NAGYKANIZSA Térségi Vízellátó Rendszer

Átírás

1 NAGYKANIZSA Térségi Vízellátó Rendszer Hidraulikai felülvizsgálat (Végleges változat) június

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A feladatmegoldás módszere és az eredmények dokumentálása Módszertan Dokumentáció A hálózathidraulikai modell Vízigények, vízbázis, vízmérlegek Jelenlegi vízigények Távlati vízigények Vízbázis Vízkormányzási stratégiák A hálózat hidraulikai vizsgálata Jelenlegi vízigényekre vonatkozó vizsgálatok Meglévő rendszerkialakítás esete Üzemszerű állapot - Q dmax Petőfi utcai torony felújításának esete MURA I távvezeték javítás, felújítás esete MURA II távvezeték javítás, felújítás Módosított rendszerkialakítás Teleki utcai torony töltése Szepetnek felől Zónahatárok módosítása Nagykanizsán Távlati vízigényekre vonatkozó vizsgálatok Meglévő rendszerkialakítással Módosított rendszerkialakítás Gépházak és nyomásfokozók szivattyúinak hidraulikai ellenőrzése Vízkor meghatározás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. Javaslatok

3 1. Bevezetés A Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. és a HydroConsult Kft. 5 éves együttműködési megállapodást kötött, melynek célja a Délzalai Vízmű teljes működési területén található vízellátó rendszerek térinformatikai adatbázisának és hidraulikai modelljeinek létrehozása, időszakos karbantartása és az egyes rendszerek hidraulikai felülvizsgálatának rendszeres és szükség szerinti elvégzése. Jelen munkarészben az elsőként elkészült, a Mura vízbázisról ellátott Nagykanizsa Térségi Vízellátó Rendszerre vonatkozó munkálatok eredményeit mutatjuk be. 3

4 2. A feladatmegoldás módszere és az eredmények dokumentálása A vízellátó rendszerek fejlesztése, rekonstrukció tervezése összetett, munkaigényes feladat. Ennek megoldásához szükségünk van megbízható, naprakész adatokra, valamint az ezekből készíthető, a céltól függő feldolgozásokra, információkra. A vízellátó rendszerek fejlesztési feladataiban a legtöbb problémát általában éppen ezen adatok, információk összegyűjtése és rendszerezése okozza. Éppen ezért igen nagy a jelentősége a meglévő rendszerek esetében a digitális hálózat nyilvántartások és az azokból származtatott hálózathidraulikai modellek létrehozásának, változásvezetésének, hogy az üzemeltetők folyamatosan naprakész fegyvert tartsanak a kezükben a hálózati folyamatok követésére. Ezek a modellek egyben minden fejlesztés, illetve rekonstrukció kiindulópontját is biztosítják Módszertan Az adatok, információk rendelkezésre állása megkönnyíti a válogatást, ami azt jelenti, hogy az információ-halmazból ki kell választanunk azokat, melyek a feladat megoldása során szükségessé válhatnak. Azonban nem szabad megfeledkeznünk az adatok minőségének vizsgálatáról sem, melyek közül talán a legfontosabbnak a hihetőség-vizsgálat tűnik. Ellenőrizni kell, pl. a tárolók mért vízállás adatsorait és a megvalósulási tervben megadott vízszinteket; a szivattyúk szállítómagasságát - szállított vízhozam adat párjait és a beépített szivattyúk jelleggörbéit, stb. A megbízható adatok mellett azonban megfelelő eszközre is szükség van a feladatok megoldásához. A hálózati modell felhasználásával a HCWP 6.1 programrendszer több ilyen feladat megoldására is alkalmas: üzemszerű és havária helyzetek, állapotok hidraulikai számítása; csőhálózati jelleggörbék meghatározása, szivattyú ellenőrzés és kiválasztás; üzemellenőrzés, szimuláció; vízkor meghatározás. A vízellátó rendszerek hidraulikai számítási metodikájáról általában elmondhatjuk, hogy az egyes részfeladatok megoldásának egymás utáni sorrendje kötött, vagy igen kismértékben változtatható meg. Azonban azt is fontos tudni, hogy az egyes részeredmények az előző részfeladatok kiindulási feltételezéseire visszahathatnak, tehát maga a feladat megoldás sokszor fokozatos közelítésen alapszik éppen a rendszer bonyolultságából, és az abban működő elemek számosságából adódóan. A modellépítés során először a vezetékhálózat geometriáját leíró topológiai modell készül el. Ezt a munkarészt az ellátott területre vonatkozóan egy térinformatikai alapú adatbázis létrehozásával célszerű összekapcsolni és ebből került generálásra a vizsgált rendszer hálózati modellje. Ezt követi a fogyasztási modell elkészítése, mely két részből tevődik össze: a fogyasztás területi megoszlását általában vízdíj számlázási adatok alapján modellezzük; az időbeli megoszlásra vonatkozóan zónánként 24 órás, félóránkénti termelési vízmérlegből állítjuk elő a zónánkénti fogyasztási menetgörbéket. Magának a hálózatnak a viselkedését, általában statikus üzemállapot-vizsgálatokkal kell feltárni. Ezek eredményeiből képet kapunk az áramlási és nyomás viszonyokra. 4

5 Jelen munka során a hidraulikai számításokhoz a HCWP rendszer egy speciális szolgáltatását használtuk fel a statikus vizsgálatok elvégzése helyett. Ennek lényege, hogy a statikus állapot vizsgálatok helyett szimulációs vizsgálatot végzünk. A szimuláció eredményei egy-egy rendszerelem (vezeték, csomópont) viselkedését idősorokkal jellemzik (2-1.ábra). 2-1.ábra Szimulációs eredmények Az idősorokból tematikus térképeken csak a szélsőértékeket feltüntetve két szélsőérték tematikát kaphatunk: az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül. a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja. 5

6 2-2.ábra Szélsőérték tematika A rendszer megismerésében fontos szerepe van a gépházak, kutak csőhálózati jelleggörbéinek, melyek a betáplálási pont mögött üzemelő hálózat karakterisztikáját (üzemi jellemzőit) vetítik a betáplálási pontra. Ezzel tisztázható a betáplálási pontok üzemi tartománya mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából. Végül üzem szimulációs vizsgálatokkal, és vízkor meghatározással ellenőrizzük a rendszer üzemeltethetőségét. A vizsgálatok nem csak a meglévő állapotra végezhetők, hanem távlati fejlesztési feladatok megoldása is gyakran előfordul. A távlati fejlesztések vizsgálata során további részfeladatok megoldása szükséges: Vízigények meghatározása Vízbázis fejlesztési igények meghatározása Vízmérlegek, vízkormányzási stratégiák készítése Az egyes vízkormányzási stratégiákra vonatkozóan: o Hálózat fejlesztési igények meghatározása o Szivattyú rekonstrukció o Optimális üzemelési algoritmus kidolgozása (üzemrendek) Általában elmondható, hogy a feladatok megoldásának hatékonyságát több tényező együttes hatása befolyásolja. Ezek közül az általunk leglényegesebbnek ítéltek: pontos, megbízható előkészítő munka, 6

