termékeinek anyagszerkezeti besorolása. A víz a környezetünkben A kémiailag tiszta és a keverék anyagok elkülönítése. A víz szerepe és jelentősége életünkben. A vizet szennyező anyagok megbeszélése, a vizek védelmének feladatai. A hidrogén A hidrogén égése segítségével értsék meg az egyesülés fogalmát. Az oldatok Annak megbeszélése és tudatosítása, hogy a köznapi életben gyakran használt anyagok közül mely anyag melyik oldószerben oldódik. Az oldatok töménysége Adatok alapján különféle összetételű oldatok készítése (mérleg, mérőhenger használata). A vizes oldatok kémhatása Különböző ph-jú oldatok vizsgálata természetes indikátorok (tea, céklalé, vöröskáposztalé) és univerzál indikátor segítségével. Az anyagok csoportosítása Az eddig megismert anyagcsoportok tulajdonságainak összehasonlítása. A keverékek szétválasztása alkotórészeikre gyakorlása. A különböző összetett anyagok elválasztási módszereinek Összefoglalás, rendszerezés 3. Anyagszerkezeti alapismeretek (24 óra) Célok és feladatok A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az atomelmélet alapjainak bemutatása kapcsán. A tudományos modellek szerepe a tudományos fejlődésben, a kutatásokban. Tudománytörténeti folyamatok bemutatása.

5 A tanulók tudják, hogy az elemek azonos atomokat tartalmaznak, ezért lehet azonos az atom és az elem kémiai jellemzője, a vegyjel. Ismerjék meg a periódusos rendszer első húsz atomjának vegyjelét, a vegyjel jelentéseit. Ismerjék az anyagmennyiség mértékegységét. A tanulók szerezzenek alapvető ismereteket az atomok felépítéséről, elektronszerkezetük kiépüléséről, periodikusan változó tulajdonságaikról, alapismereteiket a későbbi tanulmányok során tudják alkalmazni. A tanulók legyenek képesek molekulákat és ionokat tartalmazó vegyületek képletének megállapítására. A tanulók számára váljék meggyőződéssé, hogy az anyagok láthatatlan apró részecskékből épülnek fel, amelyek alapegységei az atomok, ismerjék az atomokat felépítő elemi részecskéket, valamint tömegüket és elhelyezkedésüket az atomban, az izotópok gyakorlati jelentőségét, ismerjék a periodikus tulajdonságokat, értsék, hogy elektromosan miért semlegesek az atomok, miért rendelkeznek töltéssel az ionok, a periódusos táblázat segítségével tudják jelölni az atomokat egyszerű jelöléssel, tudják, hogy minden anyagi test atomok valamilyen halmaza, tudják a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét, tudják, hogy az anyagmennyiség mértékegysége a mol, (mint darabszám bármiféle részecskére vonatkoztatható), tudják a vegyjel jelentéseit, ismerjék az elsőrendű kötéseket, ismerjék a különféle anyagi halmazokat, az azokat felépítő anyagi részecskéket és a közöttük működő erőket, környezetünk néhány fontos anyagának bemutatása. Tartalom Anyagszerkezeti alapismeretek Az atomok és az elemek Az anyagmennyiség Az atom felépítése Az elektronfelhő szerkezete Az atomszerkezet és a periódusos rendszer A kémiai kötés. Ionok képződése atomokból Ionkötés. Ionvegyületek A kovalens kötés Fejlesztési feladatok Az atomelmélet alapjainak bemutatása kapcsán a tudományos modellek szerepének értelmezése. Az atomok belső szerkezetét leíró modellek kialakulásának ismertetése. A jelölt alapfogalmak áttekintése az eddig ismert elemek alapján, majd további példák bemutatása. A fogalom szemléletes hasonlatokkal történő értelmezése, alkalmazása. Az elemi részecskék minősége, száma és elhelyezkedése a különböző atomokban. Az elektronfelhő kialakulásának értelmezése, a vegyértékhéj szerepe. Mengyelejev munkásságának tudománytörténeti értékelése. A periódusos rendszer segítségével a megismert elemek tulajdonságainak értelmezése atomszerkezetük ismeretében. Az atom-, ion-, és molekulafogalom kialakítása és használata a már korábban tanult anyagok továbbá a fontosabb fizikai és kémiai folyamatok magyarázatában. Modellek alkalmazása, különféle elem- és vegyületmole-

6 Tartalom Az elemek molekulái A vegyületek molekulái Anyagi halmazok, halmazállapotok A kémiai reakció Az anyagszerkezeti alapismeretek összefoglalása, rendszerezés Fejlesztési feladatok kulák összeállításának gyakorlása (H2, Cl2, Br2, I2, O2, N2, H2O, NH3, CO2, CH4). Az anyagi halmazok tulajdonságainak értelmezése az őket felépítő anyagi részecskék és a közöttük működő összetartó erők alapján. A kémiai változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek bemutatása, alkalmazása. 4. Környezetünk néhány fontos anyaga (6 óra) Célok és feladatok A tanulók mindennapjaik során számos nagyipari termékkel találkoznak, ilyen pl. a papír, az üveg és a különféle kerámiai anyagok sora. A fejezet célja ezeknek az anyagoknak, előállításuknak és felhasználhatóságuknak bemutatása. A tanulók ismerjék meg a papír fontosabb tulajdonságait, a papírgyártás lényegét, ismerjék meg a különféle üvegfajták tulajdonságait, a tulajdonságok és szerkezetük kapcsolatát, ismerjék a kerámiai ipar legfőbb alapanyagait, terméktípusait, előállításuk lényegét. A papír Az üveg Tartalom A kerámiai anyagok Építőanyagok és építési eljárások Vegyszerek a háztartásban Kémia a mindennapi életben Összefoglalás, rendszerezés Követelmények A 7. évfolyam végén a tanuló Fejlesztési feladatok Az alábbi négy témakör esetében a tudományos és a technikai fejlődés eredményei tükrében tekinthetők át a különféle anyagfajták. Írásra használt anyagok és azok tulajdonságainak összehasonlítása. Az üvegfajták sokasága, különféle összetételük és szerkezetük alapján számos területen szolgálják mindennapjaink életét, a gyógyítást és a további kutatásokat. A kerámiai anyagok és tulajdonságaik épületen belül és kívül továbbá a művészetekben. Az építőanyagok és eljárások alapján a különböző korok építményeinek jellemzése. A háztartásban használt vegyszerek tulajdonságainak olyan szintű ismerete, amellyel lehetővé válik a balesetmentes tevékenység az egészség és a környezet védelme. Év végi ismétlés (5 óra)

