2011. évi LXVI. törvény. az Állami Számvevıszékrıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 Az Országgyőlés a közpénzek kezelésének, felhasználásának, valamint a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének és hasznosításának ellenırzése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján a következı törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Állami Számvevıszék jogállása és hatásköre 1. (1) Az Állami Számvevıszék az Országgyőlés legfıbb pénzügyi és gazdasági ellenırzı szerve, amely az Országgyőlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevıszék jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és e törvény határozza meg. (2) Az Állami Számvevıszék ellenırzési tevékenysége során minden más szervezettıl független. (3) Az Állami Számvevıszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelıs gazdálkodás ellenırzését. (4) Az Állami Számvevıszék az ellenırzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyőlést, annak bizottságait, és az ellenırzött szervezetek munkáját, amellyel elısegíti a jól irányított állam mőködését. (5) Az Állami Számvevıszék megállapításai alapján az ellenırzött szervezetekkel és a felelıs személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. (6) Az Állami Számvevıszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság elıtt nem támadhatók meg. 2. (1) Az Állami Számvevıszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetıjének jogosítványait az elnök gyakorolja. (2) Az Állami Számvevıszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésrıl, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyőlésnek. Az Állami Számvevıszék költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az elızı évi központi költségvetésben megállapított összegnél. (3) Az Állami Számvevıszék részére e törvény aiban foglaltakon túlmenıen további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejőleg biztosítja. (4) Az Állami Számvevıszék gazdálkodását az Országgyőlés elnöke által közbeszerzési eljárás útján kiválasztott és megbízott független könyvvizsgáló ellenırzi. A könyvvizsgálattal a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplı költségvetési minısítéső könyvvizsgáló bízható meg. Az Állami Számvevıszék feladatai 3. (1) Az Állami Számvevıszék feladatait e törvény és más törvények állapítják meg. (2) Az Állami Számvevıszék tevékenységét ellenırzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenırzési tervrıl és annak módosításáról az Állami Számvevıszék elnöke tájékoztatja az Országgyőlést. (3) Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevıszék a) köteles ellenırzést lefolytatni az Országgyőlés döntése alapján, b) ellenırzést végezhet a Kormány felkérésére. (4) Az Állami Számvevıszék a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek Magyarország tagja, továbbá az Országgyőlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerzıdésbıl eredı kötelezettség teljesítésére - díjazás ellenében is - ellenırzést folytathat, ügykörébe tartozó szakértıi tevékenységet

2 végezhet belföldön és külföldön. Az Állami Számvevıszék ellenırzési tervének teljesítését e bekezdésben meghatározott tevékenysége nem veszélyeztetheti. 4. Az Állami Számvevıszék elnöke az Országgyőlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a szervezet elızı évi ellenırzési tevékenységérıl, mőködésérıl, gazdálkodásáról, valamint az ellenırzési megállapítások alapján tett intézkedésekrıl. 5. (1) Az Állami Számvevıszék ellenırzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi elıirányzatok teljesíthetıségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási elıirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerőségét. (2) Az Állami Számvevıszék az államháztartás gazdálkodásának ellenırzése keretében ellenırzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek mőködését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását. (3) Az Állami Számvevıszék az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenırzi a központi költségvetésbıl gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, az egyesületeknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történı átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenırizhetı. (4) Az Állami Számvevıszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenırzése keretében a) ellenırzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek vagyonértékmegırzı és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását; b) ellenırizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévı gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását. (5) Az Állami Számvevıszék - a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenırzési feladataival összefüggésben - ellenırizheti az államháztartás alrendszereibıl finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintı szerzıdéseket a megrendelınél (vagyonkezelınél), a megrendelı (vagyonkezelı) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerzıdı feleknél, akik, illetve amelyek a szerzıdés teljesítéséért felelısek, továbbá a szerzıdés teljesítésében közremőködıknél. (6) Az Állami Számvevıszék ellenırzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belsı kontrollrendszerének mőködését. (7) Az Állami Számvevıszék ellenırzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. A központi költségvetés végrehajtásának ellenırzése keretében az Állami Számvevıszék ellenırzése kiterjed a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára, b) az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra. (8) Az Állami Számvevıszék ellenırzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerzı tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét. (9) Az Állami Számvevıszék ellenırzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevıszék elnöke határozza meg. (10) Az Állami Számvevıszék ellenırzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvetı feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevıszék azt ellenırzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyőlése határozatának megfelelıen mőködik-e. (11) Az Állami Számvevıszék - törvény rendelkezéseinek megfelelıen - törvényességi szempontok szerint ellenırzi a) a pártok gazdálkodását, b) a pártok országgyőlési képviselıcsoportjai számára az Országgyőlés által folyósított hozzájárulás felhasználását, c) az egyházak részére, továbbá az általuk fenntartott, illetve mőködtetett intézmények és szervezetek részére az államháztartásból juttatott normatív és meghatározott célra biztosított támogatás felhasználását, valamint d) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális mőködési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait

3 (12) Törvény az Állami Számvevıszék ellenırzését szabályszerőségi szempontok vizsgálatára korlátozhatja. (13) Az Állami Számvevıszék feladatkörében elemzéseket és tanulmányokat készíthet. Az Állami Számvevıszék az elnök 13. (2) bekezdés l) pontjában foglalt feladataihoz kapcsolódóan elemzéseket és tanulmányokat készít, ezek rendelkezésre bocsátásával segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában. Jogszabálytervezetek véleményezése 6. (1) Az Állami Számvevıszék elnöke részt vesz a) az Állami Számvevıszék jogállását, feladatkörét érintı, b) az államháztartás mőködési rendjérıl, és a költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló, c) az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos jogszabályok elıkészítésében. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés során is - megfelelı határidı biztosításával - véleményezésre meg kell küldeni az Állami Számvevıszék részére. Az Állami Számvevıszék székhelye 7. (1) Az Állami Számvevıszék székhelye Budapest. (2) Az Állami Számvevıszék szervezeti egységei minden megyében mőködnek. II. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVİSZÉK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 8. (1) Az Állami Számvevıszék személyi állománya elnökbıl, egy alelnökbıl, vezetıkbıl, számvevıkbıl, legalább középfokú végzettségő köztisztviselıkbıl, közszolgálati ügykezelıkbıl és a munka törvénykönyvérıl szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból áll. (2) Az Állami Számvevıszék szervezetét az Állami Számvevıszék elnöke által kiadott Szervezeti és Mőködési Szabályzat tartalmazza. (3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Állami Számvevıszék vezetıinek, számvevıinek, köztisztviselıinek és közszolgálati ügykezelıinek jogviszonyára a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény rendelkezéseit, a többi alkalmazott jogviszonyára a munka törvénykönyvérıl szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. Az Állami Számvevıszék elnöke 9. (1) Az Országgyőlés a képviselık körébıl nyolctagú jelölıbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevıszék elnökévé választhatók. (2) Nem jelölhetı az Állami Számvevıszék elnökévé olyan személy, aki a megelızı négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezetı tisztséget töltött be. (3) Az Állami Számvevıszék elnökének javasolt személyt az Országgyőlés számvevıszéki ügyekért felelıs bizottsága meghallgatja. (4) Az Állami Számvevıszék elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az Országgyőlés elıtt esküt tesz. (5) Az Állami Számvevıszék elnöke megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevıszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyőlés az Állami Számvevıszék új elnökét meg nem választja. (6) Az Állami Számvevıszék elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységbıl származó, járulékalapot képezı jövedelemnek minısül. (7) Az Állami Számvevıszék elnöke megbízatásának idıtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött idınek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati idınek számít

4 (8) Az Állami Számvevıszék elnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár. (9) 10. (1) Az Állami Számvevıszék elnökét az országgyőlési képviselıvel azonos mentelmi jog illeti meg. (2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyőlési képviselık mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyőlés a képviselık kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyőlés elnöke teszi meg. 11. (1) Az Állami Számvevıszék elnökének megbízatása megszőnik: a) a megbízatási idıtartam leteltével, b) a 70. életév betöltésével, c) lemondással, d) összeférhetetlenség megállapításával, e) felmentéssel, f) kizárással, g) halállal. (2) A lemondást írásban kell közölni az Országgyőlés elnökével. Az Állami Számvevıszék elnökének megbízatása a lemondásban megjelölt napon szőnik meg. (3) Az Állami Számvevıszék elnökével szemben a 18. -ban meghatározott esetekben az Országgyőlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára, az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazatával meghozott határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget. (4) Felmentéssel szüntethetı meg a megbízatás, ha az Állami Számvevıszék elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést az Országgyőlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti. A felmentéshez az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges. (5) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyőlés, ha az Állami Számvevıszék elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredı feladatainak, illetve jogerıs ítéletben megállapított bőntettet követett el. A kizárást a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezheti. A kizáráshoz az Országgyőlés kétharmadának szavazata szükséges. 