7 a hidraulikai számításokat végző számítógépes programot magas színvonalon alkalmazó szakember, az üzemeltető részéről, az üzemeltetés terén magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, jó szoftver, és jó hardver. A munka általában a tanulmány és a modell elkészítésével nem zárul le, hiszen a kész modellek ismeretében az üzemeltető kollégák folytathatják a munkát, és bármely kívánt fejlesztési és rekonstrukciós cél eléréséhez, bármely üzemeltetési esetre, időhorizontra képesek lehetnek elvégezni a vizsgálatokat (számításokat) Dokumentáció A munka során összegyűjtött és rendszerezett adatokat, a vizsgálatok leírását, az eredményeket, megállapításokat és javaslatokat jelen szöveges tanulmányban foglaltuk össze. Ezek megértéséhez és értékeléséhez több táblázat és szöveges melléklet, diagram jellegű ábra és tematikus térkép (rajzi mellékletek) készült. A táblázatokat és az ábrákat a terjedelemre és kezelhetőségre való tekintettel, külön CD mellékletekben is átadjuk. A szakvéleményt tartalmazó szöveges dokumentumba több helyen tematikus térképek kerültek beszúrásra. Ezeken az ábrákon a vezetékek mentén kialakuló sebességek és a csomóponti nyomások numerikus értékei - az ábrák mérete miatt - nem láthatóak. Amennyiben ez az értelmezéshez mégis szükséges, úgy a mellékelt CD-lemezen az ábrának megfelelő teljes tematikus rajz egy PDF fájlban megtalálható. A PDF fájl neve minden esetben megegyezik az ábra szöveges dokumentumbeli sorszámával. Az elvégzett munka eredményeinek egy másik csoportja a HCWP 6.1 programmal kezelhető rendszer modell adatok. A vizsgálatokhoz használt program (HCWP 6.1) telepítő készlete, valamint a számításokhoz szükséges adatbázis fájl szintén ugyanezen a CD lemezen kerülnek átadásra. A mellékelt CD lemezen a CD-TARTALOM.DOC fájlban a lemezen található könyvtárak szerkezetét és az egyes fájlok tartalmi leírását adjuk meg. 7

8 3. A hálózathidraulikai modell A hálózati modell előállításának első lépéseként a Rekonstrukciós projekt keretében elkészült térinformatikai rendszerben létrehoztuk a vizsgált rendszer geometriai és attributív adatait tartalmazó adatbázist. Az alábbi ábrán az Objektumkezelő térinfomatikai megjelenítő felhasználói felülete látható az alaptérkép (földrészletek, épületek, utcák, házszámok, stb.) valamint az ivóvízvezeték hálózat (gerincvezetékek és bekötések) és szerelvényeinek (tűzcsap, közkifolyó, stb.) feltüntetésével. 3-1.ábra Az aktuális feltöltöttség mellett a nyilvántartás fontosabb statisztikai adatai: 8

9 Gerincvezetékek és távvezetékek Vezeték statisztika Hossz [fm] Bekötővezetékek a-100 nyomóvezeték a-100 nyomóvezeték 342 a-150 nyomóvezeték 842 a-150 nyomóvezeték 39 a-200 nyomóvezeték 471 a-18 nyomóvezeték 539 a-250 nyomóvezeték 313 a-20 nyomóvezeték a-300 nyomóvezeték 200 a-25 nyomóvezeték a-50 nyomóvezeték 852 a-32 nyomóvezeték a-500 nyomóvezeték 16 a-40 nyomóvezeték 572 a-600 nyomóvezeték 305 a-50 nyomóvezeték a-80 nyomóvezeték a-60 nyomóvezeték 72 Acél vezeték összesen a-65 nyomóvezeték 101 ac-100 nyomóvezeték a-80 nyomóvezeték ac-150 nyomóvezeték hga-20 nyomóvezeték ac-200 nyomóvezeték Acél vezeték összesen ac-300 nyomóvezeték ac-100 nyomóvezeték 130 ac-400 nyomóvezeték ac-200 nyomóvezeték 2 ac-50 nyomóvezeték 48 ac-250 nyomóvezeték 17 ac-500 nyomóvezeték ac-50 nyomóvezeték 542 ac-600 nyomóvezeték ac-80 nyomóvezeték 41 ac-80 nyomóvezeték Azbesztcemen összesen 732 Azbesztcemen összesen KM-PVC-110 nyomóvezeték 101 KM-PVC-110 nyomóvezeték KM-PVC-160 nyomóvezeték 2 KM-PVC-160 nyomóvezeték KM-PVC-63 nyomóvezeték 8 KM-PVC-200 nyomóvezeték KM-PVC-90 nyomóvezeték 86 KM-PVC-225 nyomóvezeték PVC összesen 196 KM-PVC-280 nyomóvezeték 417 öv-100 nyomóvezeték 26 KM-PVC-315 nyomóvezeték öv-150 nyomóvezeték 16 KM-PVC-40 nyomóvezeték 377 öv-50 nyomóvezeték 65 KM-PVC-400 nyomóvezeték 880 öv-80 nyomóvezeték 176 KM-PVC-90 nyomóvezeték Öntöttvas összesen 284 PVC összesen PE öv-100 nyomóvezeték PE öv-125 nyomóvezeték 473 PE öv-150 nyomóvezeték PE öv-200 nyomóvezeték 100 PE öv-275 nyomóvezeték PE öv-300 nyomóvezeték PE öv-50 nyomóvezeték 444 Polietilén összesen öv-80 nyomóvezeték Ismeretlen anyagú és átmérőjű vezeték Öntöttvas összesen Összesen PE PE PE PE PE PE PE Polietilén összesen Ismeretlen anyagú és átmérőjű vezeték 34 Összesen táblázat Tűzcsapok száma: 508 Szakaszoló elzárók száma: 836 Fogyasztásmérési helyek száma: 3489 A nyilvántartás létrehozásához digitális és papír térképekről származó információkat egyaránt felhasználtunk. Az adatforrások pontossági lehetőségeinek megfelelően az elkészült adatbázis a különböző objektumok geometriájának tekintetében eltérő pontossággal bírnak, amit az adatbázisban az adatszármazás megjelölésével, valamint a geometriai adatok minősítésével jeleztünk. Hossz [fm] 9