7 tudjon különbséget tenni a vizsgált testek anyagai között, azok jellemző tulajdonsága alapján, tudjon megnevezni a természetben előforduló kémiai anyagokat, a mindennapi életünkben használt anyagok esetében ismerje fel, hogy melyek az ipari termékek, értse meg a kémiai ipar civilizált életünkben betöltött szerepét, értse meg a kémiatanulás módszereit, legyen képes alkalmazni azokat. tudjon példákat mondani a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások szerepére mindennapi életünkben, legyen képes a különféle anyagok tulajdonságainak megállapítására, a megismert anyagcsoportokba történő besorolásra, a különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyen képes a kölcsönhatások csoportosítására, tudja, hogy melyek az égés feltételei, mi a tűzoltás kémiai lényege, ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggéseket, az egészséges táplálkozás feltételeit, törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére, tudja a háztartási anyagokon szereplő ph adatokról a kémhatást megállapítani, legyen képes a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezésére, oldatok készítésére, tudja a levegő összetevőinek nevét, ismerje a levegő és a víz szennyezésének fő forrásait és anyagait, váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága, tudjon példákat mondani a gyors és lassú égésre, ismerje az égésfajták hasonló és eltérő sajátosságait, tudja felsorolni a különféle energiaforrásokat, azok környezeti hatásait, érezze az energiatakarékosság szükségességét, tudja azt, hogy melyek a kőolaj-lepárlás termékei, milyen környezeti hatásaik vannak, tűzveszélyességüket, élettani hatásaikat, tudják a gázzal működő berendezések használatának szabályait, tűz- és robbanásveszélyességét, az égéstermékek élettani hatásait, ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, tudja felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket, tudja használni a molekulamodelleket, tudjon egyszerű számítási feladatot megoldani, tudja használni a megismert laboratóriumi eszközöket, legyen képes megadott utasítások alapján egyszerű kísérletek elvégzésére, tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban szóban vagy írásban megfogalmazni, tudja hasznosítani az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére, tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.

8 Értékelés Előre megadott szempontok szerint Formái: szóbeli felelet, feladatlapok értékelése, tesztek, dolgozatok osztályozása, rajzok készítése, modellek összeállítása, számítási feladatok megoldása, kísérleti tevékenység minősítése, kiselőadások tartása, munkafüzeti tevékenység megbeszélése, gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, energiafelhasználási adatok (számítások) megbeszélése, vízfelhasználási adatok elemzése, természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

9 9. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Tartalom A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai Atommodellek Az atom felépítése A radioaktivitás jelentősége Az atomenergia Az elektronburok szerkezete Az elektronhéjak kiépülése Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Előző ismereteik felidézése, kiegészítése. Az atomok szerkezetére vonatkozó elméletek és azok továbbfejlesztési lehetőségeinek megbeszélése a kutatási eredmények tükrében. Az elemi részecskék ismeretében a periódusos rendszer segítségével az egyes alkotórészek számítási feladatokkal történő gyakoroltatása. Példák bemutatásával elemezni a radioaktivitás szerepét az energiaellátásban, a kutatásban (a kormeghatározásban) és a gyógyászatban. Adatok gyűjtése a Curie házaspár és Hevesy György életével és munkásságával kapcsolatban. A maghasadási folyamatok előnyei és veszélyei. A Paksi Atomerőmű szerepe hazánk energiaellátásában. A nukleáris energia hasznosításának társadalmi kérdései. Általánosan érvényesülő természeti törvény (az energiaminimumra törekvés) hangsúlyozása, alkalmazása. Az elektronhéjak kiépülése során tapasztalt periodicitás és az elemek tulajdonságainak kapcsolata. 2. Kémiai kötések, anyagi halmazok (15 óra) Célok és feladatok A tanulók értsék és tudják, hogy az anyagok tulajdonságait az alkotórészek és a közöttük levő kölcsönhatások határozzák meg. Az atomok alkotórészeivel kapcsolatos ismeretek alkalmazása az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok, jelenségek magyarázatában és más fogalmak meghatározásában (molekulaképződés, kémiai kötések, másodlagos kötések, kristályos szerkezet kialakulása). Váljon a tanulók igényévé a mindennapi tapasztalatok hátterének mélyebb értelmezése. Értsék a fémes kötés kifejezést. Értsék a kovalens kötés kialakulásának módját. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben előforduló molekulákból álló anyagokat. A tanulók értsék az ionkötés fogalmát. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben előforduló ionvegyületeket. A tanulók értsék a delokalizált elektronok szerepét a fémes kötés kialakításában, értsék a kovalens kötés kifejezést, értsék a molekulák polaritásának okait, a másodrendű kötésekből adódó tulajdonságokat, megadott összegképlet alapján tudják elem- és vegyületmolekulák modelljeit összeállítani,