12. (1) Ha az elnök e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszőnésére a megbízatás idıtartamának letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés vagy halál miatt kerül sor, a tisztség megszőnésétıl számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyezı összegő juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. (2) Amennyiben az elnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szőnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult. (3) Az elnök halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehetı figyelembe. (4) Ha az elnök a megbízatásának megszőnését követıen állami vezetıi megbízatást kap, az e szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggı hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg idıarányos részét vissza kell fizetnie. (5) Az elnök végkielégítésre, felmentési idıre, jubileumi jutalomra nem jogosult. (6) Ha az Állami Számvevıszék elnökének megbízatása megszőnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 11. (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szőnt meg. 13. (1) Az Állami Számvevıszéket az elnök vezeti. Gondoskodik arról, hogy az Állami Számvevıszék a feladatait, tevékenységét a jogszabályok elıírásainak megfelelıen lássa el. (2) Az Állami Számvevıszék elnöke a) kiadja az Állami Számvevıszék Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, b) meghatározza az Állami Számvevıszék stratégiáját és ellenırzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról, c) összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását, d) megállapítja és nyilvánosságra hozza a számvevıszéki ellenırzés eljárási szabályait és módszereit, e) gondoskodik az Állami Számvevıszék éves beszámolójának, valamint a központi költségvetésrıl és annak végrehajtásáról (zárszámadás) készített jelentésnek az Országgyőlés elé terjesztésérıl, f) gondoskodik a Kormány felkérésére végzett ellenırzés megállapításait tartalmazó jelentés miniszterelnöknek való megküldésérıl, g) tanácskozási joggal részt vesz az Országgyőlés és bizottságainak ülésein, h) képviseli az Állami Számvevıszéket, - 4 -

5 i) a Szervezeti és Mőködési Szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait, j) ellenırzi a vezetık és a számvevık vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról, k) külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést szervezhet, l) a Költségvetési Tanács tagjaként ellátja a külön törvényben meghatározott ezirányú feladatait, m) ellátja a törvényekben ráruházott egyéb feladatokat. Az Állami Számvevıszék alelnöke 14. (1) Az Állami Számvevıszék alelnökét az elnök nevezi ki tizenkét évre. (2) Nem nevezhetı ki az Állami Számvevıszék alelnökévé olyan személy, aki a megelızı négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezetı tisztséget töltött be. (3) Az Állami Számvevıszék alelnöke kinevezése után, hivatalba lépése alkalmával az elnök elıtt esküt tesz. (4) Az Állami Számvevıszék alelnökének megbízatása megszőnik: a) a megbízatási idıtartam leteltével, b) a 70. életév betöltésével, c) lemondással, d) összeférhetetlenség megállapításával, e) felmentéssel, f) kizárással, g) halállal. (5) A lemondást írásban kell közölni az Állami Számvevıszék elnökével. Az Állami Számvevıszék alelnökének megbízatása a közlés idıpontját követıen, a lemondásban megjelölt napon szőnik meg. (6) Az Állami Számvevıszék alelnöke összeférhetetlenségének megállapításáról az elnök határoz. (7) Az Állami Számvevıszék elnöke felmentéssel szüntetheti meg az alelnök megbízatását, ha az Állami Számvevıszék alelnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. (8) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Állami Számvevıszék elnöke, ha az alelnök neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredı feladatainak, illetve jogerıs ítéletben megállapított bőntettet követett el. (9) Az Állami Számvevıszék alelnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységbıl származó, járulékalapot képezı jövedelemnek minısül. (10) Az Állami Számvevıszék alelnöke megbízatásának idıtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött idınek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati idınek számít. (11) Az Állami Számvevıszék alelnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár. (12) Az Állami Számvevıszék alelnöke megbízatása megszőnésének esetére járó juttatásokra a 12. (1)-(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában elnökön alelnököt kell érteni. (13) Ha az Állami Számvevıszék alelnökének megbízatása megszőnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem összeférhetetlenség megállapításával vagy kizárással szőnt meg. (14) Az Állami Számvevıszék alelnöke az elnök akadályoztatása esetén az elnök által szabályozott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. Az alelnök helyettesítési jogkörben nem jogosult a 13. (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenırzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevıszék alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban. (15) Az Állami Számvevıszék alelnökének feladatait az Állami Számvevıszék Szervezeti és Mőködési Szabályzata határozza meg. A számvevık 15. (1) Számvevı az Állami Számvevıszék feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntı, vagy ellenırzési és azt támogató érdemi feladatot ellátó, felsıfokú végzettséggel rendelkezı személy lehet. (2) A számvevıt az Állami Számvevıszék elnöke nevezi ki, a jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérı rendelkezés hiányában a jogviszony határozatlan idıre és teljes munkaidıre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni

6 (3) A számvevı helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására határozott idıre is kinevezhetı. A számvevı gyakornok kinevezése határozott idıre szól. A határozott idejő kinevezéssel létesített jogviszony idıtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötıdıen - kell meghatározni. (4) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a számvevı besorolását, illetményét, munkakörét, meghatározott feladatkörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmány a jogviszonyt érintı egyéb kérdésekrıl is rendelkezhet. (5) A számvevınek a kinevezéséhez és a besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket igazolnia kell. A számvevı legkésıbb a munkába lépése napján köteles átadni a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszőnésekor részére kiállított igazolásokat. (6) A számvevı hivatalba lépésekor esküt tesz. (7) A számvevı részt vesz az Állami Számvevıszék feladatainak ellátásában, elvégzi a munkaköri leírásában szereplı, továbbá azokat a feladatokat, amelyekkel felettes vezetıje megbízza. (8) A számvevınek a feladatait a hatályos jogrend elıírásai szerint, a demokratikus, jogállami intézményrendszerben kifejezıdı közérdek iránti elkötelezettséggel kell ellátnia. A számvevıvel szemben elvárás, hogy közszolgálati feladatait hivatásszerő példamutatással, a jogszabályi elıírások maradéktalan betartásával, pontosan lássa el és állampolgári kötelezettségeit teljesítse, valamint hivatására a magánéletében is méltó legyen. 16. (1) A számvevıt kinevezésekor a) számvevı gyakornok, b) számvevı, c) számvevı tanácsos, d) számvevı fıtanácsos, e) számvevı vezetı fıtanácsos kategóriák valamelyikébe kell besorolni. (2) Az Állami Számvevıszék elnöke a nem vezetıi munkakört betöltı számvevı fıtanácsos és számvevı vezetı fıtanácsos részére - ha a munkakör ellátása során nyújtott kiemelkedı szakmai teljesítménye indokolja - tanácsadói vagy fıtanácsadói cím használatát engedélyezheti. A cím használathoz címpótlék jár. A címhasználat visszavonható, ha az engedélyezés indokai már nem állnak fenn. (3) Az Állami Számvevıszék elnöke az ellenırzést vezetı számvevı részére - amennyiben nem tölt be vezetıi munkakört - az ellenırzés idejére osztályvezetı-fıtanácsosi besorolásnak megfelelı illetményt állapíthat meg. (4) A számvevı jogviszonya felmentéssel megszüntethetı, ha a külön jogszabályban megállapított rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Az e címen történı felmentés az erre vonatkozó tény megjelölésével történik. (5) A számvevı jogviszonya felmentéssel megszüntethetı a közvetlen hivatali felettese vagy feladatot adó vezetıje kezdeményezésére, ha a munkájáról készített teljesítményértékelés eredménye alapján a számvevı munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelı színvonalú. A vezetıi és tanácsadói munkakörök 17. (1) Az Állami Számvevıszék elnöke a számvevıt számvevı osztályvezetı-fıtanácsosnak, számvevı igazgatóhelyettesnek, számvevı igazgatónak, számvevı fıigazgatónak vagy fıtitkárnak kinevezheti. (2) A vezetıi kinevezés indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetıi kinevezés visszavonása nem érinti a számvevıi kinevezést. (3) Az Állami Számvevıszék vezetıinek hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Mőködési Szabályzat állapítja meg. (4) Az Állami Számvevıszék elnöke az elnöki igazgatóságon elnöki (alelnöki) fıtanácsadói és elnöki (alelnöki) tanácsadói munkaköröket létesíthet. Az elnöki (alelnöki) fıtanácsadói és tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan idıre szól. Az elnöki (alelnöki) fıtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott számvevı vezetı fıtanácsosi vagy számvevı fıtanácsosi besorolást kap. A számvevı vezetı fıtanácsosként besorolt elnöki (alelnöki) fıtanácsadó számvevı igazgatóhelyettesi, a számvevı fıtanácsosként besorolt elnöki (alelnöki) tanácsadó számvevı osztályvezetı-fıtanácsosi illetményre és juttatásra jogosult. Összeférhetetlenség 18. (1) Az Állami Számvevıszék elnöki, alelnöki, vezetıi és számvevıi tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamelyik alrendszerébıl támogatásban részesül

7 (2) Az Állami Számvevıszék elnöke, alelnöke, vezetıje és számvevıje az Állami Számvevıszéknél történı alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyőlésnek, önkormányzati képviselı-testületnek, és nem tölthetnek be érdek-képviseleti szervezetnél vezetı tisztséget. (3) Az Állami Számvevıszék elnöke, alelnöke, vezetıje és számvevıje - a tudományos, oktatói, mővészeti, lektori, szerkesztıi, valamint jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység kivételével - más megbízást nem láthat el, más keresı foglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat el. (4) Az Állami Számvevıszék elnöke, alelnöke, vezetıje és számvevıje nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyőlés számvevıszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselıjével vagy tagjával a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szerinti hozzátartozók. (5) Ha az Állami Számvevıszék elnöke, alelnöke, vezetıje vagy számvevıje személyével kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását vagy kinevezését követıen - amennyiben az összeférhetetlenség késıbb keletkezik, annak keletkezését követıen - tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a hatáskörét nem gyakorolhatja, feladatait nem láthatja el. (6) A vezetı és a számvevı esetében az összeférhetetlenséget az elnök állapítja meg. (7) A számvevıre vonatkozó jelen -ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az Állami Számvevıszék által az ellenırzésben való részvételre felkért szakértıre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más közremőködıre is alkalmazni kell. Vagyonnyilatkozat 19. (1) Az Állami Számvevıszék elnöke és alelnöke az országgyőlési képviselıkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásakor, majd azt követıen évente; az Állami Számvevıszék vezetıi és számvevıi a köztisztviselıkre vonatkozó szabályok szerint a kinevezésükkor, majd azt követıen a vezetık évente, a számvevık kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vezetık és a számvevık vagyonnyilatkozata nem nyilvános. (2) A vagyonnyilatkozatok ırzésére, ellenırzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az Állami Számvevıszék elnökének és alelnökének esetében az országgyőlési képviselıkre, az Állami Számvevıszék vezetıi és számvevıi esetében - eltérı szabály hiányában - a köztisztviselıkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Állami Számvevıszék elnökét, alelnökét, vezetıit és számvevıit megilletı díjazás és juttatások 20. (1) Az Állami Számvevıszék elnökének a tárgyév március 1-jétıl a következı év február végéig terjedı idıszakra megállapított, az Állami Számvevıszéktıl származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelızı évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben az Állami Számvevıszék elnöke a minisztert megilletı juttatásokra jogosult. (2) Az Állami Számvevıszék alelnökének a tárgyév március 1-jétıl a következı év február végéig terjedı idıszakra megállapított, az Állami Számvevıszéktıl származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelızı évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hét és félszerese. Egyebekben az alelnök az Állami Számvevıszék elnökét megilletı juttatásokra jogosult. 