10 A rendszer egyes elemei, részei közötti együttműködés megfelelő áttekintéséhez egy működési sémát készítettünk, melyet a 3-3.ábrán mutatunk be. (A 3-3-as ábra a sémaábra egy A3-as lapon behajtva ide!!!) A sémaábrán is, de a modellbe is beépítésre kerültek a vízellátási célú fontosabb objektumok is, mint tározók (medencék és víztornyok), gépházak, nyomásfokozók, stb. Ezen létesítmények figyelembe vett aktuális adatait a táblázatokban mutatjuk be. Sorszám Tározó megnevezése Építés éve Típus funkció Kialakítás Speciális szerelvényezés Függőleges falú Hasznos térfogat Túlfolyó szint Fenékszint V h [m 3 ] [mbf.] [mbf.] Megjegyzés 1. Molnári vízműtelep 200 m 3 -es tározó Tisztavíz medence nincs igen ,60 140,62 2. Molnári vízműtelep 500 m 3 -es tározó Tisztavíz medence nincs igen ,60 140,35 3. Molnári vízműtelep 2 x 500 m 3 -es tározó Tisztavíz medence nincs igen ,60 140,45 4. Mura II. (Szepetneki) 5000 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,00 191,00 5. Nagykanizsa, Mura I. (Magyar u.) 2500 m 3 -es tározó Térszíni tározó nincs igen ,40 141,90 6. Nagykanizsa, Petőfi u m 3 -es víztorony Víztorony nincs igen ,90 199,90 7. Nagykanizsa, Teleki u. 750 m 3 -es víztorony Víztorony nincs igen ,50 181,50 8. Nagykanizsa, Bagolai 1000 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,65 200,58 9. Nagykanizsa, Bagolai 75 m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz felső beömlés nem , Nagykanizsa, Fakosi 50 m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz nincs nem , Nagykanizsa, Miklósfai 50 m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz nincs nem , Liszó 2 x 50 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,07 208, Bocska 2 x 100 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,00 225, Homokkomárom 2 x 150 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,00 215, Újudvar 100 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,71 214, Fityeház 250 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,10 164, Becsehely 2 x 250 m 3 -es (alsó) tározó Térszíni tározó nincs igen ,32 176, Becsehely 250 m 3 -es (felső) tározó Magaslati tározó nincs igen ,17 210, Becsehely, Tuskós-major... m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz nem 20. Sormás 200 m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz nincs nem ,73 208, Rigyác 50 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,00 218,00 Üzemen kívül. 22. Eszteregnye-Obornak 20 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen ,00 Összesen táblázat Tározók adatai Mint látható, a táblázatból is a területen tetemes mennyiségű, a jelenlegi vízigény nagyságrendileg megegyező térfogat áll rendelkezésre. Ami megfelelő területi megoszlás esetében jelentős ellátási biztonságot, illetve energia megtakarítási lehetőséget rejt magában. 10

11 Sorszám Nyomásfokozó/átemelő megnevezése Szám Szivattyú Típus 11 Emelőmagasság Nyomóoldali nyomás Vízszállítás Teljesítmény Beépítés dátuma Q [m 3 /h] H [m] P m [kw] p [bar] Szivattyúzás iránya 1. KSB ETANORM M M ,0 15,0 15,00 1,5 Mura I. távvezeték (Magyar u-i tározó). 2. KSB OMEGA A ,0 58,6 100,00 5,8 Mura II. távvezeték (Szepetneki tározó). 1. Molnári vízmű átemelő 3. EF ,0 15,0 20 LE 2,8 Tartalék. (Mura I.) 4. BKF 300/300 EM400SH ,0 220,00 5,8 Tartalék. (Mura II.) 5. EK ,4 21,0 19 LE Tartalék öblítő. 1. GRUNDFOS SP 300-2D ,0 75,00 5,7 Petőfi u-i víztorony. 2. GRUNDFOS SP 300-2D ,0 75,00 5,7 Petőfi u-i víztorony. 2. Nagykanizsa, Magyar u. átemelő 3. EMU D ,0 105,00 Nem üzemel. 4. EMU D ,0 105,00 Nem üzemel. 5. GRUNDFOS SP-270-1L ,0 25,00 5,7 Petőfi u-i víztorony. 6. GRUNDFOS SP-270-1L ,0 25,00 5,7 Petőfi u-i víztorony. 1. GRUNDFOS SP ,0 11,00 3,5 Bagolai tározó. 3. Nagykanizsa, Teleki u. átemelő 2. GRUNDFOS SP ,0 15,00 3,5 Bagolai tározó. 3. GRUNDFOS SP ,0 18,50 3,5 Bagolai tározó. 4. GRUNDFOS SP ,0 18,50 3,5 Bagolai tározó. 4. Nagykanizsa, Bagolai nyomásfokozó 1. HG 12/7 10,2 3,00 2,0 Bagolai glóbusz. 2. KCR-6 10,2 2,20 2,0 Bagolai glóbusz. 2. GRUNDFOS CR 30 30,0 29,6 4,00 4,1 Fakosi glóbusz. Nagykanizsa, Fakosi nyomásfokozó GRUNDFOS CR 4/80 4,0 29,6 1,50 Fakosi glóbusz. 6. Nagykanizsa, Miklósfai nyomásfokozó 7. Liszói nyomásfokozó 1. K K ,4 24,9 0,75 6,00 3,6 Miklósfai glóbusz. 6,8 Liszói glóbusz. 2. K K ,4 24,9 0,75 6,00 3,6 Miklósfai glóbusz. 6,8 Liszói glóbusz. 1. GRUNDFOS CR ,0 46,1 4,00 Homokkomáromi tározó. 8. Fűzvölgyi átemelő 2. GRUNDFOS CR ,0 46,1 4,00 Bocskai tározó 9. Homokkomárom-Alsócsinga hegyi nyomásfokozó 10. Homokkomárom-Felsőcsinga hegyi nyomásfokozó 3. GRUNDFOS SP ,00 Tartalék (mindkét irány). Alsócsinga hegyi hálózat. Alsócsinga hegyi hálózat. Felsőcsinga hegyi hálózat. Felsőcsinga hegyi hálózat. 11. Újudvari nyomásfokozó 12. Fityeházi átemelő 13. Bajcsai nyomásfokozó (hidrofor) 14. Becsehelyi átemelő 15. Becsehely, Tuskós-majori nyomásfokozó 1. GRUNDFOS SP WILO MVI TTA 85/20-III. 1. GRUNDFOS HYDRO 2CR TTA 16/10-V , ,0 26,0 30,0 43,0 9,7 7,50 32,0 12,20 7,50 50,0 5,0 Újudvari tározó. 4,50 5,2 Bajcsai hálózat. Becsehelyi felső tározó. 2,00 4,3 Fityeházi tározó. 4,8 Tuskós-majori glóbusz. 2. WILO CO-1-MVI WILO MVI TTA 85/20-III. 2. GRUNDFOS HYDRO 2CR TTA 16/10-V , ,0 26,0 30,0 43,0 9,7 32,0 12,20 7,50 50,0 3,7 Újudvari tározó. 4,50 5,2 Bajcsai hálózat. Becsehelyi felső tározó. 2,00 4,3 Fityeházi tározó. 4,8 Tuskós-majori glóbusz. 16. Tótszentmárton, Kálmánhegy nyomásfokozó 1. GRUNDFOS HYDRO 2CRE 3-5 PFU Kálmánhegyi hálózat. 17. Rigyáci nyomásfokozó 1. WILO MVI 403/ER-WMS ,0 32,0 0,75 4,8 Rigyáci tározó. 18. Eszteregnyei nyomásfokozó 19. Szepetneki átemelő 1. GRUNDFOS CR GRUNDFOS SP 75/4 3,00 55,4 Obornaki tározó. 48,0 15,00 Sormási glóbusz. 2. GRUNDFOS CR A/III 3,00 50,0 Obornaki tározó. 48,0 15,00 Sormási glóbusz. 3-3.táblázat A rendszerben két helyen alkalmaznak távműködtetett tolózárakat: A Becsehelyi vízmű medence töltésére, amely a felsőzóna nyomásfokozó szívómedencéjeként üzemel. A Teleki utcai víztoronynak a Petőfi utcai torony zónájából történő töltésére. Ezeket a modellben is mit szabályozott elzáró szerelvényeket modelleztük: Becshelyi vízmű medence töltő TZ - (4 391) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : Sorszam : 1 Prioritás : 50 Érvényességi időszak : 00:00-23:59 Típus : Nyomóoldali tároló Szabályozó tároló : Becsehelyi vízmű medence (4 161) Szabályozási szintek : Vízszint [mhsf.] [m] Nyitottság [%] 177,50 1,50 100,00 179,32 3,32 0,00 Teleki utcai szelep - (4 225) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : Sorszam : 1 Prioritás : 50 Érvényességi időszak : 00:00-23:59 Típus : Nyomóoldali tároló