10 elektronszerkezeti ismereteik alapján értsék, hogy miért és hogyan keletkeznek az atomokból ionok, értsék az ionkötés fogalmát. Tudják, hogy az indexszám nem mennyiséget, hanem arányt jelent, ismerjék a mindennapi életükben előforduló ionkötésű vegyületek néhány tulajdonságát, legyenek képesek az ionvegyületek képletének megszerkesztésére az ionok töltése és az ionok aránya közötti összefüggés felhasználásával, ismerjék az anyagi halmaz fogalmát, a halmazállapotok jellemzőit, a moláris térfogat fogalmát, a folyadékokban és a kristályos anyagokban előforduló első- és másodrendű kötőerőket, tudják, hogy az ionvegyületek és a kovalens vegyületek vízben való oldásának az alapja a dipólus vízmolekulák és az oldódó anyag részecskéi közötti vonzás, ismerjék fel, hogy az oldhatóság az oldandó anyag és az oldószer anyagi minőségétől függ, tudják összekapcsolni, értelmezni a makroszkopikus jelenségeket a halmazt képező részek szerepével, értsék a kolloidállapot lényegét, értsék a homogén keverék és a heterogén anyagok fogalmát, tudjanak példákat mondani, ismerjék az anyagok részecskeméret szerinti csoportosítását, ismerjék az anyagok közeg és az eloszlatott anyag halmazállapota szerinti csoportosítást, legyenek képesek a különféle kolloid rendszerek felismerésére és megkülönböztetésére, ismerjék fel a mindennapi életünkben előforduló kolloid rendszereket, tudják ismereteiket a mindennapi életben előforduló anyagokkal kapcsolatban alkalmazni, értsék a kolloid rendszerek jelentőségét, legyenek képesek a keverékek tulajdonságait felsorolni, indokolni, kísérletekkel igazolni, tudjanak egyszerű vizsgálatokat megtervezni, végrehajtani a keverékek szétválasztásával kapcsolatosan, használják az anyagok, mennyiségek konvencionális jeleit, legyenek képesek a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Tartalom Az elsőrendű kötések A fémes kötés A kovalens kötés A molekulák térbeli alakja, a kovalens kötés polaritása Ionok képződése atomokból, az ionkötés A másodrendű kötések Anyagi halmazok, halmazállapotok A gázok. Avogadro törvénye Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kötések csoportosítási elvének bemutatása. A delokalizált elektronok szerepe a fémek tulajdonságainak kialakításában. Megadott atomok esetében a kovalens kötés(ek) kialakulásának jelölése a kötő és nemkötő elektronpárokkal. A kovalens kötés(ek) és a kötésben nem levő elektronpárok számának szerepe a molekula térszerkezetének kialakításában. Modellek összeállítása, az ismeretek gyakorlása. Az ionok képződési feltételének vizsgálata a periódusos rendszer egyes főcsoportjaiban levő elemek atomjainak példáin. Az elsőrendű kötések összehasonlítása. A molekulák közötti kölcsönhatások lehetőségének vizsgálata. Adatok gyűjtése hidrogénkötést tartalmazó anyagokra vonatkozóan. Az állapothatározók szerepe az anyagok halmazállapotának kialakításában. A gázok jellemzése részecskéik figyelembe vételével.

11 Tartalom A folyadékok. Az oldatok Az oldódás Az oldatok töménységének megadása A szilárd anyagok Kristályrácstípusok Az atomrács A fémrács A molekularács Az ionrács Kolloidkémiai alapfogalmak Kolloidok és heterogén rendszerek Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Számítási feladatok végzése. A folyadék állapotban elhelyezkedő részecskék helyzetének összehasonlítása a gázok részecskéivel. Különféle koncentrációjú oldatok készítése. Az oldódás feltételeinek, valamint az anyagok szerkezete és az oldószer minősége közötti kapcsolatok vizsgálata. Számítási feladatok megoldása. A részecskékre ható erők a szilárd halmazállapotban. A három halmazállapotban a részecskék mozgásának öszszehasonlítása. A kristályos anyagok jellemzése a rácspontokban található anyagi részecskék és a közöttük működő erők típusa alapján. Kristályszerkezeti alapon a gyémánt és a grafit tulajdonságainak összehasonlítása. A gyémánt kristályszerkezetének elemzése alapján tulajdonságainak megbeszélése. A fémkristályok gyakori rácstípusainak bemutatása, a szerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának elemzése. A molekularácsot alkotó halmazok esetén a molekulán belül és a molekulák között működő erők jelentőségének szemléltetése, a tulajdonságok értelmezése. A helyhez kötött ionok és közöttük működő elektrosztatikus erő következményeinek megbeszélése egyszerű és összetett aniont is tartalmazó kristályok esetében (NaCl, CaCO 3 ). A tantervi ismeretek alkalmazása a mindennapi életben előforduló néhány anyag és jelenség esetében. Adatok gyűjtése Zsigmondi Richárd életével és munkásságával kapcsolatban. Kiemelkedő szerepük megbeszélése a természeti jelenségek (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió) és az élelmiszerek esetében. 3. Kémiai reakciók (26 óra) Célok és feladatok Az atomok és a molekulák fogalmának alkalmazása a kémiai folyamatok értelmezésében. A vegyületek képződésével és bomlásával kapcsolatos változások vizsgálata. A kémiai egyenletek felírása, elemzése, alkalmazása. A kémiai reakciók több szempontból történő megközelítése. A különféle anyagok és a kémiai változások összefüggéseinek bemutatása. Az elmélet és a gyakorlat kölcsönösségének ismertetése. Az elméleti ismeretek alkalmazása a kísérletek elemzésekor, az ipari folyamatok bemutatásakor. Számítási feladatok végzése. A tanulók tudják használni a kémiai jeleket a reakciók anyagainak jelölésére,