21. (1) A tárgyév március 1-jétıl a következı év február végéig terjedı idıszakra megállapított számvevıi illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelızı évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összegével megegyezı. Az illetményalap változásából eredı illetményváltozás nem minısül a kinevezés módosításának. (2) A számvevı alapilletménye: a) számvevı gyakornok esetében az illetményalap 1,5-szerese, b) számvevı esetében az illetményalap 2,7-szerese, c) számvevı tanácsos esetében az illetményalap 2,9-szerese, d) számvevı fıtanácsos esetében az illetményalap 3,3-szerese, e) számvevı vezetı fıtanácsos esetében az illetményalap 3,8-szerese, f) számvevı osztályvezetı-fıtanácsos esetében az illetményalap 3,8-szerese, g) számvevı igazgatóhelyettes esetében az illetményalap 4,0-szerese, h) számvevı igazgató esetében az illetményalap 4,3-szerese, i) számvevı fıigazgató, fıtitkár esetében az illetményalap 4,6-szerese

8 (3) A vezetıi illetménypótlék mértéke a számvevı osztályvezetı-fıtanácsos, a számvevı igazgatóhelyettes, a számvevı igazgató, a számvevı fıigazgató, és a fıtitkár esetén az alapilletmény 20%-a. (4) A számvevıt megilletı címpótlék mértéke: a) számvevı fıtanácsos tanácsadó esetén az alapilletmény 5,5%-a, b) számvevı fıtanácsos fıtanácsadó esetén az alapilletmény 6,5%-a, c) számvevı vezetı fıtanácsos tanácsadó esetén az alapilletmény 7,5%-a, d) számvevı vezetı fıtanácsos fıtanácsadó esetén az alapilletmény 8,5%-a. (5) A számvevı a (6) bekezdés szerinti idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha az idegen nyelv használata a munkakör betöltéséhez szükséges. A nyelvpótlékra jogosító munkaköröket és nyelveket a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletében kell feltüntetni. (6) Az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként: a) angol, francia vagy német nyelvbıl - felsıfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 20%-a, - felsıfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 10%-a, - középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 10%-a, - középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 5%-a. b) egyéb nyelvbıl - felsıfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 11%-a, - felsıfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 5%-a, - középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 6%-a, - középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 3%-a. (7) A feladatkör szakszerőbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elısegítı további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a számvevı részére képzettségi pótlék állapítható meg. Képzettségi pótlék állapítható meg annak a számvevınek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintő szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletében kell feltüntetni. (8) A képzettségi pótlék mértéke: a) doktori (PhD) fokozat vagy azzal egyenértékő, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 13%-a, b) további felsıfokú iskolai rendszerő képzésben szerzett képesítés esetén az illetményalap 9%-a, c) további akkreditált felsıfokú szakképesítés esetén az illetményalap 7%-a, d) további középfokú szakképesítés esetén az illetményalap 6%-a. (9) A számvevıt megilletı helyettesítési díjra, jubileumi jutalomra, cafetéria-juttatásra, valamint a jelen -ban nem nevesített jogcímen járó egyéb díj, pótlék vagy juttatás mértékére a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szabályait kell alkalmazni. (9a) A számvevı a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szerinti illetménykiegészítésre nem jogosult. (10) A számvevı fıigazgató és a fıtitkár a közigazgatási államtitkárt, a számvevı igazgató a helyettes államtitkárt megilletı juttatásokra jogosult. (11) Az Állami Számvevıszék elnöke át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi juttatások elıirányzatán belül, munkája értékelésétıl függıen a számvevı (1)-(2) bekezdések szerint számított alapilletményét legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. (12) Az alapszabadságon felül a) a számvevınek és a számvevı tanácsosnak 11 munkanap, b) a számvevı fıtanácsosnak 12 munkanap, c) a számvevı vezetı fıtanácsosnak, az elnöki (alelnöki) tanácsadónak, az elnöki (alelnöki) fıtanácsadónak, a számvevı osztályvezetı-fıtanácsosnak és a számvevı igazgatóhelyettesnek 13 munkanap, d) a számvevı fıigazgatónak, számvevı igazgatónak és a fıtitkárnak 14 munkanap pótszabadság jár. Külsı szakértık 22. (1) Ellenırzés elvégzéséhez, megállapítások megtételéhez, véleményadáshoz az Állami Számvevıszék külsı szakértıt vehet igénybe, ha olyan speciális szakértelemre van szükség, amellyel a számvevık nem rendelkeznek