12 Szabályozó tároló : Teleki utcai torony (4 171) Szabályozási szintek : Vízszint [mhsf.] [m] Nyitottság [%] 183,50 2,00 100,00 186,50 5,00 0,00 A modellbe ezen kívül mindazokon a helyeken, ahol zónahatár van, vagy zónahatár kialakítása elképzelhető lezárt szabályozott elzáró szerelvényeket helyeztünk el: Teleki utcai zónazár - (4 223) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva 3-2.ábra Teleki utcai szabályozott elzárók Magyar utcai város felőli elzáró - (4 242) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva 12

13 3-3.ábra Magyar utcai város felőli zónazár Petrivente Becsehely felőli tolózár - (4 239) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva Petrivente Sormás felőli tolózár - (4 241) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva Nyomásigények: A terepszinteket 50x50 m-es DTM-ből interpolálással határoztuk meg az egyes csomópontokra. Ennek bizonytalansága miatt (±1 m) a területen egységesen 25 mvo nyomásigényt adtunk meg a számításokhoz. Ez egy 5 szintes ház nyomásigényének felel meg. A Tűzvédelmi Szabályzat (kormányrendelet) szerinti 1,6 bar (~ 16 mvo) nyomásigény ennél ugyan majd 1 bar-ral kevesebb, de az eredmények kiértékelésekor, a hálózati terep feletti nyomásoknak az előírttól való eltérésének értékelésekor ezt külön megjelenítési tematikában vesszük figyelembe. Mindezen adatok felhasználásával készítettük el a hálózati modellt, melynek egy nézetét a 3-4.ábrán mutatjuk be. A képernyőképen ebben az esetben a vezetékek a belső átmérő szerint szinezettek, míg a csomópontok a terepszint alapján. 13

14 3-4.ábra A teljes hálózati modell egy nézete 14

15 4. Vízigények, vízbázis, vízmérlegek A vízigényeket a megbízó által szolgáltatott vízértékesítési és víztermelési adatokra támaszkodva határoztuk meg. A Molnári Vízmű 2009-es napi víztermelési adatainak feldolgozásával vizsgáltuk a fogyasztás évszakos változását (4-1.ábra) 4-1.ábra Molnári Vízmű víztermelés Az ábra alapján az évszakos egyenlőtlenségi tényező β=1,25-re adódik. A hazai klasszikus megyei jogú városok éves vízfogyasztási menetgörbéjét nem követi a murai vízbázis termelési idősora, amelyek az alábbi okokra vezethetők vissza: Kertes lakóingatlanok többsége rendelkezik ásott kúttal, a talajvíz viszonylag közel van a felszínhez, a locsolást legtöbb esetben ezzel oldják meg. Korábbi magas vízdíjak azt eredményezték, hogy a kertes ingatlanok alternatív vízforrások után nyúltak (esővíztározás, legális, illegális kút létesítése) A városi lakosok nagy része rendelkezik hétvégi telekkel, ahova nyáron, hétvégén kiköltöznek (Balaton, Zalakaros, stb.). Ezek a területek jellemzően más vízbázist használnak. A továbbiakban az 1,25-ös évszakos egyenlőtlenségi tényezőt, pontosabb adatok hiányában a teljes működési területre állandónak tételeztük fel. Pontosabb adatokhoz egyébként akkor juthatunk, ha napi termelési adatokat gyűjtünk minden átemelési és nyomásfokozási ponton. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló tározótérfogat nagyságrendileg megegyező a napi vízigénnyel, így a termelési adatok számításakor a tározók napi térfogat változásával a termelési adatokat célszerű korrigálni. A víztermelési adatokon kívül a 2009-es vízértékesítési adatokat is vizsgáltuk. 15

16 Település Veszteség [%] Becsehely 6 Bocska 17 Eszteregnye 14 Fityeház 25 Fűzvölgy 17 Gelsesziget 29 Homokkomárom 17 Hosszúvölgy 17 Liszó 25 Magyarszentmiklós 17 Magyarszerdahely 17 Molnári 29 Murakeresztúr 25 Nagykanizsa 48 Petrivente 14 Rigyác 14 Semjénháza 29 Sormás 14 Szepetnek 14 Tótszentmárton 29 Tótszerdahely 29 Újudvar táblázat A veszteséget az egész Molnári Vízműre épülő rendszerre számoltuk ki 2009-es adatokból az átemelőnél átadott vízmennyiségek, illetve a teljes rendszeren számlázott vízmennyiségek alapján. A számítások azt mutatják, hogy a falvakban a relatív fiatal elosztó vezetékeken a vízveszteségek jóval kisebb értékeket mutatnak, mint az elöregedett nagykanizsai hálózat, ahol a terméshez viszonyított vízveszteség 32%. Amennyiben ez a veszteség nem mérési pontatlanságból származik, akkor fel kell készülni a hálózat rekonstrukciójának sürgős megkezdésére. A számított veszteség ez alapján a termelt vízhez viszonyítva a teljes rendszeren ~29%-ra adódott a nagykanizsai hálózat túlsúlya miatt. A terhelési modellhez a szolgáltatott víz arányában adtuk meg a vízveszteségeket, amelyeket alábbi 4-1.táblázatban mutatunk be a molnári vízbázis által ellátott területekre. A vízigények számításakor a veszteségeket a jelenlegi időhorizontban a 4-1.táblázat szerint vettük figyelembe. A távlatban ezeket az értékeket azokon a rendszerrészeken, ahol a számított veszteségek 15%-nál magasabbak, a szisztematikusan megtervezett rekonstrukció segítségével évente 2%-kal csökkentik a vízveszteségeket. A vízfogyasztás napon belüli változását irodalmi adatokra támazkodva vettük figyelembe tekintettel arra, hogy a munka jelen fázisában mérési eredmények még nem állnak rendelkezésünkre. Azonban annak érdekében, hogy a biztonság javára tévedjünk, az elképzelhető legszélsőségesebb fogyasztási menetgörbéket vettük fel. A Nagykanizsa esetében alkalmazott 4-2.ábrán látható fogyasztási menetgörbe 8 %-os óracsúccsal jellemezhető. 4-2.ábra Fogyasztási menetgörbe Nagykanizsára A többi kistelepülésre a 4-3.ábrán látható 10 %-os óracsúcsú menetgörbét alkalmaztuk. 16