12 értsék és tudják alkalmazni a reakcióegyenlet-írás elemi lépéseit, tudják a tanult reakciókat a reakciótípusok szerint csoportosítani, tudják a reakcióban szereplő kiindulási és keletkezett anyagokat megnevezni és ismertetni a halmazok kötését, legyenek képesek a reakciókban szereplő anyagok szerkezetváltozásának megállapítására, adekvátan alkalmazzák az elsajátított fogalmakat, gondolataikat, problémamegoldásaikat, érveléseiket szakszerűen fogalmazzák meg, tudjanak önállóan elvégezni egyszerűbb kísérleteket, és azok eredményeit értelmezzék, szerezzenek jártasságot a kémiai folyamatok jelölésére szolgáló egyenletek írásában, tudják, hogy a kémiai folyamatokra jellemző a tömegmegmaradás, váljék szemléletükké, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezete között mindig történik energiacsere, tudják, hogy a kémiai reakciók sebessége több tényezőtől függ, ismerjék néhány jelentős kémiai átalakulás gyakorlati jelentőségét, az átalakulásokat kísérő energiaváltozások típusait, tudjanak készíteni az energiaváltozást feltüntető diagramokat, ismerjenek egyirányú és megfordítható kémiai reakciókat, ismerjék meg az egyensúlyi állapotot befolyásoló tényezőket, ismerjék és értsék meg a protonátmenettel járó kémiai reakciók lényegét, értsék a víz disszociációjának következményét, és a vizes oldatok különböző kémhatásának okát, értsék annak okait, hogy mely sók oldódnak és melyek azok, amelyek hidrolizálnak, értsék a ph jelentőségét az emberi szervezetben, a növény- és állatvilágban egyes megbeszélt példák alapján, értsék azt, hogy két kölcsönhatásba lépő anyag közül melyik az oxidáló- és melyik a redukálószer, értsék az oxidációs állapotra jellemző oxidációs szám fogalmát, értsék a szervetlen vegyületek elnevezésében kialakított logikai rendet, ismerjék néhány közhasználatban elterjedt vegyület triviális neve mellett tudományos nevét is. Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kémiai átalakulások Az előző kémiai tanulmányok során megismert kémiai reakciók esetében az anyagi részecskék átalakulásának vizsgálata, sztöchiometriai egyenletek írása. Kémiai számítások (sztöchiometria) A kémiai számításoknál alkalmazható összefüggések különféle példák esetében történő alkalmazása. A kémiai reakciók energiaváltozásai A kémiai változásokat kísérő energiaváltozások esetében (reakcióhő) a rendszer és a környezet kapcsolatának vizsgálata, energiadiagramok értelmezése és rajzolása. A kémiai reakciók feltételei A reakciók feltételeinek vizsgálata azonos és különböző halmazállapotú anyagok kölcsönhatása esetében. A reakciósebesség befolyásolása A reakciósebességet befolyásoló tényezők kísérleti szemléltetése, a katalizátorok szerepe az ipari folyamatokban és a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A kémiai folyamatok iránya, egyensúlyi reakciók okozati összefüggéseinek vizsgálata. Az egyirányú és megfordítható kémiai reakciók ok- Az egyensúlyi állapot befolyásolása A dinamikus egyensúly és az egyensúly eltolódásának lehetőségei egy jelentős ipari eljárás bemutatása kapcsán. Protonátmenettel járó reakciók A sav-bázis reakciók értelmezése, a mindennapokban ta-

13 Tartalom A víz disszociációja, a kémhatás A közömbösítés A ph jelentősége az élő szervezetekben Elektronátmenettel járó reakciók Oxidációs állapot és az oxidációs szám A redoxireakciók, mint oxidációsszám-változással járó reakciók A szervetlen vegyületek elnevezése Fejlesztési feladatok, tevékenységek pasztalható példák megbeszélése. Különböző vizes oldatok ph értékének vizsgálata sav- és lúgoldat hígítása és töményítése esetén. A sók képződésének értelmezése ionegyenlettel. A sók és a víz kölcsönhatásának lehetőségei (oldódás, hidrolízis). Az élelmiszerek és az emberi szervezet sav-lúg egyensúlyának néhány kérdése, valamint a ph jelentősége a növény- és állatvilágban. A redoxi reakciók összefoglalása, a kölcsönhatásba lépő anyagok vizsgálata alapján. A vas és a réz reakcióinak példáin az oxidációs szám fogalmának bemutatása. A fogalom alkalmazása eddig megismert vegyületek esetében. Összefoglaló rendszerező óra, az előzőekben megismert fogalmak alkalmazására. A tanulmányozott vegyületek elnevezésének tudatosítása, rendszerezése. 4. Elektrokémiai alapismeretek (14 óra) Célok és feladatok A kémiai reakciók által előidézett elektromos jelenségek, valamint az elektromos energia hatására bekövetkező kémiai változások bemutatása. Az elektrokémiai folyamatok gyakorlati jelentőségének felismertetése, értelmezése, energetikai viszonyainak bemutatása. A tudományos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémák értékelésével kapcsolatban a tanulók személyiségének formálása. Tudatos és felelős állásfoglalás kialakítása. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolatának szemléltetése. A hétköznapi tapasztalatok szakmai hátterének megadása, az ismeretek elemzése. Az oknyomozó gondolkodásmód fejlesztése. A kísérleti eredményeket feldolgozó önálló elemzés gyakorlása. A tanulók legyenek képesek a redoxireakciókról tanultak alkalmazására, legyenek képesek a fizika tantárgyban tanult elektromosságtani fogalmak felhasználására, tudjanak egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani, ismerjék az elektrolízis néhány gyakorlati alkalmazását, ismerjék a galvánelemek felhasználási lehetőségeit, szerezzenek jártasságot a redoxifolyamatokat jelölő egyenletek írásában, legyenek képesek megállapítani, hogy a kísérletek során az egyik tényező mennyiségi változása következtében miként változik meg a vele összefüggésben levő másik mennyiségi tényező, gyakorolják a reakcióegyenleten alapuló kémiai számításokat, a standardpotenciál táblázatot használva tudjanak redoxireakciókat értelmezni. Tartalom Galvánelemek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A galvánelemek, a savas akkumulátor, a száraz- és a tüzelőanyag-elemek működési elvének összehasonlítása és