9 (2) Minden olyan személy vagy szervezet megbízható szakértıi feladattal, aki vagy amely megfelelı szakmai felkészültséggel rendelkezik. (3) A számvevı felelısségére, jogaira és kötelezettségeire [15. (7)-(8) bekezdés], továbbá az ellenırzés szabályaira (III. fejezet) vonatkozó rendelkezéseket a szakértıre is alkalmazni kell. (4) A szakértı a megállapításaiért, véleményéért felelıs az ıt megbízó Állami Számvevıszéknek. III. FEJEZET AZ ELLENİRZÉS SZABÁLYAI Az ellenırzés általános szabályai 23. (1) Az Állami Számvevıszék az általa végzett ellenırzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza. (2) Az Állami Számvevıszék jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatók, vagy a hozzá érkezett tájékoztatási célú információk, jelzések és egyéb dokumentumok alapján a) ellenırzést végezhet, b) külön jogszabályban foglalt felhatalmazás esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, c) a tudomására jutott adatokról, tényekrıl a 27. (7) bekezdésének megfelelıen az eljárásra, intézkedésre jogosult illetékes állami szervet értesíti, d) a tudomására jutott adatokat, tényeket a folyamatban lévı ellenırzései keretében vagy ellenırzéseinek tervezése során hasznosítja. Az ellenırzéssel szemben támasztott követelmények 24. (1) Az ellenırzésekkel szemben támasztott követelmények: a) az ellenırzéseket körültekintıen és részletesen meg kell tervezni, b) az ellenırzés végrehajtása során a jogszabályok, az ellenırzési program, és az ellenırzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint kell eljárni, c) az ellenırzést végzı személynek rendelkeznie kell az ellenırzési feladat megfelelı teljesítéséhez szükséges ismeretekkel és gyakorlattal, d) az ellenırzések eredményeinek, a megállapításoknak alátámasztottnak, a következtetéseknek okszerőnek és megalapozottnak kell lenniük, e) az ellenırzéseket hatékonyan és eredményes kell elvégezni. (2) Az ellenırzéssel szemben támasztott követelmények megvalósulása érdekében az Állami Számvevıszék minıségbiztosítást mőködtet. Az ellenırzést végzı számvevı jogai és kötelezettségei 25. (1) A számvevı a megbízólevelében megjelölt ellenırzött szervezetnél az ellenırzési feladatának megfelelıen ellenırzést végez. A számvevı köteles a helyszíni ellenırzés megkezdésekor az ellenırzött szerv vezetıjének megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlıen igazolni. (2) A számvevı az ellenırzési feladatait a jogszabályok, az ellenırzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint végzi. (3) Amennyiben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, adatok, illetve tájékoztatás hitelességének, megalapozottságának, teljességének megállapítása, vagy egyes ellenırzési megállapítások alátámasztása, kiegészítése indokolja, a számvevı jogosult az összefüggı tények vizsgálata céljából más szervezettıl adatot, dokumentációt, tájékoztatást kérni, illetve az érintett szervezetnél is helyszíni ellenırzést tartani. (4) Az Állami Számvevıszék megbízásából ellenırzést végzı személy felelıs a) az ellenırzési feladatnak az ellenırzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáért, b) azért, hogy az ellenırzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra, feltárásra és írásban rögzítésre kerüljön, - 9 -

10 c) a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerő megalapozásáért. (5) Az ellenırzés vezetıje felelıs a) az ellenırzés elıkészítéséért (elıtanulmány, ellenırzési program), a helyszíni ellenırzés megszervezéséért, az ellenırzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért, b) a számvevık által írásba foglalt megállapítások és a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az ellenırzés tapasztalatait összegzı jelentés tervezetének elkészítéséért, c) az általa készített jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért. Az ellenırzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok 26. (1) Az ellenırzésben nem vehet részt: a) aki az adott ellenırzést tartalmazó ellenırzési terv elfogadását megelızı három naptári évben, illetve az ellenırzéssel érintett idıszakban az ellenırzött szervezet dolgozója volt, b) aki rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt az ellenırzött szervezetnél az ellenırzés megkezdését megelızı három naptári évben, illetve az ellenırzéssel érintett idıszakban, c) aki az ellenırzött szervezetnél bármely egyéb, megengedett tevékenységet végez, vagy az ellenırzött idıszakban ilyen tevékenységet végzett, d) aki az ellenırzött szervezet vezetıjének a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szerinti hozzátartozója, e) akitıl az ellenırzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható el. (2) Az ellenırzést végzı személy az ellenırzés végrehajtásáért felelıs vezetıjének köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet. Az összeférhetetlenség kérdésében az ellenırzés végrehajtásáért felelıs vezetı a bejelentést követıen nyolc napon belül dönt. Adatbetekintés, adatkezelés 27. (1) Az ellenırzést végzı számvevı az ellenırzés során a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, illetve azokról másolatot, kivonatot készíthet, ha azok minısített adatot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait eredeti adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett - azonban csak akkor viheti el, ha büntetı- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat megváltoztatásától, illetve megsemmisítésétıl kell tartani. (2) Az Állami Számvevıszék és a nevében ellenırzést végzı számvevı az ellenırzés során - annak lefolytatása érdekében - a személyes adatot tartalmazó dokumentumokba, adatnyilvántartásokba betekinthet, azokat - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az ellenırzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti. (3) Az Állami Számvevıszék és a nevében ellenırzést végzı számvevı az ellenırzés során különleges személyes adatot kezelhet, de az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) pont a) alpontjába tartozó adat esetében csak betekintési joggal rendelkezik. (4) Az ellenırzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplı olyan személyek személyes adatai, illetve különleges személyes adatai nem vehetık át, akik az ellenırzött tevékenységgel nem érintettek és személyes adatuk az ellenırzés lefolytatásához nem szükséges. (5) Az ellenırzés során az ellenırzött szervezetrıl vagy annak dolgozójáról, tisztségviselıjérıl megszerzett információk a jelentés készítésén kívül - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - nem használhatók fel más célra. A számvevı a tudomására jutott minısített adatot vagy egyéb, törvény által védett titkot köteles megırizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatja át, és feladatkörén kívül nem használhatja fel. (6) Az Állami Számvevıszék a hozzá érkezett közérdekő bejelentéseket, a jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatókat, illetve egyéb dokumentumokat, valamint a bennük szereplı személyes adatokat és különleges személyes adatokat - az Infotv pont a) alpontjába tartozó adat kivételével - kezelheti. (7) Az Állami Számvevıszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot büntetı- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése, nyomozó hatósági megkeresés teljesítése, illetve peres eljárás lefolytatása céljából, az Infotv pont a) alpontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig csak büntetıeljárás kezdeményezése, illetve nyomozó hatósági vagy bírósági megkeresés teljesítése céljából továbbíthatja az illetékes szervezet részére. (8) Az Állami Számvevıszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot az adatkezelés megkezdésétıl számított öt évig, az Infotv pont a) alpontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig

11 az adatkezelés megkezdésétıl számított három évig, de legfeljebb a kezdeményezett büntetı- vagy fegyelmi eljárás jogerıs befejezéséig kezelheti. Közremőködési kötelezettség 28. (1) Az Állami Számvevıszék ellenırzéseinek lefolytatása, illetve az ellenırzések megtervezése érdekében az ellenırzött, illetve törvény alapján ellenırizhetı szervezet (a továbbiakban együtt: ellenırzött szervezet) és annak munkavállalója közremőködésre köteles. Az ellenırzött szervezet és annak munkavállalója közremőködési kötelezettsége a (2) és (3) bekezdés, valamint a 33. (1) és (6) bekezdése szerinti kötelezettségeket foglalja magában. (2) A közremőködésre felhívott szervezet az Állami Számvevıszék részére - annak kérésére soron kívül, de legkésıbb öt munkanapon belül - az ellenırzés tervezhetısége, meghatározása, illetve lefolytatása érdekében szükséges adatokat és dokumentumokat rendelkezésre bocsátja, illetve a kapcsolódó tájékoztatást köteles megadni. (3) A helyszíni ellenırzés során az ellenırzött szervezet, illetve munkatársai kötelesek a számvevı részére a szervezet helyiségeibe való belépést, valamint a papír alapú és informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerekbe való betekintést biztosítani, az azokról való másolat - és kivonatkészítést lehetıvé tenni, valamint a kért felvilágosítást, illetve tájékoztatást megadni. (4) Az Állami Számvevıszék és a közremőködésre köteles szervezet között a kapcsolat elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is fenntartható. (5) Amennyiben a közremőködésre kötelezett szervezet vagy ennek munkatársa a közremőködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az Állami Számvevıszék az intézkedési kötelezettség nem megfelelı teljesítése esetére irányadó szabályok [33. (3) bekezdés] szerint jár el. Észrevételezési jog 29. (1) Az Állami Számvevıszék az ellenırzési megállapításait megküldi az ellenırzött szervezet vezetıjének vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelısségét állapította meg. (2) Az ellenırzött szervezet vezetıje és a felelısként megjelölt személy az ellenırzés megállapításaira tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet. (3) Az Állami Számvevıszék az észrevételre a beérkezésétıl számított harminc napon belül írásban válaszol. A figyelembe nem vett észrevételeket köteles a jelentésben feltüntetni, és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el. Büntetıeljárás és más felelısségre vonás kezdeményezése 30. (1) Ha az Állami Számvevıszék az ellenırzése során bőncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény esetén a felelısség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szervezet az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérı rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményérıl pedig annak befejezését követıen harminc napon belül tájékoztatni köteles az Állami Számvevıszéket. (2) Az Állami Számvevıszék megbízásából ellenırzést végzı személynek kötelessége, hogy az ellenırzés során az általa felelısként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse, és tıle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelısként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot tizenöt napon belül köteles megadni; annak elfogadásáról, vagy elutasításáról az ellenırzést végzınek harminc napon belül írásban kell nyilatkoznia. Vagyonmegóvási intézkedések 31. (1) Amennyiben az ellenırzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenırzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történı károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelızése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevıszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat a) a munkabérek folyósításának kivételével az elıirányzat-felhasználási keret zárolása, b) az államháztartás valamelyik alrendszerébıl nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése, c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történı felajánlásokból való részesedés lehetıségének felfüggesztése,

12 d) bőncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenırzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévı, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében biztosítási intézkedés elrendelése érdekében. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és errıl az Állami Számvevıszék elnökét tizenöt napon belül írásban értesíteni. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, errıl az Állami Számvevıszék elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti. Az ellenırzési jelentés és annak nyilvánossága 32. (1) Az Állami Számvevıszék az általa végzett ellenırzésekrıl jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. (2) Az Országgyőlésnek benyújtott, valamint a Kormány felkérésére végzett ellenırzésrıl szóló jelentést az Állami Számvevıszék elnöke írja alá. Az általa aláírt jelentés adatainak és megállapításainak valódiságáért és helytállóságáért felelısséggel tartozik. A többi jelentés felelısségi rendjét, valamint kiadmányozási jogát az elnök a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban határozza meg. (3) Az Állami Számvevıszék jelentése nyilvános. Törvény a nyilvánosságot államtitok védelme érdekében korlátozhatja. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minısített adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot. (4) A vizsgált magánszemély vagy a jogi személy vezetıjének neve és az ellenırzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata - az Infotv pontjába tartozó különleges személyes adat kivételével - közérdekbıl nyilvános adat, és a jelentésben nyilvánosságra hozható, vagy egyéb módon hozzáférhetıvé tehetı. (5) Az Állami Számvevıszék a jelentéstervezetet záró megbeszélés keretében egyeztetheti az ellenırzött szervezet vezetıjével vagy az általa megbízott személlyel. (6) A polgármester, illetve a megyei közgyőlés és a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselı-testülettel, a közgyőléssel, illetve a nemzetiségi önkormányzat testületével megismertetni. Az ellenırzött szervezet intézkedési kötelezettsége 33. (1) Az Állami Számvevıszék az ellenırzési megállapításait tartalmazó jelentését megküldi az ellenırzött szervezet vezetıjének. Az ellenırzött szervezet vezetıje köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétıl számított harminc napon belül az Állami Számvevıszék részére megküldeni. (2) Amennyiben az intézkedési tervben foglalt intézkedések hiányosak vagy más okból nem elfogadhatók, az Állami Számvevıszék az intézkedési tervet indokolással és tizenöt munkanap - testületi döntéshozatal szükségessége esetén a következı testületi ülést követı öt munkanap - póthatáridı tőzésével visszaküldi kijavításra, kiegészítésre az ellenırzött szervezet vezetıjének, és errıl egyidejőleg értesíti a belsı ellenırzést végzı személyt, illetve szervezetet. (3) Amennyiben az ellenırzött szervezet vezetıje nem küldi meg határidıben az intézkedési tervet vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az Állami Számvevıszék elnöke a) az ellenırzött szervezet vezetıjével szemben büntetı- vagy fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti; b) kezdeményezheti az illetékes hatóságnál, illetve szervezetnél az ellenırzött szervezetet megilletı, az államháztartás valamelyik alrendszerébıl származó támogatások vagy egyéb juttatások folyósításának, illetve a személyi jövedelemadó 1%-ából történı felajánlásokból való részesedés lehetıségének felfüggesztését. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett illetékes személy vagy szervezet köteles intézkedni, és errıl az Állami Számvevıszék elnökét harminc napon belül írásban értesíteni. (5) Ha az ellenırzött szervezet vezetıje intézkedési kötelezettségét utóbb teljesítette, az Állami Számvevıszék a (3) bekezdése b) pontja szerinti hatóságot értesíti, és kezdeményezi a támogatás, juttatás, részesedés felfüggesztésének megszüntetését. (6) Az Állami Számvevıszék elnöke az ellenırzés során feltárt jogszabálysértı gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében - ha jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem írja elı - figyelemfelhívó levéllel fordulhat az ellenırzött szerv vezetıjéhez. A szerv vezetıje a figyelemfelhívó levélben foglaltakat tizenöt napon belül - testületi szerv a soron következı ülésén - köteles elbírálni, a megfelelı intézkedést megtenni és errıl az Állami Számvevıszék elnökét értesíteni

13 (7) Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az Állami Számvevıszék utóellenırzés keretében ellenırizheti. (8) Ha a (3) bekezdésben felsorolt intézkedések nem vezetnek eredményre, ilyen intézkedések megtétele nem lehetséges, vagy az adott ügy jellege, illetve súlya egyébként indokolja, az Állami Számvevıszék elnöke kezdeményezheti, hogy az Országgyőlés illetékes bizottsága tárgyalja meg a jelentést és annak megállapításait, valamint hallgassa meg az ellenırzött szervezet vezetıjét. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptetı rendelkezések 34. (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel július 1. napján lép hatályba. (2) A 36. (1) bekezdése és a január 1. napján lép hatályba. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 34/A. E törvény az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minısül. Átmeneti rendelkezések 35. (1) E törvény hatálybalépését követı hatvan napon belül az Állami Számvevıszék számvevıit és számvevıvezetıit az e törvény 16. (1) és 17. (1) bekezdése szerint meghatározott számvevıi, illetve számvevı-vezetıi kategóriák szerint kell besorolni. Az új besorolás alapján az alapilletmény az elızı pótlékok nélkül számított illetmény összegénél kevesebb nem lehet. (2) Az e törvény 21. -a szerint megállapított illetményt január 1. napjáig kell elérni, addig a számvevı és a számvevı-vezetı illetménye az új besorolás szerinti illetménynél kevesebb is lehet. (3) Az Állami Számvevıszék a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 32/C. (3) bekezdése és szóló évi XXXVIII. törvény 8. -a alapján megválasztott elnökének és alelnökeinek megbízatását, jogállását, egyéb juttatásait e törvény hatálybalépése nem érinti. (4) Az Állami Számvevıszék a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 32/C. (3) bekezdése és szóló évi XXXVIII. törvény 8. -a alapján megválasztott és január 1-jén hivatalban lévı alelnökének megbízatását a 14. nem érinti, rá megbízatásának megszőnéséig e törvény ának szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában az Állami Számvevıszék elnökén az Állami Számvevıszék alelnökét kell érteni. 36. (1) (2) Módosító rendelkezések Hatályon kívül helyezı rendelkezések