17 4-3.ábra Fogyasztási menetgörbe a kistelepülésekre 17

18 4.1. Jelenlegi vízigények Lakossági vízigény: Sorszám Település Lakosszám [fő] Fajlagos vízigény [l/fő/nap] Veszteség [%] Qdátl [m3/d] β Qdmax [m3/d] 1. Becsehely , Bocska , Eszteregnye , Fityeház , Fűzvölgy , Gelsesziget , Homokkomárom , Hosszúvölgy , Liszó , Magyarszentmiklós , Magyarszerdahely , Molnári , Murakeresztúr , Nagykanizsa , Petrivente , Rigyác , Semjénháza , Sormás , Szepetnek , Tótszentmárton , Tótszerdahely , Újudvar , Összesítés táblázat Jelenlegi vízigények Nagyfogyasztók: A vízigények kiegészítendők a strand vízigényével, amihez elvileg az adatokat megkaptuk az egyik legmelegebb időszak - napi vízvételezései a két bekötésen. Csengery u. felől Vécsey u. felől Összesen Dátum Idő fogyasztás Leolvasott Fogyasztás Dátum Idő Leolvasott Fogyasztás [m 3 ] állás [m 3 ] állás [m 3 ] 15.júl 12: Mérőcsere 15.júl 12: Kezdő állás 16.júl 13: álló mérő 16.júl 13: júl 12: júl 12: júl 12: júl 12: júl 12:20 2 Kezdő állás 19.júl 12: júl 12: júl 11: júl 12: júl 12: júl 12: júl 12: júl 13: júl 13: júl 12: júl 12: júl 16: júl 16: júl 12: júl 12: júl 12: júl 12: táblzat Strand vízfogyasztása 18

19 4.2. Távlati vízigények A Molnári Vízbázis által ellátott területen a vízigények az elmúlt 5 évben folyamatosan csökkentek. A csökkenés ~10%, amelynek tendenciája az 4-4.táblázatban láthható. Évek Vízfogyasztások [m 3 /év] táblázat Ennek egyik oka, jellemzően az ipari üzemek visszafogott termelése. Amelynek áttételes következménye a lakosság kisebb fogyasztása is. Egyedül Fűzvölgy településen nőtt a vízigény, amelynek oka az állattartás fejlesztése. A lakosság számának elmúlt 10 évi alakulása sem támasztja alá a vízigények növekedését, a lélekszám alakulást az 4-5.táblázatban mutatjuk be. A 4-5.táblázatból kiolvasható, hogy majd minden településen csökken a fogyasztók száma, kivételt képez Fűzvölgy. Sorszám Település KSH lakosság adat évenként (fő) ra előrejelzett lakoszám 1. Becsehely Bocska Eszteregnye Fityeház Fűzvölgy Gelsesziget Homokkomárom Hosszúvölgy Liszó Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Molnári Murakeresztúr Nagykanizsa Petrivente Rigyác Semjénháza Sormás Szepetnek Tótszentmárton Tótszerdahely Újudvar Összesített táblázat Lakosszám prognózis KSH adatok alapján Lakos számot lineáris extrapolációval határoztuk meg 2020-ra. Az extrapolációból jól látszik, hogy a lakos szám az ellátási területen jelentősen csökken ~7,5%-kal, amelyet a 4-2.ábra mutat. 19

20 4-2.ábra - Lakosszám prognózis Interpolációval történő prognosztizálás esetében jelentős népesség csökkenés várható, amit a tapasztalatok egyelőre sajnos alátámasztanak. A fajlagos vízigények további csökkenésével a településeken nem számolhatunk, ugyanis már jelenleg is több településen a higiénés minimum (80 l/fő/nap) alatti értékeket lehet mérni, mint például Gelsesziget, Homokkomárom, Bocska, stb. (lásd: 4-2.táblázat). Ezeken a településeken a távlatban a higiéniás minimummal számolunk. A fejlesztések nélküli távlati lakossági vízigények tehát a következőképpen alakulnak: Sorszám Település Lakosszám [fő] Fajlagos vízigény [l/fő/nap] Veszteség [%] Qdátl [m3/d] β Qdmax [m3/d] 1. Becsehely , Bocska , Eszteregnye , Fityeház , Fűzvölgy , Gelsesziget , Homokkomárom , Hosszúvölgy , Liszó , Magyarszentmiklós , Magyarszerdahely , Molnári , Murakeresztúr , Nagykanizsa , Petrivente , Rigyác , Semjénháza , Sormás , Szepetnek , Tótszentmárton ,

21 Sorszám Település Lakosszám [fő] Fajlagos vízigény [l/fő/nap] Veszteség [%] Qdátl [m3/d] β Qdmax [m3/d] 21. Tótszerdahely , Újudvar , Összesen táblázat Lakossági vízigény prognózis A 4-6.táblázat szerinti vízigényt még ki kell egészíteni a tervezett területfejlesztésekből származó vízigényekkel. A létesülő ipari parkok esetében, az alábbi vízigényekkel számolunk a távlatban: Sormási ipari park 45 m 3 /d Tótszerdahely ipari park 50 m 3 /d Illetve Nagykanizsán a rendezési tervekben szereplő tervezett lakóparkok esetében számolhatunk csak területi vízigény növekedéssel, ahol is a fajlagos vízfogyasztást 122 l/fő/nappal vették figyelembe, ezek az alábbiak: Településrész megnevezése Lakosszám [fő] Fajlagos vízfogyasztás veszteség % Qdátl [m 3 /d] [l/fő/nap] 7-es úttól É-i irányban fekvő terület Erdész u-tól É-i irányban fekvő terület es úttól D-i irányban fekvő terület Vasúton túli beéptetlen terület Kaposvári u-tól D-i irányban fekvő terület Temetőtől K-i irányban fekvő terület Kisfakos városrész Régi Gábor Áron Laktanya területe Űrhajós és Kalmár u. meghosszabbítása Miklósfa, Iskola u. meghosszabbítása Miklósfa, Szentendrey u-tól É-i irányban fekvő terület Kemping u. (kemping és ifjusági park) Szepetneki u-tól D-i irányban fekvő terület Kiskanizsa, Haladás u-tól D-i irányban fekvő terület β Qdmax [m 3 /d] Összesen: táblázat Tervezett lakóparkok A fejlesztési területeket is figyelembe véve a települési vízigények a következők szerint alakulnak: 21

22 Sorszám Település Qdátl [m3/d] Qdmax [m3/d] 1. Becsehely Bocska Eszteregnye Fityeház Fűzvölgy Gelsesziget Homokkomárom Hosszúvölgy Liszó Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Molnári Murakeresztúr Nagykanizsa Petrivente Rigyác Semjénháza Sormás Szepetnek Tótszentmárton Tótszerdahely Újudvar Összesített: táblázat 4.3. Vízbázis A rendelkezésre álló kízkészeletet a területileg illetékes Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2/2008. sz határozatával a következőkben határozta meg: Mint látható a vízbázis kapacitása jelentősen meghaladja mind a jelenlegi, mind a távlatban várható vízigényt. 22