14 Elektródpotenciál Tartalom A redoxireakciók irányának meghatározása Az elektrolízis Fejlesztési feladatok, tevékenységek gyakorlati alkalmazásaik. Különféle elektródpárokból összeállítható galvánelemek elektromotoros erejének vizsgálata az elemek standardpotenciál adatai alapján. A standardpotenciál-táblázat segítségével állapítsák meg a tanulók, hogy egy kérdéses reakció lejátszódik-e. Állapítsák meg, hogy a kölcsönhatásba lépő anyagok közül melyik oxidálódott és melyik redukálódott. Oldatok és olvadékok elektrolízisének lehetőségei, azonos anyagok (pl: NaCl) esetében a különbségek okainak megbeszélése. Az elektrolízis mennyiségi törvényei Faraday törvényeinek alkalmazása a kémiai folyamatok esetében. Az elektrolízis jelentősége a kémiai nagyiparban. Adatok gyűjtése Faraday munkásságával kapcsolatban. Összefoglalás, rendszerezés Év végi ismétlés (5 óra) Követelmények A tanuló ismerje az anyagok atomos szerkezetét, legyen képes az anyagok szerkezete és tulajdonságaik között fennálló kapcsolat ismertetésére, tudja az atomokat felépítő elemi részecskék nevét, a tömegszám és a rendszám ismeretében tudja megadni az elektronok, a protonok és a neutronok számát, a periódusos rendszer használatával tudja megállapítani a tanult atomok elektronszerkezetét, ismerjen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására, ismerje ezek kockázatait, veszélyeit, tudja, hogy mi a delokalizált elektronok szerepe a fémes kötés kialakításában, tudja, mi a feltétele a kovalens kötés kialakulásának, tudjon különféle molekulamodelleket összeállítani, tudja az ionok képződésének feltételeit, tudja felsorolni a mindennapi életükben előforduló ionkötésű vegyületek néhány tulajdonságát, tudja felírni az egyszerűbb ionvegyületek képletét, tudja megfogalmazni a különféle anyagi halmazok és halmazállapotok jellemző tulajdonságait, tudja, hogy az oldhatóság az oldandó anyag és az oldószer anyagi minőségétől függ, ismerje a kolloidállapot lényegét, legyen képes a mindennapi életünkben előforduló különféle kolloid rendszerek felismerésére és megkülönböztetésére, leírás alapján tudjon önállóan egyszerűbb kísérleteket elvégezni, tudja problémamegoldásait szakszerűen megfogalmazni, tudja a reakcióban szereplő kiindulási és keletkezett anyagokat megnevezni és ismertetni a halmazok kötéseit,

15 ismerje a tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza meg ezek tulajdonságait, ismerje fel a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat, sav-bázis reakciókat, mondjon példákat az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásuk lehetőségeit. Értékelés Előre megadott szempontok szerint. Formái: szóbeli felelet, feladatlapok értékelése, tesztek, dolgozatok osztályozása, rajzok készítése, modellek összeállítása, számítási feladatok megoldása, kísérleti tevékenység minősítése, kiselőadások tartása, munkafüzeti tevékenység megbeszélése, gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, energiafelhasználási adatok (számítások) megbeszélése, vízfelhasználási adatok elemzése, természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

16 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Témakörök 1. Bevezetés a szerves kémiába 4 óra 2. A szénhidrogének 12 óra 3. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 25 óra 4. A legfontosabb természetes szénvegyületek 20 óra 5. A műanyagok 5 óra Ismétlés 6 óra Összes évi óraszám 74 óra 1. Bevezetés a szerves kémiába (4 óra) Célok és feladatok A szerves kémia történetének rövid bemutatása. Ismerjék meg a tanulók a szerves vegyületek csoportosítását. A tanulók értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék ennek atomszerkezeti alapjait, értsék a szénvegyületek sokféleségének okait, ismerjék a szerves vegyületek alaptípusait, legyenek képesek a kémiai változások tudatos megfigyelésére, legyenek képesek a kísérleti eszközök és anyagok balesetmentes használatára. Tartalom A szerves kémia kialakulása, tárgya A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma A szénvegyületek csoportosítása A szénvegyületek kémiai analízise Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A szerves vegyületek csoportosítási elvének megbeszélése (az életerő-elmélet megdöntésének jelentősége). Összefüggés a nagyszámú változatos összetételű szénvegyület keletkezésének lehetőségei és a szénatom szerkezete között. A csoportosítási elv alkalmaztatása eddig még nem szereplő vegyületek esetében. A szénvegyületek néhány elemének (szén, hidrogén, oxigén, nitrogén) egyszerű kísérleti kimutatása. 2. A szénhidrogének (12 óra) Célok és feladatok Alapfogalmak gyakoroltatása. Az egyes homológsortagok fizikai és kémiai jellemzőinek megismertetése. A környezetünkben leggyakrabban előforduló szénhidrogének és felhasználási módjaik ismertetése, környezeti hatásaik bemutatása. A tanulók tudják alkalmazni az elnevezések szabályait,

17 értsék a telített kifejezést, ismerjék a metánsorozat tagjainak szerkezetét, tulajdonságait, ismerjék a kőolajlepárlás fontosabb termékeit, értsék a telítetlen kifejezést, tudják az etén képletét, szerkezetét és fontosabb tulajdonságait, értsék a szerkezet és a jellemző reakció közötti kapcsolatot (szubsztitúció, addíció, polimerizáció), értelmezzék a fizikai tulajdonságokat, részletes ismeretekkel rendelkezzenek a következő anyagokról: metán, etén, kőolaj, kőolajpárlatok, butadién, izoprén, gumi, acetilén, benzol, ismerjék a szénhidrogének jellemző reakcióit (szubsztitúció, addíció, polimerizáció, hőbomlás), tudják felírni a megismert kémiai reakciókat, ismerjék a gyakorlati élet szempontjaiból fontos szénhidrogéneket, alkalmazási területüket, környezetszennyező hatásukat, tudjanak alapfeladatokat megoldani, szerezzenek jártasságot a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésében, tudjanak kísérleti adatokat diagramon, grafikonon ábrázolni, illetve legyenek képesek grafikonok adatainak értelmezésére, tudjanak az anyaghoz kapcsolódó tudománytörténeti eseményekről (természettudományos ismeretterjesztés). Tartalom A szénhidrogének összetétele és csoportosítása Telített szénhidrogének A metán Egyéb telített szénhidrogének Az izoméria A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai A földgáz és a kőolaj Telítetlen szénhidrogének Az etén (etilén) Egyéb alkének (olefinek) Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének Fejlesztési feladatok, tevékenységek A megismert alapfogalmak alkalmazásával a felírt összetételű telített és telítetlen szénhidrogének csoportosítása. A metánmolekula szerkezete és tulajdonságainak kapcsolata. Robbanó elegyének veszélyessége az iparban, (kőszénbányákban) és a mindennapi életben. A normális-, az elágazó láncú és a cikloalkánok elnevezési szabályainak megbeszélése, a szénatom rendűségének megállapítása példák alapján. Adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeinek felírása. Az alkánok fizikai tulajdonságainak értelmezése az olvadás- és forráspontot tartalmazó grafikon és táblázat alapján. Éghetőségük, a PB gázpalack használatára vonatkozó szabályok megbeszélése. A kőolaj képződésével kapcsolatos tudományos elméletek, a feldolgozás technológiájának, felhasználásának és a termékek szerepének ismertetése. Mint az egyik jelentős fosszilis energiahordozó, szerepe a társadalmi igények kielégítésében, környezeti hatásai. Értsék és tudják alkalmazni a telítetlen kifejezést, tudják az etén képletét, fontos reakcióit (égés, hidrogén-, savaddíció, polimerizáció), azok okait. Összefüggések vizsgálata az összetétel és a fizikai, a molekulaszerkezeti és kémiai tulajdonságok között. A diének és poliének általános összegképlete alapján különböző szénatomszámú vegyületek felírása, a kettős kö-

18 Tartalom A butadién és az izoprén A kaucsuk és a gumi Az alkinek (acetilénszénhidrogének) Az etin (acetilén) Aromás szénhidrogének A benzol Egyéb aromás szénhidrogének Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek tések helyzetének vizsgálata. A butadién és az izoprén jelentősége az iparban. Az izoprén tartalmú vegyületek jelentősége a természetben. A kaucsuk, a gumi és a műgumi történetének áttekintése. A gumi szerepe civilizált életünkben, a hulladékok újrahasznosításának feladatai, mint a fenntartható fejlődés egyik kérdése. Az etin (acetilén) molekulaszerkezete, addíciós és polimerizációs reakcióinak jelentősége a műanyagiparban. Hétköznapi felhasználásának környezeti hatásai. Környezettudatos magatartás alakítása, bekapcsolódási lehetőségek a környezetvédelmi tevékenységbe. A benzol szerkezetének megállapításával kapcsolatos próbálkozások. A benzol szerkezete és a reakciók kapcsolata (égése, szubsztitúciós reakciók). Rákkeltő hatása. A toluol, a xilol, az etilbenzol, a sztirol, a naftalin néhány a tudomány és a mindennapi élet szempontjából jelentős tulajdonságának illetve polimerizátumának bemutatása. 3. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (25 óra) Célok és feladatok A különböző funkciós csoportok jellegzetes hatásának bemutatása, a különböző funkciós csoportú vegyületek közötti kapcsolatok megismertetése. A hétköznapjainkban előforduló anyagok és fontos reakciók szemléltetése és értelmezése, a célszerű és tudatos felhasználáshoz szükséges alapismeretek nyújtása, ezeknek az anyagoknak hatékony, de anyagtakarékos alkalmazása, környezeti hatásaik bemutatása. A tanulók tudják elnevezni a különböző homológ sorokba tartozó vegyületeket, ismerjék az egyszerű funkciós csoportokat (alkoholok, fenolok, éterek, oxovegyületek), illetve az összetett funkciós csoportokat (karbonsavak, észterek) tartalmazó vegyületeket, értsék az alkoholos hidroxilcsoport kifejezést, tudják az etil-alkohol (és a metil-alkohol) képletét és fontosabb tulajdonságait, legyenek tisztában a szeszesitalok egészségre ártalmas hatásaival, tudják, hogy a folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő (gyors és lassú reakciók), tudják a szerves savak funkciós csoportjának nevét, képletét, tudják az ecetsav (és a hangyasav) képletét és fontosabb tulajdonságait, ismerjék a sztearinsav képletét, tudják, hogy a sztearinsav alkálisói a szappanok, ismerjék az általánosan használt mosó- és tisztítószereket, legyen képük a mosószerek hatásmechanizmusáról, értsék a sok vízzel történő öblítés fontosságát, ismerjék a testápolást szolgáló szerek felhasználási módjait, értsék meg a glicerin és a sztearinsav reakciójának példáján, hogyan képződnek kondenzáció útján a zsírok és az olajok, ismerjék az aminocsoport és az aminok fogalmát, értsék a funkciós csoportok szerkezete és a vegyületek tulajdonságai közötti kapcsolatot,