23 4.4. Vízkormányzási stratégiák A vízkormányzási stratégiákat az üzemszerűen elképzelhető esetekre dolgoztuk ki. Az esetek többségében a MURA II DN600/ac vezetéken tételeztünk fel nagyobb vízszállítást. Egy másik beavatkozási pont a petriventei leágazás, ahol Petrivente ellátását Sormás felől feltételeztük. Bocska 32 m3/d 32 m3/d 99 m3/d Gelsesziget Magyarszerdahely 22 m3/d 67 m3/d 67 m3/d 22 m3/d Magyarszentmiklós Újudvar 37 m3/d 37 m3/d 120 m3/d 136 m3/d 142 m3/d Hosszúvölgy 21 m3/d 86 m3/d 222 m3/d Fűzvölgy 42 m3/d 65 m3/d 364 m3/d 23 m3/d Homokkomárom 23 m3/d m3/d Rigyác Eszteregnye Nagykanizsa 46 m3/d 88 m3/d m3/d 46 m3/d 88 m3/d Becsehely 0 m3/d 32 m3/d Sormás 227 m3/d 78 m3/d 166 m3/d 123 m3/d 32 m3/d Petrivente 289 m3/d 227 m3/d 32 m3/d Szepetnek 188 m3/d 1863 m3/d 55 m3/d Tótszentmárton Semjénháza 93 m3/d 66 m3/d 477 m3/d Liszó m3/d 320 m3/d 66 m3/d Tótszerdahely Molnári Molnári vízbázis 163 m3/d 483 m3/d 78 m3/d 627 m3/d m3/d 2168 m3/d 305 m3/d Fityeház 85 m3/d 220 m3/d Murakeresztúr 220 m3/d 4-5.ábra Vízkormányzás - Meglévő állapot - Q dmax 23

24 Bocska 26 m3/d 26 m3/d 79 m3/d Gelsesziget Magyarszerdahely 17 m3/d 53 m3/d 53 m3/d 17 m3/d Magyarszentmiklós Újudvar 29 m3/d 29 m3/d 96 m3/d 108 m3/d 113 m3/d Hosszúvölgy 17 m3/d 70 m3/d 178 m3/d Fűzvölgy 34 m3/d 53 m3/d 291 m3/d 19 m3/d Homokkomárom 19 m3/d Rigyác Eszteregnye Nagykanizsa 37 m3/d 70 m3/d m3/d 37 m3/d 70 m3/d Becsehely 0 m3/d 26 m3/d Sormás 182 m3/d 63 m3/d 133 m3/d 98 m3/d 26 m3/d Petrivente 231 m3/d 182 m3/d 26 m3/d Szepetnek 151 m3/d m3/d 44 m3/d Tótszentmárton Semjénháza 75 m3/d 53 m3/d 382 m3/d Liszó m3/d 257 m3/d 53 m3/d m3/d Tótszerdahely Molnári Molnári vízbázis 130 m3/d 387 m3/d 62 m3/d 502 m3/d m3/d 1734 m3/d 244 m3/d Fityeház 68 m3/d 176 m3/d Murakeresztúr 176 m3/d 4-6.ábra - Meglévő állapot - Q dátlag Bocska 44 m3/d 44 m3/d 106 m3/d Gelsesziget Magyarszerdahely 31 m3/d 62 m3/d 62 m3/d 31 m3/d Magyarszentmiklós Újudvar 30 m3/d 30 m3/d 113 m3/d 136 m3/d 144 m3/d Hosszúvölgy 22 m3/d 84 m3/d 220 m3/d Fűzvölgy 40 m3/d 62 m3/d 364 m3/d 22 m3/d Homokkomárom 22 m3/d Rigyác Eszteregnye 35 m3/d 86 m3/d m3/d 35 m3/d 86 m3/d Becsehely 0 m3/d 41 m3/d Sormás 206 m3/d 76 m3/d 162 m3/d 118 m3/d 41 m3/d Petrivente 280 m3/d 206 m3/d 41 m3/d Szepetnek 169 m3/d 1483 m3/d 49 m3/d Tótszentmárton Semjénháza 98 m3/d 72 m3/d 449 m3/d Liszó m3/d 304 m3/d 72 m3/d m3/d Nagykanizsa Tótszerdahely Molnári Molnári vízbázis 132 m3/d 436 m3/d 76 m3/d 584 m3/d m3/d 1741 m3/d 258 m3/d Fityeház 75 m3/d 183 m3/d Murakeresztúr 183 m3/d 4-7.ábra - Távlati vízigény - Q dmax 24

25 Bocska 35 m3/d 35 m3/d 85 m3/d Gelsesziget Magyarszerdahely 25 m3/d 50 m3/d 50 m3/d 25 m3/d Magyarszentmiklós Újudvar 24 m3/d 24 m3/d 90 m3/d 109 m3/d 115 m3/d Hosszúvölgy 18 m3/d 67 m3/d 176 m3/d Fűzvölgy 32 m3/d 49 m3/d 291 m3/d 17 m3/d Homokkomárom 17 m3/d Rigyác Eszteregnye 28 m3/d 69 m3/d m3/d 28 m3/d 69 m3/d Becsehely 0 m3/d 33 m3/d Sormás 165 m3/d 61 m3/d 130 m3/d 94 m3/d 33 m3/d Petrivente 224 m3/d 165 m3/d 33 m3/d Szepetnek 135 m3/d m3/d 39 m3/d Tótszentmárton Semjénháza 79 m3/d 57 m3/d 359 m3/d Liszó m3/d 244 m3/d 57 m3/d m3/d Nagykanizsa Tótszerdahely Molnári Molnári vízbázis 105 m3/d 349 m3/d 61 m3/d 467 m3/d m3/d m3/d 206 m3/d Fityeház 60 m3/d 146 m3/d Murakeresztúr 146 m3/d 4-8.ábra - Távlati vízigény - Q dátlag 25

26 5. A hálózat hidraulikai vizsgálata A Megbízóval egyeztetve a vizsgálatokat az alábbi struktúrában és változatokra vonatkozóan végeztük el, és az eredményeket is ennek a szerkezetnek a keretében mutatjuk be: Jelenlegi vízigények o Meglévő rendszerkialakítás Üzemszerű állapotok Q dmax Jelenlegi állapot Havária és speciális üzemi helyzetek - Q dmax, Q dátlag Petőfi utcai torony felújításának esete MURA I távvezeték javítás, felújítás MURA II távvezeték javítás, felújítás o Módosított rendszerkialakítás Q dmax Új összekötés a Magyar utcai gépháznál, MURA II-ből gravitációs átadás a Teleki utcai torony zónájába. Zónahatárok átalakítása Szepetneki medence Petőfi utcai torony közös zónában üzemeltetve Bagolai medence és Petőfi utcai torony közös zónában üzemeltetve Havária és speciális üzemi helyzetek a javasolt rendszerkialakítás esetében - Q dmax, Q dátlag Petőfi utcai torony felújításának esete MURA I távvezeték javítás, felújítás MURA II távvezeték javítás, felújítás Távlati vízigények Q dmax o Meglévő rendszerkialakítás Q dmax o Javasolt rendszerkialakítás Q dmax 5.1. Jelenlegi vízigényekre vonatkozó vizsgálatok Meglévő rendszerkialakítás esete Üzemszerű állapot - Q dmax Változatszám a projektben: 1. Eredmények: TAB-V-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-Eseménynapló.doc Tározók, betáplálások és nyomásfokozók beállításai és a szimuláció fontosabb vízforgalmi eredményei a CD mellékleten a TAB-V-1-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban találhatók, míg a szimuláció eseménynaplója a ESE-V-1-Eseménynapló.doc nevű fájlban. A szimulációval vizsgált 24 óra alatt túlfolyás és/vagy leürülás a tározóknál nem fordult elő! A hidraulikai számítás eredményeit - mint arról a 2-1. fejezetben szóltunk - két a szimulációs adatok statisztikai feldolgozásával kapott szélsőérték tematika alapján elemezzük: az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint 26

27 színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül. a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja. 5-1.ábra 1 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Nyomáshiányos területek: Bagola. Ellenőrizendő, hogy ezt alátámasztják-e a fogyasztói panaszok! Illetve, hogy a torony túlfolyó szintje valóban mbf?! Miklósfa alsó zónájának 165 mbf feletti részein, illetve a felső zónában a 185 mbf-nél magasabb terepszintű pontokon. Miklósfán a zóna kialakítást érdemes lenne felülvizsgálni, mert az alsó és felső zóna legmagasabb területei között csupán 20 m szintkülönbség van. Ha az előírt nyomásoktól való eltéréseket tekintjük a 24 órás statisztikát tartalmazó ábrán, akkor megállapítható, hogy Nagykanizsán a Petőfi utcai torony zónájában jelentős tartósságú felesleges nyomás többletek jelentkeznek: 27

28 5-2.ábra 1 - Előírt nyomástól való eltérések csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum esetén Ez azt jelenti, hogy a lehetőség kínálkozik a nyomászóna határok átalakításával a hálózati nyomások csökkentésére, ami várhatóan az amúgy is magas hálózati veszteségek csökkenésével fog együtt járni. 28

29 5-3.ábra 1 - Csomóponti nyomás maximum,. vezeték vízszállítás minimum Túlnyomásos területek: Nagykanizsa mélyebben fekvő területein, elsősorban a Petőfi utcai torony zónájában (Magyar utca, Ady Endre utca, Csengery út). Ez megint csak arra utal, hogy a nyomászóna határokat, elsősorban az amúgy is magas veszteségek csökkentése érdekében célszerű átalakítani. Bocskán. Az oka, hogy a medence a településhez képest túl magasan van. Egyébként és általában a túlnyomások ellenére megállapítható, hogy az elosztóhálózat jelentős része a vízszállítások szempontjából alulterhelt. Végezetül ellenőriztük, hogy ehhez az ellátási módhoz, milyen vízkorok, tartózkodási idők tartoznak a hálózat különböző részein. Az erre vonatkozó számítás eredményei az 5-4.ábrán láthatóak. 29

30 5-4.ábra 1 Vízkorok Mint az ábrából látható a MURA II távvezeték által közvetlenül ellátott területek kivételével szinte mindenütt 24 órát meghaladó a tartózkodási idő. Ez egyértelműen jelzi a rendszer és ezen belül a nagykanizsai hálózat túlméretezettségét. Az ábra alapján a 24 órát meghaladó tartózkodási idővel jellemzett nyomásfokozóknál vcélszerű gondoskodni az utófertőtlenítés lehetőségéről. Ilyen helyek pl.: Becsehelyi nyf., Bagolai nyf. Fityeházi nyf. Fűzvölgyi nyf. Liszói nyf. Magyar utcai nyf. (a medencében 48 órát meghaladó órás vízkor alakulhat ki) Miklósfai nyf. Óbornaki nyf. Újudvari nyf. 30

31 Petőfi utcai torony felújításának esete Változatszám a projektben: 1.4 Eredmények: TAB-V-1-4-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-4-Eseménynapló.doc A Petőfi utcai torony felújítása esetén a zóna a jelenlegi kialakításában tározó nélkül maradna. Ezt a helyzetet mindenképpen érdemes lenne elkerülni az ellátás biztonságos fenntartása érdekében. A jelenlegi rendszer adottságai azonban kínálnak néhány lehetőséget, amit érdemes kihasználni az ellátás biztonsága érdekében: A Bagolai medence ha távolabb is van a zónától, de túlfolyó szintje csak 4 m-rel alacsonyabb a torony vízszintjénél. A Teleki utcai torony túlfolyója 4,5 m-rel alacsonyabb a Szepetneki medence túlfolyójánál, ami a két medence jelenleg különválasztott zónája között Szepetnek felől a Teleki utcai zónába gravitációs vízátadást tesz lehetővé. Ha a Teleki utcai víztorony zónájába történő vízátadást nem a torony közvetlen közelében, hanem a Magyar utcánál oldjuk meg, akkor ezzel a Petőfi utcai torony zónáját tehermentesítjük, ami szintén az ellátás biztonságát szolgálhatja. A felsorolt két lehetőség kihasználásához két helyen kell átalakítást végezni: A Magyar utcai gépházból a Kanizsa Pláza felé (Kázmér utca) induló DN300/ac vezetéket össze kell kötni a MURA II (DN600/ac) távvezetékkel, hogy a Szepetneki medencéből gravitációsan lehessen vizet juttatni a Teleki utcai torony zónájába. A Teleki utcai nyomásfokozónál, o a Petőfi utcai zónát és a Bagolai medence zónáját összenyitottuk, o a Teleki utca torony töltését a Petőfi utcai torony zónájából leállítottuk, o a Teleki utcai nyomásfokozót üzemen kívül helyeztük. Tározók, betáplálások és nyomásfokozók beállításai és a szimuláció fontosabb vízforgalmi eredményei a CD mellékleten a TAB-V-1-4-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban találhatók, míg a szimuláció eseménynaplója az ESE-V-1-4-Eseménynapló.doc nevű fájlban. A szimulációval vizsgált 24 óra alatt túlfolyás és/vagy leürülés a tározóknál nem fordult elő! A hidraulikai számítás eredményeit ebben az esetben is két a szimulációs adatok statisztikai feldolgozásával kapott szélsőérték tematika alapján elemezzük: az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül. a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja. 31

32 5-5.ábra Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Az 5-5.ábrából látható, hogy a terep feletti nyomás minimális értéke szinte sehol sem esik 20 mvo alá, ami azt jelenti, hogy kb. a 4 szintes házak ellátása folyamatosan biztosított, az 5 szintesek esetében rövid időszakokra nyomáscsökkenés következhet be. Jellemzően kritikus helynek tekinthető Kazanlak körút és a Zemplén Győző utca sarkán található 1794-es jelű csomóponton. Az 5-6.ábra ezen a helyen a két ellátási mód esetén fellépó nyomások 24 órás változást mutatja. 5-6.ábra Nyomások változása a két ellátási mód esetében 32

33 Mint az ábrából látható, a Petőfi utcai torony kikapcsolása a nyomásváltozásokat sokkal hektikusabbá, szélsőségesebbé teszi. A minimumok kisebbek a maximumok magasabbak mint a torony üzemelése esetén. Ez arra is utal, hogy a Petőfi utcai torony kiiktatásával a hálózati nyomáslengések kockázata is megnő, amit a betápláló gépházak fordulatszám szabályozásával lehet csillapítani. 5-7.ábra Csomóponti nyomások maximum,vezeték vízszállítás minimum A legnagyobb előfordult nyomások ábráján egyértelműen kirajzolódik, hogy a túlnyomás Nagykanizsa érintett, alacsonyan fekvő részein fokozódott. A szivattyúk üzemének kialakításához ellenőriztük az érintett zónára dolgozó Magyar utcai gépház és Teleki utcai nyomásfokozó csőhálózati jelleggörbéit, mivel a megváltozott hálózati struktúra miatt a szivattyúk üzemi tartománya is módosul. A következő ábrákon az eredeti kialakításhoz tartozó csőhálózati jelleggörbéket is feltüntettük, hogy a hálózati struktúra megváltozásának hatását megfelelően szemléltetni tudjuk. Az ábrákon az egyes csőhálózati jelleggörbékhez kapcsolódó üzemállapot az görbe és az ordináta tengely metszéspontjánál található. Az egyes jelleggörbékhez tartozó üzemállapotok fontosabb jellemzői: Alsó határoló: Fogyasztás: Q dmax, óracsúcs Szívóoldali medencék és víztornyok túlfolyó szinten (Szepetneki medence, Magyar utcai medence, Teleki utcai víztorony) Nyomóoldali medence fenékszinten (Bagolai medence) Betáplálások o Teleki utcai nyomásfokozó üzemel o Magyar utcában egy gép üzemel a kettő közül 33

34 Felső határoló: Fogyasztás: Q dmax, éjszakai minimum Szívóoldali medencék és víztornyok fenékszinten (Szepetneki medence, Magyar utcai medence, Teleki utcai víztorony) Nyomóoldali medence túlfolyószinten (Bagolai medence) Betáplálások o Teleki utcai nyomásfokozó üzemel o Magyar utcában mindkép gép üzemel 5-8.ábra Magyar utcai gh. 3-as gép MURA II-ből Az ábrán jól látható, hogy a Petőfi utcai torony kikapcsolásának hatására a csőhálózati jelleggörbék meredekebbek lettek és a határolt nyomástartomány kiszélesedett. Ez azt jelenti, 34

35 hogy a szivattyú vízszállító képessége lecsökken, emelőmagasság igénye egyben megnő. Vagyis ugyanannak a vízmennyiségnek az átemelése több időt fog igénybe venni és nagyobb energiafelhasználást kíván meg! 5-9.ábra - Magyar utcai gh. 1-es gép medencéből Teljesen hasonló a helyzet a medencéből szívó Magyar utcai 1-es gép esetében is. Itt is a csőhálózati jelleggörbék meredekebbé válásával a szivattyú üzemi tartománya mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából kiszélesedett. 35

36 5-10.ábra Teleki utcai nyomásfokozó A nyomásfokozó üzemi tartománya itt is kiszélesedett, de nem olyan nagymértékben, mint a Magyar utcai gépháznál. Viszont itt fel kell hívjuk a figyelmet az alsó határoló görbe által jelzett problémára. Vagyis, mivel a Bagolai medence hidraulikailag és ténylegesen is nagy távolságra van a fogyasztás súlypontjától, így a nagyfogyasztású időszakban történő erőteljes ürüléskor jelentős nyomásveszteségek alakulnak ki a töltő/ürítő távvezetéken. Ez a zónában nyomáshiányt okozhat, ha a szükséges vízmennyiséget nem pótoljuk a betáplálások felől. Ez azt jelenti, hogy az üzemrendet úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg a Bagolai medence töltő ürítő vezetéke még a óracsúcs fogyasztás esetén se terhelődjőn túl. Ez pl. a következő üzemeltetési és szabélyozási koncepcióval érhető el: A Teleki utcai gépházban a kisebbik szivattyút 24 órán át folyamatosan járatjuk. 36

37 A Magyar utcában az egyik gépet a Bagolai medence szintjéről fordulatszám szabályozással vezéreljük, Ezzel tudjuk elkerülni a Bagolai medence túlfolyását. A másik Magyar utcai gépet pedig a Teleki utca nyomásfokozó kimenő nyomásáról vezérelve fordulatszám szabályozzuk. Ezzel tudjuk megakadályozni, hogy a zónában, medence ürülés esetében nyomáshiány lépjen fel. Természetesen a leírt üzemeltetési algoritmus csak általános, alapmegoldásnak tekinthető, és nem tartalmazza a kötelezően alkalmazandó reteszfeltételek és szélsőséges üzemzavar esetekben történő beavatkozások meghatározását. Összefoglalva az eredményeket megállapítható, hogy a Petőfi utcai torony felújításának időszakában az ellátás akkor biztosítható, ha a javasolt hálózati átalakításokat elvégzik és az üzemrendet a szimulációban és a csőhálózati jelleggörbék elemzése kapcsán megadott koncepcióval alakítják ki: A Magyar utcai gépházból a Kanizsa Pláza felé (Kázmér utca) induló DN300/ac vezetéket össze kell kötni a MURA II (DN600/ac) távvezetékkel, hogy a Szepetneki medencéből gravitációsan lehessen vizet juttatni a Teleki utcai torony zónájába. A Teleki utcai nyomásfokozónál, o a Petőfi utcai zónát és a Bagolai medence zónáját összenyitottuk, o a Teleki utca torony töltését a Petőfi utcai torony zónájából leállítottuk, o a Teleki utcai nyomásfokozót üzemen kívül helyeztük. A javasolt szivattyúüzem alapjául szolgáló beállított szabályozások a CD mellékleten a TAB-V-1-4-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban megtalálhatók. Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet, hogy a javasolt megoldás esetén is a nyomások szélsőségesebb ingadozásával kell számolni, a hidraulikailag távolabb került ellennyomó tározó miatt. A szélsőséges ingadozások korlátozására lehetőséget kínál a Magyar utcai gépház szivattyúinak fordulatszám szabályozása MURA I távvezeték javítás, felújítás esete Változatszám a projektben: 1.5 Eredmények: TAB-V-1-5-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-5-Eseménynapló.doc A MURA I távvezeték felújítása kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a probléma nem csupán az, hogy ezen a távvezetéken nincs vízszállítás Nagykanizsa irányába, hanem a távvezeték felújítását olyan szakaszolással kell megtervezni és végrehajtani, hogy felújítás alatt folyamatosan biztosítható legyen Molnári, Murakeresztúr, Fityeháza és Bajcsa vízellátása. Ennek megfelelően a távvezeték alapvetően három szakaszra bontható: 1. Molnári Vízmű Fityeházi nyomásfokozó 2. Fityeházi nyomásfokozó Bajcsai nyomásfokozó 3. Bajcsai nyomásfokozó Magyar utcai nyomásfokozó Az első esetben Fityeháza, Murakeresztúr és Bajcsa vízellátáshoz szükséges vizet Nagykanizsa felől kell biztosítani. Az ehhez szükséges nyomás biztosítására a Magyar utcai medence vízszintje nem tűnik elegendőnek, ezért a tervezéskor célszerű megvizsgálni a távvezeték összekötését a Magyar utcánál a MURA II távvezetékkel, mely esetben a Szepetneki medence vízszintje határozza meg a nyomást a MURA I távvezetékben is. Ezzel azonban célszerű vigyázni, hiszen ez jóval magasabb mint a MURA I távvezetékben egyébként szokásos nyomás, 37