19 ismerjék mindennapjaink anyagainak jellemzőit, élettani hatásait, felhasználási területeit, környezeti hatásaikat, alkalmazzák ismereteiket egyszerű kísérletek és számítási feladatok elvégzésére, ismerjék a tanult szerves vegyületek köznapi elnevezéseit, gyűjtsenek információkat a kiemelkedő tudósok munkásságáról (Nobel Alfréd, Szent- Györgyi Albert), ismerjék meg a következő anyagok képleteit és főbb tulajdonságaikat: glicerin, formaldehid, acetaldehid, aceton, tejsav, citromsav, olajsav, palmitinsav, dietil-éter, etil-acetát. Tartalom Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Halogéntartalmú szénvegyületek A halogéntartalmú szénvegyületek reakciói Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének Oxigéntartalmú szénvegyületek Egy oxigénatomos funkciós csoportok Az alkoholok Az etanol (etil-alkohol) Egyéb fontos alkoholok A fenolok Az éterek A dietil-éter ( éter ) Az aldehidek Fontosabb aldehidek A ketonok Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Különféle funkciós csoportok bemutatása, az elnevezés gyakoroltatása. Alkil-halogenidek kötései (kloroform, szén-tetraklorid) és néhány fontos tulajdonsága. A szén-halogén kötés polaritásának következményei a vegyületek reakciókészségében (szubsztitúciós és eliminációs reakciók). A kloroform, a freon-12, a szén-tetraklorid, az etil-klorid, a vinil-klorid, a teflon néhány gyakorlati szempontból jelentős tulajdonsága, egyesek egészséget és környezetet károsító hatásai. Az egy oxigénatomot tartalmazó funkciós csoportok típusai, csoportosításuk, megnevezés után a vegyületek konstitúciós képletének felírása. A csoportosítás gyakoroltatása (értékűség-, rendűség-, a szénhidrogéncsoport szerkezete szerint). Reakciói a laboratóriumban, a nagyiparban, biológiai hatásai az emberi szervezetben. A metanol élettani hatásai. A nagyobb szénatomszámú alkoholok tulajdonságainak változása a lánc hosszúságának függvényében. A glicerin jelentősége. A fenol és a metil-benzol tulajdonságainak összehasonlítása. Csoportosításuk. Jelentőségük a természet egyes anyagaiban (cellulóz, lignin). Az éter szó jelentésének értelmezése a tudománytörténet egyes korszakaiban. Tulajdonságai, veszélyei. Az aldehidek funkciós csoportjának értelmezése. Közel azonos moláris tömegű különböző vegyületek forráspontjának összehasonlítása. Következtetések levonása. A formaldehid és az acetaldehid kémiai és biológiai reakcióinak összefüggései. Az aceton és tulajdonságainak bemutatása után az élővilágban előforduló néhány ketont tartalmazó vegyület és biológiai hatásának bemutatása (pl. hormonok). Az összetett funkciós csoport tulajdonságainak elemzése, kémiai reakciói. A karbonsavak csoportosítása.

20 Tartalom A karbonsavak Fontosabb alkánsavak Egyéb fontosabb karbonsavak Az észterek Kis és nagy szénatomszámú észterek Gliceridek (zsírok és olajok) Mosószerek Az oxigéntartalmú szénvegyületek tulajdonságainak összehasonlítása Nitrogéntartalmú szénvegyületek Az aminok Nitrogéntartalmú heterociklusok Az amidok Összefoglalás, rendszerezés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A hangyasav, az ecetsav, a palmitinsav, a sztearinsav tulajdonságainak összehasonlítása, az élőszervezetekben, az iparban és a mindennapi életben betöltött szerepük. Az akrilsav, az olajsav, a benzoesav, az oxálsav, borostyánkősav, az adipinsav rövid bemutatása, elsősorban biológiai szerepük ismertetése. Olvasmányként: tejsav, borkősav, citromsav, szalicilsav biológiai hatásai adhatók meg. Adatok gyűjtése Szent-Györgyi Albert életéről és munkásságáról. Észterképződés lehetőségei, típusai, jelentőségük a biológiai rendszerekben, a mindennapi életben a növényvédelemben. A vizek keménységének és a szappan tisztítóhatásának összefüggései. A mosószerek tisztító hatásának magyarázata, környezetszennyező hatásuk, alkalmazásukra vonatkozó tanácsok. Adatok gyűjtése Nobel Alfréd munkásságáról. Rendszerezés (sav-bázis sajátságok, oxidáció és redukció, éter és észterképzés). A nitrogéntartalmú szénvegyületek csoportosítása. Az aminok tulajdonságai, egyesek biológiai jelentősége. Néhány példa alapján az emberi szervezetben betöltött szerepük hangsúlyozása, a drogok gyógyászati értéke mellett használatuk veszélye. A függőség emberi és társadalmi problémáinak megbeszélése. A karbamid tudománytörténeti jelentősége. Az amidcsoport előfordulása az élőszervezetekben és néhány természetes szénvegyületben. 4. A fontosabb természetes szénvegyületek (20 óra) Célok és feladatok Az élővilágban előforduló főbb molekulák bemutatása, jelentőségük, szerepük ismertetése. Ismerjék meg az élővilág és annak különböző szintjeit jellemző anyagokat. Ismerjék meg az emberi szervezet számára értékes, és azt veszélyeztető vegyületeket, azok hatásait. A tanulók ismerjék meg a több funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek főbb csoportjait, ismerjék a szénhidrátok felosztását, a felépítésükben résztvevő funkciós csoportokat, tudják jellemezni az élőlényekben is előforduló fontosabb képviselőiket, tudják a cukorszerű szénhidrátok közül a szőlőcukor, a fruktóz képletét és a fontosabb tulajdonságaikat, valamint a répacukor összetételét, ismerjék a cukor keletkezésének folyamatát, jelentőségét az élőlények energiaháztartásában, ipari felhasználását, tudják a nem cukorszerű szénhidrátok közül a keményítő és a cellulóz összetételét, ismerjék ezek felépítésének és lebontásának folyamatát, legyen áttekintésük a keményítő és a cellulóz ipari felhasználásáról, tudják, hogy a keményítő jóddal kék színeződést ad, és ez mindkét anyag kölcsönös kimutatására alkalmas,

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia 10. ÉVFOLYAM Szerves kémia 1. Bevezetés a szerves kémiába értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek . 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Maróthy Miklósné KÉMIA 14 16 éveseknek címû tankönyvéhez 9. osztály 10.osztály éves órakeret 55 óra 74 óra 55 óra 74 óra (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) bevezetés 1

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA

Részletesebben

A kémia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A kémia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A kémia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis) Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

KÉMIA A GIMNÁZIUM 9 12. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A kémia tantárgy gimnáziumi óraterve Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Éves óraszám 9.évfolyam 9.évfolyam emelt óraszámú 10.évfolyam 10. évfolyam

Részletesebben

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET IX. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita I. Mivel foglalkozik

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE Célok és feladatok A gimnázium 9-10/11. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA I. Év eleji ismétlés (3 óra) 1. A kémiai alapismeretek ismétlése 2. Az atomszerkezeti ismeretek ismétlése

Részletesebben

Kémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára:

Kémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Kémia Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 2 - - - Éves

Részletesebben

A KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli vagy szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A kémia érettségi vizsga célja A középszintû érettségi vizsgán elsõsorban

Részletesebben

Kémia a kétszintű érettségire

Kémia a kétszintű érettségire Korrekciók a 2017-től érvényes módosított érettségi követelmények a Kémia a kétszintű érettségire című kiadványban Műszaki Könyvkiadó Villányi Attila, Műszaki Könyvkiadó, 2016 Műszaki Könyvkiadó Kft. 2519

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban

Részletesebben

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

ÁRPÁD FEJEDELEM GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MEGYERVÁROSI ISKOLA 8. ÉVFOLYAM. Kémiai alapismeretek

ÁRPÁD FEJEDELEM GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MEGYERVÁROSI ISKOLA 8. ÉVFOLYAM. Kémiai alapismeretek 8. ÉVFOLYAM Kémiai alapismeretek Célok és feladatok A tanulók ismerjék meg a kémia tudományának szerepét a társadalmi folyamatokban, ismerjék meg a kémia tantárgy hatékony elsajátítását segítő módszereket,

Részletesebben

SEGÉDANYAG az MS-3151 Kémia Érettségire felkészítő könyv használatához. Részletes kémia érettségi követelmények változása 2017.

SEGÉDANYAG az MS-3151 Kémia Érettségire felkészítő könyv használatához. Részletes kémia érettségi követelmények változása 2017. SEGÉDANYAG az MS-3151 Kémia 11-12. Érettségire felkészítő könyv használatához Részletes kémia érettségi követelmények változása 2017. január 1-től Az érettségi követelményrendszer változása alapvetően

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Biotechnológiai alapismeretek tantárgy

Biotechnológiai alapismeretek tantárgy Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!

Részletesebben

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok Fontosabb vegyülettípusok Szénhidrogének: alifás telített (metán, etán, propán, bután, ) alifás telítetlen (etén, etin, ) aromás (benzol, toluol, naftalin) Oxigéntartalmú vegyületek: hidroxivegyületek

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Az atom felépítése. 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! p + neutron

Az atom felépítése. 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! p + neutron Az atom felépítése 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! Név Jelölés Relatív tömeg Relatív töltés p + neutron g 2. A magnézium moláris tömege 24,3, tömegszáma

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. HALOGÉNTARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK A szénhidrogén és a halogén nevének összekapcsolásával Pl. CH 3 Cl metil-klorid, klór-metán

Részletesebben

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34 -06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÉMIA Évfolyam: 7-8.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÉMIA Évfolyam: 7-8. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Technika 1,5 2 Éves óraszám 54 72 Célok és feladatok A tudományok és ezen belül a természettudományok

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei ÓRATERV I. ALAPADATOK Osztály: 10. D Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei Tanítási egység: 13. Szén-dioxid, szénsav és sói Előző tanítási egység: A szén és oxidjai. A szén-monoxid.

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 7-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 7-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 7-8. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék. A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698 8-9. évfolyam Célok és feladatok A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával

Részletesebben

Kémia tankönyv 7-8. évfolyam

Kémia tankönyv 7-8. évfolyam Kémia tankönyv 7-8. évfolyam Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet 2014/2015. Albert Viktor tananyagfejlesztő albertv001@gmail.com Célok 1. Feleljen meg a hivatalos kerettantervnek 2. Jól hasznosítható ismereteket

Részletesebben

ELTE BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIÁBÓL

ELTE BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIÁBÓL ELTE BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIÁBÓL 2017 1. Az atom szerkezete Az atomok, az elemek jellemzése. Az elektronszerkezet és a periódusos rendszer.

Részletesebben

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) -

Részletesebben

A kémia tanításának célja és feladatai

A kémia tanításának célja és feladatai 7. évfolyam A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA

KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA A művelődési anyag tematikájának összeállítása a Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó

Részletesebben

VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.

Részletesebben

Összefoglalás. Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció. Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között

Összefoglalás. Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció. Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között Összefoglalás Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között Reakciókészség Paraffin (legkevésbé) Nagy Átmenet a kettő között

Részletesebben

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot!

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! 1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! Szerkezeti képlet: A funkciós csoporton tüntesse fel a kötő és nemkötő elektronpárokat is! etanol etanal aminoetán A funkciós csoport neve: Szilárd halmazát

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 1. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 1. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 1. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2

FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2 FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2 Tematikai egység Órakeret 1. Anyagszerkezeti ismeretek 10 2. Anyagi halmazok 10 3. Kémiai reakciótípusok 15 4.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

KÉMIA GIMNÁZIUM. 9-10. évfolyam

KÉMIA GIMNÁZIUM. 9-10. évfolyam KÉMIA GIMNÁZIUM 9-10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. I. Útmutató! Figyelem! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra

Részletesebben

A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek.

A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek. 8. Kémia tanterv-kiegészítés 233 8.1 Szakiskolák, 9-10. évfolyam 8.1.1 Célok és feladatok A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek. A

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben